Transcript Befektetett eszközök számvitele

Nyilvántartás, bizonylatolás és adózás



Az eszközök között azokat a befektetett eszközöket,
forgóeszközöket kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó
rendelkezésére, használatára bocsátottak, amelyek a
gazdálkodók működését szolgálják, függetlenül attól, hogy
ezen eszközök tulajdonjoga csak törvényben,
szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a
vállalkozóhoz.
A törvény szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk
alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé
kell besorolni. Természetesen, ez a besorolás csak addig
érvényes, amíg az eszközök eredeti besorolásuknak
megfelelően szolgálják a vállalkozó tevékenységét
(átsorolás!)
Az eszközök leltározása legalább 3 évente kötelező!


A törvény szerint befektetett eszközként csak olyan
eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek az a
rendeltetése, hogy a vállalkozó működését,
tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl
szolgálják.
A befektetett eszközök közé az immateriális javak,
a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök
tartoznak.




Immateriális javak a mérlegben kimutatásra kerülő nem anyagi
eszközök (a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, az üzleti
vagy cégérték), továbbá az immateriális javakra adott előlegek,
valamint az immateriális javak értékhelyesbítése
Immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni
különösen a bérleti jogot, a használati jogot, a vagyonkezelői
jogot, a szellemi termékek felhasználási jogát, a licenceket,
továbbá a koncessziós jogot, a játékjogot, valamint az
ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogokat (pl. a telefonhálózat
használati jogáért fizetett összeg)
Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés
aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is –, melyek
tárgyévi költségként is elszámolhatók
A mérlegben külön soron kell bemutatni az immateriális javakra
adott előlegeket


Immateriális javak értékelése: A törvény
lehetőséget ad, hogy a vagyoni értékű jogokat, a
szellemi termékeket a vállalkozó piaci értéken
értékelje a számviteli politikában rögzített módon
és az ott meghatározott eszközöknél.
Amennyiben a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel és
a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket
akkor a különbözetet az immateriális javak
értékhelyesbítéseként az eszközök között kell
kimutatnia és a források között értékelési
tartalékként állományba venni.



Tárgyi eszközök a mérlegben kimutatásra kerülő anyagi
eszközök, tenyészállatok, beruházásokra adott előleg
és a beruházások
Üzembe helyezett anyagi eszközök az ingatlanok, az
ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a
műszaki berendezések, gépek, járművek, illetve az
egyéb berendezések, felszerelések, járművek
Ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó
vagyoni értékű jogok - jogszabályban nevesített fejlesztési hozzájárulások (mint a víziközmű-fejlesztési
hozzájárulás, a villamos energia hálózati csatlakozási
díj, a gázhálózati csatlakozási díj)


Tenyészállatok tartósan szolgálják a vállalkozási
tevékenységet azzal, hogy a tenyésztés, a tartás során
leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható
állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen
termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az
egyéb hasznosítás (igateljesítmény, őrzési feladat,
lovagoltatás) biztosítja a tartási költségek megtérülését
Ha a vállalkozás tulajdonában lévő állat megfelel
ezeknek a kritériumoknak, akkor mindenképpen a
befektetett eszközök, azon belül tenyészállatok között
kell kimutatni, függetlenül attól, hogy meddig szolgálja
a vállalkozási tevékenységet.

Műszaki berendezések, gépek, járművek között
kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba
vett, üzembe helyezett, a vállalkozó árbevételszerző (fő)tevékenységét közvetlenül szolgáló
erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb
gépeket, berendezéseket, műszereket és
szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő
berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a
tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti,
vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt
felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált
beruházást, felújítást.

Beruházások: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját
vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz
üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele
érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű
használatbavételig végzett tevékenység (szállítás,
vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá
mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez
hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a
lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás
a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének
megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,
teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező
tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez
hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt
Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga
(kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló,
időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely
mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama
megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége
megközelítően vagy teljesen visszaáll, a felújítás pótlólagos
ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak;
Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika
alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől
eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz
üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy
gazdaságosságát növeli;
Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás,
függetlenül a költségek nagyságától;



Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos,
zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,
karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző
karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen
visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási
tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat
érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás
rendszeres helyreállítását eredményezi;
A karbantartási költségeket nem szabad a beruházások
között elszámolni, akkor sem, ha összegük jelentős!
A felújítás mindig legalább egy fő szerkezeti egység teljes
cseréjével jár, a karbantartás csak részleges cserét jelenthet
(30/2010/Szt. 3. § (4)/ISZ; 50/1995. Számviteli kérdés)


Bekerülési érték: Az eszköz bekerülési (beszerzési,
előállítási) értéke az eszköz megszerzése,
létesítése, üzembe helyezése érdekében az
üzembe helyezésig, a beszállításig felmerült, az
eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek
együttes összege, beleértve a támogatási pályázat,
tervezés, alapozás, üzembe helyezés költségeit,
valamint a beszerzéshez kapcsolódó díjakat,
illetéket, adókat (le nem v. áfa, rega, termékdíj) és
adójellegű tételeket, valamint a vámterheket
Saját előállítás esetén az 51. § szerinti közvetlen
önköltséget kell figyelembe venni!



A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a
felmerüléskor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell
számításba venni a számlázott, a kivetett összegben.
Amennyiben az üzembe helyezésig a számla, a határozat, a
megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz
értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci
információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.
Az így meghatározott értéket akkor kell módosítani, ha a
különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen
módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem
módosítja (számviteli politika!) az adott eszköz bekerülési
értékét, annak összegét a bizonylatok kézhezvétele
időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként
kell elszámolni
Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként
kell kimutatni:
- az épületen belüli technológiai rendeltetésű
vezetékeket, a riasztóberendezéseket,
- a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit,
- az épületben elhelyezett olyan központi
fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület
fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül
- az épületben folyó technológiai célú tevékenység
hőenergiával való ellátását,
- más épületek fűtését, melegvíz-ellátását
is biztosítja.



Jelentős összegük, eredményre gyakorolt hatásuk
miatt célszerű a beruházási folyamat egészét
bizonylatolni
Megrendelés – Szerződés pontos tartalommal –
Egyértelmű számlázás – Építés esetén engedélyek,
építési napló, műszaki átadás-átvétel
Üzembehelyezési okmány: az eszköz egyértelmű
meghatározása, tartozékai, használatbavétel napja,
műszaki élettartam, hasznos élettartam,
maradványérték, értékcsökkenési leírás alapja, Szt
és Tao leírási kulcs, a beruházás forrásának
megjelölése és megfelelő aláírások
Ingatlanok esetén különösen fontos a műszaki jellemzők
nyilvántartása:
 - megnevezés, hrsz
 - építményjegyzék , terv- és építési dokumentáció száma,
 - tervező, kivitelező, műszaki ellenőr adatai
 - összes alapterület, hasznos alapterület, légköbméter
 - alapozás, főfal, válaszfal, födém, tetőszerkezet, tetőfedés,
padlóburkolat, nyílászáró szerkezet, fűtés, világítás
A felsorolt jellemzők meghatározzák az écs mértékét (Szt, Tao)
Gyakori a műszaki élettartam és a hasznos élettartam eltérése
Az értékcsökkenési leírás mértékét nagyban befolyásolja az
ingatlan hasznosítása (pl. bérbeadás)





Terv szerinti értékcsökkenés alapja a maradványértékkel
csökkentett bekerülési érték
Az écs alap felosztása azokra az évekre történik, melyekben
ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják
Az értékcsökkenési leírás mindig meghatározott időre szól,
ezért a leírási kulcs általában nem egész szám
Nem számolható el écs a teljesen leírt eszközre, illetve, nem
számolható el terv szerinti écs, ha az eszköz nettó értéke a
tervezett maradványértéket elérte (53.§ (6)) . A tervezett
maradványérték elérése után - indokolt esetben - terven
felüli értékcsökkenést lehet elszámolni.
Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni olyan
eszközöknél, melyek értéke a használat során nem veszít
értékéből (műemléképület, művészeti alkotás, föld stb.)




A törvény lehetőséget ad az aktiváláskor meghatározott
értékcsökkenés módosítására, ha az annak megállapítása
során figyelembe vett hasznos élettartamban, a használat
körülményeiben, az adott eszköz értékében, a várható
maradványértékben lényeges változás következett be.
Ilyen lehet: egy műszakról több műszakra való áttérés vagy
fordítva, értéknövelő beruházás, illetve felújítás elvégzése
Fontos szabály, hogy a terv szerinti értékcsökkenés
módosítása (újratervezése) az eszköz hasznos élettartamán
belül csak akkor lehetséges, ha a terv szerinti értékcsökkenés
megtervezésekor figyelembe vett körülményekben előre nem
látható változás állt be (egyébként önellenőrzés indokolt)
A változtatás tényét, eredményre gyakorolt hatását a
kiegészítő mellékletben be kell mutatni.




Terv szerinti értékcsökkenés alapja a bekerülési érték
(bruttó érték)
A terv szerinti écs elszámolása a használatbavétel
napjától a rendeltetésszerű használat végéig tart
Az éves értékcsökkenési leírás a bruttó érték bizonyos
százaléka, amit a Tao törvény szerint kell meghatározni
A fejlesztési tartalék gyakorlatilag előrehozott
értékcsökkenés, ami az écs alapját nem módosítja.
Viszont ennek erejéig a Tao szerinti écs ismételten nem
érvényesíthető (lehet pl az üzembe helyezéskor terven
felüli écs vagy sajátos maradványérték), ezért az
adóalap csak a még figyelembe nem vett összeg erejéig
csökkenthető!



Kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni akkor,
ha a használatban lévő immateriális jószág, tárgyi
eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke
a mérlegkészítés időpontjában tartósan és jelentősen
magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke.
Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték
különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni
várakozások alapján legalább egy évig fennáll vagy fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha
az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk
alapján véglegesnek tekinthető.
Ha a feltételek már nem állnak fenn, visszaírás indokolt


Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor
is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz
(ideértve a beruházást is) értéke tartósan
lecsökkent, ha feleslegessé vált, hiányzik,
megsemmisült, ha a vagyoni értékű jog csak
korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,
illetve ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén
megvalósuló tevékenységet korlátozzák,
megszüntetik vagy az eredménytelen lesz
Hiány, selejt esetén a kivezetés előtt az adott
időpontban fennálló nettó érték erejéig terven felüli
értékcsökkenést kell elszámolni – jegyzőkönyv!!
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek



- a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt
összege, kivéve az adóalapnál érvényesíthető terven
felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,
- értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú
mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre
megállapított összeg,
- a tárgyi eszköz Tao szerinti nettó értéke az
állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
 Az Szt szerint elszámolt összes értékcsökkenés, valamint a
tárgyi eszköz Tao szerinti nettó értéke az állományból
történő kivezetésekor
 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes
költségek, ráfordítások
 a hiányzó eszköz ráfordításként elszámolt könyv szerinti
értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított
nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy
a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire,
értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság
mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű
gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg
mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére




Amennyiben a befektetett eszköz piaci értéke
jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv
szerinti értéket, az immateriális jószágnál, tárgyi
eszköznél ezen eszköz piaci értéken is felvehető.
A piaci értékelésben érintett eszközöket és a piaci
érték megállapításának módját a számviteli
politikában rögzíteni kell
A piaci értékelést a körülmények lényeges
változása esetén a számviteli politika
módosításával lehet megszüntetni
A piaci értékelés megszüntetése esetén arra nem
lehet ismételten visszatérni!




Az évenkénti értékelés során - a számviteli politikában
rögzített, választott eszközkörben - egyedi eszközönként kell megállapítani az egyedi eszköz fordulónapi piaci értékét,
könyv szerinti nettó értékét és a kettő különbözeteként az
egyedi eszköz értékhelyesbítését.
Amennyiben az egyedi eszköz piaci értéke több, mint a könyv
szerinti nettó érték, akkor a különbözetet értékhelyesbítésként az eszközök között, értékelési tartalékként a saját tőke
részeként azonos összegben kell kimutatni.
Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék meghatározását,
összegét és változását a kiegészítő mellékletben be kell
mutatni
A beszámolóban közöltek jóváhagyására könyvvizsgálót kell
felkérni!




Az egyedi eszköz piaci értékét és az értékhelyesbítés,
valamint az értékelési tartalék meghatározását minden évben
(újra) el kell végezni, ha a vállalkozó él a piaci értéken történő
értékelés lehetőségével.
Ha a vállalkozó egyszer élt a számviteli törvény 58. § szerinti
értékelés lehetőségével, akkor a következő évben
mindenképpen van kötelezettsége ezzel összefüggésben,
azaz ismételten el kell végeznie piaci értéken az értékelést,
és a már kimutatott értékhelyesbítést ennek megfelelően kell
az értékelési tartalékkal szemben módosítani.
Arra nincs mód, hogy egy adott évben megállapított
értékhelyesbítés - értékelési tartalék összegét a követő
év(ek)ben (ismételt újraértékelés nélkül) változatlanul hagyja
.


A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke
terhére történő felemelésére akkor és olyan
mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően
a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött
tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal
csökkentett saját tőke összegét
A saját tőke piaci értékelés útján történő növelése
nem alkalmas az osztalékfizetési korlát
megemelésére!



Fejlesztési tartalék: az eredménytartaléknak az adóévben
lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján
lekötött tartalékként kimutatott összege csökkenti az adózás
előtti eredményt, de legfeljebb az adóévi adózás előtti
nyereség 50 százalékával és legfeljebb adóévenként 500
millió forinttal.
A számviteli törvény alapján az eredménytartalékból kell
lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a vállalkozó saját
elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét
jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.
A lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni
akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az
eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz vagy negatív
egyenlege nő.



A Tao tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint a társaság a 7. §
(1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése
adóévét követő négy adóévben (a 2008. adóévi beszámolóban
lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék esetén hat
adóévben) megvalósított beruházás bekerülési értékének
megfelelően oldhatja fel
Beruházásnak - a Tao tv. 1. §-ának (5) bekezdése és a
számviteli törvény 3. § (4) bekezdésének 7. pontja alapján - a
tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban
történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe
helyezése, rendeltetésszerű használatbavételéig végzett
tevékenység minősül
A képzésről és az egyedi felhasználásról (beszerzésről)
analitikus nyilvántartást kell vezetni!
Véglegesen kapott támogatások a támogatási
szerződésben foglaltak szerint lehetnek:
a)
Jogszabály előírása alapján közvetlenül a saját
tőke javára elszámolandó
b)
Eredmény javára elszámolandó összegek
A kapott támogatásokat az összeg megérkezésekor
kell elszámolni
A tőketartalékba helyezett összegeket a feltételek
teljesítéséig lekötött tartalékba kell átvezetni.
Feloldásra csak a kötelezettség lejárta után van
lehetőség

1.
2.
3.
4.
5.
6.
A támogatás jóváírásakor a véglegesen kapott
pénzeszköz rendkívüli bevétel (T38-K98)
Kapcsolódó tétel a támogatás egészének halasztott
bevételként történő elszámolása (időbeli elhatárolásaT98-K48)
A beruházás megvalósítása a szokásos módon jelenik
meg a könyvekben (T16-K45)
A tárgyi eszköz aktiválása az üzembehelyezési
okmány alapján (T12-14-K16)
Az eszköz elszámolt écs leírása (T57-K129-149)
Év végén a halasztott bevétel feloldása a tárgyévi écs
támogatásarányos összegének megfelelően (T48-K98)





Amennyiben a támogatással összefüggésben előleg
érkezik, azt kötelezettségéként kell kimutatni
Ebben az esetben nincs bevétel és a többi
elszámolásra sem kerül sor
Az előleg bevételként történő elszámolására a
benyújtott PEJ elfogadása esetén annak összegében
kerülhet sor
Ha a PEJ elfogadása nem történik meg, az érintett
összeg nem lesz bevétel, azt vissza kell fizetni
Amennyiben a támogatás később érkezik meg,
akkor az első üzleti évben az addig elszámolt
összes écs feloldható a támogatási arány szerint






De minimis támogatásokat a fejlesztési tartaléktól
elkülönítve kell vezetni
Ilyen volt pl. a (16-10) % Tao adókülönbözet 2008-ban,
amit 2012. végéig kellett felhasználni
Lekötött tartalékba kell helyezni
Lekötött tartaléknál kivétel a kis- és középvállalkozások
műszaki eszköz (7.§ zs) pontos) beszerzéshez
kapcsolódó beruházási kedvezmény
Tao bevallásban szerepeltetni kell a 3 éves értékhatár
figyeléséhez
Képzését és tételes felhasználását elkülönítve kell
nyilvántartani





A befektetett eszközök nyitó adatait, a növekedéseket
és csökkenéseket jogcímek szerint, valamint a záró
értéket be kell mutatni a kiegészítő mellékletben
A befektetési tükörben az adatokat bruttó érték,
értékcsökkenés és nettó érték bontásban kell
szerepeltetni
Valós értékelés esetén be kell mutatni az
értékhelyesbítés és az értékelési tartalék
meghatározásának módszerét és ezek alakulását
Be kell mutatni a fejlesztési tartalék összegét,
alakulását
Ugyancsak fontos a fedezetként, biztosítékként felkínált
eszközök bemutatása





Az ingatlanszektorban termékként kizárólag a
felépítmény vagy a földterület értékesíthető
Felújítás, építés-szerelés szolgáltatás is lehet
Adóköteles az ingatlan értékesítése, ha
◦ az ingatlan építési telek vagy
◦ két éven belül használatbavett (új) ingatlan
Minden más ingatlan értékesítése főszabályként
adómentes, kivéve, ha az adóalany az áfa 88.§ (1)
bekezdése alapján az ingatlanértékesítésre az
adókötelezettséget választotta!
Adómentes értékesítés esetén nincs áfa, tehát nincs
ezzel kapcsolatos probléma sem!



Adóköteles értékesítésnél általános szabály, hogy
az adóalany áfát köteles felszámítani (egyenes
adózás)
Ettől eltérően fordított adózás alá tartoznak a
142.§ alá tartozó belföldi ügyletek, melyek esetén
az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybevevője fizeti meg
Ide tartozik az újnak nem minősülő ingatlan és az
építési teleknek nem minősülő földterület
értékesítése – tehát adókötelessé tehető és ebben
az esetben a fordított adózás alá tartozik
Fordított adózás alá eső ingatlanértékesítések (vevő
adózik!):
 Építés-szerelési munkával létrehozott új ingatlan
átadása
 Adás-vételi szerződéssel átadott nem új ingatlan, ha az
értékesítő adókötelezettséget választott
 Építési teleknek nem minősülő fölterület értékesítése,
ha az értékesítő adókötelezettséget választott
A fentiek alapján egyenesen adózik:
 Új ingatlan, illetve építés alatt álló ingatlan
 Építési telek értékesítése
Ingatlannal kapcsolatos építés-szerelési szolgáltatás
esetén azok adóznak fordítottan, melyek ingatlan
létrehozására, bővítésére, átalakítására irányulnak
és ezek a munkák építési hatósági
engedélykötelesek - tehát
 Ingatlanra irányul
 Engedélyköteles létrehozás, bővítés
 Építés-szerelési, egyéb szerelési munka
 A munka elvégzéséhez építési hatóság engedélye
szükséges, amiről a megrendelő köteles
nyilatkozni
A téma lezárásaként megállapítható, hogy az
eszközök ezen csoportjában különösen fontos
 a besorolás
 az egyedi nyilvántartás
 a bekerülési érték meghatározása
 a költségek elszámolásának gyakorlata
 az év végi értékelések
 a kiegészítő mellékletben történő bemutatás
Ugyanakkor sajátos az áfa és a társasági adó
kezelése, ami szintén az átlagnál több figyelmet
érdemel
Dr. Takácsné Grúz Erzsébet
Adószakértő
Bejegyzett könyvvizsgáló
INEZ AUDIT Kft.
Eger, Orgonás tér 4.