Transcript első óra

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA
a ménesgazda szak I. évfolyamán
2011. április 1. – április 29.
Hét
1.
Időpont
IV. 1. (5)
2.
IV. 8. (5)
3.
IV. 15. (5)
4.
IV. 29. (5)
Téma
A Weende-i takarmány-analitikai rendszer, takarmányok
szárazanyag és víztartalma, takarmányok N-tartalmú anyagai,
fehérje minősítés, takarmányok zsírszerű anyagai
Növényi rostok, szénhidrátok, ásványi anyagok, vitaminok,
antinutritív anyagok
Emészthetőség, takarmányok táplálóértékének mérése,
takarmány-kiegészítők, keveréktakarmány gyártás
A ló emésztési sajátosságai, tenyészkancák, mének, csikók,
munka és sport lovak takarmányozásának sajátosságai
A félév elfogadásának feltételei:
• az előadások és gyakorlatok látogatása
• A gyakorlatok anyagából írt ZH-n min. 60%os eredmény
• az egyéni feladatok határidőre történő
beadása
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Takarmány minta
szárazanyag-tartalom
víztartalom
hamutartalom
szennyeződések
(föld, homok)
nyersfehérje
valódi fehérje
szervesanyag-tartalom
valódi hamu
nyerszsír
amid anyagok
nyersrost
Nitrogén mentes
kivonható anyagok
Néhány lényeges eltérés az állatok
és a növények összetételében
• Szénhidrát–tartalom: növény >állat
– növényi sejtfal: cellulóz, hemicellulóz stb.
– állati sejtfal: fehérje, lipidek
• Zsírtartalom: állat >< növény
– növény: keményítő a tartalék táplálóanyag
– de vannak olajban gazdag növények
– állat: zsír az energia raktár
• Fehérjetartalom: állat >=< növény
– az életkorral, vegetációs idővel változik
• Rosttartalom: csak növény
• Vitaminok: a növények önellátók, az állatok nem
• Ásványi anyagok: növények (N, P, K); állatok (Ca, P)
Néhány takarmány táplálóanyag-tartalma (g/kg)
Víz
Sz.a. Zsír Fehérje Rost
legelő fű 780 220
Szénhidrát
Hamu
11
44
45
98
22
búza
130 870 19
122
23
689
17
tej
876 124 36
33
-
47
8
760 240
22
7
197
13
110 890 190
340
70
250
34
100 900 14
493
33
294
66
84 916 460
180
155
90
34
720 280 42
214
-
6
15
burgonya
szója
mag
extr.
szója
napraforgó
hús
1
Takarmányok víztartalma
• Állatok 50 - 80%
• A vízhiányt az állatok nem képesek
tolerálni
• Legfőbb szerepe:
–
–
–
–
táplálóanyagok szállítása
a metabolikus végtermékek eltávolítása
enzimműködés (hidrolízis)
hőháztartás
Vízforrások:
ivóvíz
takarmány
metabolikus víz (szénhidrátok, zsírok
elégetésekor)
Halmazállapot szerint:
folyékony – lédús – száraz takarmány
tej
tök
gabona magvak
savó
répafélék extrahált darák
zöldbúzakorpa
takarmányok
A takarmányok víztartalma befolyásolja a
• táplálóértéket (koncentrált; terimés)
– koncentrált: egységnyi tömegben sok táplálóanyagot,
kevés vizet és rostot tartalmaz
– terimés: egységnyi mennyiségben kevés táplálóanyagot,
sok rostot, vizet tartalmaz
• szállíthatóságot
– vizet szállítani nem érdemes
• eltarthatóságot (gabonák 14%; tápok, darák 12%;
széna 16-18%)
• a tejelő állatok teljesítményét
– a terimés, lédús takarmányok kedvezően befolyásolják
a gazdasági állatok tejtermelését
Takarmányok szárazanyag –
tartalma
• Eredeti - 100%-os - légszáraz szárazanyag-tartalom
– eredeti: az a szárazanyag-tartalom, amely a betakarításkor,
etetéskor jellemző a takarmányokra
– 100%-os szárazanyag-tartalom: laboratóriumi kategória, a
víztartalom teljes eltávolításával nyerhető
– légszáraz szárazanyag-tartalom: a teljesen beszárított minta a
levegő páratartalmát felveszi, majd tömege állandósul (84-86%)
• Meghatározza, hogy mennyi takarmányt képes az állat
elfogyasztani (fizikailag)
• Jóllakottsági érzés
• Nagyobb sz.a. több táplálóanyag
• Koncentrált takarmányok