Transcript Bevezetés a filozófiába

Egyiptom
„pir-m-usz”
Szfinx
kilépés a földből
a felkelő nap istene
a holtak feltámadása emberi élet és halál kérdése
keletkezés, pusztulás, születés és halál
Nílus---- természet szabályszerűségére épülő kultúra
nap és termékenység istenek jók
tudományosságuk geometria, orvoslás, matematika, csillagászat, kémia (kem= fekete
ország)
Egyiptomi vallás ----- az emberek világképe ------- örökkévalóság és elmúlás
Nap
ég
csillagok
Négy őselem ------------víz ----------------------föld -----------------------levegő ---------------------------tűz
Örökkévalóság
Nedvesség
Sötétség
Ismeretlen
Egyiptomi halottkultusz ---------------mítosz--------Ízisz és Ozirisz
Mezopotámia
Mítikus és vallási formában megjelenő bölcselet, pl. a sumér istenek száma a 3600-at is eléri
Egyes mítoszok a világ keletkezését írják le. (kozmogónia)
Föld
víz
örökké való idő
a létezés alapelvei
Kr. e. 28-27. sz. Gilgames király története
elérhető e az ember számára a halhatatlanság
az emberi életnehézségei, küzdelmei az örök életért
ember nem szerezheti meg az
örök életet
a halál mint alapkérdés
De, ha a vég elkerülhetetlen?
Válasz:
a tevékeny földi élet
A lét és gondolkodás rendje nem esik egybe.
akkor mi az élet értelme?
Ókori Kína
Sokistenhit (politeizmus) a kr.e. 7-8. sz. irodalmi termékek
Minden földi történés 5 elemre vezethető vissza
a föld felszívja a vizet
a víz eloltja a tüzet
a tűz megolvasztja a fémet
a fém elvágja a fát
VILÁG
Jang
férfi, aktív, teremtő elv
nyáron érvényesül
Jin
női, passzív, befogadó elv
télen érvényesül
a két elv harcban áll és hozza létre a jelenségeket
Konfuciusz (Kr.e. 551-479) ------- szegénységben élt, nem írt egyetlen művet sem
tanítványai
jegyzetelik le gondolatait
„Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek”
„Csak aki emberséges, csak az tudja igazán szeretni és gyűlölni az embereket”
Érezhetően etikai vonatkozású tanok, politikai célzatossággal!
Lao-ce (Kr.e. 604-517)
taoizmus, „Tao tö king” Tao mint a természeti és erkölcsi világ őselve
Brahmanizmus, buddhizmus
Sokféle nép, törzsi létmód -------- különböző vallási rendszerek
Brahmanizmus
…………
………… papi hatalom kialakulásától kezdve
Brahma = Minden –Egy ősok, világszellem
A lélek időtlen idők óta létezik ! ------ attól függően, hogy milyen a jó és rossz cselekedeteinek (karma) aránya
kel új és új testi formába ----------- korai lélekvándorlás tan
Buddhizmus ------- Sziddhárta Gautama Buddha (Kr.e. 560-480) Nepál határában születik ------Kr.e. 623-ban
„megvilágosodik”
Minden világkorszakban születik egy buddha (hetedik volt a herceg)
A buddha emelkedett szellemű, tökéletessé lett, gyűlölet, vágy és elvakultság
nélküli ember.
A világ átmeneti, az ember célja a nirvána.
Alaptétele a négy nemes igazság:
1. minden létezés szenvedés
2. a szenvedés oka a vágy, a birtoklás, az önzés, a gyönyörök
3. a vágy kiölése a cél
4. a vágy megszüntetéséhez a nyolcágú ösvény vezet: helyes nézetek, helyes
elhatározás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés,
helyes gondolkodás, helyes elmélkedés.
De mi a buddha?
Görögország
Görög mítoszok
•
A görög mitológia Dionüszosznak tulajdonítja a bor megismertetését az emberekkel.
Amikor az isten megszállt a halandó Ikariosz királynál és lányánál, a vendéglátásért cserébe
borostömlőt ajándékozott. A király megkínálta a pásztorokat borral, akik lerészegedtek, s
mivel az ismeretlen bódultságot a mérgezés tüneteivel azonosították, meggyilkolták a királyt,
testét pedig temetetlenül hagyták. A görögök számára az egyik legnagyobb büntetés, amikor
egy halottat nem temetnek el, – gondoljunk csak Antigoné tragédiájára – mivel a halott lelke
bolyong és nem jut el az alvilágba. Érigoné, a király lánya találta meg apja holtestét,
fajdalmában pedig felakasztotta magát az apja fölé hajló fára. Dionüszosz megharagudott a
görögökre, büntetésül Attika asszonyai és lányai felakasztották magukat, mint Érigoné. Az
átok csak azután szűnt meg, miután felelősségre vonták a gyilkosokat.
•
Dionüszosz a bor, a szenvedély és a költészetnek is ihletet adó „szent őrület” istene.
Négy fő ünnepe alakult ki, a bor szempontjából legfontosabb az Anthesterion hónapban,
vagyis a február-márciusban tartott dionüszia. A három napos ünnep elején csapra ütötték az
újbort, a szolgák és az urak közösen mulattak. A következő napra, a kannák ünnepére az
archon basileus, a bírói testület elnöke hívta meg a vendégeket, akik versenyt ittak egymással.
Fődíj rendszerint lepény vagy borostömlő volt. A középső nap másik kiemelkedő eseménye
volt, hogy az archon basileus feleségét jelképesen összeadták Dionüszosszal. Végül az utolsó
napon áldozatot mutattak be az elhunyt emberek lelki nyugalma érdekében.
Általában a görög mitológia mint „kollektív pszichológia”
társadalomformáló
szerepet tölt be
•
Általában a mítoszról
•
•
•
•
•
A mítosz istenekről, isteni lényekről, héroszokról, ezek küzdelmeiről, alvilágjárásairól szól.
Bizonyítás igénye nélkül ismerteti a történeteket.
Az istenek élettörténete mint valóságos lényeknek a hatalma a fő téma.
Keveredik a valóság és a mese a műfajban.
Általában a görög mitológia mint „kollektív pszichológia”
társadalomformáló szerepet
tölt be
Homérosz kr.e. 8 sz-i költő
az ősvíz mindennek kezdete
a végzet, a sors, a fátum lét alakító
Hésziodosz kr.e. 7 sz-i
a káoszból eredezteti a mindenséget
„Istenek születése” c. művében
A világ keletkezésére vonatkozó mítoszok közös vonása, hogy a világ nemlétéből indulnak ki, a semmit
próbálja először definiálni
Fény-sötétség, nappal-éjjel, élet –halál, keletkezés-pusztulás
alakító tényezők
Milétoszi iskola
A görög felvilágosodás
•
A görögöknél, amikor kialakult a magántulajdon vele együtt olyan társadalmi réteg is
kibontakozott mely a filozófiai gondolkodás létrehozója volt. A filozófia különvált a vallástól és a
mitológiától.
•
A görög filozófia sajátossága, hogy megtaláljuk benne az összes filozófiai
irányzatot. A materializmus alapján áll a Milétoszi iskola, az idealizmus irányzatát pedig az
Éleai bölcsek képviselték. E két irányzat a rabszolgatartó arisztokrácia filozófiája.
Sajátos görög gondolat a logosz (értelmes szó), ők hagyták ránk a dialektikát és a beszéd
művészetét,a retorikát.
A görögöknél születik meg a logika.
A Milétoszi iskola
•
Milétosz város a központ. Különböző kultúrák áramlanak ide, és így kialakul a görög
materializmus. Képviselője: Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész.
Milétoszi iskola (2.)
• Thalész
Arisztotelész szerint a filozófia atyja. Kidolgozza a tudományos gondolkodás alapjait. Ő
mondta ki először, hogy a Hold fényét a Naptól kapja. Megállapította az év hosszát, a
téli és nyári napforduló idejét.
Vizsgálta a Nílus áradásának sajátosságát.
Lételmélete középpontjában az őselv, az arché: víz áll.
Anaximandrosz
•
Szerinte a világ ősalapja nem a víz, hanem az apeiron, a végtelen.
Természetkutatással is foglakozik. A Földet tekinti a világegyetem
középpontjának, úgy véli, hogy térben és időben
végtelen számú világ létezik. Elméletében szerepel az ellentétek vizsgálata:
meleg –hideg.
• Anaximenész
Az archét a levegőben jelöli meg. A földet kerek asztalhoz hasonlónak
képzelte, és úgy vélte,
hogy mindent a levegő fog össze.
Hérakleitosz
• Hérakleitosz (Kr. e. 550-475)
Görög filozófus, Epheszosz városában **(„A világ hét csodája Epheszoszban” (google) **
• Tanításaiból 129 töredék maradt fenn. „Természetről” c- műve
• Orákulumszerűen fogalmazott, az értekező próza igényével írta műveit.
Kozmogóniája szerint a világmindenség örök, nem teremtette senki. (Tk. „Ezt a
kozmoszt…41.o.)
Az arkhé: a tűz amely a dolgok változásának alapjául szolgál, a mindent kormányzó
logosz (értelem, mérték) egyetemes érvényű törvény alapján.
A híres panta rhei (’minden változik’) állítással jellemzett örökké változó, de egységes
mindenséget nevezi egy helyütt istennek.
ALAPELVEI.
1. az ellentétek harmóniája
2. minden állandóan mozog, változik
3. a világ egy örökké élő tűz
Parmenidész
Parmenidész
Mit vizsgál? „Egyedüli, mozdulatlan az, aminek mint egésznek neve:lét”
•
Számára a világban a gondolkodás és a létezés ugyanaz.
•
Az érzékszerveinkkel csupán a világ illúzióját tapasztaljuk. Ezek a tapasztalatok a
doxák, megbízhatatlanok.
•
Gondolatait éleai Zénón nevű tanítványa ún. apóriákkal (nehéz kérdések) próbálja
bizonyítani.
1. Akhilleusz és a teknős
2. A mozgó nyíl esete
3. A stadion példa
Szofisták
•
•
Hogy a szofistákat jobban megismerd olvasd el a kor történelmi
hátterét:
Mivel a görög szabadság megvédése a perzsák elleni háborúban (Kr. e.
500-449) győzelemmel zárult, a szellemi és politikai központtá váló
Athénban jólét alakult ki és a vezető rétegben gazdagság és luxus is, ami
magasabb igényű műveltségre támasztott igényt. Az ókori Görögországban
a művészetek (költészet, dráma és általában azoka műfajok, amelyek a
kilenc múzsa fennhatósága alatt álltak) és a testnevelés alkották az oktatás
tárgyát. Az i.e. 5. Század kifinomultabb társadalmi viszonyai között további
oktatásra volt igény.
A szofisták azok az emberek voltak, akik ezt a magasabb fokú oktatást
kínálták. Vándortanítók voltak, akik városról városra jártak és kurzusokat
tartottak. Leginkább retorikából és arról, hogyan lehet a legjobban
boldogulni; viszonzásul pedig fizetséget kaptak a hallgatóságtól. A
szónoklatnak művészetének egyre nagyobb lett a szerepe, mert például egy
tárgyaláson annak volt nagyobb előnye, aki jobb érvekkel és
talpraesettebben tudta az ügyét képviselni. Ezért egyre inkább szükség volt
olyan személyekre, akik ennek a tudománynak a mesterei voltak. Őket
hívták a: “a bölcsesség tanítói”-nak. Kezdetben ennek a szónak nem is volt
semmi rossz mellékjelentése. A szofisták, mint vándortanítók jártak városról
városra, és komoly anyagiakért cserébe tanítómunkát vállaltak.
Szofisztika (kr.e. 5.század)
• A görög felvilágosodás középpontjában az ember áll,
mint szociális lény. Athén fellendülésének eredménye a
szofisták megjelenése. Megítélésük eltérő volt. Platón
elítéli őket, mert pénzért tanítanak, és fecsegő
népségnek tartja őket.
• A szofisták a bölcsességet terjesztették:
• - racionális valláspolitikával foglalkoztak
• - társadalmi kérdéseken elmélkedtek
• - ismeretelmélettel foglalkoztak.
• Kérdésük: Mit kell tennie az embernek?
Szofisták
• Protagorász – „mindennek mértéke az ember…”
homo mensura tétele
• Gorgiász – híres 3-as tétele
1 tagmondat: abszurd
2.
rámutat a megismerés problematikájára,
agnosztikus felfogás (?)
3.
a realitás és a fogalmi világ különbözőségét
mutatja be
Pl. a peloponnészoszi háborúban elesett athéniak gyászbeszédét írta
Akragaszi Empedoklész
•
•
•
Szicíliában születik
Egy személyben orvos, filozófus és látnok
kettős munkásság, tudat
Alaptétele: visszaállítani Parmanidészékkel szemben a világ mozgó voltát
Arkhéja:
a rhizomaták (gyökerek) a tűz
ezek öröklétű,
(a világ anyagiságát fejezik ki)
a levegő
változatlan,
a föld
állandó elemek
a víz
A 4 arkhé a természeti szükségszerűség (ma természeti törvény)
monizmus (egyelvűség) pluralizmus (sokelvűség)
De hogyan mennek végbe a világban a változások?
2 mozgatóerő segítségével: philotész (szeretet, barátság)
neikhosz (gyűlölet, viszály)
Érdekeség: a világok egymást a két mozgatóerő miatt
halála legendás: állítólag az Etnába ugrott (tudásvágy)
A ráció filozófusa Anaxagorász
•
Klazomenai (kisázsia) szülötte ~kr.e. 500 körül, kr.e. 462-be Athénba települ és
Periklész egyik tanácsadója lesz
•
Természettudományos ismeretei: pl. nap és holdfogyatkozás természeti
szükségszerűség
•
A világok létrejöttének oka, a mozgatóerő az ész, értelem (núsz), irányító
értelem
Az ész teremt és irányít!
miből? mag (szpermaták) örök és változatlan
létezők
Itt már megjelenik a világ későbbi duális felfogása az anyag és tudat kettőse.
Leukipposz és Demokrítosz (korai atomisták)
• Leukipposzról kevés korabeli híradás, az atomizmus megalapozója
• Az univerzumot két arché alapozza meg: egyrészt az állandó
mozgásban levő, oszthatatlan anyagi részecskék az atomok,
másrészt az üres térből az űr, amelyben az atomok mozognak.
E részecskék mozgásuk során szüntelenül ütköznek (egyesülnek)
majd szétválnak.
• Demokrítosz (kr.e. 460-370) Abdérában születik, „a nevető” jelzőt
kapta
Arkhé tana: a létezők építőkövei az 1. atomok
2. űr (itt mozognak az atomok)
Az atomok természetüket tekintve szilárd részecskék, hogy mégsem láthatjuk
kicsinységükkel magyarázható: olyan kicsinyek, hogy érzékszervekkel nem
hozzáférhetőek, amelyek nem tartalmaznak magukban semmiféle
ürességet, azonban súllyal, kiterjedéssel rendelkeznek, önmagukban
színtelenek, íztelenek és szagtalanok. Az atomok alakjukban is
különböznek, létezik: homorú, domború, horgokkal ellátott és sok másféle.
Az atomok, mint nevük is jelzi: oszthatatlant jelent. Nem keletkeztek és nem
is pusztulnak el soha: örök létezők. Ezen a ponton az atomista filozófusok
álláspontja is, a létező keletkezés nélküli és el nem pusztítható.
Formájukat és nagyságukat tekintve több fajtájuk is létezik, és ez határozza
meg a dolgok természetét.
Püthagorasz (kr.e. 570-480)
•
•
•
a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója, nevét a Pitagorasz-tétel viseli
a Kis-Ázsia partjához közel elterülő Szamosz szigetén született, sok helyen
járt pl Egyiptomban
Polükratész türanisza alatt élt Szamosz, ezért a dél-itáliai Krotón városába
költözött. Itt alapította meg filozófiai iskoláját, a püthagoreus iskolát, ahol
Püthagorasz számos önmegtartóztatási szabályt írt elő követőinek. (pl)
A valóság szerkezetének leírására a számok a legalkalmasabbak. A
világban aritmetikai, illetve geometriai törvény-szerűségek állnak, és a
való világ jelenségei csak ezek többé-kevésbé tökéletlen kifejeződései:
minden mulandó, csak a számok örökkévalóak. Azt tartotta, hogy a világon
minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve
összegzésével, ezért a püthagoreusok minden jelenségben ezeket az
arányokat próbálták meg fölfedezni.
•
„Vannak emberek és istenek s olyan lények, mint Püthagorasz”. (önmagáról)
•
PLATON
Raffaello: Athéni iskola cimű festményének részlete
A fiatal a tanítvány Arisztotelész, az „emberfelettire” mutató Platon
Platon (Kr.e. 427-347)
• Nagyon előkelő származású volt. Apja részéről a legendás
emlékű utolsó athéni király, Kodrosz leszármazottja. Anyai
ágról a legnagyobb hajdani athéni államférfi és halhatatlan
költő, Szolón déd- vagy ükunokája. Rokonsága minden ágon
az arisztokrácia közéletben szereplő tagja. Az egyik nagybátyja a demokráciát felváltó „harminc zsarnok" egyike volt. Az ezeket legyőző újabb demokraták olyan rémuralomra
rendezkedtek be, hogy még a demokrácia eszméit védő nagy
tanító filozófus, Szókratész is áldozatául esett vérengzésüknek.
Platón úgy indult szellemi útjára, hogy a zsarnokokat Szókratész tanítványaként gyűlölte, a Szókratészt halálra ítélő
demokratákat arisztokrataként utálta. A mester halála után már
érett ifjúként tíz évre eltávozott Athénból. Sokfelé járt; sok
mindent tanult, sok mindent megértett. Felkészült arra, hogy
tanító, filozófus, „jó tollú” író legyen.
Platon ideatana
•
•
•
•
•
Ideatan: A platóni 'kétvilág' elmélet (a formák, illetve az érzékekkel
felfogható dolgok világa) eredetét valószinûleg a szókratészi bölcseletben
kereshetjük.
Az érzékelhetõ dolgoktól független, örök realitás világát képezõ
ideák,formák tanát dolgozta ki, szembeállítva ezt az univerzummal, ami élõ
teremtmény.
Az érzékelhetõ világ dolgai részesednek az ideákban, s azokkal a
részesedés (methexisz) viszonyában állnak. (Azt azonban Platón sem
taglalja, hol vannak ezek az ideák és hogyan részesedünk belõlük.) A
részesülõben a részesülés után megjelent tulajdonságnak ugyanaz a neve,
mint az ideáknak, amelybõl részesült.
Nem tudjuk egész pontosan, hogy mi mindennek van ideája, de a
következõknek biztosan van: viszonyok (egyenlõ, kisebb, nagyobb)
matematikai idomok (háromszög, kör, négyzet) érzetminõségek (hideg,
meleg, fekete, fehér) elemek (tûz, víz, föld, levegõ) értékek (szép, jó) fajták
(ember, ló).
A jó és szép egyet jelent az igazságos fogalmával. A szép oka a jónak, s
azért foglalkozik az ember szép dolgokkal (pl: bölcselettel) mert ennek
eredménye a jó. A bölcsesség a jó lényegi megismerése.
Platón 3 híres hasonlattal világította meg a jó ideájának természetét:
1. Naphasonlat 2. osztott vonal hasonlat 3. Barlanghasonlat
Platon Akadémiáján tanítás
Állam c. művéről
A Politeia az állam népét -- a három lélekrésznek megfelelően - az egyedek lelki
sajátságai alapján három rendbe osztja.
A vezetők vagy kormányzók a filozófiailag képzettek rendje, akik a bölcsesség
erényének birtokában erre hivatottak. Tökéletes csak az az állam lehet, amelyben a
filozófusok királyok s a királyok filozófusok. Platón szemében (az idea-tanból
következően) a filozófus nemcsak észben kiváló, de erkölcsileg is feddhetetlen
jellem.
A harag lelkét képviseli az állami organizmusban a harcosok, őrök, tisztviselők rendje,
mely a bátorság erényével felvértezve, távol tartja az állam rendjét fenyegető
veszélyt. Hogy a vezetők és az őrök hivatásukat teljes odaadással gyakorolhassák
(tehát ideális szempontból), le kell mondaniuk a magántulajdonról és a családi életről.
A harmadik a földművesek és kézművesek rendje, amely a mértékletesség erényével
a vágy lelkének megfelelő szerepet látja el. Ha a három réteg mindegyike legjobb
képessége szerint végzi teendőit, megvalósul az állami életben a Jó tökéletes
eszméje, az igazságosság erénye.
2
A vezető réteg jelentőségének tudatában van.
Platón a tervszerű elitképzés szószólója. Az ideális államban a gyermekek közül
kiválogatják a legtehetségesebbeket s azokat gondos nevelésben részesítik. Ez a
katonai, matematikai, asztronómiai és zenei kiképzéssel kezdődik.
Ennek sikeres elvégzése után, harminc éves korukban a dialektika tanulmányozására
bocsátják őket. Majd hosszabb katonai vagy hivatali szolgálat után,
ötven éves korukban válnak alkalmassá arra, hogy vezető állásba jussanak.
A polgárok összes életviszonyait, a gazdasági rendet is, az állam irányítja s az erkölcsi
élet felett is szigorú ellenőrzést gyakorol.
A zene, a költészet és a képzőművészet csak annyiban engedhető meg, amennyiben
az erkölcsök nemesítését szolgálja. Ellenkező hatásuk kívánja az eposz, a tragédia
és a komédia tilalmát. Ezek, Platón tapasztalata szerint, az ideák tökéletlen utánzatát
képező érzéki valóságot szemléltetik, s az utánzat utánzásával távol kerülnek az
igazságtól, az ideák világától.
Platón öregségében államelméletét újra végiggondolja s arra a belátásra jut, hogy az
emberek tökéletlensége miatt az ideális állam nem valósítható meg. Utolsó politikai
tárgyú dialógusaiban (Politikos, Nomoi) lemond a filozófus kormányzók uralmáról, a
nő- és vagyonközösség elvéről a vezető rendeknél, s az igazságos törvények szerint
vezetett (kevésbé tökéletes)
Az állam háromféle formáját tartja lehetségesnek: a királyságot, a nemesek uralmát és
a népuralmat, amelyek elfajulásai a zsarnokság, az oligarchia és a demagógia.
Arisztotelész (kr.e. 384-322) metafizikája
•
Sztageira, (ma: Halkidiki) városában születet, Platónnal együtt az európai filozófia
legmeghatározóbb alakja. Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter), nevét egy
kisbolygó is viseli.
• Tizennyolc évesen Platón tanítványa lesz. Húsz esztendőn át tanul és tanít az Akadémián,
majd Platón halála után elhagyja Athént.
• 343-ban Philipposz makedón uralkodó fölkérésére a gyermek Alexandrosz - a későbbi Nagy
Sándor - nevelője lesz.
• 335-ben megnyitja Athénban iskoláját, a Lükeiónt (Líceum). Nagy Sándor bőkezűen segítette egykori tanítóját, természettudományi gyűjteményének bővítését, több száz iratot,
térképeket és természettudományos gyűjteményt tartalmazó könyvtár volt az első nagy
könyvtár Görögországban.
• Platónhoz való szellemi viszonya: Tk. 52.old. utolsó bekezdés idézete
• Álláspontját a Tk. 53. old. „Továbbá lehetetlen….” gondolata fejezi ki.
• A filozófia feladata a dolgok lényegének és végső okainak felismerése, ami a szubsztancia.
szubsztancia: minden létező változatlan ősalapja, a legáltalánosabb lényeg, mely önmagának
oka.
• Az elmélet célja az igazság kiderítése, vagyis az okok megnevezése. Tk. 53. o. 2.
bekezd.
Gondold meg! Egy pár idézet Arisztotelésztől
• Minden emberben van valami jó.
• Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy
nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene.
• Sosem létezett még zseni az őrültség árnyalata nélkül.
• Az ember természeténél fogva társas élőlény.
• Arra kell gondolnunk, hogy a boldogság nem a nagy vagyonon
alapul, hanem a lélek jó állapotán.
• Mindenki azokat a dolgokat ítéli meg helyesen, amelyeket ismer.
• Mégis csak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy
hitványak.
• Sok emberrel egyszerre nemigen lehetünk baráti viszonyban,
aminthogy szerelmet sem érezhetünk sok ember iránt egyszerre.
Filozófiájának lényegi elemei
•
A Platóni kettősséget helyett:
dualizmusa szerint minden
létező egyszerre anyag és forma
•
A fejlődés 4 okát nevezi meg: pl.
a házépítés (anyagi, formai, ható,
cél)
Az okok kifejezik azt a
folytonosságot, hogy a dolgok a
potencialitásból (képesség,
lehetőség) az aktualitásig
(ténylegesség) jutnak el.
•
•
•
A világ réteges felépítésű ami a
tiszta anyagtól a tiszta formáig
épül.
Az okok végén lenni kell egy első
oknak, ez Isten a mozdulatlan
mozgató.
A drámáról:
•
•
Mimézisz (mimézisz) az utánzás. A művészet a valóságot tükrözi, de nem másolhatja!
Katarzis: megtisztulás
Államelméletéről
Kereszténység (1)
•
Szülőhelye a Földközi tenger térsége Kr.u.1 század
•
Szellemi előzmények: zsidóság monoteizmusa – Jahve
12 izraeli törzs - 12 apostol
Mesiás (megváltó) – khrisztosz a messiás görög
megfelelője
antik filozófiák – pl. Szókratész „daimonion” belső hang,
vagy Plotinosz (Tk 70.old)
•
A feudalizmus filozófiájának két korszaka:
1.
időszak: egyházatyák kidolgozzák a keresztény vallás dogmái
Tertulliánus, Alexandriai Kelemen, Origenész
1. patrisztika 1-8. sz.
2. skolasztika
A kereszténység
•
A római uralom alatt élõ zsidóság Megváltót váró szellemi légkörében lépett fel i.sz. 30
körül, Palesztinában, a közeli Isten országát és a megváltást hirdetve Jézus, a
keresztény vallás megalapítója.
•
Az elsõ keresztények a közeli Világvégét várták és arra készültek. Vagyonközösségben
éltek, együtt imádkoztak, elmélkedtek Jézus tanításai felett, közösen böjtöltek, kultikus
lakomákat tartottak és szigorú aszkézist javasoltak. Hamarosan megindult az új hit
terjedése. Noha az új vallás képviselõit a római hatóságok gyakorta üldözték, a
keresztények, már az I. század végén szinte az egész Római Birodalomban jelen voltak.
•
Alapvetõ hitelvük, hogy Jézusban, Isten saját, egyszülött fiát, a megígért Megváltót küldte
az emberek közé. Aki a szeretet, általa követett parancsát elfogadja, megváltásban, örök
üdvösségben részesül.
•
A 40-es évek végétõl Pál apostol, és mások jóvoltából a keresztény tanok a
hellenisztikus gondolkodáshoz kezdtek idomulni (Jézus egyre hasonlatosabbá vált a
meghaló és feltámadó közismert, és népszerû képzetéhez). Az elsõ gyülekezeteket Jézus
tanítványai, az apostolok irányították, munkájukat a vének, és gyülekezeti szolgák
segítették, a közös anyagi ügyeket pedig a püspökök kezelték. Kezdetben az egyes
közösségeknek sem szilárd szervezete, sem állandó hívei nem voltak, csupán a Jézusban,
mint Megváltóban való közös hit kötötte össze õket.
St Ágoston
•
"...folyton rendetlenkedtünk; nem írtunk, nem olvastunk, nem tanultunk annyit, mint
amennyi feladatot kaptunk. Volt, Uram, volt hozzá értelmünk is, tehetségünk is elég,
amennyit éveink számához kimértél nekünk, de - igen szerettünk játszani..."
•
"Nem tobzódásokban és részegeskedésekben, nem ágyasházakban és
szemtelenségekben, nem versengésben és irigykedésben, - hanem
öltözzetek az Úr Jézus Krisztusba, és a testet ne ápoljátok a kívánságok
szerint" (Róm 13, 13).
Nem akartam továbbolvasni. Nem is volt szükséges. Amint ugyanis a
mondat végére értem, mintha a biztos megnyugvás fénye árasztotta volna
el szívemet, a kételkedésnek utolsó árnyéka is eloszlott belőlem. (...) „
Idézetek:
•
•
•
•
Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen.
Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud, hanem az, hogy mennyire van
benne szeretet.
Az a szeretet, amely véget ér, sohasem volt igazi.
Lelki nyugalmunknak négy zavarója van: a vágy, az öröm, a szomorúság és a
félelem.
A szeretet filozófusa
St. Tamás (1225-1274)
•
egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyházi tanítással, ezzel megalkotva a középkor
legátfogóbb filozófiai rendszerét.
• világmagyarázatának központi gondolata az okság fogalma.
• Ismeretelmélete: szétválasztotta egymástól a tudást és a hitet,
Azaz: az ember kétféle úton juthat az igazság birtokába: egyrészt értelmi munka által, minden
külső segítség nélkül. Ezen igazságokat nevezi értelmi igazságoknak. Másrészt, az igazság
kinyilatkoztatás révén ismerhető meg, melyet hitigazságnak nevez.
Mind a kettő Istentől ered !
•
Ontológiája: A létező (ens) mindaz ami van a lét és a lényeg összetevője, kivétel csupán
Isten:
"Isten léte a kifejezett tökéletesség, úgyhogy egyszerűségéhez semmit sem kell hozzáfűzni".
•
Tamás öt érve Isten létezése mellett (tankönyvből, következő dia)
Érdekeségek:
A pálosok rendjük alapításakor tett szolgálataiért minden kolostorban képet vagy
szobrot állítottak tiszteletére, iskoláikban pedig Arisztotelész mellett Szent Tamás
szellemében tanítottak.
Nevét viseli a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság is.
Szobra áll a piliscsabai egyetem Stephaneum épülete előtt.
•
Az első út a változásból adódik: minden ami mozog szükségképpen valami
más által mozog, azaz minden mozgásnak megvan az oka. Mivel azonban
ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe, kell hogy legyen egy első
mozgató, aki önmaga mozdulatlan, „és ezt mindenki Istennek gondolja”.
•
A második út a létesítő okságból indul ki: minden okozatnak van oka. Az
okozat mindig másodlagos, ok nélkül nem létezik, de a fizikai valóságban az
okozat oka egy másik ok okozata is. Ugyanakkor az okok sora nem mehet a
végtelenbe: kell legyen egy első ok, ami minden mást okoz, „akit mindenki
Istennek nevez”.
•
A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik, minden valamiből ered,
és mivel ez nem mehet visszafele a végtelenségig, fel kell tételezni egy első
eredetet, „és ez az Isten, minthogy ő az első ok, amint erre rámutattunk”.
•
A negyedik út: „Van tehát valami, ami valamennyi létező létének,
jóságának és mindenféle tökéletességének oka: és ezt Istennek nevezzük.”
•
Az ötödik út: „Tehát van valamiféle intelligens lény, aki minden természeti
dolgot célra irányít, és ezt mondjuk Istennek.”
A renaissance bölcselete
A reneszánsz szellemét a szellemi látókör kitágulása is jellemzi a gazdasági, technikai,
és szellemi megújulás mellett.
Nicolaus Cusanus (1401- 1464) Isten mindenütt, a világ minden egyes részeben jelen van,
benne van az egész, mert Isten minden mindenben. A természet a teremtett Isten.
(Panteizmus)
Galileo Galilei (1564-1642) Felfedezi a gyorsulás jelentőségét, megfogalmazza a
szabadesés törvényét, a Tejút különálló csillagok sokasága, felfedezi a Jupiter holdjait, saját
készítésű távcsővel vizsgálja a holdat. A kísérleti módszer megteremtője. 1616-ban és
1633-ban elítéli az inkvizíció és visszavonja álláspontját.
Kopernikusz (1473-1543) heliocentrikus világfelfogását még a protestáns Luther is
felháborodva fogadja.
Kepler (1571-1630) a bolygómozgás három törvénye
Giordano Bruno (1548-1600) A puszta érzékelés csak az egyes dolgok megismerésére
elégséges, de a természet végtelen harmóniáját fel nem foghatja. Isten és a világ tehát
végtelen! Isten látszólag egy, a sok teremtett dolog ennek az Egynek megnyilvánulása.
(panteista) Máglyán hal meg.
•
Tomaso Campanella (1568-1639) Etikai tanítása szerint a legfőbb cél a legfőbb jó,
az embernek erre kell törekednie.
Utópisztikus államrajza: A napállam
Az újkor mint a szellemi megújulást is felgyorsító
időszak
•
„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra
való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a
kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és
bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk. Sapere aude! Merj a magad
értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Kant)
•
A világnézet, a tudomány és a kultúra a polgárság számára legmegfelelőbb törekvéseknek
ad teret.
•
A klasszicizmus az ókori görög, de főként a római irodalmat, művészetet mintául választó
és azt követő művészeti és irányzat a XVII–XVIII. században.
•
Irodalomban: angol regények- D. Defoe, J. Swift, francia – La Fontaine, Montesquieu,
Voltaire, Leibniz, Rousseau, Diderot, német – Goethe, magyar – Csokonai V. M., Kármán
J., Cervantes, Lope De Vega, német nyelvművelő társaságok
•
Ateizmus: istentagadás; a természetfeletti, a legfelsőbb lény létének tagadása. Deizmus,
panteizmus
Az újkor mint a szellemi megújulást is felgyorsító
időszak
•
A felvilágosodás hosszú időszaka az emberi szellem függetlenségét és szabadságát
hozza az európai emberek számára.
Más példák:
•
A barokk (barocco=szabálytalan gyöngy – portugál) udvari stíluskorszak, kifejezi az
ellenreformáció és az abszolutista életérzést, felváltja a reneszánszot.
•
Építészet – dekoratív, túldíszítés, festői formák, agyondíszítettség. Templomokban
mennyezeti festmények, központi tér, díszes ornamentika, csavart oszlopok, …stb.
•
Zene – fuga, szvit, kantáta, szonáta, vallási oratórium új zenei formák. Vivaldi,
Monteverdi, Scarlatti, Bach, Handel, …stb.
Újkori filozófiai szellemi alkata
Az újkor gondolkodói komolyan veszik a Biblia figyelmeztetését: „megismeritek az
igazságot s az igazság szabadokká tesz titeket”
•
A görögökhöz hasonlóan őszinte hittel keresik az igazságot, az ész és a hit
harmóniájára törekednek
•
Az ész szabad, sokirányú tevékenységére figyel.
•
A tudomány az egész emberi tevékenységet átható egyetemes hatalom.
•
Kopernikusz, Galilei, Newton tudományos eredményeik alapjaiban alakítják át az
európai ember világképét és életfelfogását. Módszereik a filozófusokat is módszeres
eljárások kialakítására ösztönzik mellyel felépíthető a „bölcselet épülete”.
A helyes módszer megtalálása összekötő kapocs a filozófusok között.
•
A gondolkozás független és autonóm, a szabad indivídum (egyén) szabad
tevékenysége.
Francis Bacon (1561-1626)
•
Tanulmányok: Cambridgeben (1573-75.), majd London jogi tanulmányok, 1576 az angol
követtel Párizsba megy 2 évig (apja halála)
• Anyagi viszonyai ügyvédi praxisba „kényszerítik”.
• 1584-től politikai pálya, a parlament tagja. I Jakab pártfogásába fogadja.
• A fényes életet kedvelő (fényűzés, kitüntetések, vagyon,..) filozófus irigyei miatt börtönbe
kerül rövid időre a Towerbe. Királyi kegyelem, felsőházi tagság után visszavonul vidéki
birtokába.
• 1626-ban kísérletezés (a hideg tartósít-tyúkon-hálóingben) közben megfázik.
Fő törekvése: a tudományok reformja, egységes és minden tudományra érvényes
módszer kidolgozása
• Műve: Novum Organum (Új módszer) „scientia est potentia” – „a tudomány hatalom” a
tudomány tehát nem öncél, a hatalom megszerzésének eszköze!
• A tudomány képesé teszi az embert az emberiség szolgálatára, a természet feletti poztív
uralkodásra.
• A filozófia tárgya: Isten, ember, természet
• 4 ködkép, (idolum-előitélet)
• A helyes módszer az indukcióval vizsgáljuk a természetből kapott tapasztalatainkat!
Bacon a Novum Organum első aforizmájában meghatározta a mű és az új módszerének
célját: "A természetet szolgáló és magyarázó ember annyit tehet és foghat fel ,
amennyit s természet rendjéből a dolgokra vagy elméjére vonatkozóan megfigyelt:
ennél többet nem tudhat, és nem tehet" (I.). A kéznek és az emberi értelemnek
szerszámra van szüksége, mert önmagára hagyatkozva nem sokat ér (II.). Ezt
felfoghatjuk akár az empirizmus definíciójaként is. Az új módszer – mint ahogy a mű
címe is jelzi – az arisztotelészi Organonra, annak meghaladására utal. A
tudománynak a tapasztalatra és a megfigyelésre kell alapoznia, nem csak puszta
elmélkedésre. A ködképek után rátérhet a természet kutatására. Ez a kutakodás az
indukció módszerével lehetséges.
Idolum: árnykép, bálvány;
• A helyes gondolkodáshoz vezető utat a ködképek, a múltból
táplálkozó hamis előítéletek és tanok zavarják.
• Bacon a ködképek négy fajtáját különítette el.
1. Idola Tribus (a törzs ködképei) az emberi természetből táplálkozó
előítéleteket jelenti. Itt kimondja, hogy az ember nem lehet
mindennek a mértéke.
"Az emberi értelem pedig görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját
természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és
meghamisítja a dolgokat." (Novum Organum XLI.).
2. Idola specus (a barlang ködképei) az egyéni tévedéseket
szimbolizálják, azaz minden egyes ember mint saját barlangjában
kénytelen élni, "amely megtöri és beszennyezi a természet fényét".
Mert mindenki egy saját nézőpont szerint nézi a világot, s ezen
nézőpontok között lehetnek hasonlóságok és különbségek: valaki az
egyezéseket, valaki a különbségeket veszi észre a dolgokban.
3. Idola
fori (a piac ködképei) a helytelen nyelvhasználatból eredő
tévedéseket tartalmazzák. Ez azért fontos, mert az emberek
általában szóban érintkeznek egymással, s ha valamit a
nyelvhasználat miatt félreértenek például fogalomzavar miatt vagy
"a helytelenül és ügyetlenül kialakult szavak szembeötlő módon
béklyóba verik az emberi értelmet" (XLIII.).
4. Idola theatri (a színház ködképei) a régebbi filozófiai tanokat jelentik.
Ahány irányzat felmerült, "ugyanannyi színdarab készült el és került
bemutatásra: megannyi képzeletbeli és színpadra illő világ" (XLIV.).
Bacon itt felhívja a figyelmet arra, hogy túlzottan elfogadjuk azt, amit
először működőképesnek látunk.
• "Két úton, és csakis két úton kutatható és lelhető fel az igazság. Az
egyik az érzékektől és az egyeditől a legáltalánosabb érvényű
axiómákhoz rohan, és sziklaszilárd igazságnak tekintve ezeket az
elveket, belőlük vezeti le és fedezi fel a középső axiómákat. Ez a
jelenég járt út. A másik az érzékek és az egyedi tények segítségével
folyamatosan, lépésről lépésre szűri le az axiómákat, hogy a
legvégén jusson el a legáltalánosabb elvekig. Ez az igazi út,
csakhogy nem próbálja ki senki." (Novum Organum XIX.).
• Méh, hangya, pók útja az „igazsághoz”.
René Descartes
•
•
•
•
Született
Meghalt
Irányzat
Érdeklődés
1596. március 31., Indre-et-Loire, Franciaország
1650. február 11., Stockholm, Svédország
racionalizmus kontinentális képviselője
metafizika, episztemológia, etika, teológia, tudomány, matematika
A közép-franciaországi Touraine megye La Haye városában született.
Nemes, nagyapja orvos volt, apja pedig jogász.
Tanulmányait a IV. Henrik által alapított La Fleche-i jezsuita líceumban
kezdte, amely egyike volt Európa legkiválóbb iskoláinak. Itt elsajátította a
latin nyelvet. A
A bredai katonai akadémián a kor hadmérnöki tudományát elsajátította.
(1610-ben részt vett IV. Henrik szívének a temetésén, ez és más hasonló
események royalista érzületet alakítottak ki benne. Élete során több ilyen
jellegű eseményen vett részt: 1619-ben, II. Ferdinánd koronázásakor
Frankfurtba látogatott, majd a velencei dózse és az Adria jelképes
házasságkötésén is részt vett. Életében fontos szerepet játszott több királyi
hölgy is: a száműzetésben élő Erzsébet, pflazi hercegnő, később pedig az
önmagát száműző Krisztina svéd királynő, akinek sajátos kívánsága, a
hajnali filozófialecke néhány nap alatt halálát okozta.)
• 1619-ben hosszabb utazásra indult, Magyarországra is ellátogatott.
• filozófiájának módszerét az "Értekezés az ész helyes vezetésének
módszeréről", című műben fejtette ki. Matematikából kölcsönvett szabályokból
állt:
• Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és
világosan felfogható. (clare et distincte percipere)
• A problémákat mindig a lehető legtöbb részre kell bontani.
• A legegyszerűbb tárgytól "mintegy fokozatosan" kell a bonyolultabb felé
haladni.
• A rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani.
• Filozófiájának kiindulópontja a kételkedés: "Gondolkodom, tehát vagyok"
[szerkesztés]
Az elmélkedések során keresett biztos pontot, az öntudatban vélte megtalálni. A
szubjektum öntudata az a szilárd alap, amelyre filozófia összes többi részét fel kell
építeni.
Két szubsztancia tanában: a res extensa és res cogitans éles dualizmus fejeződik ki:
a kiterjedt testek és a tiszta gondolkodás egymástól teljesen külön választott
birodalma létezik a világban.
John Locke (1632-1704)
•
Oxfordban született, az egyetemen megismerkedik Descartes tanaival. Hosszabb ideig
tartózukodik Franciaországban, Itáliában, Hollandiában.
• Fő műve „Értekezés az emberi értelemről” az ember gyakorlati céljainak szolgálatában
áll.
• Kiindulópontja: ún. velünk született eszméink nincsennek. - Descartes „elleni” fellépés
(gondolkodásunk minden tárgyát eszmének nevez)
• Az elme tehát „tabula rasa” (tiszta lap)
A tapasztalatnak két forrást jelöl meg:
1.külső érzékelés (sensation): az érzékszerveinken keresztül, azokra hatva, a külvilág tárgyai
bizonyos eszméket hoznak létre bennünk, ezekre támaszkodnak a külvilágra vonatkozó
ismereteink.
2. belső önérzékelés (reflection), ami a gondolkodás, a hit stb. tevékenysége. Saját elménk
működéséről ás állapotairól ad ismereteket.
• Az eszméket Locke, tovább osztja egyszerűekre és összetettekre attól függően, hogy
közvetlenül a tapasztalatból erednek vagy sem. Az egyszerű eszmék tovább már nem
bonthatóak elemi alkotórészekre, az emberi elme pedig csak passzív befogadásukra képes.
Az összetett eszmék lehetnek:
• csak az érzékek által érzékelhetők (ilyenek például a színek, hangok)
• több érzék által felfoghatók (például tér, mozgás)
• a reflexióból erednek (belső tudati folyamatok)
• amelyekben részt vesz mint a reflexió, mit a külső érzékelés (idő, öröm)Az összetett
eszmék az egyszerű eszmék kombinációja révén keletkeznek.
J. G. Fichte (1762-1814)
•
Sokgyermekes szegény család fiakként született Rammenauban. Jénában és Lipcsében
végezte tanulmányait.
• Korának egyik legnevesebb szónoka volt, előadásait még az akkori osztrák követ,
Metternich herceg is hallgatta. Kezdetben a francia forradalmat lelkesen üdvözli,
Napóleonban császárrá koronázása után azonban minden rossz megszemélyesítőjét
látta. 1814-ben tífuszban halt meg.
• Két főműve 1894-ben jelent meg:
1. A tudománytan avagy az úgynevezett filozófia fogalmáról
2. A teljes tudománytan alapvetése.
Csak két következetes filozófiai rendszer létezhet: a materializmus, vagy a szenzualiz-mus, a
másik az idelaizmus.
A gondolkodásból kiindulva a szabadság és a tett a legfontosabb.
• A filozófia kezdete a gondolkodó szubjektum. Ez önmagát „tételezi” – ez a tett a fichtei
tudománytan kiindulópontja és első alaptétele: Az Én tételezi saját létét. Így is kifejezhetjük ezt: „Gondold el önmagadat!”
•
Kantnál van a „magában való dolog”, mely számunkra megismerhetetlen, mi csak azt
ismerhetjük meg belőle, ami nekünk jelenségként adódik. A képzetalkotás, tárgyalkotás
azonban hozzánk tartozik – csakúgy, mint a tér és az idő, ami szintén a mi szemléleti
formáink. Abban tehát, ahogy számunkra a képzetek megjelennek, „saját kezünk
munkája” is benne van Kant szerint, ám ettől függetlenül a dolgok „magukban” léteznek,
tőlünk függetlenül, bizonyos fokig magukban kiismerhetetlenül. Fichte a dolog létét tőlünk
függővé teszi, túllép Kant eredeti szándékain.
•
az Én ellentételezésként magával szembeállítja a Nem-Ént, a természetet. A világ nem
más, mint az Abszolút Én kibontakozása az Én-ben és a Nem-Én-ben.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831)
•
Stuttgartban született. Tübingenben együtt lelkesedik Schellinggel és Hölderlinnel
a francia forradalomért, az antikvitás értékeiért. Jénában habilitált, a város pezsgő
szellemi központ volt (Schiller, Fichte, Schelling, Novalis, stb.). Berlinben lett a
német filozófia elismert és vezető személyisége. Tanítványai elárasztották a
különböző egyetemek tanszékeit. Kiváló előadó, tolonganak előadásain.
Rengeteg témáról tartott előadásokat: jog-, művészet-, történelem-, vallásfilozófiáról, filozófiatörténetről. Több előadását tanítványai adták ki.
(Művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és
elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet
másként, mint szó szerint idézni!)
Mi megoldjuk!
•
Hegelnél gondolkodásunk és a világ is dialektikus. Ez a valóság önmozgásának
formája, a történelem is eszerint halad előre.
•
Az abszolút szellem fejlődési fázisai:
1. Az első stádiumban a világszellem a „magánvaló lét” állapotában van, az
ennek megfelelő filozófiai diszciplína a Logika.
2. A második állapotban a szellem a külsővé válás, az önelidegenedés, a
máslét állapotában van. A szellem külsővé válik a térhez és időhöz kötött
szemlélet formájában. Ez a természet filozófiájához tartozik.
3. A harmadik stádiumban a szellem visszatér önmagához, „magán- és
magáértvaló lét” lesz, ez a filozófia harmadik foka, a szellem filozófiája.
Hegel folyt.
Ez a stádium három fokozatra osztható.
A legalsó fok a szubjektív szellem – ez az egyedi ember, az individuum élete. Ez
azonban nem a szellem magáért-való-léte. Igaz, az ember magáért létező, egymagában is
meghatározott lény, de egyben nembeli, a társadalomhoz tartozó lény is, ennyiben pedig a
maga „más-léte” által meghatározott.
Így megy át a szellem az objektív szellem állapotába, amelyben a szubjektív szellem
„magán kívül” helyezi lényegét – ez az állam, a család, a társadalom világa.
Végül eljut az abszolút szellem állapotába, a szellem más-létéből újra visszatalál
magához, ismét teljesen „magánál van”, ekkor „magán- és magáértvaló”. Ennek stádiumai
a művészet, a vallás, a filozófia – az utolsóban jut el az abszolútum a gondolkodás tiszta
fogalmi alakjához; fentebb jeleztük, hogy ez megvalósulásának igazi terepe.
A fejlődési folyamat nemcsak a történelemben, hanem minden területen végbemegy!
•
Az ember kitüntetett helyet foglal el a folyamatban, mivel ő képes a történelemre reflektálni
– ez nemcsak lehetősége, de feladata is. A világtörténelem szemlélete tulajdonképpen
önreflexió, hiszen mi is a világszellem részei vagyunk.
A világtörténet filozófiájának feladata az is, hogy számot kell adnia a történelemben
tapasztalható rosszról, szenvedésről. F
• Fontos kérdés: hogyan egyeztethetők össze az egyéni szabad cselekvések azzal a
magasabbrendű szükségszerűséggel, hogy az egész folyamat a szellem önmegvalósítása?
„Ész csele” ez Hegel szerint, mely azt jelenti, hogy a cselekvő egyén azt hiszi, személyes céljait
követi, de az egyéni cselekvések összessége, végeredménye mégis a szellem
szükségszerű megvalósulásának folyamata.