Transcript Shakespeare és az angol reneszánsz dráma

Összeállította: Mona Tamásné
Anglia a 16-17. század fordulóján
 földrajzi felfedezések
 1588. a spanyol Armada legyőzése
Anglia tengeri hatalommá vált
 I. Erzsébet (1558-1603) kora („szűz királynő”)
 gazdasági fellendülés
 modernebb termelési módszerek
 vagyonosodó kereskedők, iparosok és pénzemberek
 vesztesek: konzervatív, nehezen váltó földesurak és a
földekről elűzött parasztok
 konfliktusos kor  a dráma népszerű
Az Erzsébet-kori angol színház
 első angol színházak kialakulása – vendégfogadók
udvarán
 az udvar egyik végén emelvényt ácsoltak  színpad
 a szegényebb vendégek az udvaron álldogáltak
 a módosabbak az emeletes épület belső körfolyosóján
ültek
 vegyes közönség  drámák vegyes hangneme (pl.
durvaság és lírai finomság)
Az Erzsébet-kori angol színház
Az így kialakult színházak jellegzetességei:
 sokszög vagy kör alakú, galériás építmények
 egyik részén a nézőtérre benyúló színpad
 a színpad hátsó, szobaszerű része a belső színpad
 efölött erkély (ld. a Romeo és Júlia erkélyjelenete)
 nincsenek díszletek – a színpadi szöveg helyettesíti (ld. a
Romeo és Júlia Prológusa)
 díszes, színes jelmez
 a női szerepeket is férfiak játsszák
 a nézők aktív résztvevők (bekiabálás, hangos tetszés- vagy
nemtetszés-nyilvánítás stb.)
A görög és a reneszánsz színház
összevetése
Ókori görög színház
 előadások nappali fénynél –
egész nap tartó drámai
versenyek
 félbevágott „stadion” (félkör
alakú nézőtér, orkhésztra,
szkéné)
 nézők: szabad athéni
polgárok
 férfi színészek a női
szerepekben is
Reneszánsz angol színház
 előadások nappali fénynél,
délután
 kör alakú, galériás épület,
egyik oldalán a színpaddal
 nézők: minden társadalmi
rétegből
 férfi színészek a női
szerepekben is
A görög és a reneszánsz színház
összevetése
Ókori görög színház
Reneszánsz angol színház
 színészeken álarc
 színészek díszes jelmezben
 háttérben egy épület imitált
 háttérben a belső színpad, de
homlokzata, de nincs más
díszlet
 a színpad előtt nincs függöny
nincs díszlet
 a színpad előtt nincs függöny
Az angol reneszánsz dráma előzményei
 előzmény: középkori színjátszás
 ennek műfajai:
a. moralitás – elvont eszmék küzdelmét jeleníti meg (pl.
erények és bűnök vetélkedése)
b. mirákulum – szentek életét, csodáit ábrázolja
c. misztériumjáték – bibliai történeteket mutat be (pl. Jézus
születése)
 színpadi megjelenítés fajtái:
a. szimultán színpad – a színpadon a különböző terek egymás
mellett és fölött helyezkednek el (pl. menny, földi világ,
pokol)
b. processziós színpad – a néző vándorol egyik színpadtól a
másikig
c. kocsiszínpad – kocsikat rendeznek be színpadnak, és azok
körbehaladnak
A görög és a reneszánsz dráma összevetése
Görög dráma
Reneszánsz angol dráma
Eredete
mitológia, kardal,
Dionüszosz-ünnepek
misztériumjáték, mirákulum,
moralitás
Színpada
orkhésztra, szkéné
előszínpad, hátsó fülke,
erkély, színpad alatti tér
Tere, helyszíne
egy helyen játszódik
nem korlátozott a tér
Ideje
általában egy nap
nincs időkorlát
Cselekménye
egy szálon fut
több szálon is futhat
Hangneme
egynemű
kevert
Műfaja
tragédia, komédia
lehet tragikomédia, szatirikus
vígjáték, színmű is
Konfliktus oka
isteni és emberi törvények
kettőssége
társadalmi és lélektani okok
Stílusa
egységes
kevert: nyers, választékos,
patetikus
A reneszánsz kor angol
drámaírói
Thomas Kyd
Christopher Marlowe
Ben Jonson
William Shakespeare
William Shakespeare élete







1564-1616
1564. ápr. 23. Stratford-upon-Avon
kisnemesi és polgári család sarja
18 éves korában családot alapít (Anne Hathaway)
pénzkereset céljából vándorszínésznek áll
színpadi szerzőként lesz elismert
35 éves korában társulatával állandó színházat építtet
(Globe) – főrészvényes lesz
 1610. hazaköltözik családjához
 1616. ápr. 23. Stratford
Shakespeare pályaképe
(korszakok és műfajok)
Korszak
Komédiák
Királydrámák
Tragédiák
I. 1590-es
évek
Tévedések
vígjátéka
Két veronai nemes
VI. Henrik
III. Richárd
János király
Titus Andronicus
II. 15991607
Szentivánéji álom
A velencei kalmár
Windsori víg nők
Ahogy tetszik
II. Richárd
IV. Henrik
V. Henrik
Romeo és Júlia
III. 16081612
Troilus és
Cressida
Szeget szeggel
VIII. Henrik
Julius Caesar
Hamlet
Othello
Athéni Timon
Lear király
Macbeth
Antonius és
Kleopátra
Coriolanus
IV. 1610-es
évek eleje
Regényes
színművek
Téli rege
Vihar
Romeo és Júlia
(1595)
A Romeo és Júlia szerkezete és
cselekménye
I. felvonás
Szerkezet
Szín
Cselekmény
expozíció
1.
A Capulet és a Montague család szolgái vitatkoznak
Romeo reménytelen szerelméről panaszkodik
bonyodalom
2.
Páris Júlia kezét kéri Capulettől
Romeo kezébe kerül a Capulet-estélyre szóló meghívó
3.
Capuletné rá akarja beszélni Júliát, hogy menjen férjhez
4.
Romeo Capuleték báljára készül
5.
Capuleték bálján találkozik Romeo és Júlia
A Romeo és Júlia szerkezete és
cselekménye
II. felvonás
Szerkezet
Szín
Cselekmény
bonyodalom
(folytatás)
1.
Mercutio Romeóval beszélget a szerelemről (ugratás)
2.
erkélyjelenet
3.
Romeo Lőrinc baráttal megbeszéli a titkos esküvőt
4.
Mercutio Romeóval beszélget
A dadus jön, és Romeo általa hívja Júliát Lőrinc baráthoz
(gyónás)
5.
A dadus – Júliát ugratva – lassacskán elmondja, mit
végzett
6.
Titkos esküvő Lőrinc barátnál
A Romeo és Júlia szerkezete és
cselekménye
III. felvonás
Szerkezet
Szín
Cselekmény
tetőpont
1.
A párbajban előbb Mercutio, majd Tybalt
is meghal
késleltetés
2.
Júlia kétségbeesik a hír hallatán
3.
Lőrinc barát rábeszéli Romeót,
hogy vigasztalja meg Júliát,
aztán utazzon el
4.
Capulet megegyezik Páris gróffal,
hogy a gyász ellenére megtartják
az esküvőt
5.
Romeo és Júlia hajnalban
elbúcsúzik egymástól
Júlia tiltakozik az esküvő ellen, de anyja
elutasítja
A Romeo és Júlia szerkezete és
cselekménye
IV. felvonás
Szerkezet
Szín
Cselekmény
késleltetés
(folytatás)
1.
Lőrinc barát beavatja Júliát a tervbe
2.
Készülődés az esküvőre
3.
Júlia kiissza az üvegcsét,
és tetszhalott lesz
4.
A család az esküvőre készülődik
5.
Fölfedezik, hogy Júlia halott
A Romeo és Júlia szerkezete és
cselekménye
V. felvonás
Szerkezet
Szín
késleltetés
(folytatás)
1.
Romeo értesül Júlia haláláról, de Lőrinc barát üzenetéről
nem
2.
Lőrinc barát megtudja, hogy üzenete nem ért célba
3.
Capuleték kriptájánál Romeo megöli Párist, majd mérget
iszik és meghal
Lőrinc barát, majd a fölébredő Júlia fölfedezi holttestét, és
Júlia tőrt döf magába
A két család a fiatalok holtteste mellett megbékél
katasztrófa
Cselekmény
A cselekmény és kérdései
4 nap
története
a boldog
beteljesülésben
benne van az
elmúlás
fájdalma is
házasság
véletlenek
sorozata
a szenvedély
hatalma
boldogság és
boldogtalanság
egyszerre
Örökké
fenntartható-e a
szerelem
hőfoka?
a szerelemben
eleve benne rejlik
a tragikum
az igazán komoly
szerelmet a halál
hitelesíti és teszi
időtlenné
A főszereplők
kezdetben
bolondos
fiatalember
menekülnie kell, és
felelősen
szembenéz
sorsával, tragikus
hős lesz
szenvedélyes, de
indulata elragadja,
és megöli Tybaltot
eleinte a nagy
szerelmi
érzést keresi
(Róza
elérhetetlen)
Romeo
cselekvő fiatal
felnőtté válik,
és irányítani
próbálja
sorsát
valamivel
idősebb Júliánál
Júlia iránti
szerelme őszinte
és természetes
tisztán akarja
megőrizni
szerelmüket
A főszereplők
eleinte még
gyerek,
14 éves
kockázatot vállal
(tetszhalál), és
tragikus hős lesz
Tybalt halála sem
tántorítja el
dajkájával
őszinte és
bizalmas,
anyjával
szófogadó
Júlia
felelős
döntéseket
hoz,
és irányítani
próbálja sorsát
Romeóval való
találkozása teszi
önálló
személyiséggé
tisztán akarja
megőrizni
szerelmüket
felnőtté kell
válnia
A dráma későbbi élete
MAGYAR FORDÍTÓI:
 Szász Károly
 Kosztolányi Dezső
 Mészöly Dezső
FILMFELDOLGOZÁSOK:
 1937. Czukor György
 1968. Franco Zeffirelli
 1996. Baz Luhrmann
ZENEI FELDOLGOZÁSOK:
 Prokofjev – balett
 Berlioz – drámai szimfónia
 Gounoud – opera
 Csajkovszkij – nyitány
 Bernstein – West Side
Story – musical
 Gérard Presgurvic –
musical