Transcript 1.Tarsevo.matrjoska - Marosán György honlapja

Hogyan működik a társadalom?
1. Előadás
Mi az ember?
Milyen jelenségeket fogunk elemezni?
Miért altruista az ember, és miért nem?
Miért racionális az ember, és máskor miért vezeti az ösztön (animal
spirit)?
Mi az erkölcs, és miként alakul ki, és miért eltérő és/vagy miért
hasonló egyik vagy másik társadalomban?
Mi a törvény, és hogyan tanuljuk meg betartani a szabályoknak?
Jó-e hogy engedelmeskedünk, vagy rossz, és egyáltalán miért
engedelmeskedünk?
Miért jön létre, és miért jobb az állammal, mint nélküle?
Mi a piac, miért létezik, ha oly sokan kritizálják?
Miért és miként létezik még mindig adózás, ha mindenki el akarja
kerülni?
Miért létezik a család, a házasság, és meddig fog még?
Milyen módszerek, intézmények állnak rendelkezésre, hogy
eldöntsük, egy állítás igaz vagy sem?
Miért irtunk népeket, és miért áldozzuk fel magunkat
ismeretlenekért?
Előre jelezhető-e a történelem, és ha nem, miért igen?
Végül is mi mondható az előttünk álló 21. századról?
Mit adhat még az előadás a tanulmányaikhoz?
Egyre több olyan fogalom jelenik meg a szakirodalmakban,
amelyeknek kifejezetten evolúciós eredete van:

Megszakított egyensúly (punctuated equlibrium)
 Mém-elmélet, általában memetics,

Evolúciósan stabil stratégiák,

Evolúciósan adaptív környezet,

Evolúciós adaptációk,

Evolúciós fejlődés elmélet (evo-devo),
 Humán etológia,

Csoport szelekció,

Evolúciós pszichológia,

Intézményi (evolúciós) közgazdaságtan,

Viselkedési közgazdaságtan

Evolúciós konstrukciók,

Szervezeti ökológia,

Billenési pont (tipping point),

Szervezetek, ideológiák, fogalmak evolúciója
A félév tematikája
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
A kulturális evolúció mechanizmusa, a mém-elmélet, a
konstruktivista evolúció, az evolúciós adaptáció környezete. Az
ember „Matrjoska” modellje,
Miért van társadalom, miért állnak össze a lények csoportokba?
Az erkölcs létrejötte, mint evolúciósan stabil stratégia kiformálódása.
Az erkölcs evolúciója, miért hirdetünk különböző és miért követünk
részben azonos etikai elveket?
A csoport-identitás eredete, és az ideológiai evolúciója.
A vallás eredete, az egyén „hitre-programozottsága”.
Az állam, mint evolúciós adaptáció. Munkamegosztás, az osztályok,
mint evolúciós adaptációk,
A politika és a demokrácia, mint evolúciós adaptáció, a kultúrák
találkozása és változásának kérdései.
A párválasztás evolúciós elmélete,
A piac és a tulajdon evolúciós elmélete.
A történelem és a forradalom evolúciós elméletei. Az emberi
szabadság történelmi tendenciája.
A társadalmi fejlődés menete, a jövő körvonalai. A posztmodern 21.
század
Teljesítmény-értékelés
A hallgatói teljesítmények értékelése két tényezőből tevődik
össze: az előadáshoz kapcsolódó írásos házi-dolgozat, valamint
vizsga.
A ZH héten és/vagy a félév végén egy ZH megírása várható. A ZH
lehetséges kérdéseit a ZH időpontja előtt legalább egy
hónappal közreadjuk
A házi dolgozat témája szabadon választható, de kapcsolódnia kell
vagy a kötelező irodalomhoz, vagy az előadásokhoz, és
előzetes egyeztetést igényel.
A dolgozat formai és tartalmi követelményeit az előadáson
részletesen megbeszélésre kerül. Beadás határidő: 2013.
május 17.
A vizsgán a dolgozattal kapcsolatban feltett két kérdésre kell
választ adni.
Aki a 12 előadásból 9 előadáson részt vesz, annak a beadott
dolgozat alapján megajánlok jegyet.
Az írásbeli dolgozat minimum 8 oldalas, és a evolúció
szempontjából feldogozott témát kell tartalmazzon. A
következő fóliákon lehet látni néhány lehetséges témát.
A kinyomtatott anyagot 2014 december 16-ig az E II 22-ben kell
leadni.
Kötelező és ajánlott irodalmak
Kötelező irodalom:
 Marosán György honlapján (www.marosan.com)
található előadás anyagok,
 A honlapon található, kijelölt tanulmányok
Ajánlott irodalom:
Marosán György: Hogyan készül a történelem?
Money-Plan Kiadó 2006.
David Brooks: A társas lény 2013.
Bereczkei Tamás: Az erény természete. Typotex
Kiadó 2009.
Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés. Sanoma.
2006.
A kötelező olvasmányként kijelölt és a honlapon
található tanulmányok








Marosán György (2006): Az aranyszabályok evolúciója. Magyar
Tudomány. 2006/12 1489-1498.
Marosán György (2007): A proszociális értékek evolúciója a játékelmélet
kísérletek tükrében. Közgazdasági Szemle 2007 Július-Augusztus. 716702.
Marosán György (2008). Az etnocentrizmus evolúciós elmélete. Magyar
Pszichológiai Szemle. Vol. 63. No.4 709-731.
Marosán György (2010): Matrjoska cikk BGF KKF Tudomány Napja
konferencia
Marosán György (2011): A gazdasági döntések evolúciós elméletének
néhány kérdése. Köz-Gazdaság. VI. évfolyam 1. szám. 107-122.
Marosán György (2011): Az altruizmus rejtélye és az állam matematikai
elmélete. Mozgó Világ. 2011/8. 97-104.
Marosán György (2012): A kommunizmus matematikai elmélete. Mozgó
Világ 2012/7 87-100
Marosán György (2012): A Nyugat jövője: hanyatlás vagy új kezdet,
Beszélő. Julius-augusztus 7-8-9 szám. 13-18.
Lehetséges témák (1)











Miért gazdag az egyik társadalom, és miért szegény egy másik?
Mi az oka a társadalomban az egyenlőtlenségnek?
Lecsökkennek-e valaha a társadalmi egyenlőtlenségek?
Mi a szerepe a történelemben a forradalomnak?
Jó volt-e, hogy leszálltunk a fáról?
Jó volt-e, hogy elkezdtünk földet művelni?
Jó-e vagy rossz-e az állam, vagy a piac?
Előre viszik-e vagy sem a társadalmat a globalizáció?
Működőképes-e a multikulturális identitás?
Mi is lesz a művészetek jövője?
Mi lesz a kis népek nyelvével (eltűnnek-e)?
Lehetséges témák (2)












Ha egyre többet tudunk a világról, miért mégis egyre több babona?
Az erőszak bele van-e programozva az emberbe?
Ha igen, megszűnnek-e valaha a háborúk?
Ha nem, mikor és milyen feltételekkel szűnnek meg a háborúk?
Változott-e az évezredek során az, amit erkölcsnek nevezünk?
Változott-e a férfi-nő viszony, ha igen, miért, ha nem miért nem?
Változott-e az évezredek során a szerelem? Ha igen, miben? Előnyére?
Változott-e a család az évezredek során? Ha igen, miben, mi a jövője,
van-e jövője?
Változott-e szépségideál a történelemben? Miért?
Miért az tetszik nekünk, ami vagy aki?
Hogyan választunk partnert magunknak?
Változott-e a kívánatos házastárs? Miért?
Lehetséges témák (3)













Marosán György. Hogyan készül a történelem? Money-Plan kiadó,
de bármely amelynek igazolható kapcsolata van az evolúcióval.
Brian Sykes: Éva hét lánya. Akkord
S. Wells. Az ember útja. Alexandra
J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák,
J. Diamond. A harmadik csimpánz
J. Diamond: Összeomlás
Ernst Mayr: Mi az evolúció?
Maynard Smith – Szathmári Eörs. Az földi élet regénye.
Csányi Vilmos: Az emberi jelenség (Vince 1999), Van ott valaki?
Typotex 2000.
Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés
Edward O. Wilson: Minden egybecseng
Környezet, szűkösség, erőszak, Typotex 2004.
A világ helyzete: 2004, 2005, 2006, 2007, 2008. 2009. 2010.
Lehetséges témák (4)















Bereczkei Tamás Az erény természete. Typotex
C.N. McDaniel – J.M. Gowdy. Az édenkert kiárusítása. Typotex 2002.
R. Dawkins. Szivárványbontás. Vince. 2001.
Mérő László: Élő pénz. Tercium Kiadó. 2004.
Olivia Judson: Szexuális tanácsok mindenféle teremtménynek. Magyar
Könyvklub. 2004.
J. Diamond: Miért élvezet a szex? Vince 1998.
J.P. Changeux – Paul Ricoeur: A természet és a szabályok. Osiris 2001.
Matt Ridley: Génjeink. Akkord 2002
D. Hamer – P. Copeland. Génjeink. Osiris 2002
Scitowsky Tibor: Örömtelen gazdaság. K.J.K. 1992
Carlo Maria Martini – Umberto Eco – Miben hisz, aki nem hisz? Európa 2000
Michael Shermer: Hogyan hiszünk? Typotex 2001.
Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Akadémia Kiadó. 2001.
R. Cialdini: A befolyásolás pszichológiája. (Hatás – Typotex) )
M. és H Eysenck: Elmevadászat.
Lehetséges témák (5)
A honlapon található cikkek közül is lehet választani,
A honlapon található tanulmányok közül is lehet választani.
Hogyan kell feldolgozni?
1. Ismertetem mit mond a szerző, melyek a legfontosabb
állításai?
2. Megítélni, elegendően bizonyított-e az állítás?
Megírni, mi ennek a jelentősége ma a világban, Európában, és
Magyarországon?
3. Megírni, milyen vélemények fogalmazódnak meg ezzel
kapcsolatban?
4. Megírni, önnek mi a véleménye?
TED prezentációk feldolgozása
Paddy Ashdown: The global power shift.
Clay Shiky: Institution vs. collaboration
Clay Shirky: How the internet transform
government
Rachel Botsman: The currency of the new
economy
Jammy Drummond: Let’s crowsource
Don Tapscott: Four principles for open world
Howard Rheingold: The new power of
collaboration
Yochai Benkler: New open-source economics
Sam Harris: Science can answer moral
questions
Schlomo Benartzi: Saving for tomorrow,
tomorow
R. Wilkinson: How economic inequality harms
society
Niall Ferguson: A jólét 6 kegyetlenül jó "app"je
Mark Forsyth: What’s a snowgoster
M. Jakubowski: Nyílt forráskódú tervrajzok a
civilizációhoz
Gladwell: Choice, happiness, spagetti sauce
J. Diamond: Why societies collapse
J. Haidt: Religion, evolution, and the extasy of
self-transcence
J. Haidt: The moral roots of liberalism
Hans Rosling: A vallások és a demográfia
Hans Rosling: The best statistics…
Frans de Waal: Moral behavior in animals
Dan Ariely – irracionalitásaink..
D. Ariely: Our buggy moral
Devdutt Pattenaik: Kelet kontra nyugat –
elkápráztató mítoszok
Joseph Pine: What consumer wants
Roy Sutherland: an add man life
Gopnik: What do babies think
Jamie Drummond: Let’t crowsource ..
Marc Googman: A vision of crime int he future
Jean Baptiste Michel: Matehmatics of history
Sherry Turtle: Connected but alona
Berry Schwartz: Paradox of choice
Laurie Santos: Monkey economy
Geoffrey West: A városok és cégek meglepő
matematikája
Lean-Baptist Michel: The mathematics of
histoty
Kiindulópont (1)
„A dogmatikus evolúciónista elmélet
természettudományos képtelenség, mert azt
állítaná, hogy olyant ad, amije nincs..Isten a
fejlődést beleprogramozta az anyagba,
energiába és ez bomlik ki a történelem
során. Eleve benne kell legyen ahhoz, hogy
ki tudjon fejlődni..Az evolúció egy hipotézis.
Logikai hibák is vannak vele. Azok a fajok
maradtak fenn, amelyek alkalmazkodta. Mely
fajok alkalmazkodtak a környezethez? Azok,
amelyek fennmaradtak.”
Semjén Zsolt
A kiindulópont (2)



2008-ban jelent meg az „Animal Spirit: How Human
Psychology Drives the Economy, and Why It Matters
for Global Capitalism” című könyv. Szerzői - R. J.
Shiller, és G. A. Akeloff - a világgazdaság válságot,
és a vállalati csődök túlnyomó rész is, az ember
állati ősöktől örökölt döntési stratégiájának
tulajdonítják.
A „animal spirit” kifejezés újra felbukkan J.M.
Keynes „A foglalkoztatás, a kamat és a pénz
általános elmélete” című könyvében. Itt az emberi
döntéseket vezérlő - a körülmények nyomására, és
nem kimenetek mérlegelése alapján meghozott –
ösztönszerű választás jellemzésére.
Kérdés: milyen az ember, és miért
éppen olyan?
1. Alapkérdés: mi az evolúció?



1.
2.
A hétköznapi szóhasználatban egyszerűen a
„változás” szó szinonimájának tekintik,
A társadalomtudományokban gyakran a fokozatos,
lépésenkénti, esetenként mégis minőségi
változásokra vezető változásokat nevezik
evolúciónak
A biológiai szaktudománya kétféle meghatározást
ad:
Mikro-szinten = a populációk génösszetételének
változása a környezet szelekciójának hatására,
Makroszinten = a mai élővilág
egyetlen/egyszerűbb ős(ök)ből, fokozatos
módosulásokkal történő leszármazással alakult ki,
tudatos beavatkozás nélkül, az öröklődés és a
természetes szelekció együtthatásának
eredményeképpen.
2. Alapkérdés: Kezelhető-e a kultúra a
biológiai evolúció mintájára?
Az ötlet J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák.
Című könyvének olvasása közben jutott eszembe,
amikor leírja a Csendes Óceán betelepülését.
1.
Örököljük, amit a korábbi nemzedékek létrehoztak,
használjuk, és tovább adjuk,
2.
Elemi, vagy gyakran „atomos” szerkezetű,
3.
Befolyásolja az egyén túlélését, rátermettséget
meghatározó,
4.
Mutálódó, szelektálódik, és evolválódik
5.
Változását a környezeti kihívások generálják
6.
A környezeti kihívásokra intézmények
létrehozásával válaszolunk,
7.
Hosszú távon az adott környezetben leginkább
működőképes („legversenyképesebb”) társadalmi
organizmus (szocio-típus) jön létre.
A kulturális evolúció lényege






A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi
egységei – mémek – vannak,
Örököljük, és átörökítjük, a másolással és
tanulással,
A kultúra mutációja = a mémek változása,
rendszeresen hoz létre változásokat,
Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd
használhatóságuktól függően használjuk és
tovább adjuk, vagy elfeledjük,
A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget
befolyásoló
A kultúra evolúciója = a közösség
mintaösszetétele változik, és új konstrukciók
jönnek létre
3. Alapkérdés: evolúciós adaptációk
Figyelem: az adaptáció nem a folyamat, hanem az
eszköz jellegű eredménye
1. K. Popper: az élőlények arra kényszerülnek, hogy
folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire.
2. Az élőlények válaszai a környezeti kihívásra
valamilyen eszközként használható megoldás,
konstrukció .
3. Az evolúciót, ebben a tekintetben, mint a környezet
kihívásaira konstrukciókat (adaptív = hatékony
megoldásokat) generáló folyamatot lehet tekinteni
4. Alapkérdés: a kultúra „génjei”: a mémek
1. R. Dawkins „találta fel”, mint a gének mintájára, mint a
kulturális evolúció alapegységét.
2. Sokan vitatják, mert „darwinizálja” a kultúrát, és mert nem
olyan egyértelműen és világosan azonosíthatók, mint a
gének.
3. Mára általánosan elterjedt a használata, sőt kezd az üzleti
kultúrák oktatásába is „beszivárogni”.
4. A kultúrát úgy fogjuk fel, mint amely,
•
•
•
•
Elemi egységekből (mémekből) áll,
Ezek változhatnak,
A társadalom tagjainak a kultúrája különböző,
A társadalmi evolúció = a társadalom mém-szerkezetének
módosulása
• A génekből álló kromoszóma társadalmi megfelelője =
kulturális univerzálék
• A forradalom = kulturális univerzálék jelentős módosulása
5. Alapkérdés: A „barkácsoló” evolúció
Barkácsolás = kéznél lévő anyagokból,
ideiglenesnek szánt, pillanatnyi
problémákra használható, és
folyamatosan továbbépíthető megoldás.
A barkácsolt „konstrukciók” fajtái:
1.
2.
3.
4.
A biológiai felépítés (szem, szív, tüdő, agy)
Viselkedési stratégia (párkeresés, utódgondozás)
„Rés-konstrukciók” (fészek, boly, háló, barlang)
Szociális konstrukció (dominancia-sorrend, feladatmegosztás a csapatban)
5. Mentális konstrukciók (a világ tükörképei, és a viselkedést
meghatározó szabályok moduljai)
6. Alapkérdés: A környezet fontossága az
evolúcióban



Az evolúcióban bármely jelenségnek csak a
környezet tükrében van értelme. (Ez válasz a
közismert mondásra: a biológiában bármely
jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme)
R. Dawkins: „A diadalmas gén”-ben bevezeti a
kiterjesztett fenotipus (extended phenotype)
fogalmát. Az élőlényekhez hozzátartozó „külső”
konstrukciók.
A környezet szintjei:
• Adaptációs zóna,
• Ökológiai fülke
• Konstrukciós rés (niche construction)
7. Alapkérdés: az evolúciós „programozás”
Az élőlények evolúciósan programozott lények:




Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe –
átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins
példa)
A második szint: a mindenkori döntően genetikailag
meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás
rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat
módosíthatja.
A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális
tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és
hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák)
A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra
fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az
„újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer
változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása”
útján vezet a viselkedés megváltozásához.
„Ki vagy mi” a programozó?
A meghatározódás szintje:
 Sok minden meghatározódik a gének által
 Sok mindent a környezet határoz meg.
 A valóságban a kettő együtt meghatározó, és
elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap
területe)
A meghatározódás jellege:
1. Dinamikus: nem egy gén, hanem a gén-hálózat
együtt,
2. Visszacsatolt: a gén befolyásolja a környezetet, a
környezet befolyásolja a genetikai adottságot,
3. Folyamatos: a fogantatástól, a felnövekedésig
(„fetal-programming” és később is),
4. Komplex: a gének és a társadalmi környezet
kölcsönhatása átfedik egymást és összefonódnak.
8. Alapkérdés: az evolúciós értelmezés
logikája





Az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan
választ adjanak a környezet kérdéseire. A válasz
eszközként használható konstrukció.
Az új konstrukciók „barkácsolva” születnek. A
barkácsolás = kéznél lévő anyagokból, ideiglenesnek
szánt, pillanatnyi problémákra használható, és
folyamatosan továbbépíthető megoldás.
Az evolúció természettörténeti folyamatában, az
élőlények populációinak, és a természeti környezet
kölcsönhatásának következtében a környezet
alapvetően átalakulhat és új kihívásokat hozhat létre,
Az új környezetben fellépő, újszerű problémák
megoldása új megoldásokat igényel, amelyeket új
konstrukciók testesítenek meg.
Ennek során a viselkedési programok hierarchikus
rendszer jön létre
A majom-ember átalakulás jellemzője
Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi.
Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben
megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható
időpont, amely meghatározható volna határpontként.
A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából
lényeges intézménynek és konstrukciónak
megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a
„tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a
kommunikáció, a „hagyományok”, és a proszociális értékek „előképei” azonosíthatók.
A környezet kihívásai „vezérelték” az
emberszabásúak egy csoportját kulturális
válaszokat adni a kihívásokra.
Az ember kialakulásának fordulópontjai
Az emberré válás forradalmának jellemzői
Sorba venni a szakaszokat és röviden
jellemezni azokat
1.
2.
3.
4.
5.
Emberré válás – ez még a humán-etológia
korszaka
Modern ember – EAK – és az evolúciós
pszichológia- korszaka
Szimbolikus – a kulturális evolúció fontossá
válik (itt jelenik meg a beszéd)
Neolit - (itt jelenik meg a kultúra a maga
teljességében + egyenlőtlenség, hatalom,
hierarchikus közösség)
Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az
állam, és minden + írás, és egyre fejlettebb
fogalmi gondolkodás)
Az ember és a társadalom kialakulásának
„menetrendje”
A forradalom
neve
A kezdete
(i.e.)
A „robbanás”
(i.e.)
Kiteljesedés
(i.e.)
Jellegzetesség
(nóvum)
Az emberré
válás
2.5 millió
1.5-1 millió
500 ezer
Humán
etológia
A „modern”
ember
500 ezer
200-150
ezer
120 ezer
Evolúciós
pszichológia
Szimbolikus
Forradalom
120-80
ezer
60-40 ezer
20 ezer
Szimbólumok
használata
Neolit
forradalom
20 ezer
10-8 ezer
6 ezer
Kultúra
rendszere
Intézményi
forradalom
6 ezer
4-2 ezer
napjaink
Intézmények
mindenütt
MacLean, P. D. (1990): A „három-agy” modell
A 2. „emelet”:
a főemlős lény agya
Az 1. „emelet”:
Az emlős (rágcsáló) agy
A „földszint”:
A hüllő agy
Az ember Matrjoska modellje
Az intézmények szintje
A kulturális univerzáliák szintje
A szimbólumok szintje
A mentális modulok szintje
A humán etológia szintje
A humán etológiai szinten
belül három további szint
található: a főemlős agy, a
emlős agy, és a hüllő agy
1. szint: az emberré válás korszaka
Az emberszabásúaknál, és a kialakuló embernél
zajló „gazdasági” döntések:




Az idő-felosztás (mit tegyek?),
A javak megszerzésének helye, és ideje
A „javak” felosztása (kinek, mennyit?),
Az elosztás módja
A viselkedést a „három agy” modell írja le:
1.
Etológiai program („kattan-indít” program)
2.
Az egyéni (kondicionált) tanulás
3.
Szociális tanulás
2. szint: az anatómiailag modern ember
születése
Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel
ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és
stabilizálódik,
Felegyenesedés, a szexuális dimorfizmus csökkenése
Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt
életképtelenül születünk, energia-igényes, és
fontos a tapasztalat elsajátítása)
A csoport fontossága miatt megnő a szerepe a
csoporton belüli viszonyok kezelésének (a szociális
intelligenciának)
Fejlődik az eszköz-használat és készítés,
Ekkor jönnek létre az EP mentális moduljai
Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra
kifejlesztése irányában fejlődünk tovább
Koponya-méret:cm³
1400
1200
1000
700
500
300
200
5 millió
4 millió
3 millió
Holloway et al. Annual Review Anthropoloy. 2006 10. oldal
A másik …..
2 millió
1 millió
ma
A forradalom feltételrendszere: az evolúciós
adaptáció környezete
Evolúciós adaptáció
környezete
A kiváltott magatartás minták
Kis, 20-30 fős csoportok,
ellenséges környezetben
Etnocentrikus szindróma
Vadászat-gyűjtögetés, egymásra
utaltság
Elvárjuk a kölcsönösséget,
Követjük a tekintélyt
Állandó vándorlás
Szolidaritást magasra értékeljük
Folyamatos fenyegetettség, a
környezetnek való
kiszolgáltatottság
Idegen környezetben szorongunk,
és agresszívek leszünk
Sok éhezés
Szeretjük a cukrot és a húst
Az emlékezet által megőrzött
ismeretnek nagy értéke
Az öregek szerepe nagyon fontos
Ezt a szintet írja le az evolúciós pszichológia
Meghatározó fogalmai:
 Mentális modulok,
 Evolúciósan adaptív környezet
 „Ultimatív” magyarázatok keresése,
 Preferenciák és a beállítódások
létrejötte és a döntésbe való
beépülése
Mit jelent a „mentális modul” szint?
Az emberré válás – evolúciósan adaptív
környezetnek nevezett – körülményei által
felvetett problémákra kialakított viselkedési
formák,
Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek
egy meghatározott adaptív probléma
megoldásának eszközei,
A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával
döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben
lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk,
Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló
preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta
viselkedés irányába nyomja, és rendre
meghatározott választ generál
Mitől olyan hatékonyak a modulok





Az életben felvetődő problémák – párkeresés, megbízhatóságtesztelés, státusz-azonosítás - „előhívják” a megfelelő modult,
amely azután sajátos beállítódást és preferenciát alakítanak ki.
A felmerülő problémákat a modulok – az etológiai programokhoz
képest - rugalmasabban, a helyzethez finomabban illeszkedően,
ugyanakkor azoknál lassabban oldják meg.
A modulok kezdetben alapvetőn etológiai jellegű jelzésekkel
„élesíthetők be”.
Az evolúció új szintjén azonban egyre fontosabbá válnak a
csoportban létrejövő, felhalmozódó, továbbadott és átörökített
ismeretek.
A fejlődés későbbi szakaszán a modulok szimbólumokkal is
„beélesíthetővé” válnak, vagyis szimbólumok is működésbe hozzák
őket.
A modul ösztönszerű működése
A gazdasági viselkedést „ösztönszerűen”
befolyásolja, hogy a szituációban felbukkan-e pl.
a pénz jele, vagy a pénz fogalma.
Hasonlóképpen befolyásolja a gazdasági viselkedést
– a szabálykövetést vagy éppen ellenkezőleg a
csalást – etikai szabályokra utaló jelzések, pl. a
tízparancsolat, vagy a kitüntetett figyelemre
utaló „szem”,
Kimutatták, hogy egyszerűen csak a környezetben
felbukkanó gyermekekre utaló jelzés (pl. Teddy
Bear baba) a felnőttek jobban viselkednek (pl.
adakozóbbak).
Mit is jelent a
preferencia?
Bateson kísérletében az
irodában dolgozók
önkéntes alapon fizettek
az elfogyasztott tejért. A
fizetés mértéke a
melléket ábrán látható
összefüggést követett:
attól függően, hogy
milyen képet (virágot
vagy figyelő szemeket)
helyeztek el a szobában
eltérő módon alakult a
„befizetett” pénz
mennyisége
3. szint: a szimbolikus forradalom szakasza (1)
135-100 ezer között megjelennek az első
szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok,
gyöngyök, és festés),
Kiterjedten használni kezdik a tüzet
60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat,
ékszerek – egyéni és a közösségi identitás
jelzésére,
Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők
között (vadászó, gyűjtögető közösségek)
Az életfeltételek stabilitása és biztonságossága,
valamint a várható élettartam megnő,
Megjelenik 90-50 ezer között kifejlett beszéd
3. szint: a szimbolikus forradalom szakasza (2)
Megnő az átlag-életkor, kialakul a
„nagyszülők” nemzedéke – fontos
szerepük az ismeret átadásában
Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra),
de még nem tudják „kezelni”: a csoportok
rendre szétválnak,
Megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer
között meghódítják az 5 kontinenst)
A a csoportok közötti kapcsolatok és a
kereskedelem első jelei,
40-30 ezer között un. „kreatív robbanás”:
szobrok, jelek, kulturális tárgyak.
Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje?
A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem
biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres,
amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit
szeress és kitől óvakodj,
Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök,
kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni,
A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már
meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni
kell,
Megjelenik a norma:

a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya, amit kötelező
betartani és betartani,

szociálisan (növekvő mértékben a nyelv ) segítségével adják
tovább,

társadalmilag működtetett ösztönzők (büntetések és
jutalmak) kényszerítik ki,
Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével
adják tovább, és a fontosabb szimbólumokhoz narratívák
tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)
4. szakasz: a neolit forradalom szakasza
A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer
között)
A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés 14-12 között
indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független
térségben megy végbe,
A közösség mérete 200-400-ra nő, letelepülés,
Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az
összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok,
hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei)
A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell
használni eszközöket,
A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és
a kulturális univerzáliák kiépülése
A viselkedés szabályozása a szimbolikus
forradalmat követően



A viselkedés befolyásolására új konstrukció-típus jelenik
meg. Egyrészt az agyban, a mentális modulok mellett,
pontosabban azok felett megjelennek a szimbólumok (nyelv
és beszéd) illetve a szimbolikus szabályok, amelyek a
viselkedés meghatározásához használhatók,
Másrészt a viselkedést befolyásoló konstrukciók részben
„kinőnek” az agyból. Megjelenik és egyre kiterjed a
szimbolikus anyagi kultúra (testfestészet, rajzok, ábrák,
jelek). Ezek újrarendezik az értékeket.
Emellett fokozatosan egyre meghatározóbb szférává válik
és kiterjed az anyagi kultúra (eszközök, barlangok, tárgyak,
fegyverek). A környezet kevésbé veszélyes, így a döntés
kevésbé sürgető, de komplexebb és hosszabb megfontolást
igénylő lesz.
A kulturális univerzálék modellje


1.
2.
3.
4.
5.
A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán
a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi
mémjei, és mém-komplexumai, amelyek
„kifeszítik” a társadalmat.
Az antropológusok öt csoportját különböztetik
meg:
Termelés
Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások)
Családi gazdaság
Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon,
Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások,
tabuk, normák stb.)
Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán)
Ajándékozás
Álomfejtés
Szexuális tilalmak
Boldogság-elképzelések
Személynevek
Család
Szerszám készítés
Törvények, normák
Pubertás kori szokások
Státus-differenciálás
Tűzgyújtás
Vallási rituálék
Demográfia
Viccek
Etikett
Folklór
Gyógyítási hiedelmek
Kereskedelem
Játékok
Főzés
Higiénia
Ünnepek
Orvoslás
Öröklési szabályok
Munkamegosztás
Vendégszeretet
Étkezési idők
Partner szerzés
A kulturális univerzáliák:
valamennyi létező társadalomban
fellelhető, viselkedést befolyásoló,
meghatározó jelentőségű kultúra-elemek,
amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.
Tánc
Életkor mint rendező elv
Etika
Szülészet
Rokonsági csoport
Zene
Díszítő-művészet
Sport
Tisztaság elmélet
Uralmi forma
Testdíszek
Büntető-szankciók
Temetkezési rituálék
Tulajdon és tulajdon jog
Incestus tabu
Látogatások
Jövendőmondás
Gesztusok
Nyelv
Művelődés
Mágia
Kozmológia
Naptár
Köszöntés formák
Lakás formák
Gyász
Hit a természetfeletti lényekben
Mitológia
Mit jelent a „kulturális elemek” szintje?
A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját,
azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző –
kulturálisan konstruált mémek,
A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A
környezet és a közösség között egy széles kultúrasáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben
elválasztja attól a közösséget. Egészében a
környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb
A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki,
sokféle szerep, és szabály létezik,
A szabálykövetést kikényszerítő normák (tabu)
fokozatosan kezdenek szétválnak erkölcsi és hatalmi
szabállyá. Rugalmasabbak és lassabban működnek.
Ilyen ököl-szabályok: „Nézd meg az anyját, vedd el a
lányát.” vagy „Amilyen az ‘adjon-Isten’, olyan a
‘fogadj-Isten’.”
A letelepülés evolúciósan adaptív környezete
A változás
Az új kihívás
Az új válasz
Megnő a közösség mérete
A genetikai alapú proszocialitás elégtelen
Állam, Erkölcs, Törvény
Vallás (szabályoz és legitimál)
Megnő a sokféleség
A genetikai alapú proszocialitás elégtelen
Állam, erkölcs, és törvény, és
Vallás (szabályoz és legitimál)
Egyenlőtlenség
megjelenik
A pro-szocialitás sérül és a
identitás elégtelen
Állam, erkölcs, törvény és
Vallás (szabályoz és legitimál)
Öröklődő hatalom
megjelenik
A régi egyenlőtlenség
megrendül, a család
alárendelődik a közösségnek
Állam, erkölcs, törvény és
Vallás (szabályoz, legitimál, és
magyaráz)
Összehangolt
beruházások igénye
A családi, paternalista
döntéshozás elégtelen
Állam (adóztat és hierarchia) Vallás
(legitimál, és magyaráz)
A mindennapokon
túlmutató kérdések
Megkérdőjelezhetetlen
válaszok szükségesek
Vallás = értelmet kínál, keretbe
foglal, és sikert kínál (rítus)
Közös események
szervezése
A közösségi integráció
nehezül
Vallás (identitást nyújt, irányít,
legitimál, és rítust szab)
Hosszú-távú hatású
technológiák alkalmazása
Nehézzé válik a hosszú-távú
teendők meghatározása
Állami szerveződés és a vallás
(legitimál, magyaráz, rítust ad)
5. szakasz: az intézményi forradalom
szakasza
A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak
össze),
Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik
a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik,
A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi”
csoportra hárul, főállású papság,
Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi,
eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok,
szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok,
mítoszok és tárgyak együttesei,
Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam,
magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika,
szervezetek).
Az emberek egész élete – már a születésüktől, halálukig - az
intézmények keretei között zajlik.
Mik is az intézmények?
Az intézmények: szabályok, szerepek, rítusok, és
ösztönzők – rendszerszerűen alkalmazott
jutalmak, és büntetések - viszonyok, szellemi
alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek,
építmények és tárgyak együttesei.
Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a
piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, a politika, a
szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei),
Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között
zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után
is intézmények vesznek körül
A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg,
egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a
siker vagy a kudarc az intézmények
hatékonyságától függ
A kulturális evolúció mechanizmusai





Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban
többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik)
Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás,
formális tanulási folyamat)
Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a
találmánya „elvándorol” és másutt is használni
kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés)
Memetikai sodródás (a kis populációkban a
véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az
elvándoroltak)
Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és
egymást megtermékenyítő hatása)
A „nudge” fogalma




Nemrég megjelent könyv az emberi viselkedés
befolyásolásáról: Nudge: Improving Decisions about
Health, Wealth, and Happiness . Szerzői: Richard Thaler
and Cass Sunstein
Nudge = gyengéd oldalba lökdösést, enyhe noszogatást
jelent. A szó fizikai, de átvitt értelmében szinte alig
érezhetően bizonyos irányba vezetjük az egyént.
Az intézmény = rendszerszerűen alkalmazzuk a sokféle
nudge-t mint ösztönző – büntetés és jutalom - amely az
adott cselekedet ismétlődését idézi elő, mert vagy örömet
okoz, vagy (mint a büntetésnek) visszatartó hatása van.
Az intézmények az emberek viselkedését – bár nincsenek
látható korlátok - bizonyos irányokba nyomják, és
összességében az emberek viselkedése kiszámítható és a
társadalmi normákkal egybehangzó lesz.
A környezet és az evolúció



Th. Dobzanszky: A biológiában bármely ténynek kizárólag
az evolúció tükrében van értelme.
A társdalomban bármely jelenségnek csak az evolúció
tükrében van értelme.
Az evolúcióban bármely jelenségnek kizárólag a környezet
tükrében van értelme.
Alattad a Föld, feletted az Ég,
benned a Létra.
Weöres Sándor