Transcript A.Bevezetes-A.szocialgeografiai.gondolat.fejlodese

SZOCIÁLGEOGRÁFIA
id. Pieter Brueghel: Bábel tornya. 1563; Kunsthistorisches Museum, Bécs.
 BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. (Egyetemi
jegyzet) ELTE , Budapest, 1997.
 BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése.
IRODALOM
Földrajzi Tanulmányok
23. MTA FKI, Budapest, 2003.

 ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest,
Kötelező és ajánlott
2003.
 BERÉNYI István: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és
módszertani kérdései. Akadémiai, Budapest, 1992.
 BÓDY Zsombor – Ö. KOVÁCS József (szerk.): Bevezetés a
társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2003.
 GIDDENS, Anthony: Szociológia. Osiris, Budapest, 2004.
 JOHNSTON, R. J. et al. (ed.): The Dictionary of Human
Geography. (4th ed.) Blackwell, 2003.
 MÉSZÁROS Rezső: A társadalomföldrajz gondolatvilága.
Szeged, 2000.
Jan Vermeer: Geográfus. 1668-69, Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt.
A szociálgeográfiai
gondolat fejlődése
id. Pieter Brueghel: Téli vadászat. 1565; Kunsthistorisches Museum, Bécs.
„A teremtés sötét tüzének
jegében
égő
lét
tündöklő,
A szociálgeográfiai
lágy
meleg
fénnyé
gondolat fejlődése
változik.”
H. B.
id. Pieter Brueghel: A betlehemi népszámlálás. 1556; Musées royaux des Beaux-Arts
de Belgique, Brüsszel
„A teremtés sötét tüzének
jegében égő lét tündöklő,
lágy meleg fénnyé
változik.”
H. B.
Hieronymus Bosch: A földi gyönyörök kertje.; Museo del Prado, Madrid.
A szociálgeográfia kialakulása I.
Térbeli
Thomale,
folyamatok
1970
E. 1972,FOLYAMAT
In: Berényi, I. 1997, 7. Térreleváns
o., 1. ábra.
magatartás
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
1950
FUNKCIONALI
TÁS
Ember – tér
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOLÓGIA
Kultúrtáj –
fiziognómia
HUMAN ECOLOGY
1930
MORFOLÓGIA
Anyagi világ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
KULTÚRFÖLDRAJZ
Tér – ember
Társadalom – tér
KAPCSOLAT
TUDOMÁNY
EMBERFÖLDRAJZ
1910
Tér – társadalom
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
FOLYAMAT
FÁZIS
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
FUNKCIONÁLIS
FÁZIS
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOGEOGRÁFIA
HUMAN ECOLOGY
MORFOLÓGIAI
FÁZIS
KULTÚRFÖLDRAJZ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
KAPCSOLATTUDOMÁNYI FÁZIS
SCIENCE
SOCIALE
EMBERFÖLDRAJZ
KOZMOGÓNIAI
FÁZIS
SZOCIOLÓGIA
GEOGRÁFIA
FOLYAMAT
FÁZIS
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
FUNKCIONÁLIS
FÁZIS
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOGEOGRÁFIA
HUMAN ECOLOGY
MORFOLÓGIAI
FÁZIS
KULTÚRFÖLDRAJZ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
KAPCSOLATTUDOMÁNYI FÁZIS
SCIENCE
SOCIALE
EMBERFÖLDRAJZ
KOZMOGÓNIAI
FÁZIS
SZOCIOLÓGIA
GEOGRÁFIA
Térbeli
folyamatok
Térreleváns
magatartás
FOLYAMAT
FÁZIS
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
FUNKCIONÁLIS
FÁZIS
Ember – tér
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOGEOGRÁFIA
Kultúrtáj –
fiziognómia
Társadalom – tér
HUMAN ECOLOGY
MORFOLÓGIAI
FÁZIS
KULTÚRFÖLDRAJZ
Tér – ember
Anyagi világ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
Tér – társadalom
KAPCSOLATTUDOMÁNYI FÁZIS
SCIENCE
SOCIALE
EMBERFÖLDRAJZ
KOZMOGÓNIAI
FÁZIS
A szociálgeográfia kialakulása II.
A földrajzon belüli fejlődés
EMBERFÖLDRAJZ
KULTÚRFÖLDRAJZ
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOGEOGRÁFIA
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
Az emberföldrajz klasszikus korszaka
Cortes, Edouard (1882-1969): Notre Dame.
A szociológia története
ANDORKA Rudolf: Beveztés a szociológiába. Budapest, 2003, 47 – 98. o.
 Auguste Comte (1798 – 1857): „társadalmi fizika”  „szociológia”
Az „alapító atyák”
MARX, Karl (1818 – 1883)
 DURKHEIM, Emile (1858 – 1920)
 [1899]: Morphologie social. L’Année Sociologique.
 WEBER, Max (1864 – 1920)
 [1987]: Gazdaság és társadalom. Budapest.
Amerikai empirikus szociológia – chicagói iskola
BURGESS, Ernest, W. (1886 – 1966)
PARK, Robert, E. (1864 – 1944)
 [1925]: The City. Chicago.[ ... Burgess, E. W. – McKenzie, R. D.[eds.]]
 városökológiai modellek
Az emberföldrajz determinista fázisa I.
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 8. o.
 LE PLAY, Fréderic
 [1855]: Les ouvriers européens... Paris.
 természeti & társadalmi tér  szoros, oksági kapcsolat
A tér természeti adottságaiból [...és nem a terület gazdasági szerkezetéből] vezeti le a népesség:
-foglalkozási szerkezetét;
-fogyasztási szokásait;
-anyagi kultúráját.
 módszer: megfigyelés – a tapasztalatok rendszerezése & összegzése
 „modes du travail” – társadalmi – gazdasági területegységek
 a földrajzi determinizmus előfutára
KOZMOGÓNIA
Az emberföldrajz determinista fázisa II.
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 8 – 9. o.
 RATZEL, Friedrich (1844–1904)
 [1909]: Anthropogeographie.[II. ed.] Stuttgart.[orig. 1882/1891]
A természeti adottságokból kiindulva értelmezi a tér – gazdaság – társadalom
hatásmechanizmusát [ darwinizmus]
 a földrajzi determinizmus kiteljesítője
Tér – ember
Tér – társadalom
EMBERFÖLDRAJZ
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
Az emberföldrajz posszibilista fázisa
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 9 – 10. o.
 VIDAL de la BLACHE, Paul (1845 – 1918)
 [1922]: Principés de la geographie humaine. Paris.
 a környezet átalakulása  az ember szabad akaratának megnyilvánulása
 egzisztenciaharc
 módszer: a jelenségek mennyiségi & minőségi leírása; kialakulásuk tisztázása; okok
feltárása
Kultúrtáj
– – életformacsoportok
 „genre
de vie”
Anyagi világ
fiziognómia
 „A tevékenység módját ... a történelmi, vallási, kulturális és pszichológiai tradíciók
MORPHOLOGIE
határozzák meg.”KULTÚRFÖLDRAJZ
SOCIALE
1910
 társadalmi viszonyok  térszerkezet
KAPCSOLAT
Tér
– ember
Tér –a civilizációs
társadalom szint
környezetátalakítás a társadalmi-gazdasági aktivitás [munka] révén;
TUDOMÁNY
függvénye. Ember & környezete  egységes, összefüggő rendszer
EMBERFÖLDRAJZ
SCIENCE SOCIALE
 „Az ember tehát maga is földrajzi tényező, s úgy változik történeti fejlődése során, hogy
1890
közben átalakítja környezetét.”
KOZMOGÓNIA
 a földrajzi determinizmus „megfordítója” – posszibilista
Az emberföldrajz morfológiai fázisa
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 11. o.
SCHLÜTER, O.
 [1906]: Die Ziele der Geographie des Menschen. München.
 az emberformálta kultúrtáj bemutatása [Morphologie der Kulturlandschaft]
a kultúrtáj genézise
 a formális struktúra változásai
 „A formák és azok változása mögött azokat az erőket és folyamatokat kell1930
megtalálni,
Kultúrtáj
–
amelyek
a változásokat
előidézték.” MORFOLÓGIA
Anyagi világ
fiziognómia
 „A forma és a »tartalom« (funkció) között nincs szükségszerű összhang, gyakori, hogy a
MORPHOLOGIE
térképző folyamatok
előrehaladottak, miközben a forma változatlan.”
KULTÚRFÖLDRAJZ
SOCIALE
1910
Tér – ember
KAPCSOLAT
TUDOMÁNY
EMBERFÖLDRAJZ
Tér – társadalom
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
Funkcionális emberföldrajz
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 12. o.
BOBEK, H.
 [1927]: Grundfragen der Statdtgeographie.
 [1948]: Stellung und Bedeutung der Sozialgeographie.
FUNKCIONALI
 a társadalmi teret komplex funkcionális
TÁSszerkezetként értelmezi
Ember – tér
1. bioszociális
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOLÓGIA
2. gazdasági
3. politikai
Kultúrtáj –
fiziognómia
4. topológiai
5. migrációs
Társadalom – tér
HUMAN ECOLOGY
1930
MORFOLÓGIA
Anyagi világ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
KULTÚRFÖLDRAJZ
6. kulturális
KAPCSOLAT
BARROWS, H. H.  human ecology
TUDOMÁNY
Tér – ember
1910
Tér – társadalom
 [1923]: Geography as Human Ecology. Annals of the AAG.
EMBERFÖLDRAJZ
PARTZSCH, D.
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
 [1964]: Zum Begriff der Funktionsgesellschaft.
Szociálgeográfia I.
1970
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 12. o.
Térbeli
folyamatok
Térreleváns
magatartás
PARTZSCH, D.
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
 [1964]: Zum
Begriff der Funktionsgesellschaft.TÁRSADALOMKUTATÁS
1950
 lakás
FUNKCIONALI
TÁS
Ember – tér
 munka
FUNKCIONÁLIS
 ellátás - szolgáltatás
ANTROPOLÓGIA
 képzés & kultúra
Kultúrtáj –
fiziognómia
 szabadidő
HUMAN ECOLOGY
1930
MORFOLÓGIA
 közlekedésKULTÚRFÖLDRAJZ
Társadalom – tér
Anyagi világ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
 közösségi élet - lokalitás
1910
KAPCSOLAT
Tér – társadalom
[1970]: Daseinsgrundfunktionen.TUDOMÁNY
In: Handwörterbuch der Raumforschnung..., Hannover.
Tér – ember
EMBERFÖLDRAJZ
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
Szociálgeográfia II.
BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 12. o.
Térbeli
folyamatok
RUPERT,
K. – SCHAFFER, F.
1970
Térreleváns
magatartás
[1969]: Zur Konzeption
der Socialgeographie. Geographische
Rundschau, pp. 205 - 214
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
1950 függőségi
 Partzsch „funkciókatalógusa”: az emberi lét megnyilvánulásainak alapfunkciói – sokoldalú
viszonyEmber – tér
FUNKCIONALI
Társadalom – tér
 antropogén erők komplex hatásegyüttese –TÁS
szoros kapcsolatban a természeti környezettel
FUNKCIONÁLIS
HUMAN
ECOLOGY
 valamennyi alapfunkciónak speciális térigénye & tárgyiasult
intézményrendszere
van
ANTROPOLÓGIA
1930
 A földrajz [szociálgeográfia] a társadalmi alapfunkciók tárgyiasult intézményrendszeréKultúrtáj –
MORFOLÓGIA
Anyagi világ
nek területileg
differenciált
szerkezetét
elemzi.
fiziognómia
 „A kultúrtájKULTÚRFÖLDRAJZ
nem más, mint a társadalmi alapfukciók
területi szerkezete.”
MORPHOLOGIE
SOCIALE
Tér – ember
KAPCSOLAT
TUDOMÁNY
EMBERFÖLDRAJZ
1910
Tér – társadalom
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
1970
Térbeli
folyamatok
Térreleváns
magatartás
FOLYAMAT
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
1950
FUNKCIONALI
TÁS
Ember – tér
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOLÓGIA
Kultúrtáj –
fiziognómia
HUMAN ECOLOGY
1930
MORFOLÓGIA
Anyagi világ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
KULTÚRFÖLDRAJZ
Tér – ember
Társadalom – tér
KAPCSOLAT
TUDOMÁNY
EMBERFÖLDRAJZ
1910
Tér – társadalom
SCIENCE SOCIALE
1890
KOZMOGÓNIA
A szociálgeográfia megújulása [?]
Logsdail, William: The Bank and Royal Exchange in London, 1887.
KULTURÁLIS
ANTROPOLÓGIA
SZOCIÁLEGOGRÁFIA
?
FOLYAMAT
FÁZIS
SZOCIÁLGEOGRÁFIA
TÁRSADALOMKUTATÁS
FUNKCIONÁLIS
FÁZIS
FUNKCIONÁLIS
ANTROPOGEOGRÁFIA
HUMAN ECOLOGY
MORFOLÓGIAI
FÁZIS
KULTÚRFÖLDRAJZ
MORPHOLOGIE
SOCIALE
KAPCSOLATTUDOMÁNYI FÁZIS
SCIENCE
SOCIALE
EMBERFÖLDRAJZ
KOZMOGÓNIAI
FÁZIS
Szociálgeográfia az 1970-es évek után I.
MÉSZÁROS Rezső: A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged, 2000.
„A földrajz olyannyira függ más tudományterületekből eredő koncepcióktól és technikáktól,
hogy ezek jelölik ki azt az utat, amely kifejezi a kölcsönhatást a földrajz és más
tudományterületek között.” – MR értelmezése Haggett koncepciójáról
posztparadignatikus állapot
szakítás mindenféle tudományos zártsággal és belterjességgel
→ „…»új« geográfiák tündöklése és bukása.”
→ elbizonytalanodás: „…a földrajz igyekszik újabb és újabb megközelítésekkel alkalmasnak
mutatkozni [a] változások térbeli összefüggéseinek elemzésére és értelmezésére.”
Szociálgeográfia az 1970-es évek után II.
JACKSON, P.; In. JOHNSTON, R. J. et al. (ed.): The Dictionary of Human Geography. (4th ed.) Blackwell, 2003.
 Humanistic geography
Ley, D. – Samuels, M. S. [1978]: Humanistic geography. London.
 Cater, J – Jones, T. [1989]: Social Geography: an introduction to contemporary issues. London.
behaviorizmus – kulturális/szociális magatartásminták
- akkulturáció
- asszimiláció
- szergergáció  földrajzi dimenzió
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA – csoport-megfigyelés; -leírás; -elemzés  „belülről” –
az egyéni attitűdök előtérbe kerülése
TÁRSADALOMTÖRTÉNET  a „nagy narratívák” bukása
→ fókuszváltás: mikrotörténelem
→ egyéni történetek; „életutak” – „mikroterek”
SZOCIÁLGEOGRÁFIA: „weberiánus” csoportelemzés  változó trendek: vissza
Vidal de la Blache-hoz - individuum
 közelítés a kultúrföldrajzhoz