Transcript epito-akademia-edzotabor

Építő akadémia edzőtábor
Épület energetika a mindennapokban
( energetikai tanúsítvány, audit )
Nagy Péter
épületgépész mérnök
energetikus szakmérnök
2014. május 17.
Néhány alapfogalom
• Épület energetika
– szerkezet,nyílászárók,gépészet
• Hőveszteség, Hőszigetelés, Hőterhelés
• Épület fizikai tulajdonságok
– hőtehetetlenség, páradiffúzió, filtráció
• Gépészet
– hőtermelők, hőleadók, klíma, szellőző berendezés
– megújuló energia
Épület energetika célja
•
•
•
•
Energia hatékonyság növelése
Energia költségek csökkentése (üzemeltetés során)
Környezetvédelmi szempontok
Gazdaságossági szempontok
– Lakossági oldal
– Állam oldal
Költség-optimalizált modell
• a várható élettartam alapján az energiaköltségek
megtakarításai és a beruházási és üzemeltetési
költségek hogyan alakulnak
A háztartások megoszlása az épület
építőanyaga szerint
A háztartások megoszlása
fűtési rendszerek szerint
Energetikai korszerűsítés tervezet
Magyarországon
Épület hőveszteségei
• Falazat
• Nyílászáró
• Tető
• Talaj
• Füstgáz
40%
20%
20%
10%
10%
Energia tanúsítás
•
Az
épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról a 105/2012(V.30.)
kormányrendelettel módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet, illetve a
20/2014 (III.7) BM rendelet rendelkezik.
• Olyan igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön
jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai
teljesítőképességét tartalmazza. A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű
az adott épület energiahatékonysága.
• A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze
(minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal
korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület
energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített
pillanatnyi energetikai követelményeknek.
Energetikai előírások
Energia
Tanúsítvány
formátuma
Energetikai tanúsítvány besorolás
Energia termelés a háztartásban
Hagyományos:
•Távfűtés
•Kazánok (gáz, szén,
olaj, vegyes tüzelésű)
•Kandalló,cserépkályha
•Konvektor
•Bojlerek
(elektromos,gáz)
Megújuló:
•Hőszivattyú
•Napkollektor
•Napcella
•Szélturbina
•Biomassza kazánok
•Termálvíz
hasznosítás
Megtakarítási javaslatok
• Cél: Energia felhasználás csökkentése, ezáltal jobb energetikai
besorolás
•Az ET egyik legfontosabb része:
-Életviteli javaslatok (pl.szellőztetés, árnyékolók használata,
fűtés-HMV felhasználási optimalizálás
-Beruházással járó javaslatok (pl.nyílászáró csere, szigetelés,
gépészeti korszerűsítés
-Új építésre vonatkozó javaslatok (pl.”B”, vagy jobb besorolás
elérésének lehetőségei)
A tanúsítás gyakorlati sorsához szükséges
jogszabályok
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és
védelméről
• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai
jellemzőinek meghatározásáról
• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai
jellemzőinek tanúsításáról
• 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi
szakmagyakorlási tevékenységekről kiemelhető, a
dokumentációval kapcsolatos kormányrendelet:
• 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet az építésügy, a
településfejlesztés és- rendezés körébe tartozó dokumentációk
központi nyilvántartásáról
Kapcsolódik:
• 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és
légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet
Az energetikai tanúsító felelős
a.) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért,
b.) a valós állapotnak megfelelő tartalomért,
c.) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges
adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.
Az energia audit fogalma
• B.L. Capehart és M. B. Spiller szerint: „egy létesítmény vizsgálata: hogyan használja fel az
energiát, ennek milyen költségvonzata van, milyen változtatásokat javasolt
végrehajtani üzemeltetési gyakorlatban, milyen új berendezéseket szükséges
beépíteni, amelyekkel jelentős energia, illetve energiaköltség takarítható meg.”
• Emhı L. és J. Flanagan szerint: „Egy épületben, intézményben létesítményben,
ipari üzemben
– az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása
– az energia használatának és feltehetően pazarlásának megértése
(mit, miért, hogyan?)
– költséghatékonyabb energia felhasználási módok feltárása és értelmezése:
a.) fejlettebb üzemeltetési eljárások
b.) új, hatékonyabb berendezések
– ezen változatok teljes élettartamra végzett gazdasági elemzése
– opcióban: bankrakész javaslat készítése”
Napelem energiahozam
PVGIS estimates of solar electricity generation
Location: 47°10'51" North, 19°18'50" East, Elevation: 99 m a.s.l.,
Solar radiation database used: PVGIS-CMSAF
Nominal power of the PV system: 6.0 kW (crystalline silicon)
Estimated losses due to temperature and low irradiance: 8.5% (using local ambient
temperature)
Estimated loss due to angular reflectance effects: 2.8%
Other losses (cables, inverter etc.): 14.0%
Combined PV system losses: 23.5%
Fixed system: inclination=35°,
orientation=0°
Month
Ed
Hd
Hm
Jan
7.88
244
1.55
48.1
Feb
13.00
364
2.61
73.1
Mar
20.20
625
4.21
130
Apr
25.30
758
5.49
165
May
26.10
808
5.88
182
Jun
26.30
788
5.99
180
Jul
26.50
822
6.10
189
Aug
25.80
799
5.87
182
Sep
21.10
633
4.65
139
Oct
16.60
515
3.52
109
Nov
10.40
312
2.11
63.4
Dec
7.13
221
1.41
43.6
Yearly
average
18.9
574
4.12
125
Total for year
Em
6890
1500
Ed: Average daily electricity production from the given system (kWh)
Em: Average monthly electricity production from the given system (kWh)
Hd: Average daily sum of global irradiation per square meter received by the modules of the
given system (kWh/m2)
Hm: Average sum of global irradiation per square meter received by the modules of the given
system (kWh/m2)
Mellékszámítások / HMV kapcsolási rajz,
fejlesztés után
•HMV energiahozam kiegészítő:
Q=c*m*(tm- th)*1,2(veszteség
tényező)=101244kJ/nap=28,123 kWh/nap.
•A napsugárzási intenzitás elméleti
maximum 1050 W/m2 , gyakorlatban 800900 W/m2 nyáron felhőtlen időben, (felhős
időszakban 350-500 W/m2) 200-250 diffúz
sugárzás mindig van nappal).
•Télen gyakorlatban 400-600 W/m2 napos
időben. A számításban 2500 W/m2nap lett
számolva, ami 3-3,5 órás napsütés átlagosan
nyáron. Ez még azt is elbírja, hogy időnként
befelhősödik az ég. Télen ehhez 5-6 óra
lenne szükség, ami már nem elegendő.
Ilyenkor van gázkazán rásegítés. De télen is
átlag 20-25 C-ra felmelegíti a kollektor a
HMV-t.
Mérés
Hőmérsékletmérés, és adatgyűjtés
CO2mérés és adatgyűjtés
1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozat
A Kormány 1246/2013. (IV. 30.) Korm. Határozata az
épületek energiahatékonyságának követelményeiről
és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010.
május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált
követelményszint eléréséről
Épületek energetikai auditálása
•Energetikai minősítés referencia értékek alapján
- épület tényleges energiafogyasztásának meghatározása
- összehasonlítás az adott épülettípus referencia értékeivel
- javaslatok kidolgozása
•Energetikai minősítés szimulációs program alapján
- épület tényleges energiafogyasztásának meghatározása
- egyes elemek részletes vizsgálata
- energiafogyasztás meghatározása elméleti úton
- elméleti számítás és mérés összehasonlítása
- javaslatok kidolgozása
Energetikai audit - esettanulmány
Módszer
•Igények meghatározása, tapasztalatok és panaszok
összegyűjtése
•Utolsó 3 év energia számláinak összegyűjtése és elemzése
•Épület éves energiafelhasználásának meghatározása
(program)
•Egyes elemek energiafelhasználásának elemzése (mérések)
•Megtakarítási lehetőségek összegyűjtése
•Javaslat (csomag)
Intelligens épület
A Hazai Hatékonyság nemzetgazdasági hatásai
40 ezer új munkahely jönne létre, és
A Hazai Hatékonyság várható eredményei
maradna fenn az Alap fennállása alatt.
hazánk energiahatékonysága terén:
Évi átlag 70 Mrd Ft költségvetési többletÉvente felújítanánk 40 ezer lakást (a
bevétel 2014 és 2020 között.
lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember
Rezsicsökkenés: 2020-ra már évente közel
otthona),
100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana
meg az ország.
A magas rezsi részben a rossz energiahatékonyság
következménye
Ma Magyarország számára jelentős problémát jelent a
magas rezsiköltség. Az energiaköltségek a KSH szerint az
átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki 2011ben, azaz az átlag-háztartás minden hatodik forintját
energiára költi. Ez jelentős mértékben az energiaárak
évtizedek óta tartó, az általánosnál erősebb inflációjának
eredménye: 1990 óta az általános inflációnál két és félszer
gyorsabban nőtt az energia ára. A Kormány 2013-ban
elindított rezsicsökkentő politikája ebben a viszonylatban a
2010 végi ár-arányokat állította vissza.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!