Transcript Forrás: saját szerkesztés

BEVEZETÉS A REGIONÁLIS
POLITIKÁBA
Prof. Dr. Benedek József
Prof. Dr. Kocziszky György
Előadások tematikája
1. Állam fogalma
2. Állam társadalmi és gazdasági szerepe
3. Állami szerepvállalás módszerei
4. Állami szerepvállalás eszközrendszere
5. Állami szerepvállalás intézményrendszere
6. Állam térszervező szerepe
7. Regionális politika
8. Regionális politika kialakulása, fejlődése
9. Regionális politika célrendszere
10.Regionális politika módszerei: területfejlesztés
11.Regionális gazdaságfejlesztés: hálózatosodás,
klaszteresedés
12.Regionális politika eszköz- és intézményrendszere
13.Regionális politika értékelése I.
14.Regionális politika értékelése II.
1. előadás: Állam fogalma
Benedek / Kocziszky
1. előadás - tartalom
• Az állam kronológiai fejlődése
• A nemzet és az állam kapcsolatának négy
típusa
• Állam struktúrája
• A képviseleti hatalomgyakorlásnak három
változata
• Ellenőrző kérdések
Benedek / Kocziszky
Az állam kronológiai fejlődése
• Első szakasz a középkortól a Nagy Francia
Forradalomig (1789) tartott (Nyugat-Európában),
• második szakaszban a társadalom egységére irányuló
törekvést kiterjesztették (pl.: kötelező oktatásra, a
sorkötelezettségre, tömegmédiára, stb.),
• harmadik szakaszt a tömegek aktív részvételét
biztosító formák jellemzik,
• negyedik
szakasz
az
állami
közigazgatás
kiteljesedésének időszaka.
Benedek / Kocziszky
A nemzet és az állam kapcsolatának
négy típusa
• Nyugat-európai típus: az állam és a
egyidejűleg, egy etnikai mag körül alakul ki,
nemzet
• etnikai típus: az állam egy etnikumhoz kötődik;
• immigrációs típus: adott részetnikum már kivívta, ill.
megteremtette független államát, az újonnan érkező
csoportokat asszimilálja,
• gyarmati típusú állam: a bürokratikus állam
rátelepedik adott területre (az ott élő-, több etnikumot is
felölelő népességre), amely a gyarmati uralom után, a
függetlenség kivívásával, igyekszik az államot egységes
nemzet kiépítésére felhasználni.
Benedek / Kocziszky
Állam struktúrája
•
Unitárius államstruktúra (pl.: Írország, Dánia, Görögország, stb.)
esetében az állam egységes szerkezetű, funkciói centralizáltak; a területi
egységek a központi hatalom alá tartoznak, a helyi önkormányzatok
hatásköre korlátozott, a központi hatalomtól függ,
•
A decentralizált unitárius államok esetében (pl.: Hollandia, Portugália) a
területi önkormányzatok a központi hatalomtól függetlenek,
•
regionalizált államstruktúra esetében (pl.: Spanyolország, Olaszország,
stb.) a régiók magas fokú autonómiával rendelkeznek; a régiókat
önkormányzati hatáskörű testületek irányítják;
•
föderatív (szövetségi) államstruktúra (pl.: Ausztria, Németország,
Belgium, stb.) esetében az államot tagállamok alkotják, amelyek bizonyos
(pl. politikai, szervezési, terület, stb.) megfontolások alapján egyes
hatásköröket (pl.: katonai, monetáris, stb.) a központi hatalomnak adnak át,
másokat pedig megtartanak. A föderatív államok esetében az alkotmány
rögzíti a központi hatalom és a területi egységek közötti megoszlást.
Benedek / Kocziszky
A képviseleti hatalomgyakorlásnak
három változata
• Parlamentáris hatalomgyakorlás esetén a végrehajtó hatalom (a
kormány) a parlamentnek felelős; a köztársasági elnök
jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak
protokolláris szerepe van, többnyire a parlament választja,
• félelnöki (félprezidenciális) hatalomgyakorlás esetében a
köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik;
a végrehajtó hatalom (a kormány) a parlamentnek és az elnöknek
is felelős, akit közvetlenül választanak meg: jogi felelőssége van a
köztársasági elnöknek, mind pedig a kormánynak, de politikai
felelőssége csak a kormánynak (a törvényhozás felé),
• elnöki
(prezidenciális)
hatalomgyakorlás
esetében
a
köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje; a kormány az
elnöknek felelős, akit közvetlenül választanak meg; az elnöknek
beleszólása van a törvényhozó hatalomba.
Benedek / Kocziszky
A diktatórikus hatalomgyakorlás formái
• Teokratikus
hatalomgyakorlás
(külsőleges
köztársasági
berendezkedés) esetében a köztársaság megválasztott szervei a
kormány, a parlament és a köztársasági elnök egyaránt alá vannak
vetve a vallási legfelsőbb szervnek (a legfőbb hatalom birtokosai a
vallási vezetők),
• Kommunista hatalomgyakorlás esetében az alkotmány kimondja
a kommunisták pártjának vezető szerepét (a népköztársaságban, a
népi demokratikus köztársaságban és a szocialista köztársaságban
a kommunista vezetők testületei a hatalom birtokosai; az általuk
hozott döntések végrehajtói pedig az egyéb szervek; kormány,
parlament, köztársasági elnök-szervek),
• Katonai (diktatórikus) hatalomgyakorlás, ami formálisan
köztársasági berendezkedés, a hadsereg a hatalom birtokosa.
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Miért volt meghatározó szerepe a Nagy Francia Forradalomnak a
modern polgári állam kialakulásában?
• Mi a különbség az állam és a nemzetállam között?
• Milyen hatással lehet a globalizáció a nemzetállamok jövőjére?
• Mit ért az állam struktúrája és formája alatt?
• Mit ért regionális állami struktúra alatt?
• Mit ért kormányzati hatalommegosztás alatt?
2. előadás: Állam társadalmi és
gazdasági szerepe
Benedek / Kocziszky
2. előadás - tartalom
•
•
•
•
•
•
•
•
Kormány pozitív vagy normatív szerepe
Az állami szerepvállalás célja
Az állami szerepvállalás okai
Az állami szerepvállalás modelljei
Az állami szerepvállalásról alkotott irányzatok
A keynesi paradigma
Az IS- és LM-görbék és az egyensúly
Az állam szerepe a piacgazdaságban centralizált állam
Benedek / Kocziszky
Kormány pozitív vagy normatív szerepe
• A kormányzati tevékenység Musgrave (1959)
szerint kétirányú, normatív vagy pozitív jellegű
lehet:
– Normatív esetben a kormány azokakat a jóléttel
kapcsolatos elveket (normákat) határozza meg,
amelyek korrigálhatják a piacok tökéletlen
működését.
– Pozitív
szerep
a
kormány
tényleges
tevékenységének elemzésére irányul.
Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás célja
• Intézményi szabályozás: az állam meghatározhatja az
intézményrendszer és a piacok működési feltételeit.
• Folyamatszabályozás: az állam piacokat építhet,
piacokat védhet, kialakíthatja a „fair” verseny feltételeit,
szankcionálhatja
a
piactorzító
magatartást
gondoskodhat a fogyasztók védelméről, garantálja s
szerződések tiszteletben tartását.
• Tulajdonosi funkció: az állam tulajdonosi szerepet tölt
be, profitorientált vállalkozásokat működtethet, adhat el
és vásárolhat.
Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás okai
• Árrendszerben jelentkező tökéletlenségek,
• alacsony hatékonyságú piaci koordináció,
• alacsony hatékonyságú erőforrás eloszlás.
Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás modelljei
(Berg/Cassel/Hartwig, 2003)
•
•
•
•
•
Éjjeliőr szerepet vállaló állam,
beavatkozó (cselekvő) állam,
liberális-, neoliberális állam,
centralizált állam,
jóléti állam.
Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalásról alkotott
irányzatok
Gazdaságpolitikai irányzat
Fontosabb képviselői
klasszikus gazdaságpolitika
(láthatatlan kéz, piaci önszabályozás).
David Hume (1711-1776)
Adam Smith (1723-1790)
David Ricardo ((1772-1823)
John Stuart Mill (1806-1873)
Jean Baptiste Say (1767-1892) Alfred Marshall (18421924)
beavatkozó (cselekvő) állam gazdaságpolitikája.
J.M.Keynes (1883-1946)
neoklasszikus gazdaságpolitika
(kínálati politika, dereguláció, állami támogatások
leépítése, innováció-orientált támogatások).
Friedrich von Hayek (1899-1992)
Milton Friedman (1912-2006)
Ludvig v. Mises (1881-1973)
Amaryta Sen (1933- )
neo-/ ordoliberális gazdaságpolitika.
Walter Eucken (1891-1959) Wilhelm Röpke (18991966)
Ludwig Erhard (1897-1977)
Alfred-Müller Armack (1901-1978)
Alexander Rüstow (1885-1963)
fenntartható (keresletorientált) postkeynessi
gazdaságpolitika.
Barro J.R. (1944- )
Kaldor Miklós (1908-1986)
Roy F. Harrod (1900-1978)
Evsey Domar (1914-1997)
Mankiw N.G. (1958- )
Tobin J. (1918-2002)
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
A keynesi paradigma
• Az egyensúlytalanság okát az elégtelen keresletben kell keresni,
• a kereslet ingadozása hatást gyakorol a foglalkoztatás változására,
• a gazdaságpolitikának ezért
kihasználását kell segítenie,
• a gazdaságpolitikai
szolgálják,
az
intézkedések
adott
a
gazdasági
stabilizációt
potenciál
kell,
hogy
• a költségvetési (fiskális) politikának a keresletet kell gerjesztenie (a
multiplikatív hatásokkal),
• a pénzügyi politikát a kamatcsökkentés motiválja (evvel erősíthető
a multiplikatív hatás).
Benedek / Kocziszky
Az IS- és LM-görbék és az egyensúly
Kamatláb
LM
(r)

IS
Reálkibocsátás (Y)
Forrás: Samuelson/Nordhaus, 1993.
Kamatláb és a reálkibocsátás
kapcsolata (IS-görbe)
•
Az IS-görbe azokat a reálkibocsátás-kamatláb kombinációkat
tartalmazza, amelyekre teljesül a beruházások (I) és a
megtakarítások (S) egyenlősége (vagy ezzel ekvivalens, a
jövedelemazonosság).
•
Az IS-görbe egyenlete tehát maga a jövedelemazonosság:
(1) Y = C + I + G + NE
•
A kormányzati vásárlások (G) kivételével a jobb oldal valamennyi
tagja függ a kamat-lábtól:
(2) Y = C (r) + I(r) + G + NEX (r)
•
A fogyasztás (C), a beruházás (I), valamint a nettó export (NE) a
kamatláb csökkenő függvénye, ezért az IS-görbe negatív
meredekségű.
Benedek / Kocziszky
Pénzkereslet és a pénzkínálat
kapcsolata (LM-görbe)
•
Az LM-görbén azok a reálkibocsátás-kamatláb kombinációk
helyezkednek el, amelyekre a pénz kereslete (L) egyenlő a pénz
kínálatával (M).
•
A pénzkínálatot (pénzmennyiséget) a központi bank határozza
meg, a pénzkereslet viszont az árszínvonal, a reálkibocsátás és a
kamatláb is függvénye:
(3) L(Y,r) = M
•
Rövid távon akkor alakul ki egyensúly az IS-LM modellben, ha a
gazdaság a két görbe metszéspontjában van; ekkor mind a pénz,
mind pedig más javak piacán a kereslet egyenlő a kínálattal.
Benedek / Kocziszky
Állami beavatkozás az IS-LM modellben:
az IS-görbe jobbra tolása
Kamatláb (r)
LM



IS
Kiszorítási hatás
Benedek / Kocziszky
IS
Reálkibocsátás (Y)
Forrás: Samuelson/Nordhaus, 1993.
Az aggregált kereslet növelése IS-LM
modell alapján
• Kiadásnöveléssel, adócsökkentéssel: jobbra
toljuk az IS-görbét (költségvetési expanzió),
• Központi bank segítségével növelheti a
pénzkínálatot, jobbra tolva ezzel az LM-görbét
(monetáris expanzió).
Benedek / Kocziszky
Az állam szerepe a piacgazdaságban centralizált állam
•
Az első világháború után politikai nyomásra létrejött a túlállamosított
tőkecentralizált állam modellje:
– az
egyéni
kezdeményezőképesség
túlbürokratizálódáshoz vezetett,
felszámolásához,
másrészt
– a centralizált állam működése (rövid- és hosszú távú) terveken alapul,
– az állam irányítja a gazdaságot a dönt az előállított javak felhasználásáról
és a bevételek elosztásáról,
– a gazdaság időszaki teljesítményét részletes ágazati tervekre bontja, evvel
a szabadpiac működési problémáira ajánl megoldást,
– a gyakorlatban viszont gondot okozott az érdekeltség megszűnése, ill. a
tervek közötti összhang megteremtése.
Benedek / Kocziszky
Neoklasszikus (neoliberális) felfogás az
állami szerepvállalásról
•
A második világháborút követően a keynesi gazdaságpolitika dominált a fejlett
kapitalista országokban.
•
Az 1960-as évek második felében azonban az állami kiadások növekedése olyan
mértékűvé vált, ami ennek a politikának a fenntarthatóságát kérdőjelezte meg.
•
Ennek talaján alakult ki az un. neoliberális irányzat, ami az állami szerepvállalást
kívánta visszaszorítani, ill. a monetarista eszközökkel kívánta a szabályozási
feladatokat megoldani.
•
Az állam szerepe a piacgazdaságban:
–
–
–
–
–
a piaci kudarcok kezelése,
a túlzott jövedelemkülönbségek mérséklése,
az állami beavatkozásnak alig van hatása a konjunkturális ingadozásokra,
a kínálat bővítésére (a versenyre) kell helyezni a hangsúlyt,
a piac hosszú távon az egyensúlyi állapot irányába mozdul, ezért az állami
szerepvállalást korlátozni kell.
Benedek / Kocziszky
Jóléti állam szerepvállalása
•
„A szociális piacgazdaság alapvetően értékrend, amely bizonyos alapvető
elveket rögzít és követ.
•
Schumpeter szerint a kapitalizmus tulajdonképpen nem más, mint a
gazdasági változásoknak egy módszere, formája.
•
A kapitalizmus, vagy ha úgy tetszik, a piacgazdaság tehát folyamatosan
változik.
•
Nincsenek örök, állandó válaszok. Vannak azonban állandó értékek. Ezek
mindenekelőtt a szabadság és a szolidaritás.
•
Az értékekből következnek a célok. Az alapcél a cselekvési szabadság
biztosítása. Biztosítani kell a szabadságjogok gyakorlását, amely
szabadságjogok elválaszthatatlanok egymástól.” (Martonyi, 1997.p. 15.)
Benedek / Kocziszky
Az ordoliberális iskola irányzatai
• Wilhelm Röpke (Röpke, 1942) és MüllerArmack (Müller-Armack, 1947)
– az állami szociálpolitikára helyezi a hangsúlyt.
• Walter Eucken (Müller-Armack, 1947) és
Franz Böhm (Böhm, 1950)
– által képviselt un. freiburgi iskola, a piaci
versenyt korlátozó kartellek működését, a
gazdasági hatalom koncentrációját kívánták
korlátozni.
Benedek / Kocziszky
A neoweberi modell célja
• Az állam szerepének növelése,
• a képviseleti demokrácia központi-, regionális- és lokális szintjeinek
erősítése,
• jogszerűség és a normativitás erősítése, az elszámoltathatóság és
a politikai felelősség erősítése,
• a kormányzati erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonyságának
növelése, az ex-port értékelési szemlélet erősítése,
• professzionális közszolgálat kibővítése.
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
•
Mit ért az állam normatív szerepvállalása alatt?
•
Mi a célja az állam normatív szerepvállalásának?
•
Mi az állami szerepvállalás indoka?
•
Milyen funkciókat vállal fel a liberális államról alkotott felfogás?
•
Mit ért kiszorító hatás alatt?
•
Mi jellemzi a keynessiánusi gazdaságpolitika állami szerepvállalásról
alkotott nézeteit?
•
Milyen szerepet szán a neoliaberális felfogás az államnak?
•
Milyen veszélyekkel jár a túlzott állami szerepvállalás?
3. előadás: Az állami
szerepvállalás módszerei
Benedek / Kocziszky
3. előadás - tartalom
• Közpolitika fogalma, funkciója
• Gazdaságpolitika funkciói
• Az ágazati- és horizontális gazdaságpolitikák
kapcsolata
• Horizontális és ágazati gazdaságpolitikák célja
és eszközei
• A gazdasági ciklus szakaszai
Benedek / Kocziszky
Közpolitika fogalma, funkciója
• Közpolitika: a társadalom egészét érintő kormányzati célok-,
eszközök- és módszerek rendszere. Demokratikus politikai
berendezkedés esetén az állami akarat a társadalommal folytatott
párbeszéd eredményeként a közpolitikákon keresztül valósul meg.
• A közpolitikák csoportjai:
– társadalom- és szociálpolitika, ill. annak részterületei: (pl.:
kultúrpolitika, szociálpolitika, stb.), amely meghatározott
érdekek és értékek mentén a társadalomra kíván hatást
gyakorolni;
– gazdaságpolitika: azaz az állam valamennyi azon
intézkedésének összességére, amit a gazdaság rendezése,
szabályozása érdekében foganatosít.
Benedek / Kocziszky
Gazdaságpolitika funkciói
• Intézményi és jogi funkció, amely a gazdaság működtetésének
szervezeti és jogszabályi kereteit határozza meg.
• Allokációs funkció, amelynek keretében az állam a piaci kudarcok
kompenzálására törekszik.
• Újraelosztási (redisztribúció) funkció, amely a társadalmi
igazságosság megteremtésére, fenntartására hivatott. Ennek
keretében a megtermelt és az állam által elvont jövedelem
átcsoportosítására kerül sor.
• Stabilizációs funkció, amelynek keretében az állam a gazdasági
egyensúly megteremtésére és fenntartására tesz kísérletet a
„bűvös négyszög” (azaz az egyenletes gazdasági növekedés-, a
teljes foglalkoztatás-, az árstabilitás-, valamint a belső és a külső
egyensúly) megteremtése érdekében.
Benedek / Kocziszky
Az ágazati- és horizontális
gazdaságpolitikák kapcsolata
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Horizontális és ágazati
gazdaságpolitikák célja és eszközei
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
A monetáris politika eszközei
• A monetáris politika a pénz mennyiségének
növelését, ill. csökkentését négy módon érheti
el:
–
–
–
–
kötelező banki tartalékráta változtatásával,
refinanszírozási politika szabályozásával,
kamatláb szabályozásával.
nyílt piaci műveletekkel.
Benedek / Kocziszky
A gazdasági ciklus szakaszai
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Mit ért közpolitika alatt, milyen közpolitikákat működtetnek a fejlett
piacgazdaságokban?
• Mit ért gazdaságpolitika alatt?
• Milyen céljai lehetnek a gazdaságpolitikának?
• Mi az ágazati gazdaságpolitikák célja és eszköze?
• Mi a keresztmetszeti gazdaságpolitikák célja és eszköze?
• Hogyan mérhető az állami gazdaságpolitika hatékonysága?
• Milyen hatással vannak az adók és a transzferek a fogyasztási és a
megtakarítási függvényre?
• Hogyan hat a monetáris politika az összkeresletre?
• Hogyan hat a fiskális politika az összkeresletre?
• Mi a célja az anticiklikus gazdaságpolitikának?
4. előadás: Az állami
szerepvállalás eszközrendszere
Benedek / Kocziszky
4. előadás - tartalom
• Szerepvállalás eszközrendszere
• Közkiadások átfogó megoszlása az EU-ban
• A központi költségvetés fő csoportjai
Benedek / Kocziszky
Szerepvállalás eszközrendszere
• Az állam céljainak elérése-, a közpolitikák
működtetése érdekében
– fiskális és
– adminisztratív
alkalmaz.
Benedek / Kocziszky
(szabályozó)
eszközöket
Közkiadások átfogó megoszlása az EUban, 2008
Benedek / Kocziszky
Forrás: EUROSTAT
A központi költségvetés fő csoportjai
•
adók és adójellegű bevételek,
•
nem adójellegű bevételek,
•
felhalmozási és tőkejellegű,
•
adományok, segélyek, átvett pénzeszközök,
•
központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál
keletkező bevételek ,
•
az államháztartás alrendszereinek befizetései,
•
külföldről származó visszatérítés nélküli- és beruházási támogatások.
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Mit ért államháztartás alatt?
• Hogyan mérhető az állami szerepvállalás
nagysága?
• Miből finanszírozható az állami szerepvállalás?
• Milyen fiskális szempontok szólnak az állam
nagyobb szerepvállalása ellen?
• Mit ért költségvetési deficit, szufficit és
egyensúly alatt?
5. előadás: Az állami szerepvállalás
intézményrendszere
Benedek / Kocziszky
5. előadás - tartalom
• Az állami szerepvállalás intézményrendszere
• Az önkormányzatok modelljei alkotmányos
helyzetük alapján
Benedek / Kocziszky
Az állami szerepvállalás
intézményrendszere
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Az önkormányzatok modelljei
alkotmányos helyzetük alapján
•
Angolszász modell (pl.: Egyesült Királyság, Írország), ahol a helyi önkormányzatok
státusát nem rögzítették az alkotmányban, a helyi önkormányzatok működésük
során csak azt tehetik meg, amire kifejezett törvényi felhatalmazást kapnak.
•
Napóleoni modell államaiban (pl.: Franciaország, Belgium, Spanyolország,
Portugália, Olaszország) a helyi önkormányzatok alkotmányjogi státust élveznek,
erős az önkormányzás közösségi hagyománya, azonban a települések szintjén a
feladatok szűkkörűek, pénzügyi és gazdasági önállóságuk csekély.
•
Skandináv modell (pl.: Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország) jellemzője, hogy
az önkormányzatok alkotmány alapján működnek, az önkormányzás alapelveit, ill.
alapjogait rögzítették. (A decentralizált rendszerben a települési szintű
önkormányzatok gazdasági önállósággal és jelentős helyi bevételekkel
rendelkeznek, széleskörű szolgáltatási kötelezettséggel s felelősséggel bírnak.)
•
Német modellt (pl.: Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg) a
decentralizáció és az önkormányzatok alkotmányos státusa biztosított. A rendszer
erősen hierarchizált, települési szinten kevesebb a feladat.
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Mi az állami intézmények funkciója
közpolitikák gyakorlásában?
• Milyen
szempontok
befolyásolják
szerepvállalás intézményrendszerét?
a
a
6. előadás: Állam térszervező szerepe
Benedek / Kocziszky
6. előadás - tartalom
•
•
•
•
•
•
•
Tér fogalma
Térkoncepció a földrajztudományban
A lokalitás fogalma
Térlehatárolás lehetőségei
Regionalizációt befolyásoló hatások
Területi közigazgatási szintek
Mezo szintű közigazgatási egységek az EU-27
tagállamában
Benedek / Kocziszky
Tér fogalma
• Descartes az időt és a teret olyan kategóriának
tekintette, amely lehetővé teszi a dolgok lényegének
megnevezését és osztályozását.
• Az abszolút térfelfogás értelmében minden testnek
kiterjedése van, amely kitölti a tér egy meghatározott
részét (azonosul magával a térrel); a tér meghatározza
a dolgok, a tárgyak lényege.
• Regionalista
értelmezése
szerint
a
tér
az
egymásmellettiség (míg az idő az egymásutániság)
rendje; ilyen értelemben a tér tulajdonsága a tárgyak
közötti viszonyban van.
Benedek / Kocziszky
Térkoncepció a földrajztudományban
• Magatartásföldrajz az 1970-es évek végének új
irányzata, amelyben a konkrét teret absztrakt
tér váltotta fel.
– Eszerint az emberi magatartás közvetlen módon
felelőse a térbeli folyamatoknak.
– A teret természetes környezetként definiálták,
amelyből az egyén bizonyos ingereket
(stimulusokat) érzékel és értelmez (ami
meghatározza
az
individum
térbeli
cselekedeteit).
Benedek / Kocziszky
A lokalitás fogalma
• Giddens szerint a lokalitások regionalizáltak, ami nem
jelent egyebet, mint annak a meghatározását, hogyan
oszlik az egyének tevékenysége tér-idő zónákra.
• Ennek megfelelően
különböztette meg:
a
térbeliség
három
formáját
– térbeliség, mint régió;
– térbeliség, mint centrum-periféria jellegű szerveződés;
– térbeliség, mint az intézmények és konvenciók helyhez
kötött adottságai.
Benedek / Kocziszky
Térlehatárolás lehetőségei
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Regionalizációt befolyásoló hatások
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Területi közigazgatási szintek
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Mezo szintű közigazgatási egységek az
EU-27 tagállamában
Forrás: http://europa.eu.int/comm/eurosat/ramon/nuts/lau_en.html
Benedek / Kocziszky
Fejlesztési (tervezési) és statisztikai
régiók
• A fejlesztési régió egy vagy több nagyobb területi
egységre kiterjedő, társadalmi-, gazdasági- és
környezeti szempontból együtt kezelendő területi
egység. A fejlesztési régiókat meghatározott célra
hozzák létre. Ennek megfelelően lehatárolásuk a
célmegvalósítás, ill. az idő függvényében változhat.
• A tervezési statisztikai régió tervezési-, ill. statisztikai
számbavételi egység. Az Európai Unió regionális
támogatási rendszerének kialakulásával egyidejűleg
hozták létre a tervezési-statisztikai régiókat, amelyek
önálló programjaikra közösségi szintű támogatást
vehetnek igénybe.
Benedek / Kocziszky
Funkcionális térfelosztás
• Ipari régió
• Innovatív régió
• Vidéki(rurális) régió
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Mit ért tér és mit ért idő alatt?
Milyen filozófiai térfogalmak alakultak ki?
Milyen térkoncepciót képviselt a hagyományos földrajzi szemlélet?
Milyen térfogalommal operál a modern földrajztudomány?
Milyen indokai és formái lehetnek a térlehatárolásnak?
Mit ért regionalizmus-, ill. regionalizáció alatt?
Mi a funkciója a közigazgatási régióknak?
Milyen jogosítványai lehetnek a közigazgatási régióknak?
Mi a célja a tervezési-, statisztikai regionális lehatárolásnak?
Mi a szerepe a fejlesztési régióknak?
Hogyan definiálható a gazdasági tér?
Melyek a hagyományos ipari régiók jellemzői?
Milyen okok vezettek a hagyományos ipari régiók válságához Európában?
Hogyan jellemezhetőek az innovatív régiók?
Mit ért vidéki térség (rurális) alatt?
7. előadás: Regionális politika
Benedek / Kocziszky
7. előadás - tartalom
•
•
•
•
•
•
•
Regionális politika fogalma
Regionális politika célja
Térformáló célok, eszközök és módszerek kapcsolata
Regionális politika logikai modellje
Regionális politikával szemben támasztott elvárások
Regionális politikával szemben támasztott elvárások
A
neoliberális
és
a
post-keynesi
regionális
gazdaságpolitika jellemzői
• A
neoliberális
és
a
post-keynesi
regionális
gazdaságpolitika jellemzői
• A hatáselemzések szerepe a szakpolitika kialakításán
folyamatában
Benedek / Kocziszky
Regionális politika fogalma
• A regionális politikára vonatkozólag számos definíció
született.
– ezek egy része a regionális politikát, mint a térbeli
struktúra alakítóját definiálja, pl.: „A regionális politika
azon intézkedések összessége, amely adott térség térbeli
struktúrájának megváltoztatására irányul” (Eckey, 1995.
p. 815.),
– más szerzők a regionális politikát gazdasági struktúrával
hozzák kapcsolatba, pl.: Regionális gazdasági tervek és
intézkedések összessége (Klodt, 2003),
– a definíciók harmadik nagy csoportja a térségek közötti
kohéziót emeli ki (Molle, 2007).
Benedek / Kocziszky
Regionális politika célja
• a térbeli folyamatok formálása, a területi egyenlőtlenségek
csökkentése,
a
térség
versenyképesség
javítása
(Klemer/Zimmerman, 1976),
• „adott ország valamennyi polgárának méltányos szintű
jövedelemhez jutásának és életkörülményeinek javításához való
hozzájárulás” (Reichart, 1999. p. 224),
• „a munkahelyek teremtése, túlnépesedett városok demográfiai
nyomásának csökkentése, fejlettségbeli különbségek csökkentése,
regionális identitás megőrzése, népesség és környezet
egyensúlyának megőrzése” (Mayer/Tödtling, 2002. p. 181.),
• „területi egységek közötti gazdasági és szociális kohézió
megteremtése” és strukturális alkalmazkodásában, valamint a
hanyatló ipari térségek átalakításában való részvétel útján.
Benedek / Kocziszky
Térformáló célok, eszközök és
módszerek kapcsolata
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Regionális politika logikai modellje
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Regionális politikával szemben
támasztott elvárások
•
•
•
•
•
•
Kiszámíthatóság
Arányosság
Integrativitás
Nyitottság
Elszámoltathatóság
Hatékonyság
Benedek / Kocziszky
A neoliberális és a post-keynesi
regionális gazdaságpolitika jellemzői
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
A neoliberális regionális politika gyenge
pontjai
• A tőke és a munkaerő nem teljesen rugalmas,
• a pénzalapoknak a gyengén fejlett régiók irányába történő
irányítása csökken, így ezek elveszítik a fejlődés forrásaikat,
• ezek a régiók kikerülnek a nagy nemzetközi vállalatok és az
újításra képes régiók által uralt globális versenyből, elveszítik
fejlődési esélyeiket,
• megindul a munkaerő elvándorlása a periférikus régiókból a
központiak felé,
• a gravitációs folyamat felgyorsíthatja a területi polarizálódást.
Benedek / Kocziszky
A hatáselemzések szerepe a
szakpolitika kialakításán folyamatában
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Mit ért regionális politika alatt?
• Mivel indokolható a regionális politika
horizontális jellege?
• Milyen elvárásoknak kell eleget tennie a
regionális politikának?
• Mi az alapvető különbség a neo-liberális és a
post-keynesi regionális politika között?
• Melyek a regionális politikatervezésének
lépései?
8. előadás: Regionális politika
kialakulása és fejlődése
Benedek / Kocziszky
8. előadás - tartalom
• A regionális politika kialakulásának fázisai
• A közösségi alapok reformja (1988) - a
Strukturális Alapok átalakításának okai
• A reform során megfogalmazott alapelvek
• A bővítések hatása
• A területfejlesztés kooperációs összefüggései
• Regionális szintű diszparitások
Benedek / Kocziszky
A regionális politika kialakulásának
fázisai
• Térségi
alulfoglalkoztatottságából,
infrastruktúra
hiányából eredő problémák kezelése (két világháború
közötti időszak),
• térség ágazati (pl.: bányászat, kohászat) problémáinak
kezelése (1950-es, 1960-as évek),
• intézményesülés és expanzió,
• önálló regionális politika kialakulása (1970-es évek),
• új regionalizmus (2000-es évek).
Benedek / Kocziszky
A közösségi alapok reformja (1988) - a
Strukturális Alapok átalakításának okai
• A strukturális politikát gazdasági hatásokat kiváltó
eszközökkel valósítsák meg,
• a tagállamok támogatását hosszú távú programokhoz
kössék,
• a strukturális politika megvalósításában résztvevő
szereplők között szoros partnerkapcsolatok épüljenek
ki,
– különös figyelemmel a regionális hatóságok
önkormányzatok
koordinációs
szerepére
és
magánszféra pénzeszközeinek a bevonására.
Benedek / Kocziszky
és
a
A reform során megfogalmazott
alapelvek
•
•
•
•
•
•
•
•
Szubszidiaritás és decentralizáció
Forráselosztás decentralizációja
A források felhasználásának koncentrálása
Helyi erőforrások bevonása
Az addíció követelménye
Programba illeszkedés
Normativitás és diszkrecionalitás egyensúlya
EU legfontosabb regionális politikai lépései
Benedek / Kocziszky
A bővítések hatása
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
A területfejlesztés kooperációs
összefüggései
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Regionális szintű diszparitások
Forrás: 3. Kohéziós jelentés 2004
Benedek / Kocziszky
EU legfontosabb regionális politikai
lépései
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
EU legfontosabb regionális politikai
lépései
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
EU legfontosabb regionális politikai
lépései
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
EU legfontosabb regionális politikai
lépései
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Miért
tekinthető
a
regionális
politika
közpolitikának?
• Milyen fejlődési fázisokon ment keresztül a
regionális
politika
napjainkig,
hogyan
jellemezhetőek ezek a szakaszok?
9. előadás: Regionális politika
célrendszere
Benedek / Kocziszky
9. előadás - tartalom
• A regionális politika célja
• Regionális gazdasági növekedés forrásai
(2000-2007) az EU-ban
• A
munkatermelékenység
növekedésének
forrásai, 2000-2007 az EU-ban
• Szezonális, konjukturális és strukturális hatás
jellege
• Fenntartható életminőség célrendszere
• A regionális politika céljainak összehasonlítása
Benedek / Kocziszky
A regionális politika célja
• Gazdasági
növekedés
biztosítása,
magas
határtermelékenységű
ágazatok
(vállalkozások)
támogatása, szűk keresztmetszetek feloldása,
• stabilitási cél, strukturális és konjuktúrális változtatások
generálása (szanálások),
• konvergencia cél, területi kiegyenlítődés támogatása,
• környezettel
fenntartása.
Benedek / Kocziszky
való
harmónia
megteremtése,
ill.
Regionális gazdasági növekedés
forrásai (2000-2007) az EU-ban
Forrás: : DG REGIO, Eurostat
Benedek / Kocziszky
A munkatermelékenység
növekedésének forrásai, 2000-2007 az
EU-ban
Forrás: DG REGIO, Eurostat
Benedek / Kocziszky
Szezonális, konjukturális és strukturális
hatás jellege
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Fenntartható életminőség célrendszere
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
A regionális politika céljainak
összehasonlítása
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Ellenőrző kérdések
• Mit ért makro- és regionális gazdasági ciklus alatt?
• Milyen szerepe lehet az állami beavatkozásnak a
gazdasági ciklus függvényében?
• Mit jelent az anticiklikus regionális gazdaságpolitika?
• Milyen potenciális veszélyei vannak az anticiklikus
regionális politikának?
• Mi indokolhatja a prociklikus regionális politikát, milyen
veszélyekkel járhat alkalmazása?
• Milyen regionális politikai célok fogalmazhatók meg?
• Milyen tényezők befolyásolják a regionális politika
célrendszerének összeállítását?
10. előadás: Regionális politika
módszerei, területfejlesztés
Benedek / Kocziszky
10. előadás - tartalom
• A területfejlesztési és területrendezési feladatok
elhatárolása
• A területfejlesztés fogalmai
• Területfejlesztési tervek készítésének lehetséges
modelljei
• Tervezési dokumentumok és kapcsolataik
• Tervezési dokumentumok hierarchiája
• Területfejlesztési
tervekkel
szemben
támasztott
követelmények
• Regionális
innovációs
potenciált
meghatározó
indikátorok kapcsolata Regionális innovációs potenciált
befolyásoló tényezők
Benedek / Kocziszky
A területfejlesztési és területrendezési
feladatok elhatárolása
Benedek / Kocziszky
Forrás: Kocziszky
A területfejlesztés fogalmai
•
„Olyan társadalmi tevékenység, amely a gazdaság területi szerkezetének alakulását kívánja ellenőrizni a
spontán regionális (gazdasági-társadalmi) folyamatokat törekszik a kisebb-nagyobb közösségek
befolyása alá vinni” (Bartke, 1995. p. 9.).
•
„Olyan beavatkozás sorozat, amely a regionális fejlődés spontán folyamatait korrigálja” (Enyedi, 2000. p.
13).
•
„Közfeladat, amely alkalmas a szakpolitikák és konkrét fejlesztések területi harmonizációjára, tudatos
hatásgyakorlás, amely különböző tevékenységek térbeli megosztására, térbeli változás indukálására
irányul, valamint alkalmas gazdaságpolitikai és társadalompolitikai szempontok érvényesítésére ”
(Nyikos, 2011. p. 41).
•
„Emberi tevékenységek, társadalmi- és gazdasági funkciók térbeli alakításának egyik formája, amellyel
az állam a piac által megoldatlan problémákat orvosolja” (Hamilton, 1999. p. 33.).
•
„Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok
figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid-, közép- és
hosszútávú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és
megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben” (A
területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5.§.).
•
„Adott (földrajzilag lehatárolt) térség, társadalmi-, gazdasági-, ökológiai potenciáljának tudatos és
komplex javítására irányuló tevékenység” (Kocziszky, 2008).
Benedek / Kocziszky
Területfejlesztési tervek készítésének
lehetséges modelljei
Benedek / Kocziszky
Forrás: Kocziszky
Tervezési dokumentumok és
kapcsolataik
Benedek / Kocziszky
Forrás: Kocziszky
Tervezési dokumentumok hierarchiája
Benedek / Kocziszky
Forrás: Kocziszky
Területfejlesztési tervekkel szemben
támasztott követelmények
•
•
•
•
•
Eredményorientált és innovatív jelleg
Mérhetőség, számbavehetőség
Együttműködés
Objektivitás, realitás, végrehajthatóság
Fenntarthatóság
Benedek / Kocziszky
Térségi gazdaságfejlesztés céljai
• Kutatás fejlesztési- és innovációs kapacitás
fejlesztése, együttműködés javítása, strukturális
változások támogatása,
• vállalkozások
tényező-termelékenységének
javítása, hálózatosodás, klaszteresedés,
• foglalkoztatás javítása,
• üzleti környezet fejlesztése,
• erőforrásvonzó képesség javítása.
Benedek / Kocziszky
Regionális innovációs potenciált
meghatározó indikátorok kapcsolata
Forrás: Kocziszky
Benedek / Kocziszky
Regionális innovációs potenciált
befolyásoló tényezők
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Innováció szerelőinek kapcsolata
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Ellenőrző kérdések
• Mi a területfejlesztés célja?
• Hogyan teremthető meg a különböző szintű
területi tervek közötti összhang?
• Milyen elvárások fogalmazhatóak meg a területi
tervekkel kapcsolatban?
11. előadás: Hálózatosodás,
klaszteresedés
Benedek / Kocziszky
11. előadás - tartalom
•
•
•
•
Gazdasági hálózatok csoportosítása
Hálózatépítés logikai folyamata
Klaszteresedés előnyei
Klaszterek funkciói az összevonás
koordináció lehetőségei
• A klaszterek jellemző típusai
Benedek / Kocziszky
és
Gazdasági hálózatok csoportosítása
•
•
•
•
Tulajdonosi struktúrája,
jellege,
funkciója,
tagjainak földrajzi elhelyezkedése alapján.
Benedek / Kocziszky
Hálózatépítés logikai folyamata
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Klaszteresedés előnyei
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Klaszterek funkciói az összevonás és
koordináció lehetőségei
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
A klaszterek jellemző típusai
• Sok kis cég, azonos termék,
• azonos termék, sok kis cég és néhány közepes
cég, amelyek közül helyi vezető cégek
emelkednek ki,
• szoros alvállalkozói kapcsolatok helyi kis cégek
között,
• alvállalkozók rendszere egy vagy néhány nagy
cég körül,
• speciális középvállalatok piaci résekben.
Benedek / Kocziszky
Fordista és a posztfordista termelési
rendszerek összehasonlítása
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Hogyan segíthető a regionális foglalkoztatás?
Mit ért regionális tőketranszfer alatt?
Hogyan növelhető a regionális innovációs potenciál?
Milyen feltételei vannak a reindustrializációnak?
Hogyan építhető a reindusztrializáció?
Milyen célokat fogalmaz meg a regionális politika; milyen kapcsolat van a
célok között?
Mit ért laza munkaerő piac-, alacsony bérnyomás, konjukturális kilátás
alatt?
Milyen hatással lehet a makrogazdaság elhúzódó mérleg alkalmazkodása
adott régió kibocsátására?
Milyen hatással lehet az országkockázati prémium növekedése adott régió
tőkevonzó képességére?
Hogyan hat a kibocsátási rés növekedése a gazdaság ciklikus helyzetére
adott régióban?
Milyen tényezők befolyásolják adott régióban a kibocsátási rés alakulását?
12. előadás: Regionális politika
eszközrendszere,
intézményrendszere
Benedek / Kocziszky
12. előadás - tartalom
• Regionális politikai eszközök
• Regionális politika fiskális eszközei
• Regionális
politika
eszközeinek
összehasonlítása
• Területi közigazgatás jellemzői Európában
• A
területfejlesztés
intézményrendszere
Magyarországon
Benedek / Kocziszky
Regionális politikai eszközök
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Regionális politika fiskális eszközei
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Regionális politika eszközeinek
összehasonlítása
Benedek / Kocziszky
Forrás: Davies, S. (2006), módosítva, kiegészítve
Területi közigazgatás jellemzői
Európában
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Regionális politika betagozódása az
Európai Bizottság szervezeti
felépítésébe
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
A területfejlesztés intézményrendszere
Magyarországon
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Ellenőrző kérdések
• Milyen fiskális eszközök vehetők igénybe a
regionális
politikai
intézkedések
végrehajtásához?
• Milyen adminisztratív eszközökkel támogatható
a regionális politika?
• Kik a regionális politika szereplői?
• Milyen szervezetek segítik az EU-ban a
Kohéziós Politika megvalósulását?
13. előadás: Regionális politika
értékelése I.
Benedek / Kocziszky
13. előadás - tartalom
• Strukturális Alapok értékelési feltételeinek
változása költségvetési ciklusonként
• A szakpolitika, a program és az értékelés
folyamata
• Példa regionális politika közvetlen, közvetett és
tovagyűrűző hatásaira
• Példa regionális politika közvetlen, közvetett és
tovagyűrűző hatásaira
Benedek / Kocziszky
Strukturális Alapok értékelési
feltételeinek változása költségvetési
ciklusonként
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Strukturális Alapok értékelési feltételeinek
változása költségvetési ciklusonként
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
A szakpolitika, a program és az
értékelés folyamata
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Példa regionális politika közvetlen,
közvetett és tovagyűrűző hatásaira
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Regionális politika ex-ante
hatásvizsgálatának logikai folyamata
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Ellenőrző kérdések
• Mi a célja a regionális politika (mint közpolitika)
hatásvizsgálatának?
14. előadás: Regionális politika
értékelése II.
Benedek / Kocziszky
14. előadás - tartalom
• Strukturális Alapok értékelési feltételeinek változása költségvetési
ciklusonként
• A szakpolitika, a program és az értékelés folyamata
• Példa regionális politika közvetlen, közvetett és tovagyűrűző
hatásaira
• Példa regionális politika közvetlen, közvetett és tovagyűrűző
hatásaira
• Regionális politika ex-ante hatásvizsgálatának logikai folyamata
• Példa regionális infrastruktúra politika környezeti hatásmátrixára
• Regionális modell struktúrája
• Shift-share elemzés logikai folyamata
• A módszerek összehasonlító vizsgálata
Benedek / Kocziszky
Példa regionális infrastruktúra politika
környezeti hatásmátrixára
Forrás: saját szerkesztés
Benedek / Kocziszky
Regionális modell struktúrája
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Shift-share elemzés logikai folyamata
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
A módszerek összehasonlító vizsgálata
Benedek / Kocziszky
Forrás: saját szerkesztés
Ellenőrző kérdések
• Mi a célja az ex-post, az ex-ante és a mid-term
elemzésnek?
• Jellege alapján milyen hatások vizsgálhatóak?