Transcript 06 kotoelemek

VI. KÖTŐELEMEK
A kötőelemek csoportosítása
Oldhatatlan kötésmódok
Szegecselés
Hegesztés
Forrasztás
Ragasztás
Oldható kötések
Szegek
Csapszegek
Csavarok
CSAPSZEGEK
(J.3.1.10.1, S.3.10. pld., R/M 9.2.)
A csapszegek általános jellemzése
Céljuk
Lazán elforduló alkatrészek
összekötése
Csuklós kapcsolatok
kialakítása
Dugattyú—forgattyús tengely
kapcsolatok kialakítása
Illesztésük:
H8/h11 vagy H11/h11
Anyaguk: E295, E335, C35
Szabványos méreteik
S.3.9.-S.3.12.
Fő részeik
A csapszegek főbb változatai
S.3.9.-S.3.12. (56-59.o.), R/M TB-9-2
Csapszeg 16×50×40
MSZ 2227-5.8
Fejes csapszeg 16×50×45
MSZ 2229-5.8
Menetes csapszeg
16×100×80
MSZ 2231-5.8
A csapszegek megengedett feszültségei
J.3.5. tábl. (55.o.)
A csapszegek méretezése
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
Szerkezeti ábra
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
A csapszeg terhelése
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
A csapszeg igénybevételei
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
Erőábra szerkesztése
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
Nyíróerőábra szerkesztése
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
Nyomatéki ábra szerkesztése
1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre
Maximális hajlítónyomaték:
M max
F  v szár  2vvilla 

8
M max

 hajl  K
Maximális hajlítófeszültség: 
3
d
K  

32
Maximális hajlítófeszültség: d   hajl   meg
d: dinamikus tényező (J.2.3.)
meg: megengedett feszültség (J.3.5.)
4   d  F  v szár  2vvilla 
d3
   meg
2. Szabványos átmérő kiválasztása
d-hez legközelebbi dn kiválasztása S.3.9.-S.3.12. táblázatból
3. Ellenőrzés nyírásra
3. Ellenőrzés nyírásra
3. Ellenőrzés nyírásra
A csapszeg tényleges nyírófeszültsége
2F
 2
d n
meg a csapszeg megengedett nyírófeszültsége (J. 3.5. tábl.)
A csapszeg megfelel, ha
   meg
4. Ellenőrzés palástnyomásra
ptényl
F
 2
d n v villa
4. Ellenőrzés palástnyomásra
A csapszeg tényleges palástnyomása
ptényl
F

2d n vvilla
pmeg a csapszeg megengedett felületi terhelése (J. 3.5. tábl.)
A csapszeg megfelel, ha
ptényl  pmeg
SZEGEK
(J.3.1.10.2., R/M 9.3.)
A szegek főbb változatai
Hengeres szegek
Kúpos szegek
Hasított szegek
A szegek általános jellemzése
Céljuk
Alkatrészek pontos helyzetének
biztosítása (illesztőszegek)
Alkatrészek egymáshoz rögzítése
(kötőszegek)
Alkatrészek együttartására
(biztosítószegek)
Túlterhelésvédelem (törőszegek)
Illesztésük:
Illesztőszegek: H9/m6
Rögzítőszegek: H9/h8
Szabványos méreteik
S.3.13. (60.o.), R/M TB 9-3 (94.o.), GI.S. 6.43-44. (263. o.)
A hasított szegek működése
Beverés előtt
Beverés után
Szegek méretezése
1. Méretezés palástnyomásra
ptényl
F

 pmeg (J. 3.5. tábl.)
d l
2. Ellenőrzés nyírásra
4F
  2   meg
d 
(J. 3.5. tábl.)
SZEGECSKÖTÉSEK
(J.3.2.1., R/M 7.)
A szegecskötések általános jellemzése
Céljuk
Lemezek oldhatalan összekötése
Lemezek tömítő kötése
Alkalmazási területük
Ma már alárendelt (a hegesztés
kiszorította)
A szegecskötések kialakítása
A szegecsek főbb változatai
[S.3.1. (46-47.o.), R/M Bild.7.2.]
Sűllyesztett fejű szegecs
Félgömb fejű szegecs
Lencse fejű szegecs
Csőszegecs
Példák szegecskötések alkalmazására
Hídszerkezet csomólemeze
Lemezek lapolása
Szegecsek méretezése
Felületi nyomásra
F
 pmeg
d 
pmeg=150-200 N/mm2
Nyírásra
4F
  2   meg
d 
meg=60-90 N/mm2
HEGESZTETT KÖTÉSEK
(J.3.2.2, S.3.11. pld., R/M 6.)
A hegesztések főbb változatai
Ömlesztő hegesztés
ívhegesztés,
gázhegesztés,
termithegesztés,
plazmahegesztés, stb.
Ellenálláshegesztés
ponthegesztés,
vonalhegesztés, stb.
Sajtoló hegesztés
kovácshegesztés,
dörzshegesztés,
ultrahanghegesztés, stb.
A hegesztések jellemzése
A hegesztések alkalmazási területei
Acélszerkezetek (szegecselés helyett)
Kazánépítés (szegecselés helyett)
Általános gépészet
Öntött, kovácsolt darabok helyett
Súlycsökkentés igénye esetén
Rövid gyártási idő igénye esetén
A hegesztések hátrányai
Anyagminőség-változás veszélye (pl. beedződés)
Maradó belső feszültségek veszélye
Vetemedésveszély
Érzékenység a hegesztési (szubjektív) hibákra
A varratok főbb változatai és rajzi
jelölésük
A hegesztések méretezésének
alapgondolatai
[J. 3.13. (66. o.), S. 3.2. (48-50. o.]
 red   II2   2   II     3 II2   2 
n   red   F
Konstrukciós irányelvek I.
Konstrukciós irányelvek II.
FORRASZTOTT KÖTÉSEK
(J.3.2.3., R/M 5.)
A forrasztások általános jellemzése
A forrasztás lényege
fémek összekötése
alacsonyabb olvadáspontú
olvasztott (ömlesztett) fémmel
A forrasztás főbb csoportjai
Kemény forrasztás (T>450°)
Réz (T=900-1100°)
Sárgaréz (T= 800°)
Ezüst (T=620-860°)
Lágy forrasztás (T<450°)
Ón, ólom (T=230-300°)
A forrasztások rajzi jelölése
Körbe forrasztás
A forrasztások előnyei és hátrányai
Előnyei
Nem eredményez anyagminőség-változást (TForr kicsi)
Nem eredményez termikus belső feszültségeket
Nem eredményez vetemedést
Hátrányai
Viszonylag kis szilárdság
Gondos előkészítésigény
A forrasztóanyag költséges
Konstrukciós irányelvek
Tompa ütköztetésű
forrasztás
(kerülni kell)
Átlapolt kötésű
forrasztás
(erre kell törekedni)
A forrasztások méretezése I.
Méretezés nyírásra
(Átlapolt kötés esetén)
Tényleges nyírófeszültség:
Sík felület esetén
 tényl
F

bl
Cső forraszásakor
 tényl
F

d   l
Tönkremeneteli feltétel
n   tényl   Bf
Bf a forrasztóanyag nyírószilárdsága
J. 3.14. (73. o.), R/M TB 5-2 (55.o.)
A forrasztások méretezése II.
Méretezés húzásra
(tompa kötés esetén)
Tényleges húzófeszültség:
 tényl
F

b s
Tönkremeneteli feltétel
n   tényl   Bf
Bf a forrasztóanyag szakítószilárdsága
J. 3.14. (73. o.), R/M TB 5-2 (55.o.)
RAGASZTOTT KÖTÉSEK
(J.3.2.4., S.3.12.pld., R/M 4.)
A ragasztások általános jellemzése
A ragasztás lényege
fémek összekötése műanyaggal
vegyi kapcsolat révén
A ragasztások rajzi jelölése
A ragasztások előnyei és hátrányai
Előnyei
Egyenletes terhelésátadás
Termikus károsodások elmaradnak
Sokféle anyag párosítható a kötésben
Zajcsökkentő hatású
Hátrányai
Viszonylag kis szilárdság
Hőhatásra érzékenyek
Kivitelük speciális körülményeket igényel
(nyomás, hőmérséklet, vegytisztaság)
Néhány ragasztó jellemzése
(R/M TB-4-2 (53. o.)
Megnevezés
Agomet
Nyírószilárdság Br (N/mm2)
az adott üzemi hőmérsékleten
Ragasztási
hőmérséklet
°C
-25
+20
+55
+80
6
Alkalmazási terület
+105
+155
-
—
fém, , fa, üveg
22,5
—
—
alu, acél,
P76
20 ... 50
20
21
19
M
20
32,5
37,5
32,8
AW2101/HW2951
20
17
20
17
5
—
—
fém, kerámia, fa,
műanyag
Ayl03/Hy991
20
13
17
14
6
3
-
fém, (műanyag,
Pattex
20
8
7
3
1
0,3
Stabilit-Express
20
-
6
-
Sicomet
85
23
15,2
25,8
16
50
23
15,8
25,2
8300
23
20,4
Technicoll 8202
20
8258/59
Araldit
Loctite
Araldit
—
fém, műanyag
-
-
fém, üveg, műanyag,
kerámia,
18
15,2
5,2
fém, műanyag,
14
13,8
10,6
1,3
fém, műanyag,
26
13,6
12
9,4
0,9
fém, műanyag,
12
19
6
6
-
-
fém, (műanyag),
kerámia
20
28
33
30
8
3
—
638
20
-
12
11
9
7
2
fém, műanyag
648
20
-
20
20
20
18
14
fém, műanyag
150 ... 200
32
32
32
30
17
2
fém, kerámia
150 ... 200
23
23
25
25
23
3
fém, kerámia
ATI
AW142
-
fém
Konstrukciós irányelvek
Lapolás
Ferde lapolás
Csőragasztás
A ragasztások méretezése
Méretezés nyírásra
Tényleges nyírófeszültség:
Sík felület esetén
 tényl
Cső ragastztásakor
F

bl
 tényl
F

d   l
Tönkremeneteli feltétel
n   tényl   Br
Br a ragasztóanyag nyírószilárdsága
R/M TB 4-2 (53.o.)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET