Transcript Keretrendszerek, szerzői rendszerek

Az e-learning rendszer és
szereplői
Infrastrukturális elemek
Hardver elemek
- Szerver: a képzésmenedzsment alkalmazás, a tananyag
és egyéb szoftverelemek, és a tanulással kapcsolatos
információk tárolása és kezelése.
- Kliens: a tanuló munkaeszköze, maga a számítógép, a
releváns szolgáltatások elérésére.
- Hálózat: a szerver-kliens kapcsolat közvetítő eleme.
Infrastrukturális elemek
Szoftver elemek
- Szerveralkalmazások: erőforrás igényes programokat oszt meg a
kliensek között.
- Böngésző: a kliens gépen futó alkalmazás (MS operációs rendszerek
esetén az operációs rendszer része, melynek célja a képzésmenedzserrendszer szolgáltatásainak elérése, illetve a tananyag futtatása.)
- Képzésmenedzsment rendszer (LMS, Learning Management System):
célja a képzési folyamat tervezése, szervezése, végrehajtása,
értékelése.
- Tartalommenedzsment-rendszer (LCMS, Learning Content
Management System): célja a tananyagok, illetve tananyagelemek
létrehozása, tárolása, szűrése stb.
- Kiegészítő alkalmazások: többnyire kapcsolódó, adott tevékenységre
kialakított és optimalizált szoftverek.
Keretrendszerek
Azon alkalmazások (modulárisak) összessége,
melyeken keresztül a felhasználói jogosultsággal
rendelkezők az ismeretanyaghoz férhetnek.
Jellemzőik ( eszközrendszer, szolgáltatások,
kialakításuk stb.) alapján tipizálhatjuk.
A keretrendszerek típusai
- DMS - korai keretrendszerek típusai, dokumentumkezelő rendszerek.
- CMS - Course/Content management System - a felhasználókat a
szerint kezeli, hogy milyen kurzushoz kapcsolódnak, mit kell tanulniuk.
- LMS - Learning Management System - tanulásirányítási rendszer -
feladata, a felhasználók azonosítása jogaiknak megfelelően,
hozzárendelje azokat a kurzusokhoz, szolgáltatásokhoz,
tananyagokhoz. Teljesítmények, események kezelése, naplózás.
- LCMS - Learning Content Management System - tananyagkezelő
rendszer. (SDT) Fő feladata a tanulási egységek (LO) elemeinek a
tárolása, a felhasználók tárolása, a tananyag bejárási útjainak a
tárolása, ebből kifolyólag szerzői rendszereket is tartalmaznak,
amelynek segítségével a tárolt tananyagelemekből
tananyagstruktúrákat, kurzusokat lehet felépíteni.
Az e-learning keretrendszerek eszközrendszere
Tananyag szolgáltatás (formátumok, szabványok,
hivatkozások, tananyagelemek, fogalmak kezelése)
Kommunikációs eszközök (Különböző típusú üzenetek
kezelése-csevegés, e-mai stb.)
Személyes szolgáltatás (naptár, könyvjelző, felületre szabás
stb.)
Tevékenységek ( blog, wiki, fájl megosztás, címkézés, teszt,
szavazás, kérdőív, teszt stb.)
Egyéb (csoportkezelés, kivételek, tárhely, portfólió, erőforrás
igények, felhasználók azonosítás stb.)
Szerzői rendszerek jellemzői
· a multimédia elemek (felirat, szöveg, grafikus, audio és video
ablakok, animációs szekvenciák és interakciós eszközök nyomógombok) elhelyezésére alkalmas grafikus szerkesztő felület,
· a médiaelemek megjelenítésére, lejátszására (például videóanyag,
hanganyag) alkalmas modulok
· tartalmaz olyan szinkronizációs eszközöket, amelyekkel a
felhasználó különböző adattípusokat (szöveg, kép, hang, video, stb.)
kombinálhat és egyszerre játszhat vissza.
· tartalmaz felhasználói interakciós eszközöket. Ez lehet egyszerű
start/stop/pause interakció, vagy akár touch-screen interfész, amely
ciklusokat, vagy feltételes eljárásokat indít.
A szerzői rendszerek típusai
Laporientált szerzői rendszerek - egyes tananyagegységeket oldalanként fogja fel.
Az hogy egy-egy oldal, lap mekkora területet foglal el, ez mindig a rendszer definiálja.
(HTML szerkesztők, bemutató készítő programok)
Ikonorientált rendszerek - Az egyes tartalmak ikonokként állnak a rendelkezésünkre
melyeket a folyamat ábra egyes fázisaira helyezve szervezhetjük meg az alkalmazás
működését. (pl. Authoware, programozási ismeretek stb.)
Időtengely orientált rendszerek - a tervezési fázisban létrehozhatjuk a kész projekt
szerkezetét. A tartalmi elemeket megjelenésük és láthatóságuk alapján kezelik.
Egyszerre több párhuzamos időfonal kezelésére alkalmasak (pl. háttér, menü,
navigációs területek és az időszakosan megjelenő elemek kezelése)(pl.Adobe Director)
Objektum orientált rendszerek – Rugalmasak, speciális munkák létrehozására is
alkalmasak, de programozási ismeret szükséges hozzá. (pl. Adobe Flash )
Szerzői rendszerek beszerzésénél fontos szempontok
* képes-e olyan futtatható anyagot készíteni, amelyet a célplatformokon
minden nehézség nélkül, jó minőségben, a tervezett sebességgel le
tudnak játszani
* tudja-e kezelni a felhasználni szándékozott külső eszközöket (pl.
video lemez)
* milyen adatformátumot képes olvasni és előállítani
* milyen hang, kép és video szerkesztési funkciói vannak
* mennyire objektumorientált
* mennyire felhasználóbarát
* nem kell-e külön jogdíjat fizetni a kifejlesztett anyagok után
Az elektronikus tananyag fejlődési útja
Elektronikus / digitális formában tárolt és szolgáltatott
szellemi alkotás, amely tudás, információ átadásra
alkalmas.
Elektronikus tananyag – első generáció
Jellemzők:
- Nem interaktív, passzív
- Elektronikusan készült tartalom (MS Office stb.)
- Digitalizált tartalom
- Videofilm, mesefilm, órai jegyzet stb.
Elektronikus tananyag – második generáció
Jellemzők:
- Számítógépes felhasználásra készülnek
- Multimédiás elemek használata
- Interaktivitás (tesztek, elágazások, választási
lehetőségek stb.)
- Kiegészítő anyag (strukturált)
- Módszertani anyag egészíti ki
Elektronikus tananyag – harmadik generáció
Jellemzők:
- Kimondottan oktatásra készültek
- Módszertani jellemzőkkel bírnak
- Interaktívak (a résztvevő aktív cselekvése szükséges)
- Multimédiás (kevés szöveg sok AV anyag)
- Sok a hivatkozás (lehet „bolyongani, ugrálni” az
anyagban)
- Önálló tananyag
- Tanulás, számonkérés összeolvad (továbblépni csak
helyes válasz esetén)
Elektronikus tananyag – negyedik generáció
Jellemzők:
- Kollaborációs lehetőségek
- A tananyag egy multikulturális közösség
produktuma
- Web 2.0 eszközei