Transcript Az Európai Unió költségvetése 2007-13. - hok.uni
Nemzeti költségvetés:
• Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át ) • Saját forrásai vannak • Kiadási oldal hagyományos négy funkciója: – Állami feladatok és fejlesztések finanszírozása – Közjavak és közszolgáltatások vásárlása, nyújtása – Gazdaság szabályozása – Jövedelmek újraelosztás • Kohéziós jellege van • Magyarországon bázis alapú tervezés
Nemzetközi szervezetek költségvetése:
Alapvetően tagállami befizetések ( GDP %-ában megállapított „tagdíj” ) Az EU valahol e kettő között helyezkedik el Program alapú tervezés Kiadási plafon az Unió GNI-jének 1,24%-a
1. A közös politikák támogatása(automatizmus – fair részesedés kérdése) 2. Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása (nettó pénzáramlás – nem költségvetési jelleg előnyök) 3. Kohézió erősítésének igénye (kritérium a relatív fejlettségi szint) 4. Tagok bizonyos szolgáltatásokat várnak el (megfelelő egyensúly)
Elvi kormányzati/költségvetési funkciók: 1. Allokáció 2. Redisztribúció (jövedelem újraelosztás) 3. Stabilizáció (gazd pol.) 4. Szabályozó szerep (adók, transzferek) Az Európai Unió költségvetése jelenleg nem tölti be a föderális ktgvetések szerepét és nem tud meghatározó szerepet játszani sem a stabilizációs sem a redisztribúciós politikában.
Elvek:
1. Egységesség és pontosság elve ◦ egyetlen dokumentum) 2. Éves költségvetés elve ◦ (teljes naptári év) 3. Költségvetési egyensúly elve ◦ (se többlet, se hiány, átvihetőség kérdése) 4. Számbavételi egység
◦ 5. Globális fedezet elve (bevétel – kiadás nem köthet össze, nincs beszámítás) 6. Gondos pénzgazdálkodás elve ◦ ◦ (takarékos bánásmód) 7. Nyilvánosság elve (közzététel) 8. Részletesség elve
9. Kohézió elve – Egységes Európai Okmány rögzítette a „tagállamok közötti gazdasági és szociális kohézió és szolidaritás” elvét 10. Szubszidiaritás elve 11. Kofinanszírozás vagy társfinanszírozás elve 12. Automatikus finanszírozás (tagországok automatikus be- és kifizetési kötelezettsége)
• Hagyományos saját források (TOR): – Vámbevételek, – agrár- (cukor is) illetékek, lefölözések ◦ • Hozzáadott érték adó (VAT) bevételek %-a 1971-től fokozatosan • GNP alapú befizetés (1988 óta)
1. Közös Mezőgazdasági politika 2. Strukturális Alapok 3. Belső politikák 4. Külső politikák 5. Adminisztratív kiadások 6. Tartalékok 7. Előcsatlakozási segélyek
EGK megalapítása után ->kiadások nagy része: közös agrárpolitika finanszírozása 1980-as évek második fele: strukturális alapok szerepének megerősödése 2000-től a kiadási plafon a GNI 1,24%-a
◦ Pénzügyi előterv (‘80-as évek végtől) ◦ ◦ 6 év Európai Tanács Éves költségvetés Költségvetési eljárás során (szeptember október)
Európai Bizottság Európai Tanács Európai Parlament
költségvetés
Pénzügyi keretterv 2000-2006 (1999-es árakon) (kötelezettségvállalási szinten)
Mezőgazdaság Strukturális műveletek Belső politikák Külső politikák Adminisztráció Előcsatlakozási segélyek Összesen (tartalékok nélkül) 2000
40920 32045 5930 4550 4560 3120 89600
2001
42800 31455 6040 4560 4600 3120 91110
2002
43900 30865 6150 4570 4700 3120 98360
2003
43770 30285 6260 4580 4800 3120
2004
42760 29595 6370 4590 4900 3120 101590 100800
2005
41930 29595 6480 4600 5000 3120 101600
2006
41660 29170 6600 4610 5100 3120 103840
A KAP-ra fordított kiadások csökkenésének ellenére az agrárpolitika maradt a legnagyobb kiadási tétel Strukturális műveletek előtérbe kerülése 2000-től új fejezet: előcsatlakozási támogatás
A csatlakozó országok számára a szükséges finanszírozási keretet az Agenda 2000 teremtette meg -> 2000. jan. 1-jével : Előcsatlakozási Alapok Részei: ISPA (infrastruktúrális fejlesztések), SAPARD (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és PHARE
Előcsatlakozási Alapok 2000-2006
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Cse Bu h lgá Kö ria ztá rsa sá Ész M g to rsz ag ya ág ro rsz Le ág tto rsz ág Lit Le vá ng nia ye lor sz ág Ro m án ia Szl ová kia Szl ové nia
Csatlakozó országok
PHARE ISPA (min) ISPA (max) SAPARD
A Strukturális Alapok általános, a 2000 2006. közötti időszakra érvényes szabályozását a Tanács 1260/1999/EK rendelet biztosítja. A rendelet meghatározza az alapok működésének alapelveit, ismerteti a négy strukturális alap feladatait.
A 2000-2006 os programozási időszakban 195 Mrd Euro áll rendelkezésre a Strukturális Alapoknak, amelyek megoszlása az egyes alapok között az alábbiak szerint alakul:
Reform helyett inkább a status quo megőrzésére irányultak Költségvetés elvei, céljai, hatásköre még mindig nem egyértelmű Agrárpolitika jelentős reformjának elmaradása: csökkent a szerepe a kiadásokban, de az alapvető problémák megmaradtak
Nem került sor a költségvetés szerepének meghatározása az EMU létrejöttével kapcsolatban -> fiskális politikai ellentmondások Az újonnan csatlakozó országok segítése a felzárkózáshoz
Költségvetéssel kapcsolatban éles viták A nettó befizetők a „teherelosztásért” küzdenek, míg a fejletlenebb országok ragaszkodnak a korábbi években elért transzferekhez és pozíciókhoz Nettó finanszírozók: legalább a kiadások „befagyasztása” EMU és a kibővülés kapcsán az érvek a inkább a ktgvetés bővülése mellett szólnak
Költségvetési terhek nettó befizetői és haszonélvezői közötti megoszlásról szóló viták félrevezetőek Ktgvetési transzferek = közösségbeli tagság költség-haszon mérlege A közösségi kiadások az összes tagország érdekeit szolgálják akkor is, ha a kapcsolódások bizonytalanok és közvetettek -> versenyképesség, ktgvetésen kívüli költségek és hasznok
Az Agenda 2000-hez képest más prioritások Már nem a közös agrárpolitika jelenti az első számú kiadási tételt -> a versenyképesség javítása a fő cél Új kiadási szerkezet Az új fejezetek jelzésértékűek, kijelölik a főbb célokat, fejlesztési irányokat
Unió versenyképességének javítása mellett a gazdasági növekedés, több és jobb munkahely teremtése is előtérbe került.
Strukturális Alapok és célkitűzések módosítása Ami változatlan: a tagállamok közös költségvetésbe irányuló éves befizetéseinek felső határa
2006-hoz képest 2013-ban a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért lett a pénzügyi terv elsődleges prioritása, az erre rendelt kiadások 2006-hoz képest 2013-ra 194%-al nőttek!
1. Fenntartható növekedés 2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és igazságosság 4. EU, mint globális partner 5. Adminisztráció
Kötelezettségvállalási előirányzatok 2007-2013
6. Ellentételezés 5. Igazgatás 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Év
4. EU mint globális partner 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság, jog 2.Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 1. Fenntartható növekedés
2 alfejezete: - Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért - Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért
K+F támogatása Transzeurópai hálózatok kiépítésének támogatása Oktatási-képzési politika Szociálpolitika
Cél: növekedés alapjainak a megteremtése (nem jövedelem-újraelosztásról szól) -Konvergencia célkitűzés -Regionális versenyképesség és foglalkoztatás -Területi együttműködés
Költségvetés kiadásainak több, mint 40%-a Részei: - Közös agrárpolitika - Halászati politika - Környezet védelem Nagy része piachoz kapcsolódó és közvetlen kiadás
Tartalmában új és lényeges együttműködési területeket érint 3 alfejezete: - Bel- és igazságügyi együttműködés Fogyasztóvédelem - Információs és kulturális politika
Költségvetés kiadásainak 5,4%-a Alfejezetei: a) Szomszédságpolitika b) Fejlesztési és gazdasági együttműködés c) Az EU, mint globális szereplő
Új Előcsatlakozási Eszköz (IPA-> Phare, ISPA, SAPARD helyett) Európai Szomszédsági és Partner Eszköz (ENPI) 4. fejezet 15-15%-át fordítanák EPI-re és ENPI-re
Fejlődő országok támogatására
Fejlesztési Együttműködési Eszközzel (DCI)
Fejezet kiadásainak 32,4%-a
Humanitárius segély- és válságkezelés (esetleges természeti katasztrófa esetére)
Makroszintű pénzügyi segítségnyújtás
Közös intézmények fenntartására (Iskolák, nyugdíj, egyéb intézmények) Több, mint 40%-a Bizottság kiadásaira 2006-hoz képest előirányzott kiadások nőnek, oka: Románia Bulgária csatlakozása-> bürokratikus apparátus felduzzad
Románia és Bulgária csatlakozásának segítésére 2009-ig Költségvetés 0,4%-a Előirányzott összeg 70,9%-át Románia, 20,1%-át Bulgária kapja
Magyarország 2007-2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretében 2 fő cél: a) foglalkoztatás bővítése b) tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése.