Szakál Ferenc Pál főosztályvezető Köznevelés-fejlesztési Főosztály [email protected]

 ◦ ◦ ◦ 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 62.§ (5)-(14): Az egyes munkaidő-egységek megnevezése, időtartama, tartalma; speciális esetek, kedvezmények 65.§ (7): Nyugdíj előtt állók munkaidő kedvezménye 69.§ (5): Vezetők munkaideje

 ◦ ◦ ◦ ◦ 326/2013. Kormányrendelet (Kr.) 4.§ (5)-(7): Mesterpedagógusok munkaidő kedvezménye 17-19.§: A munkaidő-beosztás részletszabályai (egyéb foglalkozás, egyéb feladatok, helyettesítés, nyilvántartás, további kedvezmények) 33.§: Rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai 35.§ (2): A pedagógus álláshelyek számítása és a munkaidő összefüggése

   Kt.

: Kötelező óraszám (22) + többlettanítás (maximum 6)  lehetséges óraszám: 22-28 Nkt.

: Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (22-26)  lehetséges óraszám: 22-26 A lehetséges óraszám eddig is a tantárgyfelosztás megvalósíthatóságát szolgálta, ezután is így lesz.

    A fogalom értelmezése: Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a tantárgyfelosztásban 22 nél kevesebb vagy 26-nál több órája senkinek nem lehet.

Nem igaz, hogy akinek nincs 26 órája az nem foglalkoztatható teljes munkaidőben!

Nem kötelező óraszám! Nem kell a tantárgyfelosztás első lépéseként az intervallumon belül egységes óraszámot meghatározni. Ilyet a fenntartó sem írhat elő.

Az intervallum az igazgatónak biztosít mozgásteret.

    A Kr. 35.§ (2) c) szerint az engedélyezett pedagógus létszám meghatározásánál a minimumot (22) kell figyelembe venni.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetében célszerű ebből kiindulni, és ez alapján arányosítva kiszámolni a többi munkaidő-egységet és az illetményt.

Ennek számításakor is a minimumot (22) kell figyelembe venni, mivel ez felel meg a kötelező óraszámnak (ennyi órája biztosan van minden pedagógusnak).

Óraadó, megbízási szerződéses jogviszony esetében az ellátandó feladatot és a bérezést a szerződés határozza meg.

Az Nkt. 62.§ (6) bekezdése szerint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben „tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el”.

Ez három kérdést vet fel:

1. Más munkaidő-szakaszban elrendelhető-e tanítási óra és egyéb foglalkozás?

A törvény meghatározza a többi munkaidő szakasz tartalmát is, ezekben nem szerepel tanítási óra és egyéb foglalkozás. rendelhető el ilyen.

pedagógusnak.

 Kizárólag a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben Jogszabályt sért az a gyakorlat, mikor 26 óra felett még napközit vagy szakkört írnak elő a

2. Mi tekinthető egyéb foglalkozásnak?

Az egyéb foglalkozást az Nkt. 4.§ 5. pontja definiálja („a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja”), a Kr. 17.§ (2) bekezdése pedig tételesen fel is sorolja.

Egyéb foglalkozások a Kr. 17.§ (2) szerint:

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

3. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belül hogyan alakul a tanítási órák és az egyéb foglalkozások aránya?

Erre vonatkozóan nincs szabály, az arány szabadon alakítható. Akár az is lehetséges, hogy valaki csak egyéb foglalkozásokat tartson (pl. napközit). 22-26 között bármilyen óraszám bármilyen variációval lehetséges.

Nem igaz, hogy csak akkor rendelhető el egyéb foglalkozás, ha a 22 órát már kitöltöttük tanítási órákkal.

   Időtartama a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőtől függően egyénileg változik: 6 10 óra.

Tartalma: a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok, tanulói felügyelet, eseti helyettesítés. [Nkt. 62.§ (6)] Az említett egyéb feladatokat a Kr. 17.§ (1) bekezdése sorolja fel.

Egyéb feladatok a Kr. 17.§ (1) szerint: 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása

    A kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal kell tölteni, tehát ezeket a feladatokat is ő írja elő.

Rugalmasan kell előírni, figyelembe véve a feladatok jellegét, és tervezhetőségét.

Hivatkozási alap a munkaterv.

Havi munkaidő-nyilvántartást kell vezetni, ennek kötött, előírt formája nincs.

  A Kr. 17.§ (5) bekezdése szerint: „A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.” Vagyis a 26 óráig terjedő munkaidőben elrendelt helyettesítésre nem vonatkozik semmilyen szabályozás, az efölött elrendeltre pedig alkalmazni kell a (4) bekezdést, vagyis a 26 óra fölött csak az alábbi esetekben rendelhető el eseti helyettesítés: ◦ a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, ◦ ◦ b) sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy c) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

Ekkor azonban már a (4) bekezdés alapján elrendelt óráról van szó, amire igaz az (5) bekezdés első fele is: „A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg.”

   Tehát: A heti 26 óra eléréséig korlátozás nélkül rendelhető el eseti helyettesítés.

Ha a pedagógus elérte a 26 órát (helyettesítéssel vagy a nevelés-oktatással lekötött munkaidővel), afölött csak a Kr. 17.§ (4) bekezdésben leírt esetekben, és legfeljebb napi 2, heti 6 órában, tanítási évenként legfeljebb 30 napra.

    Nkt. 62.§ (7): „Az intézményvezető a biztosítja az arányos és egyenletes kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.” Kr. 19.§ (3): „(…) a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál nevelőtestület tagjai között.” biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a Tehát a kötött munkaidő egészére vonatkozik!

Nem azt jelenti, hogy mindenkinek egyforma óraszáma legyen, vagy hogy mindenkinek annyi óraszáma legyen, mint amennyi a legmagasabb óraszámú pedagógusé.

    Példák: A magasabb óraszámú pedagógus ◦ kevesebbet helyettesít, ◦ ◦ kevesebb gyermekfelügyeletre (ügyeletre osztják be, ritkábban szervez ünnepséget, Az osztályfőnök kevesebb egyéb feladatot kap A munkaközösség-vezető nem szervez annyi iskolai programot A végzős osztály osztályfőnökénél megjelenik a pályaválasztás Lényeg: A pedagógus tevékenységét teljes egészében kell szemlélni, és nem csak a tantárgyfelosztás alapján.

     A Kr. 17.§ (3) szerint a kötött munkaidőt az intézmény területén kell tölteni.

A feladatok jellege miatt a jogszabály is rögtön kivételt fogalmaz meg.

A feladatok jellege miatt rugalmasan értelmezendő.

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő egyéni jellege miatt egyénileg értelmezendő Nem írható elő egységes munkaidő az iskola összes pedagógusa, vagy egyes pedagógus csoportjai számára.

      Nkt. 62.§ (5) Időtartama a teljes munkaidő 20%-a, vagyis heti 8 óra.

Beosztását, felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni.

Nincs szabályozva, hogy mikor és hogyan kell „kiadni”.

Munkaidő!

Nem előírható, de elvárható, hogy szükség esetén ebben az időben is az intézményben tartózkodjon, vagy a tanulókkal foglalkozzon a pedagógus.

    Nkt. 62.§ (9)-(11): A vezetőpedagógusokra, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési oktatási intézményben pedagógus-munkakört betöltőkre és a gyakornokokra vonatkozó speciális szabályok Kr. 18.§: A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt az egyes munkaidő szakaszokra vonatkozóan arányosan kell érvényesíteni.

Kr. 4.§: Mesterpedagógusok munkaidő-kedvezménye Nkt. 65.§ (7): Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus vagy óvodai dajka saját döntése alapján adandó munkaidő-kedvezménye

   ◦ ◦ Ügyelet és készenlét rendelhető el a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

Átalánydíjazás jár érte. A Kr. Pontosan meghatározza, hogy mi számít ügyeletnek és mi készenlétnek, mely időszakra milyen díjazás jár.

Óradíj: A pedagógus illetményét osztani kell a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzatával.

    Pótszabadságra jogosult: Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni: ◦ továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, ◦ ◦ a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

„A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.” (Vagyis ha nincs elrendelve feladat, akkor is munkanap!) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1 jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. (Tehát nem kell szabadságnak kiadni a szünetek napjait, de lehet! Az „anyanap” bármikor kiadható!)

 ◦ ◦ ◦ ◦ Vezetők kötelező létszáma óvodában Az iskolára vonatkozó átkerült a Kr.-be (3.

melléklet) A gyermekek, tanulók létszámától függ (részben).

Kötelező létszám!

Nem többcélú intézményre vonatkozik!

 ◦ ◦ ◦ A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma Az iskolára vonatkozó átkerült a Kr.-be (4.

melléklet) A gyermekek, tanulók létszámától vagy egyéb feltételtől függ.

Finanszírozott létszám!

 ◦ ◦ ◦ Néhány értelmezés: Óvoda- iskolatitkár: intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 100 főt továbbá 450 tanulónként további  1-99 főig: 0, 100-449 főig: 1, 450-899 főig: 2, 900-1349 főig: 3 … Pedagógiai asszisztens óvodában: 3 csoportonként 1 fő  1-2 csoport: 0, 3-5 csoport: 1, 6-8 csoport: 2… Pedagógiai asszisztens általános iskolában: 250 tanulónként 1  1-249 fő: 0, 250-499 fő: 1, 500-749 fő: 2…

 ◦ ◦ ◦ ◦ Osztály- és csoportlétszámok Minimum, maximum és átlaglétszámot ad meg.

Az egyházi intézményekben csak a maximum betartása kötelező [Nkt. 31.§ (2) b)] Létszámtúllépés: A „ maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.” [Nkt. 25.§ (7)] Számított létszám: Az Nkt. 47.§ (7) szerint az SNI gyermek 2 vagy 3 főnek számítandó „ az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál” Minden más esetben tehát tényleges létszámmal kell számolni! (pl. vezetők létszáma, óraszáma, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma, tantermek mérete…)

 ◦ ◦ ◦ ◦ Vezetők és helyettesek óraszáma A gyermekek, tanulók létszámától függ.

Intézménytípusra van megadva.

Mindig annak a létszámát kell nézni, amit az illető vezet (egész intézmény, tagintézmény, intézményegység) De! Ez sem többcélú intézményre vonatkozik, vagyis a többcélú intézmény vezetőjének csak akkor van kötelező óraszáma, ha egyben valamelyik intézményegységet is vezeti.

 ◦ ◦ ◦

Finanszírozott heti időkeret

Minden évfolyamra vonatkozik.

A hittanra egyházi intézményeknek külön kerete van.

Nem óraszám, hanem keret! Az egyes tantárgyak óraszámát a tanterv, a tanulók terhelhetőségét a 110/2012 Korm. rendelet (Nat.) 8-9.§-a adja meg.

 ◦ ◦ ◦ Garantált százalékában illetmény az illetményalap Nem összegeket tartalmaz!

Az illetményalap 2014. augusztus 31-ig [Nkt. 97.§ (20a)]  Középfokú végzettség esetén a minimálbér 118,5%-a  Főiskolai végzettség esetén a minimálbér 157,8%-a  Egyetemi végzettség esetén a minimálbér 172,9%-a A törvény felhatalmazása alapján ezt követően a Kr.

fogja meghatározni az illetményalapot, mindig a minimálbér %-ában.

 ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ Pótlékok az illetményalap százalékában Nem összegeket tartalmaz!

A pótlék nem az alapbér, hanem az illetményalap %-ában van megadva.

Minimumot és maximumot határoz meg.

A Kr. részletezi a szabályokat [16.§].

A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető és ezek helyettesei vonatkozásában a Kr. Pontosan megadja, hogy a helyettesi pótlék milyen mértékére jogosultak a gyermek, tanulói létszám alapján.

 A pályán, illetve munkában töltött időnek két szempontból van jelentősége: 1. Az egyes fokozatok eléréséhez, tehát a minősítés kezdeményezéséhez meghatározott idejű szakmai gyakorlatra van szükség. A Kr.13.§ (1) bekezdése határozza meg, hogy ebből a szempontból mi tekinthető szakmai gyakorlatnak.

 A (2) bekezdés szerint: „A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát.”  Gyes, Gyed!

2. Az egyes fokozatokon belül a háromévenkénti automatikus előrelépés szempontjából a Kjt. eddig is alkalmazott elvének megfelelően a munkakörhöz szükséges szakképzettség megszerzésétől számított összes jogviszonyt, munkaviszonyt figyelembe kell venni, beleértve a Gyes, Gyed, illetve bármilyen fizetés nélküli szabadság idejét is.

A mostani besoroláskor a korábban továbbképzés elvégzése miatt, vagy más okból történt soron kívüli előrelépéseket is figyelembe kell venni.

   A gyakornokok továbblépése: Aki nem rendelkezik legalább 2 év szakmai gyakorlattal, azt gyakornoknak kell besorolni.

De! A gyakornoki fokozatra vonatkozó szabályok csak a szeptembertől kötött munkaszerződésekre vonatkoznak  Ha letelik a 2 év, Pedagógus I.-be sorolandó! [Kr. 36.§ (1)] Pedagógus I.-be kell sorolni azt, aki nem rendelkezik ugyan 2 év szakmai gyakorlattal, de van legalább 6 év nem pedagógusként szerzett szakmai gyakorlata. [Kr. 14.§ (3)]

Szakál Ferenc Pál főosztályvezető Köznevelés-fejlesztési Főosztály [email protected]

[email protected]