Transcript Morbiditási adatok, egészségi állapotot jelző indikátorok

Gyermekegészségügyi
indikátorok, morbiditás,
gyermekbalesetek
Dr. Páll Gabriella
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Budapest, 2011. február 6.
Vázlat
Intikátorokról általában
Morbiditási adatforrások
Morbiditási adatok
Gyermekbalesetek
Budapest, 2011. február 6.
Miért törekszünk indikátorok
használatára?
 ami nem mérhető, azt nehéz fejleszteni
 erősségek és fejlesztendő területek feltárása
 változások követésére
(tér, idő, ellátás, stb.)
 egyenlőtlenségek feltárása
(földrajzi, ellátási, társadalmi, szociális, stb.)
 szükséges mértékű adatgyűjtés
 eltérő egészségügyi rendszerek
 eltérő adatszolgáltatási gyakorlat
Budapest, 2011. február 6.
Indikátorok tulajdonságai
 Tudományos alapokon nyugvó
 Robosztus (erőteljes)
 Összehasonlítható
Ez




akkor valósulhat meg, ha
Érvényes- azt méri amit mérni kívánunk
Konzisztens-mérési bizonytalanság kicsi
Szenzitív-érzékenyen jelzi a változást
Használható- van vagy létrehozható megfelelő
adatforrás
 Definiálható- a jelenség, a mérőmódszer
Budapest, 2011. február 6.
Melyek a jó egész indikátor tulajdonságai?
Tudományos alapokon nyugvó
Robosztus
Összehasonlítható
A fentiek közül mindegyik
CHILD program
 EU Health Monitoring Programban egy projekt
 Cél: egységes európai gyermekegészségügyi
indikátorok
 2000-2002 között zajlott
 Résztvevők:

15 EU tagállam, Norvégia és Izland
 Záródokumentum: 38 indikátor
Budapest, 2011. február 6.
CHILD program jelmondata
„ A CHILD programnak a
gyermekegészségügy fókuszában, és
nem az egészségmonitorozás
perifériáján kell lennie.”
Budapest, 2011. február 6.
Gyermekegészségügyi
morbiditási adatforrások
Fertőző betegségek
Veleszületett rendellenességek
Mérgezések
Gyermekkori rosszindulatú betegségek
Gyermekkori cukorbetegség
NIC adatgyűjtés
Jelentés a háziorvosok/házi gyermekorvosok tevékenységéről
Jelentés az iskolaegészségügyi munkáról
Budapest, 2011. február 6.
Milyen gyermekkori morbiditási adatforrásokat ismer a nem fertőző
betegségek tekintetében?
Háziorvosi/házigyermekorvosi jelentés
Iskolaegészségügyi jelentés
Veleszületett fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása
Neonatális Centrumok adatbázisa
Gyermek diabetes regiszter
Gyermek tumor-leukémia regiszter
A fentiek közül mindegyik
Túlsúly, elhízás prevalenciája
2002
Túlsúlyos (%)
Fiúk
Lányok
2006
Elhízott (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%)
10,6-13,3%
2,5-3,4%
14,4-17,2%
3,9-4,4%
5,1-9,0%
1,4-2,1%
8,3-10,4%
1,4-3,2%
Adatforrás: HBSC vizsgálat (2003, 2007)
Budapest, 2011. február 6.
IDDM standard incidenciájának alakulása
1989-2009 között a 0-14 éves gyermekek
körében
SECULAR TRENDS IN STAND. INCIDENCE RATE
(with 95% C.L.)
BOYS AND GIRLS
25
INCIDENCE RATE
(per 100,000)
20
15
10
5
0
1985
1990
1995
2000
2005
CALENDAR YEAR
Adatforrás: Gyermekdiabetes regiszter
2010
2015
0-14 éves korúak rosszindulatú
daganatos betegének incidenciája
Összes
LEU
CNS
TU
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
Leukémia incidencia 1 millió
gyermekre vetítve 0-14 éves korban
60
50
40
30
20
52,9
46,5
45,1
40,7
45,4
28,4
32
46,9 46,7
45,8 43,6
40,843,1
40 43,7
10
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
0
Asthma bronchiale
prevalenciája (%)
Év
0–11
hónapos
12 hó–
4
5–14
15–18
1,75
2,08
1,85
2,17
Együtt
1999
2001
0,37
0,45
1,50
1,73
éves
2,13
2,50
2003
0,41
1,67
2,79
2,55
2,43
2007
0,48
1,52
4,7
4,1
3,9
Adatforrás:KSH, 2007
Budapest, 2011. február 6.
Mennyi a gyermekkori asztma prevalenciája
Magyarországon?
1% alatt
1-2%
4-6%
8-10%
NIC-ben ápoltak születési súly
szerinti megoszlása 2005-2009
Adatforrás:OGYEI, 2010
Gesztációs kor és koraszülötek
túlélési eslyének összefüggése
2005-09
Adatforrás:OGYEI, 2010
Bronchopulmonaris displasia túlélő
koraszülöttek körében, gesztációs kor
szerint
Adatforrás:OGYEI, 2010
Súlyos agykamrai vérzés (III-IV st.) túlélő
koraszülöttek körében, gesztációs kor
szerint
Adatforrás:OGYEI, 2010
Súlyos retinopathia (III-V st.) túlélő
koraszülöttek körében, gesztációs kor
szerint
Adatforrás:OGYEI, 2010
Balesetmegelőzés-programok
IV. Környezeti és Egészségügyi Miniszteriális Konferencia
“Children’s Environment and Health Action Plan for Europe”
(2004.)
WHO Európai Régió Irodájának “European strategy for
child and adolescent health and development” (2005.)
Európa Tanács “Reccomendation on the prevention of
injury and promotion on safety”
Child Safety Alliance- Child Safety Action Plan for Europe
Magyar kormány “Közös kincsünk a gyermek - Nemzeti
program a gyermekeink egészségéért” (2005.)
Budapest, 2010. szeptember 13.
100.000 főre jutó halálozás
100.000 lakosra jutó halálozás Magyarországon
korcsoportonként,
a perinatális (születés körüli) okok és a
veleszületett fejlődési rendellenességek kivételével (20052007 év átlaga)
120
100
Külső halálokok, véletlen
balesetek
80
Külső halálokok, erőszak
60
Daganatok
40
fertőző betegségek
20
Egyéb
0
>1
1-4
5-9
10-14
életkor (év)
15-19
20-24
Véletlen balesetek aránya és
rangsora
a halálozásban 2008.
Véletlen baleseti halálozás
aránya a halálozásban
100%
80%
60%
40%
13.2%
20%
22.2%
29.9%
35.6%
14.7%
1.6%
0%
<1 év
1-4 év
5-9 év 10-14 év 15-19 év
Véletlen balesetek aránya
0-19 év
Egyéb halálokok aránya
Forrás:
KSH
23
Hazai helyzet
Véletlen balesetek
halálozása/100.000 2008.
Véletlen balesetek halálozása
100.000 főre
18.0
15.3
16.0
14.0
12.0
10.0
9.3
7.3
8.0
4.9
6.0
3.1
4.0
2.9
2.0
0.0
<1 év
1-4 év
5-9 év 10-14 év 15-19 év
0-19 év
Forrás:
KSH
24
Gyermekbaleseti halálozás
Magyarországon 0-19 éves korban
2000-2008.
Forrás:
KSH
25
Gyermekbiztonsági piramis
1
haláleset
160
kórházi
felvétel
2000
ambuláns ellátás
Forrás:26ECSA
Számított megelőzhető halálozás
a 2005-2007. évi adatok alapján
27
Külső halálokok miatti halálozás
Magyarországon és az EU-ban
10
haláleset/100000 fő
8
6
4
2
0
közlekedés
fulladás
esés
égés
mérgezés
gyilkosság
öngyilkosság
Adatforrás: KSH
„Gyermekbalesetek Magyarországon”
Fejezet: Halálozás (Sándor J., Bényi M. ) szerk: Páll G., Zentai É., 2007.
Budapest, 2010. szeptember 13.
Haláloki sorrend a véletlen balesetek között
2005-2007-ben Magyarországon
Életkor (év)
Közlekedési
balesetek
Fulladás
Mérgezés
Stranguláció,
félrenyelés
Esés
Égés
Adatforrás: KSH
0-4
5-9
10-14
15-19
20-24
0-24
32
38
62
221
380
733
15
6
21
32
24
98
6
0
7
12
35
60
26
3
8
6
3
46
0
1
3
7
13
24
6
0
2
0
0
8
Budapest, 2010. szeptember 13.
# 1.helyen
# 2.helyen
# 3.helyen
# 4.helyen
# 5.helyen
# 6.helyen
Melyik a legmagasabb mortalitású gyermekbaleset típus
a 0-19 éves korcsoportban?
Közlekedési balesetek
Fulladás
Mérgezés
Égés
Kórházi felvételek száma
2005-2007-ig
Kórházi felvételek véletlen balesetek miatt
0-24 éves kor között Magyarországon (2005-07)
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
Életkor (év)
Motoros járműbaleset
Esés
Fulladás
Strangulatio, idegentest
Égés
Mérgezés
Adatforrás:OEP
Budapest, 2010. szeptember 13.
Melyik gyermekbaleset típus miatt történik a legtöbb
kórházi felvétel a 0-19 éves korosztályban?
Közlekedési baleset
Mérgezés
Égés
Esés
Akcióterv készítés folyamata
Forrás: European Child Safety Alliance
Budapest, 2010. szeptember 13.
Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)
A folyamat

Felhatalmazás
„Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és
Gyermekegészségügyi Program
Helyzetelemzés
Nemzeti partnerek azonosítása
Előkészítő ülés : 2009. február 23.
 Missziós nyilatkozat
 Kritikus területek
Munkacsoportok - javaslat
 Átfogó cél
 Konkrét célok
 2010-2012 év javasolt akciói
Összegzés, véleményeztetés
Véglegesítés
Folyamat értékelés
Szerkesztés, fordítás, disszemináció
Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019)
Kritikus területek, átfogó célok
Köszönöm a figyelmet!