Transcript Modern infektológia

Modern infektológia
Dr Kriván Gergely
A leggyakoribb halálokok
világszerte 2004
A leggyakoribb halálokok
világszerte 2004
26%
Mit nevezünk infektológiának?
• „Az infektológia az infekciós betegségekkel
foglalkozó tudomány, olyan klinikai diszciplina,
mely az infekciós betegségek kóroktanával,
patomechanizmusával, klinikai lefolyásával,
gyógyításával és a megelőzés lehetőségeivel
foglalkozik. Kutatásának tárgya minden olyan
betegség, melyet a szervezetben szaporodó
mikroorganizmusok, vírusok, baktériumok,
gombák, egy- és többsejtű paraziták okoznak,
függetlenül attól, hogy a kórokozó támadása
mely szervet vagy szervrendszert érint”
Infektológia. Egyetemi tankönyv 2009 (szerk. Ludwig Endre, Szalka András)
A korszerű infektológia jellemzői
• Rendkívül szerteágazó, multidisciplináris jellegű tudományág (~
immunológia, genetika)
• Korszerű infektológia integratív tudomány: pl. belgyógyászat,
mikrobiológia, kórélettan, gyógyszertan, immunológia,
epidemiológia, vakcinológia, infekció-kontroll és antibiotikum
politika stb.
• Óriási fejlődés a diagnosztikában, terápiában – a szemléletben
Az infektológia változása
•
Korábban: ragályosan terjedő megbetegedések → az összes mikróba okozta
megbetegedés
•
Egyre több betegség hátterében igazolódik infekciós eredet: gyomor és
nyombélfekély, méhnyakrák, arthritisek, májtumorok stb.
•
Új, eddig ismeretlen kórokozók jelentek meg (SARS, H5N1 - közlekedés,
globalizáció), illetve korábban feledésbe merült infekciók élednek fel (migráció,
szociális leszakadás).
•
Növekszik a csökkent érzékenységű vagy rezisztens kórokozók aránya.
Költségnövekedés. Nosocomiális fertőzések – infekciókontroll, antibiotikum politika.
•
Immunkompromittált betegek növekvő száma – opportunista kórokozók, szokatlan
fertőzések.
•
Új eljárások, módszerek megjelenése – speciális mikrobiológiai, gyógyszertani,
farmakokinetikai ismeretek szükségesek.
Járványok és halottak
Időszak
Járvány
Kiterjedés
165-180 „antoniusi pestis” –
himlő
Római Birodalom
541-542 „justiniánusi pestis”
Kelet-Római Birodalom
Halottak
5.000.000
25.000.000
1338-1351 Pestis
Európa, Ázsia
1500-1900 Himlő, kanyaró,
tifusz stb.
Észak-Amerika
1816-1826 1. kolera pandémia
Ázsia, Európa
>100.000
1829-1851 2. kolera pandémia
Ázsia, Európa, É-Amerika
>100.000
1852-1860 3. kolera pandémia
Oroszország
1.000.000
1889-1890 „orosz influenza”
Világjárvány
1.000.000
1918-1920 „spanyol nátha”
Világjárvány
75.000.000
1957-1958 „ázsiai influenza”
Világjárvány
2.000.000
1968-1969 „hongkongi influenza”
Világjárvány
1.000.000
Világjárvány
25.000.000
1981- HIV/AIDS
2002-2003 SARS/coronavírus
Ázsia
2009-2010 Pandémiás influenza
Világjárvány
100.000.000
Őslakosság 90-95%-a
775
14.286
Járványok kialakulásának és terjedésének
megakadályozása
• Közegészségügyi viszonyok javulása
• Infekció-kontroll
• A patogének felfedezése
• Az orvostudomány fejlődése (pl. infúziós
kezelés)
• Vakcináció
• Antimikróbás szerek
Bizonyítottan vagy feltételezhetően fertőző
eredetű krónikus betegségek
Kórokozó
Krónikus betegség(ek)
Kórokozó
Krónikus betegség(ek)
Borrelia burgdorferi
Lyme kór
Histoplasmosis
Krónikus pericarditis
Campylobacter jejuni
Guillain-Barré sy
Human papillomavírus
Chlamydia pneumoniae
Atherosclerosis; Alzheimer
kór
Cervixcc; gége papilloma;
pénisz cc; végbélrák
HTLV-1
Felnőtt T sejtes leukémia
Chlamydia
trachomatis
Reiter sy; Reaktív arthritis;
Kismedencei gyulladásos bet.
Influenza (intrauterin)
Schizophrenia
Cytomegalovírus
Posttransplant atherosclerosis
Kaposi sc associated
herpes vírus
Castleman betegség,
Lymphoma, Kaposi sarcoma
Epstein-Barr vírus
Burkitt lymphoma; sclerosis
multiplex; Nasopharyngeális
cc; Krónikus fáradtság sy
Kanyaró
Subacut sclerotisáló
panencephalitis
Enterovírusok
Diabetes
Mycobacterium leprae
Lepra
E. coli O157:H7
Hemolyticus uraemiás sy.
Mycobacterium
paratuberculosis
Crohn betegség
„A” csop. Streptococc
Poststr. glomerulonephritis
Mycobact tuberculosis
Tuberculosis
„A” csop S. agalactiae
Rögeszmés-kényszeres bet.
Parvovírus B19
Anaemia; arthritis
Hepatitis B és C vírus
Májrák; Krónikus hepatitis
Creutzfeldt-Jacob bet., kuru
HBV
Polyarteriitis nodosa
Prionok
Congenitális rubeola sy;
HCV
Kevert cryoglobulinaemia
Rubeola
Mesothelioma
Helicobacter pylori
Gyomorfekély, gyomorrák,
MALT, Sjögren sy
Simian vírus 40
Treponema pallidum
Szifilisz
Herpes simplex vírus
Bell paralyis
Tropheryma whippleii
Whipple kór
Új mikróbák és kórképek 1990-2010
Év
Mikróba
Betegség
1991
Guanarito vírus
Venezuelai haemorrhagiás láz
1992
Bartonella henselae
Macskakarmolási láz, bacilláris
angiomatosis
1992
Vibrio cholerae O139
Kolera
1993
Sin Nombre vírus
Hantavírus pulmonális sy (HPS)
1994
Sabia vírus
Brazíliai haemorrhagiás láz
1994
Hendra vírus
Légzőszervi és neurológiai betegség
1995
Humán herpesvírus 8
Kaposi sarcoma
1996
Creutzfeldt-Jakob betegség (új
variáns)
Progresszív degeneratív neurológiai
kórkép
1997
H5N1 Avian influenzavírus
Madárinfluenza
1999
Nipah vírus
Encephalitis
2001
Humán metapneumovírus
Heveny légzőszervi infekció
2003
SARS coronavírus
SARS
2003
Clostridium difficile NAPI/O27
Pseudomembranosus colitis
2005
Bocavírus
Alsó légúti infekció – gyermekekben
2007
Új Ebola vírus
Akut haemorrhagiás láz
2009
Új H1N1 influenzavírus
Influenza pandémia
Egyes fertőző betegségek újranövekedésének okai
• A kórokozók genetikai változásai: gyógyszer
rezisztencia kialakulása, virulencia növekedés
• Társadalmi mozgalmak, szegénység, migráció,
turizmus: kórokozók és a vektorok mozgása nő
• Népesség növekedés: új területek meghódítása
– korábban nem ismert, újabb kórokozókkal ill.
kórokozókat hordozó állatfajokkal való
találkozás
• Éghajlati változások
• Védőoltások elhanyagolása
A kórokozók elterjedése
Globális keveredés
Növekvő populáció-sűrűség
Csökkent utazási idő
Mikróbák versus emberek
Paraméter
Mikróbák
Emberek
Faktor
Szám
5x1031
6x109
~1022
Össztömeg
(tonna)
5x1016
3x108
~108
Reprodukciós
idő
30 perc
30 év
~5x105
Megjelenés 3,5x109
a Földön
(év)
4x106
~103
•
•
•
•
•
“It is time to close the book on infectious diseases, and declare the war against pestilence
won”
„Eljött az ideje annak, hogy becsukjuk a fertőző betegségek tankönyvét, és kijelentsük a
győzelmünket a fertőzések elleni háborúban”
“Warning flags are still flying in the communicable disease field.... While we are engaged in
taking on new duties...we cannot and must not lose sight of our traditional program
responsibilities”
65th Annual Meeting of the Association of State and
Territorial Health Officers in 1967
„A figyelmeztető jelek továbbra láthatók a fertőző betegségek területén… Az új feladatok
következetes megoldásakor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a korábbi problémákból
adódó kötelezettségeinket sem”
William H. Stewart (1921-2008)
A rezisztencia definíciói
•
Multidrug rezisztens (MDR) baktériumok:
–
–
–
–
–
–
–
–
–
•
MRSA (methicillin rezisztens S aureus)
VRE (vancomycin rezisztens enterococcusok)
Pseudomonas aeruginosa
Acinetobacter baumannii
Enterobacter species
ESBL – termelő Klebsiella sp és E. coli
Stenotrophomonas maltophilia
Mycobacterium tuberculosis
DRSP (drug rezisztens S. pneumoniae)
Multirezisztens baktériumok:
– Egyidejűleg 3 különböző osztályba tartozó hatóanyaggal szemben rezisztens
(cephalosporinok., fluorokinolonok, aminoglikozidok)
•
Pánrezisztens baktériumok:
– Antipseudomonas hatású cephalosporin és carbapenem, pip/tazo, ciprofloxacin és
levofloxacin rezisztens G- baktériumok
•
XDR (extrém drug rezisztens) baktériumok:
– Antipseudomonas hatású cephalosporin és carbapenem, pip/tazo, ciprofloxacin és
levofloxacin, aminoglikozid, tigecyclin, polymyxin rezisztens G- baktériumok
World Economic Forum Report - Global risks for 2013.
ESKAPE patogének
Patogén
Probléma
E
Enterococcus
faecium
A vancomycin rezisztens enterococcusok száma nő (↑USA)
S
Staphylococcus
aureus (MRSA)
1.
2.
3.
Egyre gyakrabban izolálják
Megjelentek a CA-MRSA törzsek
MRSA törzsek vancomycin érzékenysége csökken (MIC ↑)
K
Klebsiella
pneumoniae
E. Coli
1.
2.
Egyre több ESBL termelőt izolálnak
Megjelentek a területen is az ESBL-termelő klebsiellák és
colik
Már vannak carbapenemáz termelő Klebsiella pneumoniae
izolátumok
A
Acinetobacter
baumannii
1.
2.
Egyre növekvő carbapenem rezisztencia
Növekszik a súlyos fertőzések száma
P
Pseudomonas
aeruginosa
1.
2.
Az infekciók száma egyre nő
Emelkedik a carbapenem-, fluorokinolon-, aminoglikozid
rezisztens izolátumok előfordulása
E
Enterobacter
species
1.
2.
Egyre gyakrabban izolálják különböző infekciókban
Nő az ESBL-, carbapenemáz-, cefalosporináz termelő
törzsek gyakorisága
3.
Szalka A: LAM 2011
Egyes fertőző betegségek éves halálozása
az USA-ban
Boucher H W , Corey G R: Clin Infect Dis. 2008;46:S344-S349
Az MRSA jelentősége
• A rezisztens S aureus fertőzések
kezelése nehezebb
• Késlekedés a megfelelő kezelésben
• Költségnövekedés (MRSA  MSSA
véráram infekció)
– Kórházi tartózkodás és kezelési költség 3X nő
• Halálozás?
Study on European Practices of Infections
(bacteriaemia) with S aureus (SEPIA)
Anti-MRSA
kezelés első
vonalban: O
(%)
A másodvonalbeli anti-MRSA
kezelésig eltelt
idő (nap)
A harmadvonalbeli anti-MRSA
kezelésig eltelt
idő (nap)
Bacteriaemia
(n=152)
SSTI*
(n=132)
FN/FUO**
(n=190)
Endocarditis
(n=90)
Iv.
katéter
(n=31)
Összesen
(n=605)
45
49
58
49
44
49
6
10
13
5
5
6
6
17
5
15
6
8
Bizonyított MRSA fertőzésben szenvedő betegek retrospektív elemzése az EU-ban
*Bőr és lágyrész fertőzések, **Lázas neutropenia és ismeretlen eredetű láz
Az MRSA betegek csaknem 50%-a nem kapott megfelelő első vonalbeli kezelést!
Ammerlaan H. és mtsai: CID 49:997-1004, 2009.
Az MRSA jelentősége
• A rezisztens S aureus fertőzések
kezelése nehezebb
• Késlekedés a megfelelő kezelésben
• Költségnövekedés (MRSA  MSSA
véráram infekció)
– Kórházi tartózkodás és kezelési költség 3X nő
• Halálozás?
MRSA és MSSA bacteriaemia
halálozásának összehasonlítása
31 vizsgálat metaanalízise
Összesített OR 1.93 (95% CI, 1.54–2.42).
Cosgrove SE et al. Clin Infect Dis. 36(1):53-9, 2003.
„A Staphylococcus történet”
S aureus leírása
Ogston
1880
1890
1900
Penicillium notatum
Ernest Duchesne
Fleming
1910
PRSA
megjelenése
MRSA
megjelenése
1920 1930 1940 1950
Penicillin
bevezetése
1960
1970
Methicillin
bevezetése
Vancomycin az
MRSA ellen
CA-MRSA
VRSA
megjelenése
1980 1990
2000
VISA
megjelenése
VISA - Vancomycin intermediate S aureus (MIC 4-8 ug/ml)
METHICILLIN REZISZTENS S AUREUS
VRSA – Vancomycin resistant S aureus (MIC ≥16 ug/ml)
A CA-MRSA és a HA-MRSA jellemzői
CA-MRSA
HA-MRSA
Kockázati csoport
Gyermekek, sportolók, rabok,
katonák, egyes etnikai
csoportok, iv. drog,
homoszexuálisok
Ápolási otthonok lakói,
dializáltak, diabetes,
elhúzódó kórházi
tartózkodás, ITO, iv
eszközök
SCCmec típus
IV
I, II és III
AB rezisztencia
Csak ß-laktám rezisztencia,
Rendszerint TMP-SMX,
clindamycin érzékeny
Multirezisztens,
Rendszerint TMP-SMX
érzékeny
Panton-Valentine
(PVL) toxin
Gyakori
Ritka
Társuló klinikai
tünetek
SSTI, posztinfluenzás
necrotizáló pneumonia
Nosocomiális pneumonia,
katéterrel összefüggő UTI,
véráram fertőzések, SSTI
(Staphylococcus
Chromosomális Cazett)
SSTI: bőr- és lágyrészinfekció; UTI: húgyúti fertőzés
A monitor rendszerben 2011. évben jelentett MRSA izolátumok
antibiotikum érzékenysége (OEK)
Mupirocin
Sumetrolim
Linezolid
Quinopristin/
Dalfopristin
Doxycyclin
Tetracyclin
Rifampicin
Teicloplanin
Vancomycin
Clindamycin
Erythromycin
Amikacin
Gentamicin
Moxifloxacin
Ciprofloxacin
Antibiotikum
Érzékeny
22,9
38,9
89,7
65,3
18,9
21,8
100
100
96,3
89,2
90,6
100
99,5
95,1
95,9
Mérsékelt
0,3
2,8
0,1
0,6
0
0,1
0
0
0,2
0,1
1,5
0
0
0
0
Rezisztens
76,8
58,3
10,2
34,1
81,1
78,1
0
0
3,5
10,7
7,9
0
0,5
4,9
4,1
Törzs
(beteg)
1335
432
947
452
1579
1582
1577
1178
1182
928
533
66
609
741
1574
Járóbeteg mintákból izolált törzsek (%)
Fekvőbeteg mintákból izolált törzsek (%)
Érzékeny
6,7
11,9
85,7
66,0
15,3
16,4
99,9
100
97,0
93,7
94,5
99,5
99,8
94,3
95,1
Mérsékelt
0,2
2,0
0,1
2,0
0
0
0
0
0,4
0,1
0,1
0
0
0,1
0,1
Rezisztens
93,1
86,1
14,2
32,0
84,7
83,6
0,1
0
2,6
6,2
5,4
0,5
0,2
5,6
4,8
Törzs
(beteg)
2694
1382
2580
1171
3734
3715
3707
2283
2772
2040
1356
191
1334
1568
3697
Methicillin rezisztens S aureus
törzsek aránya USA-ban
35
30
25
Hemokultúra
20
Fekvő beteg
15
Járó beteg
10
5
20
11
20
09
20
07
20
05
0
20
03
MRSA/összes S aureus izolátum (%)
Methicillin rezisztens S aureus
törzsek aránya Mo-on
Forrás: OEK, Epinfo
MDR törzsek a véráramfertőzések hátterében,
EU/EEA-2011 (trendek 2008 óta)
Az European Centres for Disease Prevention and Control’s
European Antimicrobial Resistance Surveillance Network (EARS-Net) interactive database alapján (2012 november).
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok (ARB) elterjedése
World Economic Forum Report - Global risks for 2013.
Immunkompromittált betegek számát
növeli:
• Malignus hematológiai és daganatos
betegségek agresszív kezelése
• Vérképző őssejt-átültetés
• Szolid szervtranszplantáció
• Biológiai terápiák elterjedése
• Autoimmun betegségek agresszív kezelése
• HIV/AIDS
• Növekvő életkor
Pie charts showing the evolving epidemiology of invasive fungal infections by their
prevalence in autopsies of patients with leukemia at M.
Leventakos K et al. Clin Infect Dis. 2010;50:405-415
© 2010 by the Infectious Diseases Society of America
A candida speciesek antifungális
érzékenysége
Species
Fluconazol
Itraconazol
Voriconazol
Posaconazol
Flucytosin
Ampho B
Echinocandinok
C.
albicans
S
S
S
S
S
S
S
C.
tropicalis
S
S
S
S
S
S
S
C. parapsilosis
S
S
S
S
S
S
SR
C.
glabrata
S-DD 
R
S-DD
R
S-DD 
R
S-DD
R
S
SI
S
C. krusei
R
S-DD
R
S
S
IR
SI
S
C.
lusitaniae
S
S
S
S
S
SR
S
I: intermedier; R: rezisztens; S: szenzitív, S-DD: szenzitív, dózisfüggően
Pappas PG és mtsai: Clin. Infect. Dis, 2009
Az egyes antibiotikum osztályok
felfedezésének dátuma
Nincs újabb osztály 1987 óta
World Economic Forum Report - Global risks for 2013.
Carlet, J. et al. Ready for a World Without Antibiotics?
The Pensieres Antibiotic Resistance Call to Action.
In Antimicrobial Resistance and Infection Control, 2012, 1:11.
Érvek az antibiotikum fejlesztés ellen
• Az antibiotikum kezelések tartama általában rövid 
krónikus betegségek (cardiovasculáris,
neuropszichiátriai, reumatológiai stb.)
• Egy szer kifejlesztése: 10 év, 1 milliárd USD
• A multi-, pánrezisztens kórokozók elleni szerek
tartalék (rezerv) szerek
• A törzskönyvezés nehézségei
IDSA kezdeményezés
• „Antibiotic Availability Task Force (AATF)” 2004
• USA-EU: TransAtlantic Task Force on Antibiotic
Resistance (TATFAR) 2009
Az antimikróbás rezisztencia terjedésének és
kontrolljának lehetőségei
Tényezők
Szempontok
Beavatkozás
A kórokozók
ökológiája
Evolúció
Túlélőképesség
Virulencia
Kommenzális flóra
Laboratóriumi kimutatás
és identifikálás
Evolúció befolyásolása
Mikrobiális génexpresszió gátlása
Antitestek, biológiai válasz módosítók
Probiotikumok
Korszerűbb gyorsdiagnosztikai tesztek
Antibiotikum felírási
gyakorlat
Antimikróbás szerek alkalmazási
gyakorlata
Eltérő gyógyszerfelírási
gyakorlat
Képzés és szaktudás
Multimodális megközelítés
Populációs jellemzők
Migráció, utazás és globalizáció
Betegösszetétel,
immunkompetencia megváltozása
Gyógyszerszedési szokások és
tévhitek
Transzmissziós, infekciós ráta
Szűrés és jobb surveillance
Immunizáció; a krónikus betegségek
jobb kontrollja
Felvilágosító kampányok
Egészségpolitika
Gyógyszerpromóció szabályozása
Technológiai fejlődés
Finanszírozási változások
Törvényalkotás, ellenőrzés
Új prevenciós és kezelési lehetőségek
Politika és
egészségpolitika
Segítség a döntéshozatalban
Oktatás és felvilágosítás
Kézhigiéne, óvintézkedések
A szabályozás hatása az antibiotikum
fogyásra
Chile 1999
Az élelmiszer állatok
számára felhasznált
antibiotikumok
mennyisége,
milligram/populációs
korrekciós egység
(PCU – 1 állati kg-ra
számítva)
2010
World Economic Forum Report
- Global risks for 2013.
A hatékony vakcina
- aktiválja
az antigén bemutató sejteket → citokin
felszabadulás, antigén prezentáció
- a T és B sejtek stimulálása révén memóriasejtek
keletkeznek
- számos olyan epitópot tartalmaz, melyekre a T sejtek
specifikusak → patogén variációk, MHC
polimorfizmusokból adódó immunválasz különbségek
áthidalhatók
- az antigén sokáig perzisztál → memória B sejtek
kialakulása hatékonyabb
Diagnosztika
• Mikrobiológiai laboratóriumok:
– FISH, DNS alapú identifikálási rendszerek
(szekvenálás, kvantitatív PCR, DNS
microarray)
– Tömegspektrometria (MALDI-TOF)
– Flow-cytometria
• Képalkotó diagnosztika
• Laboratóriumi
– Akut fázis fehérjék
• Gyorstesztek
Modern módszerek a fertőző betegségek
diagnosztikájában
Mikrobiológiai diagnosztika változása
Biomarkerek
• Objektíven mérhetők
• Szenzitíven és specifikusan jellemzik a
patológiás folyamatot
• Jól monitorizálják a terápiás választ
• Diagnózis
• Rizikóbecslés
• Betegség vezetése
A biomarkerekkel szembeni elvárások
• Az antibiotikummal kezelendő bakteriális
infekciók, szepszis korai felismerése,
elkülönítése
– Vírusfertőzéstől
– Nem infekciós gyulladástól (pl. trauma, pancreatitis,
vasculitisek, megerőltető fizikai terhelés,
pszichiátriai betegségek, stressz)
• Az antibiotikum kezelés időben való elkezdése
– Az infekció kimenetelének javítása
• A felesleges, helytelen antibiotikum használat
csökkentése
– Rezisztencia, költség, mellékhatások csökkentése
Akut fázis proteinek (AFP)
• Szérum koncentrációváltozás gyulladásos
állapotokban: > 25%
• Citokinek (IL-6, IL-1ß, TNFα, IFNγ) hatására: ↑
• Pozitív AFP: CRP, se amyloid A, ferritin, fibrinogén,
alfa-1 antitripszin, haptoglobin, IL-1 receptor
antagonista, hepcidin stb.
• Negatív AFP: albumin, transzferrin, transztiretin
Biológiai terápia
Típus
Név
Target
Kórokozó
Fungal (-fung-)
Human (-fungu-)
Efungumab
Hsp90
Invazív Candida albicans
Viral (-vi(r)-)
Human (-viru-)
Exbivirumab
HBsAg
Hepatitisz B
Foravirumab
Rabies glycoprot
Rabies (profilaxis)
Libivirumab
HBsAg
Hepatitisz B
Rafivirumab
Rabies glycoprot
Rabies (profilaxis)
Regavirumab
CMV glycoprot. B
CMV
Sevirumab
CMV
CMV
Tuvirumab
Hepatitisz B
Krónikus hepatitisz B
Felvizumab
RSV
RSV
Motavizumab
RSV
RSV (profilaxis)
Palivizumab
RSV F protein
RSV (profilaxis)
Suvizumab
HIV-1
HIV-1
Nebacumab
Endotoxin
Szepszis
Panobacumab
Ps aeruginosa
Pseudomonas aeruginosa
Raxibacumab
Anthrax toxin
Anthrax (profil. és th)
Egér (-baco-)
Edobacomab
Endotoxin
Gram neg szepszis
Chimera (-baxi-)
Pagibaximab
Lipotheicholsav
Staphylococcus szepszis
Humanizált (-bazu-)
Tefibazumab
Clumping factor A
Staphylococcus szepszis
Human (-toxu-)
Actoxumab
Clostridium diff.
Clostridium difficile
Bezlotoxumab
Clostridium diff.
Clostridium difficile
Urtoxazumab
E. Coli
E. Coli hasmenés
Humanizált (-vizu-)
Bakteriális (-ba(c)-)
Toxin (-tox(a)-)
Human (-bacu-)
Humanizált (-toxazu-)
Antibiotikum politika
• Cél:
– hatásos antibiotikum kezelés: gyógyszerválasztás,
dózis, spektrumszűkítés, kezelés tartama
– antibiotikum használat mérséklése
– rezisztencia késleltetése
• Eszköz:
– képzés, irányelvek, kombinációs kezelés, dózis
optimalizáció, orális kezelés…
• Stratégia:
– antibiotikum, infekció kontroll, gyógyszerterápiás
bizottság
– helyzetértékelés, tervezés, kivitelezés, ellenőrzés,
értékelés
A korszerű infektológia jellemzői
• Rendkívül szerteágazó, multidisciplináris jellegű tudományág (~
immunológia, genetika)
• Korszerű infektológia integratív tudomány: pl. belgyógyászat,
mikrobiológia, kórélettan, gyógyszertan, immunológia,
epidemiológia, vakcinológia, infekció-kontroll és antibiotikum
politika stb.
• Óriási fejlődés a diagnosztikában, terápiában – a szemléletben