Transcript animáció - Aba-Tur

Animációprogramszervezés
Képzési program – 2011. Telkibánya
Dr. Dankó László
tanszékvezető egyetemi docens
Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak
Miről lesz szó?
•
•
•
•
•
•
•
•
1. Az animáció fogalma, definiálása, típusai
2. Turisztikai animáció
3. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma
4. Az animátor, mint vezető
5. A különböző csoportok animálása
6. Rendezvényszervezési alapfogalmak
7. Rendezvénytípusok
8.Kulturális- művészeti rendezvények
szervezésének folyamata
• 9. Mentorálás itt Fűzéren és a helyszínen.
1. Az animáció alapjai: fogalma, típusai
definiálása
• Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó,
amelynek jelentései:
• éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy
hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel.
• Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy
társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni
annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé
téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az
animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok
közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és
csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot,
kreativitást.
Az animáció fogalomköre, tényezői
• Animáció = életerő; megelevenítés, élénkítés, nyüzsgés.
• Fő területei: 1. Rajz (film); 2. Számítástechnika (mozgó
elemek); 3. Szocio-kulturális animáció (az elidegenedés
ellen). Sajátos és fontos szerepet tölt be a turizmusban.
• Az animátor definiciója: életvidám és kreatív ember, aki
felelősséggel képes aktivizálni és lelkesíteni valamilyen
tevékenységre egy közösséget és személyenként annak
tényleges és potenciális tagjait.
• Az animátor feladata: megtervezni/irányítani a különböző
embercsoportok és az egyének szabadidejének
tartalmas eltöltését, segíteni a hasznos, értelmes és
szórakoztató sport- és kulturális programok
megvalósítását.
Finger-Gaylor szerzőpáros anagrammája
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Anregung (javaslattevés, kezdeményezés)
Neugierde (kiváncsiság)
Interesse (érdeklődés)
Motivation (indíték)
Aufforderung (felkérés, buzdítás)
Tatigkeit (tevékenység)
Impuls (ösztönzés)
Offenheit (nyitottság)
Nachwirkung (utóhatás)
Az animáció fajtái
Az animáció kialakulásában 3-féle vonulat különíthető el:
1. filmes és számítástechnikai animáció:
– filmes iparban megjelent animáció: az élettelen
rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera
megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm),
– animáció a számtech. területén: itt olyan rövid mozgó
képsorról beszélünk, amely az interneten max. 10-20
mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból
áll.
Az animáció fajtái
2. szocio-kulturális animáció:
– A szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet
a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek
keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam
szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és
közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása.
– Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és
művelődés.
– Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a
tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt
jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és
munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsak
és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az
egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség)
megpróbálja feloldani.
Az animáció fajtái
3. A rendezvény (turisztikai) animáció:
– kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidőcentrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban
és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló
szolgáltatás,
– célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani
emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos
programok lebonyolításán keresztül,
– közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást,
felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául.
Az animáció típusai
•
Rekreációs animáció A felfokozott életritmusnak, a stressznek, a
mozgásszegény életmódnak köszönhetően – szellemileg és fizikailag
egyaránt –fáradt ember energiáinak újratermelését, felfrissítését célozza meg.
– rekreációs parkok
– élményfürdők
•
Animáció az egészségmegőrzés jegyében
– gyógyturizmus
– sportanimáció
•
Animáció a lelki kondicionálás jegyében
– thai-chi,jóga, meditáció, autogén tréning
•
Kulturális animáció
– múzeumok, kastélyok animációja
•
Látvány animáció
– természetjárás (nemzeti parkok, sivatagok, lakatlan szigetek)
•
Gasztronómiai animáció
– borkóstoló
– főzőtanfolyam
– gasztronómiai fesztiválok
•
A tipikus szórakozások animációja
– presztízs jellegű animáció (sarki expedíció)
– kaland animáció (katasztrófa turizmus, túlélő túrák).
Az animáció csoportosítása a szabadidős
tevékenység jellege szerint
•
Mozgás, sport
– helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül
(fitness)
– életkor szerint gyermekek tevékenységei (számháború, bújócska), felnőttek
tevékenységei (lovaglás, sziklamászás, jet-ski)
•
Társas tevékenységek
– gyermekeknek: jelmezbál, kis kertész program
– felnőtteknek: casinó, kvíz-műsorok
– családoknak: társasjáték, piknik
•
Hobbi és kreatív tevékenységek
– gyurmázás, üvegfestés, fényképezés, lufi hajtogatás
•
Művelődés, felfedezés
– gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola
– felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések
– családoknak: óriás játékok, múzeumlátogatás
•
Kaland
– gyermekeknek: kincskeresés, arcfestés
– felnőtteknek: szabadban éjszakázás, ejtőernyőzés, dzsip-túra
•
Pihenés, nyugalom
– gyermekeknek: szieszta, mesedélután>
– felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák
– családoknak: templom látogatás orgona koncerttel
2. A turisztikai animáció
• Az animáció általános célja, hogy lehetőséget adjon az
önfejlesztésre, segítse az egyéni törekvések megfelelő
célokhoz való csatlakozását, egymás értékeinek
tiszteletben tartását. Minden animáció – csoportmunka,
Sem pro-, sem kontrafüggőség nem alakulhat ki az
animátor személyével kapcsolatban. Csapat szellem
van.
• A turisztikai animátornak sok emberre kell figyelnie.
Fegyelmezetten, a környezethez alkalmazkodva kell
olyanokkal és olyanoknak programokat csinálnia, akiket
korábban nem ismert. Ezért e munkakör ellátásához a
szakmai ismeretek és az idegen nyelv tudás mellett
magas fokú intelligenciára, érettségre, toleranciára és a
bizalmat megalapozó önbizalomra van szükség.
A turisztikai animáció történelmi
áttekintése
• Ókorban: ünnepi játékok; középkorban: lovagi játékok; új
korban: piaci szórakoztatás; ipari forradalom korában:
Thomas Cook; múlt század közepétől: üdülőfalvak.
• 1950-ben: Gérard Blitz és Gilbert Trigano megalapítja a
Club Mediterranée társulást. Kevés pénzzel, sok ötlettel,
Mallorcan hozzák létre az első „vászonfalut”: Sátorban
laknak, egy közös asztalnál étkeznek, este tábortűznél
kölcsönösen szórakoztatják egymást. Francia
fiataloknak.
• 1954- ben Kft-vé alakulnak (Edmond de Rothschild
báró), különböző rangú emberek oldott hangulatú,
szimpatikus nyaralóhelye. Ennek hatására jobb módúak
(sznobok) is jönnek a már fényűzőbben berendezett
létesítményekbe.
A „Club Mediterranée” cégfilozófiája
• 1962-ben a „Collier-bar”: önálló elszámolási egység az
üdülőfalvakon belül. Ettől kezdve a Club Med’ a többi
európai ország fogyasztóit veszi célba. Így terjeszkedik.
• 1966-ben LIFE-riport: megnyílik számára az USA piaca.
• 1967-ben 31 üdülőfalú, közös asztal helyett óriás bűfé.
• 1977-ben „A 3 medence” elmélete. Ausztrália és Japán
tehetős turistáin van a sor. A Club ezzel párhuzamosan
„felújítja” kapcsolatait a francia középréteg fogyasztóival.
• 1985- magyar (Franchise) kísérlet (Tihany). A
legnagyobb T/O (IBUSZ) és szállásférőhelyek.
• Követők: (F) Eldorado, Kappa, FRAM; (D) Robinson
Klub, Club Aldeana; (I) Valtur; Hotel-Club; CenterPark;
VVF.
turisztikai animáció belföldön
– A rendezvény (turisztikai) animációt megteremtő
alkalmazott az animátor vagy játékmester,
– „az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben
gazdag személy, aki jellemzően
– az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a
kempingekben, a szállodákban…és az
– Északi várak útján
– gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról,
– segíti a közösségek, a csoportok és az egyének
szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos,
értelmes és szórakoztató sport és kulturális
programok tervezését és megvalósítását.”
Az animáció hazai szerepe
• A T/O-k az animációt mindig a fogyasztók ízlésének
változásához illesztik.
• Ezért az animátorokkal szemben 1.rendű követelmény : a
kreativitás. Nélkülözhetetlenek ma már az
üdülőközpontokban, a luxus hajókon, incentive utazások
és kongresszusok alkalmával.
• Az EU-ban az animáció különféle (szórakoztatás, sport,
játék stb.) területeire szakosodott cégek működnek; v.
ugyancsak szakosodott animátorokat szerződtetnek és
közvetítenek ki, tanácsot adnak a turisztikai fejlesztések
során.
• A növekedési pólusok általában a húzóágazatok körül
alakulnak ki, ezért bizonyos tur.-i fejlesztések stratégiai
fontosságúak lehetnek a gazdaság egészére nézve. Az
animáció biztosítása elengedhetetlen.
Animáció és fejlesztés a turizmusban
• A turizmus, amely sokáig a gazdasági expanziónak egyik
következménye volt, napjainkban sok ország számára a
fejlődés motorjává vált. Valóságos iparág lett, melynek
termékei fokozódó konkurencia tárgyai. E termékeknél
spontán nemzedékváltás nehezen képzelhető el.
• Ezért inkább a fejlődés belső mozgatórúgóit kell
feltárnunk, felhasználnunk. Nemcsak a mikro-, hanem
egészen a pikoszféráig kell behatolni, hogy megleljük a
fejlesztés „mozdonyait”. A szakembernek választ kell adni
arra, hogy milyen legyen az ideális turisztikai létesítmény.
• Korábban technokrata és sztereotip módon tervezték
ezeket. Azt gondolták: a puszta létük elegendő lesz a
turisták vonzására. Egyetlen funkcióval rendelkeztek,
pedig „funkcionális alkímiára”, a különböző elemek
vegyítésére van inkább szükség: animációra!
A múlt tartós tanulságai /1
• A vizsgált „klasszikus üdülőközpontok” a XX. sz. elejétől
> teljes egyensúlyban integrálódtak az adott régióban, >
minden központ közepében egy lüktető szív dobogott,
> alkalmazkodni tudtak az új generációk igényeihez,
> kivételes animációs helyszínek, amelyek ma is
vonzzák
a legjobban költő és a legigényesebb
ügyfélköröket.
• Felmerül a kérdés: hogyan ültethető át pld. Saint-Tropez
turisztikai rendszere más tengerparti közegbe, avagy
hogyan hasznosíthatók Saint-Moritz hóvidéki
tapasztalatai egy un. negyedik generációs síparadicsom
sikeres elindítása érdekében?
A múlt tartós tanulságai /2
• Bármely üdülőközpontot is nézzük (tengerparton vagy
hegyen) ugyanaz a film pereg le: mindenütt találunk
> egy zseniális kezdeményezőt (lehet: építész, herceg,
hoteltulajdonos, bankár, marsall), akihez a későbbiekben
> véleményformáló személyiségek (R.Nash, B.B., angol
ipari mágnások, orosz főhercegek) csatlakoznak, majdan
> kialakul egy rendszer, amely egy konzisztens magból
áll (lehet: hotel, kaszinó, gyógyfürdő, festői halpiac) +
kapcsolódó tevékenységekből (társasági rendezvények,
előadások, jótékonysági bálok, sportesemények), hogy
kellemesen teljenek a napok . Végül, kikristályosodik
> egy turisztikai infrastruktúra, amely a legmagasabb
igényeket képes kielégíteni. Összefoglalva:egy
esetleges „átültetés” sikere a helyes funkciók és a
befogadó tér dinamikájának a biztosításán fog múlni.
A múlt tartós tanulságai /3
• De az előbbieken túl, a siker szükségessé teszi a majdani
ügyfélkör életmódjának a figyelembevételét is. 1900 óta a
nagypolgárság,az arisztokrácia tagjai nem azért keresik a
gyógyfürdőket, hogy kikúrálják magukat, hanem, hogy
hozzájuk hasonló emberekkel találkozzanak élvezvén az
ottani (relatíve) engedékenyebb légkört. Az ivókúra és a
fürdés csak alibi, s a gyógyszálló csupán színházi díszlet
ahol e szereplők eljátszhatják a „vakációs komédiát”.
• A párizsi Louvre szolgáltat ilyen alibit a Pigalle-i forró
éjszakáknak; Bangkok úszó piaca pedig az egzotikus
kalandoknak, de ma az un. jótékonysági báloknak is van
ilyen utazást igazoló szerepük és alkalmat teremtenek
arra, hogy a jelenlevők önön „tiszteletreméltóságukat”
bizonyítsák.
• De valójában mi is húzódhat e mögött?
A társadalmi státusz látszatának
kifejezése
• A megjelenés szükséglete: a magasabb társ-i ranghoz
való tartozást ill. jutást fejezi ki. „Aki számít, ott van”;
• Az elit dominanciája: E csoport összetétele változhat a
gazdasági és a kulturális átalakulásoktól függően.
• A szabadidő eltöltése általában (dolce farniente) és a
turisztikai fogyasztás különösen alkalmas e szükséglet
kifejezésére.
• Napjainkban ez a hajdani „arisztokratikus” séma kissé
devalválódott ugyan, de továbbra is többségi referencia
értékkel bír.
• Ugyanakkor megjelentek új csoportok (pld. a fiatal
yuppik), akik más standardokat hirdetnek (pld. elit
sportok űzése a vakáció alatt) a jólét látszólagos
jeleként. Csak a díszlet változott, animáció kell ma is!
Az animáció gazdasági hatásai/1
• Gazdag ügyfélkör: presztízs, luxus, nagy vásárló erő és
költés. Visszatérők, bármikor jönnek, mindig garanciát
jelentenek, nagy reklámhatást és foglalkoztatottságot.
• Motivált ügyfélkör: megfizeti a valós árat, elősegíti az
emberi kapcsolatokat, nem függ a tömegturizmustól, a
vertikális szegmentáció miatt kisebb a reklám költsége.
• Fiatal ügyfélkör: nagy a létszámuk és a szabad idejük,
néha jelentős a fizetőképességük, felnőtt korban
visszatérnek, az animáció legfontosabb tényezői,
(dekoráció).
• Animációs ügyfélkör: kényes pszichológiai megközelítést
kíván (alibik miatt), s alapos szakmai ismereteket az
fogadó struktúra megteremtéséhez (Delphi- módszer).
Az animáció gazdasági hatásai/2
• Az animáció spontán módon alakulhat, de provokálható
is; fontos profit forrás, eszköz a szezon megnyújtásához,
pótlólagos vonzerő, és jelentős image szempontból is.
• Az ügyfelek (tájékozottabbak, sok egyéni tapasztalattal
rendelkeznek) igényesebbek lettek, szelektálnak és
kevésbé érzékenyek a reklámra.
• A 2. lakás-, és a time sharing válsága (mert drágább,
unalmas ill. előnytelen) és az egycsillagos szállók
népszerűsége ellene hatnak annak, hogy évente 15
napot társas viszonyban nyaraljunk. A mozgó
szabadságok kerülnek előtérbe. A turisztikai
fejlesztéseket korszerű termékfejlesztésre, egyre több
animációra kell alapozni.
A multifunkció stratégiája/ 1
• A turisztikai beruházások során előre kell meghatározni
az attraktív funkciókat; a létesítményeket „húzó” maggal
és belső dinamikát gerjesztő berendezésekkel kell
ellátni.
• Multifunkcionális létesítményeket, individualizált tereket,
együttélési struktúrákat kell létrehozni, amelyek egyaránt
szolgálják a nyugalom és a nyüzsgés iránti igényt.
• Mégpedig két szinten: globálisan (fő utca, központi tér,
csillag v. lineáris kialakítással a pólus körül v. 2 pólus
között) ill. a belső berendezés szintjén (bútorozás,
dekoráció, utcára nyitott üzletrész, köztéri padok,
koncentrikus kialakítás, térszűkítés stb.)
• Példák az utolsó simítások szerepére.
A multifunkció stratégiája /2
• A szállodaipar az a terület, ahol a multifunkció leginkább
megvalósítható: a szobakiadás (iroda, butik, konferencia)
a vendéglátás (étterem, bár, cukrászda, bankett), és az
animáció szintjén (járda, terasz, lokál, rendezvények).
• A városi animáció: malle-k, útkereszteződések, rakpart,
gyalogos zóna, diszkók, kikötők (Rhodos), buszmegállók.
• Egyéb helyszínek: tourinform (de találkozási pont,
olvasóterem, helyi termékek boltja is), főiskolák (Nímes).
• A siker kulcsa a kreativitás: Név- és médium választás, a
projekt hírverése, megszemélyesítő akciók (100 éves
étterem), filmek, dalok, könyvek, mediatikus események
(koreai háború, Csernobil), promóciók innovatív hatása.
Új trendek az animációban
– Multifunkció: egy szálloda nem csak alvásra való.
Mikro-termékekkel jobban lehet kihasználni a m2-re
jutó emberi és technikai lehetőségeket.”Mindenkinek
tetszik valami,de nem ugyanaz tetszik mindenkinek”.
– Polivalencia: a zsánereket nem keverik össze, de úgy
társítják őket, hogy vegyüljön a közönség, mert a
túlzott szegmentálás szétfeszíti a piacot. Beaubourg.
Üzleti tur. : többféle motiváció együttes használata.
– Konvivialítás: olyan együttélési struktúrák létrehozása
a legalacsonyabb szinteken is, amelyek kedveznek
az emberi kapcsolatok kialakításának, a turisták
számára a többoldalú aktivitásának.
3.A turisztikai fogyasztás pszichológiai
tartalma
• Az animátor emberekkel dolgozik, ezért
> alkalmazkodnia kell a fogyasztók különböző típusaihoz;
> érzékelnie, és figyelnie kell környezete változásaira;
> fokozott figyelmet kell tanúsítania (feszült unalom!);
> kitűnő memóriával és jó pszichológiai érzékkel kell
rendelkeznie (tréninggel mindkettő fejleszthető).
Érzelmeket (hangulatokat és indulatokat) kell felmérnie,
amelyek (+ és -) cselekvéseket válthatnak ki, valamint
motivációkat kell észlelnie (tehát: azokat a tényezőket,
amelyek a különböző szükségletek kielégítésére irányuló
cselekvéseket ösztönzik).
A turisztikai fogyasztás pszichológiai
tartalma /2
• Utóbbiak gyakran ellentétesek és kudarchoz vezetnek; a
karakterológia segíthet ebben. A turizmusban részvevő
embereket is különböző típusokra oszthatjuk:
a./ személyiségi jegyek és b./ lelki sajátosságok alapján.
• ad a./ Vérmérsékletük és reakcióképességük alapján
megkülönböztetünk: vérmes (szangvinikus), hirtelen
haragú (kolerikus), mélabús (melankolikus) és hidegvérű
(flegmatikus) típusú embereket.
• ad b./ a lelki sajátosságok alapján pedig beszélhetünk
extrovertált (kifelé nyitott) és introvertált (befelé forduló)
típusú fogyasztókról ill. animátorokról.
A turisztikai fogyasztás pszichológiai
tartalma /3
• A tiszta típus ritka, a legtöbb ember vérmérséklete az
élet folyamán változik, a tulajdonságok egy része is
formálódik, de a legalapvetőbb vonások jellemzőek
maradnak.
• A fentieken túl különböző személyiségi problémákra is
tekintettel kell lenni: pl. beilleszkedési nehézségekre (a
személyiségi jegyein nem tud uralkodni); depresszív
hajlamra (tele van feszültséggel); szereplési vágyra
(önmutogató v. naiv; pszichopatákra és neurotikusokra
(szenvednek, de kímélik a környezetüket). Nagyon
körültekintően kell eljárni ilyen esetekben. Tapintat,
türelem, bizalom, figyelem !!!
• Fontos még az illem és az erkölcsi hozzáállás: a./Etikett,
b./protokoll, c./ általános magatartás.
A turisztikai fogyasztás pszichológiai
tartalma /4
Etikett = a társadalmi érintkezés formáinak megszabott
és megmerevedett rendszere.
Protokoll = hivatalos kapcsolatok, érvényesülő szokások és
formaságok összessége.
Magatartás és erkölcs: a vendég szívesen tér vissza. Ha
nem csapták be, és jó érezte magát (csúszópénz, stb.)
Külsődleges normák: kulturált megjelenés, jól ápoltság,
alkalomhoz illő ruházat, jó modor (modoros/modortalan
beszéd), mimika, mosoly, nyelvhelyesség, pontosság.
Belső indíttatású normák: udvariasság, szerénység, jó ízlés,
mértéktartás, tapintat, diszkréció, bizalom, segítőkészség,
fegyelmezettség, korrektség, becsületesség.
Animáció a turisztikai kereslet új
formái tükrében
• Láthattuk, hogy a turisztikai fogyasztás erős
pszichológiai tartalommal bír. E tényezőknek, ill. az
általuk létrehozott „vakációs komédia”-nak az ismerete
rendkívül fontos a turisztikai beruházások (vonzerők)
sikere szempontjából. A fejlesztők különböző piaci
szegmensekhez juthatnak el általuk, és ún. elsődleges
ügyfélköröket alakíthatnak ki.
• A turizmus fejlődése több szociológiai mutációval járt a
„szabadidő-társadalom” hierarchiája területén. Bizonyos
csoportok megmaradása mellett, minden korban, újabb
mikro-környezetek is feltűnnek.
• A XX. sz. elején még az „English Way of Life” és a cári
Oroszország életvitele dominál a nagypolgárság
körében.
R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /1/
• Az 50-es évek Franciaországában pl. a technokraták, az
emigránsok és a kisebbségek teremtenek „standard”-et.
• A 60-as években pedig az értelmiségi, a marginális és a
deviáns (rock, punk, meleg) mikroközösségek.
• A 70-es években , a beat-, a hippi-, és a zöld mozgalmak
alkotnak új szabadidő modelleket (saját „leader”-ekkel).
• A 80-as évek új vezérfogyasztói: az új gazdasági elit és
a vidéki polgárság, már nem utánozza a főváros
szokásait.
• A 90-es években az intellektuális és szociális értelemben
emancipált új fogyasztói generáció diktálja a normákat,
(kreatívabb és találékonyabb az utazások módjában is).
• Napjainkban az érték nem csak az ártól függ, de a társ,-i
környezetre jellemző kollektív és személyes vágyaktól is.
Ezeket az értékeket nevezi R.P.D szabadidő
mítoszoknak.
R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /2/
1. A gazdasággal összefüggő mítoszok:
A bőségszarú mítosza: a szabadidő kompenzál és díjaz,
tehát a bőség illúzióját kell kelteni a turistában.
Sziszifusz mítosza:a szabadidő csak zárójel a dolgozó
ember életében, általa felmérheti valós társadalmi
helyzetét, amelyet erre a „jobbra” szeretné felcserélni
2. A kultúrával összegfüggő mítoszok:
Az aranykor mítosza: az egyik leghatékonyabb témát
képezi a turizmusban: a gyökerekhez való visszatéréstől,
a régi idők utáni nosztalgiáig – minden érdekli a turistát.
Az Olimpia mítosza: a turista a legkomolyabban játszhatja
el azt, ami lenni szeretne. A profinak ezt kell elhitetnie.
R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /3/
Odüsszeusz mítosza: a menekülés, a felejtés, a másutt
jobb lenni kényszere.
Afrodite mítosza: a látatni és a csábítani, a testünk
felfedezésének mítosza; wellness, fitness stb.
Bacchusz mítosza: a szórakozás, a csoportban való
üdülés, a bulik, a túlkapások szükséglete.
Olimposz mítosza: az ég nosztalgiája, a felemelkedés
igénye( repülőgépre szállunk, hegyet mászunk stb.)
Fortuna mítosza: kitörni a jelen helyzetből, nyerni játékban,
álmokat megvalósítani.
Minerva (Pallas-Athene) mítosza: utazás, új dolgokat látni,
megismerni, és állandóan tanulni.
R.P.DUFOUR szabadidő mítoszai /4/
3. A környezettel összefüggő mítoszok
A sivatag mítosza: üdüléskor a turista távol akar lenni a
nagyvárosok ártalmaitól. A tiszta és végtelen (sivatag,
puszta, tenger) látványa – pszichoterápiával ér fel.
Heliopolis mítosza: a turista, bár menekül a várostól,
mások kapcsolatát keresi, animációra és biztonságra
vágyik.
Poseidon (Neptun) mítosza: a víz az élet forrása, tisztító
elem, regeneráló közeg: gyógy idegenforgalom.
Odipusz mítosza: az ős/anya/föld keresése, a természettel
való kapcsolat (barlangok, vulkánok, trópusi meleg vizek,
és források, valamint napfürdőzés) révén.
R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /5
4. A társadalommal összefüggő mítoszok:
Az örök ifjúság mítosza: ez arra is utal, hogy a fiataloknak
elsődleges szerepük van az üdülők sikeres működésében
Eros mítosza: a szerelem és a rafinált lakoma szükséglete;
együtt szerepelhet Bacchus és Aphrodite mítoszával, de
önállóan is fontos
Pandora mítosza: együtt jóban és rosszban; szociális
lényként kell kikapcsolódni is.
Prometeusz mítosza: szükségletünk, hogy a lehető legtöbb
érdekes és hasznos dolgot tegyünk a szabadság alatt.
• Szegmentációval elsődleges ügyfélkörök alakíthatók ki.
4. Az animátor, mint vezető
• Hogyan jellemezhető a munkája?
• Mi a szerepe a közösségben?
• Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési
koncepciót testesít meg?
Milyen a jó animátor?
Milyen a jó animátor?
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1. mentálisan és fizikálisan egészséges
2. ne szenvedjen krónikus betegségben
3. ne legyen napallergiája
4. ne legyen büntetett előéletű
5. ne legyen se letöltendő, se felfüggesztett büntetése
6. beszéljen több idegen nyelven
7. ne legyen alkohol vagy drog függő
8. kommunikatív, aki könnyen teremt kapcsolatot
9. kedves, jó kedélyű
10. szervezőkészsége mutatkozzon meg a programok során
11. rendezett, ápolt külső, megnyerő fellépés
12. A bizalomgerjesztő megjelenésen túl az egyenruha, a
ruházat szerepet játszhat a „cég” arculatának kialakításában
A jó animátor tulajdonságai:
•
•
•
•
•
•
•
•
A szakma iránti hatékony érdeklődés
sportolni vágyó iránti őszinte figyelem
Hivatásszeretet
Hiteles életcélok és értékrendszer
Személyes példamutatás
Reális önértékelés + hit saját munkájában
Következetesség
Önfegyelem (a „tanítványokkal” szembeni
magatartásban)
• Igazságérzet
• Kitartás
• Alkalmazkodó képesség.
Az animátor személye, tevékenysége
• Az egyének és csoportok fejlődésének az
ügyvivője.
• Tevékenységet, aktivitást keltsen életre.
• Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a
sport területén.
• A tevékenység az egész lakossághoz szól a
minél teljesebb folyamatos művelődés
(önművelés) felé nyit.
Az animátor személye, tevékenysége
• Segít az embereknek megérteni a társadalom
mechanizmusát, az újrateremteni úgy, hogy az emberek
maguk vállaljanak felelősséget benne.
• Szenzibilizálja a csoportot a fejlődés perspektívái iránt, a
jobb teljesebb élet a társadalomban való szocializáció, a
közösségi szelem és az egyén tisztelete iránt.
• A csoport meg tudja határozni céljait, és meg tudja
választani a legmegfelelőbb eszközöket azok
eléréséhez.
Milyen ismeretekkel rendelkezik a jó
animátor?
• Rekreációs és kulturális ismeretek (célja, feladata, eszköz
és célrendszer…).
• A nemeknek, koroknak megfelelő anatómiai, edzéselméleti,
pedagógiai, pszichológiai alapismeretek.
• A kliensek aktuális egészségi és fittségi állapota, sporthoz
kapcsolódó múltjuk és jelenük.
• A rekreációs mozgásformák közül néhányat készség
szinten elsajátított (bemutatja, együtt végzi a sportolni
vágyókkal), a többiből sportági ismeretei vannak (tudja
ajánlani, megszervezi, levezeti).
• Tisztában legyen a helyi lehetőségekkel, illetve az
esetlegesen megváltozó körülményekhez alkalmazkodni
tudjon.
• Rendelkezzen megfelelő számú és minőségű eszközökkel.
• Példamutató, hiteles megjelenés.
• Ismereteinek átadása a befogadó színvonalához alakítva.
Ami nem az animátor
• Nem élharcos (aki vezeti a csoportot)
• Nem helyi ügyintéző (valamilyen hatalom
szolgálatában)
• Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz)
• Nem túlbuzgó (aktivista)
• Nem elvont idealista (népboldogító)
DE!
• Nem lehet közömbös, sem színtelen.
• Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes
állásfoglalása.
Animációs vezetési stílusok
• Autoriter stílus: az animátor a saját álláspontját akarja
elfogadtatni. Ehhez a meggyőzéstől, a manipuláción át,
a kényszerítésig mindent megpróbál. A csoport
elfogadja/ elutasítja. Jó eredményt, tartósan nem lehet
elérni vele.
• Laissez-faire stílus: lényege a lazaság, az animátor
átengedi a vezetést a csoportnak. Klikkek és anarchia
alakulhat ki, amíg ki nem választódik egy
vezéregyéniség
• Asszociatív stílus: demokratikus = kölcsönösen segítik
egymást, mindenki az animátorral van. Az alkalmazását
gátolhatja: a nagy létszám, a csoporttagok érettségének
hiánya, az idő korlátozott volta. Rutin és túlszabályozás
alakulhat ki, ami rontja a kreativitás kibontakozását.
• Non-direktív (tartózkodó).
1. Következmények (autoriter)
A tagok vagy elfogadják vagy elutasítják ezt
a stílust.
• Vagy alávetettség vagy lázadás.
• A vezető megtorló intézkedései a
ellenszegülőkkel szemben és (a hatalma
megtartása érdekében) engedményeket
tesz, kárpótol, jutalmaz.
2. Következmények (laissez-faire)
A csoport saját fantáziája és szeszélyei
szerint fejlődik.
• Anarchia, harc a természetes vezetők,
klikkek között.
• Kiválasztódik egy „új főnök”, aki
zsarnokibb, funkcionálisan keményebb
stílust diktál.
3. Következmények (asszociatív)
A cél megközelítése kölcsönös segítséggel
és egyidejű hozzájárulásokkal történik.
• Mindenki személyesen is érintettnek érzi
magát.
• Feladatok, tervek, viták, elemzések,
megvalósítások, kutatások, döntések,
értékelések.
• A cél elérése nem csak az animátor ügye.
A demokratikus stílus akadályai
• Létszám: terjedelmes csoportnál képtelen az
együttműködő magatartásra, pedig a csoportra
szeretné bízni a kezdeményezést, a
felelősséget.
• Az érettség: minél fejlettebb a csoport, annál
gyakrabban kell irányítani. (visszahúzódás
időben)
• Rendelkezésre álló idő: pl. rövid
• Szokás, hagyomány: „…ezt mi így szoktuk”
• Fenyegetés: parancsok, bénító adminisztratív
szabályok.
4. Következmény: a non-direktív irányítás
• Az animátor tagja a csoportnak sajátos egyedi
stílusban.
• Feladja privilegizált vezető szerepét, melyben
minden tőle függne, nem kívánja helyzetét arra
felhasználni, hogy saját nézőpontját,
értékrendjét és céljait erőltesse rá a csoportra.
• Segítse a csoporton belül:
–
–
–
–
megvilágosodást (helyzet, probléma)
objektivitás realitás)
alkalmazkodóképességet (élet és egyén igazodása)
kreativitást (állandó megújulás).
A non-direktív irányítás
• Nem a vezető hiányát jelenti, vagy a
beavatkozás kiküszöbölését.
• Inkább tartózkodó magatartás,
tiszteletadás a mások személyisége iránt.
• Minden olyan manőver visszautasítása,
amely más gondolkodásmódot vagy
életmódot akar az egyénre vagy csoportra
kényszeríteni.
Az animáció szervezésének folyamata
1. Előkészítés - tájékozódás:
• a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség,
környezete stb.)
• résztvevők összetételéről
• az adott attrakció, szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről,
árszínvonaláról.
• sport-és játéklétesítményeiről
• helyi vezetők, megbízók kérései
• a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az
animáció terén.
2. Animátori csapat kialakítása
• külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat,
• meg kell határozni a team nagyságát
• ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak .
• különböző területre specializálódott animátorok
megkeresése (egyetemista, főiskolás gyakornokok).
Az animáció szervezésének folyamata
3. Programterv kidolgozása
• a vezető animátor az összegyűjtött információkat
elemzi az animátorokkal együtt.
• ötletek cseréje
• részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét
meghatározása, szétosztása
• az előkészítési munka.
4. Programok hirdetése
• fontos feladat a programok reklámozása: plakát,
szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső,
személyes invitálás,
• leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés
• hatásos, ha különböző érzékelési területekre
hatunk.
Az értékelés jelentősége
• Az értékelés- a közösségi élet egészének szempontjából
való értékítéletet jelenti, tartalmilag vonatkozhat
technikai feltételek, ill. a személyek közötti kapcsolatok
elemzésére.
• Első fázis a visszacsatolás lehetőséget ad a múlt
feltárására. Ez az elemzés jelenti az értékelés
alapelemét. Az elemzés történésekből indul ki, melyeket
a csoport tagjai másként éltek át és másként érzékeltek.
• Második fázist a jelen elemzése jelenti. Ez választ keres
arra, hogy mivel magyarázhatók a múlt történései,
mennyiben érintik a jelen céljait.
• A harmadik fázis a jövőre vonatkozó álláspontok
értékelését jelenti. A megvalósításhoz szükség van-e új
módszerek, technikák alkalmazására vagy sem.
Az értékelés jelentősége
• A spontán értékelés akkor következik be, ha úgy vélik,
hogy a csoport vagy annak egy tagja által megélt
esemény érdeklődésre számíthat, hatást gyakorolhat,
gátolhatja vagy feloldhatja a magatartást. Az értékelést
nem tervezték, de a körülmények kedvezőek az
értékeléshez.
• A pontos értékelés előre meghatározott időpontban
történik. Az értékelési eljárásmódok változhatnak, a
séma azonban azonos marad, megállapítás – tisztázás helyesbítés.
Az értékelés jelentősége
• Egyéni értékelés (5-6 fő) csak kis csoportok mellett
lehetséges. Ilyen esetekben minden tag elmondja vagy
leírja véleményét, ehhez a társak hozzászólhatnak, a
vita összegzését, tartalmi ismertetését az animátor
végzi.
• Alcsoportokban (7-8 fő) történő értékelésre akkor kerül
sor, ha a csoport nagy létszáma miatt az érdemi munka
érdekében több kisebb ún. alcsoportokban értékelnek
először, majd e vitákat tükröző jelentések alapján a nagy
csoport összegzi a véleményeket.
• Az egy csoportba (10-12 fő) történő értékelés mellett
mindenki elmondhatja a véleményét, de előfordul, hogy
az agresszívebb tagok túlzottan határozott fellépése a
szerényebbekre bénítóan hat.
5. A különböző csoportok
animálása
• Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet:
Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek;
Két ifjúsági cs.: 13-17 (serdülők), 18-24 (fiatal felnőttek)
Felnőttek csoportja: 25-60 éves kórúak;
Idősek ( nyugdíjasok) csoportja: 60 éven felüliek;
Külön csoportok: betegek ill. fogyatékkal élők.
• Minden animáció csoportmunka: fontos a feladatok
elosztása, a felelősségvállalás. Az animátor ügyességén
múlik a kollektív munka sikere. 10-50 fő/animátor lehet
egy csoportban a tagok korától, állapotától függően, az
önkéntesség elve alapján. A csoportot azonban csakis
az animátor vezetheti, Ő készíti elő, hirdeti és
megvalósítja a programokat.
A gyermekcsoportok animálása/1
• 3+2 K: kreativitás, komplexitás, közösségi munka.
Ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat
teremtenie, melyek hatnak a kicsik konstruktivitására és
serkentik a koncentrációs készségüket. Eszközül a
művészet különböző műfajait használjuk.
• Az együttdolgozásra tervezett s végzett munka a legjobb
módszer a készségek kibontakoztatására. Az egyéni
képesség különbségeinek nincsen meghatározó
szerepe.
• A részvétel tét nélküli (nincs kudarc) de az együttesség
fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszínű, sokrétű és
kötetlen foglakozások. Cél:különböző anyagok,
eszközök, technikák használatának és kifejezési
módoknak az elsajátítása.
A gyermekcsoportok animálása /2
• De nemcsak a tevékenység eredménye fontos, hanem
maga a folyamat, a kollektív munka, s a kötetlen tanulás
• Szabadidejükben a gyerekek inkább éreznek késztetést
1-1 probléma megoldására, mint az iskolában. Jó, ha a
tananyag gerincét a különféle anyagok (agyag, kavics,
fonál, szövet, papír, nemez stb.) tanulmányozása képezi.
• A foglakozások tárgyainak a megválasztását célszerű a
személyi és környezeti feltételektől függővé tenni.
• Témajavaslatok: rajzolás, nyomhagyás, nyomtatás,
bábok-, jelmez-, ékszer-, mozaik-, s edény-készítés,
építkezések mindenféle anyag felhasználásával.
• Javaslatok kérése a foglalkozások arculatának
kialakítására (plakát, szórólap készítése, terem díszítése
stb.).
• Játék és szórakozás.
Ifjúsági csoportok animálása /1
• Minden fiatal aktívabb a szabadidős tevékenységekben
is. Ezekben szívesen vannak felnőttek nélkül, de
igénylik a segítséget abban, amihez nem értenek
(pénzügyek).
• Cél: az önirányítás feltételrendszerének megteremtése.
Az animátor több változatot mutat be, hogy ők
válasszák ki a legjobbat, és ezután „készenléti
helyzetbe” vonul.
• A serdülők a családi kötöttség és ellenőrzés alól akarják
kivonni magukat. Ők a kellemes légkörű
összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni
és sportolni lehet. Gyakori probléma, hogy a csoportok
koedukáltak, és a 15-18 éves lányok érettebbek, inkább
a 3-4 évvel idősebb fiúk társaságát keresik.
Ifjúsági csoportok animálása/2
• Problémát jelent még a gyermekkortól való elszakadás, a
fiziológiai változás, a tisztázatlan jövőkép, a meg nem
értettség érzése, a más korosztállyal való kapcsolattartás.
• A fiatal felnőttek motivációi hasonlóak, felelősségérzetük
azonban nagyobb. A gyakorlatban a motivációk általában
összemosódnak, a csoportok is gyakran változnak, mert
tagjaik keresik a helyüket, a tartós kapcsolatokat.
• Figyelműket leginkább a következő érdeklődési körök kötik
le: szabadban végzett fizikai és sporttevékenységek; a
természeti és társadalmi környezet megfigyeléseelemzése; a manuális műhelymunkák; terembe végezhető
játékok; az új (audiovizuális) technikák megismerése; a
(zene, dráma, képző-) művészeti foglalkozások.
A felnőttek csoportjának
animálása
• Kialakulását különböző élethelyzetek motiválják pl. fiatal
házasoknál (gyermeknevelés), v. a szakmai munka; az
idősebbeknél (a közelgő nyugdíjazás), ill. mindenegyes
korosztálynál a megélhetési gondok befolyásolják. A
(műveltség-, hivatás-, származásbeli) problémák a nagy
korkülönbségre is visszavezethetőek.
• A csoport céljai:
- A napi munka fáradalmainak, stressz kipihenése. Ilyenkor
részt vesznek a programban, de nem kezdeményeznek,
ösztönzésre van szükség aktivitásuk fokozása érdekében.
- A személyes kiteljesedés: az ismeretnövelés, ami intenzív
részvételt jelent.
- A családi együttlét: olyan program kell, amely erősíti a
családi kapcsolatot (közös kirándulás, múzeumlátogatás,
közös étkezések: bankett, piknik).
A felnőtt csoportok céljai és az animáció
•
•
•
•
•
•
Erőgyűjtés, pihenés
Sportolás, mozgás
Kompenzációs tevékenységek
Személyes kiteljesedés és gazdagodás
Családi együttlét
Étkezés.
A felnőtt animáció módszerei
• Az animáció feltételezi a tevékenységek és
magatartások állandó elemzését és értékelését.
• Vita
• Tájékoztatás
• Elemzés
• Közös munka
• Döntés
• Gyakorlás, önképzés
• Értékelés
• Pihenés, lazítás.
Csapatépítés, csapatépítő tréningek
• Bizonyított tény, hogy a csapatmunka nagyban
szerepet játszik egy cég sikerességének
fokozásában.
• Egy vállalat számára sokat jelenthet a
munkatársak szaktudása, felkészültsége,
• azonban a hatékonyság megsokszorozódik, ha
az egyes emberek a csapatépítés folyamatában
csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív
hangulatban tevékenykednek a cég sikerének
érdekében.
• Ehhez járul hozzá a csapatépítő tréning.
Milyen hasznot hoz a csapatépítés, egy
csapatépítő tréning?
• Csak azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az
egyénben - tehát a Benned és Bennetek - meglévő
képességeket. A megoldás abban rejlik, hogy a Te kiváló
munkatársaid tudnak-e professzionális módon team
munkát végezni?
• Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik
legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A
siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek
vagyunk-e megnyerni az embereket a saját
elképzeléseinknek.
• Egy jó csapatban a kiégés (burnout) lehetősége a
minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az
egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak.
• Kutatások azt bizonyítják, hogy az egyén mérhető
eredményeinek mindössze 15%-a írható a technikai tudás
javára, és mintegy 85 % az emberi érintkezés
technikájában mutatott ügyességének köszönhető.
Mi a csapatépítés, a csapatépítő tréning célja?
• A csapatépítés segítsen felfedezni, kifejleszteni és
hasznosítani a munkatársak az alvó és kihasználatlan
képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a
csapatotokat a rejtett lehetőségek feltárásában.
• A csapatépítő tréning során azok a munkatársi
viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az
eredményes csapatmunkához.
• A csapatépítő csoport munka azokat a tulajdonságokat
fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti
vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez:
önismeret, emberismeret, magabiztosság, optimizmus,
felelősség- és kockázatvállalás, függetlenség,
önzetlenség, teherbírás, tolerancia, becsvágy, beleérző
képesség.
Mire jó a csapatépítő tréning?
• A vállalaton belüli szervezeti változásokra
történő felkészülésre.
• Közösség alakítására.
• Különböző problémák megoldási
hatékonyságának növelésére.
• Egységes cég-kép kialakítására.
• A vállalati értékek tudatossá tételére.
Mi történik a csapatépítő tréning
folyamán?
• A tréningen a résztvevőknek különböző
gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen
létrehozott stressz helyzetekben.
• A nehézséget legtöbb esetben az egyének
komfortzónájának átlépése jelenti.
• Minden egyes feladat elvégzése után, a friss
élményre alapozva a trénerek segítségével-,
akik jelen esetben moderátorokként
tevékenykednek- történik a tapasztalatok
feldolgozása, átültetése a mindennapi
munkahelyi élet területeire.
Néhány a csoport teljesítményét
befolyásoló tényezőkből:
• munkafegyelem és racionális problémakezelés a
munkahelyen,
• konfliktusok kezelése a csoporton belül,
• a csoport kommunikációs csatornái,
• a magánélet és a szakma szétválasztása,
• hatékony feladatmegosztás,
• deviáns emberi játszmák kiküszöbölése,
• teljesítménymotivált, pozitív munkahelyi légkör,
• csoportkohézió - elkötelezettség, érdekeltség.
Az időskorú csoportok animálása
• Tagjai sok szabadidővel rendelkeznek. Családi körben
v. szeretett-otthonban élnek. Többségük beteg, elesett.
Félelem az elszigeteltségtől, a családi kapcsolatok
elvesztésétől.
• Szívesen vesznek rész hobby-körökben, ünnepségeken,
banketteken, bálokon, kirándulásokon, utazásokban. A
mértékre vigyázni kell. Megszépült emlékek vannak
gondolataik középpontjában. Értékes tapasztalatokkal
rendelkeznek. Fontos őket meghallgatni. Könnyen és
hasznosan lehet őket bevonni a különféle programok
szervezésébe és lebonyolításába.
A beteg v. fogyatékkal élők
csoportja
• A velük való foglakozás az egyik legszebb animátori
feladat. E csoportok tagjai fokozott empátiát igényelnek.
Sok játékötletre van szükség, állapotjavító gyakorlatokra,
Ezek során ügyelni kell a változatosságra, mert e két
csoport tagjai nem képesek tartós figyelemre. Vidám és
oldott hangulatú foglalkozások ajánlatosak
• Az animátor technikai eszközei: Az animáció esetenként
jelentős műszaki ismereteket követel (pl. grafikai-,
vizuális és térelválasztó technikákat valamint vetítési-,
audio- és látvány technikákat).
• Az animáció legfőbb helyszínei: az üdülők, klubok,
tengerjáró hajók, luxus vonatok, konferenciák, kiállítások,
rendezvények, gyógy és wellness szállodák, bevásárló
központok, kórházak.
6. Rendezvényszervezési
alapfogalmak
A rendezvényszervezés olyan összetett
feladat, amely lehetővé teszi, hogy
egy adott helyen és adott időben,
zömében idegen személyek
meghatározott célból, eseményen
találkozzanak, amelynek
kiszolgálására egy kiépített és
tökéletesen működő infrastruktúrára
van szükség.
ALAPFOGALMAK
RENDEZVÉNY
A rendezvény szó szintetizáló fogalom,
magában foglalja mindazokat a nagyobb
tevékenységi formákat, amelyek
megszervezésére professzionális
szervezőre van szükség.
Így többek között a
kongresszusszervezést, kiállítás
szervezést, művészeti - , sport-, valamint
komplex vendéglátó események
szervezését (pl. várnap, bál).
ALAPFOGALMAK
RENDEZVÉNYSZERVEZŐ
A rendezvényszervező az a személy,
aki összefogja a különböző
résztevékenységeket, s ezeket a
tevékenységeket koordinálja.
ALAPFOGALMAK
MANAGER
angol eredetű szó, jelentése:
1. Igazgató, ügyvezető
2. Intéző
3. Színházi impresszárió
4. (US) Pártvezér
5. Jó gazda, gazdasszony, takarékos
ember
ALAPFOGALMAK
MANAGER (lexikon szerint)
1. Előadóművészek vagy sportolók
szerepléseit szervező üzletember.
2. Összetett bonyolult feladat,nagyobb
(üzleti) vállalkozás megszervezésével és
irányításával, különösen ennek gazdasági
vonatkozásaival foglalkozó szakember
ALAPFOGALMAK
HELYSZÍN
Az a terület, létesítmény, épület ahol a
rendezvény bonyolítható.
A rendezvényhelyszínnek megfelelő
infrastruktúrával kell rendelkeznie.
(hangosítás, világítás, színpad, nézőtér,
WC, ruhatár, büfé stb. )
ALAPFOGALMAK
KÖZÖNSÉG (PUBLIKUM)
(a latin publicus „nyilvános” szóból származik)
A műalkotások befogadóinak összessége;
szűkebb értelemben egy-egy konkrét művészeti
mű összes befogadója, tágabb értelemben a
társadalom azon rétegeinek, osztályainak
összessége, amelynek tagjai korunk
művészetének potenciális befogadói.
ALAPFOGALMAK
KÖZREMÜKÖDŐK (MŰVÉSZEK)
Művész olyan alkotó, akinek tevékenysége
az esztétikum szférájához tartozó
esztétikai tárgyak létrehozására irányul.
(író, költő, festő,szobrász, zeneszerző,
stb.).
A köznapi szóhasználat az előadóművészet területén működő alkotókat is
művésznek nevezi. A közreműködők köre
sokkal szélesebb mint a szereplő
művészek.
ALAPFOGALMAK
KÖZREMÜKÖDŐK:
Műszaki személyzet (roadok)
Az előadás kötelékébe tartozó, különféle
munkaköröket ellátó szakmunkások és
segédmunkások, akik az előadás
előkészítésének és lebonyolításának technikai
feladatait végzik. (hangosító, világosító,
villanyszerelő, díszletmunkás, pirotechnikus,
videó technikus,)
Egyéb közreműködők: jegyszedő, ruhatáros,
büfés, biztonsági őr, stb.
ALAPFOGALMAK
MECÉNÁS
(Gaius Maecenas /i.e. 1 század/ gazdag római
polgár, Augustus császár barátja, művészek –
költők (Horatius, Vergilius) támogatója volt. Neve
a tudomány és művészetpártoló fogalmává lett.
Az ókori és középkori viszonyok között a
művészetek fejlődésében nagy szerepe volt a
gazdag és befolyásos pártfogóknak,
mecénásoknak. A művészi tevékenység számos
ága ma is rászorul pártfogókra. Magyarországon
ezt a szerepet főképpen az állam gyakorolja,
pályázatok formájában. (pl. Nemzeti Kulturális
Alapprogram)
ALAPFOGALMAK
SZPONZOR
Reklámcéllal anyagi támogatást nyújtó
intézmény, cég, vagy magánszemély.
A támogatás nem csak pénzben, hanem
tárgyakban, szolgáltatásokban is
létrejöhet.
A támogatás ellentételezéseként a cég
vagy a magánszemély reklám megjelenési
lehetőséget kap.
7. Rendezvénytípusok
1. KONGRESSZUS – KONFERENCIA
RENDEZVÉNYEK
(közgyűlés, fórum, szimpózium, szeminárium,
workshop stb.)
Kongresszus olyan rendezvény, amelyre egy
adott helyre, nagyszámú (minimum 50 fő )
résztvevő érkezik, akik számára a részvételi jog
semmilyen módon nincs korlátozva. Amely
szigorúan az előre kiadott napirend szerint végzi
a munkáját és az eredményéről széles körben
beszámol. Amelynek kiszolgálására egy teljesen
kiépített és tökéletesen működő
idegenforgalomra és ahhoz kapcsolódó
infrastruktúrára van szükség.
RENDEZVÉNYTÍPUSOK
2. KIÁLLÍTÁS
Vizuális befogadást igénylő tartalmak, ismeretek
közlését, átadását biztosító természetes és
mesterséges, művészi, grafikai és szimbolikus tárgyak
nyilvános bemutatója.
A kiállítás rendezésének célja:
- közvetlen esztétikai és művészeti élményt nyújtani a
látogatóknak,
- bizonyos tényeket tapasztalatokat, eredményeket
közvetlenül szemléltetni és bemutatni, - a kiállítás
mondanivalójával bizonyos dolgokra felhívni a közönség
figyelmét,
- elérni bizonyos üzleti célokat.
RENDEZVÉNYTÍPUSOK
3. SPORTRENDEZVÉNYEK
Sport fogalma: Az ügyességet fokozó, az
egészség megőrzését elősegítő, szórakoztató,
játékos időtöltés illetve ennek versenyszerűen
űzött formája.Lehet csupán kedvtelést szolgáló
(amatőr) vagy pénzszerzési célból végzett
(professzionista).
A sportrendezvények szervezése a versenyek,
vetélkedések, viadalok körülményeit
megteremtő feltételek biztosítása.
RENDEZVÉNYTÍPUSOK
4. KULTURÁLIS-MÜVÉSZETI
RENDEZVÉNYEK
Olyan kötetlen formájú rendezvény, amelyen az
előadó saját vagy más művész alkotását
közvetíti a közönségnek.
A művészeti tevékenység sorába tartozik:
színjátszás (várjátékok), versmondás, felolvasás,
énekes és hangszeres előadás, stb.
Az előadás a próbák során teljes művészi
komplexitásban kidolgozott és minden technikai
vonatkozásban előkészített megjelenése a
közönség előtt
RENDEZVÉNYTÍPUSOK
5. VENDÉGLÁTÓ RENDEZVÉNYEK
Gálavacsorák
Fogadások
Partik
Bálok
8. Kulturális-művészeti rendezvények
szervezésének folyamata
RENDEZVÉNYSZERVEZÉS SZAKASZAI:
- INFORMÁCIÓK
- TERVEZÉS - Szakmai tervezés
- Gazdasági tervezés
-
LEBONYOLÍTÁS
ÉRTÉKELÉS
I. INFORMÁCIÓK
1.
2.
3.
4.
5.
6.
KÖZÖNSÉG – RÉSZTVEVŐK
A PROGRAM
RENDEZVÉNY HELYSZÍN
REKLÁM – PROPAGANDA
RENDEZVÉNY KÖRÜLI ESEMÉNY
GAZDASÁGI HELYZET
1. INF. KÖZÖNSÉGRÉSZTVEVŐK
•
•
•
•
•
•
Mi érdekli ?
Hány embert érdekel ?
Milyen korosztály ?
Korosztályon belül milyen réteg ?
Milyen az anyagi lehetősége ?
Milyen a helyi adottság (természeti és
emberalkotta környezet – „díszlet”)?
• Milyen tematikus hasznosítási célkitűzésünk van
(visszatérő, ismétlődő rendezvény, specialitás,
pl: Füzéri Várnapok – falunap – búcsú, stb)?
2. INF. A program
SZAKMAI INFORMÁCIÓK
- a program lehetőségek,
- Mik a sikeres törekvések-irányzatok
- Dívat előadók és sláger programok
- A hely szelleme (Genius Loci),
- A vár-várrom történelmi múltja, szerepe,
- Hagyományápolás, nemzettudat erősítése
- Inter-regionális kulturális (vallási) útvonal.
3.INF. Rendezvény helyszíne(1)
• Helyszín kiválasztása (1 és 2 pont alapján)
• Technikai szükségletek-lehetőségek
- világítási és hangosítási lehetőségek
(bekötések, meglévő világítási rendszer használata,
mikrofonok, mikrofonállványok)
- áramvételi lehetőségek (honnan, milyen
teljesítményű /amperszám/, bekötés módja)
- Biztonságtechnika (kordonok, security, stage pass,
a felszerelések –technikák biztonsága)
3.INF. Rendezvény helyszíne (2)
• Színpad (milyen dobogó rendszerek vannak, függönyök,
díszlet lehetőségek, vonal és ponthúzók)
• Öltözők (tükör, mosdók, zárhatóság, fűtés-szellőzés, színpad
megközelítése, biztonsági szempontok)
• Bejáratok és kijáratok száma, mérete
(a tömeg és a pakolás miatt)
• Mosdók (számuk és azok állapota)
• Büfék (állapota, választék, árak)
• Jegypénztárak (száma, elhelyezkedése, nyitva tartás)
3.INF. Rendezvény helyszíne (3)
• Vendégek irányításának, mozgatásának
jelzései (piktogramok)
• Vendégek és közreműködők közlekedése
és parkolása.
• VIP beszállítás-bekísérés
• Orvosi szoba
4.INF.
Reklám és propaganda információk
• Mennyi idő áll a rendelkezésre a reklámhoz ?
• Milyen reklámhordozókat tudunk és akarunk
használni ?
(hatékony hordozók ismerete, reklámhatékonyság vizsgálata)
• Milyen lehetőségeink vannak ? (fizetett és
ingyenes lehetőségek)
• Reklámhordozók tervezése (plakát, szórólap,
média reklámok stb.)
• Szponzorok felkutatása, szponzorajánlat
készítése.
5.INF.
Rendezvény körüli más események
Hasonló műfajban abban az
időpontban mi lesz ?
(azonos típusú rendezvények hatása)
Dátum megállapításának buktatói
(ünnepnapok, alkalmas napok, művészeti eseménynél
fizetésnapok)
Konkurencia elemzés
(mivel és kivel szabad versenyezni ?)
Klasztertagok együttműködése,
szinergiája
6.INF. Gazdasági helyzet
• Kockázat elemzés (előkalkuláció)
A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély,
veszteség lehetősége.
A kockázatkezelés a lehetséges veszélyek,
veszteségek csökkentése, bekövetkezésük
megakadályozása, elhárítása, a felelősség
megosztása, áthárítása
- kiadások fedezete, várható bevételek,
- fedezeti pont számítása
- pályázatok lehetősége
- szponzorok és mecénások.
II.TERVEZÉS –
1. SZAKMAI TERVEZÉS
•
-
Rendezvény forgatókönyve
díszlet terv
reklám és propaganda terv
rendezvény szakmai terve
biztonsági terv
időtáblázat felelősökkel.
2. GAZDASÁGI TERVEZÉS
• Költségvetés ( részvételi díj vagy jegyár
megállapítása ):
- Bérleti díjak ( helyszín),
- Technikai költségek ( hang, fény,
videó,díszlet, jelmez, stb.),
- Nyomda költségek (plakát, szórólap,
jegy).
2.TERV. KÖLTSÉGVETÉS II.
-
-
Reklám költségek ( plakáthely, rádió,
televízió, hirdetések a sajtóban,
egyéb : szórólaposztás).
Hivatalos költségek:
- jogdíj (nettó bevétel 9 %-a)
- közönségszervezés jutaléka (10-15 %)
- Áfa (25 %),
- rendőrség, tűzoltóság, mentők,
- nemzeti park-természetvédelem.
Műsorközlés
• A művelődési és közoktatási miniszter
8/1992.MKM rendelete értelmében a felhasználó a
nyilvános zene felhasználással egyidejűleg
köteles a felhasznált művekről műsorközlést adni
és a jogdíjfizetést érintő változásokat az
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda
Egyesületnek 3 napon belül bejelenteni:
• Rendezvény helye
• Rendezvény megnevezése
• Időpontja
• Rendező neve és címe
• A helyiség befogadóképessége ( fő)
• Résztvevők száma ( fő ).
Jogdíj kiszámítása
•
•
•
•
•
Komolyzenei koncert (9 %)
Könnyűzenei koncert (9 %)
Disco- Bál – Táncház (8 %)
Irodalmi – zenei, vegyes műsor (7 %)
Művelődési Intézmények által működtetett
műkedvelő előadások (3 %)
• Bevétel nélküli rendezvény
( jogdíjközleményben megtalálható).
Jogdíj kiszámítása
Eladott jegyek ( típusonként)
jegyár db szám
összesen
Bruttó jegybevétel
áfa összege
Nettó jegybevétel
Szponzori támogatás
Összes bevétel ( nettó + szponzori)
Jogdíj összege.
2.TERV.
KÖLTSÉGVETÉS III.
- Tiszteletdíjak
- művészek, technikusok, ruhatár,
biztonságiak, jegyszedők stb.
( számlás vagy megbízási jogviszony)
Sajtótájékoztató és vendégelés költségei
Bevételek: jegybevétel, szponzor pénz,
reklámbevétel, stb. pl. üzleti
Jegyár megállapítás a kiadás alapján.
2.TERV. GAZDASÁGI TERVEZÉS
• Jegyértékesítés terve ( jelentkezési lapok)
(elszámolási határidők meghatározása)
• Szponzori szerződések,
• hirdetésszervezés
• Pénzügyi terv ( cash-flow) kifizetések
ütemezése.
III. LEBONYOLÍTÁS
SZERZŐDÉSKÖTÉSEK
ENGEDÉLYEK BESZERZÉSE
POSTÁZÁS ( MEGHÍVÓK, VIPJEGYEK, )
KÖZREMÜKÖDŐK SZERZŐDTETÉSE
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ MEGSZERVEZÉSE
HIRDETÉSEK ÉS PROPAGANDA
BEINDÍTÁSA
7. RENDEZVÉNY NAPJA.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
1.LEBONY. SZERZŐDÉS
• Szerződéskötések
(megbízási szerződések, szponzori, terembérleti, egyéb
bérleti, vállalkozói pl. árusok, büfé-vendéglátás,
jegyterjesztés, nyomdai munkák stb. )
• Mit kell tartalmazni a szerződésnek ?
-
kik kötik meg ( pontos címek és adatok)
megállapodás célja
díjazás
lemondási kikötések (vis maior – időjárás, baleset)
záró rendelkezések (bíróság kijelölése).
2.LEBONY.
ENGEDÉLYEK, TÁJÉKOZTATÁS
•
•
•
•
PIROTECHNIKA
MENTŐK (LÉTSZÁM FÜGGŐ)
SZABADTÉREN TERÜLETFOGLALÁS
RENDŐRI BIZTOSÍTÁS
3.LEBONY. MEGHÍVÓK
•
•
•
•
Időbeni kiküldés ( nem túl előre, de nem túl későn)
Visszajelentkezési határidő, hely.
Sajtójegyek, VIP kezelése
Csak meghívó – jegyet csak annak aki
visszajelentkezett.
4.LEBONY. KÖZREMÜKÖDŐK
•
•
•
•
•
Rendezők – hostessek (öltözet, kitűző)
Művészek feltételei ( esetleges ellátások)
Ruhatárosok
Biztonságiak
Orvos.
5.LEBONY. SAJTÓTÁJÉKOZATÓ
•
•
•
•
•
Sajtóterv elkészítése
Sajtótájékoztató időpontjának kijelölése
Sajtóanyag elkészítése
Sajtólista
Sajtótájékoztató körülményei,
vendéglátása
• Sajtótájékoztató levezetése
6.LEBONY. PROPAGANDA
•
•
•
•
Plakátkihelyezés
Szórólap készítés és terítése
Tömegkommunikáció
Tájékoztatás „mindenáron” meglepő
ötletek ( más rendezvényen, parkoló autók,
lakótelepek, stb. )
7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
• Helyszín átvétele ( helyi emberek átadják,
amennyiben valami sérülés látunk, jegyzőkönyv,
tisztaság és műszaki állapot ellenőrzése, a helyi
dolgozók jelenléte, pl. villanyszerelő a
bekötéshez)
• Irányító rendszerek felszerelése
(öltöző beosztás kiírása, vendégtájékoztatás,
WC. büfé, orvos, pénztár, bejárat – vészkijárat
stb.)
7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
• Színpad díszletépítése és technikai
felszerelése (forgatókönyvben meghatározott
sorrendben és időben)
• Jegyárusítás a helyszínen (megmaradt jegyek
árusítása )
•
Vendéglátás – büfé (személyzeti büfé,
vendégbüfé)
• Próbák (fellépők érkezése, fogadása, próbarend előre
a forgatókönyv szerint)
• Hang és fénypróbák.
7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
• Rendezők – hostessek eligazítása
pontos információ a rendezvényről, jegyminta,
protokoll milyen módon érkezik, kik a vezetői a
rendezvénynek, kihez lehet probléma esetén
fordulni,pontos információk a rendezvény
kezdéséről, végéről, ki hol teljesít szolgálatot,
mire kell figyelnie,
A külsőségek a rendezvény üzenetének
elsődleges kifejező eszköze lehet a vendégek
felé. Miután meghatároztuk a rendezvény
lehetőségeit, céljait, a külsőségek segítenek
abban, hogy ezeket láthatóvá tegyük. Ezt segíti
az egyenruha vagy csak egy-egy
megkülönböztető jelzést ( egyen nyakkendő, sál
vagy kitűző)
7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
• Rendezvény kezdési – nyitás
(rendezvényvezető utolsó ellenőrzése:
színpad, terem, tisztaság, mindenki a
helyén, beengedő zene és fény, ruhatár)
• Ajtónyitási engedély megadása
(időpont megválasztása fontos általában
1 óra, hogy a közönségnek legyen ideje
kényelmesen elhelyezkedni)
7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
•
•
•
•
•
Kezdés (max. 10 perccel a meghirdetett időpont után)
Bontás
Jegyelszámolás a helyszínnel
Kifizetések ( gázsik, alkalmiak)
Rövid értékelés (köszönet !!!!)
IV. ÉRTÉKELÉS
• Elszámolás ( jegyelszámolás)
• Számlák kifizetése
• Utókalkuláció – tényleges kifizetések birtokában,
gazdasági értékelés
• Köszönő levelek
• Sajtófigyelés
• Közvetlen stábbal és a művészekkel értékelés
• Szerzői Jogvédő Iroda bejelentés.
9. Mentorálás
• Programötletek gyűjtése a várklaszter tag
adottságainak, ötleteinek és
lehetőségeinek megfelelően itt és otthon,
• Elképzelések egyeztetése, finomítása
email üzenetváltásokban,
• Helyszíni konzultáció, bejárás egyeztetett
időpontban,
• Program összeállítása, véglegesítése.
Várklaszteres animációk a tevékenység
jellege szerint
•
Mozgás, sport
– helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül
(tréning, fitness)
– életkor szerint gyermekek tevékenységei (várjáték, számháború, bújócska),
felnőttek tevékenységei (vártúra, sziklamászás, lovaglás).
•
Társas tevékenységek
– gyermekeknek: jelmezbál korhű jelmezekben, kis kertész program
– felnőtteknek: verseny és kvíz-műsorok a történelemből, régészetből, néprajzból
– családoknak: társasjáték, várpiknik.
•
Hobbi és kreatív tevékenységek
– üvegfestés, vár fényképezés és kiállítás apró díjakkal, ásatás – régészkedés.
•
Művelődés, felfedezés
– gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola
– felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések a várhoz kapcsolódó témákban
– családoknak: óriás játékok, vármúzeum látogatása
•
Kaland
– gyermekeknek: kincskeresés - régészkedés, arcfestés
– felnőtteknek: szabadban éjszakázás a várban, lovas-, kocsis-, dzsip-túra.
•
Pihenés, nyugalom
– gyermekeknek: szieszta, mesedélután
– felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák a várkörnyékén, természetben,
– családoknak: várba, vártemplomba tett látogatás, koncert.
Az animáció szervezésének folyamata
1. Előkészítés - tájékozódás:
• a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség,
környezete stb.)
• résztvevők összetételéről
• az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről,
árszínvonaláról.
• sport-és játéklétesítményeiről
• helyi vezetők, megbízók kérései
• a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az
animáció terén.
2. Animátori csapat kialakítása
• külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat,
• meg kell határozni a team nagyságát
• ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak
• különböző területre specializálódott animátorok
megkeresése.
Az animáció szervezésének folyamata
3. Programterv kidolgozása
• a vezető animátor az összegyűjtött információkat
elemzi az animátorokkal együtt.
• ötletek cseréje
• részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét
meghatározása, szétosztása
• az előkészítési munka.
4. Programok hirdetése
• fontos feladat a programok reklámozása,
szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső,
személyes invitálás,
• leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés
• hatásos, ha különböző érzékelési területekre
hatunk.
Példa1.: Eurovelo11
Példa2.: vártúra Zemplénben
Példa3.: ZTK látogatóközpontok