Transcript letöltés

A barlangok.
Általános bevezetés
II. félév 1. óra
Bevezetés

barlangok: mit nevezünk, nevezhetünk barlangnak?

földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg;

élettelen természeti értékek, 1961 óta álnak védelem
alatt;

állam tulajdonjogát képezik;

sajátos, zárt világ: ásványkincsek, cseppkövek,
őslénytani és régészeti leletek, ivóvízbázis, sajátos
élővilág és mikroklíma, esztétikai élmény;

kisméretű barlang: sziklaodú, kőfülke, sziklaüreg,
sziklaeresz;
Barlangok keletkezése

szingenetikus: a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet
létrehozó folyamatok hatására,

posztgenetikus: utólag, a már megszilárdult kőzeteket
pusztító természeti folyamatok révén;

szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a
korallzátonyok növekedése során közbezárt
korallbarlangok, oldott mészanyagot tartalmazó
patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során
keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése
során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti
lávabarlangok;
Barlangok keletkezése

Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben
létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így
keletkezett repedések mentén:

utólagos elmozdulások:
tektonikus b.,

szél koptató munkája:
deflációs b.,

fagy repesztő hatása, vmint a meredek, sziklás
tengerpartokon a hullámverés hatása:
abráziós b.,

gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása:
gleccserb.
Barlangok keletkezése

karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat
elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy
mennyiségű - rendszerint nem karsztos térszínről
származó - víz jut be a rendszerbe:
víznyelőb.

vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű
vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a
forrászónák térségében:
forrásb.

kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása
függőleges aknab., zsombolyok

karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek
által kialakított barlangok:
vadózus b.

üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá
válásával megkezdődik lassú pusztulásuk;
Barlangok keletkezése

cseppkőbarlangok,

jégbarlangok,

Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot
ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30
barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja
meg;

145 barlang fokozottan védett;

Országos Barlangnyilvántartás vezetése a Minisztérium
feladata, melyet a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani
és Földtani Osztálya lát el;
13/1998 KTM rendelet a barlangok
nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának
és kutatásának egyes feltételeiről, valamint
a barlangok kiépítéséről
rendelkezik
az Országos Barlangnyilvántartás
vezetéséről, mely nyilvános;
nyilvántartás
áll alapadatokból és a hozzájuk kapcsolódó
mellékletekből;
fokozottan
védett, megkülönböztető védelmet igénylő v. a
környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett
barlangok esetén természeti állapotfelvételt és kezelési
tervet kell készíteni;
13/1998 KTM rendelet

rendelet rendelkezik:

barlangok látogatásáról,

túravezetésről,

idegenvezetésről,

kutatási tevékenységről,

hasznosításról,

barlangi mentésről;
13/1998 KTM rendelet
alapadatok

azonosító adatok: nyilvántartási (kataszteri) szám,
neve, bejárati koordináták,
bejárat ingatlan-nyilvántartási
(helyrajzi) száma;

közigazgatási adatok: bejárat szerinti megye, majd
település neve,
illetékes természetvédelmi
hatóság neve, címe;
Alapadatok

védelmi helyzet: védetté v. fokozottan védetté
nyilvánítás ténye, indoka,
jogszabály címe és száma,
• felszíni területre vonatkozó adatok;
• kezelési adatok; látogathatóság feltételei,
kiépítés ténye, feltételei,
hasznosítás jellege;
A barlangok.
Látogathatóság
II. félév 2. óra
Látogatás

látogatás: barlangba, vagy annak egy részébe történő
személyes bejutás, bejárása, ill. az ott történő
tartózkodás, ha annak egyedüli célja a barlang
megtekintése;

barlangi túravezetés: idegenforgalmi hasznosítással nem
rendelkező barlangnak tapasztalattal és képzettséggel
rendelkező személy által másokkal együtt történő
látogatása;

barlangi idegenvezetés: idegenforgalmi hasznosítási
céllal kiépített és megnyitott barlangnak a bemutatása;
Látogatás

kutatás: ismeretlen barlangok, szakaszok feltárása,
már ismertek tudományos megismerése, környezeti
tényezők, állapotok dokumentálása;

hasznosítás: barlang igénybevételével történő
szolgáltatás (túravezetés is);

barlangi mentés: barlangban balesetet szenvedett,
vagy azt elhagyni képtelen személy felszínre juttatása
érdekében speciális gyakorlattal rendelkező szervezett
által végzett tevékenysége;
Turizmus számára megnyitott barlangok

tömegturizmus: nagyobb létszámú csoportokban,
szakvezetővel való látogatás;

látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természetátalakítást igényel;

barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő, szükség szerint - korláttal ellátott járószint és
elektromos világítás van kialakítva;
Turizmus számára megnyitott barlangok

zöld turizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel
történő látogatás a viszonylag érintetlen, védett
természeti értéknek minősülő barlangban;

látogatás feltételeinek biztosítása jelentős
természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos
közlekedést lehetővé tevő járószint (létra, lépcső, híd)
van kialakítva;

bejárás mozgáskészséget és turistaöltözetet igényel;
Turizmus számára megnyitott barlangok

kalandturizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel
történő látogatás a viszonylag zavartalan, védett
természeti értéknek minősülő barlangban
kalandkeresés, aktív pihenés céljából;

látogatás feltételeinek biztosítása természetátalakítást
nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedés van
kialakítva;

barlang, kúszással, mászással történő bejárása
mozgáskészséget, fizikai állóképességet valamint
barlangi alapfelszerelést (lámpa, sisak, overall) igényel;
Turizmus számára megnyitott barlangok
gyógyturizmus:
gyógybarlanggá nyilvánított barlang
klimatikus adottságainak, orvosi felügyelet mellett történő,
gyógyítási célú igénybevétele egészségügyi panaszok,
illetve fájdalmak enyhítése;
jelentős
természetátalakítást igényel;
betegek
barlangban való tartózkodása illetve a
gyógyhellyé kijelölt terület megközelítése érdekében a
barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő
járószint, elektromos világítás, pihenőhely van kialakítva;
légzőszervi
megbetegedésben szenvedők
betegségtüneteinek megelőzése, csökkentése, fizikai
kondíciójuk javítása;
Turizmus számára megnyitott barlangok

fürdő turizmus: barlangokba található, különböző hőfokú
vízre épülő gyógy- vagy rekreációs tevékenység,

orvosi javaslatra vagy saját igény szerint;

Miskolctapolcai-tavasbarlang,

Diósgyőrtapolcai-barlang;
A Barlangfürdő vízminősége
• Termál-forrás vízhõmérséklete 29,4 °C
•NO3 - 1,3 mg/l
•Cl - 8 mg/l
•SO4- 2-5 mg/l
•HCO3 - 366 mg/l
•K - 1,9 mg/l
•Ca2 - 101 mg/l
•Mg2 - 11,9 mg/l
•Na - 9,2 mg/l
A Barlangfürdő
Gyógyászati ellátások:

iszappakolás, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi
gyógymasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs),

víz alatti csoportos gyógytorna, 18 éves kor alatti
csoportos gyógyúszás;
Wellness szolgáltatások:


frissítő masszázs, aroma olajos masszázs, speciális
masszázsok (csokoládés, paprikás, algás),
pedikűr, parafinos kézápolás, UWE Sunboard málybarnító
Barlangok megóvása

védettség kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a
befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére,
bármilyen halmazállapotú kitöltésére,

természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen
létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő
szakaszára;

ha a barlang természetes állapotának fenntartása
szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, v.
hatóság korlátozást rendelhet el;

védőövezetét a felszíni területen a miniszter
jogszabályban állapítja meg;
Barlangászathoz szükséges felszerelés

sisak,

lámpák: egy nagyobb fényű fővilágításból és egy kisebb
erejű tartalékvilágításból áll, fővilágítást a sisakra erősítik;
nagy erejű halogén vagy LED lámpákat használnak,
nagyobb időtartamú expedíciók acetilén gázzal világító
karbidlámpákat;


ruházat: thermo-polár anyag, ami polipropilénből van,
külső ruha egy overall, ami egy nagy szakítószilárdságú
anyagból, cordurából és/vagy vízálló PVC anyagból
készül;
Barlangászathoz szükséges felszerelés

elsősegély-felszerelés: kisméretű sebkötöző csomag, és
egy alumínium túlélőfólia;

beülőheveder (beülő): nagy szakítószilárdságú
hevederből készül, a barlangász combjait, derekát,
csipőjét fogja körül;

ereszkedőeszközök: ezek térben vagy síkban többször
megtörik a kötelet, és az ezáltal megnövekedett
súrlódással fékezik a barlangászt;

karabinerek: általában 5 darabra van szükség
személyenként, hogy a mászó-ereszkedő gépeket és
egyéb felszereléseket rögzítsük magunkon
A barlangok.
Kataszter és élővilág
II. félév 3. óra
Magyarország barlangkataszter szerinti
felosztása

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Dokumentációs Szakbizottsága 1971-72-ben
elkészítette Magyarország barlangkataszteri
számfelosztását,

az Ausztriában bevezetett és gyakorlatban bevált
rendszerhez kapcsolódva;

kataszteri határok pontos leírása a Karszt és Barlang
folyóirat 1972-es számában megtalálható, amihez
képest csak néhány változtatás történt;
Magyarország barlangkataszter szerinti
felosztása

Alpokalja: Soproni- és Kőszegi hg.;

Budai-, Visegrádi-hg., Pilis;

Mecsek, Villányi-hg.;

Börzsöny, Cserhát, Mátra;

Balatonfelvidék, Bakony;

Bükk;

Vértes, Gerecse;

Aggteleki-karszt, Zemplén;
Magyarország barlangkataszter szerinti
felosztása
5400 Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát
 5410 Cserehát és a Bódván túli karszt




5420 Rudabányai-hegység és a Sajó-balparti-dombvidék





5411 Szendrői-hegység és környéke
5412 Szalonnai-karszt – Esztramos
5413 Bódvalenke környéki karszt
5421 Sajó-balparti-dombvidék
5422 Rudabányai-hegység
5430 Galyaság
5440 Szilicei-fennsík magyarországi része
5450 Alsó-hegy


5451 Alsó-hegy Ny-i vonulat
5451 Alsó-hegy K-i vonulat
Bevezetés

majd minden barlangban jelen van az élet, kivétel a CO2
-osak;

szerves élet alaptényezői: általában fagypont feletti
hőmérséklet, nedvesség vagy víz, oxigén és táplálék - barlangi környezet;

Minden barlangban döntő minimum tényező a fény.
Ebből a szempontból világosan megkülönböztetendő a
fényhatárig terjedő bejárati régió (chasma) a teljesen
sötét tulajdonképpeni igazi barlangtól (antron);
Az életfeltételek

a fény az állatvilág szempontjából is jelentős tényező,
mégis sokkal inkább megszabja bizonyos növények
jelenlétét a barlangban;

élnek sötét barlangokban zöld növények, mégpedig
moszatok;

szárazföldi állatvilágának életét a helyrajzi, talajtani és
meteorológiai tényezők szabják meg:

bejárat helye, égtáj felé fordulása, nagysága, az
üregrendszer méretei, bonyolultsága; egy- vagy
többszintűsége, a bezáró kőzet hasadékrendszerének
fejlettsége;
Az életfeltételek

barlang szilárd kitöltéseinek (iszap, homok, kavics,
kőhordalék, cseppkőképződmények, jég) minősége
és mennyisége döntő lehet az állatfajokra;

éghajlata igazi „mikroklima„ viszonylagosan önálló és
független; a bejáraton keresztül a földfelszíni helyi
„makroklíma" bizonyos távolságig, mélységig érezteti
a hatását;

barlangi levegő mozgásai, belső szélviszonyai
többnyire kimutatható összefüggésben vannak a
földfelszíni hőmérséklettel és légnyomással, új bejárat
a barlang eredeti mikroklímáját gyökeresen
megváltoztathatja;
Az életfeltételek

barlangok levegőjében általában valamivel több a
széndioxid, mint a légkörben. Vannak erősen széndioxidos; sőt kénhidrogénes barlangok is;

kevés száraz, állandó nedvesség;

csepegések mértéke és mennyisége kimutathatóan a
földfelszíni csapadékviszonyok függvénye, levegő
viszonylagos páratartalma 90 % felett van, de általában
95-100 %;

levegő hőmérséklete a közép-európai barlangokban
általában 10±1 C°. Természetesen akadnak
melegebbek is, pl. a Veszprémtapolcai Tavasbarlang;
Az életfeltételek

vizek hőmérséklete nálunk általában megfelel a levegő
hőmérsékletének és a sötét barlangban nem is igen
ingadozik, 8-10 C°,

pH általában valamivel 7 felett van. Az oxigén- és a
szabad széndioxid-tartalom igen különböző lehet.

A cseppköves barlangok vizében a
kalciumhidrokarbonát mennyisége jelentékeny
élővilág

barlangi élővilágon (troglobios) belül a növényeket és
az állatokat három csoportra osztották fel:



barlangi vendégek (trogloxének): véletlenül, szél,
víz, ember által behurcolt vagy betévedtek, amelyek
létfeltételeiket a barlangban nem találják meg,
rövidesen elpusztulnak;
barlangkedvelők (troglophilek): tulajdonképpen
külvilági fajok, amelyek nincsenek a barlanghoz
kötve, azt önként keresik fel;
kialakulhat ott egy állományuk, amely a barlangban
szaporodik is;
élővilág

Barlanglakók (troglobiontok): csak barlangban előforduló
fajok, teljesen a barlangi környezethez vannak kötve, csak
egészen kivételesen találhatók barlangon kívül.

Többnyire színtelenek, fehérek; szemük csökevényes
vagy hiányzik;

három szervezetcsoport aránya a barlangok élővilágában
nem egyenlő;

legtöbb mindig a trogloxén és troglophil faj. példányaik
főképpen a bejárati szakaszban találhatók, állományaik
változók és esetleg ki-, bevándorlást végeznek;
növényvilág

legtöbb fejlett növény a nyílásnál;

virágos nővények közül egyesek módosulásokat
mutathatnak, termést legtöbbször nem hoznak;

elektromos világítású barlangokban többször megfigyelték,
hogy egyes villanykörték körül kialakult egy kis zöldnövényegyüttes;

1950-60: Baradlából 69, a Békebarlangból 90, a Mánfaibarlangból 13 moszatfajt írnak le;

barlangok talajában, a besodródott növényi
maradványokon, fadarabokon stb. legtöbbször találunk
gombákat;
gombák, baktériumok

az alacsony hőmérséklet és a sötétség csak kevés fajnak
kedvez,

ezért sokan nem jutnak tovább a myceliumképzésnél,
torzképződményeket mutatnak és nem hoznak termőtestet;

sok barlangi bogár testén apró, különleges gombák
(Laboulbeniales) élnek;

barlangi talajgombák között antibiotikumot termelő fajokat is
találtak;

vas- és kénbaktériumok, kórokozó fajok igen kis számban
vannak jelen; emberek tartózkodása a levegőben levő
csírák számát tetemesen növeli;
állatvilág

Föld barlangjaiban talált állatok rendszeres katalógusa,
az „Animalium Cavernarum Catalogus" Wolf B.
szerkesztésében 1934-38 között jelent meg;

Egysejtűek (Protozoa), barlanglakó nincs közöttük;

Laposférgek (Platyhelminthes): örvényférgek
(Turbellaria), denevéreink szervezetében többféle
szívóféreg (Trematoda) élősködik;

fonálférgek, gyűrűsférgek (dia): trogloxén vagy troglophil
fajok;
állatvilág

kagylós- és evezőlábú rákok; bejárati szakaszokon többféle
trogloxén szárazföldi ászka (Oniscoidea) található. Érdekes
fajunk a Baradlában mindenfelé közönséges, fehér és vak
Mesoniscus graniger;

vannak valódi barlanglakó víziászkák; felemáslábú rákok;

kevés az igazi barlanglakó rovar: sok ugróvillás faj (dia);

szitakötők lárvái és fatetvek (Copeognatha) csak mint
trogloxének fordulnak elő;

két csökevényes szemű „vakbogár" él: a Baradlában a
Duvalites hungaricus, a Lillafüred-környéki Kecskebarlangban pedig a Duvalites Gebhardti (dia);
állatvilág

pókok, atkák: Bükk-hegység barlangjaiban és a
Baradlában a Porrhomma profundum (dián);

kagylók közül a Baradla- és az Abaligeti-barlang
vizeiben kis borsókagylók (dián);

Troglobiontok az Abaligeti-barlang és a mánfai Kőlyuk
vak vízicsigái, félcsupasz rablócsiga (dián);

a veszprémtapolcai Tavasbarlangban a fürge csellének
egy barlangi formája alakult ki, amely a felszíni
fajtársaktól nagyságban, méretekben, színben és
élettanilag is különbözik;