Regionális politika

-

a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti -célja: az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása (kohézió) -Magyarországon inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti -Alkalmazásának alapvető feltétele: a területi jellemzők számszerűsítése, összehasonlíthatóvá tevése (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

 A regionális politika fogalmát el kell különíteni azonban mind a településfejlesztés, mind a területrendezés fogalmától.

 a regionális politika ugyanis önálló szakpolitika  sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvédelmi szervezetek, és állampolgárok is)  a regionális politika jelentősége abban rejlik, hogy a hozzá rendelt intézmény- és eszközrendszer országonként eltérő

 A regionális politika és az ágazati politikák viszonya Forrás: Rechnitzer, 1998

Regionális politika célja, eszközei:

Célok:

 növekedési cél   stabilitás, fenntarthatósági cél kiegyenlítő, jóléti cél  Környezeti célok

Eszközök:



pénzügyi ösztönzők

pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás  

központi szabályozás

pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése

infrastrukturális beruházások

pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kiépítése, szakemberképzés

Az európai regionális politika rövid története

 1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta  a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális politi-káinak összehangolása  1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tag-államok döntenek a közös regionális politika létrehozásá- ról  az újabb bővítések (1973, 1981, 1986 stb.) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét

 1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közösségi szintre emeli a regionális politikát   1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTS rendszer bevezetése) 1989: a Strukturális Alapok létrehozása  1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létrehozása  1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében  2004, 2007: az EU keleti bővítése

  

Az Európai Unió regionális politikájának alapelvei

szubszidiaritás és decentralizáció:

a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciával rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szinten történjen

Partnerség:

együttműködés a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi), valamint ezek szereplői között

Programozás: e

gy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési programok készítését finanszírozzák  

koncentráció és addícionalitás:

a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló a legelmaradottabb területeken (felzárkóztatás) társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészí tik a hazai támogatásokat

A támogatásra jogosult térségek lehatárolása

 az 1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő) NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió) NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer) NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések  a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költségvetési periódusra vonatkozó

célkitűzések alapján

  

A

Z

EU

REGIONÁLIS POLITIKÁJA

2000-2006

RÖVIDEN

a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése

(elsősorban NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van)

a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása

(az első célkitűzésből nem részesülő térségek )

modernizációjának támogatása Közösségi kezdeményezések

   URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása  LEADER +: vidékfejlesztés

Az EU ezek megvalósításához szükséges pénzügyi alapjai

Strukturális Alapok

 1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban egy negyedikkel egészül ki     ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA (1960) – Európai Szociális Alap EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

Kohéziós Alap

 a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba való belépését  feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át  infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beruházásokat támogat  2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugá lia, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tag-államok is



Az EU regionális politikája 2007-2013 között Konvergencia:

NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van „phasing out” régiók  

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás:

célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének erősítése, foglalkoztatottsági mutatóik javítása a konvergencia

Európai Területi Együttműködés:

együttműködéseket támogatja a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a határon átnyúló

Közösségi kezdeményezések

  

JASPERS:

nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek

JEREMIE:

mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása

JESSICA:

városrehabilitációs, városfejlesztési projektek

Strukturális Alapok

 két alap marad meg:

ERFA, ESZA

 EMOGA helyett: két alap - Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak  a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik

Kohéziós politikák 35,7%

Az EU költségvetési kiadásai 2007-2013

Állampogárság szabadság, biztonság és igazságosság 1,2% Versenyképes ségi programok 8,4% Az EU mint globális partner 5,8% Administratív költségek 5,8% Kompenzáció BG/RO 0,1% Közös Mezőgazdasá gi Politika 43,1%

A kohéziós politika és a 2007-2013-as uniós költségvetés

347 Mrd euró = az európai költségvetés 35%-a

Konvergencia

  81,5% = 283 mrd euró in régió)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

  15,95 % = 55 mrd euró in 13 régió)

Európai területi együttműködés

 2,5% = 8,7 mrd deuros

T OVÁBBRA IS FENNMARADTAK AZ EGYES RÉGIÓK KÖZÖTT FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉGEK GDP/fő*

<

50 75-90 100-125 Átlag: 2006 - 2007 – 2008 2014 – 2020: cél a fejlettségi különbségek megszüntetése.

A Z EU ÖSSZES RÉGIÓJA SZÁMÁRA IGAZSÁGOS RENDSZER ( JOGOSULTSÁGOK SZIMULÁLÁSA )

GDP/fő *

*index: EU-27=100 EU-átlag <75 % -a 75-90 % > 90%

Régiók 3 csoportja

Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók © EuroGeographics Association (adminisztratív határok)       

Kanári szigetek Francia Guyana Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Azori-szigetek Málta

A

Z

EU

KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK BEFEKTETÉSI CÉLTERÜLETEI

2014 - 2020

o

Képzés

o

Kutatás, innováció

o

Energia-hatékonyság

: Megújuló energiák (szél, víz, nap, geotermikus energia) o

KKV-k támogatása

o

Régiók közötti együttműködés fejlesztése

o

Közlekedés, szállítás (infrastrukturális fejlesztések)

A

Z

EU

JAVASOLT KÖLTSÉGVETÉSE

(2014–2020)

A Bizottság 2011 júniusában „ambiciózus, de reális” javaslatokkal állt elő.

Kohéziós politika

33% (336 milliárd€)

Szakpolitikai területek

(mezőgazdaság, kutatás, külső területek stb.) 63% (649 milliárd €)

Európai

Összekapcsolási Eszköz

4% (40 milliárd €)

A

Z

EU

FORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA

2014 – 2020

Közös Stratégiai Keret (CSF) Partnerségi Szerződés Működési Programok 

Illeszkedés

: EU és a nemzeti reformprogramok összhangja.



Koncepció:

Átfogó befektetési stratégia.



Koordináció

: Kohéziós politika, vidékfejlesztés.



Célok, indikátorok:

EU 2020 stratégiai célkitűzések szolgálata.



Eredményesség:



Hatékonyság:

csökken.

Teljesítmény-keretrendszer.

Adminisztrációs kapacitás nő, bürokrácia

A

Z

EU

TEMATIKUS CÉLKÜTÉZÉSEI

2014-2020-

IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN • Kutatás és innováció.

• Információs és kommunikációs technológiák (IKT).

• Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége.

• Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell.

• Klímaváltozással kapcsolatos átállás, kockázat megelőzés és – kezelés • Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság • Fenntartható közlekedés/szállítás.

• Fő hálózati infrastruktúrák fejlesztése.

• Foglalkoztatás fejlesztése, munkaerő mobilitásának támogatása.

• A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás.

• Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás.

• Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.

A

Z

E

U KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

2014-2020

• INTELLIGENS SPECIALIZÁCIÓT SZOLGÁLÓ KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK (RIS3) • INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS (ITI) • KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD) • INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS • EGYSZERŰSÍTÉS • TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK, ÁTLÁTHATÓSÁG • PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A

Z

EU-

S KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJAI

2014 – 2020 CLLD

• A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) LEADER szemléletmódja az EU fejlesztéspolitikájának hatékony és eredményes eszköze.

• A CLLD az EU és a tagállami célok szigorúan „alulról felfelé” irányuló megközelítésén alapszik.

• A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésről ( CLLD) szóló rendelettervezet (28-31. cikk) (4) a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF.

A K

ÖZÖS

S

TRATÉGIAI

K

ERET

(CSF)

A

K

ÖZÖSSÉG ÁLTAL

I

RÁNYÍTOTT

H

ELYI

F

EJLESZTÉSNEK

(CLLD)

EGYSÉGES MÓDSZERTAN ALKALMAZÁSÁT

•

JAVASOLJA

A CLLD konkrét, régió alatti szintű területekre összpontosít.

• A CLLD- ket helyi közösségi akciócsoportok irányítják, amelyek a helyi társadalmi, gazdasági érdekeket képviselik.

• A CLLD integrált, több szektort felölelő, terület specifikus, helyi fejlesztési stratégiákon (HFS) keresztül valósul meg.

• A CLLD figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket.

• A CLLD a helyi innovatív jellemzőkre épül. • A CLLD alapja a hálózatépítés és együttműködés

.

Várható eredmény:

Az egységes CLLD módszertan lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt és integrált felhasználását a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) megvalósítása során !

A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) 2012 – 2020 fő céljai

1. Ösztönzik a helyi közösségeket az integrált, alulról építkező megközelítések kidolgozására.

2 Fejlesztik a közösségi kapacitásokat és ösztönzik az innovációt, a társadalmi innovációval együtt. 3. Elősegítik a közösségi irányítást a közösségen belüli részvétel növelésével

.

4.Segíti a többszintű kormányzást. A helyi közösségek számára olyan struktúrát biztosít, amelyen keresztül minden területen, teljes mértékben részt vehetnek az EU-célkitűzések megvalósításában.

Helyi akciócsoportok létrehozása (HACS):

A HACS a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi gazdasági érdekeit képviselő személyekből áll.

A HACS –ban a civil társadalom és a magánszektor rendelkezik a döntéshozatal legalább 50 %-ával.

A HACS –ban egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok 49 %-os hányadát meghaladó erővel.

Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS)

A HFS összhangban áll a Közös Stratégiai Keret (CSF) alapok programjaival, amelyekből támogatást kap és meghatározza, hogy mely területre és közösségre vonatkozik.

Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) tartalma:

• A fejlesztési igények és a területi lehetőségek elemzése.

• A GYELV - gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek (SWOT) • Az integrált és innovatív jellegű stratégia leírása.

• Célkitűzések. • Cselekvési terv.

• Pénzügyi terv.

• Irányítási és monitorozási intézkedések.

Újdonságok, változások az elmúlt időszakokhoz viszonyítva

• A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) egységes módszertanát kell alkalmazni az összes alap és régió tekintetében. • A Közös Stratégiai Keret (CSF) alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. • A több alap forrásaira támaszkodó stratégiáknak lehetősége lesz arra, hogy egyetlen alapból - a Fő Alapból - finanszírozzák a Helyi Fejlesztési Stratégia működtetési és szervezeti költségeit.

Ösztönzési lehetőségek:

• Amennyiben operatív programok esetén egy teljes prioritási tengely a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésen keresztül valósul meg, akkor: • Az ERFA és/vagy az ESZA részéről biztosított maximális társfinanszírozási arány + 10 százalékponttal növekszik.

• Az EMVA esetében a maximális társfinanszírozási arány a körülményektől függően 80 % és 90 % között lehet. • Az EHA esetében a maximális társfinanszírozási arány 75 % lehet.

Mily módon használhatók fel a a különféle EU-s alapok forrásai a közösségek által irányított helyi fejlesztésekre?

• • • •

ERFA/ESZA:

A

növekedés minőségét

középpontba helyező megközelítés.

A

befogadó és fenntartható jelleg kielégítése.

A

munkanélküliséget, a megfosztottságot és szegénység

kezelő cselekvések támogatása.

területeit •

EMVA:

Területi jelleg; alulról építkezés; állami és magánszektor; integráltság; innovatív jelleg; együttműködés és a hálózatépítés alkalmazása.(EMVA - keretből kötelezően elkülönített 5 %) •

EHA:

Európai Halászati Alap (EHA) 4. prioritási tengelye biztosít támogatást a halászati területek fenntartható fejlesztéséhez, a helyi halászati akciócsoportoknak.