Transcript dr. Andréka Tamás

Élelmiszer-kereskedelmet érintő jogszabályi
változások
Dr. Andréka Tamás
főosztályvezető-helyettes
Vidékfejlesztési Minisztérium
2014. március 19.
I. Szakmaközi szervezetek és sajátos versenyjogi
szabályok
2
Uniós jogi alap
• 1234/2007/EK tanácsi rendelet – az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet
majd 1308/2013/EU rendelet
• Kezdetben olívabogyó, olívaolaj és dohány esetében, 2009-től a zöldség-gyümölcs
és szőlő-bor ágazatokban, 2012-től a tejágazatban is részletesen szabályozott
• Egyéb ágazatokban lazán szabályozott
• KAP-reform: a zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedő szakmaközi szervezetek
működését alapul véve egységes szabályozás
• Ok: termékpályák liberalizációja – szakmai önszabályozás
• Két fontos elem:
• Kiterjesztés
• Uniós versenyjogi mentesség (kartelljog)
3
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás
egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény
• a szakmaközi szervezet fogalma: a törvény hatálya alá tartozó terméket
termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek
által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet
előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter által
elismert egyesület.
4
Működési elvek
• Nyitott tagság elve: Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat
bármely szereplője csatlakozhat, abban az esetben, ha ez a csatlakozás nem
jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek elvesztésével
• a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság
• egy ágazat – egy szakmaközi szervezet
• országos működés és lefedettség
• vertikális szerveződés
5
Elismerési feltételek
• Specifikus célok: az uniós rendeletben meghatározott
– a kínálat, valamint a tagok termékei forgalmazásának koncentrálása és koordinálása;
– a termelés és a feldolgozás közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a
termék fejlesztése;
– a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása;
– kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel
kapcsolatban.
• az uniós rendeletben felsorolt tevékenységek közül legalább egyet folytat,
• a tagságát tekintve az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve
kereskedelmének jelentős arányát képviseli
6
Elismerési feltételek
•
Specifikus tevékenységek:
– a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése;
– a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
– azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a
termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak
megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a
környezetvédelemre;
– a növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek
felkutatása, a termékek minőségének biztosítása, valamint a talaj- és vízminőség
megőrzése;
– olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a
termelés és a forgalomba hozatal szakaszában javítható;
– az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés,
valamint az eredet-megjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi
árujelzők védelme és előmozdítása;
– az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek elősegítése;
7
Elismerési feltételek
• A szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági
adatok alapján a vidékfejlesztési miniszter
egyedileg vizsgálja az
elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való
alkalmasság, jelentős arány meglétét
• Ellenőrzés
• Felügyeleti bírság
• Tájékoztatási kötelezettség
8
Versenyjogi mentesség
•
•
Uniós kartellszabályok
– COM-ot notifikálni a VM útján
– COM: 2 hónapos kifogásolási határidő
Hazai kartellszabályok:
– Mentesül a versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom alól az elismert szakmaközi
szervezet azon megállapodása, döntése és összehangolt magatartása, amely az uniós
rendelet szerinti tevékenységek végzésének célját szolgálja, ha az
• nem befolyásolja károsan a piacszervezés zavartalan működését;
• nem vezet Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő
felosztásához;
• nem vezet a verseny olyan torzulásához, amely nem feltétlenül szükséges a
szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett célok eléréséhez;
• nem vonja maga után az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek
az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltaknak megfelelő
tevékenységét; és
• nem teremt megkülönböztetést és nem szüntetheti meg a versenyt a szóban forgó
termékek jelentős részére vonatkozóan.
– VM-nek és GVH-nak 2 hónap kifogásolási határidő áll rendelkezésére, addig nem
léptethető hatályba a szakmaközi szervezet intézkedése
9
Kiterjesztés
•
•
•
•
•
•
Ha a szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy
feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, a szervezet kérésére –
korlátozott időtartamra – kötelezővé tehető a szervezethez nem tartozó gazdasági
szereplők számára a szervezeten belüli egyes megállapodások, döntések vagy
összehangolt magatartások.
kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes – legalább egy éve
hatályban lévő (gyakorlatban alkalmazott) - piacszervezési intézkedéseinek
jogszabályban történő kihirdetése
reprezentatív szakmaközi szervezet: a tagságát tekintve az alapanyag-előállítás,
feldolgozás vagy kereskedelem területein zöldség-gyümölcs ágazatban a 60 %-os,
más ágazatokban legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező
szakmaközi szervezet
vidékfejlesztési miniszter dönt róla és rendeletben kihirdeti
legfeljebb 3 gazdasági évre
piacszervezési hozzájárulás fizetése előírható a nem tagok részére, amennyiben
élvezik a kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyeit (NÉBIH – végrehajtási
bírság)
10
NÉBIH ellenőrzi (ágazat-felügyeleti bírság)
Kiterjeszthető piacszervezési intézkedések
a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;
b) a termelésre vonatkozóan az európai uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál
szigorúbb szabályok;
c) az európai uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
d) forgalmazási szabályok;
e) környezetvédelmi szabályok;
f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;
g) az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a
földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;
h) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok
által történő növelésére irányuló kutatások;
i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;
j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a
növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és
biztosítják a talaj és a környezet védelmét;
k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó
minimumszabályok meghatározása;
l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;
m) állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonság;
n) melléktermék kezelés.
11
Közérdekű perlés
• A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását,
annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását
szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól.
• A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében
meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet
alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe
vonható.
• A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, jogellenes
magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben
eljárhat.
12
A nemzeti kartellszabályok lazítása
• Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a
versenytörvény 11. §-ában meghatározott tilalom megsértése,
ha a versenytörvény 11. §-a szerinti megállapodásból eredően
a
gazdasági
verseny
torzítása,
korlátozása
vagy
megakadályozása
1) a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem
eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg,
2) e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett
piac szereplője nincs elzárva, továbbá
3) az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101.
cikkének alkalmazására (TKKÉ) nem került sor.
• A mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja meg.
13
A nemzeti kartellszabályok lazítása
Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11.
§-ba ütköző olyan megállapodás vagy az Európai Unió
Működéséről szóló Szerződés 101. cikkébe ütköző olyan
versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt
magatartás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék
vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró
versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban
vagy összehangolt magatartásban résztvevő feleket, hogy
magatartásukat
hozzák
összhangba
a
jogszabályi
rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően
az eljáró versenytanács bírságot szab ki.
14
II. Beszállító védelem
15
Törvényi szabályozás
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek
vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott
tisztességtelen
forgalmazói
magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV.
törvény.
Módosította: 2012. évi LXXXIX. törvény
2012. augusztus 1-jei hatállyal
16
Hatály
• Az alanyi kör kiterjesztésre került:
A termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak
minősül a köztes kereskedő (viszonteladó) is, aki a
törvény szerinti kereskedőnek értékesíti a terméket,
ami lehetővé teszi a törvény által biztosított
védelemnek a kereskedő valamennyi beszállítója
irányában való kiterjesztést. A kereskedő fogalma a
tekintetben módosul, hogy a vállalatcsoporton belüli
kapcsolat (anya-leány, leány-leány) nem keletkeztet
beszállító-kereskedő viszonyt.
17
Fizetési határidők beszállító-kereskedő
• Fizetési határidő:
A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó
rendelkezéseket: amennyiben a beszállító a termék átvételétől
számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére
a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki
kell fizetni annak ellenértékét, míg ha ez nem így történik
(hibás vagy elkésett számlakiállítás), úgy a helyes számla
kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni azt. A
módosítás pontosítás céljából meghatározza, hogy a határidő
megtartása szempontjából a kifizetés napjának az a nap számít,
amikor a kereskedő számlája megterhelésre került.
18
Fizetési határidők termelő-feldolgozó
• A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági
és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől
számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen
kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő
tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított
számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve
felvásárló rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.
• Amennyiben a határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a
fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Ptk. szerinti, de legalább
a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.
• A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló közti, a mezőgazdasági és
élelmiszeripari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell
a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére, valamint annak a
jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a
pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére
vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha a
határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.
19
Diszkriminatív árazás
• Diszkriminatív árazás:
összetétele és érzékszervi tulajdonságai
alapján azonos termékek végső fogyasztói
értékesítési árának a termék származási
országa alapján diszkriminatív módon eltérő
képzése
20
Szankciók
• Szankciók – előtérbe kerül a kötelezettségvállalás a bírsággal
szemben
Amennyiben az eljáró hatóság megállapítja, hogy a kereskedő
tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít, az ügydöntő
határozat meghozatalát megelőzően az eljárás alá vont
kereskedő a kötelezettséget vállalhat arra, hogy a feltárt
jogsértés vonatkozásában magatartását meghatározott módon
összhangba hozza e törvény rendelkezéseivel.
A mezőgazdasági igazgatási szerv végzéssel kötelezővé teszi a
vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés
megvalósulását
vagy annak hiányát megállapítaná.
Amennyiben az eljárás alá vont kereskedő határidőn belül nem
tett írásban kötelezettségvállaló nyilatkozatot az eljáró hatóság
termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki.
21
Szankciók
Nem fogadható el a kötelezettségvállalás, ha az
eljárás alá vont kereskedő
a) kötelezettségvállaló nyilatkozata nem terjed ki
valamennyi feltárt jogsértésre;
b) ugyanezen jogsértő magatartása vonatkozásában
már bírság került kiszabásra (visszaeső); vagy
c) jogsértő magatartása kirívóan súlyos vagy a
beszállítók széles körét érintő érdeksérelmet, illetve
kárt okozott.
22
III. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
23
Az új agrárgazdasági kamara
Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben
rendelkezett
az
új
Magyar
Agrár-,
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
létrehozásáról.
A jogalkotó célja: erős, egységes és korszerű
köztestületet
létrehozni
a
hazai
agrárium
támogatására, amely kiterjed a teljes élelmiszerelőállítási láncra, azaz alanyi jogon tagja lesz a
mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági
beszállítóipar és a vidékfejlesztés minden piaci
szereplője.
24
Kötelező tagság
Az agrárkamara létrejöttének napján a törvény erejénél fogva az
agrárkamara tagjává válnak az agrárkamara létrejöttének napján
agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák, gazdálkodó szervezetek.
25
Az agrárkamara feladatai
• az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci
magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
• az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci
magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai
szabályokat;
• figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci
magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a
tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára
vonatkozó rendelkezések érvényesülését;
• összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat;
• a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén
indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés
megtételét;
26
Az agrárkamara feladatai
• határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel
ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a
velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének
jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot;
• amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban
meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti,
erről a kamarai tag kérelmére nyilatkozik;
• agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános
szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart,
• az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben
alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé
váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását
kérheti a bíróságtól.
27
IV. Élelmiszerjogi változások
28
Élelmiszer hamisítás
Hamisított terméknek minősül az a termék,
a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét
jogellenesen meghosszabbították,
b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő,
c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt,
d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből
állítottak elő emberi fogyasztás céljára,
e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik,
f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik,
g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak
elő,
h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő,
vagy
i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak
forgalomba
gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából. A hamisított termék előállítása, illetve
forgalmazása tekintetében – amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja –
vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot.
29
Élelmiszer hamisítás
Tilos olyan
a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó
előírásokban, engedélyekben vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi
előírásoknak nem megfelelően állítottak elő,
b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben
lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő,
c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység
vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő,
illetve hoztak forgalomba
Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem
hozható forgalomba élelmiszerként.
30
Laboratóriumok
Ha a termék előállításának vagy forgalomba hozatalának feltétele a termék
valamely tulajdonsága vonatkozásában laboratóriumi vizsgálat végzése, az
csak állami laboratóriumban vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által
engedélyezett nem állami laboratóriumban végezhető.
Jogvita eldöntésére nem állami laboratóriumban végzett vizsgálat csak akkor
használható fel, ha a nem állami laboratórium működését az élelmiszerláncfelügyeleti szerv engedélyezte.
Az engedélyezésről külön miniszteri rendelet készül.
31
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Andréka Tamás
főosztályvezető-helyettes
Vidékfejlesztési Minisztérium
Jogi Főosztály
[email protected]
+36-30/397-4045
32