Transcript Tetelek13
Környezettechnológia kémiai módszerei
TÉTELEK
Tolner László egyetemi docens Környezettudományi Intézet Talajtani és Agrokémiai Tanszék Tananyag: http://www.mkk.szie.hu/dep/talt/tl/Kemalaplev/ Barótfi: Környezettechnika (Mezőgazda kiadó 2000)
Követelmények
Alapkövetelmény: kémiai alapismeretek (Függetlenül attól, hogy a félév során említésre került, vagy nem.)
ZH-k 50 pont (5*10), (pótlás 25 v. 25) (min 51% teljesítmény)
Szóbeli vizsga a következő tételek alapján 50 pont
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
Szóbeli vizsgatételek
A periódusos rendszer felépítése, fontosabb elemcsoportok jellemzése Vegyületek, kötéstípusok.
Oxidációs szám (oxidációs szám a fontosabb elemek vegyületeiben) Kémiai egyensúlyok.
Sav bázis reakciók, pH.
Puffer rendszerek.
Oldódás, oldhatóság.
Komplex vegyületek és alkalmazásaik.
Homogén és heterogén rendszerek.
Az abszorpció.
Az adszorpció.
Kolloid rendszerek és tulajdonságaik.
Felületaktív anyagok és alkalmazásuk.
Hőbontás, oxidáció Füstgáz-tisztás kémiai folyamatai Kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása
A szóbeli vizsgatételek kapcsolódásai Záróvizsga tételekhez
1. Mutassa be a levegő védelmét szolgáló műszaki megoldásokat a mindennapi technológiákban, példákon keresztül!
Füstgáz-tisztás kémiai folyamatai Kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai 2. Mutassa be a vizek védelmét szolgáló műszaki megoldásokat a mindennapi technológiákban, példákon keresztül!
Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai 3. Mutassa be a talajok védelmét szolgáló műszaki megoldásokat a mindennapi technológiákban, példákon keresztül!
Kolloid rendszerek és tulajdonságaik .
A szóbeli vizsgatételek kapcsolódásai Záróvizsga tételekhez
16. Kémiai ipari technológiai megoldások a környezet védelmében a gyöngyösoroszi bánya példáján. Az abszorpció.
Az adszorpció.
Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása Hőbontás, oxidáció + az 1., 2., 3. tételnél megadottak 17. Kolloid rendszerek, felületi jelenségek a környezeti technológiákban. Kolloid rendszerek és tulajdonságaik.
Felületaktív anyagok és alkalmazásuk.
Szóbeli vizsgatételek kapcsolódásai az összefoglaló tételekhez
Füstgáz- és kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai Oxidációs szám (oxidációs szám a fontosabb elemek vegyületeiben) Kémiai egyensúlyok.
Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai Sav bázis reakciók, pH.
Puffer rendszerek.
Oldódás, oldhatóság.
Komplex vegyületek és alkalmazásaik Kolloid rendszerek és tulajdonságaik Homogén és heterogén rendszerek.
Felületaktív anyagok és alkalmazásuk..
Alapismeretek A periódusos rendszer felépítése, fontosabb elemcsoportok jellemzése.
Vegyületek, kötéstípusok.
1. A periódusos rendszer felépítése, fontosabb elemcsoportok jellemzése A
z elemeket rendszámuk szerint növekvő sorrendben tartalmazó táblázat, amelyben egymás alatt a hasonló fizikai és kémiai tulajdonságú elemek találhatók.
A kémiai tulajdonságot elsősorban a külső héjon található elektronok határozzák meg.
2.Vegyületek, kötéstípusok.
Ionos kötés:
Nagy elektronegativitás különbségű elemek közötti elektronátadással ellentétes töltésű ionok jönnek létre. A kötés az ionok között elektrosztatikus vonzás.
Kovalens kötés: Fémes kötés:
Közös elektronpár révén megvalósuló elsőrendű kötés Fémkationok és közöttük könnyen mozgó elektrongáz alkotja.
Másodlagos kötések: Van der Waals - kötés:
orientációs effektus (dipólusok kölcsönhatása) indukciós effektus (indukált dipólus kölcsönhatás) diszperziós effektus (nem dipólusok kölcsönhatása)
Hidrogén – kötés:
H és nagy elektronegativitású atom (O, N, F) közötti elektrosztatikus vonzás A nagy töltéssűrűségű proton (H + ) és nagy elektronegativitású elemek szabad elektronpárja közötti kapcsolat.
Szilárd anyagok - kristályrácsok Atomrács:
rácspontokban atomok, közöttük kovalens kötés SiO 2 (α-kvarc)
Ionrács:
rácspontokban ionok, közöttük elektrosztatikus vonzás
Molekularács:
rácspontokban molekulák, közöttük van der Waals kötés H 2 O (jég)
Fémrács:
rácspontokban fémionok, közöttük elektrongáz bronz
3. Oxidációs szám (oxidációs szám a fontosabb elemek vegyületeiben) Elektronakceptorok – Oxidálószerek:
O 2 , NO 3 , Mn III , Mn IV , Fe III vegyületek, SO 4 2-
Elektrondonorok - Redukálószerek:
• növényi maradványok • talaj szervesanyag C tartalma • szerves N, S (-NH 2 , -NH, -SH, NH 4 + , S 2 ) •, Mn 2+ , Fe 2+
Az elemek lehetséges oxidációs számai
A nitrogén oxidációs állapotai
4. Kémiai egyensúlyok.
Homogén - minden résztvevő azonos fázisban
Gőz vagy gáz fázis esetén
N
2
+ 3 H
2
2 NH
3
K = [NH ]
2
▬▬▬▬▬ [N
2
] * [H
2
]
3
p*V = n*R*T
K p p 2 NH3 = ▬▬▬▬▬▬ p N2 p 3 H2
Egyensúlyi állandó parciális nyomásokkal felírva
p = R*T * n/V
Mólszámváltozás – nyomásfüggés Egyensúlyi állandó hőmérséklet függése Hatás – Ellenhatás törvénye
Homogén - minden résztvevő azonos fázisban
Oldatokban Koncentráció változtatás az egyensúlyi rendszerben sav + alkohol észter + víz K c [észter] [víz] = ▬▬▬▬▬▬ [sav] [alkohol]
Egyensúlyi állandó koncentrációkkal felírva
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó (gyenge savak, bázisok) Víz disszociációja
Heterogén – van résztvevő más fázisban
Sók oldhatósága – oldhatósági szorzat Abszorpció, adszorpció
Heterogén kémiai egyensúly
A rosszul oldódó anyagok oldhatóságát - az oldódási egyensúlyból származtatható
oldhatósági szorzattal (L)
jellemezzük
AgCl
Ag
+
+ Cl [Ag
+
]·[Cl
K = ▬▬▬▬▬ ] [AgCl]
konstans -
L = [Ag
+
]·[Cl
]
1,77*10 -10 = 1,33*10 -5 * 1,33*10 -5 mol/dm 3 mol/dm 3
Heterogén kémiai egyensúly Legalább egy résztvevő a többitől eltérő fázisban Szilárd fázis az egyensúlyban CaCO 3 CaO + CO 2 konstans
Amig CaCO 3 és CaO is jelen van, addig CO 2 Koncentrációja, vagy parciális nyomása állandó
K’ c [CaO] [CO 2 ] = ▬▬▬▬▬▬ [CaCO 3 ] K c = [CO 2 ] H H 2 2 O + CO CO 3 2 vagy K p = p CO2 + CaCO 3 konstans H 2 CO 3 Ca(HCO 3 ) 2 szénsav ~ CO 2 szénsav ~ Ca(HCO 3 ) 2 CO 2 ~ Ca(HCO 3 ) 2
5. Sav bázis reakciók, pH.
Sav, bázis definiciója, sóképződés, hidrolízis
NaOH + HCl → NaCl + H 2 O NaCl + H 2 O → NaOH + HCl
Az erős savak, az erős bázisok és sók disszociációja teljes Disszociációs egyensúlyi állandó (gyenge savak, bázisok) HAc H + + Ac -
ecetsav disszociációja
K sav [H + ] [Ac ] = ▬▬▬▬▬▬ [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH K bázis [NH 4 + ] [OH ] = ▬▬▬▬▬▬ [ NH 4 OH] -
Ammóniumhidroxid disszociációja
Víz disszociációja és a pH fogalma H 2 O H + + OH [H + ] [OH ] K = ▬▬▬▬▬ ▬ [H 2 O] [H 2 O] = konstans
1 dm 3 víz – 56 mól Változása elhanyagolható
K v = [H + ] [OH ] = 10 -14
pH = - lg[H + ] és pOH = -lg[OH ] pH + pOH = 14
0 ≤ pH < 7 savas tartomány, savas jelleg a pH csökkenésével nő pH = 7 semleges oldat 7 < pH ≤ 14 lúgos tartomány, lúgos jelleg nő a pH növekedésével
Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Savas hidrolízis Savas oldatokat képező sók
Erős sav (pl. HCl) + gyenge bázis (pl.NH
4
OH) → ammónium-klorid
részlegesen disszociál
NH
4
Cl + H 2 O → NH
4
OH + HCl
teljesen disszociál
NH
4
+ OH
H + [H + ] > [OH ] Cl -
Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Lúgos hidrolízis Bázikus oldatokat képező sók
Erős bázis (pl. NaOH) + gyenge sav (pl.CH
3
COOH) → nátrium-acetát
részlegesen disszociál teljesen disszociál
CH 3 COONa + H
2
O → CH
3
COOH + NaOH CH
3
COO H
+ OH Na + [H + ] < [OH ]
6. Puffer rendszerek.
Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű sav vagy lúg hozzáadásával nem változik számottevően.
Gyenge sav erős bázis sója + gyenge sav Gyenge bázis erős sav sója + gyenge bázis
Ecetsav – nátrium acetát puffer működése
HAc H + + Ac Ha 1 mól ecetsavból és 1 mól nátrium-acetátból készítünk 1 dm 3 oldatot akkor a [sav] = 1 és a [só] = 1.
[H + ] = K s = 1,8.10
-5
pH = 4,75
Ammóniumklorid – ammóniumhidroxid puffer rendszer
Savas hatás esetén
NH 4 + + Cl -
lényeg:
+
NH 4
NH
OH
4 OH
+ H
+
+
H + → 2NH
→ NH 4 + + H
4
2
+
O
+ Cl +H 2 O
Lúgos hatás esetén
NH 4 +
lényeg:
+ Cl + NH 4 OH + OH -
NH 4 + + OH -
→ 2NH 4 OH +Cl -
→ NH 4 OH Egy komponensű puffer: hidrogén karbonát ion
Vegyület AgCl BaSO 4 CaCO 3 CaSO 4 HgS PbSO 4 7. Oldódás, oldhatóság.
Oldhatósági szorzat 1,77*10 -10 1,08*10 -10 3,36*10 -9 4,93*10 -5 2,00*10 -54 1,58*10 -8 Vegyület AgNO CuSO FeCl KMnO KNO NH 4 NO NaCl 3 3 NaOH 4 3 4 3 L = 1,58*10 -8 = [Pb ++ ]*[SO 4 - ] ~0,0001 mol/dm 3 0,0207 g/dm 3 ~ 20 ppm Oldhatóság g/100g víz) 220 21 92 6,5 32 192 36 109 konstans
Szilárd anyagok oldódása
Az oldhatóság hőmérsékletfüggése - növekvő és csökkenő - az oldáshő előjelétől függően A nyomás gyakorlatilag nem változtat az oldhatóságon
negatív
oldáshő
pozitív
oldáshő
8. Komplex vegyületek és alkalmazásaik.
Fém-ionokból és ligandumokból álló, és az alkotórészek egyedi tulajdonságaitól eltérő kémiai sajátságokat mutató vegyületeket komplex vegyületeknek nevezzük.
Jellemző kötés – datív kovalens kötés
Fémionok – d mező elemei elektron befogadására alkalmas d pályák Ligandumok – szabad elektronpárral rendelkező molekulák vagy ionok
4Au + 8NaCN + O 2 + 2H 2 O => 4Na[Au(CN) 2 ] + 4NaOH Toxicitás, nehézfém oldatba vitel, élettanilag fontos vas megkötése
de a Kálium-ferrocianid (Sárgavérlúgsó)
K 4 (Fe(CN) 6 ) bor derítésre EDTA (Calgon) szerkezeti képlete: (szerves komplex - kelát)
HOOC – CH 2 CH 2 - HOOC N – CH 2 – CH 2 - N HOOC – CH 2 CH 2 - HOOC
Komplex szennyezők kicsapatása
Lúgos bontás – hidroxo komplex Komplexképződési egyensúly
– szabad komplexképző eltávolítása (másik fázis, oxidáció) Erősebb csapadékképző komplex Trimercapto-s-triazin tmt 15® szennyvizekben oldott, komplex kötésű, egy- és kétértékű nehézfémek (pl. ólom, kadmium, réz, nikkel, higany, ezüst) kicsa patására, mivel ezeket komplex képző anyagok jelenlétében nem lehet hidroxidok formájában kicsapni.
9. Homogén és heterogén rendszerek.
Homogén rendszerek
tulajdonságok függetlenek a helykoordinátáktól
Inhomogén rendszerek
a helykoordináták szerint folytonos függvény
Heterogén rendszerek
tulajdonságok függésének szakadása van Fázisok (folytonos, diszperz)
Egykomponensű, többkomponensű rendszerek Szabadsági fok
Megosztott fázis
Összetett anyagi rendszerek
Légnemű Cseppfolyós szilárd Tömb-fázis homogén heterogén homogén heterogén homogén heterogén légnemű elegy köd füst, pórus rendszer, szivacs cseppfolyós szilárd oldat hab hab, pórus rendszer, szivacs elegy emulzió zárvány oldat elegy, ötvözet szuszpenzió kőzet
Fázisok közötti anyagmozgás
Egyensúlyra vezető folyamatok
Halmazállapotváltozás:
Párolgás-kondenzálás, olvadás-fagyás
Elegyedés
– Elegy-szétvállás (szételegyedés)
Oldódás
– Kicsapódás (oldhatósági szorzat, komplexképződés)
Abszorpció
– Deszorbció (folyadék – gáz)
Adszorpció
– Deszorpció (szilárd – gáz, szilárd – oldott anyag) Nem elegyedő oldószerek közötti megoszlás Extrakció Desztilláció
10. Az abszorpció.
Fizikai abszorpció
, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok, tehát a gáz parciális nyomása és folyadékban lévő koncentrációja szabják meg („Henry-törvény”).
Ilyen esetek pl. széndioxid oldódása vízben, szerves oldószergőzök elnyeletése vízben.
Kémiai abszorpció (kemiszoprció),
folyamatnak.
amikor a gáz abszorpcióját a folyadékfázisban kémiai reakció követi, és az abszorpció nem tekinthető egyensúlyi Ilyen pl. széndioxid elnyeletése nátrium hidroxid oldatban, füstgázok meszes vízzel történő mosása. Kemoszorpció esetén elvileg teljes elnyeletést lehet megvalósítani. A keletkező reakciótermék felhasználásáról ill. elhelyezéséről gondoskodni kell.
Az abszorpciót hőjelenségek is kísérik. Az abszorpciós hő összege: kondenzációs hő, oldáshő, hígítási hő.
A hígítási hő az első kettőhöz képest elhanyagolható.
három fő rész A gyakorlatban előfordul izotermnek tekinthető abszorpció is, ahol a hőjelenségek elhanyagolhatók, pl. szénhidrogének abszorpciója olajban. Forró gázok abszorpciója esetén, ha az abszorbens hőmérséklete alacsonyabb a gáz(ok) kondenzációs hőmérsékleténél, akkor a gázok „belekondenzálnak” az abszorbensbe, és jelentősen felmelegítik annak hőmérsékletét.
Az abszorpció hőjelenségeit figyelembe kell venni, mert
a hőmérséklet emelkedésével a gázok oldékonysága, abszorpciója romlik
.
Többfokozatú abszorció.
Ellenáramú abszorpció
11. Az adszorpció.
ADSZORBENSEK
Olyan speciális tulajdonsággal rendelkező anyagok, melyek felületükön olyan részecskék találhatók, melyek egyoldalú erőhatásnak vannak kitéve a fázis belseje felé ható vonzó hatásnak, így saját vonzóerejük egy része szabadon marad, melyek más anyagok megkötését teszik lehetővé. A megkötő felület az a
dszorbens
, a megkötött anyag az
adszorptívum
.
Az adszorpciót befolyásoló tényezők :
hőmérséklet (T emelésével nő a részecskék hőmozgása, csökken az adszorpció)
nyomás (növelése növeli az adszorpciót)
adszorbens minősége (lyukacsos , érdes felület kedvez, illetve a felület polaritása is befolyásol, „hasonló a hasonlót köt meg” elv)
oldószer minősége : részint ő maga is lehet adszorptívum, részint az adszorbeálódó anyag oldhatóságát befolyásolja.
Füstgázból
szennyező komponensek megkötése (dioxin, furánok)
Heterogén katalízis
(pl.: autó katalizátora) első lépés – adszorpció
Oldatból
szennyező oldott anyagok megkötlése (nehézfémek, arzén)
Adszorpció talajban
A nehézfémek mobilitása tápanyaggazdálkodás környezetvédelem A nehézfémek oldhatósága, ionformái függnek a pH-tól A talaj, mint nagy felületű (változó felület töltéssel rendelkező) adszorbens jelentősen befolyásolja az oldhatóságot Modell: Langmuir izoterma (hidrogén – Pt)
12. Kolloid rendszerek és tulajdonságaik.
Többkomponensű rendszerek molekuláinak eloszlása alapján a rendszereket
homogén
(tökéletes elegyedés, egyetlen fázis) rendszerek és
heterogén
(makroszkopikus elkülönülés, pl.csapadékot tartalmazó oldat) csoportjára tudjuk felosztani.
rendszerek Vannak olyan rendszerek, amik nem tekinthetők sem homogénnek, sem heterogénnek. Ezek a rendszerek a kolloidok, melyek 1-200 nm (esetleg 500 nm, agyag!) szemcseméretű részecskét tartalmaznak. A kolloidok, bár méretük alapján átmenetet képeznek a homogén és heterogén rendszerek között, valójában mégsem jelentenek átmenetet, mert szemcseméretük miatt sok csak a kolloidokra jellemző tulajdonsággal bírnak.
Az új és egyedi tulajdonságok megjelenése a rendszer fajlagos felületének (felület/térfogat) jelentős növekedésével indokolható.
A diszpergált részecskék típusa szerint Mikrofázis :
pl. csapadék, a köd, a füst, az emulzió, a szuszpenzió…
Makromolekulás kolloid
: pl. fehérje, ragasztók, lakkok, zselatin, polimer
Asszociációs kolloid :
pl. szappanoldat (micellák!) Kolloid oldat átalakulásai: hűtés, vagy oldószer-elvonás Gél melegítés, vagy oldószer hozzáadás Szol Pl. a szilárd zselatin (xerogél) oldás (duzzadt xerogél), majd (liogél),mele gítés (lioszol), majd lehűtés (liogél)
A kolloid rendszerek csoportosítása a diszpergált fázis és a diszperziós közeg halmazállapota szerint
Rendszer
aeroszo
l lioszol xeroszol A diszpergált részek halmazállapota
Gáz
Folyékony Szilárd kolloid hab (szappanhab) szilárd hab (zárványokban) kolloid köd (pl:légköri köd) emulzió (pl: tej) folyadékzárvá ny (pl: a vaj) kolloid füst (pl:dohányfüst) szuszpenzió (pl:kolloid kénoldat) szilárd szól (rubinüveg, ötvözetek) Kolloidrendszerek stabilitása – védőkolloid (töltés, felületaktív anyag, makromolekula)
Gyakorlati problémák:
füstgáz-tisztítás, csapadék-elválasztás, emulzió-bontás
13. Felületaktív anyagok és alkalmazásuk.
poláros csoport olajos fázis v. levegő apoláros rész vizes fázis
A felületről a detergens nedvesítő hatása választja le a szennyrészecs kéket, és emulgeáló hatása tartja azokat emulzió formájában a vizes oldatban. Ezt a kettős hatást nevezzük együttesen
detergens hatásnak
.
A szennyezést asszociációs kolloid formában tartó micella
Felület borításához kevés molekula is elég kis mennyiség – nagy hatás Felület megváltoztatása felületi feszültség csökkentése HABKÉPZŐDÉS habképződés gátlása leszorítás pl. alkohol Védőkolloid
hatás – elválasztási probléma (csapadék, emulzió) Megszüntetés – a detergens elroncsolása (oxidáció, mikrobák) - a detergens kicsapása (Ca-szappan)
14. Hőbontás, oxidáció Tüzelés
•Levegőbevezetés: légfelesleg tényező 1 •Tüzelési hőmérséklet: 900-1200 •Füstgáz főbb komponensei: CO 2 o C •Keletkező reakció termékek: füstgáz, kiégett salak , H 2 O, O 2 , N 2
Pirolízis (kigázosítás)
•Hevítés: levegőtől elzárva •Kigázosítási hőmérséklet: 450-600 o C •Keletkező reakciótermékek: éghető anyag (pirolízis-koksz), mely tartalmazza az inert alkotókat is.
pirolízis-gáz, szilárd •Pirolízis-gáz főbb komponensei: C n H m
Elgázosítás
Gázosító közeg: oxigén vagy vízgőz Elgázosítási hőmérséklet: Gázösszetétel: CO, H 2 1200 , CO 2 o , H C Keletkező reakciótermékek: éghető gáz, folyékony salak 2 O
Plazmatechnológia
•
Első lépcső
: magas hőmérsékletű pirolízis (salakolvasztó kamrában), ahol a szükséges energiát plazmaégő biztosítja. A plazmaív egyenáramú feszültségforrás hatására a salakfürdő és a plazmaégő között alakul ki.
•Hőmérsékletek: •Plazmaív: kb. 20000 o C •Salakolvadék: kb. 1600 o C •
Második lépcső:
a pirolízis gáz tökéletes kiégetése 1200 1300 o C-on
15. Füstgáz-tisztás kémiai folyamatai
Rákospalotai szemétégető
Reakciók
+2 -2 -3 +1
6.NO + 4.NH
3
0
= 5.N
2
+1 -2
+ 6.H
2 O NO redukció ammóniával
Ammónia-előállítás karbamidból CO(NH 2 ) 2 + H 2 O = CO 2 + 2.NH
3 Mésztej előállítás: CaO + H 2 O = Ca(OH) 2
SO 2 + Ca(OH) 2
2.CaSO
3 + O 2
= CaSO
= 2.CaSO
4
3 + 2.H
2 O
gipsz képződés
A lignitkoksz adszorbeál (nehézfémek, dioxinok)
Az adszorbens eltávolítása szűréssel –> veszélyes hulladék lerakó
MÁTRA ERŐMŰ: SO 2 + CaCO 3 = CaSO 3 + CO 2
16. Kipufogógáz-tisztás kémiai folyamatai
oxidáció (Pt és Pd):
2 CO + O 2 szénhidrogén + O 2 2 H 2 + O 2
2 CO 2 CO 2 2 H 2 O + H 2 O
NO redukció (Rh):
2 NO + 2 CO
N 2 N 2 + 2 CO 2 + CO 2 + H 2 O N 2 + 2 H 2 O 6 NO + 4 NH3
2 NO + H2
2 N2O
5 N2 + 6 H2O N2O + H2O 2 N2 + O2
17. Víz és szennyvíztisztítás kémiai folyamatai
Csapadékképződés (FePO 4 ) Kolloid megszüntetés (idő, felületi töltés megszüntetés: pH, polielektrolit) Habzásgátlás (detergens) Nitrifikáció, denitrifikáció (mikrobák) Redukció (metánképződés – mikrobiológia) Oxidáció klórozás, Hypo Ivóvíztisztítás – adszorpció aktív szén fertőtlenítés mangán és vastalanítás (oxidáció – levegőztetés)
18. Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása Rosszul oldható sók képzése – oldhatósági szorzat
Foszfát eltávolítás szennyvízből (FePO 4 , AlPO 4 ) FeCl 3 + PO 4 3 = FePO 4 + 3.Cl
Nehézfémek kicsapása L = 1,3E-22 rosszul oldható hidroxid formában oxidációs állapot - oldhatóság Trimercapto-s-triazin komplex formájában
Szennyezések csapadékképzésen alapuló elválasztása Kolloid szennyezők eltávolítása (koaguláció)
Részecskék elektromos töltésének csökkentése pH függvényében – H + ill OH ionok megkötődése (izoelektromos pont) Védőkolloidok (szerves makromolekulák, detergensek) elbontás (mikrobiológia – eleven iszap) detergens megkötés polielektrolittal Hídképző flokkuláció polimerrel alacsony koncentrációban (magasabb koncentrációban védőkolloid!)