Transcript KATT

1) A munka fogalma.
Lehetséges definíciók. A
munka értelmezésének
változásai a nyugati
gondolkodásban.
Munka: fogalomtisztázás
•
•
•
•
•
„Valamilyen cél elérése érdekében kifejtett fizikai vagy mentális
erőfeszítés.” (Oxford English Dictionary)
„Az embernek − szükségletei kielégítésére irányuló − tudatos,
célszerű (termelő)tevékenysége; …; valamire fordított erőkifejtés;
tennivaló, feladat; kenyérkereset, állás (Magyar Értelmező Kéziszótár)
„Az ember … által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos,
rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú
tevékenységek. A munka célirányos tevékenység: valaminek a
létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy
a keletkező javakat az ember használni, hasznosítani,
elfogyasztani tudja.” (Wikipédia)
„Az ember anyagcseréje a természettel.” (Marx)
„Az a tevékenység, amelynek során az ember a természeti világból
termékeket állít elő saját megélhetése érdekében.” (Giddens:
Bevezetés a szociológiába)
•
„A munkát szociológiailag általánosan az emberek célirányos,
tudatos tevékenységeként definiálhatjuk, amelyet fizikai erő és
pszicho-fizikai képességek és készségek bevetésével végeznek.”
(G.G.Voß, in Schäfer: Grundbegriffe der Soziologie)
Munka: fogalomtisztázás 2.
•
Cselekvéselméleti megközelítés:
–
–
–
•
Hétköznapi értelmezés:
–
•
Arisztotelész: poészisz - praxisz
Habermas: munka - interakció
(célracionális - kommunikatív cselekvés)
Hannah Arendt: munka-készítés-cselekvés
munka ↔ szabadidő, hobbi
A munka kulturális alapértelmezése a modern
társadalmakban:
‘job’, állás: foglalkozásszerűen, rendszeres bérért /
fizetésért végzett munka
Alapvető funkció: megélhetés biztosítása
A munkaerőpiac
• A munkaerőpiac
- a munkaerő mint termelési tényező keresletének és
kínálatának megjelenési, találkozási helye; munkaadók és
munkavállalók közötti cserék összessége.
- a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, összehangolja a
foglalkoztatási döntéseket.
• ! munkaerőpiac gazdasági és társadalmi jelenségek színtere
egyszerre: a gazdasági hatékonyság eszköze és a társadalmi
integráció médiuma
• Munkaerőpiac:
– amióta meghatározó a bérmunka (szabad munkaerő)
– léteznek ennek az intézményei, van információcsere és létrejön
szerződés
– mindkét fél részéről feltételezhető racionális, haszonmaximalizáló
viselkedés (Kuczi 2011) → vagyis: csak a ‘bérmunka társadalmában’
A munka története
• Ókor – görög polisz: szabadság ↔ szükségszerűség
„… a legtökéletesebb városállam nem csinál a kézművesből polgárt. … a
polgári erényt, amelyről szóltunk, nem tulajdoníthatjuk mindenkinek, még a
szabadoknak sem, hanem csak azoknak, akik a kényszerű munkától
mentesek”. (Arisztotelész, i.e. 4.sz.)
• Kereszténység: a munka felértékelődése?
„… a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat
… Arcod verítékével eszed kenyeredet …” (Ter 3,17-19.)
„aki tehát más módon nem tudja a megélhetését biztosítani, annak kétkezi
munkát kell végeznie” (Acquinói Szent Tamás, 13.sz.)
A munka története 2.
•
Újkor: a munka „felemelkedése”
1/ Reformáció: az ember evilági kötelessége
„Mert bizony az Isten fáradozik majd általad minden dologban; ő feji meg általad a
kecskét, és a legszolgaibb teendő is az ő javára van, s egyaránt kedves neki a
legnagyobb és a legkisebb szolgálat.” (Martin Luther, 16.sz.)
2/ A polgárság felemelkedése: státusz a munka által
3/ Újkori természettudományos fejlődés: a világ megismerhető és meghódítható
munka és tudás
„Egyes állatokat természetes nagyságuknál nagyobbá teszünk, másokat viszont
törpékké, megfosztva őket normális nagyságuktól; egyeseket termékenyebbé és
szaporábbakká, mint amilyenné a természet tette őket, másokat ellenben
terméketlenekké és szaporodásra alkalmatlanokká.” (Bacon: Új Atlantisz 1624)
A munka története 3.
• A munka előtérbe kerülése az elméletben
(de: elmélet ↔ gyakorlat)
- A munka mint az érték forrása: Locke, Smith, Marx
„… azoknál a dolgoknál, amelyeket ezen a világon élvezünk,
az érték messze legnagyobb részét a munka teszi ki” (John
Locke 1690)
- Az embert emberré tevő tevékenység: Hegel, Marx, Lukács
„(az emberek) akkor kezdik magukat az állatoktól
megkülönböztetni, amikor termelni kezdik a létfenntartási
eszközeiket … magát az anyagi életüket …” (Karl Marx
1846)
• A modernitás: a világ meghódítása a munka útján
2) A „bérmunka társadalma”. A
pénzkereső munka szerepe és
funkciói a modern társadalomban.
Munkaattitűdök.
A bérmunka társadalma
• A modern ipari társadalmak
 munka és háztartás szétválása (munka megjelenése
“tiszta” formájában és mennyiségének növekedése)
 a társadalom minden rétegére kiterjed és az egyénen
belül szerepként különül el
 differenciálódik - munkamegosztás
 ipari termelés és munkaszervezet: hatások az
időstruktúrára, életmódra
 bérmunkán alapuló tömegtermelés –
bérmunkaviszony lesz a modern gazdaság alapja
 hosszú út a korai ingatag bérmunkaviszonytól az erős
kollektív szabályozásig, kapcsolódó ellátások és
jogosultságok rendszeréig – a modern bérmunkás
társadalomig
A bérmunka társadalma 2.
Középpontban a munka …
• munkatevékenység meghatározó jelentősége
- az egyes ember életében: a munka mint
 életút-strukturáló tényező
 megélhetés elsődleges forrása
 az identitás alapja
 az önmegvalósítás fő terepe
 a társadalmi részvétel elsődleges formája
 társadalmi helyzet legfontosabb meghatározója
 „megélhetés, státusz, identitás”
(ezenkívül: időstruktúra, kapcsolatok, aktivitás …)
A bérmunka társadalma 3.
• munkatevékenység meghatározó jelentősége
- a társadalom intézményeiben:
 többi differenciált tevékenységszféra és
intézmény a munkához képest
határozódik meg
 társadalom szerkezetét, konfliktusait a
munkamegosztás belső viszonyaiból
magyarázzák
biztosítja a társadalom integrációját
• jellemző: határozatlan idejű szerződés, teljes munkaidő,
alkalmazotti viszony, kollektív védelmek és biztosítékok
rendszere
→ változások …
A munka mint a modern társadalom
elemzésének kulcsfogalma
 Marx: a munka minden érték forrása, termelőerők fejlődése, munka-tőke
ellentét, elidegenedés, kikényszerített munkamegosztás
 társadalomtudományi evolucionizmus: fejlődés = strukturális és
funkcionális differenciálódás → növekvő munkamegosztás
 Weber: racionalizálódás, munkaetika, célracionális cselekvés
 Durkheim: munkamegosztáson alapuló integráció, organikus
szolidaritás, korporációk
 modern szociológia: társadalom leírása a kereső munka felől
(rétegződés, politikai preferenciák, értékrend, orientációk, konfliktusok)
funkcionalista rétegződéselmélet (Davis-Moore): munkamegosztásban elfoglalt hely alapján
kialakult rétegződés és az ebből következő egyenlőtlenség funkcionális és igazságos → vita
konfliktuselmélet: szűkösen rendelkezésre álló javakért folyó vetélkedés, hatalom, kényszer
A munka „terepe”: a gazdaság
alapvető működési
mechanizmusok:
piac, reciprocitás,
redisztribúció
modern gazdaság =
piacgazdaság
USA
1983
1992
2003
0%
felépítése:
primer, szekunder, tercier
1983
szektor
 posztindusztrializálódás: 1992
foglalkoztatott munkaerő 2007
arányának változása mint
0%
a “fejlettség” mutatója
20%
20%
40%
60%
80%
40%
60%
80%
Európai Unió
Mg.
Ipar
Szolg.
100%
100%
3) A munkaerőpiac fogalma,
jellemzői, szereplői. A keresletet
és kínálatot befolyásoló
társadalmi folyamatok. A
munkaerőpiac
szegmentáltsága.
Munkaerőpiac
• A munkaerőpiac:
- a munkaerő mint termelési tényező keresletének és
kínálatának megjelenési, találkozási helye; munkaadók és
munkavállalók közötti cserék összessége
- a dolgozókat allokálja a munkahelyek között,
összehangolja a foglalkoztatási döntéseket
• Szereplői:
- munkaadók, foglalkoztatók (kereslet)
- gazdaságilag aktív népesség / munkaerő-forrás (kínálat)
- fentiek érdekvédelmi szervezetei
- állam
A kereslet és kínálat a munkaerőpiacon
A munkaerőkínálatot befolyásoló tényezők
• demográfiai tényezők
• termékenység
• halandóság
• nemzetközi vándorlás
• munkaképesség
• munkaképes kor alsó és felső határa
• munkaképes koron túli munkavállalás
• egészségi állapot
• munkavállalási hajlandóság
• a társadalom időfelhasználása
dilemmák - választási lehetőségek: munka / szabadidő,
pénzkereső munka / háztartási munka, legális / rejtett gazdaság
A kereslet és kínálat a munkaerőpiacon
• A munkaerő iránti keresletet befolyásoló tényezők
–
–
–
–
pótlási szükséglet (demográfiai csere)
bővítő szükséglet (konjunktúrától függően)
egyensúlyi bérszint és reálbérszint viszonya
politikai döntések, állami beavatkozás
• A „normális” állapot: az egyensúly hiánya
– munkahelyhiány (munkanélküliség)
– munkaerőhiány
Formális és informális munka
Formális: szervezett gazdaságban foglalkozásszerűen, pénzért
végzett munka, dokumentáltan elszámolt jövedelmek,
jogszabályok szerinti működés (→ munkaerőpiac)
Informális: informális gazdaságban végzett tevékenység (nincs
nemzeti jövedelem számításban, hivatalos foglalkoztatási
statisztikákban  értéktermelő, jólétnövelő)
 háztáji mezőgazdaság
 önellátó munka, “csináld magad”
 háztartási munka
 kölcsönös segítség
 pénzért végzett munka formális munkakapcsolat
nélkül – rejtett gazdaság: adó és
statisztika alól kivont termelés
(GDP 5-15%-a)
Munkaerőpiac
• Egy piac mint a többi? Két nézet:
• nem különbözik alapvetően a termék- vagy pénzpiacoktól
→ liberalizáció, dereguláció
• lényegileg eltérő jellegzetességekkel bír → sajátos
(alkalmazkodási merevséget okozó) intézmények
működtetésének szükségessége
mert:
- nem tökéletes versenyzői piacok
információs aszimmetria
piaci erőfölény
munkavállaló kiszolgáltatottsága
munkaerőállomány heterogenitása
korlátozott átláthatóság, rugalmasság és mobilitás
sajátos partneri viszonyok (érdekegyeztetés)
állami beavatkozás
- társadalmi értékválasztásból adódó
kötelezettségek
Munkaerőpiac sajátos jellemzői
• munkaerő az emberhez kötődik → munkaerőpiac gazdasági és
társadalmi jelenségek színtere egyszerre: a gazdasági hatékonyság
eszköze és a társadalmi integráció médiuma (! normatív szempontok,
morális igények: „tisztesség”, „igazságosság”, „értelmes munka”)
• differenciált érdekek, szubjektív, összetett döntések → a munkaerőpiac
nehezen kiszámítható és tervezhető
• szereplők egyenlőtlen hozzáférési esélyei (diszkrimináció, hátrányos
helyzetek)
• külső szabályozás szükségessége (társadalmi és gazdasági elvárások)
- törvényhozás, kormányzat:
közvetlen (törvényalkotás, foglalkoztatáspolitika) vagy
közvetett (elosztás-, népesedés-, oktatás- és szociálpolitika,
gazdaságélénkítés)
- szociális partnerek, érdekegyeztetés
Munkaerőpiaci beavatkozások állami
eszközrendszere
• Passzív: kialakult problémák enyhítése
–
–
–
–
átmeneti szükségmunkahelyek létesítése („munkaközelben” tartás)
munkaközvetítés intézményrendszere, tanácsadás
(pénzbeni) munkanélküli ellátás rendszere
speciális csoportok számára védett munkahelyek kialakítása
• Aktív: munkaerőpiaci kereslet-kínálat változásainak
befolyásolása
–
–
–
–
–
–
–
–
–
munkaidő szabályozása
nyugdíjkorhatár meghatározása
képzés / szakképzés szerkezetének és létszámának alakítása
átképzés / továbbképzés (kínálat átstrukturálása)
állami alkalmazottak számának változtatása
húzóágazatok támogatása (munkaerőkereslet struktúrája)
törekvés a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére
demográfiai jellemzők befolyásolására való törekvés
konjunktúrapolitika, gazdaságélénkítés
A munkaerőpiac szegmentáltsága
• Belső és külső munkaerőpiac
belső
↔
adminisztratív, belső
szabályozás, jogok,
privilégiumok, védelem,
rangidősség, munkáltató által
finanszírozott képzés
külső
közvetlen piaci befolyásolás
• Belső munkaerőpiac típusai
– vállalati munkaerőpiac
– szakmai / foglalkozási piac (‘craft market’)
– kompetitív (pl. szezonális munkaerő, belső hierarchia hiánya)
A munkaerőpiac szegmentáltsága
Duális munkaerőpiac
Primer
↔
- magasabb fizetés
- jobb munkakörülmények
- állásbiztonság, érdekérvényesítés
Szekunder
- előrejutás, karrierpálya, strukturált belső
munkaerőpiac
- alacsonyabb fizetés
- kedvezőtlen munkakörülmények
- bizonytalanság, érdekérvényesítés hiánya,
kiszolgáltatottság
- szerény előrejutási lehetőségek, gyengén
kiépített, strukturálatlan belső piac
- erős kapcsolat a munkaadó és
munkavállaló között
- munkaadó és munkavállaló közötti
laza kötődés, magas fluktuáció
- vállalatspecifikus ismeretek,
szakmai tapasztalat fontossága, képzés
- hagyományos, könnyen pótolható
ismeretek
pl. nagyvállalatok, szervezett munkavállalók
Szegmentáltság okai:
- munkaerőpiaci kereslet-kínálat
- állami gazdaságpolitika preferenciái
- árupiaci monopolhelyzet vagy
versenyhelyzet
- urbanizáció, hagyományos ágazatok,
földrajzi fekvés
- munkavállalók szervezettsége,
érdekérvényesítő képessége
- diszkrimináció
Részpiacok a munkaerőpiacon
Tagolódás a kereslet és a kínálat összekapcsolódásának
módja szerint:
Foglalkozási / szakmai részpiac
meghatározott végzettséggel, általános tudással
rendelkező, kicserélhető munkavállaló,
konvertálható ismeretek, kötődés inkább a szakmához,
kevésbé munkaadó és munkavállaló között
• Szervezeti / vállalati részpiac (vagy szétbontva: vállalati +
bürokratikus részpiac)
vállalatspecifikus ismeretek, nehezen pótolható,
költségesen betanítható munkavállaló, a két oldal
erős kölcsönös függősége
• Marginális részpiac
alacsonyan képzett, rossz érdekérvényesítő képességű
munkavállalók, kevés kötődés, nagy fluktuáció
Helyi - országos - nemzetközi
munkaerőpiac
• Helyi munkaerőpiac:
az a földrajzilag elhatárolható terület, ahol a munkáltatók
és a munkavállalók választásai közvetlenül hatnak
egymásra, és ahol a belső és külső munkaerőpiacok
közvetlenül érintkeznek egymással
Lehet:
- álláskeresés szempontjából
strukturálatlan, erősen strukturált vagy
monopolizált
- térbelileg zárt vagy nyitott
• Helyi munkaerőpiacról biztosítható: képzetlen vagy
hagyományos képzettségű munkaerő
• Országos / nemzetközi munkaerőpiacról: magas vagy
speciális képzettségű, főleg vezető állásokat betöltő
munkaerő
Munkaattitűdök
Miért dolgozunk? Miért lépünk be a munkaerőpiacra?
Kötelesség? Kényszer? Önmegvalósítás?
motivációk:
 normatívan előírt kötelesség
 anyagi kényszer (instrumentális viszonyulás)
 személyesen fontos tevékenység (tartalmi viszonyulás)
"Akkor is dolgoznék,
ha nem kellene a
pénz."
24
"A munka csak
pénzkereset, semmi
több."
18
58
42
0%
20%
17
40%
40
60%
TÁRKI ISSP Work Modul 2005, a nem nyugdíjas megkérdezettek válaszai
nem ért egyet
egyet is ért, meg nem is
egyetért
80%
100%
A munka motivációi
• A „túlélés” kényszerétől a folyamatosan növekvő fogyasztás kényszere
felé?
• Vagy: a munka szubjektivizálódása?
„[a szubjektivizálódás]…eltolódást jelent abban, ahogyan a menedzsment
elképzeli a munkaerő és a személy közötti kapcsolatot: (…) napjainkban a
menedzserek gyakran arra törekszenek, hogy teljesen kihasználják az
‘egész személyt’ azzal, hogy megkövetelik, hogy a dolgozók a maguk
szubjektivitását, azaz a találékonyságukat, ítélőerejüket, megbúvó
készségeiket stb. is nagyobb mértékben beleadják a munkafolyamatba.
Egyre inkább azt is elvárják a dolgozóktól, hogy motiválják saját magukat,
és találjanak értelmet a munkájukban.” (www.worksproject.be)
„a munkavállalók jelentős csoportjai körében terjedőben van az a
törekvés, hogy belsőleg részt vegyenek a munkájukban, belevihessék
személyiségüket, és a munkán keresztül saját kompetenciáik
megerősítését tapasztalják meg, (…) és lehetőségük legyen
tevékenységüket a személyes kibontakozás és önmegvalósítás
dimenziójában értelmezni.” (Baethge 1994)
Változó értékrend
Értékváltozás: materiális → posztmateriális
értékek felé (jól-lét és életminőség szubjektív
oldalai)
• tradicionális értékek → szekuláris-racionális
értékek
• túlélés-érték → önkifejezéshez kapcsolódó
értékek
• elmozdulás a ’kényszer’ felől a ’választás’
irányába
(World Values Survey)
4) Fordizmus-posztfordizmus
összehasonlítása. Posztfordista
átmenet hatása a
munkavállalókra.
Fordizmus
• kb: 1920-as – 1970-es évek
• vállalatvezetési-termelési
rendszer
• társadalmi-gazdasági
rendszer
„Autót fogok gyártani, nagy tömegekben, mindenki számára (…) A legjobb
anyagokból készítik majd a legjobb emberek, akiket csak alkalmazni tudok,
a lehető legegyszerűbb terv szerint, amilyet a modern mérnöki tudomány
csak kifejleszteni képes (…) Ára pedig olyan alacsony lesz, hogy mindenki,
aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik, vehet egyet magának, és
családjával boldog órákat tölthet el Isten szabad ege alatt”.
Fordizmus 2.
fordista termelési rendszer:
a standardizált tömegtermelés alapmodellje
 futószalagra épülő sorozatgyártás (munkaintenzitás szabályozása)
(T-modell összeszerelése: 728 → 93 perc)
 nagy tömegben gyártott termékek (T-modell:19 év – 17 millió db)
 alacsony ár (T-modell: 950 → 290 $)
 taylorista munkaszervezés
– F.W.Taylor (1856-1915) tudományos munkaszervezési elvei:
– összetett munkafolyamatok feldarabolása elemi egységekre
– időelemzés, mozdulatelemzés, optimalizálás, standardizálás
– tervezett termelési folyamat, vezetés és végrehajtás szétválasztása
→ szakképzetlen munkaerő tömeges bevonása
– szigorúan kötött munkaidő
– tisztességesen megfizetett munkások
Fordizmus 3.
tágabb értelemben mint társadalmi-gazdasági rendszer:
 nagyüzemi tömegtermelés diadala (tömegigények
kielégítése)
 bérmunka általánossá válása → bérmunka társadalma
 tömeges fogyasztás
 keynesiánus gazdaságpolitika, J.M.Keynes (1883-1946):
– foglalkoztatásbővítés (piaci egyensúly nem feltétlenül teremt
teljes foglalkoztatottságok),
– mesterséges keresletösztönzés,
– állami beavatkozás
 → középosztályosodás
 a fejlett ipari társadalmak „jóléti” modellje
A fordizmus válsága
1970-es évek közepétől
– tömegtermékek piaca telítődik, a jólét
növekedésével a fogyasztói igények
változatosabbá válnak, elfordulás a
tömegtermékektől → új iránti igény,
termékek rövidülő életciklusa
– globalizáció kihívásai, növekvő konkurencia
– első olajválság (1973) nyomán fellépő
gazdasági nehézségek, jóléti államok
válsága, keynesi gazdaságpolitika kudarca
Posztfordizmus
• rugalmas termelési rendszer
↑
változatos fogyasztói igényekhez, élesedő versenyhez és változó
gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás: változó gyártási
igények, változó szervezési- és munkafeladatok
ehhez:
• termelési technológiák, munkaszervezés átalakulása:
team-munka, lean-production, „toyotizmus”
• flexibilis foglalkoztatás, atipikus munkaformák
• sokoldalúan képzett munkaerő
• munkavállaló teljes személyiségének bevonása, rugalmasság,
élethosszig tartó tanulás, innováció, kreativitás
Cél:
széles termékskála
kis sorozatok
magas minőség, minőség-ellenőrzés
alacsony hibaszázalék
a lehető legkisebb ráfordítás
→ hatékonyság, gyors alkalmazkodás
Posztfordizmus 2.
Termelés átalakulása:
• rugalmas termelés
• vertikálisan szervezett nagyvállalatok helyett horizontális
integráció, vállalatközi hálózatok
• decentralizált struktúrák
• innováció, tudás, kompetenciák előtérbe kerülése
Tendenciák:
• állami szerepvállalás változása: neoliberális gazdaságpolitika
• jóléti állam ‘leépítése’
• nemzetközi szabályozás változása, dereguláció
• közlekedés, infokommunikáció fejlődése
• gazdaság globalizálódása
• gazdaság / termelés átalakulásának szélesebb körű társadalmi
hatásai: rétegződés, életmód, mentalitás, időbeosztás …
• regionális, ágazati különbségek: posztfordizmus / neofordizmus
→ periféria országai: „kevert” modellek, ebből adódó problémák
5) A munkaerőpiaci folyamatok
leírásának alapfogalmai:
foglalkoztatottság, aktivitás,
munkanélküliség. Definíciók, mutatók,
adatforrások.
6) A munkanélküliség. Története és
lehetséges definíciói. A
munkanélküliség mint integrációs
probléma, kirekesztés és szegénység
kapcsolata a munkanélküliséggel.
A munkaerőpiacra ható folyamatok
(fordizmus-posztfordizmus átmenet)
Makroszintű gazdasági
változások:
• nagyipari tömegtermelés
visszaszorulása
• piaci igények megváltozása
• szolgáltatási szektor
növekedése
• verseny kiéleződése a
globális piacon
• gazdaságpolitika fő
irányának megváltozása
• alacsonyabb gazdasági
növekedés / válságok
A munka világának válasza:
alkalmazkodás a változó
feltételekhez
 dereguláció
 flexibilizálás
 individualizálódás
 munkanélküliség
 atipikus munkaformák
(részmunkaidő, határozott
idejű szerződés,
önfoglalkoztatás stb.)
 a munkavállalókkal
szembeni elvárások
radikális átalakulása!
A munkaerőpiacot leíró főbb
fogalmak, mutatók
Gazdaságilag aktív népesség
Foglalkoztatási korú népesség
Foglalkoztatott
Munkanélküli
Passzív munkanélküli („reményvesztett”)
Regisztrált munkanélküli (álláskereső)
Aktivitási arány
Foglalkoztatási arány
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliség
Lehetséges definíciók
 Munkanélküli az, akinek nincs munkája …
 Munkanélküli az, aki annak érzi magát ... 
 „A munkanélküli … olyan bérmunkás, aki szándéka és szükségletei ellenére
nem dolgozhat.” (Bánfalvy)
 Munkanélküli, aki az adott munkaerő-piaci feltételek mellett, az adott
bérszinteken elhelyezkedne, de aktuálisan még sincs fizetett munkája
(egyáltalán nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő után talál elfogadható
munkát).


ILO /KSH: Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is
olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy
hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna
állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon
belül dolgozni kezd.
NFSZ: Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és egyéb
keresőtevékenységet sem folytat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, nem
nappali tagozatos tanuló, aktív foglalkoztatási eszközben (átképzés,
közhasznú foglalkoztatás stb.) nem vesz részt, munkát akar és tud vállalni, a
mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen
nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik.
A munkanélküliség definíciójából adódó
különbségek – 15-61 éves, nem nappali tagozaton
tanulók (Köllő, 2010)
Munkanélküliség történeti szempontból
• Kapitalizmus kialakulása: ‘munkátlanokból’→
‘munkanélküliek’
• Korai kapitalizmus: önhiba, reziduum-elméletek,
„laissez-faire”, szociáldarwinizmus, dologházak …
• 19/20. század fordulójától: empirikus vizsgálatok,
állami szerepvállalás szükségessége, érdemesekérdemtelenek megkülönböztetése
• A „nagy válság” 1929-1933: ‘keleti’ (totalitárius) és ‘nyugati’ válaszok,
erőteljes állami beavatkozás, munkanélküliség és az arra adott reakciók
vizsgálata (pl. Marienthal)
→ szakaszmodellek (sokk /optimizmus /pesszimizmus /fatalizmus)
→ következmények (időérzékelés zavara /társadalmi kapcsolatok
beszűkülése /kollektív tevékenységektől való visszahúzódás /státusz
megrendülés és identitás elbizonytalanodása /rendszeres
tevékenységek hiánya)
• 2. vh. után: jóléti állam kiépülése, közmegítélés változása (‘áldozat’),
állami felelősségvállalás
• A bérmunka társadalmának válsága, mai problémák … →
Fogalmak
• Gazdaságilag aktív népesség: akik megjelennek a munkaerőpiacon,
azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek („munkaerőállomány”)
• Foglalkoztatási korú népesség: nemzetközi összehasonlításban
általában a 15-64 vagy 15-74 év közötti népesség, az aktivitási és a
foglalkoztatási arányok viszonyítási alapja
• Foglalkoztatott: akinek van fizetett munkája, akkor is, ha betegség vagy
szabadság miatt éppen nem dolgozik
• Munkanélküli: akinek nincs fizetett munkája, aktívan állást keres és
készen áll az elhelyezkedésre
• Passzív munkanélküli („reményvesztett”): a gazdaságilag nem
aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, munkába is tudna állni, ha
találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását
reménytelennek látja
• Regisztrált munkanélküli (álláskereső): aki a munkaközvetítést végző
állami szervezetnél regisztráltatta magát
Legfontosabb mutatók
• Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a
megfelelő korcsoportba tartozó népesség
százalékában
• Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a
megfelelő korcsoportba tartozó népességhez
viszonyított aránya.
• Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a
megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag
aktív népesség százalékában
Adatforrások
• KSH Munkaerő Felmérés
Statisztikai adatgyűjtés a lakosság gazdasági aktivitásának mérésére
1992-től. A ‘MEF’ a magánháztartásokra kiterjedő, reprezentatív,
nagymintás (kb. 38000 cím) felvétel, a 15–74 éves személyek
gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a
foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi
statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi
szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.
A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott
időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől
vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza.
• Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai (a ‘regisztráltak’)
a munkaügyi központokban nyilvántartásba vett álláskeresők adatai
A munkanélküliség típusai
• abszolút (recessziós) munkanélküliség
összességében kevesebb állást kínálnak a
munkaerőpiacon, mint ahányan állást keresnek
• strukturális munkanélküliség
kereslet és kínálat nem illeszkedik össze
(pl. átalakulás idején)
• súrlódásos (frikcionális) munkanélküliség
munkahelyváltoztatáshoz, -kereséshez kötődő
átmeneti munkanélküliség
Foglalkoztatottság Magyarországon és az
EU-ban - általános helyzetkép
EU
• a világ más fejlett térségeihez képest alacsonyabb
foglalkoztatottság és magasabb munkanélküliség
• 2008-ig pozitív tendenciák: növekvő foglalkoztatási és
csökkenő munkanélküliségi arány
• szolgáltatási szektor meghatározó a foglalkoztatásban
• nők alacsonyabb foglalkoztatási aránya
• atipikus munkaformák terjedése
Magyarország
• 2004-ig alacsony foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség →
fő probléma az inaktivitás
• ezt követően növekvő, EU-átlagot meghaladó munkanélküliség
• fiatalok és alacsony iskolai végzettségűek kirívóan alacsony
részvétele a foglalkoztatásban
7) Az „atipikus” munkaformák
jellemzői, típusai és elterjedése,
ennek okai és következményei.
Atipikus munkaformák
Eltérés a munka …
- időtartamában
- helyében
- időbeosztásában
- munkaadó – munkavállaló
viszonyában
Formái:
• részmunkaidő
• határozott idejű szerződés
• önfoglalkoztatás
•
•
•
•
•
•
•
szezonális munka
alkalmi munka
bedolgozás
alvállalkozás
távmunka
kölcsönmunka
munkakörmegosztás
Foglalkoztatási stratégia az EU-ban
• foglalkoztatáspolitika nemzeti hatáskörben
• integráció elmélyülése, globalizáció kihívásai: igény az összehangolásra
• 1997-től: Európai Foglalkoztatási Stratégia
– foglalkoztatási irányvonalak
– nyitott koordinációs mechanizmus
– nemzeti foglalkoztatási akciótervek, véleményezés, ajánlások,
szankciók nélkül
• Lisszaboni (2000) célkitűzések 2010-re: 70%-os foglalkoztatási arány és
60%-os női foglalkoztatási arány
• Göteborg (2001): 50%-os foglalkoztatási arány a 55-64 éves népesség
körében 2010-re
• alapvető cél: több és jobb minőségű munkahely
− teljes foglalkoztatás,
− a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése,
− a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése
• 2005: „újraindítás”, középpontban a növekedés fokozása és a
foglalkoztatás bővítése, integrált iránymutatások
Foglalkoztatási stratégia az EU-ban
• eredmények: 2008-ig emelkedő foglalkoztatottság, 25 millió új
munkahely, minőségi javulás, javuló női foglalkoztatottság
• lisszaboni célokat nem sikerült elérni:
foglalkoztatottság: 70% (64,6%)
nők: 60% (58,5%), idősebbek: 50% (46,6%)
• aggodalmak: a termelékenység növekedése, a munka minősége,
bizonytalanság
• a változásokra adott válasz: „flexicurity”
– munkaerőpiac rugalmasságának és a foglalkoztatás- és jövedelem
biztonságának növelése egyszerre
– munkahelyek biztonsága helyett a foglalkoztatás biztonsága
– munkavállalók támogatása, élethosszig tartó tanulás, esélyegyenlőség,
munkaerőpiac szegmentáltságának csökkentése, férfiak és nők azonos
kezelése
• Magyarország: vállalások és a tények 2010-re:
az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 63% (56%)
a nők esetében 57% (51%)
férfiak esetében 69% (61,2%)
az 55-64 évesek esetében 37% (34,9%) …
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új
kerete: az Európa 2020 stratégia
•
•
cél: a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának uniós szintű
növelése
3 kiemelt cél:
– a 20 és 64 év közötti lakosság 75%-a rendelkezzen munkahellyel
– az iskolából kimaradók aránya 10% alá csökkenjen, és a 30–34 év közötti
lakosságnak legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel
– a szegények és a társadalmilag kirekesztettek, illetve az ilyen veszélyeknek kitett
személyek száma legalább 20 millióval csökkenjen
•
Integrált iránymutatások a foglalkoztatás területén:
– 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális
munkanélküliség csökkentése, a munkaminőség fokozása
– 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, és az
egész életen át tartó tanulás ösztönzése
– 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása
minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése
– 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni
küzdelem
•
Koordináció, nyomonkövetés:
– tagállami jelentéstétel: a minden év áprilisában közzétett nemzeti
reformprogramok
– az országjelentésekre válaszul minden év júniusában országspecifikus ajánlások /
vélemények
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új
kerete: az Európa 2020 stratégia
•
A teljes foglalkoztatottság elérése: 7. iránymutatás
– a munkaerőpiacról történő korai kivonulás megakadályozása
– adókedvezmény-rendszereknek, rugalmas munkavégzés és
gyermekgondozási lehetőségek a második keresők munkaerő-piaci
részvételének elősegítésére
– fiatalok sikeres belépésének támogatása
– foglalkoztatásvédelmi szabályok jobb érvényesítése a szegmentáció
csökkentésére
– belső rugalmasság javítása a munka(idő)-megállapodások merevségének
csökkentésével
– munkaerő földrajzi mobilitásának támogatása
– be nem jelentett munkavégzés csökkentése
– szociális párbeszéd javítása
– nem bérjellegű munkaköltségek csökkentése, a munka megadóztatásától való
elmozdulás
– a tartós munkanélküliekre, a sérülékeny és a hátrányos helyzetű csoportokra
irányuló célirányos aktív munkaerőpiac-politikai intézkedések
– munkanélküli ellátások ösztönözzék a munkavállalást: időben korlátozott
támogatás, a juttatásoknak a képzéseken való részvétel és az álláskeresés
feltételéhez kötése
– foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának növelése
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új
kerete: az Európa 2020 stratégia
•
A humán tőke fejlesztése: 8. és 9. iránymutatás
– rugalmasabb képzési rendszerek, álláskeresők ellátása a megfelelő
készségekkel és kulcskompetenciákkal
– felnőttek magasabb részvétele az egész életen át tartó tanulásban, vállalatok
ösztönzése, kínálat javítása
– az alapvető készségek és kulcskompetenciák szintjének javítása a korai
iskolaelhagyás elleni intézkedések révén, innovatív tanulási és tanítási
módszerek, veszélyeztettek célirányos elérése
– több embernek kell megszereznie a legmagasabb szintű képzettséget,
felsőoktatás modernizációja, nyitottabbá tenni a felsőoktatási
intézményeket a társadalmi igények és az alulreprezentált csoportok irányában,
irányítás és finanszírozás javítása
– szakoktatás, szakképzés minőségének javítása
– haladéktalanul figyelmet kell fordítani az oktatási és a képzési ágazatba
irányuló beruházások szintjének fenntartására vagy növelésére, valamint az
ágazatot érintő reformintézkedésekre, elkerülendő a strukturális
munkanélküliség kockázatát: hogy a válság után átrendeződött és
megváltozott követelményeket támasztó munkaerőpiacon a fiatalok és az
alacsony képzettségűek jelentős része ne tudjon élni a munkalehetőségekkel
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új
kerete: az Európa 2020 stratégia
• Szegénység és kirekesztés elleni küzdelem: 10. iránymutatás
– a munka a legjobb biztosíték a szegénység ellen
– a munkaerő-piaci politikák biztosítsák a megélhetést biztosító béreket a dolgozók
számára a munkaerőpiac szegmentációja, az alacsony szintű készségek, az
alacsony fizetések és az alulfoglalkoztatottság problémáinak megoldásával
– megfelelő és fenntartható szociális biztonsági rendszerek és a minőségi
szolgáltatásokhoz való hozzáférés, szociális kiadások hatékonyságának
növelése
– aktív befogadási stratégiák: megfelelő jövedelemtámogatás, a munkaerőpiachoz
való hozzáférés és a szociális szolgáltatásokat kombinálása a tartós
kirekesztődés megelőzés érdekében (pl. szociális segély és az aktiváló
intézkedések összekapcsolása, támogató és személyre szabott szolgáltatások)
– gyermekszegénység elleni küzdelem, átörökítés megtörése: szülők
munkaerőpiaci részvételének támogatása, a gyermekeket és a családokat
támogató átfogóbb stratégiák keretében, melyek kiterjednek a gyermekgondozás
minőségét javító befektetésekre (minőségi szabványok, hivatásos gondozók,
stb.), a kisgyermekeket érintő intézkedésekre az olyan területeken, mint az
egészség és oktatás, valamint a családoknak nyújtott jövedelemtámogatás
fenntartására vagy javítására, az ellátások célirányosabbá tételére
8) Foglalkoztatottság és
munkanélküliség alakulása
Magyarországon a
rendszerváltás után.
Különbségek és hasonlóságok
Magyarország és az Európai
Unió fő trendjei között.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fő
problémák Magyarországon
•
•
•
•
•
alacsony aktivitás
alacsony foglalkoztatottság
magas munkanélküliség
alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága
sajátos helyzetű demográfiai csoportok:
• fiatalok
• idősek
• nők (kisgyermekes nők)
• nagy regionális és települési különbségek
• cigány kisebbség rossz munkaerőpiaci helyzete
9) Marginális helyzetek a munkaerőpiacon.
Életkor, iskolai végzettség, etnikum,
lakóhely, egészségi állapot, fogyatékosság
mentén keletkező hátrányok okai és
következményei.
10) Nők a munkaerőpiacon. A női
munkavállalás a nemi szerepek változása, a
nemek közötti munkamegosztás, a családok
átalakulása és a termékenységi trendek
összefüggésében.
Hátrányos helyzetű csoportok a
munkaerőpiacon
• sajátos demográfiai csoportok
– nők
– fiatalok
– idősek
•
•
•
•
alacsony iskolai végzettségűek
kistelepülésen élők
keleti / déli országrészben élők
megváltozott munkaképességűek,
fogyatékossággal élők
• cigány kisebbség
Nők helyzete a munkaerőpiacon
• alacsonyabb foglalkoztatottság
Mo.: 2011: 50,6% (férfiak 61,2%)
különösen a kisgyermekesek (0-3) esetében (15%)
• magasabb munkanélküliség
• „kettős terhelés”: munka és család összeegyeztetésének problémái
• diszkrimináció
• üvegplafon
• bérhátrány (10-15%)
Bérszakadék (‘gender gap’)
Magyarország:
1997: 24%
2007: 14,6%
ezen belül legkisebb:
bányászat, szállítmányozás, posta,
távközlés (1,9-4,3%)
legmagasabb:
pénzügyi ágazat (41,7%)
nő a bérkülönbség:
életkorral, házas állapottal,
jövedelmi kategóriák mentén fölfelé,
iskolai végzettséggel (8 ált:12,8%,
főiskola: 30,5%)
2008: 17,5% (= EU átlag)
2010: 17,6% (16,4%)
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2008
egy felmérés szerint 2010-ben (Workania/ Merces.hu):
– pályakezdők: 8%
– 6 év után: 16%
– top menedzserek: 27%
Alacsony női foglalkoztatottság
lehetséges okai
• konzervatív értékrend, tradicionális nemi
szerepek és feladatmegosztás
• családtámogatási rendszer
– készpénzes támogatások nagy súlya
– kisgyermekek otthoni gondozásának ösztönzése
• bölcsődei férőhelyek hiánya (korosztály 8%-a)
• család és munkavállalás
összeegyeztethetőségének nehézségei
– részmunkaidős foglalkoztatás alacsony aránya
2010:foglalkoztatott nők 7,6%-a, ffiak 3,6%-a
EU foglalkoztatott nők harmada
– kevés lehetőség a munkaidő igény szerinti
alakítására
Női foglalkoztatottság további
jellemzői
• vertikális szegregáció
– nők alacsony aránya a vezetők között (felsővezetők
10%-a)
– „üvegplafon”
• horizontális szegregáció
– nők 79, férfiak 77%-a nemspecifikus szektorban
dolgozik
– „női szakmák”: alacsony presztízs, alacsony
jövedelem
• diszkriminációs jelenségek
A legkeresettebb és a legkevésbé keresett szakmák az
NFSZ Munkaerőpiaci barométer 2011 szerint …
Romló pozíciójú foglalkozások,
szakmák a 2011 év végéig
tervezett létszámcsökkentés
szerint:
Keresett foglalkozások,
szakmák a 2011 év végéig
tervezett létszámnövelés
szerint:
A leghátrányosabb helyzetű
kistérségek jellemzői
• teljes lakosság kb. 10%-a
• roma lakosság kb. 30%-a
• az egy főre jutó jövedelem és az érettségivel
rendelkezők aránya 55-60%-a, munkanélküliség
és a tartós munkanélküliség 2,5-3-szorosa az
országos átlagnak
• jellemzően vidéki térségek
• egy főre jutó átlagos EU támogatás az országos
átlag alatt
• a 33 LHH kistérségen belül 20-szoros különbség
az egy főre jutó támogatásokban
A cigányok munkaerőpiaci helyzete
• Rendszerváltás: foglalkoztatási helyzet radikális
romlása
– cigány foglalkoztatottak száma: 1985:126 ezer, 1989:109
ezer, 1993: 56 ezer
– munkanélküliség a cigányok körében 1993 végén: 38%
(nem cigányok: 11%)
– nagyon instabil, alacsony szintű foglalkoztatottság
Okai:
– alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség
– lakóhely (halmozódás a hátrányos helyzetű régiókban és
kistelepüléseken)
– kedvezőtlen ágazati megoszlás (építőipar, nagyipar)
– diszkrimináció
Roma népesség foglalkoztatási helyzete 2003-ban, 1574 évesek, nappali tagozaton tanulók nélkül
(Kertesi 2009)
A foglalkoztatás instabilitásának egyik oka: a
végzett munka jellege a munkával rendelkező 1549 éves romák körében (Kertesi 2009, 2003-as adatok)
Fogyatékossággal élők, megváltozott
munkaképességűek
• fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-,
hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben
vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában
számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a
társadalmi életben való aktív részvétel során (1998. évi XXVI.
törvény)
• megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony
keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés
szerinti napi munkaideje a négy órát eléri, ha
– a munkaképesség-csökkenésének mértéke – orvosszakértői igazolás
szerint - legalább a 40 százalékot eléri,
– vagy üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében
munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti
nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál
rehabilitációs intézkedés nélkül teljes munkavégzésre tartósan
alkalmatlanná vált, vagy
– a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény 23. §-a szerint fogyatékossági támogatásra jogosult
Hányan vannak?
2001-es népszámlálás: 577 ezer fogyatékos
MEF 2008/IV:
938 ezer 18-64 éves megváltozott
munkaképességű
MEF 2009:
495 ezer önbesorolásos 15-64 éves
munkaképtelen / rokkant
ONYF 2010/12: 724 ezer rokkantsági nyugdíjas
ebből: 340 ezer korhatár alatti rokkantsági
nyugdíjas + rehabilitációs járadék közel 24 ezer
+ más jogcímen egészségi állapottal összefüggő
járadékok kb. 200 ezer fő
 hozzávetőlegesen 500 ezer
nyugdíjkorhatár alatti
Megváltozott munkaképességűek
• jellemzői
– alacsony iskolai végzettség
– magasabb átlagos életkor
– nagyobb arányban élnek
hátrányos helyzetű régiókban,
kistelepüléseken
munkajövedelem
12%
19%
4%
19%
46%
– alacsony foglalkoztatottság
– magasabb munkanélküliség
– inaktívok magas aránya,
rendszeres pénzbeni
ellátások nagy szerepe
munkajövedelem+
ellátás
rokkantsági
nyugdíj
más tb/szoc ellátás
egyéb
A megváltozott munkaképességűek
munkaerőpiaci helyzete
MEF 2008/IV.,18-64 évesek
(938 ezer fő)
Megváltozott
munkaképességű
Változatlan
munkaképességű
Aktivitás
27,4%
72,7%
Foglalkoztatottság
23,0%
67,3%
Munkanélküliség
16,3%
7,4%
Foglalkoz
-tatottság
Megváltozott
munkaképességű
Változatlan
munkaképességű
8 általános
14,1%
44,2%
Érettségi
29,6%
65,3%
Felsőfokú
35%
82,2%
Megváltozott munkaképességűek
• korlátozó tényezők:
– munka mennyisége, jellege
– munkábajárás
• lehetőségek:
– személyre szabott rehabilitáció
– atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése
– közlekedés megszervezése
• cél: integráció minél teljesebb körű megvalósítása
számítások szerint (MEF 2008) mintegy 150 ezer
megváltozott munkaképességű jelenleg nem
foglalkoztatott férfit és nőt lehetne integrálni a
munkaerőpiacra
Migráció az OECD országokban
forrás:Nemzetközi migrációs kilátások: SOPEMI - 2010. évi kiadás
•
•
•
•
•
•
•
•
•
a válság hatására 2008-ban 6%-kal csökkent a külföldi állampolgárok tartós, legális
bevándorlása (mintegy 4,4 millió fő) az OECD országokban (előző öt évben évi 11%
növekedés), a csökkenés 2009-ben is folytatódott
a szabad mozgást lehetővé tévő területeken belüli migráció 2008-ban a teljes migráció mintegy
25%-át tette ki az OECD-ben és 44%-át Európában
2008-ban az európai országok közül Portugália, Spanyolország, az Egyesült Királyság és
Olaszország voltak a munkavállalási migráció jelentős célországai, ezekbe a tartós
bevándorlók mintegy 20-30%-a munkával kapcsolatos céllal érkezett
az ideiglenes migráció is csökkent (2008:2,3 millió)
2006 óta ismét emelkedik az OECD országokban menedéket kérők száma. 2008-ban az
Egyesült Államok volt a legnagyobb befogadó ország 39 400 fővel, továbbá Franciaország,
Kanada, az Egyesült Királyság és Olaszország
növekszik a nemzetközi diákok beáramlása, 2000-2007 között 2 millió fő, átlagosan 21%
telepszik le
Kína adja a beáramlás csaknem 10 %-át, Lengyelország, India és Mexikó ennek kevesebb,
mint a felét
2003 és 2007 között a népességnövekedés 59%-át a migráció adta, a bevándorlók a
munkaképes korú lakosság bővülésének mintegy egyharmadát adják. ha a migrációs ráták
nagyjából a jelenlegi szinteken maradnak, az OECD tagországok munkaképes korú
lakosságának száma 2010 és 2020 között 1,9%-kal fog nőni,
a foglalkoztatottság növekedését mégis inkább a belföldi lakosok növekvő foglalkoztatottsága,
mint a nemzetközi migráció okozta, a foglalkoztatottság növekedését 51%-ban a belföldi
lakosok növekvő foglalkoztatottsága, 39%-ban pedig a nemzetközi migráció adta; az
egyes OECD országok közötti nagyfokú eltérések mellett
Migránsok a munkaerőpiacon
• Migrációs politikák: jellemzően a magasabban képzett
munkavállalók bevándorlásának támogatása
• Válság: korlátozások
• Válság jobban sújtotta a migránsokat: 2008 és 2009 között a
külföldi születésűek körében szinte minden OECD
tagországban nagyobb arányban nőtt a munkanélküliség,
mint a bennszülöttek esetében, fiatal bevándorlók fokozottan
érintettek
• Ennek okai: túlreprezentáltak a gazdasági fluktuációkra
érzékeny ágazatokban, rendszerint kevésbé biztonságos
szerződésekkel rendelkeznek, gyakrabban végeznek
időszakos munkát, rövidebb szolgálati időt töltenek egy adott
állásban, és elbocsátásuk gyakorta diszkriminatív módon
történik, az aktív munkaerőpiaci-politikák is nehezebben érik el
őket
Migráció Magyarországon
(forrás: KSH)
• 2010: pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg 12100 fővel
csökkentette a természetes fogyást
• Belföldi vándorlás
2010-ben az előző évek tapasztalatainak megfelelően tovább
mérséklődött a lakosság országon belüli területi mobilitása, az
állandó belföldi vándorlások száma 4,6 százalékkal csökkent
Településtípusok közötti vándorlás:
Budapest +13000
más városok +2200
községek mintegy - 15000
Régiók közötti vándorlás:
Közép-Magyarország +21 600 fő
Nyugat-Dunántúl + 1200 fő
a többi régió egyenlege negatív
Migráció Magyarországon
• érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek
száma 2011. január 1-jén 207 ezer fő volt, (4,5 % növekedés)
• a külföldi állampolgárok az ország népességének 2,1 százalékát
teszik ki
• túlnyomó többségük Európából, ezen belül Romániából, Ukrajnából,
Szerbiából és Németországból érkezett
• a külföldiek 42,5 százaléka Budapesten, 37,2 százaléka a fővároson
kívüli városokban, 20,4 százaléka pedig községekben él
• a bevándorlók korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé, a
20–39 éves korosztályok létszáma a meghatározó, arányuk 50
százalék fölött volt a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében
11) A munkanélküliség kezelése.
Az állami beavatkozás lehetőségei.
Aktív és passzív eszközök,
hatékonyságuk.
12) Az Európai Unió foglalkoztatási
stratégiája, a foglalkoztatáshoz
kapcsolódó legfontosabb
problémák és európai kezelésük fő
irányai.
Munkaerőpiaci beavatkozások állami
eszközrendszere
• Passzív: kialakult problémák enyhítése
–
–
–
–
átmeneti szükségmunkahelyek létesítése („munkaközelben” tartás)
munkaközvetítés intézményrendszere, tanácsadás
(pénzbeni) munkanélküli ellátás rendszere
speciális csoportok számára védett munkahelyek
• Aktív: munkaerőpiaci kereslet-kínálat változásainak
befolyásolása
–
–
–
–
–
–
–
–
–
munkaidő szabályozása
nyugdíjkorhatár meghatározása
képzés / szakképzés szerkezetének és létszámának alakítása
átképzés / továbbképzés (kínálat átstrukturálása)
állami alkalmazottak számának változtatása
húzóágazatok támogatása (munkaerőkereslet struktúrája)
törekvés a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére
demográfiai jellemzők befolyásolására való törekvés
konjunktúrapolitika, gazdaságélénkítés
A munkanélküliek pénzbeni ellátásának
rendszere / Minimumjövedelem (aktív korúak)
Álláskeresők járadéka (270
nap, 5 nap jogosultság = 1 nap
járadékfolyósítás, feltétel: 365 nap
jogosultsági idő / 4 év)
Álláskeresők
segélye
Rendszeres
szociális
segély
(ÁJ-t kimerítette,
(55 év feletti,
vagy 200 nap
jogosultsági idő egészségkárosodott v. 14 év alatti
/ 4 év)
gyermeket nevelő
részére)
1. szakasz
2. szakasz
max. 91 nap
max. 179 nap max. 90 nap
46.80093.600 Ft
46.800 Ft
31.200 Ft
Bérpótló
juttatás
(30 nap
munkaviszony /
év,
együttműködés
a munkaügyi
központtal,
felajánlott
munka
elfogadása,
rendezett
környezet)
önym 90%/
fogy.egység és
a családi jöv.
különbsége
max.
28.500 Ft
60.600 Ft
EU ajánlások, célkitűzések, változási
szükségletek Magyarország esetében
•
Foglalkoztatáspolitikát érintő ajánlások 2004
–
–
–
–
–
–
–
•
csökkenteni kell a munkabért terhelő járulékokat,
regionális mobilitást korlátozó tényezők kiküszöbölése (lakáspolitika, közlekedés)
ösztönzőket kell biztosítani a munkavállalásra és a munkában maradásra (adó- és
járulékrendszer valamint az ellátórendszer reformja)
bérnövekedés jobban igazodjon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez
(bérpolitika)
egészségi állapot javítása érdekében egyrészt elő kell segíteni a munkakörülmények
javítását, javítani kell az egészségügyi ellátást és a megelőzést
a szociális ellátások reformja (hogy megérje munkát vállalni)
rugalmasabb munkavégzési feltételek (pl. részmunkaidő)
Foglalkoztatáspolitikát érintő ajánlások 2008
–
–
–
•
aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése
tartós regionális egyenlőtlenségek csökkentése
hozzáférés biztosítása mindenki számára a magas színvonalú oktatáshoz és
képzéshez, a készségszintek emelése, oktatás és képzés munkaerőpiaci igényekhez
való jobb igazítása
A foglalkoztatás számottevő bővítéséhez feltétlenül szükséges (Munkaerőpiaci Tükör 2008):
–
–
–
–
emberi tőke fejlesztése, az oktatási rendszer megújítása
az ingázási feltételek javítása
a vállalkozások munkaerő-keresletének élénkítése
a munkát terhelő elvonások csökkentése
Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást
elősegítő támogatások – aktív eszközök
•
•
•
•
•
Munkaközvetítés, információ, tanácsadás
Képzés
Közfoglalkoztatás
Vállalkozóvá válás támogatása
Munkahelyteremtés, foglalkoztatásbővítés,
munkahelymegtartás támogatása
• Munkaerőpiaci programok
Közfoglalkoztatási formák 2011. január 1-től
(NFSZ)
• Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás.
Napi 4 órás foglalkoztatás, 2-4 hónapos időtartamban, a munkabér a
minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) fele és
csak bérpótló juttatásban részesülőket lehet foglalkoztatni ebben a
közfoglalkoztatási formában.
• Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú
közfoglalkoztatás. Napi 6-8 órás foglalkoztatás, 2-12 hónapos
időtartamban, a munkabér a minimálbér, illetve a garantált bérminimum
(szakmunka esetén) időarányos része, és minden álláskeresőként
nyilvántartott személy foglalkoztatható ebben a közfoglalkoztatási
formában.
• Országos közfoglalkoztatási programok. A foglalkoztatás legfeljebb
12 hónap időtartamban és teljes munkaidőben történhet, a munkabér
minden egyes programban külön kerül meghatározásra. Ebben a
közfoglalkoztatásban minden nyilvántartott álláskereső foglalkoztatható.
Az aktív eszközökben részesülők száma,
2009 (Munkaerőpiaci Tükör)
Aktív eszközök hatékonysága
• Nyilvántartott álláskeresők 40% támogatott
munkahelyeken helyezkedik el
• Elhelyezkedés 3 hónappal a program befejezése után
Ajánlott képzés 40,4%
Elfogadott képzés 41,9%
Támogatott vállalkozók 73,1%
Bértámogatással foglalkoztatottak 72,4%
• Képzések megoszlása: 64% OKJ-s, 26% nem OKJ-s,
10% nyelvi képzés (2009: kb.75 000 fő)
• Közfoglalkoztatás: 2009: kb. 120 000 fő, nem segíti a nyílt
munkaerőpiacon való elhelyezkedést
Bemutatott adatok forrásai:
• EUROSTAT
(http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/employment_unemployment_lfs/
data/database)
• KSH MEF
(http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,447530&_dad=portal&_schema=POR
TAL)
• Fazekas K.-Kézdi G.: Munkaerőpiaci Tükör 2011, MTA Közgazdaságtudományi
Intézet - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2011
• Fazekas K.-Molnár Gy.: Munkaerőpiaci Tükör 2010, MTA Közgazdaságtudományi
Intézet - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2010
•
•
•
Kemény I.-Janky B.-Lengyel G.: A magyarországi cigányság 1971-2003, Budapest, Gondolat MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2004
Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 2008, KSH Budapest 2009
http://mek.oszk.hu/08000/08041/08041.pdf
Demográfiai portré 2009, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest 2009
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/portre/honlap_teljes.pdf
Köszönöm a figyelmet!

…
