Transcript Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás

emésztő 2
Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás
• Mechanikus folyamat: darabolás, keverés,
szállítás
• Emésztőenzimek: fehérjék, szénhidrátok,
(epe jelenlétében) zsírok hidrolízise
• Transzport: az emésztés végtermékei +
vitaminok, ásványi anyagok + víz
felszívódása
• Kiválasztás
szájüreg
• Organoleptikus tulajdonságok érzékelése
íz, struktúra
ízlelőbimbók: édes, savanyú, sós, keserű,
ízletes (ízletesség: peptidek, aminosavak Na-glutamát)
• Rágás, bolusképzés
• CH emésztés megkezdése
idegi szabályozás
• a nyelv nyálkahártya. 2/3-ad részének általános érző
idege: n. lingualis; ízérző rostjait a n. facialisból kapja
Nyálmirigyek: táplálék összetételétől,
pszichés állapottól
paraszimpatikus hatás /vasodilatáció, VIP hormonok/: bő, savós,
enzimekben gazdag
atropin /kolinerg gátló anyagok/ csökkenti a nyálelválasztást
szimpatikus hatás /félelem, védekezés/ :nyálkás, mucinózus
Nyálmirigyek – nyál 1,5 l/nap
mucin, amiláz, hormonok, IgA, laktoferin, lizozim
• kis nyálmirigyek (nyelv, pofa, ajak)
• nagy
„:
gl. parotis (2. nagyörlő) szerózus
gl. submandibularis 2/3 szerózus, 1/3 mucinózus
gl. sublingualis mucinózus
bevon, hígít, nedvesen tart
feltételes nyálelválasztási reflex: az étel látványa,
feltétlen reflex:csípős, ill. maró anyagok
gyomornedv: 2-2,5l/nap
•
•
•
•
fedősejtek: HCl, intrinsic faktor
fősejtek: inaktív pepszin
melléksejtek: nyák
endokrinsejtek: gasztrin, szomatostatin,
hisztamin
• Fehérjeemésztés: HCl hatására a
pepszinogén pepszinné alakul
az aromás aminosavak közötti peptidkötést bonja
A tápcsatorna szekrétumai
CH
gyomor
pylorus
α-amiláz
máj
F
lipáz
P
pepszinogén
HCl
Intrinsic faktor
epesavak
pancreas
α-amiláz
bélnyálkahártya
szacharáz
izomaltáz
maltáz
laktáz
lipáz
tripszinogén
kimotripszinogén
prokolipáz
karboxipeptidáz
profoszfolipá
z koleszterin- proelasztáz
észteráz
enteropeptidáz
proaminopeptidázok
tripeptidázok
dipeptidázok
bikarbonát
ribonukleáz
dezoxiribonukleáz
Gasztointesztinális hormonok
hormon
képződés helye
szekréciót stimulálók
élettani hatás
gasztrin
gyomornyálkahártya
polipeptidek,
aminosavak, kávé,
alkohol,
gyomor tágítása,
vágusingerület
HCl, pepszinogén,
inrinsic f. és
gyomormotilitás
serkentése
szekretin
duodenumnyálkahártya
duodenum savas közege HCl szekréciót gátol,
pancreasnedv és
epeelválasztást
serkent
kolecisztokinin
pankreozimin
duodenumnyálkahártya
aminosavak,, peptidek,
HCl, zsírsavak
gyomorürülést gátol,
epehólyag
összehúzódást ,
enzimszekréciót
serkent
vazoaktív
intesztinális
polipeptid /VIP/
vékonybélneuronok
zsír, alkohol
HCl elválasztást
gátol, bélnedv,
bikarbonát szekréciót
fokoz
gyomorműködést
gátló polipeptid /GIP/
vékonybél
glükóz, zsírok
motilitást, HCl-t gátol
Inzulinszekréciót
gyomor – idegi és hormonális szabályozás
motilitás - szekréció
• szimpatikus hatás: csökkenti
a motilitást,
a vérellátást
a gyomorszekréciót
idegi szabályozás: lokális vegetatív reflexek útján
a nyálkahártyában lévő érző rostok synaptikus
kapcsolatban vannak a helyi idegsejtekkel, ezek
nyúlványai pedig a fedő sejtekkel, fő sejtekkel,
s. izomsejtekkel
energia-bevitel energia-felhasználás
egyensúlya
a tápanyagok energiája az anyagcsere folyamán
mechanikai, kémiai és hőenergiává alakul
• 1g F : 38,9kJ
• 1g P ill. CH: 17,2 kJ energiát szolgáltat
1kcal 1kcal ~ 4,184 kJ
anabolizmus: a sejtekbe jutott tápanyag-részecskékből ~
építés, pótlás, raktározás
katabolizmus: a tápanyagok alapegységei/pl:glükóz,
trigliceridek, aminosavak) a sejtekben elégnek, és közben
energia szabadul fel
1kcal 1kcal ~ 4,184 kJ
energia egyensúly
energia többlet: glikogén, v. zsír formájában raktározódik;
növekedés
energia hiány
energiaforgalom mérése: direkt zárt kamrában
indirekt a leadott CO
O mennyiség hányadosából RQ
2 és a felhasznált
vegyes táplálkozásnál:0,8-0,85
2
• alapanyagcsere
a napi energialeadás 60-75%-a
örökletesen meghatározott
szabályozás: trijódtironin (T3) és adrenalin stressz-syimpathicus
izg., adrenalin, glikogenolízis, anyagcserenövekedés
mértékét a zsírmentes testtömeg határozza meg
férfiaknak 5-10%kal nagyobb
1-2 éves-, pubertáskorban nagy
korral az izomtömeg csökkenésével csökken
alváskor 10%-kal kisebb, terhesség, menses, láz növeli
elhízásra való hajlam
mérése :éber, testi és szellemi nyugalmi állapotban, semleges külső
hőmérsékleten
• nyugalmi anyagcsere 3-4 órával az utolsó étkezés után
alapanyagcsere meghatározás:
kor, nem, testtömeg szerint
pl.: 18-30 éves f : 0,0640 X testtömeg + 2,84 MJ/nap
18-30 éves n : 0,0615 X testtömeg + 2,08 MJ/nap
energiafelhasználás:
alapanyagcsere és a fizikai aktivitás
meghatározó faktor szorzata
átlag: 1,5, nehéz fizikai munkánál: 1,9
a tápanyagok fajlagos hőhatása: a táplálékok
elfogyasztása után nő az energiafelhasználás
zsírok és glikogén szintézisének a következménye
3 év feletti gyermekek tápanyagszükséglete
• energia: fiú:1000+(100x évek száma) = kcal/nap
• „ lány:1000+(100x évek száma – 200)= kcal/nap
• fehérje:
2,0-3,5 g/100kcal
• zsír:
3,3-3,5
„
• szénhidrát: 12-15
„
10-15 en%
30
„
50-60 „
Mire fordítja a szervezet a felvett energiát?
• energiafelhasználás:
- nyugalmi energia
- akaratlagos energia termikus hője
- a tápanyagok fajlagos hőhatása: a táplálékok elfogyasztása
után nő az energiafelhasználás
alkalmazkodás különböző energiabevitelhez
•
•
•
•
energia átalakítás, raktározás különböző
hibás alkalmazkodás:
takarékos génelhízás pl.amerikai indiánok
elégtelen energiabevitel: csökken az alapanyagcsere
az izomtömeg csökkenésnél nagyobb mértékben
ok: csökken az inzulin-, a trijódtironin szekréció és a sympatikus
idegrendszer aktivitása
A fehérjék testünk építőanyagai, de egyetlen
élőlény sem képzelhető el fehérje nélkül
Fehérjék alakítják ki a sejteket határoló hártyákat,
a sejt protoplazmájának is lényeges elemei, és
az élet szempontjából a döntően meghatározó
funkciókat is fehérjék látják el.
E tény felismerése jelenik meg a protein
elnevezésben is (protein=fehérje). A görög
protosz szó ugyanis elsőt, legfontosabbat jelent.
A felnőttek testtömegének kb. 19 - 20%-a fehérje. A testfehérjék 45%-a
az izomszövetben található. A szervezetben betöltött igen sokrétű
szerepük alapján különböző fehérjéket ismerünk:
•
•
•
•
•
•
•
•
támasztó- és vázfehérjék: a bőr, a kötőszövet, az izmok, az inak, a
csontok tartó, merevítő szerkezeti elemei, olyan védekező struktúrák, mint a
szőr és a köröm,
kontraktilis fehérjék: az izmok és az inak nyújtható, rugalmas elemei
/nekik köszönhető a mozgás/,
enzimek: a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók katalizátorai
transzportfehérjék: közreműködnek pl.: a vas, a réz, a kalcium, a lipidek
és az O2 szállításában,
immunfehérjék: a kórokozók és más idegen anyagok elleni védekezés
receptorfehérjék: ingerület felvétel és továbbítás
hormonok: az élettani funkciók szabályozásában vesznek részt, egy
részük fehérjetermészetű pl.: a szénhidrát anyagcsere szabályozásában
résztvevő inzulin, a pajzsmirígy hormonja a tiroxin, vagy a növekedési
hormon stb.,
a folyadékegyensúly fenntartásában résztvevő fehérjék: a vér fehérjéi
az érfalon nem tudnak az oldott anyagokkal együtt áthatolni, vizet kötnek
meg, s az érpályában tartják a folyadékot.
egyszerű fehérjék csak aminosavakból állnak, az összetett
fehérjék más anyagokat, pl.: cinket, vagy szénhidrátokat
stb. tartalmaznak.
• 20 aminosavat tartunk számon. 9 aminosav esszenciális,
Esszenciális aminosavak: hisztidin, izoleucin, leucin,
lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin.
• A nem esszenciális aminosavakat a szervezet maga is
elő tudja állítani,
• Új szövetet csak akkor képződik, ha az esszenciális
aminosavak mindegyike kellő mennyiségben van
jelen.
• Ha csak egyetlen esszenciális aminosav bevitele
hiányos, a többit is csak ennek megfelelő arányban tudja
a szervezet hasznosítani: limitáló aminosavnak
nevezzük.
•
A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav
tartalmuk határozza meg.
• Komplett fehérjék: valamennyi esszenciális aminosavat
a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák,
egyedüli fehérjeforrásként is számításba jöhetnek
/az állati fehérjék zöme: hús, hal, tej, tojás/
• Ezekben a nagy biológiai értékű fehérjékben az
esszenciális aminosavak mennyisége és egymás közötti
aránya megfelel az emberi fehérjéknek, ezért a
szövetépítésre ezek a legalkalmasabbak.
• gyermekek fehérjeszükségletének 2/3-át,
felnőttekének pedig 40-%-át komplett fehérjékkel
javasolt fedezni.
Az inkomplett fehérjék bizonyos esszenciális
aminosavakban - lizin, triptofán vagy metionin - híányosak,,
• komplettálás: komplett, vagy másik inkomplett
fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehető
• A másodrendű fehérjék csoportjába a növényi
fehérjék tartoznak. A gabonafehérjék alacsony lizintartalmát a hüvelyesekben lévő nagymennyiségű lizin
komplettálja.
• A komplettálás akkor lehet csak sikeres, ha a
különböző fehérjékhez egyidőben jut hozzá a
szervezet. Az inkomplett fehérje több órával az
elfogyasztását követően már nem koplettálható.
•
Naponta mitegy 300 - 400 g fehérje bomlik le és
képződik újra
• Az anyagcsere-folyamatok során a saját fehérjék lebomlanak, s a
véráramban lévő szabad aminosavakból újraképződnek. A szabad
aminosavak a táplálékfehérjékből, és részben a saját fehérjék
lebontásából származnak.
A felszívódott aminosavak a májba kerülnek, a máj osztja szét azokat a
különböző szövetek között s a szükségletnek megfelelően
használódnak fel szöveteink megújulásához, az elhasználódott
sejtek pótlásához. Az aminosavak az emberre jellemző fehérjékké
(pl.: hemoglobin, albumin, hormonok stb.) épülnek össze. A
felesleges aminosavak átalakulnak a májban (nitrogén ureává), és a
vesén keresztül a vizelettel kiürülnek.
• A táplálékfehérjék kb. 90%-a megemésztődik és felszívódik.
fehérjeszükséglet
•
életkor (év) testtömeg(kg) fehérjeigény(g)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1 -3 13 16
4 -6 20 24
7 -8 28 28
fiú
11 -14 45 45
15 -18 66 59
19- 24 72 58
25 - 50 79 63
51 77 63
lány
11 - 14 46 46
15 - 18 55 44
19 -24 58 46
25 - 50 63 50
51 65 50
Érvényes: jó minőségű, első osztályú fehérjére. Rosszul emészthető, gyenge minőségű fehérjéből nagyobb a
szükséglet.
Egyes élelmiszerek fehérjetartalma
• 100 g hús fehérjetartalma átlagban 20 g körül mozog,
• a tehéntejben 3,4 g, a sajtokban 22 - 28 g található.
• 1 kifli 10 g-ot, 100 g kenyér 8 - 10 g-t
• a zöldség- és főzelékfélék fehérjetartalma kicsi (1,5 - 5
g), a hüvelyeseké viszont nagy, különösen a szójáé.
• Mind a fehérje hiányos étkezés, mind a túlzott
fehérjebevitel hátrányos.
A táplálékfehérjék kb. 90%-a megemésztődik és
felszívódik
• A fehérjék emésztését a gyomor-, a
hasnyálmirigy és a bélnyálkahártya fehérjebontó
enzimei végzik ,
• A felszívódás aminosavak (di- és tri-peptidek)
formájában történik, s kb. 3 órával az étkezést
követően végbemegy.
• Egyes fehérjék kis mennyiségben változatlan
formában is felszívódhatnak jelentős szerepet
játszva az ételallergia kialakulásában