Transcript 10. előadás
JUST-IN-TIME és „társai”
Készült Demeter Krisztina diáinak a felhasználásával 1
Gondolatmenet
JIT definíció Miért is kell?
Alapelvek Összetevők Kérdőjelek és ellenérvek MRP és JIT összevetése
JIT a gyakorlatban
2
A JUST-IN-TIME (ÉPPEN IDŐBEN) FOGALMA
Szűkebb értelemben: módszer, melynek segítségével az anyagok és szerelvények a megfelelő időben a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak.
Tágabb értelemben: működési filozófia, mely az értékelőállítási folyamat egyes elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli. Célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése mindennemű pazarlás kiküszöbölésével.
3
JIT?
4
Mi a raktár? Miért van szükség raktárakra?
A raktár:
• az ellátási láncban lévő anyagáramlási intenzitások kiegyenlítésére szolgál • árukészletet halmoz fel • az áruk minőségét, mennyiségét megőrzi • lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást
(Erőforrásigény-kiegyenlítő politikák (kapacitás ás készlet alapú)
5
A raktározás és a logisztika kapcsolata Információáramlás Nyersanyag kitermelés Ellátás Termelés Hulladék feldolgozás Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk Elosztás Fogyasztók Piac
6
Készletezés: Túl sok pazarlás!
Ostorcsapás
7
A JIT-Just In Time (éppen időben) koncepció
A JIT koncepció két alapvető fogalmat egyesít:
egy irányítási filozófiát és annak realizációját,
a Kanban rendszert.
A JIT filozófia lényege annak a célnak az elérése, hogy az ütemezett kiszállításhoz szükséges elemek a kívánt minőségben és mennyiségben a felhasználás időpontjára kerüljenek legyártásra vagy beszerzésre. A JIT megközelítés bevezetésének fő szempontjai a következők:
A piaci igények és a terméktervezés koordinációja Alkatrészcsoportok definiálása A nyersanyag és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz
8
A piaci igények és a terméktervezés koordinációja
A moduláris elemekből építkező terméktervezés
gyártási önköltség csökkenthető, ha a végtermékek sokfélék is, csoporttechnológia alkalmazása gyártókapacitás rugalmasan alkalmazkodhat a változó vevői igényekhez, termékek körének racionalizálását is jelenti.
9
Alkatrészcsoportok definiálása
Termékcsoportok létrehozása azt jelenti, hogy
a gyártás-előkészítés a gyártandó termékek csoportjai figyelembevételével készül el,
termékcsoportok azonos cellákon, gyártósorokon kerülhetnek megmunkálásra, lecsökkennek az ismétlődő tervezési tevékenységek,
egyszerűsödnek az anyagmozgatási feladatok, illetve gyártása egyetlen munkacsoport irányítása alatt, a felelősség megosztása nélkül elvégeztethető.
10
A nyersanyag és alkatrész beszállítók viszonya a gyárhoz
A JIT nagyon szigorú szállítási fegyelmet követel. A feltételeket teljesíteni lehessen, a partner cégeknek is folyamatosan informálni kell a
várható igények alakulásáról, a várható termékváltásokról és minden olyan tényről, amely befolyásolhatja szállítókészségüket.
11
A JIT ALAPELVEI
1.
2.
pazarlás kiküszöbölése folyamatos fejlesztés (kaizen)
3.
egyszerűség, átláthatóság
12
1. ALAPELV: A PAZARLÁS KIKÜSZÖBÖLÉSE Készletszint
Selejt Átállítási idő Minőségi probléma Folyamat állásidő Késett szállítás
Készletszint
Selejt Átállítási idő Minőségi probléma Folyamat állásidő Késett szállítás 13
A PAZARLÁS FORRÁSAI Pazarlás
Többlettermelés Várakozás
Szállítás
Folyamatok Hibás termékek Mozdulatok
Készletek
Tárolási költség, veszteség Lekötött tőke Rugalmatlanságot okoz 14
2. ALAPELV: A FOLYAMATOS FEJLESZTÉS (KAIZEN)
Forrása: tevékenységet ellátó munkások Fejlesztés kis lépésekben (beruházások között) Alacsony beruházási igény Nem szükséges a 100%-os megoldás!
Motiválás 15
3. ALAPELV: EGYSZERŰSÉG, ÁTLÁTHATÓSÁG
Az 5S definíciója:
lehetünk.
A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához, amelyre mindannyian büszkék
Az 5S elemei: SEIRI: Szükségtelen dolgok eltávolítása
– válogatás
SEITON: SEISO:
fenntartás
Szükséges dolgok rendezése
– rendszerezés
Szennyeződések megszüntetése
– tisztítás, karbantartás
SEIKETSU:
felülvizsgálat
SHITSUKE: Szabványok kialakítása
– szabványosítás,
Személyes példamutatás, képzés
– önfegyelem, Az 5S műveletek módszeres végrehajtása biztosít minket arról, hogy környezetünk mindig tiszta, rendezett képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredényez a minőség folyamatos javulása mellett. 16
A JIT ÖSSZETEVŐI
1.
2.
termelésszervezés minőségközpontúság
3.
munkaerő-menedzsment
4.
beszerzés-beszállítás
17
1. TERMELÉSSZERVEZÉS
átállítási idő, kis sorozatok (SMED – single minute exchange of dies) Rugalmas gyártórendszerek üzemberendezés termeléstervezés és –irányítás termelés kiegyensúlyozása anyag- és információáramlás kanban-rendszer megelőző karbantartás 18
A JIT üzemirányító rendszere a
Kanban
rendszer
A Kanban rendszert olyan gyártósorokon lehet alkalmazni, ahol a termelés mennyisége a közepes sorozatgyártás ('batch production') alsó határa és a tömeggyártás ('mass production') közé esik.
A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt.
A húzó típusú gyártásirányítás lényeges vonása a decentralizált vezérlés . A gyártósor állapota nem irányítható globálisan, hanem kizárólag a gyártási alapegységeknek tekintett munkahelyek lokális irányításának összessége tekinthető gyártásirányító rendszernek
19
ANYAG- ÉS INFORMÁCIÓ-ÁRAMLÁS
(Hagyományos) termelésirányítás Kanban-elvű termelésirányítás 20
A KANBAN-RENDSZER MŰKÖDÉSE
Termelési kártya láda Termelési kártya Input tároló
A
munka állomás Output tároló Szállítási kártya Input tároló
B
munka állomás Output tároló Úton Szállítási kártya láda 21
A KANBAN
Szállítási kártya Termelési kártya Részegység azonosítója: .......................................
Részegység neve: .................................................
Konténer kapacitás 20 Konténer típus B Kártya szám 4/8 Megelőző folyamat PRÉSELÉS A12 Követő folyamat GUMIKÖPENY B6 Y16032 Részegység neve: .................................................
Tárolóhely azonosító: Konténer kapacitás: 1879-2 20 Folyamat PRÉSELÉS A12 22
A KANBAN RENDSZER ALAPSZABÁLYAI
Csak standard konténert lehet használni Minden konténerben azonos, előre meghatározott mennyiséget szabad elhelyezni Konténer csak az üzemrészek input és output tárolóiban lehet Konténert nem szabad elmozdítani szállítási kártya nélkül Gyártást nem szabad elkezdeni termelési kártya nélkül A rendszerben lévő készleteket a kártyák száma határozza meg 23
MEGELŐZŐ KARBANTARTÁS
Egyszerű, rugalmas gépek A karbantartás egyes feladatait a gépkezelők végzik A gépek állapotát a kezelő rendszeresen, előírt módon ellenőrzi és dokumentálja A karbantartás tapasztalatait a gépgyártó felhasználja TMK mindig drága?
24
2. MINŐSÉGKÖZPONTÚSÁG
A minőség mindenki felelőssége?!
Alulról építkezés vs felsővezetői elkötelezettség 3 szint: Hibajavítás, Helyesbítő tevékenység, Megelőző tevékenység Folyamatos fejlesztés 25
3. MUNKAERŐ-MENEDZSMENT
életre szóló foglalkoztatás
sokoldalú munkások
folyamatos képzés
motiválás
26
4. JIT BESZERZÉS-Beszállítás
hosszú távú szerződés, kevés szállító szállítók segítése és ösztönzése a fejlesztésre csökkentett szállítási sorozatnagyságok gyakori, ismétlődő és megbízható szállításütemezés csökkentett és nagy megbízhatóságú szállítási idők a beszerzett anyagok következetesen magas minőségi szintje (nincs bemeneti QC) 27
Gyakorlati JIT-változatok
•
a JIT-Sequence esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrésze-ket pontosan a felhasználás sorrendjében készítik elő . Ez megoldható a felhasználási hely közelében történő (sorrend orientált) komissiózással vagy a felhasználási helyhez közeli, szinkron gyártással,
•
a JIT-Block esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokat/alkatrészeket meghatározott logisztikai egységekben (egységrakományokban) készítik elő. Pl. tároló ládák.
•
a JIT-Mix esetén a felhasználási helyen igényelt anyagokból/alkatrészekből pontosan a felhasználás időpontjában igényelt összetételben állítják össze a logisztikai egységeket . Minél hosszabb távra és minél pontosabban prognosztizálhatók az igények és minél megbízhatóbban oldhatók meg a szállítások, annál nagyobb távolságra lehetnek egymástól a fel- és leadási helyek, azaz a beszállítók és a felhasználók telephelyei.
28
JIT kérdőjelek, ellenérvek
Japán kultúrára épül Készletköltség áthárítása a beszállítókra Mégsem olyan egyszerű (készlet az úton) Drága Közúti alágazatot preferálja, externáliák
29
AZ MRP ÉS A JIT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Termék jellege
Jellemzők
Termelési rendszer jellege Vezérlő elv Készletek Átfutási idő Sorozatnagyság Termelésirányítás Vezetési stílus Számítógépes támogatottság Versenyelőny forrása
MRP
Nagyon sokféle, heterogén Műhelyrendszer Függő kereslet, nettósítás, ütemezett beszerzés és gyártás Munkahelyek előtt Fixen adott Változó Push rendszerű Autokratív Létszükséglet Megbízhatóság, rugalmasság
JIT
Kevés fajta, homogén (stabil, egyenletes kereslet) Folyamatrendszer Pazarlás kiküszöbölése Minimális, munkahelyek input és output tárolóiban Csökkentendő Kicsi, egy Pull rendszerű Participatív Nem feltétlenül Ár (költség), gyorsaság 30
Logisztikai stratégiai döntések JIT és társai
•
centralizáció - decentralizáció,
• •
halogatás – spekuláció szétválasztás,
•
közvetlen – közvetett,
•
JIT,
•
Outsourcing
31
Centralizáció - decentralizáció
A centralizáció - decentralizáció kérdése az ellátási , a termelési és az elosztási logisztika területén egyaránt felvetődik. Az elosztási logisztika területet véve példának a vertikális struktúra jelenti a raktározási (elosztási) lépcsők számát , a horizontális struktúra pedig a raktárak számát (raktározási) elosztási lépcsőnként.
32
A halogató és spekulatív stratégia
B izonytalan keresleti előrejelzések…kockázat
A halogató stratégia: a
logisztikai lánc kezdetén viszonylag sokáig "semleges" (vevőhöz való hozzárendelés nélküli) állapotban tartják. A logisztikában a raktározás központosítását jelenti a raktárok számának csökkentésén keresztül. A
spekulatív stratégia:
A termék viszonylag korán a logisztikai lánc végére kerül. A logisztikában a spekulatív stratégia decentralizált raktárrendszert jelent, A A spekulatív stratégia eszközéül is szolgálhatnak e Business megoldások: a haladó tervezési módok (APS), a tudásmegosztás, a rugalmas gyártórendszerek közötti kollaboráció.
33
A szétválasztó pont logisztikai láncban való elhelyezkedése különböző termelési/logisztikai koncepciók esetében B e t ó k s z á l í l
Alapanya g raktározá s
V Á L L A L A T
Gyártás Szerelés Készáru raktározá s
V e v ő k Jelmagyarázat:
anyagáramlás fő iránya prognózison alapuló tevékenységek: vevői rendelésektől függő tevékenységek:
SzP2 SzP1 Kiszállítás a vevői rendelések szerint Szerelés a vevői rendelések szerint SzP3 Gyártás a vevői rendelések szerint SzP4 Beszerzés és gyártás a vevői rendelések szerint
34
Közvetlen - közvetett anyagáramlási kapcsolat A fel és leadóhelyek közötti közvetlen anyagáramlás (szállítás) ideálisan elégíti ki a folyamatorientáltság követelményét, tulajdonképpen logisztikai ős-stratégiának tekinthető.
Mégis gyakran célszerű lehet az anyagáramlás megszakítása , a különböző anyagáramok szétválasztása vagy összefogása céljából .
35
Összefogás esetén sorozatgyártás analógiájára a szállítandó árukból nagyobb szállítási sorozatokat (egységeket) képeznek annak érdekében, hogy az áruegységre jutó (fajlagos) szállítási költségeket lecsökkentsék. Nem szabad azonban a gazdaságossági vizsgálatok-nál megfeledkezni arról , hogy az anyagáram megszakítása ugyanakkor a raktározási , a rakodási és a rendelés-lebonyolítási költségek növekedésével jár együtt . Az anyagáramok összefogásának három formája különböztethető meg.
36
A legegyszerűbb az időbeli összefogás ez a szállítások késleltetését jelenti mindaddig, amíg a gazdaságos szállítási sorozatnagyságot (a gazdaságosan egyszerre szállítható árumennyiséget) el nem érték.
Az anyagáramok térbeli összefogásának egyik módja a gyűjtő-terítőjáratok képzése. A járművek egy járat során több feladási helyről gyűjthetik össze, illetve több leadási helyre oszthat ják szét az árut.
37