Az adóztatás

Előadó: Kelemen Katalin

Alapfogalmak

  Az adó

közvetlen ellenszolgáltatás nélküli

mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja jogi feltételeit.

, visszatérő, ismétlődő kötelezettség, amelynek Az adózás célja:   bevételi forrás: a terhek szétosztása szabályozó  ösztönző

Az adózás kezdetei …

 Biblia: a termés egytizede  Középkor: kilenced + természetbeni szolgáltatások  Modern adóterhek:   pénzben (monetizált) szabad lakóhelyválasztás: szabad adóteher választás

Az adó alapja lehet:

 A termékek forgalma (forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó, vám)  A termelési tényező felhasználás (kötelező TB hozzájárulás a bér után)  Jövedelem (SZJA)  Vagyon (gépkocsi súlyadó)

Állami bevételek az Európai Unió átlaga alatt

Állami bevételek a GDP %-ában az Európai Unióban 2006-ban 58 56 52 51 49 48 47 46 45 45 44 44 43 43 42 42 42 41 40 40 40 37 37 37 33 Sv édo rs zá g Dá ni Fi a nn ors Fra zá nc g ia ors zá g B el gi um A us zt ri H a ol la nd Ol ia as zors zá g E U 25 Sz lov éni Né m a et ors M zá agy g ar ors zá g Görög ors zá g M ál ta C iprus Port Egy ug es ül ál ia t K irá ly sá Lu g xe m bu Spa rg ny ol ors zá Cs g eho Le rs ng zá ye g lors zá Le g ttors zá g Írors zá És g zt ors zá Sz g lov ák ia forrás: Eurostat

Bérek járulékterhelése kiugróan nagy

12.9 13.5

18 A munkavállaló és a munkáltató által fizetett járulékok az átlagkereset 67%-án 2006-ban (a bruttó bér %-ában) 30.7

34.8 37 39.3 39.6 39.7 41.3

41.7 42.2 42.6 44.1

46.2

46.9 47.5

49 Dá ni a Íro Eg rs ye zá sü g lt Ki rá lys ág Fi nn or szá g Po rtu gá Sp lia an yo lo rs zá g Sv éd or szá g Szl ov ák ia Forrás:OECD A us zt ri Ol a as zo rs zá g B el gi um Né m et or szá g H ol la nd ia Gö rö go rs Le zá g ng ye lo rs zá Fr g an ci ao rs zá g Cs M eh ag or szá ya ro g rs zá g 20 08 .

Tendencia:

 A GDP arányában számított adóteher növekszik (Wagner törvény) DE: a növekedés üteme lassuló  A munkajövedelmet terhelő adók aránya nő

Adóterhek a GDP %-ában

50% 40% 30% 20% 10% 0% EU-15

Forrás: Hetényi, Pénzügyi Szemle 2007

USA Japán 1965 1995 2003 Mediterrán o.

Elvárások a „jó” adórendszerrel szemben:

 Gazdaságilag hatékony: ne zavarja az erőforrások hatékony allokálását  Egyszerű adminisztráció  Rugalmasság: a változó gazdasághoz alkalmazkodó  Politikai felelősség: átláthatóság  Tisztességes adózási feltételek   Horizontális méltányosság Vertikális méltányosság

Két elvárás:



Horizontális méltányosság

: az azonos anyagi helyzetben levők azonosan adózzanak 

Vertikális méltányosság

adózzanak.

: akik jobb anyagi helyzetben vannak, nagyobb mértékben

Mi legyen a méltányos adóalap?



Jövedelem:

tényleges vagy potenciális?



Fogyasztás

: C = Y – S  a megtakarítások hozama (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) adómentes legyen?

 Az egyén

élet-jövedelme

: azaz az élete során vett diszkontált fogyasztása (ha nincs öröklés)  Az

igénybe vett kormányzati szolgáltatások

nagysága (ellenszolgáltatás szempontú adók: pl. útadó, benzinadó)

Adózás jóléti közgazdaságtani megközelítéssel

 A Pareto-hatékony adóstruktúrák meghatározása  Választás az értékítéletet tükröző társadalmi jóléti függvény alapján. Pl.

 Utilitárius függvény:

a társadalmi jólét = az egyének hasznának összege

 Rawls-i függvény:

a társadalmi jólét = a legrosszabb helyzetű egyén haszna

Az adóztatás hatásai

Az adó lehet:  egyösszegű (lump sum) pl.: egészségügyi hozzájárulás  mennyiségi (quantity tax) pl.: benzin adó  értékadó (ad valorem tax) pl. ÁFA

Az adó hatása a keresletre és a kínálatra, valamint az árra

Ha adó (vagy támogatás) jelenik meg: a piacon kétféle ár lesz: p

D

: fogyasztói ár: amit a fogyasztók fizetnek p

S

: termelői ár: amit a termelők megkapnak (A továbbiakban egyszerűsítés: a termékek forgalmára kivetett mennyiségi adó (T nagyságú) hatását vizsgáljuk versenypiacon.) p

D

= p

S

+ T fogyasztói ár = termelői ár + adó

A mennyiségi adó hatása

Tegyük fel: az eladó fizeti az adót: termékegységenként

T

összeget p

B S T S

↓↓ S felfele tolódik T-vel p f p p1 t

T C A D

Új egyensúly: q2: mennyiség p f : fogyasztói ár p t : termelői ár q2 q1 q

A mennyiségi adó hatása: Ha a

fogyasztó

fizeti be az adót: ár S ár Ha a

termelő

fizeti be az adót: S’ S p1

p D p S T p D

p1

p S

Q’ Q1 D’ Q D Q’ Q1 D Q p

S

= p

D

- T p

D

= p

S

+T .

A mennyiségi adó hatása

 Az adó hatására a korábbi egyensúlyi árhoz képest a

fogyasztói ár emelkedik, a termelői ár csökken

, az egyensúlyi mennyiség is csökken.

 Akár a fogyasztókra, akár a termelőkre vetik ki az adót, az adó összege és a fogyasztók által fizetett és a termelők által kapott ár nem változik.

Kérdések

 Hogyan osztja újra a jövedelmeket az adó?

 Ki fizeti valójában az adót?

 Mekkora az adóbevétel és az adózás társadalmi költsége?

A jövedelem elosztása adó nélkül

p

Fogyasztói többlet p1 Termelői többlet A S Q1 D

Q: mennyiség .

A mennyiségi adó hatása: jövedelem újraelosztás

p

p D

p1

p S ADÓ Fogy.i többlet B T Holtteher veszteség A C S T Term.i tóbblet

Q2 Q1

D

Q

S

↓↓ S felfele tolódik T-vel Új egyensúly: Q2: mennyiség

p D

: fogyasztói ár

p S

: termelői ár

Kire hárul az adó?

A fogyasztókat terhelő rész:

a

p p S T S T S S p D T p D T

a b a b

D p S p S q D q q2 q1 q2 q1 A termelőket terhelő rész:

b

Az állam része: az összes adó:

a + b

Minél rugalmatlanabb a kereslet a kínálathoz viszonyítva, annál nagyobb a fogyasztó adóterhe a termelőéhez viszonyítva.

Az adóteher jövedelemfajták ill. fogyasztás szerint USA, %

30 25 20 15 10 5 0 munkajövedelem tőkejövedelem fogyasztás

A munkaerő kínálata rugalmatlanabb, mint a tőke kínálata.

Forrás: Stiglitz, 426. o.

1985 1996

Az adóbevétel és az adó társadalmi költsége

D

S adó adó Holtteher veszteség

Minél

rugalmatlanabb a kereslet és a kínálat

, annál

nagyobb

lesz az adott nagyságú adóból származó annál kisebb a holtteher-veszteség.

adóbevétel

és D

S

Laffer görbe: ahogy növekszik az adó mértéke, az adóbevétel előbb emelkedik, majd csökken.

Hoz-e az adócsökkentés többletbevételt?

adóbevétel 0% adókulcs nagysága 100 %

Az optimális adózás

Bármely, nem egyösszegű adó

jóléti veszteséggel

(holtteher veszteséggel) jár. Ha a kormányzat nagyobb mértékű újraelosztást kíván elérni, ezt csak nagyobb mértékű

hatékonyság veszteség

árán érheti el.

Kérdés:

Miért alkalmazzák ezeket az adókat?

Lehet-e minimalizálni a torzítás mértékét?

Miért vetnek ki torzító adókat?

  Akkor lehetne egyösszegű adót kivetni, ha nem lennének különbségek az emberek között Nincs teljes információ az adózók tényleges helyzetéről, így a kormányzat csak a jövedelem szint alapján tud mérlegelni.

Progresszív adó

: nagyobb jövedelem újraelosztás – nagyobb hatékonyságveszteség.

Értékválasztás

: mekkora hatékonyságveszteséget ér meg a jövedelem különbségek csökkentése.

Kérdések

        Melyek egy jó adórendszer fő jellemzői?

Melyek a közvetett és a közvetlen adók?

Mi lehet méltányos adóalap?

Hogyan hat a versenyzői piacra a mennyiségi adó?

Hogyan osztja újra a jövedelmeket az adó?

Mitől függ az, hogy ki fizeti ténylegesen az adót?

Mekkora az adóbevétel és az adózás társadalmi költsége?

Mit mutat a Laffer görbe?