Európai Bizottság
Download
Report
Transcript Európai Bizottság
• KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
• ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
V. modul:
Az Európai Unió
szervezete, működése és
jogrendszere
A diasor hatályosítását elvégezte: dr. Mohay György
(2014. augusztus 15.)
TARTALOM
Az európai integráció fejlődése
Az Európai Unió jogi keretei
Uniós polgárság és alapvető jogok
Az Európai Unió felépítése és működése
Az Unió költségvetése
Az EU hatáskörei és politikái
Magyarország az Európai Unióban
Az európai integráció
fejlődése
A fejezet célkitűzései:
A vizsgázó ismerje meg az európai
integráció történetét, amely segíti
megérteni az integráció fejlődésének
lényegét, illetve az integráció jelenlegi
viszonyait.
Az európai integráció létrejötte
1950. Schuman terv
1951. Európai Szén és Acél Közösség
Hatálya
Intézményei
1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása
1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai
Atomenergia Közösség
Célok
Intézmények
Alapítók mindhárom szervezetnél: Hatok
(Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)
Az integráció Maastrichtig
Belső integráció
1965. Egyesülési Szerződés
Első bővítések:
1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság
1981. Görögország
1986. Spanyolország, Portugália
1986. Egységes Európai Okmány
Elfogadásának okai
Politikai területek
Intézményi változtatások
Maastrichttól Nizzáig
1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg):
Alapítószerződések módosítása:
Intézményi-döntéshozatali változtatások
Új szerződés: EU létrejötte:
új területetek → pillérszerkezet, politikák
1995. Bővítés
Ausztria, Finnország, Svédország
1997. Amszterdami Szerződés
Politikai hatás
Intézményi, döntéshozatali változások
Nizzától Lisszabonig I.
2001. Nizzai Szerződés
Szerepe, elfogadásának okai
Hatása a döntéshozatalra
Megerősített együttműködés
2002-2003. Európai Konvent
Összehívásának okai
Eredményei
2004. Az Alkotmányszerződés,
„szerződéses válság” feloldása
bukása
és
a
Nizzától Lisszabonig II.
2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk
Slo)
2007. Bővítés: Bulgária, Románia
2013. Bővítés: Horvátország
Az integráció elmélyítése:
1999. (2002.) €
2000. Lisszaboni stratégia; 2010. EU2020 stratégia
2000. Alapjogi Charta
Európai Védelempolitika
2007. Lisszaboni Szerződés
A fejezet kapcsán megismert
főbb fogalmak és tények
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Szupranacionalitás
ESZAK, EGK, EURATOM
Egyesülési Szerződés
Egységes Európai Okmány
Maastricht – pillér szerkezet
Amszterdami Szerződés
Konvent - Alkotmányszerződés
Nizzai Szerződés
Lisszaboni Szerződés
Eurozóna
Bővítések
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
Mi szolgált az európai integráció kezdetének modelljéül?
Mik voltak a Schuman terv előzményei?
Hogyan fogalmazták meg az EGK céljait?
Milyen intézmények működtették az első három
alapítószerződést?
• Mik voltak az Egységes Európai Okmány
megszületésének okai?
• Mi a jellemző a Maastrichti Szerződés pilléres
szerkezetére?
• Mik a Lisszaboni Szerződés legfőbb változtatásai?
2. fejezet
Az Európai Unió jogi keretei
2. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet áttekintést ad az uniós jog
jellemzőiről, megismertet az uniós jog
forrásaival és rávilágít az uniós jog főbb
sajátosságaira.
Az uniós jog jellemzői
Létrehozásának okai
Az uniós jog forrásai:
Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik,
csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések)
tartalmuk, elfogadásuk)
Az EU jogi aktusai:
• Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok)
• Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok)
• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai
Az acquis fogalma
Az uniós jog jellege
Az uniós jog viszonya
A nemzetközi joghoz
A tagállamok belső jogához:
• Elsőbbség elve
• Előfoglalás elve
• Közvetlen alkalmazandóság
• Közvetlen hatály
A Bíróság szerepe
Jogharmonizáció
A fejezet főbb fogalmai
•
•
•
•
•
•
•
•
Elsődleges jogforrások
Másodlagos jogforrások, az EU saját jogi aktusai
Az acquis fogalma
Elsőbbség elve
Előfoglalás elve
Közvetlen alkalmazandóság
Közvetlen hatály – közvetett hatály
Jogharmonizáció
Ellenőrző kérdések
• Mik az elsődleges, illetve másodlagos jogforrások
jellemzői?
• Mit takar az acquis fogalma?
• Hogyan viszonyul az uniós jog a tagállamok belső
jogához?
• Mi volt Bíróság szerepe az uniós jog fejlődése során?
• Mi a jogharmonizáció lényege?
3. fejezet
Uniós polgárság és alapvető jogok
3. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet megismerteti a vizsgázót az
uniós polgárság lényegével, az ahhoz
kapcsolódó jogokkal, illetve áttekintést
ad az EU működésének alapjogi
aspektusairól.
Uniós polgárság
Az uniós polgárság jellege
Pótlólagos jogok
Szabad mozgás és tartózkodás
szabadsága)
Passzív és aktív választójog
Diplomáciai és konzuli szolgálat
Petíció
Polgári kezdeményezés
Egyéb
(letelepedés
Az EU demokratikus működésének
alapelvei
Demokratikus egyenlőség elve
Képviseleti demokrácia elve
Részvételi demokrácia elve
Polgári kezdeményezés
Alapvető jogok
Az Alapjogi Charta:
Elfogadása
Jogi jellege
Viszonya a Szerződésekhez
Területei
Megismert főbb fogalmak
• Uniós polgárság
• Működési alapelvek
• Alapjogi Charta
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
Mik az uniós polgárság létrehozásának előzményei?
Mik az uniós polgárság jellemzői?
Mik az EU demokratikus működésének alapelvei?
Milyen területekre terjed ki az Alapjogi Charta?
4. fejezet
Az Európai Unió felépítése és működése
4. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet részletesen ismerteti az Unió
alapvető intézményeit, illetve áttekintést
ad az uniós döntéshozatali és egyéb
eljárásokról.
Az EU intézményei I.
Európai Parlament (polgárok képviselete)
Szerepe
Választása és összetétele
Munkarendje
Európai Tanács (állam- és kormányfők)
Szerepe
Összetétele
Elnöke
Eljárása
Az EU intézményei II.
Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek
Tanácsa (kormányok képviselete)
Szervezete
Soros elnökség
Szavazási rend
Európai Bizottság (Unió képviselete)
Összetétele, felépítése
Szerepe
Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
• Európai Külügyi Szolgálat
Az EU intézményei III.
Európai Unió Bírósága
Szintjei:
EU Bírósága
Törvényszék (korábban Elsőfokú Bíróság)
Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör,
eurokraták ügyeire)
Feladatai
Összetétele
Eljárásai
Döntéseinek kötelező jellege
Számvevőszék
Európai Központi Bank és a Központi Bankok
Európai Rendszere
Tanácsadó és egyéb uniós szervek
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Európai Beruházási Bank
Ombudsman
Adatvédelmi biztos
Ügynökségek
decentralizált ügynökségek
Euratom ügynökségei,
végrehajtó ügynökségek
Intézményközi testületek
Döntéshozatal
Bizottság szerepe
Tanács szerepe
Parlament szerepe
Jogalkotási eljárások
Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt,
Tanács és Parlament együtt döntenek)
Különleges jogalkotási eljárások:
• Konzultáció
• Hozzájárulás 1-2
Felülvizsgálati eljárások
Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása
Rendes felülvizsgálati eljárás
Konvent
Kormányközi konferencia
Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített
felülvizsgálat
Általános átvezető záradék
Különleges átvezető záradékok
Vészfékzáradékok
Megismert főbb fogalmak
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az Európai Parlament, mint társjogalkotó szerv
Soros elnökség
Minősített többség
Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő
Előzetes döntéshozatali eljárás
Tanácsadó bizottságok
Általános átvezető záradék
Különleges átvezető záradékok
Vészfékzáradékok
Ellenőrző kérdések
• Mit értünk az Európai Parlament társjogalkotói
szerepén?
• Mi szerint alakulnak frakciók az Európai Parlamentben?
• Mi az Európai Tanács szerepe?
• Mi a soros elnökség lényege?
• Mi a minősített többséggel hozott döntés lényege és
milyen rendszer váltja fel a szavazatsúlyokon alapuló
minősített többségi döntést 2014. novemberétől?
• Mik az Európai Bizottság hatáskörei?
• Mi a Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő szerepe?
• Mik az Európai Unió Bíróságának feladatai?
• Sorolja fel a jogalkotási, illetve felülvizsgálati eljárásokat.
5. fejezet
Az Unió költségvetése
5. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet általános tájékoztatást ad az EU
költségvetéséről, annak alapelveiről,
illetve ismerteti a 2014-2020. közötti
ciklus főbb költségvetési mutatószámait.
Költségvetési alapelvek
A teljesség és pénzügyi pontosság elve
Az éves jelleg elve
Az egyensúly elve
Az elszámolási egység elve
A globális fedezet elve
A specifikáció elve
A megbízható pénzügyi menedzsment elve
Az átláthatóság elve
Többéves pénzügyi keret és
éves költségvetési eljárás
Többéves pénzügyi keret
Korábban: pénzügyi perspektívák
Eljárás
Éves költségvetés
Bizottság Tanács EP
Egyeztető bizottság
Az EU költségvetésének
bevételi oldala (2014-2020)
Hagyományos
saját forrás
2
% 14 %
14 %
70 %
HÉA-alapú
befizetés
GNI-alapú
hozzájárulás
Egyéb bevételek
AZ EU költségvetésének kiadási
oldala (2014-2020)
38,9%
Természeti kincsek megőrzése
és kezelése
1,6%
Szabadság, biztonság, igazságügy
6,1%
Az EU, mint globális szereplő
6,4%
Adminisztráció
Versenyképesség a növekedés és
%
13,1
foglalkoztatás ösztönzésére
33,9%
100%
Összkiadás
Kohéziós politika a növekedés és
foglalkoztatás ösztönzésére
Megismert főbb fogalmak
•
•
•
•
•
Költségvetési alapelvek
HÉA-alapú befizetés
GNI-alapú hozzájárulás
Nettó befizetők
Kiigazító mechanizmusok
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
•
•
Mik az EU költségvetésének alapelvei?
Mik az EU költségvetésének bevételi forrásai?
Mi a GNI-alapú hozzájárulás jelentősége?
Mik az EU költségvetésének kiadási tételei?
Mit takar a capping fogalma?
Hogyan történik az EU költségvetésének elfogadása?
6. fejezet
Az EU hatáskörei és politikái
6. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet megismerteti a vizsgázót az EU
hatásköreivel és politikáival, a
hatáskörök megosztásának kérdéseivel.
Az EU kizárólagos politikái
Vámunió
1968. vámunió
Vámok
Vámjellegű díjak
Diszkriminatív adók eltörlése
Közös vámtarifa külsők országokkal szemben
Mennyiségi korlátozások felszámolása
Kivételek
Versenyszabályok
Bizottság kiemelt szerepe
Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi
szabályok
Versenykorlátozó magatartás tilalma
Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma
Piaci koncentrációk ellenőrzése
Államokra vonatkozó versenyszabályok
Állami támogatás
Állami vállalatoknak nyújtott támogatás
Verseny korlátozása: kivételképpen
Monetáris politika (€)
Euró bevezetésének szakaszai
1994.
liberalizáció
(tőkeáramlás,
központi
bankok
függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések)
1994-1999. kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer,
központi bankok közötti együttműködés kialakítása)
1999. bevezetés (bankszámla-, 2002. készpénzforgalomban)
Maastrichti kritériumok
Árstabilitás
Kamatok konvergenciája
Árfolyamok stabilitása
Stabil költségvetés
Eurócsoport
Kereskedelempolitika
Tagállami kétoldalú megállapodások vége
Vámunió és versenyszabályok
Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon
Bizottság kiemelt szerepe
Társulási megállapodások
Nemzetközi megállapodások
Kizárólagos EU hatáskör, ha
Uniós jogszabály írja elő
EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges
Hatással van uniós szabályokra
(nem konjunktív szabályok)
Funkcionális szerződéskötési képesség
Területek
Tengeri biológiai erőforrások megőrzése
a közös halászati politika keretében
Az EU tagállamokkal megosztottan
gyakorolt hatáskörei
Belső piac
4 alapszabadság:
áruk,
szolgáltatások,
tőke,
személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban
letelepedés szabadsága)
szabad áramlása.
Szociálpolitika
Az Egységes Európai Okmány szerepe
Szociális Charta
Amszterdami Szerződés szerepe
Területek
Gazdasági, társadalmi
és területi kohézió
Strukturális alapok
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Szociális Alap
Kohéziós Alap
A 2014-2020. közötti ciklus fontosabb új intézményei
Új infrastuktúrális alap (CEF)
A capping változásai
Szigorodó feltételek – folyósítás felfüggesztése
Youth Employment Initiative (alap a fiatalok
munkanélküliségének kezelésére)
Mezőgazdaság és halászat
KAP céljai:
Termelékenység növelése
Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére
Piacok stabilizálása
Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása
KAP alapelvei
Közösségi preferencia
Egységes piac
Pénzügyi szolidaritás
1992-es reform elemei
2003-as reform elemei
Összevont gazdaságtámogatási rendszer
Közvetlen kifizetések csökkentése
Horizontális célkitűzéseknek megfelelés
Vidékfejlesztés erősítése
Halászati politika fokozatos elkülönülése
Környezetvédelem
Célkitűzések:
Környezet minősége
Emberi egészség
Természeti erőforrások védelme
Problémák kezelése nemzetközi összefogással
Éghajlatváltozás elleni küzdelem
Alapelvek:
Szennyező fizet
Megelőzés
Elővigyázatosság
Helyreállítás a forrásnál
Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás,
zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág
védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)
Fogyasztóvédelem
‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó
bizottság →
Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.)
Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez,
biztonsághoz,
kártérítéshez,
tájékoztatáshoz,
képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok
HORIZONTÁLIS POLITIKA
Fogyasztóvédelmi biztos
Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport
Közlekedés, transzeurópai hálózatok
(TEN)
Egységes belső piac
Liberalizáció 1998-ra
Környezetvédelem
Vasút
Városi tömegközlekedés
TEN (Trans European Networks)
Közlekedés
Telekommunikáció
Energia
Energia
Új terület (Lisszabon)
Célkitűzések:
energiapiac működésének biztosítása
energiaellátás biztonságának garantálása
energiahatékonyság és –takarékosság
új és megújuló energiaforrások alkalmazása
energiahálózatok összekapcsolása
Szolidaritás
Szabadság, biztonság és jog
Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és
igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Igazságügyi
együttműködés büntető- és rendőrségi ügyekben (BRIE)
Területek
Amszterdami Szerződés
Közösségiesítés
(bevándorlás-,
menekült-,
vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe)
Schengen
Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés
9/11 hatásai
Eurojust, Europol, Frontex, Prümi Szerződés
Kutatás, technológiafejlesztés
Versenyképesség a világpiacon
Területei
Európai kutatási térség
Fejlesztési támogatás
Célok:
Fejlődők integrálása a világgazdaságba
Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés
Szegénység elleni küzdelem
Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása
Biztonsági vonatkozások
Katasztrófák által sújtott területek segítése
Területek
Segélyek
Szerződéses
Egyedi
Humanitárius segélyek
Gazdaság és foglalkoztatás
Célok:
Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés
Szociális védelem
Foglalkoztatás növelése
Energia-szolidaritás
Integrált iránymutatások
Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások
Foglalkoztatási iránymutatások
Kül- és biztonságpolitika
Maastricht: Közös kül- és biztonságpolitika
- 2. kormányközi pillér
Lisszabon: pillérrendszer megszűnése
Intézmények
Főképviselő
Külügyi Szolgálat
Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság,
Katonai Törzs
Jogalkotási aktusok
Általános iránymutatások
Határozatok
Döntéshozatal
EU és NATO kapcsolata
Támogató, összehangoló, kiegészítő
hatáskör
Emberi egészség védelme
Iparpolitika
Kultúra
Idegenforgalom
Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport
Polgári védelem
Igazgatási együttműködés
A fejezett főbb fogalmai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Vámunió
Piaci erőfölény
Maastrichti kritériumok
Négy alapszabadság
Szociális Charta
Strukturális alapok
Kohéziós Alap
Transzeurópai hálózatok
Schengen térség
Külügyi-és Biztonságpolitikai Főképviselő
Ellenőrző kérdések
• Határolja el az EU kizárólagosan gyakorolt politikáit a
tagállamokkal megosztottan gyakorolt politikáktól.
• Mi a vámunió lényege?
• Mi a szerepe a versenyjognak az EU-n belül?
• Mik a Maastrichti kritériumok?
• Sorolja fel a négy alapszabadságot.
• Mik az EU támogatási politikájának főbb intézményei?
• Mik a KAP alapelvei és céljai?
• Sorolja fel a környezetvédelem alapelveit.
• Mi az oka a szabadság, biztonság és jog területén az
integráció egyre erősebb elmélyülésének?
• Mik a jellemzői a Schengen térségnek?
7. fejezet
Magyarország az Európai Unióban
7. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet áttekintést ad Magyarország és
az EU kapcsolatának fejlődéséről a
magyar közigazgatás és az EU
kapcsolatáról, a magyar tagsággal
kapcsolatos hazai intézményrendszerről.
Kapcsolatok alakulása
Európa Megállapodás
Csatlakozási kritériumok
Koppenhágai kritériumok
Csatlakozási tárgyalások
Screening
Érdemi tárgyalások
Csatlakozási szerződés elemei
Az EU és a magyar közigazgatás
Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata
Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EUban
Európai Közigazgatási Térség
Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és
döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi
Bizottság)
Magyar modell
Alapelvek:
Miniszteriális felelősség
Egyközpontú kormányzati koordináció
Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet
Az Országgyűlés és a Kormány kapcsolata uniós
ügyekben (2012. évi XXXVI. törvény)
Megismert főbb fogalmak
• Európa Megállapodás
• Koppenhágai kritériumok
• Screening
Ellenőrző kérdések
• Mi a célja és lényege a magyar Európa
Megállapodásnak?
• Mik a Koppenhágai kritériumok?
• Mit értünk Európai Közigazgatási Térség alatt?
• Melyek a Magyarország európai uniós tagságával
összefüggő főbb hazai intézmények és szervezetek?
Köszönöm a figyelmet!