Transcript Barlangok kialakulása

Barlangok kialakulása
Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében, természetes
úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható
üregeket. Tudománya a szpeleológia, más néven barlangtan,
bejárói a barlangászok, bejárása a barlangászás.
A barlangokat alapvetően két csoportra oszthatjuk,
ezek a szingenetikus, illetve a posztgenetikus (más
néven epigenetikus) barlangok.
A barlangok egyik fajtája a szingenetikus (=együtt
keletkezett) barlangok, melyek a befoglaló kőzet
keletkezésével egy időben jöttek létre.
A posztgenetikus vagy epigenetikus (=később
keletkezett) üregeket másodlagos barlangképző
hatások, illetve folyamatok alakították ki.
Szingenetikus
barlangok
Posztgenetikus
barlangok
Szingenetikus
barlangok
●Lávahólyag
●Lávacsatorna
●Mésztufabarlangok
●Korallbarlangok
●Gejzírbarlangok
●Telérben képződött
barlangok
Posztgenetikus
barlangok
●Szerkezeti vagy
kőzethasadék-barlangok
●Áltektonikus vagy
suvadásos, rogyásos
barlangok
●Szélmarásos, deflációs
barlangok
●Gipszduzzadásos
barlangok
●Korróziós, oldott
barlangok (hévizes)
●Eróziós barlangok
A barlangi klíma
A barlangokra jellemző a hőmérsékleti kiegyenlítettség, ez
mindig az adott terület évi középhőmérsékletével
megegyező értéket jelent (Magyarországon 10-13 °C).
Az ősember egyrészt a hőmérséklet eme kiegyenlítettsége
miatt választotta lakóhelyéül a barlangokat. A
jégkorszakban még a felmelegedések idején is hidegebb
volt az éghajlat, mint ma, így érthető, ha a télen-nyáron
egyforma, jól kibírható klímájú barlangokba költöztek.
Magas a barlangi levegő relatív páratartalma. A tipikus
barlangi részek értékei 98-99% érték körül mozognak, a
hőmérséklethez hasonlóan ez a tényező is egyforma
minden évszakban.
Egyes barlangokban, főleg a barlangrendszereknek
számító nagyobbakban különböző irányú és jelentőségű
légmozgást (huzatot) tapasztalhatunk.
Barlangrajz
Magyar rekordok
Nemzetközi rekordok
Leghosszabbak
Pálvölgyi-barlangrendszer
Mamut30 200 m
barlangrendszer,USA,
Kentucky, 590 629 méter
Baradla-Domicabarlangrendszer
Optimiszticseskaja,
Ukrajna, 214 000 méter
25 120 m (magyarországi
szakasz 20 500 m)
Jewel Cave, USA, DélDakota, 207 718 méter
Ariadne-barlangrendszer
14 300 m
Hölloch, Svájc,
Tapolcai-barlangrendszer
12 000 m
191 909 méter
István-lápai-barlang
Wind Cave, USA, DélDakota, 186 780 méter
r
A leghosszabb barlang
Mammoth Cave, USA
Magyar rekordok
Bányász-barlang
275 m
Nemzetközi rekordok
Legmélyebbek
Krubera (Voronja), Grúzia
2191 méter
István-lápai-barlang
254 m
Vecsembükki-zsomboly
236 m
Ariadne-barlangrendszer
204 m
Kessler Hubert-barlang
202 m
Lamprechtsofen
Vogelschacht Weg
Schacht, Ausztria, 1632
méter
Gouffre Mirolda / Lucien
Bouclier, Franciaország,
1626 méter
Reseau Jean Bernard,
Franciaország, 1602
méter
A legmélyebb
Krubera (Voronja), Grúzia
A karsztbarlangok kialakulása és fajtái
A karsztos kőzetek belsejében futó járatokat abban az
esetben nevezik barlangnak, amennyiben azok ember
által járhatók. A szpeleológia (barlangtan) a karsztvízhidraulika törvényeit figyelembe véve barlang
kritériumnak azt a járatkeresztmetszet méretet tekinti,
ahol a karsztvíz már képes turbulensen áramlani. Ez
nagyjából 5–15 mm-es átmérőt jelent, ami persze jóval
kisebb a hagyományos fölfogású barlangmérettől. A
Föld leghosszabb karsztos barlangja az Egyesült
Államokban található Mammoth Cave, hossza mintegy
530 km.