Transcript bemutató anyag

VIII.
Részvételi demokrácia
és
Részvételi demokrácia
és
e-demokrácia
E-demokrácia
Részvételi demokrácia
és edemokrácia
I.
A participáció
mint
új társadalmi minőség
Individualizmus
Autonóm közösségek
- Szabadság
- Szubszidiaritás
- Egyenlőség
- Szolidaritás
- Testvériség
- Kooperáció
Participáció
Modernitás demokrácia eszménye
- Egyéni jog → emberi jogok
- többség elve korlátozott
szabadságjogok
- részleges, egyének közötti
szolidaritás
- töredezett társadalom
(osztály / réteg szemlélet
21. Sz. demokrácia eszmény trendjei
- Közösségi jog → kulturális jog,
- kisebbségi jog - autonómia jog
- közösségi felelősségvállalás →
csoportok közötti szolidaritás
- holoptikus társadalom szemlélet
Participáció fogalma
• Általános értelmezés:
– azon megoldások összessége, amelyek az
állampolgárok számára lehetőséget biztosít a
döntéshozatalban való részvételre (közvetett vagy
közvetlen módon)
• Napjainkban:
– az állampolgárok aktív bevonása a
döntéshozatalba és a döntések végrehajtásába
(ld. Kokk-jelentés)
Individualizmus
Szabadság
Johannes ALTHUSIUS
(1557-1638)
(1557-1638)
Testvériség
• „opus publicum novum” = az „új politika”
megteremtője
– Az ember szociális lény (ld. Arisztotelész)
– „consociatio symbiotica” = szerves társadalmi egység
– A szabadságot nem a szuverenitásból, hanem a
társadalmat alkotó autonóm közösségek / csoportok
sokaságából és különbözőségéből vezeti le;
– szubszidiaritás elve: az autonómiák artikulálódásának
és a kiegyenlítődésnek az eszköze
Egyén és Közösség
• A politikai közösség = civil autonómia
(politeuma, autarcheia),
• Althusius definíciójában: „a politikai közösség
tagjainak joga van arra, hogy birtokolja és
közösségben kormányozza (adminisztrálja) a
fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges és
hasznos dolgokat” (V, 12) = Önkormányzás.
• A közösség tagjai az autonómián keresztül
válnak polgárrá (citoyen)
• Társadalmi szerződés: a társadalmi paktum
különböző méretű és típusú társadalmi csoportok /
közösségek között jön létre
(ellentétben Rousseau-val, aki szerint a társadalmi szerződés individuumok között
jön létre)
A participáció
a Katolikus Egyház szociális tanításában
• XIII. Leó pápa „Rérum Novarum” (1891) c.
encyclikája;
• XII. Pius „Rádio-üzenete (24 décembre 1952): AAS 45
(1953) 37;
• VI. Pál pápa „Octogesima adveniens” c. apostoli
levele, 47: AAS 63 (1971) 435-437;
• II. János-Pál pápa „Sollicitudo rei socialis”, 15: AAS
80 (1988) 528-530;
A szociális tanítások 10 princípiuma sorában az 5. helyen a
participáció áll.
1. Jelentés és érték
• 189 A Participáció jellemzően a szubszidiaritás
következménye, amely alapvetően egy sor
tevékenységen keresztül nyilvánul meg, amelyen
keresztül a polgárok egyénileg vagy közösségben
(associatio) másokkal, közvetlenül vagy
képviselőjükön keresztül, hozzájárulnak azon civil
társadalom kulturális, gazdasági, társadalmi és
politikai élethez, amelyben élnek. A részvétel
(participáció) kötelesség, amelyet mindenkinek
tudatosan, felelősséggel és a közjó érdekében kell
gyakorolnia. „Nem korlátozható vagy szűkíthető le a
társadalmi élet egyes részterületeire”.
2. Participáció és Demokrácia
• 190 A közösségi életben való részvétel nem csak az
állampolgár egyik legfontosabb törekvése, - annak
érdekében, hogy szabadon és felelősséggel
gyakorolja polgári szerepét másokkal és másokért, hanem minden demokratikus intézmény egyik pillére
is; így a participáció a demokrácia fennmaradásának
legjobb garanciája. Ez magába foglalja azt is, hogy a
civil társadalom, minden szinten legyen informálva,
meghallgatva és bekapcsolva a funkciók
gyakorlásába.
• 191 A participáció megteremtése az állampolgárok és
az intézmények kapcsolatának minden szintjén:
ebben a körben különleges figyelemmel kell lenni a
történelmi és társadalmi kontextusra amelyben a
részvétel megvalósul. A kulturális, jogi és társadalmi
akadályok lebontására, amelyek gyakran valós
korlátokat emelnek a polgárok szolidaritási
részvételével szemben, információkkal és oktatással
kell fellépni.
A fogalom számos, egymástól különböző területeken
is használatos:
• Pl. Gazdaság:
– Franciaországban „participation” alatt azt a „pénzalapot”
nevezik, amelyet egy 1967-es törvény minden 50 főnél
több alkalmazottat foglalkoztató cég számára kötelező
létrehozni - (réserve spéciale de participation, a 2005-ös
törvényben”la participation pour tous” elnevezést kapta) -,
s amelynek célja a a dolgozókat érintő váratlan események
(házasság, elhalálozás, munkaszerződés megszűnése,
eladósodás, felmondás, nyugdíjazás, lakás / ház vásárlás
támogatása stb.) finanszírozására szolgál. (tőke 5 %-a 5
éven át). Célja a dolgozók és a vállalat közötti kapcsolat, a
vállalat szociális felelősségének erősítése)
• Alternatív gazdasági törekvések :
– új típusú szövetkezeti formák (Franciaorzág,
Belgium, Olaszország, stb.)
– Önellátó települések (Írország, Egyesült Királyság)
– Helyi pénz (Svájc, Magyarország)
– Önsegélyező szervezetek (Chile, Egyesült Királyság
stb.)
• Alternatív foglalkoztatási módok:
- A tipikus foglalkoztatás
- Vállalkozó alkalmazottak, stb.
2. Részvételi iskola / egyetem
• Az oktatás és az iskola a legkonzervatívabb és
legnehezebben változó pillére minden
társadalomnak.
• A részvételi iskola koncepciójának elfogadása
és bevezetése a biztos paradigmaváltás jele
• Az egész életen át tartó tanulással megnyílt az
út az intergenerációs oktatás felé
Hagyományos iskola
• A diák alávetett személy,
nem létezik
• Középpontban a tanár
• Cél: a tudás egyirányú
átadása
• Ellenőrzés: visszakérdezés
• Önálló véleményalkotásra
nem méltatják
• Fegyelem kultúrája:
– kontrol, szankció, jutalmazás
Részvételi iskola
• Középpontban a diák
• Részvétel a tudás
megszerzésében /
technológiai gyorsítók és
csoport munka
• Tanár: „tutori szerepkör”
• Ellenőrzés: önálló alkotásra
ösztönzéssel
• Fegyelem kultúra:
– Participáció mértékének
növelése, kreativitás mérése
II.
A demokrácia
mint a
társadalomszervezés
módozata
A demokrácia történeti típusai
a jogok és a kiválasztódás alapján
• Arisztokratikus:
– Ókor,
– korai újkor (reneszánsz Itália:
Velence, Firenze)
•
Születéssel együtt járó jogok
•
Hatalmat és befolyást azoknak adja,
akik bizonyítani tudják, hogy
képességeik a legkiválóbbak. Tehát
megkeresi a legjobbakat, majd
bőségesen megjutalmazza őket.
•
A demokratikus társadalom
minősítésének fontos szempontja,
hogy polgárai számára mennyire
biztosít egyenlő esélyeket az
egyenlőségeket hordozó különböző
társadalmi pozíciók elérésére.
• Meritokratikus:
– Francia Forradalom
• Demokratikus
Jellemzők
• Hierarchikus
(születés alapján – napjainkban állampolgárság; információáramlás
egyenlőtlen eloszlása)
• Kizáró: csak egyes csoportok számára elérhető
(Napjainkban is: életkor, nemek, bevándorlók, kisebbségi jogok –
kollektív jogok el nem ismerése)
• Politikai és gazdasági jogok közötti összefüggés
(mára jogi határok megszűntek, de a gyakorlatban létező probléma a
társadalmi tőkék egyenlőtlen elosztása)
További probléma : az intellektuális / tudástőke egyenlőtlen
elosztása → a kollektív intelligenciában rejlő fejlődési dinamika
visszafogása . Ebben a körben a részvételi demokrácia kifejezetten
inspiráló, előremutató és új cselekvési területeket nyit meg.
Demokrácia deficit 1.
Állampolgári szinten
• Bizalom hiány (társadalmi – gazdasági válság
gyökere)
• Átláthatatlanság - információ hiány /
információk egyenlőtlen elosztása
• Ellentmondások:
– Stabilitás kontra Mobilitás
A demokrácia deficitek 2.
Területi szintek
(egyszerre és több szinten jelentkeznek)
• 1. Regionális vagy lokális szinten: elsősorban a
nemzetállami keretek között a polgári demokrácia
társadalmi bázisa jelentős mértékben átalakult, politikai
eszközrendszere pedig önmagában kevés ahhoz, hogy a
széleskörű állampolgári részvételt és a személyes
felelősséget biztosítsa a közpolitika egészséges
működtetésében.
• 2. Lokalitás alsó - települési önkormányzati - szintjén: a
részvételre és a partnerségre épülő demokrácia
kiteljesedésének legfőbb akadálya az, hogy az
önkormányzás lényegében nem más, mint a nemzeti
szinten alkalmazott képviseleti demokrácia leképezése,
amely a partikuláris problémakezelést épp úgy
megnehezíti, mint az állampolgári részvételt és felelősség.
3. Kontinentális szinten: a tagállamok hatékony együttműködése a
globális versenyképesség megtartása érdekében a korábbi laza
kapcsolatokra épülő nemzetközi együttműködések
(internacionalizmus) helyett a nemzeti szuverenitás elvének
(másként fogalmazva a nemzetállam területelvűségéből és
kulturális homogenitásából fakadó jogoknak) feladását követeli
meg. Elméletileg tehát egy összeurópai (transznacionális)
demokratikus intézményrendszerre lenne szükség, amely ma még
egyik legnagyobb akadálya, éppen a nemzetállamok partikuláris
érdekrendszere. Az európai alkotmány elfogadásának kudarca arra
is rámutat, hogy a nemzetállam demokrácia és állam modellje
kontinentális szinten épp úgy kudarcra van ítélve, mint a lokalitás
alsó szintjén. Az Európai Unió demokrácia modelljének
kialakítására sürgetően hat a kontinens versenyképességére is.
4. A nyugati civilizációt tömörítő globális (transzkontinentális)
szint: ma még csak kevés szó esik erről a szintről, de látni kell,
hogy a globális verseny ma már nem USA, Japán, Európa,
hanem a Távol-Kelet (Kína, Japán, India, Dél-Korea) és a nyugati
civilizáció (USA, Európa, Kanada, Ausztrália) között zajlik, ami
óhatatlanul arra fog kényszeríteni bennünket, hogy
együttműködésünket új alapokra, új elvekre és víziókra
helyezzük. Egységes fellépés, kormányozhatóság nélkül az unió
leszakadása szinte törvényszerű. Az együttműködés
hiányosságaira már a lisszaboni stratégia felülvizsgálata is
rámutatott. A Kok-jelentésben számos kritika éri a
nemzetállamokat – önérdekek előtérbe helyezése, a
partnerség hiánya, a társadalom és a gazdaság szereplőinek
aktív bevonása, az európai intézmények (parlament)
bevonásának hiánya.
Európa koncepciója
- a demokrácia demokratizálása • A lakosság aktív bevonását és egyetértésének
megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások
folyamatában.
• Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a
magyar társadalomban is tapasztalható, növekvő
szociális szakadék mellett, a részvételi demokrácia
szerepe mindenek előtt az információs társadalomra
és a tudásalapú gazdaságra való áttérésben
nélkülözhetetlen.
• Ennek előfeltétele az információáramlás
kétirányúságának lehető legteljesebb megteremtése.
4 alapvető jog
•
•
•
•
Informálódási jog
Információadás joga
Véleménynyilvánítás joga
Döntésben való részvétel joga
III.
Részvételi, avagy participatív demokrácia
A részvételi demokrácia, a helyi
demokrácia vagy a közösségi
demokrácia kiszélesítése
=
a „demokrácia demokratizálásának”
programja.
Megoldandó problémák
• A képviseleti és a részvételi demokrácia
ellentmondásainak feloldása:
– törvényi felelősség és állampolgári részvétel
– az önkorlátozás problémája : társadalmi szerződés /
megállapodás a partnerség működtetésére
– holoptikus tér létrehozása: szektoriális vagy területiség
elvű / érdekek mentén szerveződő (civil szervezetek) vagy
más szociális és gazdasági elven működő partnerségi
struktúrák
– párbeszéd rendszere
holoptikus tér – a térbeli közelségnek köszönhetően (proximité spaciale) a
tevékenység és a tér áttekinthető, átlátható (horizontális transzparencia).
Sherry R. Arnstein (1967) az állampolgári részvétel
8 szintjét különítette el
1. Az állampolgár tényleges hatalmi jogköre
1.1. Kontroll – a lokális térben az
állampolgárok autonóm módon gyakorolják
1.2. Hatalmi jogkörök delegálása – a központi
hatalom jogköröket ad át a helyi
önkormányzatoknak, vagy szervezeteknek
1.3. Partnerség – a döntéshozatal a közszféra
és a polgárok közötti együttműködésen
keresztül
2. Szimbolikus együttműködés (kooperáció)
2.1. Tanácskozási jog – néhány lakos befogadása a
döntéshozatali szervezetbe, akik befolyást
gyakorolhatnak a projektek megvalósítására (ld.
Németo.)
2.2. Konzultáció – felmérés vagy nyílt nap (fórum,
falugyűlés stb.) - közvetlen megbeszélése egy
problémának a lakossággal a döntéshozatal előtt
2.3. Informálás – a lakosság pontos információkat
kap egy projekt vagy döntés folyamatáról, de nincs
véleményadási joga
3. Participáció hiánya
3.1. Terápia – a lakossági problémák mellékes /
látszólagos kezelése anélkül, hogy a valós
problémát megváltoztatnák (fogadóórák stb.)
3.2. Manipuláció – „kioktatása” az
állampolgároknak, azt az illúziót keltve, hogy
részesei a folyamatoknak
Napjaink társadalmi igénye
1. Átláthatóság / transzparencia
3. Pontos információk
2. Vélemény nyilvánítás
Kevésbé érdekeltek az emberek
1. Partnerség – a megvalósításokban való felelős részvételre
2. Döntéshozatal (ebben a körben már jelentős változások
észlelhetők)
A részvételi
demokrácia
színtere
- strukturált párbeszéd
- partnerségi kapcsolatok
A strukturált párbeszéd rendszere
Önkormányzat testülete
és intézményei
Konzultatív tanács
Lakókörzeti
fórum
Szektoriális szint
Lakókörzeti
fórum
Civil szervezetek
Lakókörzeti
fórum
Állampolgárok – egyének (individuumok és családok)
A strukturált párbeszéd rendszere különböző
módon épül fel, amelyet a város, régió mérete
és helyi hagyományai nagymértékben
befolyásolnak. Összességében elmondható,
hogy szinte minden esetben ötvözik a
horizontális és a vertikális elemeket.
A rendszer jellemzői – Porto Allegre mintája
alapján
• a képviseleti demokrácia rendszere nem sérül: az önkormányzat teljes
mértékben megőrzi legitimitását.
• nem előzte meg semmiféle társadalmi szerződés a lakosság és az
önkormányzat között. A legitimitást többszörös, több szinten lefolyt
politikai alkuk biztosították.
• A párbeszéd hierarchikus rendszerben, három szinten zajlik:
1. Mikrolokális szint
2. Szektoriális szint
3. Municipiális szint
• A lakosság bevonása a döntés előkészítésbe lakókörzetekhez igazított.
Miután minden városrész, és lakónegyed sajátos társadalmi
struktúrával és szociális helyzettel bír, ezek a sajátosságok a körzetek
megszervezésében, a lakossági fórumok és viták levezetésében is
érvényesülnek.
• A rendszer lényege, hogy míg a képviseleti demokrácia
működési mechanizmusának kialakítása az egyedi
valóságok alapján kialakított általános (alapvetően
politikai szempontú) szabályok mentén jött létre, a
részvételi demokrácia az általános demokratikus elvárások
megvalósítását az egyedi (partikuláris) állapotokhoz
igazítva valósítja meg. Eredményeként,
– szociálpszichológiai
szempontból
növekszik
igazságérzete és
– ennek megfelelően a konfliktuskezelő képessége.
a
lakosság
A helyi demokrácia intézményi modellje az
európai gyakorlatban
Önkormányzat döntéshozó
testületei, végrehajtásért
felelős intézmények
Állampolgári közösségek
(lakókörzet, delegált polgári
testületek, tanulmányi
közösségek, tematikus
fórumok )
Állampolgár
Civil szervezetek,
szakmai egyesületek
A rendszer intézményesítését az alapelvekkel együtt több város
chartában rögzítette
• A helyi részvételi – participatív demokrácia - a társadalmi
innováció alapja:
– a polgári öntudat megújítása, elmélyítése és a
– a polgári felelősségvállalás érdekében;
• Lehetővé teszi a lakosság szükségleteinek és kéréseinek jobb
megismerését
Építkezés
Az 5. szintű
vezetés
Előbb az ember,
aztán a feladat
Fegyelmezett emberek
Nézz szembe a
kellemetlen
tényekkel
A Sündisznó elv
A fegyelem
kultúrája
Fegyelmezett gondolkodás
Lendkerék
(Jim COLLINS: Jóból Kiváló c. könyve alapján)
Technológiai
gyorsítók
Fegyelmezett cselekvés
Probléma
• A képviseleti demokrácia fenntartása a hierarhcikusan
szerveződő társadalmi rend fenntartását is jelenti. (A
közösségi döntést a legitim szintek megvétózhatják.)
• Transzparencia (Az állampolgárok informáltságának
biztosítása a hierarchia függvénye)
• A részvételi demokrácia és a képviseleti demokrácia
illeszkedése nehézkes, ellentmondásos, mert csak kis
közösségben (falu, város) valósítható meg. A hierarchikusan
szerveződő döntéshozatali rendszer magasabb szintjein –
régió, megye, ország, kontinens – nem működtethető
hagyományos módon.
Előnyök
• Csökkenti a hierarchikus rendszer merevségét
• A lakosság bevonásáért a döntéshozatali
mechanizmusba bizalmat és támogatást kap
• A döntéseket követő megvalósítás sikere közös
érdekké válik (együttműködések sora jön létre)
Európa koncepciója
- a demokrácia demokratizálása • A lakosság aktív bevonását és egyetértésének
megszerzését jelenti a megkerülhetetlen változások
folyamatában.
• Úgy véljük, hogy az európai országokban, és a magyar
társadalomban is tapasztalható, növekvő szociális
szakadék mellett, a részvételi demokrácia szerepe
mindenek előtt az információs társadalomra és a
tudásalapú gazdaságra való áttérésben nélkülözhetetlen.
• Ennek előfeltétele az információáramlás kétirányúságának
lehető legteljesebb megteremtése.
A megvalósítás akadályai és a megoldás
• A lakosság aktivizálása a fejlett demokráciákban nehezebb feladat,
mint a harmadik világban: a jól kiépült intézményi rendszer, a
közgondolkodásban mélyen gyökerező „jóléti állam” felelősségére
apelláló magatartás, a lakosság közügyekkel szembeni passzivitása,
közömbösség.
• Ez is indokolja, hogy az Európai Unióban a részvételi demokrácia
megvalósítása központi programmá vált. Cél hogy az új
kezdeményezéseket felülről, állami szintről is támogassák.
• Az ismert európai példák szinte kivétel nélkül felső – városi, megyei és
regionális - kezdeményezésre jöttek létre, illetve – pl. Olaszországban
– a városok és egyetemek összefogásával egy sajátos „civil
szerveződés” a „Nuovo Municipio” jött létre, amely közösen kialakított
program mentén valósítja meg az új demokrácia programot.
• A programot az egyetemek által biztosított kutatók folyamatosan
tesztelik, elemzik, javaslatokkal segítik és a gyakorlathoz szükséges
képzéseket is biztosítják.
EU alkotmánytervezet: cél az alulról történő
állampolgári kezdeményezés
• EU alkotmánya a részvételi demokrácia mellett külön
paragrafusban rögzíti az állampolgári kezdeményezés
kérdéskörét (I-46 cikkely, 4.§). Az állampolgári részvétel négy fő
területe:
– Javaslattételi jog: minden állampolgárnak jogában áll javaslatokat tenni
az őt érintő témákban
– Informálás és informálódási jog: minden állampolgár számára biztosítani
kell az információkhoz jutás lehetőségét, beleértve a más állampolgárok
által tett javaslatok és ellenérvek megismerését.
– Vitatkozás joga: minden állampolgárnak joga van az újra
informálódáshoz, saját nézeteinek kifejtéséhez és új javaslattételhez
respektálva mások személyiségét és véleményét.
– Döntési jog: az állampolgároknak jogukban áll a megfelelő szinteken
(lakókörzet, városnegyed stb.) véleményüket szavazás útján kinyilvánítani
nem csak a választott képviselő személyét illetően, hanem minden olyan
kérdésben, amely közvetlenül érinti életüket.
A részvételi demokrácia módozatai a
nyugati demokráciákban
1. A már létező és komoly hagyományokkal rendelkező civil
szervezetek aktív bevonása a döntéshozatalba és az
információk kétirányú áramoltatásába,
2. A lakosság közvetlen aktivizálása (innen a másik elnevezés
eredete: közvetlen demokrácia), amelynek végső fejlettebb
formája a közvetlen vagy e-demokrácia általánossá tétele.
• Az európai példák, szemben pl. az észak-amerikai megoldásokkal
(például Quebec városa) azt mutatják, hogy még azokban az
országokban, ill. városokban is, ahol kiemelkedően jól működő
civil szerveződések alakultak ki, és a lakosság jelentős része
hagyományosan tevékeny szerepet vállal a közösségi életben, a
részvételi demokrácia intézményeinek kiépítése elsősorban a
lakókörzetesítés elvére épül. Ennek több oka is van:
– A civil szervezetek egy jól körülhatárolható konkrét feladat megvalósítására
specializálódtak, s a helyi társadalomnak csak egy viszonylag szűk körét
tudják megszólítani. Sem lehetőségeik, sem pedig motivációjuk nincs arra,
hogy a lakosság egészének szócsöveivé váljanak, különösen nem olyan
kérdésekben,
amelyek
szakmailag
közvetlenül
nem
érintik
tevékenységüket.
– A civil szervezetekben aktív tevékenységet folytatók száma a lakosság
méretéhez képest elenyésző és mindenütt csökkenő tendenciát mutat.
– A részvételi demokrácia programok zömében a nagy- vagy
középméretű városokban valósulnak meg – Barcelona,
Firenze, Milánó, Róma, Bologna, Velence, Mons, Berlin,
Párizs, Lille, Turin, Nice, Nante, Nice, Nord-Pas de Calais,
Brest, Saint Denis, Amsterdam stb. Tekintettel ezen
metropoliszok jól kiépült informatikai rendszerére a
részvételi demokrácia kialakítása szorosan összekapcsolódik
az e-demokrácia fejlesztésével.
– A programokban résztvevő kisvárosok - pl. Soignie, Saint
Ghislain, Pont à Celles, Clichy-la-Garenne, Beauchamp,
Blanquefort, Saint-Fargeau-Ponthierry stb. – népessége
szinte minden esetben meghaladja a 15.000 főt és a
nagyvárosokhoz hasonló módon szervezik a részvételi
demokráciát. A különbség csupán abban mutatkozik, hogy itt
nagyobb szerep jut a közvetlen párbeszédnek. Az
informálódásban azonban a település honlapja változatlanul
fontos.
–
– Bár a gyakorlat igen változatos képet mutat,
összességében elmondható, hogy a legtöbb esetben a
már jól bevált Porto Allegre-i mintához igazodnak. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a dél-amerikai
minta, sajátos szocio-gazdasági kontextusa okán nem
ültethető át egy az egyben Európára (ld. Marseille,
Bordeux).
– Az
európai
gyakorlatban
nagy
fontosságot
tulajdonítanak a képviseleti demokrácia megőrzésének.
Ezért a részvételi demokrácia a gyakorlatban inkább
jelenti a lakosság és az önkormányzat közötti
bizalomépítést és intenzív kommunikációt, mintsem a
döntéshozatalba való beemelését az állampolgároknak.
• A részvételi demokráciát a közvetlen demokrácia
előszobájának tekintő civil szervezetek, értelmiségiek
szinte minden esetben mozgalomba tömörülnek (Nuovo
Municipio, Attac stb.) és szoros kapcsolatban állnak a Világ
Szociális Fórumának nemzetközi hálózatával, vagy az
Európai Szociális Fórum alapítói. Ez az összekapcsolódás
jól érzékelteti a globalizáció, a fenntartható fejlődés és a
részvételi demokrácia közötti szoros viszonyrendszert.
• Európában a nemzeti kormányok és a törvényhozás bár
elfogadja, sőt ösztönzi a részvételi demokráciát, ennek
ellenére a képviseleti rendszer védelmének érdekében
igyekszik a párbeszédet konzultatív szinten tartani. A
lakosság döntéshozatalokba történő bevonása közvetett.
IV.
Közvetlen demokrácia, avagy
e-Demokrácia
(információs társadalomból
tudásalapú társadalom)
Technológiai gyorsítók szerepe
• Infokommunikációs technológiák szerepe:
– a web 2.0 forradalmi szerepe
• Hálózati társadalom
– network közösségek
• Kollektív Intelligencia fontossága a szervezet- /
társadalomépítésben
– Új probléma: spontán és globálisan szerveződő
netközösségek - állami kompetenciák hiánya – erős
társadalmi / gazdasági érdekképviselet
Várható következmények a demokrácia
fejlődésére
• Megszűnnek / oldódnak a részvételre vonatkozó kizáró okok:
– életkori sajátosságok oldódása
• Kultúratársadalom:
– a részvétel a tudás-innovációban való részvétel képességéhez kötődik
• Képviseleti demokrácia helyett totális és állandó / folyamatos
részvételi demokrácia
– A részvétel szabad választása (?); döntéshozatalban való részvétel –
„e-népszavazások”
• Megoldásra váró kérdés: hogyan
akadályozható meg az állampolgári részvétel
devalválódása?
• A válasz a részvételi demokrácia erősítésében
rejlik, amely az állampolgári magatartás
tudatos vállalására és a tudásalapú
társadalomhoz való adaptálódásra készít fel.
Dr.Ugrin Emese
[email protected]