Transcript fenntartoi feladatok_0906_végleges

Fenntartói feladatok
a köznevelési intézményekben
Ballagó Zoltán, Kardos János, Marekné dr. Pintér Aranka,
Turbók Arnold Bertalan
TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001
„Helyi oktatásirányítás fejlesztése” c. kiemelt projekt
Jogszabály-struktúra
Jogi szabályozó eszközök
A jogszabályok olyan általános magatartási szabályok,
amelyeket az arra kifejezetten feljogosított közhatalmi
szervek azzal a céllal alkotnak meg vagy adnak ki, hogy
a jövőre nézve szabályozzák a társadalmi viszonyokat,
amelyek mindenkire nézve kötelezőek, és amelyek
érvényesülését végső soron a közhatalom kényszerítő
ereje is biztosítja.
Közjogi szervezetszabályozó eszközök: az
állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket
nem állapíthatnak meg, de a szervezeti rendszeren
belül kötelező érvénnyel bírnak.
•Határozat
•Utasítás
Jogforrások
Belső jogforrás
Országgyűlés
Kormány, Magyar Nemzeti
Bank elnöke
miniszterelnök, miniszter
önálló szabályozó szerv elnöke
helyi önkormányzat képviselőtestülete
Külső jogforrás
törvény
rendelet
rendelet
rendelet
rendelet
Köznevelés
Nkt.
Nkt. vhr.
KLIK r.
Műk. r.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről
229/2012. (VII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
végrehajtásáról
202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
Szakképzés
Szt.
Szaho. tv.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
2011. évi CLV. törvény a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról
OKJ
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos
Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési
Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
Szakma562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015szerk. rend. ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről
és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben
szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító
szakképesítésekről …
SZVK-k
pl. 27/2012. (VIII. 27.) NGM r. - 249 szk.,
37/2013. (V. 28.) EMMI r. – 144 szk.
Gazdálkodás
Áht.
Kvtv.
Ávr.
Ászr.
Korm.
funk.
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi
központi költségvetéséről
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az
államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás
számviteléről
68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati
funkciók, államháztartási szakfeladatok és
szakágazatok osztályozási rendjéről
Foglalkoztatás
Kjt.
Mt.
Kttv.
Foglalk.
rendelet
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak
jogállásáról
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati
tisztviselőkről
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok
előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
Egyéb jogszabályok
Alaptörv. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
Mötv.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország
önkormányzatairól
Kbt.
2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről
Ket.
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Felnőttk. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
tv.
KLIK
A Kormány 1423/2014. (VII. 28.) Korm. határozata a
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2014. évi
működéséhez … kapcsolódó támogatások biztosításáról
22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési
Szabályzatáról
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata
(a módosításokkal egységes szerkezetben)
Hivatalos Értesítő 2013. évi 47. szám
Fenntartás, működtetés,
vagyonkezelés,
vagyonhasználat
TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001
„Helyi oktatásirányítás fejlesztése” c. kiemelt projekt
Fenntartó fogalma
/Nkt. 4. § 9. pont/
az a természetes vagy jogi személy, aki vagy
amely a köznevelési feladat ellátására való
jogosultságot megszerezte vagy azzal
rendelkezik, és - e törvényben foglalt esetben
a működtetővel közösen - a köznevelési
intézmény működéséhez szükséges
feltételekről gondoskodik
Fenntartók köre
/Nkt. 2. § (3)/
Köznevelési intézményt alapíthat, fenntarthat,
működési engedéllyel, jogszabályi keretek
között:
– állam, önkormányzat (óvodát)
– nemzetiségi önkormányzat
– egyházi jogi személy
– vallási tevékenységet végző szervezet
– más személy vagy szervezet
Köznevelési intézmény alapítása
/Nkt. 21. § (2), 23. § (1)/
Bejelentés, nyilvántartásba vétel, engedélyezés
• Költségvetési szerv – Magyar Államkincstár
• KLIK – Oktatási Hivatal
• Magán és egyházi – Megyei Kormányhivatal
– működésének megkezdéséhez engedély szükséges
– az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem
benyújtója viseli
– a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban
meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog legalább
öt nevelési évre, tanítási évre biztosított
Fenntartói döntések
/Nkt. 83. § (2) – (3)/
• a köznevelési intézmény (kivéve, amit a KLIK
tart fenn)
– létesítéséről
– gazdálkodási jogköréről
– átszervezéséről, megszüntetéséről
– a fenntartói jogok átadásáról
• az intézmény nevéről
• költségvetésről, térítési és tandíjak
szabályairól, szociális kedvezményekről
Fenntartói döntések, feladatok
/Nkt. 83. § (2) – (3)/
• osztályok, csoportok számáról
• az intézmény vezetőjének megbízása,
visszavonása
• tantárgyfelosztás jóváhagyása
• továbbképzési program jóváhagyása
• értékeli a pedagógiai-szakmai munka
eredményességét
• ellenőrzi: PP, SZMSZ, Házirend
Fenntartói feladatok
/Nkt. 83. § (2-3), 84. § (1), 88. § (1), 85. § (3-4)/
• egyes cselekményeihez ( intézmény átszervezése,
vezetői megbízás, feladatváltozás, névhasználat)
beszerzi a kötelező véleményeket
• új feladathoz a szükséges feltételek biztosítása
• a működés és engedélyezett többletszolgáltatás
biztosítása
• értékelések nyilvánosságra hozatala
• egyetértés a szakértői kijelöléssel
Fenntartói hatáskörök
• egyetértési jog (SZMSZ, Házirend, PP), ha
többletfeladat jelentkezik
• egyetértési jog tanítási hetek 6 napra történő
szervezésekor
• maximális csoport és osztálylétszám 20%-os
megemelése
• másodfokú döntéshozatal (felvétel, jogviszony,
kizárás, fegyelmi ügyek, jogszabálysértésre
hivatkozással benyújtott kérelem, pl. iskolaszék)
Fenntartói feladatok – Nkt. vhr.
• adatszolgáltatás, változás bejelentés a KIR-be
• köznevelés-fejlesztési terv véleményezése
(önkormányzatok is)
• térítési és tandíj mértékének szabályozása
• az átlagbér alapú támogatásra, a
tankönyvtámogatásra, illetve a gyermek és
tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatásra
vonatkozó kérelmek benyújtására, módosítására,
elbírálására, elszámolására vonatkozó szabályok
Települési önkormányzat
/Nkt. 33. § (1), 38. § (1), 45. § (10), 49. § (3), 50. § (8)/
• kötelező felvételt biztosító óvoda
• köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottság
működtetése 3 vagy több int. esetén
• a jegyző megküldi az óvodások nyilvántartását
a helyi óvodáknak
• közzéteszi az óvodák felvételi körzetét,
felvételi rendjét
• véleményezi az iskolák felvételi körzetét
Magán és egyházi köznevelési
intézmények fenntartói
• egyetértési jog az intézményvezető-helyettes
megbízásánál
• köznevelési megállapodás, egyoldalú jogi
nyilatkozat – részvétel a kötelező
feladatellátásban, létszámok meghatározása
• a vezetőt a miniszter egyetértésével a
fenntartó bízza meg
Állami intézményfenntartó központ
/KLIK r. 7. § (1)/
• az Intézményfenntartó Központ a köznevelési
közfeladat-ellátásban részt vevő,
fenntartásában lévő köznevelési intézmények
tekintetében
• a) ellátja az Nkt. 83. § (2) bekezdésében
meghatározott fenntartói feladatokat
Állami intézményfenntartó
központ /Nkt./
• gyógypedagógiai hálózatot működtet
• a Nemzeti pedagógus Kar működési feltételeit
biztosítja
• Köznevelési Hídprogramba intézmény
kijelölése
• tanköteles korú gyermekek adatainak
megküldése (járási hivataltól kapja) az
iskoláknak
Állami intézményfenntartó
központ
• vallásilag el nem kötelezettek oktatásáról
történő gondoskodás
• az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott (és működtetett) intézményben
a KLIK költségvetésében az erre a célra
tervezett keret erejéig a működtető által
beszerzett, külön jogszabályban
meghatározott eszközöket, felszereléseket,
továbbá a taneszközöket az állam
finanszírozza
Állami intézményfenntartó
központ
• azon a településen, ahol legalább nyolc alsó
tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel
és a demográfiai adatok alapján feltételezhető,
hogy ez a létszám legalább három évig
fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, alsó
tagozat esetében a települési önkormányzat
kezdeményezésére az állami intézményfenntartó
központ a hivatal tájékoztatása mellett
gondoskodik a feladat helyben történő
ellátásáról
A Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ (KLIK)
• Az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt
működő központi hivatal, amely feladatait
országos illetékességgel látja el.
• A KLIK működési szabályzatát a miniszter
utasítással adja ki.
• A KLIK központi szervből és területi
szervekből áll (területi szerve a járási, fővárosi
kerületi tankerület és megyeközponti
tankerület).
Fenntartói feladatok
megszervezése a KLIK-ben
A járási tankerület az illetékességi területén működő
általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok
fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó
Központ szervezeti és működési szabályzatában számára
meghatározott egyes fenntartói feladatokat.
A megyeközponti tankerület a járási tankerületi
feladatokon kívül a szakképző iskolák, a kollégiumok, a
pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó köznevelési intézmények,
továbbá az ezen feladatokat is ellátó többcélú intézmények
fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó
Központ szervezeti és működési szabályzatában számára
meghatározott egyes fenntartói feladatokat.
A KLIK szerepe
b) a miniszter számára javaslatot tesz a
köznevelési intézmény létesítésére,
átszervezésére, megszüntetésére,
tevékenységi körének módosítására
irányuló döntés meghozatalára,
közreműködik a döntés előkészítésében, a
javaslattételt megelőzően beszerzi a
jogszabály alapján arra jogosult
egyetértését, véleményét
A KLIK feladata
• c) előkészíti és a miniszternek megküldi a köznevelési
intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és
megbízásának visszavonására, a tankerületi igazgató
kinevezésére, felmentésére vonatkozó munkáltatói
intézkedés dokumentumait
• d) érvényesíti és - módszertani segítséget is nyújtva érvényesítteti a köznevelési intézmények
tevékenységében az erőforrásokkal, így különösen az
Intézményfenntartó Központ költségvetési
előirányzatával, engedélyezett létszámával és a
vagyonkezelésében vagy használatában álló
vagyonnal való szabályszerű és hatékony
gazdálkodás követelményeit
A KLIK tevékenysége
• e) központosítottan folytatja le a beszerzéseket
• f) értékeli a köznevelési intézmények szakmai
feladatai végrehajtásához szükséges feltételek
meglétét, valamint szervezi és irányítja azok
megteremtését
• g) közreműködik az alapkészségek, képességek
országos mérésének és a nemzetközi köznevelési
tárgyú mérések, vizsgálatok lebonyolításában
• h) közreműködik a miniszter által meghirdetett
és támogatott országos tanulmányi versenyek
szervezésével összefüggő feladatokban
A KLIK tevékenysége
• i) közreműködik a középfokú beiskolázás
központi írásbeli felvételi vizsgáinak
megszervezésében
• j) összesíti a köznevelési intézményekre
vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű
adatszolgáltatásokat
• k) ellátja az Nkt.-ban és más jogszabályokban
meghatározott egyéb fenntartói feladatokat
• l) közreműködik a területi köznevelési
feladatellátás megszervezése irányainak
meghatározásában.
A KLIK a miniszter ágazati irányítási
feladatainak megvalósításában
Részt vesz
• a) az oktatáspolitika kialakításához, az azzal
kapcsolatos döntések előkészítéséhez szükséges és a
költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések
lebonyolításával kapcsolatos feladatokban
• b) javaslatot tesz a miniszternek a tankerületek
illetékességi területe módosításának
kezdeményezésére, közreműködik a miniszteri
kezdeményezés előkészítésében
• c) elemzi a KLIK fenntartásában lévő köznevelési
intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit,
javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és
hosszú távú fejlesztési terveire
A KLIK a miniszter ágazati irányítási
feladatainak megvalósításában
• d) felkérésre részt vesz a fejlesztési források
tervezésében és a támogatások nyújtásával
kapcsolatos eljárásban
• e) kapcsolatot tart fenn az egyházi és
magánintézményekkel a feladatkörébe
tartozó ügyekben, javaslatot tehet
köznevelési szerződés kötésére
• h) ellátja a jogszabályban és az
Intézményfenntartó Központ alapító
okiratában meghatározott további
feladatokat
A KLIK a szakképző intézmények
tekintetében
• a) ellátja a szakképző iskolák szakképzési
feladatainak országos szakmai koordinációját
• b) kidolgozza a szakképzéssel kapcsolatos országos
feladatellátási koncepciót, fejlesztési tervet, szakmai
irányelveket és feladatszervezési alapelveket,
továbbá elemzéseket készít
• c) felelős a pályakövetési rendszer működtetéséért
• d) meghatározza a hatékonyság növeléséhez
szükséges intézkedéseket, mérésére alkalmas
eszközrendszert, méri a hatékonysági célok elérését
A KLIK a szakképzésben
• e) ellátja az irányítása alá tartozó szakképző iskolák
felnőttképzési tevékenységének országos
koordinációs feladatait
• f) meghatározza a felnőttképzési tevékenység céljait
• g) a Kormány szakmaszerkezeti döntésének
előkészítése során elkészíti javaslatát a
keretszámoknak a megyén, fővároson belüli,
fenntartók közötti elosztására az állami szakképzési
és felnőttképzési szerv által meghatározottak szerint,
együttműködve a szakképző iskolai fenntartókkal és
a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal
Szakképzés - adatszolgáltatás
• h) a Kormány által az adott megyében, a fővárosban
az állami intézményfenntartó központra
meghatározott keretszámokat megosztja a megye, a
főváros szakképző iskolái között
• i) tervet készít a megyei szakképzési kapacitásokra
vonatkozóan, amelyet összehangol a nem állami
fenntartók által ellátott szakképzési feladatokkal.
Az Intézményfenntartó Központnak az adatszolgáltatási
és ágazati fenntartói informatikai tevékenységéhez
kapcsolódó feladatait az Educatio Társadalmi
Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el
Tankerületek feladatai:
/22/2013. EMMI utasítás/
• a) közvetíti az ágazat által meghatározott
szakmai elveket és szakmai koordinációt biztosít
az illetékességi területéhez tartozó köznevelési
intézmények felé
• c) elbírálja az iskolaszék, diákönkormányzat,
szülői szervezet által a jogainak megsértése
miatt benyújtott kérelmeket
• d) megszervezi és működteti a pedagógusok
állandó helyettesítési rendszerét
• f) képviselő útján részt vesz az intézményi
tanács munkájában
Tankerületek feladatai:
• g) ha a köznevelési közfeladat ellátása köznevelési
szerződés útján történik, gondoskodik arról, hogy a
vallási, világnézeti szempontból nem elkötelezett
szülőkre, gyermekekre aránytalan teher ne háruljon
• h) fenntartói ellenőrzéseket végez a köznevelési
intézményekben
• i) értékeli a köznevelési intézmény pedagógiai
programjában meghatározott feladatok
végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka
eredményességét
• j) ellenőrzi a pedagógiai program, a házirend és
egyéb szabályzatok megtartását
Tankerületek feladatai:
• k) az érintett települési nemzetiségi és az országos
nemzetiségi önkormányzat bevonásával évente
felméri a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség
nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt, az
érintett első óvodai nevelési évre, első iskolai
évfolyamra beiratkozni szándékozók körében
• l) a gazdálkodó szervezet irányításával ellátja a 3000
fő alatti lélekszámú településeken levő köznevelési
intézmények, valamint azon 3000 fő lélekszám feletti
települések köznevelési intézményeinek
működtetésével kapcsolatos feladatokat, amelyek a
működtetést nem vállalták
Megyeközponti tankerület, megyei
illetékességgel
• a) ellátja a 42. §-ban meghatározott feladatokat
a szakképző iskolák és kollégiumok, a pedagógiai
szakszolgálatok és gyógypedagógiai
intézmények, a pedagógiai szakmai szolgáltatást
ellátó köznevelési intézmények vonatkozásában
• b) ellátja az Intézményfenntartó Központ
gazdasági szervezete irányításával a szakképző
iskolák működtetésével kapcsolatos feladatokat
• c) megszervezi és működteti az utazó
gyógypedagógusi hálózatot
Megyeközponti tankerület, megyei
illetékességgel
• A megyeközponti tankerület Szakképzési Osztálya
megszervezi, támogatja a megyeközponti tankerület
illetékességi területén működő szakképző iskolák
fenntartói feladatainak ellátását, annak
megvalósításához szakmai segítséget nyújt.
• A megyei tankerületi értekezletek szervezésével segíti
a több tankerületet érintő feladatok összehangolt
végrehajtását.
• A megyeközponti tankerület Gazdasági-ellátó
Osztálya ellátja, megszervezi, támogatja és
koordinálja a megye közigazgatási határán belül
működő területi szervek (tankerületek) gazdasági és
igazgatási feladatellátását.
Működtető
/Nkt. 4. § 18. pont/
Települési önkormányzat
• A saját tulajdonát képező ingatlanban
folyó állami köznevelési
feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és
ingatlan vagyon üzemeltetése.
• 3000 fő alatti és feletti lakosságszám
esetén
/Nkt. 74. § (4)-(7)/
– Kötelező feladat
– Önként vállalt feladat
Működtető, fenntartó
/Nkt. 22. § (2)/
A köznevelési intézmény feladatainak
ellátásához szükséges eszközöket,
felszereléseket a fenntartó, a működtető az
intézmény rendelkezésére bocsátja.
Önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a
feladatainak ellátásáról az alapító, a
fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz,
valamint egyéb bevételei alapján
gondoskodik.
A köznevelési intézmények fenntartási
költségeit a fenntartó, működési költségeit a
működtető által évente megállapított
költségvetésben kell előirányozni.
Működtető feladata
1. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait
szolgáló ingatlant a szerződésben foglalt
módon és feltételekkel az ingatlan
rendeltetésének megfelelő, hatályos
köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi
és egészségügyi előírások szerint
üzemeltesse, karbantartsa.
2. A működtetéssel kapcsolatos
közterheket, költségeket, díjakat viselni
köteles, továbbá gondoskodni az ingatlan
vagyonvédelméről.
Működtető feladata
3. Köteles ellátni minden olyan feladatot,
amely ahhoz szükséges, hogy az
ingatlanban a köznevelési feladatokat
megfelelő színvonalon és
biztonságosan láthassák el.
4. Feladata különösen a köznevelési
intézmények működéséhez szükséges
eszközök, taneszközök, anyagok, áruk,
szolgáltatások megrendelése, átadásátvétele, raktározása, készletek
pótlása.
Működtető feladata
5. Feladata működtetni, karbantartani
a köznevelési intézmény alapító
okiratában foglalt feladat ellátásához
szükséges technikai berendezéseket,
javítani, karbantartani a
tulajdonában lévő taneszközöket,
beszerezni a köznevelési közfeladatellátáshoz szükséges eszközöket.
Működtetői jogok
/Nkt. 25.§ (4), 26.§ (1)/
• Egyetértési jogot gyakorol: az SZMSZ és a
házirend azon rendelkezéseinek
érvénybelépésével kapcsolatban,
amelyekből a fenntartóra, a működtetőre
többletkötelezettség hárul.
• Egyetértési jogot gyakorol: a pedagógiai
program azon rendelkezéseinek
érvénybelépésével kapcsolatban,
amelyekből a fenntartóra, a működtetőre
többletkötelezettség hárul.
Működtető feladata
/Nkt. 84. § (2)/
• A működtető (ennek hiányában a
fenntartó) gondoskodik az
iskolaszék, a szülői szervezet,
továbbá az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat működési
feltételeiről.
Vagyonkezelés
• a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény szabályozza
• vagyonfajták
• a forgalomképtelen, kizárólagos állami és
önkormányzati tulajdon
• a forgalomképtelen, nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
• a korlátozottan forgalomképtelen vagyon (pl.
közfeladatot ellátó intézmény),
• forgalomképes üzleti vagyon (nem tartozik a kincstári
vagyonba, önkormányzatok törzsvagyonba)
Vagyonkezelés –
vagyonhasználat fogalma
• a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról
szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. §
(1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési
közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő
szervként, ennek keretében az állami
fenntartású köznevelési intézmények fenntartói
jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013.
január 1-jei hatállyal a KLIK-et jelölte ki
• 20/2013. EMMI utasítás a KLIK szervezeti és
működési szabályzatáról; 44. § (6)
Vagyonkezelési főosztály feladatai, hatásköre
vagyonkezelés
• a köznevelési feladatot ellátó egyes
önkormányzati fenntartású
intézmények állami fenntartásba
vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII.
törvény
• önkormányzat és KLIK
vagyonkezelési szerződést köt
vagyonkezelés
• vagyonkezelési szerződés főbb elemei
– a KLIK ingyenes vagyonkezelésébe kerülő ingó és
ingatlan vagyonelemek körének meghatározása
– ingatlanok megnevezése, helyrajzi száma,
tulajdoni hányada, nagysága, állaga
– nagy és kis értékű tárgyi eszközök, ingóságok
– A felek vagyonkezelési joggal kapcsolatos jogai és
kötelezettségei (pl. viseli a kezelésében lévő
vagyont érintő költségeket, gondoskodik a
vagyonvédelemről)
– KLIK vagyonkezelői jogának bejegyzése
Fenntartói feladatok
Fenntartói jogok és
kötelezettségek /Nkt. 83-85.§/
A fenntartó dönt
•a törvényben foglalt keretek között a köznevelési
intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról,
gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről,
megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,
fenntartói jogának átadásáról,
•az általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves
nyitvatartási idejének meghatározásáról,
•a köznevelési intézmény költségvetéséről, továbbá a
kérhető térítési díj és tandíj megállapításának
szabályairól, a szociális alapon adható kedvezmények
feltételeiről,
•az adott nevelési, tanítási évben indítható osztályok,
szervezhető csoportok számáról.
Fenntartói feladatok
• Nkt. 44.§: Adatszolgáltatási
kötelezettség a KIR felé.
• Nkt. 47.§: Gyógypedagógusi hálózat
megszervezése és működtetése - az
állami fenntartó feladataként.
• Nkt.63/A §:A Nemzeti Pedagógus
Kar területi szervei működéshez
szükséges megfelelő hely biztosítása
- az állami fenntartó feladataként.
Vezetői megbízás
68.§:
Az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott köznevelési intézmény kivételével
az állami fenntartású köznevelési intézmény,
továbbá az egyházi köznevelési intézmény és
a magán köznevelési intézmény vezetőjét az
oktatásért felelős miniszter egyetértésével a
fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a
fenntartó gyakorolja. A miniszter az
egyetértését csak jogszabálysértés esetén
tagadhatja meg.
A fenntartó
• a köznevelési intézmény részére új feladatot az
ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával
állapíthat meg.
• tanítási évben, továbbá - a július-augusztus
hónapok kivételével - nevelési évben
a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát,
kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem
szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai
csoportot nem szerveztethet át, és nem
szüntettethet meg,
c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem
változtathatja meg.
A fenntartó
az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében
az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett
végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést
•a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,
•b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:
•ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,
•bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,
•c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,
•d)a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban.
A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell
tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés
meghozatalához rendelkezésére áll.
A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének
napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek
részére.
Az átszervezés tilalmára
vonatkozó rendelkezést
• nem kell alkalmazni, ha a székhely,
telephely megváltoztatására azért
kerül sor tanítási évben, nevelési
évben, mert a már meglévő épületet,
helyiséget, területet megfelelő időben
nem lehetett birtokba venni, vagy a
nevelési-oktatási intézmény által
használt épület, helyiség, terület
váratlanul alkalmatlanná vált a
rendeltetésszerű használatra.
A kormányhivatal
• engedélyezi a működési engedéllyel
rendelkező intézmények fenntartói számára
a székhely, telephely változását tanítási
évben, nevelési évben más, előre nem
látható okból is. Ha a fenntartó három éven
belül másodszor kéri előre nem látható
okból a székhely-, telephelyváltozás
engedélyezését, a kormányhivatalnak le
kell folytatnia az Nkt. 34. § (2)
bekezdésében szabályozott törvényességi
ellenőrzést.
A fenntartói értékelés
• A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal
kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az
intézmény tevékenységéről átfogó módon
beszámoljon.
• A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben
szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelésioktatási intézmény munkájával összefüggő
értékelését.
A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak
gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási
intézmény szakmai önállóságát, az intézmény
szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény
vezetőjének munkáltatói jogait, döntési
jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti
munkáltatói jogokat.
A fenntartó és a köznevelési
intézmény ellenőrzése
• Az ellenőrzés megkezdése előtt
legalább hét nappal értesíteni kell a
köznevelési intézmény fenntartóját,
tájékoztatva arról, hogy a szakmai
ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.
• Törvényességi ellenőrzéskor ettől el
lehet térni!
• Az ellenőrzés megállapításait megkapja
az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá
az, akinek a kezdeményezésére az
ellenőrzés indult, valamint a fenntartó.
Országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés /Nkt. 87.§/
• Az intézmény ellenőrzésében részt
vevő szakértő kijelöléséhez a
fenntartó egyetértése szükséges.
• OH szervezi a kormányhivatal
közreműködésével.
• Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés eredménye és az azt
megalapozó dokumentumok a
fenntartó számára a fenntartott
intézmény vonatkozásában
nyilvánosak.
Finanszírozási feladatok
/Nkt.88.§/
• A köznevelés rendszerének működéséhez
szükséges fedezetet az állami költségvetés
és a fenntartó, a működtető hozzájárulása
biztosítja, amelyet az ellátottak térítési
díjai, a tanuló által igénybe vett
szolgáltatás díja, az e törvény szabályai
szerint tandíj szedésére jogosult intézmény
esetében a tandíj és a köznevelési
intézmény más saját bevétele egészíthet ki.
A fenntartó, a működtető biztosítja az
általa engedélyezett többletszolgáltatások,
többletlétszámok fedezetét.
További feladatok
• 92.§: Azon szabályok meghatározása, mely alapján a
köznevelési intézmény vezetője a díjfizetésre
kötelezett nem magyar állampolgár által fizetendő díj
összegét csökkentheti vagy elengedheti.
• 93.§:Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot
külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni
kell, melyet az iskola fenntartója, kormányhivatal által
működtetett érettségi vizsgabizottság, a jogutód
nélkül megszűnt köznevelési intézmény esetén - a
területileg illetékes levéltár adatszolgáltatása alapján
- a kormányhivatal végez el.
A fenntartó:
/Korm. r./
a KIR honlapján keresztül megadja hivatalos
nevét, adószámát, KSH statisztikai számjelét,
székhelyét, képviseletére jogosult személy nevét,
beosztását, elérhetőségeit, az új köznevelési
intézmény hivatalos nevét és székhelyét,
elérhetőségeit. (A köznevelési intézmény adatait
a fenntartó helyett a köznevelési intézmény
képviseletére jogosult személy is megküldheti.)
a szünetelést elrendelő fenntartói döntés
kézhezvételétől számított öt napon belül köteles
a KIR-en keresztül bejelenteni a köznevelési
intézmény működésének szüneteltetését.
Az állami intézményfenntartó
• Meghatározza a tankerületi és a megyei szintű
esélyegyenlőségi intézkedési tervét az
állami köznevelési feladatellátás
vonatkozásában, amelyet március 1-jéig
megküld az Oktatási Hivatalnak és az illetékes
megyei kormányhivatalnak.
• A megye munkaerő-gazdálkodási rendszerének
részeként létrehozza és működteti az állami
köznevelési intézményekben folyó pedagógiai
munka zavartalan megszervezése érdekében a
pedagógusok állandó helyettesítési
rendszerét, melynek működésével és
igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást a
honlapján közzéteszi.
A fenntartó június 30-ig
Köznevelési intézményenként tájékoztatást
ad arról, hogy
•a) munkakör-típusonként hány álláshely
létesítésére, megszüntetésére került sor,
•b) hány köznevelési intézmény alapításáról,
átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről
döntött,
•c) hány köznevelési intézmény fenntartói
jogát adta át, a köznevelési intézmény
fenntartói jogát milyen típusú fenntartónak
adta át, és egyúttal közli az átadott
intézmény OM azonosítóját is.
Pénzügyi tervezés
Költségvetés I.
Költségvetés: olyan pénzügyi terv, amely a tervévre
vonatkozóan a teljesítendő, várható bevételeket, valamint a
feladatok ellátásához szükséges kiadásokat előirányzatként
tartalmazza
A tervezés alapelvei:
•valódiság
•pontosság
•takarékosság
•áttekinthetőség
•egyensúly
Költségvetés II.
Nkt. 83. § (2) A fenntartó
c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését,
továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának
szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit
Áht. 28. § (3) Az államháztartás központi alrendszerébe
tartozó költségvetési szerv bevételei és kiadásai egységes
rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében
foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni.
A KLIK költségvetése
SZMSZ 33. §
• Költségvetését a Minisztérium állapítja meg központi
költségvetésében elfogadott előirányzatok és az Nkt.
feladat-ellátási és munkaszervezési paraméter-rendszere
szerint.
• Gazdálkodásának alapja a Minisztérium által jóváhagyott
elemi költségvetés + az ezt részletező belső költségvetés.
• A területi szerv funkcionális költségvetéssel rendelkezik.
• Határidők:
– november 30. – irányelvek
– március 31. – jóváhagyott intézményi gazdálkodási keret
Elemi költségvetés - Kiadások
K1
K2
K3
K4
K5
K6
K7
K8
K9
Személyi juttatások
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási
adó
Dologi kiadások
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Egyéb működési célú kiadások
Beruházások
Felújítások
Egyéb felhalmozási célú kiadások
Finanszírozási kiadások
Elemi költségvetés - Bevételek
B1
B2
B3
B4
B5
B6
B7
B8
Működési célú támogatások államháztartáson belülről
Felhalmozási célú támogatások államháztartáson
belülről
Közhatalmi bevételek
Működési bevételek
Felhalmozási bevételek
Működési célú átvett pénzeszközök
Felhalmozási célú átvett pénzeszközök
Finanszírozási bevételek
A tervezés feladatai
• Ellátandó feladatok meghatározása
működés, fenntartás, felújítás, beruházás stb.
• Várható bevételek számbavétele
• Vagyoni helyzet felmérése
• Várható kiadások meghatározása
előző év kiadásai, tendenciák, korábbi fejlesztések,
beruházások hatásai, előrejelzések stb.
• Pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtése
bevételi és kiadási előirányzatok
Mutatószámrendszer
(természetes mértékegységben, ill. értékben)
•Mérőegység (db, fő, nap, m2, m3)
•Mérőszám v. mutatószám (tanulók, férőhely)
•Norma (létszám)
•Feladatmutató (tanulócsoportok)
•Normatíva (a feladatmutató egy egységére jutó bevétel v.
kiadás)
•Teljesítménymutató (élelmezési napok száma)
•Kapacitáskihasználás (teljesítmény / optimum)
Finanszírozási módszerek
• Intézmény-finanszírozás
az intézmény egészének kiadási szükségletét becsülik (ált.
bázisalapú tervezés)
• Feladat-finanszírozás
a feladatokat vizsgálja, utána rendeli hozzá az
intézményeket
• Normatív finanszírozás
a tevékenységhez hozzárendelt mutatószámok
segítségével egységre jutó támogatási szükséglet
Tervezési módszerek
• Bázis alapú tervezés
az előző év előirányzataira épít, azokat korrigálja
(szerkezeti változás, szintre hozás, előirányzat többlet)
• Programköltségvetés
cél (részcélok)  program, feladatok  kiadási igény
• Nulla bázisú tervezés
részletes tevékenységelemzésen alapul
Bázis alapú tervezés
• Az előző év eredeti előirányzatát bázisként kezeli
• Az előző évi, valamint a tervévi változások hatásait beépíti
a tervidőszak előirányzataiba
Tervezési kategóriák
• Szerkezeti változás (megszűnő v. új feladatok)
• Szintre hozás (töredékévi hatások kiegészítése)
• Előirányzat többlet (mennyiségi és minőségi fejlesztések)
Bázis alapú tervezés
Előnyök
•minden intézménynél alkalmazható
•képes a változásokat kezelni
•biztosítja a folyamatosságot
Hátrányok
•konzerválja a kialakult helyzetet
•nem feladatra irányul
•új feladatokat csak korlátozottan képes kezelni
Programköltségvetés
Előnyök
•Feladatra koncentrál
•Hatékonysági szempontok erőteljes érvényesítése
•Csökkenti a feladat-duplikáció lehetőségét az egyes
szervezetek között
Hátrányok
•Nehéz a feladat- és a (kialakult) szervezeti rendszer
összehangolása
•Bizonytalan helyzetbe hozza a meglevő intézményhálózatot
Nulla bázisú tervezés
Előnyök
•A tevékenységek, folyamatok részletes elemzése
•Mentes a korábbi évek hibáitól
•Alternatívák kidolgozására ad lehetőséget
Hátrányok
•Hatalmas munkateher
•Tervalkuk lehetősége
Konkrét tervezési feladatok
(osztályok számának meghatározása,
tantárgyfelosztás)
Oktatásszervezési egységek
/Nkt. 4. §/
• óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az
a
legalább
egy
nevelési
évre,
tanévre
alkotott
oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös
pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába,
iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási
helyre járó gyermekekből, tanulókból.
• összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az
alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményben legalább kettő,
legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály,
az alternatív program alapján működő iskolák – a kiadott
engedélyben meghatározottak szerint – szervezhetnek
összevont osztályokat.
Sajátos nevelési igényű
gyermekek nevelése /Nkt. 47. §/
• A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai
nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá
kollégiumi
nevelése
az
e
célra
létrehozott
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben,
konduktív
pedagógiai
intézményben,
óvodai
csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi
gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt,
azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a
továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók – külön vagy közös vagy részben közös –
nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és
iskola,
kollégium
együtt:
gyógypedagógiai
nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási
intézmény) történhet.
SNI
/Nkt. 47. §/
• A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot,
a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai
osztályt
a
sajátos
nevelési
igény
típusának
megfelelően kell létrehozni.
• Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy
pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű
tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi,
középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket,
tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az
óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport
létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi
gyermekkel, tanulóval együtt történik.
Igazgatói döntés
/Nkt. 51. §/
(4) bekezdés:
•Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való
beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a
nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató
dönt.
Fenntartói döntés
/Nkt. 83. §/
(2) bekezdés d) pontja:
•A fenntartó meghatározza az adott nevelési évben
indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az
iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető
csoportok számát.
Max. létszám
/Nkt. 24. §/
(7) bekezdése:
• Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi
csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4.
melléklet határozza meg.
Nkt. 4. melléklet:
Osztály- és csoportlétszámok
1
A
B
Intézménytípus/Oktatási forma
Osztály- és csoportlétszámok
2
BA minimum
BB maximum
BC átlag
3
Óvoda
13
25
20
4
Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály
5
13
9
5
Általános iskola 1–4. évfolyama
14
27
23
6
Általános iskola 5–8. évfolyama
14
27
23
7
Gimnázium és szakközépiskola
26
34
28
8
Hat és nyolc évfolyamos gimnázium
26
34
28
9
Szakiskola elméleti képzés
16
28
24
10
Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés
6
12
10
11
Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág
6
15
8
12
Alapfokú művészeti iskola, egyéb művészeti ág
8
20
10
13
Művészeti szakközépiskola közismereti
14
29
23
14
Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet
6
29
10
15
Kollégiumi nappali foglalkozás
18
26
25
16
Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként
–
120
–
17
Hídprogram keretében szervezett osztály
8
10
9
Max. létszámtól való eltérés
engedélyezése
•
•
Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra
megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a
tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb
húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított
osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási
év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az
óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő
megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában akkor is, ha
a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő
megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a
minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – a tanulóra
háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a minimális
létszámot elérő létszámú osztály, csoport.
Tanórák száma, időkeret
/Nkt. 27. §/
(4) bekezdése:
•A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a
választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza
meg.
•Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az
osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai
foglalkozás,
egyéb
foglalkozás
megtartásához
és
osztálybontáshoz veheti igénybe.
Nkt. 6. melléklet: Gyermekek, tanulók
finanszírozott heti foglalkoztatási
időkerete
A
B
C
D
E
nemzeti-
1
évfolyam
gyermek, tanuló heti óraszáma
ségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai
foglal-
osztályok heti időkerete
sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak
száma
kozásainak száma
BA testne-
BB testne-
BC órák testne-
CA engedé-
CB a hittan több-
CC 6 és 8 évf. gimná-
DA nemzeti-
EA értelmi fogya-
EB gyen-
EC vak, nagyot-
velés nélkül
velés
veléssel
lyezett
let óra-
zium többlet-
ség
tékos
génlátó
halló, mozgás- és
beszéd-
kerete egyházi intéz-
órái
2
mények-ben
3
óvoda
61
4
első évfolyam
20
5
második évfolyam
6
EE siket és autista
EF egyéb
fogyatékos
61
61
2
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
harmadik évfolyam
20
5
25
52
1
2
3
7
8
10
3
7
negyedik évfolyam
22
5
27
55
1
2
3
7
8
11
3
8
ötödik évfolyam
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
9
hatodik évfolyam
23
5
28
51
1
2
2
3
8
9
11
3
10
hetedik évfolyam
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
11
nyolcadik évfolyam
26
5
31
56
1
2
2
4
8
10
12
4
12
Nyelvi előkészítő és
Híd-évfolyamok
25
5
30
56
2
3
4
9
10
13
4
13
kilencedik
évfolyam
30
5
35
57
2
2
3
4
9
10
13
4
14
tizedik évfolyam
31
5
36
57
2
2
3
4
9
11
14
4
15
tizenegyedik
évfolyam
30
5
35
58
2
2
3
5
11
12
15
5
16
tizenkettedik
évfolyam
30
5
35
58
2
2
3
5
11
12
15
5
Tehetséggondozás és
felzárkóztatás
/Nkt. 27. §(5) bekezdés/
• Az általános iskola, a középfokú iskola köteles
megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az
osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére
a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű
tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási
nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált
tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra
járó
tanulók
eredményes
felkészítésére
szolgáló,
differenciált
fejlesztést
biztosító
egy–három
fős
foglalkozásokat.
• Tehetséggondozásra
és
felzárkóztatásra
osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított
az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete
felett.
Egyéni foglalkozás
/Nkt. 27. § (6-7) bekezdés/
•
•
•
Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes
felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy
legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen
részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles
tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második
vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos
nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján,
vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat
folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az
iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag
heti tíz óra áll a rendelkezésre.
Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.
Kötelező egészségügyi,
pedagógiai foglalkozások
/Nkt. 27. § (8) bekezdés/
•A
gyógypedagógiai
nevelésben-oktatásban
részt
vevő
nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók
részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.
•A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos
nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.
•A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs
tanórai
foglalkozások
megszervezésének
heti
időkeretét a 6. melléklet határozza meg.
•A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül
különösen indokolt esetben átcsoportosítható.
Szakképző iskolai órakeret
/Nkt. 27. § (9-10) bekezdése/
•A szakképző iskolában tanuló heti kötelező óraszáma
terhére tanulónként heti öt órában egy–három fős
foglalkozást kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus
balett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel.
•Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6.
melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és
az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a
magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell
alkalmazni.
Mindennapos testnev.
/Nkt. 27. § (11) bekezdés/
•
Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az
osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a
tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti
oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést
legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb
heti két óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott
oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal
rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme
alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított
igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,
d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme
alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre
érvényes, az egyesület által kiállított igazolással
váltható ki.
Mindennapos testnevelés
/Nkt. 27. § (11a,b,c) bekezdés/
• Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított
úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási
intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy
alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási
napon összevonva lehet megszervezni.
• A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (2)
bekezdése alkalmazásában az időkeret számítását a (11)
bekezdés alkalmazása nem érinti.
• Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében
gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.
Iskolai sportkör
/Nkt. 27. § (13) bekezdése/
•A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai
sportkör működését.
•Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás
alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.
•Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és
tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként –
hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható.
•A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén
képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges
képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott
képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási
intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai
továbbképzésben vett részt.
Kollégium
Nkt. 28. § (1) bekezdése:
•A kollégium a foglalkozásokat kollégiumi csoportonként heti
huszonnégy órás keretben szervezi meg.
Nkt. 28. § (2) bekezdése:
•A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi
ellátásban
részesülő
tanulók
részére
felzárkóztató,
tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő
foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló
egyéb foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést
biztosító foglalkozásokat szervez.
Kollégium, heti időkeret
•
•
•
•
A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak
a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában vagy nem
vesznek részt kollégiumi foglalkozáson.
A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló
elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson.
A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is –
valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra
– a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.
A heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok,
tanítási év közben a tanítási hetek között, kollégiumban a
kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év
közben a tanítási hetek között átcsoportosítható.
Alapfokú művészeti iskola
/Nkt. 29. § (1) bekezdés/
•Az alapfokú művészeti iskolában a főtárgy elméleti és gyakorlati
oktatása, valamint a konzultációs tanórai foglalkozás egyéni
foglalkozás keretében is folyhat.
•Az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában egy–három fős
foglalkozás tartható – az előképző kivételével – a tanórai
foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére
heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában –
jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy
foglalkozás biztosított, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított,
heti másfél órában.
•Az egyéni foglalkozást az intézmény az alapfokú művészetoktatás
zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén
egy-egy tanuló részére biztosítja.
Alapfokú művészeti iskolák
•Az alapfokú művészeti iskolában az adott művészeti ág
céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet,
továbbá tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény,
művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető.
•Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási időbeosztást – a
tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási
szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az
iskola állapítja meg.
Felnőttoktatás
/Nkt. 60. § (2-3-4) bekezdés/
•A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
•A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás
keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
•Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi
követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós
gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott
életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.
Felnőttoktatás
/Nkt. 60. §/
(5) bekezdés b) pontja:
•A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű iskolai
oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási
osztályában.
Nkt. 60. § (6) bekezdés
•A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére
ifjúsági osztály, csoport szervezhető.
Felnőttoktatás
/Nkt. 60. § (7) bekezdés/
•A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali
oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más
sajátos munkarend szerint.
•Nappali
oktatás
munkarendje
szerint
azok
részére
szervezhető
meg
az
oktatás,
akik
nem
kizárólag
felnőttoktatásban vehetnek részt.
•A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás
esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali
rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai
foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.
Felnőttoktatás
/Nkt. 60. § (8) bekezdés/
•Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a
tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű
oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások
legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább
tíz százalékát el kell érnie.
•Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a
tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt
vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el
a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.
•Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás
különösen a távoktatási formában.
Felnőttoktatás
/Nkt. 60. § (9) bekezdés/
•
A felnőttoktatásban
a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint
szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az
egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által
előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az
ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és
egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos
testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem
kötelező,
d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat
feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás
munkarendje szerint folytatja tanulmányait.
Nemzetiségi oktatás
/Nkt. 89. § (2) bekezdés/
• A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai csoportot,
iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, fenn kell
tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó nyolc
gyermek, tanuló szülője kéri.
Egyéb foglalkozás
/Korm.r. 17. § (2) bek./
• a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai
foglalkozás lehet
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő
foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
Egyéb foglalkozás
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális
ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi
fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését
szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és
gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek
működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint
szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság,
iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási
órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy
csoportfoglalkozás.
Tantárgyfelosztás
EMMI r.
94.§ r) pontja az iskola által használt nyomtatványok között
nevesíti a tantárgyfelosztást.
105.§ (1) bekezdése:
•Az
iskola
a
pedagógiai
tantárgyfelosztást készít.
munka
tervezéséhez
Tantárgyfelosztás
(2) bekezdése rendelkezik a tantárgyfelosztás kötelező
elemeiről. Eszerint a tantárgyfelosztás tartalmazza:
a) a tanév évszámát,
b) az iskola nevét,
c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét,
végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított
tantárgyakat,
d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik
számát,
e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számát
osztályonként és tantárgyanként,
f) a pedagógus összes óratervi órájának számát,
Tantárgyfelosztás
g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható
egyéb feladatok óraszámát,
h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező
óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát,
i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartós
helyettesítések számát,
j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát,
k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák
számát,
l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket,
m) az e)–k) pontok szerinti külön-külön összesített
óraszámot,
n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek
számát.
Tantárgyfelosztás
Korm.rendelet 17.§ (8) bekezdése:
•Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola
intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes
tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.
EMMI rendelet 117. § (4) bekezdés b) pontja:
•A tantárgyfelosztása elfogadása előtt ki kell kérni a nevelőtestület
véleményét.
Nkt. 83. § (2) bekezdés g) pontja:
•A
fenntartó
jóváhagyja
a
köznevelési
intézmény
tantárgyfelosztását…
EMMI rendelet 105. § (3) bekezdése:
•A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig
meg kell küldeni a fenntartónak.
Tantárgyfelosztás
EMMI rendelet 105. § (4) bekezdése:
•A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai
órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások
időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és
a tanár megnevezésével.
EMMI rendelet 105. § (5) bekezdése:
•Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti
szakközépiskolában a tantárgyfelosztásban az egyéni órák és
a csoportos tantárgyak óráit azzal az eltéréssel kell
feltüntetni,
hogy
abból
a
(2)
bekezdés
tartalma
megállapítható legyen.
EMMI rendelet 1. melléklete szerint a tantárgyfelosztás őrzési
ideje 5 év.
Intézményrendszer formálása
(alapító okirat/szakmai alapdokumetum,
megszüntető okirat, intézményátszervezés)
Nyilvántartásba vétel
• A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, az
állami intézményfenntartó központ által fenntartott
köznevelési
intézmény
esetében
a
szakmai
alapdokumentum, továbbá – ha a fenntartó a
tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja
el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására
jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére
jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát
igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló
okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be
kell jelenteni.
Nyilvántartásba vétel
• A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi
nyilvántartást
vezető
szervnél,
az
állami
intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény
esetében a Kormány által az oktatásért felelős miniszter
köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak
ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal), más
esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint
illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a
továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni.
• A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor
vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a
fővárosi,
megyei
feladatellátási,
intézményhálózatműködtetési
és
köznevelés-fejlesztési
tervben
(a
továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal.
A köznevelési intézmény
alapító okirata, szakmai
alapdokumentuma tartalmazza
a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és
székhelyét,
b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott –
hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény feladat-ellátási helyét,
da) székhelyét,
db) tagintézményét,
dc) telephelyét,
e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási
helyenként
felvehető
maximális
gyermek-,
tanulólétszámot,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak,
azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos
Képzési
Jegyzékben
meghatározottak
szerint
a
szakképesítés megnevezését és azonosító számát,
szakközépiskola esetén az ágazatokat,
j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon
feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény
esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
Alapító okirat
/Nkt. 21. § (4) bekezdés/
•Az alapító okirat, szakmai alapdokumentum nyilvánosak,
azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet,
valamint elektronikus úton is hozzáférhetők.
Megszüntetés, átalakítás
/Áht. 11. § (1-2-3) bekezdés/
•
•
•
•
•
•
•
Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy
jogutód nélkül megszüntetni.
A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése
átalakítással történhet.
Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás.
Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás.
Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik,
jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek
megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési
szerv.
Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik,
jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
Költségvetési szerv átalakítása
/Áht. 11. §/
(3a) bekezdés:
•Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2)
bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító
szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy
felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek
által alapított költségvetési szerv átalakítására.
Áht. 11. § (4) bekezdés:
•A költségvetési szerv általános jogutóddal történő
megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem
teszi lejárttá.
Költségvetési szerv
megszüntetése
•A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése
esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező
jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában
a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló
magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a
vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés
vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az
alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.
Megszüntetés
• A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv
nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve
megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló
kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért
az (5) bekezdés szerinti szerv felel.
• A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal
alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a
nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén
megszüntető okiratban kell rendelkezni.
• A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, a
megszüntető
okirat
közzétételére,
valamint
az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére
a 8. § (4)–(8) bekezdését kell alkalmazni.
A költségvetési szerv
megszüntetését megelőzően
az
irányító
szervnek
gondoskodnia
kell
a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának,
szervezeti
formájának
meghatározásáról,
kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor,
mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,
b) az eszközök és a források leltározásáért, az
éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a
vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek
kijelöléséről,
a
feladatok
határidőinek
meghatározásáról,
c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági
engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv
kérelmére
történő
–
visszavonásáról
és
annak
előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a
közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére
kiadhatóak legyenek,
d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a
díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és
e)
a
költségvetési
szervnél
foglalkoztatottakkal
kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a
határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban
ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás
lehetőségéről.
A megszüntető okirat
/Ávr. 14. § (2-3) bekezdés/
•
•
•
A
megszüntetésről
rendelkező
jogszabályban,
megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés
okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni
ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy
azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható
azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv
utoljára kötelezettséget vállalhat.
A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása
semmis.
A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül
tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét,
ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes
megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és
székhelyét, valamint a megszűnés módját.
Közfeladat ellátásának
kötelezettsége
/Ávr. 14. § (4-5) bekezdés/
•
•
•
Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv
megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli
szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra
nézve is alkalmazni kell.
Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az
Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv
általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez
tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként
megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban
jelölik ki az új irányító szervet.
Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító
okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új
költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv
irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának
módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.
Előirányzat-kezelés
• Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó
költségvetési
szerv
megszüntetése
esetén
a
költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító
szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc
napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom
nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a
Kincstárnál.
• Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját
követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító
szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja
el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a
fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.
Nyilvántartásba vétel
/Korm.r. 8/A. § (1) bekezdés/
•Ha az állami intézményfenntartó központ az Nkt. 21. § (2)
bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából megküldi a
Hivatal számára a köznevelési intézményének alapító
okiratát, a Hivatal – figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben
foglaltakra – megkeresi a köznevelési intézményt, illetve
a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes
tankerületet
vagy
megyeközponti
tankerületet
közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem ismert
adataik közlése céljából.
Változás-bejelentés
/Korm.r. 8/A. §/
(2) bekezdés:
• Változás-bejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó a
köznevelési intézmény módosított alapító okiratát és a
bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg.
(3) bekezdés:
• Az állami intézményfenntartó központ alapító
okiratát – beleértve annak módosítását is – a kincstár
küldi meg a Hivatalnak.
Intézményátszervezés:
/Nkt. 4. § 11. pontja/
•minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat,
szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában
felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan
vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a
továbbiakban nem szükséges.
Alapító okirat, szakmai
alapdokumentum tartalma
/Nkt. 21. § (3) bekezdés/
• A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai
alapdokumentuma tartalmazza
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény feladatellátási helyét,
da) székhelyét,
db) tagintézményét,
dc) telephelyét,
e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási
helyenként
felvehető
maximális
gyermek-,
tanulólétszámot,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
Alapító okirat, szakmai
alapdokumentum tartalma
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak,
azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos
Képzési
Jegyzékben
meghatározottak
szerint
a
szakképesítés megnevezését és azonosító számát,
szakközépiskola esetén az ágazatokat,
j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon
feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát.
Döntési jogkörök
Nkt. 77. § (2) bekezdés k) pontja:
•Az oktatásért felelős miniszter dönt az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési
intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről,
tevékenységi körének módosításáról.
Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja:
•A fenntartó e törvényben foglalt keretek között – az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési
intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény
létesítéséről,
nevének
megállapításáról,
gazdálkodási
jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi
körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról.
Véleményeztetés
/Nkt. 83. §/
•A fenntartó
a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
b) átszervezésével,
c) feladatának megváltoztatásával,
d) nevének megállapításával,
e) vezetőjének megbízásával és megbízásának
visszavonásával
összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása
előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.
Véleményeztetés
/Nkt. 83. § (6) bekezdés/
•
•
Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelési
intézményt
tart
fenn,
a
(3)–(4)
bekezdés
szerinti
véleményeztetési kötelezettségének – a nevelési-oktatási
intézmény átalakítása, megszüntetése, vezetőjének megbízása és
megbízásának visszavonása kivételével – eleget tehet úgy is,
hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett
köznevelési intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a
helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és hívja fel a (4)
bekezdésben meghatározottak figyelmét arra, hogy a fenntartó
tervezett intézkedésével kapcsolatos véleményüket a (5)
bekezdésben meghatározott határidő biztosítása mellett a
köznevelési intézmény vezetőjének küldhetik meg.
A
köznevelési
intézmény
vezetője
a
véleményeket
a
véleményezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül
megküldi a fenntartónak.
A kormányhivatal engedélyezi
/Nkt. 84. § (6) bekezdés/
•a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói
számára a székhely, telephely változását tanítási évben,
nevelési évben más, előre nem látható okból is.
•Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem
látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését,
a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34. § (2)
bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést.
Eljárás megszüntetéskor,
átszervezéskor
•A
köznevelési
intézmény
megszüntetésekor,
átszervezésekor,
nevének
megváltoztatásakor,
átalakításakor, a fenntartói jog átadásakor, a fenntartó
átalakulásakor (a továbbiakban együtt: változás) az OM
azonosítóval kapcsolatban a Hivatal a Korm.r. 12. § (1)
bekezdése szerint jár el:
a) ha a fenntartó a köznevelési intézményt jogutód nélkül
szüntette meg vagy az beolvadt egy másik köznevelési
intézménybe, a Hivatal az OM azonosítót bevonja,
Eljárás megszüntetéskor,
átszervezéskor
/Korm.r. 12. § (1) bekezdés/
b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM azonosító
érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM azonosítót kizárólag
abban az esetben állít ki, ha a jogelőd köznevelési intézmény
mellett a kiváló köznevelési intézmény vagy a különváló
köznevelési intézmény is ellát köznevelési feladatot,
c)
a
Hivatal
két
vagy
több
köznevelési
intézmény
összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a jogutód
köznevelési intézmény székhelye szerinti jogelőd köznevelési
intézmény OM azonosítóján tartja nyilván, az összeolvadással
érintett további köznevelési intézmény vagy köznevelési
intézmények OM azonosítóját bevonja,
d) az a)–c) pontban nem szabályozott egyéb változás a
köznevelési intézmény kiadott OM azonosítójának érvényességét
nem érinti.
OM azonosító visszavonása
/Korm.r. 12. § (2-3) bekezdés/
• A Hivatal az OM azonosító bevonásáról haladéktalanul
értesíti a kincstárt és a minisztert.
• Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki.
• A Hivatal az OM azonosítót – legfeljebb egy nevelési
évre, tanévre – visszavonja, ha
a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény
jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de ennek bizonyítása
az e rendeletben előírtak szerint nem történt meg,
b) az OSAP-jelentés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti
bejelentés alapján a köznevelési intézmény működése
szünetel.
OM azonosító visszavonása
/Korm.r.12. § (4) bekezdés/
•Az OM azonosító visszavonásáról – a döntés jogerőre
emelkedését követő öt napon belül – a Hivatal értesíti az
illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a minisztert.
•Ha az e rendeletben előírt módon az adatszolgáltatás
megtörtént, a Hivatal az (1) bekezdésben és a 13. § (3)
bekezdésében meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e
bekezdésben
felsorolt
szerveket
az
OM
azonosító
visszaállításáról vagy bevonásáról.
A köznevelési intézmény törlése
/Korm.r. 13. § (1) bekezdés/
•A köznevelési intézményt az intézménytörzsből a Hivatal
a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okirat és a
törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló határozat,
b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból való
törlésről szóló jogerős határozat, vagy
c) a működési engedély visszavonásáról szóló jogerős
határozat
alapján törli.
A köznevelési intézmény
törlése
•
•
Törlését
a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott
okirat,
b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában
meghatározott okirat,
c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott
okirat
megküldésével – a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon
belül – kezdeményezi.
A köznevelési intézmény megszűnésekor, átalakításakor, megszűnés
nélküli, több köznevelési intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal
az átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett, egymással
összefüggő ügyeket együtt kezeli.
Kötelező és ajánlott irodalom
(a hivatkozott jogszabályok mellett)
Jogszabály-struktúra bemutatása
• KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
•Általános közigazgatási ismeretek
•II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek
•Jegyzet
•2. Magyarország jogforrási rendszere 9-26. o.
•http://vtki.uni-nke.hu/srv/www/vtki.uninke.hu/web/downloads/Arop/vtki/Kozigvizsgak/szakvizsga%202014/02modul_2014-01-31-HAT_print.pdf
Pénzügyi tervezés
•KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
•Általános közigazgatási ismeretek
•III. modul: Általános államháztartási ismeretek
•Jegyzet
•5.5. Költségvetési szervek működése és gazdálkodása 94-100. o.
•http://vtki.uni-nke.hu/srv/www/vtki.uninke.hu/web/downloads/Arop/vtki/Kozigvizsgak/szakvizsga%202014/03modul_2014-01-31-HAT_print.pdf
feladatok
Fenntartó feladatok a köznevelés
rendszerében
Írásbeli feladat
1. Tankerületi szinten elemezze és tervezze meg, hogy
költséghatékonysági szempontból milyen lenne az
optimális intézménytstruktúra! A tervezéshez
készítsen értékelési szempontsort!
Néhány példa a szempontsorhoz:
• minél több településen legyen 1-4 évfolyamos iskola
• 5-8 évfolyamokon évfolyamonként legalább két
osztály legyen
• szükséges-e tanterem- vagy tornaterem-fejlesztés
• közlekedési lehetőségek, utazó pedagógusok...
Írásbeli feladat
2. Dolgozzon ki elvárás rendszert (külön az
írásbeli, külön a szóbeli részhez) az
intézményvezető éves beszámoltatásához!
3. A PP végrehajtásának és a pedagógiaiszakmai munka értkelésének
tankerületi szinten összehasonlítható
elemzéséhez készítsen szempontsort!