Elemi Adatoktól a Súlyozott Adatbázisig

Download Report

Transcript Elemi Adatoktól a Súlyozott Adatbázisig

Elemi adatoktól a súlyozott adatbázisig
TÁMOP 4.1.3 DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER
Előadók:
Dr. Kabai Imre és Krisztián Viktor (ZSKF TKK)
EDUCATIO NONPROFIT KFT
DPR Szakmai továbbképzés III.
2010. május 20.
Előzmények, célkitűzések
 DPR online kutatások : célkitűzései, technikai feltételei sztenderdjei;
aktív és végzett hallgatók, kérdőívek, populációk, minták és adatbázisok
(az EvaSys és más kérdőív-szerkesztők).
 1. cél: Az egységes adatkezelés, jelentősége: sztenderd kérdőívek –
összekapcsolható adatok – közös adatbázis.
 2. cél: Az önkitöltős kérdőívek reprezentativitása: egy lehetséges
megoldás (a „minta-tervező mátrix” szisztémája).
 A két cél megvalósítása: Egységes intézményi adatkezelés – minimális
és maximális program lépésről lépésre:
 A megvalósítás logikai sémája;
 A megvalósítás gyakorlati lépései – egy valós kutatás adatai kapcsán (a
ZSKF TKK tavaszi DPR kutatásai: aktív és végzett hallgatók
kérdőíveitől az egységes, súlyozott adatbázisokig).
A Megvalósítás Logikai Sémája
Felsőoktatási intézmény
1. Aktív hallgatók
Intézményi
nyilvántartás
(ETR/NEPTUN)
1. Intézményi aktív
hallgatói kérdőív:
Sztenderd - Saját
1. Aktív hallgatói
címlisták
2. Intézményi végzett
hallgatói kérdőív:
Sztenderd - Saját
2. Végzett
hallgatói címlisták
1.
Mintatervező
1. Intézményi aktív
hallgatói adatok:
Sztenderd - Saját
2. Végzett hallgatók
2.
Mintatervező
Kérdőívszerkesztő
(EvaSys, más)
1. Központi aktív
hallgatói adatok:
Sztenderdek
2. Központi végzett
hallgatói adatok:
Sztenderdek
DPR Országos Központ
2. Intézményi végzett
hallgatói adatok:
Sztenderd - Saját
A Minta-Tervező Logikai Sémája
0. lépés: A populáció adatai (4 alapadat + 2 címadat)
1. lépés: Első felkérővel
kérdőívek kiküldése
Kérdőívek 1.
4 alapadat
2. lépés: Második felkérővel
kérdőívek kiküldése
Kérdőívek 2.
4 alapadat
1. Súlymátrix
3. lépés: Korrekciós kérdezések (telefon, papír-alapú stb.)
Kérdőívek 3.
4 alapadat
2. Súlymátrix
4. lépés: Korrekciós súlyozás
Populáció:
4 alapadat
(+2 címadat)
Súlyozó program
5. lépés: A populáció és kérdőívek 4 alapadata, a kérdőívek
sztenderd adatai, a súlymátrix és a súlyozó program küldése
Az Adatbázis-Kezelés Struktúrája (Adat- és Programfájlok)
KÉRDŐÍVEK AZ EVASYS-BŐL (HÁROM FÁZIS: 1. FELKÉRÉS; 2. FELKÉRÉS; 3. TELEFONOS, PAPÍR-ALAPÚ KORREKCIÓS KÉRDEZÉS A MÁTRIXBÓL)
EREDMÉNYEK (EREDETI ÉS VÉGLEGES):
1. AKTÍV HALLGATÓK:
1.1. Nyers aktív kérdőívek
2* INPUT
1.4. Súlyozott aktív kérdőívek
OUTPUT
2. VÉGZETT HALLGATÓK:
2*
1.2.
1.4.
2.1. Nyers végzett kérdőívek
2.4. Súlyozott végzett kérdőívek
POPULÁCIÓ – MINTA (ÁTALAKÍTÁSOK, SÚLYOZÁSOK):
-
ETR INPUT
DPR OUTPUT
1. AKTÍV HALLGATÓK:
2. VÉGZETT HALLGATÓK:
1.0. Aktív populációtól a mátrixig:
2.0. Végzett populációtól a mátrixig:
Forrásadatok az aktívakról (xls/csv/sav)
1.0. Program: sztenderdek+telefon (sps)
Populáció adatok (sav)
Négy alapadat aktív populációra (xls/csv)
__________________________________________________________________________________________________________________________________
1.2. Aktív kérdőív mátrixig:
2* 1.1. INPUT
DPR OUTPUT
Nyers aktív kérdőívek (sav/xls/csv)
1.2. Program: sztenderdek (sps)
1.2. Változók egységes listája aktívakra
(sav/xls/csv)
Átalakított aktív adatfájl (sav)
Négy alapadat aktív kérdőívekre (xls/csv)
1.3. Aktív kérdőív súlyozás:
1.4. OUTPUT
1.3. Program: súlyozás a mátrixból (sps)
Súlyozott aktív kérdőívek (sav)
___________________________________
Forrásadatok a végzettekről (xls/csv)
2.1. Program: sztenderdek + telefon (sps)
Populáció adatok (sav)
Négy alapadat végzett populációra (xls/csv)
__________________________________________________________________________________________________________________________________
_
2.2. Végzett kérdőív mátrixig:
Nyers végzett kérdőívek (sav/xls/csv)
2.2. Program: sztenderdek (sps)
2.2. Változók egységes listája végzettekre
(sav/xls/csv)
Átalakított végzett adatfájl (sav)
Négy alapadat végzett kérdőívekre (xls/csv)
2.3. Végzett kérdőív súlyozás:
2.3. Program: súlyozás a mátrixból (sps)
Súlyozott végzett kérdőívek (sav)
_________________________________________________
Az Egységes Adatbázis-Kezelés Logikája
(egy konkrét kutatási példa kapcsán)
 Az egységes adatbázis-kezelő rendszer : nem „szisztematikus
program-rendszer”, hanem „programok szisztematikus
rendszere”: az SPSS (17), az Excel és a Word „problémamegoldó kombinált” alkalmazása. Kísérlet az eddigi
tapasztalataink és eredményeink alapján a feladat megoldására
(„ami a legtöbb helyen megoldható”…).
 Nem egyszerű – de logikus – lépések sorozata, amelyben vannak
„kötelező” (minimális) és „választható” (maximális) elemek.
 A jövőben fokozatosan kiépítendő minden kutatóhely számára
egy egységes, hatékony és szakmailag vállalható program. Ennek
alapelemei kerülnek itt bemutatásra – egy empirikus kísérlet
(ZSKF TKK tavaszi online DPR kutatásai) kapcsán.
Az Egységes Adatbázis-Kezelés Lépései 1.
(egy konkrét kutatási példa kapcsán)
 Első fázis: Az aktív hallgatók populációjának bemutatása.
 1. lépés: Az intézményi hallgatói nyilvántartás (ZSKF : ETR) szerinti aktív




hallgatók listája (előzmény: 2009. november). Az eredmények outputja: fájl
az aktív hallgatók alapadataival (Bemutat: ZSKF aktív hallgatók populációs
xls outputja).
2. lépés: Az SPSS input elkészítése (Bemutat: ZSKF aktív hallgatók
populációs sav inputja).
3. lépés: A 4 alapváltozó elkészítése SPSS-ben (Bemutat: átalakító sps
programfájl működése).
4. lépés: A 4 alapváltozó kereszttáblája alapján az aktív hallgatók „mintatervező mátrix”-ának („M-TM”) kialakítása (Bemutat: aktív M-TM xls fájl és
az M-TM doc leírása).
5. lépés: Az egységes aktív hallgatói 4 alapváltozó outputjának elkészítése
(Bemutat: egységes aktív hallgatói változók xls fájl).
Az Egységes Adatbázis-Kezelés Lépései 2.
(egy konkrét kutatási példa kapcsán)
 Második fázis: Az aktív hallgatók online DPR kérdőívének kezelése.
 6. lépés: Az aktív hallgatók megkeresése (Bemutat: aktív hallgatók




doc felkérő-levele valamint az EvaSys kérdőívük az Interneten).
7. lépés: A beérkező kérdőívek adatfájljai (Bemutat: kérdőív inputok
csv-ben és SPSS sav fájlban – Internet inputok).
8. lépés: Az input sav fájl változóneveinek egységes átalakítása
(Bemutat: minta sav fájl és a leírás doc fájlja).
9. lépés: A 4 alapváltozó elkészítése SPSS-ben (Bemutat: átalakító sps
programfájl és a 4 dimenziós xls mátrix).
10. lépés: Az aktív hallgatói „minta-tervező mátrix” kiegészítése a
kérdőívek alapadataival (Bemutat: aktív hallgatói M-TM xls fájl) – EZ
ISMÉTLŐDIK MÉG EGYSZER!
Az Egységes Adatbázis-Kezelés Lépései 3.
(egy konkrét kutatási példa kapcsán)
 Harmadik fázis: Korrekciós kérdezések.
 11. lépés: Az aktív hallgatók telefonos megkeresése (Bemutat: aktív
hallgatók populációs adatai alapján telefonos listák készítésének sps
programja és xls telefon-listák).
 12. lépés: Az aktív hallgatói kérdőíves kutatás lezárása, a M-TM
véglegesítése (Bemutat: 4 dimenziós xls mátrix és végleges M-TM xls fájl).
 Negyedik fázis: Az aktív hallgatói kérdőíves fájl súlyozása, elemzések.
 13. lépés: A M-TM adatai alapján a súlyozó SPSS program elkészítése,
futtatása (Bemutat: súlyozó sps programfájl és a súlyozott sav fájl).
 14. lépés: Összehasonlító elemzések a korrekció, súlyozás előtti és utáni
adatok összehasonlítása révén (Bemutat: elemző sps programfájl és
eredmény xls fájl).
 15. lépés: A súlyozott aktív hallgatói adatfájl véglegesítése, elemzések
készítése (Bemutat: végleges súlyozott sav fájl, elemző sps fájl és eredmény
xls fájl).
KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
Dr. Kabai Imre és Krisztián Viktor (ZSKF
TKK)
TÁMOP 4.1.3 DPR
EDUCATIO NONPROFIT KFT.