Transcript Előadásanyag

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS
NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS
SZINTEN
Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy
tanszékvezető egyetemi tanár
1
A témakör aktualitása, helye, szerepe a
közigazgatásban
A közigazgatás funkciói:
- Gazdaságszervező (közhatalmi, tulajdonosi);
- Kulturális (oktatás, kutatás, művészeti);
- Szociális és egészségügyi ;
- Rendészeti és védelmi;
- Külső védelmi;
- Külpolitikai és külgazdasági.
2
A Földet és az emberiséget veszélyeztető
kihívások
-
A Föld energia és nyersanyagkincse
A víz
A talaj
A Föld és az élet
Éghajlatváltozás
Természeti katasztrófák
Föld és egészség
A Föld mélye
Óriás városok
Óceánok
3
Védelmi rendszerek csoportosítása
- katonai
- rendészeti
- környezetbiztonsági
4
A témakör fogalmi rendszere
A fejlett tudományokban valamely fogalmat nem csak
és sokszor nem elsősorban azért definiálunk, hogy
meghatározzuk a jelentését, hiszen azzal gyakran
intuiciók alapján többé-kevésbé tisztában vagyunk,
hanem azért, hogy érvényes és kontraintuitív
következtetéseket vonjunk le belőle. Valamely
tudományos diszciplína formális szempontból nem
más, mint az alapfogalmak és a definiált fogalmak,
valamint az axiómák és tételek összessége.
5
Katasztrófa, katasztrófaelmélet
A katasztrófaelmélet azokat a jelenségeket
tanulmányozza és osztályozza, amelyek
viselkedésében a körülmények kis megváltozása
meglepően nagy változást vált ki. Olyan elmélet,
amely a bekövetkezett változásokat nem természetes
fejlődéssel, hanem valamely váratlan és gyökeres
fordulattal magyarázza. A közigazgatásban gyakori ,
hogy nincs meg a tér –idő folytonossága, ezért
alkalmas vizsgálatára a katasztrófaelmélet.
6
Káosz elmélet
Olyan nem lineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik,
amelyek viselkedése az őket meghatározó
determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem
jelezhető hosszú időre előre.
Determinisztikus, meghatározottság, szükségszerűség
elve, az események és jelenségek szükségszerű
összefüggését és okozati meghatározottságát valló
felfogás.
7
A katasztrófa fogalma
2011. évi CXXVIII.törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes
törvények módosításáról
2. Értelmező rendelkezések
3. §. 5. Katasztrófa
A veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem
érő mértékű olyan állapot, vagy helyzet, amely emberek életét,
egészségét, anyagi érdekeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti
környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben
veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a
következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek
előírt működési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges
intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és állami szervek
folyamatos és szigorúan összehangolt működését, illetve nemzetközi
segítség igénybe vételét igényli.
8
A biztonság
A közigazgatásban ;
Vállalkozói gazdálkodó szférában;
Egyéni és magánszférában,
Karitatív szerveknél;
A politikai szférában.
A biztonság nem nemzeti keretek között dől el.
9
A biztonság fogalmi változásai
A biztonság katonai vonatkozásai;
A biztonság gazdasági és természeti dimenziói;
A biztonság, mint egyensúly;
A biztonság,mint szolgáltatás;
A biztonság, mint szükséglet.
10
A fenntartható biztonság
Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés- Római Klub: A
növekedés határai;
Funkcionális fenntarthatóság – alkalmas intézkedések;
Strukturális fenntarthatóság – alkalmas intézkedésekkel;
Jól működő rendszer – a rendszer diszfunkcióinak kezelése;
Diszfunkció kezelés – a rendszer nemkívánatos eseményeinek
megelőzése és/vagy elhárítása.
11
A fenntartható biztonság
Reziliencia: Rugalmas alkalmazkodás, egy rendszer azon
képessége, hogy az alapvető funkcióit tekintve képes
stabil maradni változó külső körülmények között.
Egy rendszer azon képessége, hogy tűrni képes
megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba
kerülne eközben. Fölhasználva ehhez ellenőrző,javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát.
12
A szabályozás előzményei
Alkotmány, nemzetközi egyezmények
Honvédelmi igazgatás
Közigazgatásra vonatkozó intézkedések
13
Hazai jogi szabályozás
Magyarország Alaptörvénye;
2011. Évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
egyes törvények módosításáról;
234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII.
Törvény végrehajtásáról;
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságnak szóló 1996.
évi XXXI. Törvény és a hatályos végrehajtási rendeletei.
219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek elleni védekezésről;
1515/2011 (XII.30.) Korm. Határozat a KKB létrehozásáról, szervezeti és
működési rendjéről.
14
Különleges intézkedések,
rendkívüli jogrendek
Magyarország alaptörvénye: a különleges jogrend.
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra
vonatkozó közös szabályok.
48. Cikk (1) az Országgyűlés:
a.) Hadiállapot kinyilvánítása, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának
közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és
Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b.) A törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet-és
vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveres,
vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, vagy erőszakos cselekmények
esetén szükségállapotot hirdet ki.
15
Különleges intézkedések,
rendkívüli jogrendek
A megelőző védelmi helyzet 51. cikk: az
Országgyűlés külső fegyveres támadás, veszély
esetén, vagy szövetségi kötelezettség teljesítése
érdekében meghatározott időre kihirdeti a
megelőző védelmi helyzetet és ezzel egyidejűleg
felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törtvényben
meghatározott rendkívüli intézkedések
bevezetésére.
16
Különleges intézkedések,
rendkívüli jogrendek
A váratlan támadás 52. cikk: A Kormány külső fegyveres
csoportoknak Magyarország területére történő váratlan
betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország
területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő
készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az
élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság
védelme érdekében – szükség esetén a Köztársasági Elnök
által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a
szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére
vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített
erőkkel azonnal intézkedni köteles.
17
Különleges intézkedések,
rendkívüli jogrendek
A veszélyhelyzet 53. cikk:
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető
elemcsapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek
következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet
hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel
- sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli
intézkedéseket hozhat.
18
Katasztrófa veszély
Kat. véd. Törvény 3. §.
9. pont: Katasztrófaveszély olyan folyamat, vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen
lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével és amely ezáltal veszélyezteti
az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
10. pont: Katasztrófaveszélyes tevékenység olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely
katasztrófát, vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő.
11. pont: Kockázat egy adott területen, adott időtartamon belül, vagy meghatározott
körülmények között jelentkező egészség illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.
V. fejezet: A katasztrófa veszély és a veszélyhelyzet .19. A katasztrófa veszély
43.§. (1) A 3. §. 9. pontjában meghatározott katasztrófa veszély esetén a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi vezetője, a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében
– a felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszély elhárítási terv szerint –
azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus
infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa
következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.
19
Katasztrófa veszély – katasztrófa típusok
20. A veszélyhelyzet 44.§. A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott
olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
a.) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:
aa.) Árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt
legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy
elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltés szakadás veszélye fenyeget,
ab.) Belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipari területeket, fő
közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy
a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt
szervezetek védekezési lehetőségeit,
ac.) Több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés
vagy hófúvás,
ad.) Más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a
lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,
ae.) Földtani veszélyforrások.
20
Katasztrófa veszély – katasztrófa típusok
b.) Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:
ba.) A veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a
szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a
környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,
bb.) Nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a
biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett
sugárterhelését idézi elő.
21
Katasztrófa veszély – katasztrófa típusok
c.) Egyéb eredetű veszélyek, különösen:
ca.) Tömeges megbetegedést okozó humánjárvány, vagy
járványveszély, valamint állatjárvány,
cb.) Ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek
haváriaszerű szennyezése,
cc.) Bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség,
amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási
küszöbértéket meghaladja,
cd.) A kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara,
melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több
napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.
22
Magyarország veszélyeztetettsége
234/2011.(XI.10.) Korm. Rendelet. A Katasztrófavédelmi Szabályzat. V.
fejezet.
A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a
védelmi követelmények.
16.pont.: A Katasztrófavédelmi besorolási eljárás 21. §.
(1) Az ország településeit az adott település vonatkozásában
lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként
katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni.
(5) A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes
osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a 2es melléklet tartalmazza.
23
Települések besorolása
A besorolás kockázatbecslés alapján
- I. osztály:
- Atomerőmű 3 km-es, kutatóreaktor 1 km-es körzete;
- Seveso besorolású és külső védelmi tervre kötelezettek;
- 2-es melléklet szerinti I. osztály;
- Egymásra gyakorolt együttes hatású veszélyek elleni védelme érdekében.
- II. osztály:
- Atomerőmű 3-30 km-es körzete;
- Seveso besorolású és külső védelmi tervre nem kötelezettek;
- 2-es melléklet szerinti II. osztály;
- III. osztály:
- Seveso hatálya alá nem tartozó veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén;
- 2-es melléklet szerinti III,. Osztály.
24
Az egyes katasztrófavédelmi osztályok
meghatározása kockázati mátrixok útján
25
Katasztrófavédelmi feladatok
Megelőzés
Védekezés, elhárítás
Rehabilitáció
26
Megelőzés
Minden olyan tevékenység, vagy előírás alkalmazása,
amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti,
vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás
valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza.
27
Megelőzés megvalósulása
Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy ne
következzen be a nem kívánt esemény vagy
állapot
Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy az
állapot vagy esemény káros következményeit
csökkentse
Az eredményes védekezés, elhárítás
feltételeinek biztosítása
28
A megelőzés alkalmazott módszerei
Létesítés időszakában
szakhatósági, hatósági
eljárások lefolytatása
Használat időszakában
felügyelet
szervezeti és hatósági
Folyamatosan
tervezés, felkészülés, oktatás,
továbbképzés
29
Veszélyelhárítási tervezés
A veszélyelhárítási tervezés célja, hogy a Kat.Tv. 44.§-ában felsorolt
természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok
azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes
okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és
intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi,
anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével.
A veszélyelhárítási tervezés szintjei: települési (polgármester),
munkahelyi(gazdálkodási szerv), a hivatásos katasztrófavédelmi
szerv helyi szervének összesített terve, területi (illetékes hivatásos
kat.véd. Szerv helyi szerve), központi veszélyelhárítási terv (hivtásos
kat.véd. Szerv központi szervének vezetője).
30
Védekezés, elhárítás
A katasztrófa okával való foglalkozás
A katasztrófa következményeinek kezelése
31
Lakosságvédelem
A lakosság védelmének alapvető módszerei a helyi és a
távolsági védelem.
- A helyi védelem az elzárkózás, a veszélyeztető hatás elleni
védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen.
- A távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről
történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint
befogadó helyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.
32
Lakossági védekezés
Az egyéni védőeszköz ellátás.
A kitelepítés, a befogadás és a visszatelepítés
elrendelése.
A kitelepítés végrehajtása.
Kimenekítés.
A befogadás szabályai.
A befogadással kapcsolatos feladatok.
A visszatelepítés szabályai.
A közrend, közbiztonság fenntartása.
33
A lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatása
A veszélyhelyzeti tájékoztatás tartalma különösen:
a.) A katasztrófaveszély, a bekövetkezett esemény, a
védekezés, az irányadó magatartási szabályok, a
lakosságvédelmi intézkedések, az elrendelt
korlátozások, valamint a további tájékozódási
lehetőségek,
b.) Helyreállítási időszakban az elemi lakhatási
feltételek megteremtése, külön döntés szerinti
kárenyhítés lehetőségei, valamint a helyreállítás.
34
A kríziskommunikáció fogalma:
Az a folyamat, amely által a védelmi menedzser a megfelelő
időben, tényszerűen és megfelelő formában tájékoztatja az
érdekeltek különböző csoportját. (nem PR)
A kríziskommunikáció célja:
A tényleges helyzet - a primér valóság - és a nyilvánosság
értékelése - a szekunder valóság - közötti eltérés, az un. kritikus
tér csökkentése, azaz az észlelt látszat megfelelő közelségbe
kerüljön a valóságos helyzethez.
Ez az a dimenzió, amit a szervezet kialakít a helyzetről.
Kiindulás:
A krízismenedzser egyeztetése arról, hogy melyik célcsoportnak
milyen információ szükséges = szakszerű tájékoztatás arról, hogy
mi történt, mit tesznek, és ezeknek milyen következményei
vannak.
Rehabilitáció
Az eredeti vagy azt meghaladó élet- és
munkafeltételek biztosítása
- Halaszthatatlan biztonsági intézkedések (áldozatok
azonosítása, gondoskodás, stb.)
- Mentéssel összefüggő ideiglenes feladatok
- Alapvető életfeltételek biztosítása (ellátás,
ideiglenes elhelyezés, közművek helyreállítása,
mentesítés, fertőtlenítés, stb.)
36
A katasztrófa károsító hatása által érintett
területre, valamint a helyreállításra és ujjá
építésre vonatkozó szabályok
A katasztrófa károsító hatása által érintett területre
vonatkozó szabályok.
A helyreállításra és ujjá építésre vonatkozó szabályok.
Kárfelmérés.
Felhasznált pénzeszközök nyilvántartásának
ellenőrzése, elszámolása.
37
A katasztrófavédelem szervezeti és
irányítási rendszere
38
A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
2012. január 1-től
JELMAGYARÁZAT
Belügyminisztérium
Irányítás
Szakmai ellenőrzés
Közvetlen utasítási jog
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
Háttérintéz
mények
Önkormányzat
Megyei (Főv.)
katasztrófavédelmi
igazgatóság
Katasztrófavédelmi
kirendeltség
Hivatásos
tűzoltóság
Tűzoltó őrsök
(tűzőrségek)
Tűzoltó
egyesület
Gazdálkodó
szerv
Köztestület
(közhasznúság)
Önkormányzati
tűzoltóság
(önkéntes)
Létesítményi
tűzoltóság
39
Kormányzati koordináció
1515/2011. XII. 30. kormányhatározat a KKB
létrehozásáról, valamint szervezeti és
működési rendjének meghatározásáról
40
A nemzetközi együttműködés alapjai
Szervezeti tagságból adódó kötelezettségek, jogok;
Nemzetközi szerződések;
Két-, többoldalú és regionális megállapodások,
szakosított szervezetek, NGO-k;
Katasztrófavédelmi nemzetközi segélynyújtás;
41
Történeti visszatekintés
A természeti környezet védelme;
Polgári védelem;
Tűzvédelem;
Katasztrófavédelem;
Környezetbiztonság.
42
Az üvegház
- XVI-XIX. Század – kisjégkorszak;
- XVII-XVIII. Század – az ember, mint környezetalakító
tényező;
- Széndioxid hatása:
Svante Arnhenius 1896;
Joseph Fourier 1827;
G.S. Collendar 1930.
- 1950-60 nemzetközi politikai helyzet.
43
A politika figyelme
- 1965. L.B.Johnson (USA Elnök) nyilatkozata a
megváltozott légkörről és az éghajlatváltozásról;
- 1972. évi ENSZ konferencia, Stockholm;
- 1979. Éghajlati Világkonferencia Genf;
- 1983. ENSZ Közgyűlési Határozat.
44
Közös jövőnk
-
1987. ENSZ Környezet és Fejlődés Bizottság (H.Brundtlant) jelentés: Közös
jövőnk;
1988. IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület;
1990. Éghajlati Világkonferencia;
1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (Rio de Janeiro)> Föld Csúcs;
1994. Felek Konferenciája (Berlin);
1997. Kiotoi Jegyzőkönyv – 5 %-os széndioxid kibocsátás csökkentés a
2008-2012 közötti évekre, az 1990-es szinthez képest;
2001. IPCC harmadik jelentése – A földi éghajlat melegszik és ebben része
van az emberi tevékenységnek;
45
Stern Jelentés
- 2006. Stern jelentés – megelőzés, védekezés,
alkalmazkodás;
- 2007. IPCC negyedik jelentés;
- 2012. Kioto 2. ? Doha; továbbiakban Japán, Kanada,
Oroszország, USA?;
- 2013. Lengyelország?;
- 2014. IPCC Jelentés;
46
Az EU intézményi struktúrája
A tagállamok és az EU vezetői az Európai Tanács
keretében határozzák meg az átfogó uniós
prioritásokat.
Az Európai Parlament közvetlenül megválasztott
képviselői az európai állampolgárokat képviselik.
Az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság képviseli,
amelynek tagjait a tagállami kormányok nevezik ki.
A tagállami kormányok érdekképviseleti intézménye az
Európai Unió Tanácsa.
47
Az EU intézményei és egyéb szervei
Jogalkotás: Az uniós jogalkotás három intézmény
feladata
- Európai Parlament,
- Európai Unió Tanácsa,
- Európai Bizottság.
Intézmények:
- Bíróság,
- Számvevőszék.
48
Az EU intézményei és intézményközi szervei
-
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;
Régiók Bizottsága;
Európai Beruházási Bank;
Európai Beruházási Alap;
Európai Központi Bank;
Európai Ombudsman;
Európai Adatvédelmi Biztos;
Kiadóhivatal;
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal;
Európai Közigazgatási Iskola;
Európai Külügyi Szolgálat;
Szakosított Ügynökségek és Decentralizált Szervek.
49
Európai Unió – Katasztrófaigazgatás
Történeti áttekintés
- Kockázati érintettség, emberi és értékkoncentráció;
- Szolidaritás elve;
- Humanitárius alapelv: függetlenség, diszkrimináció
mentesség, pártatlanság.
- 1985. Róma, Miniszteri Konferencia – a polgári védelmi
közösségi együttműködés alapja.
- 1987. Tanácsi Határozat – megalapozta a szorosabb
együttműködést a polgári védelem területén.
- 1992. Maatrichti Szerződés – megerősíti a környezetvédelem
közösségi politikai státuszát. Intézményei helykeresés.
50
Európai Unió – Katasztrófaigazgatás
Történeti áttekintés
- 1996. Európai Bizottság jelentése – megvizsgálni a
polgárvédelemnek az alapító szerződésbe külön címként való
bevezetésének kérdését.
- 1999. Polgári védelmi Akcióprogram – intézményei
megosztottság.
- Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága;
- EU Tanácsban harmadik pillér (Bel- és Igazságügyi Tanácsa);
- EU Parlamentnél hatáskör hiány.
51
Európai Unió – Katasztrófaigazgatás
Történeti áttekintés
- 2001. Tanácsi Határozat a Nemzetközi
Katasztrófa-segélynyújtás Együttműködés
Mechanizmusára;
- 2007. Akcióprogram a polgári védelem stabil
finanszírozására – Pénzügyi Eszköz;
- 2007. Liszaboni Szerződés – kimondja, hogy az
EU a jogok és értékek, a szabadság, a
szolidaritás és a biztonság térsége. (2009.
hatálybalépés)
52
Európai Unió – Katasztrófaigazgatás
Történeti áttekintés
- 2010. Egyesül a humanitárius segítségnyújtás és a
katasztrófavédelem egy biztosnál – Humanitárius
Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóság DG
ECHO.
Humanitárius jelleg – prioritás az élelem, víz és
egészségügyi ellátás maximum 6 hónapig.
Polgári védelem – 2-24 órán belüli akció az élet és
vagyonmentés céljából.
- 2011. Bizottság éves jelentése – szolidaritás,
költséghatékonyság, eredményesség.
53
Polgári védelem – Civil Protection
A katasztrófavédelem fogalma;
A polgári védelem fogalma;
Civil protection, civil defence;
A tagállamok nemzeti ügye, „beleértett
hatáskör”.
54
Liszaboni Szerződés 2007-2009.
Az EU demokratizálódása – növekedett az EU parlament és a nemzeti
parlamentek súlya.
Megszünt a három pilléres rendszer, átalakult az uniós intézmény
rendszer. Az EU Tanács élére állandó elnök, Külügyi és
Biztonságpolitikai Képviselő.
A polgári védelmi rendelkezések alapjogi szintre emelték a
szakterületet.
A Szerződés 6. cikke: az Unió hatásköre támogató, összehangoló és
kiegészítő intézkedésekkel.
A Szerződés 196. cikke: az Unió ösztönzi a tagállami együttműködést, a
katasztrófák megelőzése, a felkészülés, a védekezés
hatékonyságának javítása érdekében.
55
Jogszabályi alapok
- 2001. Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus;
- Tanácsi határozat a polgári védelmi
segítségnyújtási beavatkozások terén, a fokozott
együttműködés előmozdítását segítő közösségi
eljárás kialakításáról.
- Célja, hogy segítse biztosítani az emberek, a
környezet és az anyagi javak hatékonyabb
védelmét, súlyos katasztrófák esetén
közösségen belül, vagy kívül.
56
Közösségi polgári védelmi mechanizmus
Feladata:
- Közösségi katasztrófa reagálás;
- Együttműködési elemek és akciók támogatása;
- Beavatkozási csoportok és támogatások kialakítása;
- Szakértői listák;
- Kiképzési programok;
- Munkaműhelyek, szemináriumok, projektek.
Felelősség:
- A kérő tagállam a beavatkozás irányításáért;
- A részletek kialakításáért a nyújtó tagállam.
Külső segítségnyújtás:
- Közösségen kívülre a kül- és biztonságpolitika keretében;
- Külső segítségkérés esetén a soros elnökség dönt.
57
A mechanizmus felülvizsgálata
- Tanácsi határozat a közösségi polgári védelmi
mechanizmus felülvizsgálatáról.
- Tanácsi határozat a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz
létrehozásáról;
- Európai Bizottság másodlagos jogalkotási eljárása;
- Komitológiai eljárás:
Mechanizmus;
Pénzügyi eszköz;
Három bizottsági határozat a fentiekről.
58
Új szabályozási javaslat
2011. december az Európai Parlament és a
Tanács határozata az Uniós Polgári Védelmi
Mechanizmusról;
A tervezett hatálybalépés 2014. január 1.
Felelős a Tanács Polgári Védelmi
Munkacsoportja (PROCIV).
59
A jogszabály tervezet fontosabb változásai
Megelőzés: új elem a kockázatkezelési tervek kezelése (határidő:
2016.);
Felkészültség:
 Veszélyhelyzeti Reagálási Központ (ERC) létrehozása a
jelenlegi Monitoring és információs Központ (MIC) bázisán.
 Referencia forgatókönyvek létrehozása (kapacitások,
veszélyhelyzeti tervek);
 Európai Veszélyhelyzeti Reagálási Képesség létrehozása;
 EU által finanszírozott kiegészítő képességek;
 A képzési, felkészítési rendszer átalakítása, átfogóbb
programok kialakítása.
60
A jogszabály tervezet fontosabb változásai
Reagálás:
 A képességek előzetes bevezetésének lehetősége;
 EU-n belül biztosítani a fogadó nemzeti támogatás;
 EU-n kívüli reagálás esetén szorosabb együttműködés az
Európai Külügyi Szolgálattal és a Konzuli Hatóságokkal.
Pénzügyi rendelkezések:
 Egységbe foglalni a Mechanizmus és a Pénzügyi Eszközökről
szóló határozatokat;
 Változások a finanszírozás módjáról, mértékéről és a
különböző kapacitások biztosításáról (kiemelten a szállítás).
61
Szolidaritási Klauza
A Liszaboni Szerződés 222. cikke az Unió és a
tagállamok együttes fellépése terrortámadás,
természeti csapás, vagy ember által okozott
katasztrófa esetére.
Részletes szabályait a Tanács határozatban
kellene meghatároznia, ami még hiányzik
jelenleg több a nyitott kérdés, mint a biztos
pont.
62
Intézményi háttér
- Európai Bizottság;
- Humanitárius Segítségnyújtás és Katasztrófavédelmi
Segítségnyújtás Biztosa.
- Humanitárius Segítségnyújtás és Katasztrófavédelmi
Segítségnyújtás Főigazgatósága (DG ECHO).
- DG ECHO főosztályai:
Polgári Védelem, a polgári védelmi stratégia,
megelőzés, felkészülés, kockázatcsökkentés.
Katasztrófa reagálás.
63
Intézményi háttér
- EU Tanács: A Tanács tematikus munkacsoportjai:
 Polgári Védelmi Munkacsoport (PROCIV);
 Tagállami Nagykövetek Testülete (COREPER);
 Bel- és Igazságügyi Tanács.
- EU Parlament: Rendes jogalkotás rendjében:
 A Parlament belügyi Szakbizottsága (LIBE);
 A Parlament Környezetvédelmi Szakbizottsága (ENVI).
64
Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz
- A Közösségi Polgári Védelmi Tevékenység Pénzügyi Bázisa;
- 1999- 2007. Polgári védelmi akcióprogramok;
- 2007-2013. Önálló Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz;
Célja az emberek, a környezet és a tulajdon védelmére tett
intézkedések támogatása, a tagállami költségek kiegészítése.
Továbbá, támogatást nyújthat a veszélyhelyzetek megelőzését
és hatását mérsékelő intézkedésekre, a reagálási képesség
fokozására. Támogathat továbbá egyedi akciókat és kiemelt
feladata a szállítási kapacitás támogatása.
65
Az Unió nemzetközi segítségnyújtási
rendszere
 Megfigyelő és Információs Központ (MIC);
 Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Információs Rendszer (CECIS);
 Beavatkozó csapatokról, egyéb beavatkozási eszközökről,
kárfelmérő, koordináló, vagy egyéb szakértőkről szóló adatbázisok;
 Képzési programok;
 Szakmai munka műhelyek, szemináriumok és szimulációs
gyakorlatok;
 Modul rendszer;
 Érzékelő és korai figyelmeztető rendszer;
 Felszereléshez és szállítási kapacitásokhoz való hozzáférés
elősegítése.
66
2011. évi Magyar Uniós Elnökség
2011. január 1-junius 30.
- Katasztrófavédelem – PROCIV elnökölése;
- Tanácsi következtetések elfogadása:
integrált árvízi védekezés,
katasztrófa kockázatok felmérése (Stockholmi Program
2014.);
kritikus infrastruktúra védelme (EPCIP) kiterjesztő javaslat;
- Reagálás a bekövetkezett válságokra:
arab tavasz,
japán földrengés.
67
Szakterületi kérdések
o SEVESO II.;
o Erdőtüzek;
o Tengeri balesetek és tengerszennyezés;
o Terrorizmus elleni küzdelem;
o Kritikus infrastruktúra védelem.
68
Európai Unió
Szolidaritási Alap
Támogatott sürgősségi intézkedések:
- alapszükségletet, alapellátást biztosító szektor
azonnali helyreállítása
- ideiglenes elhelyezés, mentőszervezetek
működtetése
- mentesítés, tisztítás
- preventív infrastruktúra biztosítása
- kulturális örökség azonnali védelme
Európai Unió
Szolidaritási Alap
A 2002-es árvizek utáni károk enyhítésére készült
Bizottsági javaslat
Célja: - sürgős szükségletek ellátása
- normális életfeltételek gyors biztosítása
- nem lehet fejlesztési, rekonstrukciós
finanszírozás
Tagország kérheti a kár után 10 héten belül, ha
- a kár > 3 Md EUR, vagy a GDP 0,6 %-a
- kivéve, ha ugyanazon katasztrófában érintett országok
egyike részesült, a fenti feltételekkel
Európai Unió
Humanitárius segítségnyújtás
Közösségi kompetencia – eltér a Szolidaritási
Alaptól
Vissza nem térítendő segély a polgári lakosság
részére
A fejlődő országok élveznek elsőbbséget
A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága
koordinál
Stratégiai kezdeményezések
→A leginkább veszélyeztetett területekre vonatkozó
akciótervek kidolgozása
→A különböző veszélyfaktorok Közösségi politikába
történő beépítése
→Bekövetkezett katasztrófák tapasztalatainak
értékelése, ezek hozzáférhetőségének biztosítása
→A Strukturális Alapokon keresztüli támogatás
→Veszélyhelyzeti kommunikáció és vészjelzések
harmonizálása
→Irányelvek egészségügyi ellátásra
Európai Unió
112. Egységes Segélyhívó szám
Díjmentes, felkészült fogadás és kezelés
Bevezetési határidő: 1992. december 31.
Magyarország: 7/1997. (V. 9.) KHVM rend. 1998.
december 31-ig
nincs egységes rendszer, jelenleg a
rendőrség fogadja
Integrált EU stratégia
A stratégiai működés területei:
- Tengeri balesetek – PV Mechanizmus kerete;
- Árvizek;
- Erdőtüzek – vidékfejlesztési program, EU
Erdőtűz Információs Rendszer;
- Egyéb technológiai eredetű veszélyek.
74
ENSZ
Egyesült Nemzetek Szervezete
193 tagország, székháza New York;
Fő célkitűzése: a világbéke és nemzetközi biztonság megtartása, baráti kapcsolatok
kialakítása, az Alapszabályzat továbbfejlesztése, nemzetközi együttműködés.
Legfontosabb adminisztratív szervei:
- Közgyűlés;
- Biztonsági Tanács;
- Gazdasági és szociális Tanács;
- Nemzetközi Bíróság;
- Titkárság;
- Szakosított intézményei.
Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya;
Működése;
Békefenntartó hadműveletek intézményei.
75
Az ENSZ katasztrófavédelmi működése
- 46/182. sz. ENSZ Közgyűlési Határozat:
erősíteni a reagálást, fokozni a humanitárius
tevékenységet;
- Megalakul a Humanitárius Ügyek Osztálya;
- 1998. létrehozzák a Humanitárius Ügyek
Koordinációs Hivatalát (OCHA), székhelye Genf
és New York.
76
ENSZ szervezetei
- IASC - OCHA Egyezmény Közi Állandó Biztossága;
- UNDAC – ENSZ Katasztrófabecslő és Koordinációs
Rendszer;
- OSOCC – Helyszíni Műveletek Koordinációs Központ;
- UNHRD – ENSZ Humanitárius Segélynyújtási Raktár;
- MCDU/NCDA – ENSZ Polgári-Katonai Koordinációért
Felelős Kapcsolati Pont;
- ENSZ Tűzkárstatisztikai központ.
77
INSARAG
Nemzetközi Kutató Mentő Tanácsadó Csoport
-
-
1988. Örményországi földrengés;
1991. Megalakul az INSARAG az OCHA-n belül, székhelye Genf;
Három reginális csoport:
Afrika-Európa-Közel-kelet;
Ázsia-Csendes-óceánia;
Amerika.
INSARAG IEC – Külső Minősítő Rendszer az EBNSZ Helyszíni Koordinációs
Támogató Részlegének hivatalos vizsgarendszere: 36 órás minősítő
gyakorlat, 24 órás kutató-mentő tevékenység.
Három minősítés: könnyű, közepes, nehéz.
Az egység struktúrája: menedzsment, logisztika, kutatás, egészségügyi.
Magyarországon három egység rendelkezik a minősítéssel, illetve
újraminősítéssel.
78
ISDR
Katasztrófacsökkentés Nemzetközi Stratégiája
-
-
1990-1999 ENSZ Természeti Katasztrófák Hatásai Csökkentésének Nemzetközi
Évtizede;
1999 Katasztrófacsökkentés Nemzetközi Stratégiája:
Lakossági tájékoztatás;
Hatósági kötelezettség vállalás;
Partnerségi hálózat;
Tudományos programok támogatása.
2005 Kobe (Hyogo Prefektura) Katasztrófacsökkentési Világkonferencia – Hyogo
Akcióprogram 2005-2012:
Katasztrófacsökkentési prioritás erős szervezeti háttérrel;
Meghatározni a katasztrófakockázatokat és fejleszteni a korai figyelmeztetést;
Felhasználni a kutatási ismereteket és ismertetni az érintettekkel;
Katasztrófakockázatok tényezőinek csökkentése;
A hatékony reagálás érdekében erősíteni a felkészültséget.
79
ENSZ szakosított szervei
-
FAO – Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet;
WHO – Világ Egészségügyi Szervezet;
IAEA – Nemzetközi Atomenergia Ügynökség;
IMO – Nemzetközi Tengeri Szervezet;
WMO – Világ Meteorológiai Szervezet;
UNICEF – ENSZ Gyermek Alap;
UNDP – ENSZ Fejlesztési Program;
80
NATO
North Atlantic Treaty Organisation
-
Észak Atlanti Szerződés Szervezete – 28 Észak-amerikai és európai országok
szövetsége, székhelye Brüsszel;
Észak Atlanti Szerződés – célja, a tagállamok politikai és katonai eszközeinek
igénybevételével a tagországok szabadságának és biztonságának megőrzése;
Legfontosabb intézményei:
Észak Atlanti Tanács;
Védelmi Tervező Bizottság;
Nukleáris Tervező Bizottság;
Főtitkár, Titkárság;
Katonai Bizottság;
Bizottságok és ügynökségek;
Parancsnokságok;
Euro Atlanti Partnerségi Tanács.
81
NATO – CEP
Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés Rendszere
- A legnagyobb nem katonai program;
- A nemzeti felelősség fenntartása mellett feladata:
Segíteni a nemzetek védelmi tervezését;
Elősegíteni a felkészülést és a hatékony nemzeti reagálást;
Polgári támogatás a válságreagálási műveletekhez;
A nemzeti hatóságok segítése polgári veszélyhelyzetek
esetén.
- 1990. fontos változások: előtérbe került a béke időszaki
polgári védelmi és válságreagálási képességek kialakítása,
ezen funkciók a katonai szervezetektől a polgári hatóságok
feladatrendszerébe kerültek.
82
NATO – CEP
Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés Rendszere
-
-
A CEP hatályos feladatai:
Polgári támogatás a szövetség katonai műveleteihez;
Nemzeti hatóságok támogatása katasztrófa-helyzetekben;
Együttműködés a Partnerekkel;
2010. NATO Stratégiai Koncepció:
Civil eszköztár bevonása a tervezési és műveleti tevékenységekbe;
Áttérni az un. „Átfogó megközelítésre” (Comprehensive Approache):
Polgári-katonai katonai válságkezelési képesség létrehozása;
Integrált polgári – katonai tervezés megerősítése;
Civil szakértők fokozott bevonása.
83
CEP – Új kihívások kezelése
-
Számítógépes hálózatok elleni támadások;
Energiabiztonság;
Terrorizmus;
Kritikus infrastruktúra védelem;
Klímaváltozás;
Közreműködés a NATO rakétavédelmi
rendszerének kidolgozásában.
84
CEPC – Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság
- Észak-Atlanti Tanács alárendeltségében működik;
- A CEP feladatrendszerében irányítja a Tervezési Csoportok
munkáját;
- Tervezési Csoportok:
Polgári Védelem – BM OKF;
Szállítás – NFM ;
Ipari források és kommunikációs szolgáltatások-NGM,NFM;
Közegészségügy és Élelmezés/víz – EMMI, VM.
85
Polgári Védelmi Csoport (CPG)
Feladata:
- A polgári lakosság szükség-és veszélyhelyzetben
történő védelme;
- Együttműködés a lakosságvédelem és segítségnyújtás
területén;
- A polgári védelmi nemzeti hatóságok segítése a
megelőzés, a felkészülés, a beavatkozás és a
következmények kezelése területén;
86
A CEP hazai vonatkozásai
1995. Magyarország PfP ország (Partnership for
Peace);
1999. Szakmai kapcsolat;
2006. BM OKF Kapcsolati pont;
87
NATO Katasztrófa segélynyújtási rendszer
Katasztrófa Segítségnyújtás Megerősített Gyakorlati
Együttműködés:
- EADRCC – Euró-Atlanti Katasztrófareagálási
Koordinációs Központ;
- EADRU – Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Egység.
88
Regionális együttműködés
Visegrádi Négyek
- Történelmi előzmények: a XIV. századi lengyel,cseh,
magyar királyok találkozója a visegrádi várban;
- 1991. Vaclav Havel, Antal József, Lech Walesa.
Célja:
A történelmi múltra és a gyökerekre támaszkodva a
térség stabilitásának megőrzése, demokratikus
elkötelezettség megerősítése, szoros együttműködés
a kultúra, oktatás és tudomány területén, regionális
érdekek érvényre juttatásának erősítése.
89
Regionális együttműködés
Visegrádi Négyek
- 1994. az együttműködés kiterjesztése a katasztrófa
védelemre: nukleáris energia biztonság, árvízvédelem,
hulladékszállítás;
- 2004. külön katasztrófavédelmi együttműködési program;
- 2006. újabb katasztrófavédelmi kérdéskörök: kritikus
infrastruktúra védelem, vegyi-biológiai és radiológiai
szennyezés, környezetbiztonság, környezetvédelem;
- 2011. szlovák elnökség: folyamatosság, szolidaritás,
következetesség, információ megosztás;
- 2012. cseh elnökség: regionális érdekek egyeztetése.
90
RCC – Regionális Együttműködési Tanács
-
-
-
1999. Dél-Kelet-Európai Stabilitási Paktum:
Támogatása – dél-kelet európai országok béketeremtésének demokratikus átalakulásának,
gazdasági fejlődésének és a térség stabilitásának.
2008. Szófia – Regionális Együttműködési Tanács a Stabilitási Paktum folytatására és
fejlesztésére, az Európai és Euró Atlanti integráció elősegítése céljából.
Az RCC prioritásai:
Gazdasági és társadalmi fejlődés;
Energia és infrastruktúra;
Igazságügy és belügy;
Biztonsági együttműködés;
Parlamentáris kapcsolatok.
Az RCC működése – statutumában, munkaprogramja 2011-2013, titkárság Szarajevo,
összekötő iroda, Brüsszel.
RCC kezdeményezései – hat biztonsági témakörben: Katasztrófavédelmi Felkészültségi és
Megelőzési Kezdeményezésben Magyarország megfigyelő.
91
Kétoldalú katasztrófavédelmi kapcsolatok
A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás operatív
formája
- Kilenc országgal kétoldalú Együttműködési Egyezmény;
- Hét országgal kétoldalú Együttműködési Egyezmény Vegyes
Bizottság működtetésével;
- Négy francia és öt német tartománnyal belügyi egyezmény;
- Mongólia Közös Nyilatkozat;
- USA, Kína, Kanada, Svájc nem formalizált kétoldalú kapcsolat.
92
Nem kormányzati szervek
-
Humanitárius és karitatív szervek;
A jogi rendszerek alapjai 1899, 1907 Hága; 1949. Genf;
Az EU kétszáz szervezettel áll szerződéses kapcsolatban;
ICRC - Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;
IFRCRC – Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi
Szövetsége;
A fentiek Nemzeti Társasága;
THW – Német Műszaki Segítségnyújtási Szervezet;
MSF – Orvosok Határok Nélkül;
Caritas;
Máltai Szeretet Szolgálat.
93
SAR – Kutató Mentő Csapatok
- SAR csoportok:
Nemzeti csoportok;
Földrengés helyszínén működő kutató-mentő tevékenységek
végzése rendszerint kutyás szolgálattal;
Egyéb szakterületek: hegyi, vízi, barlang, Vegyi mentő, orvosi
mentő;
- Nemzetközi SAR Team– INSARAG vizsga, OCHA Nemzetközi
SAR Team Roster Lista;
- Magyarországon a kérdéskört a katasztrófavédelmi törvény
szabályozza.
94
CTIF – Nemzetközi Tűzoltó Szövetség
-
1900 Párizsi Világkiállítás Nemzetközi Tűzoltó Szövetség megalakulása;
1946-2005. Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság
(CTIF);
2005. Tűzoltóságok és Mentést Végző Szervezet Nemzetközi Szövetsége
(CTIF);
2010. ENSZ nyilvántartásban szereplő Nemzetközi Egyesület (CTIF);
Alapszabály szerinti székhelye Párizs, tényleges központja Berlin;
2011. CTIF Magyar Nemzeti Bizottsága újjászervezése és bizottsági
feladatelosztása:
CTIF Veszélyes Anyagok Bizottsága;
CTIF Repülőterek Tűzoltóságai és Műszaki Mentési Szolgálatai Bizottság;
CTIF Oktatás és Kiképzés Munkacsoport;
CTIF Dunamenti Országok Munkacsoport.
95
Kapcsolódó Irodalomjegyzék
- Magyarország Alaptörvénye;
- Dr. Bukovics István – Katasztrófaigazgatás és
tűzvédelem Verlag Dashofer Szakkiadó Kft, Budapest,
2012;
- A témakörhöz kapcsolódó hatályos jogszabályok.
- Biztonság és hit, szerkesztő: Dr. Fáy Gyula, Wesley
Jubileumi kötetek, Budapest, 2011.
96
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
97