Transcript Katona Erzsébet prezentációja ide kattintva megtekinthető

A pedagógus-továbbképzések
szerepe a pedagógus-életpályán
való előrehaladásban
TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001
PEDAGÓGUSKÉPZÉS
TÁMOGATÁSA
Pedagógus-továbbképzés
A továbbképzés meghatározása:
A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek
a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre
szükség van a nevelő és oktató munka keretében a
gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás
megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének
megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a
pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer
működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási
intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához.
A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.
277/1997. ( XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a
pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól
és kedvezményeiről
A 277/1997. ( XII.22.) Korm. rend.
megjelenésekor a pedagógus-továbbképzési
rendszer alapelvei
A 277/1997. ( XII.22.) Kormányrendelet megjelenésekor az
alapelvek
 Az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos
ismeretek frissítése, a tudományos eredmények
megismerése;
 A már megszerzett pedagógia ismeretek (pedagógia,
pszichológia, módszertan) frissítése, új ismeretek és
készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése;
 Az iskolai tananyagban megjelenő új tudáselemek
elsajátítása;
 Az oktatási reformok bevezetését, eredményeinek
elterjesztését támogató képzések (tartalom, szerkezet,
vizsgarendszer stb.);
 Azon készségek, képességek kialakítása és fejlesztése,
módszertani tudáselemek elsajátítása, amelyek az
alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a
pedagógus-alapképzésből
A 277/1997. ( XII.22.) Korm. rend.
megjelenésekor a pedagógus-továbbképzési
rendszer alapelvei
•
Az alapképzés és a továbbképzés összhangjának biztosítása
•
Ennek megfelelően a pedagógus-továbbképzés célja:
• az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek
frissítése;
• új tudományos eredmények megismertetése, új ismeretek és
készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése;
• azon készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani
tudáselemek elsajátíttatása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy
intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből;
• azon – a társadalmi, gazdasági elvárások változásából következő -
oktatáspolitikai döntésekhez, oktatási programokhoz kapcsolódó
ismeretek elsajátíttatása, amelyek újdonságuk révén még nem
épülhettek be a pedagógus-alapképzésbe
A pedagógusok továbbképzési
kötelezettsége
Eddigi gyakorlat:
Igények:
• Pedagógusok egyéni igényei
• Az intézmény fejlesztési terve
• Helyi és országos szintű
oktatásirányítás
• Az igények összehangolása
• Széles körű pedagógustovábbképzési kínálat
Változás:
• Az intézmény továbbképzési
programja: fenntartói döntés
• Továbbképzési irányok
kijelölése, tervezhetőség
A pedagógusmunka minőségét
meghatározó legfontosabb tényezők
•
•
•
•
•
•
•
a pedagóguskompetenciák
a képzés
a pályára állás
a pályán maradás
az értékelés és minőségbiztosítás
a szakmai fejlődés
az intézményvezetés és a
pedagógusközösség (Kocsis−Sági 2012)
A folyamatos szakmai fejlődés elemei
• tanulóközösségek működése
• az iskolai gyakorlattal kapcsolatos tudás és
tapasztalatok frissen tartása
• a másodlagos kompetenciák fejlesztése
• szükség esetén a szaktudományos tudás
fejlesztése
• részvétel pedagógiai vagy egyéb kutatásokban
• a saját szakmai tanárképzői profiljának
fejlesztése (Dolan és Murray 2013)
Változások a köznevelésben
• A pedagógusok előmeneteli rendszerének
bevezetése; minősítési eljárás
• A pedagógus- életpálya nyomon követő
rendszere
• Szakmai ellenőrzés
• Szaktanácsadói, tantárgygondozói
támogatás
Miért szükséges megújítani
a pedagógus-továbbképzés rendszerét?
• A továbbképzések általános színvonalának
emelése
• Egymásra épülő képzések, tervezhetőség
• A tartalmi elemek súlyának növelése az
akkreditáció során
• Nem hagyományos képzések bevezetése: blended,
moduláris, mentorált, folyamatba ágyazott formák
• Követő támogatás a hasznosulás érdekében
• Kapcsolat a köznevelési rendszerben megjelenő új
és megújuló elemekkel
Változások a
pedagógus-továbbképzési rendszerben
• A pedagógus-továbbképzési rendszer alapelve a
képzések szabályozott egymásra épülése és a
modularitás.
• Ennek érdekében megvalósul:
• a rendszeren belüli képzések beszámíthatósága;
• a kapcsolódás az alapképzés és a felnőttképzés
rendszeréhez (akkreditáció, értékelés, ellenőrzés,
fejlesztés, adminisztráció stb.),
így a pedagógus- továbbképzés rendszerén kívüli
képzések elfogadása, beszámíthatósága;
• a kapcsolódás a pedagógusminősítési rendszerhez
és életpályához,
így lehetővé válik a karrierutak építése.
Új és megújuló elemek a
pedagógus-továbbképzésben
• Támogató rendszer: a továbbképzéseken
megszerzett ismeretek beépülése,
hasznosulása, elterjesztése, tudásmegosztás
• Folyamatba ágyazott továbbképzések
• Blended, moduláris, e-tanulás alapú képzések
• Illeszkedés a köznevelési rendszer új elemeihez
• Illeszkedés a pedagógus-életpálya szintjeihez
A továbbképzések hatása
Osztálytermi
hatás
Kompetenciák Azonosulás
Motiváció
Anyagi javak, fiz.
tényezők
Érzelmi
hatás
Információk
Intézményi
hatás
Tudatosság,
ráébredés
A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája
(Harland & Kinder 1997)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Katona Erzsébet
[email protected]