Transcript Európai Bizottság

• KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
• ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
V. modul:
Az Európai Unió
szervezete, működése és
jogrendszere
A diasor hatályosítását elvégezte: dr. Mohay György
(2014. augusztus 15.)
TARTALOM
 Az európai integráció fejlődése
 Az Európai Unió jogi keretei
 Uniós polgárság és alapvető jogok
 Az Európai Unió felépítése és működése
 Az Unió költségvetése
 Az EU hatáskörei és politikái
 Magyarország az Európai Unióban
Az európai integráció
fejlődése
A fejezet célkitűzései:
A vizsgázó ismerje meg az európai
integráció történetét, amely segíti
megérteni az integráció fejlődésének
lényegét, illetve az integráció jelenlegi
viszonyait.
Az európai integráció létrejötte
 1950. Schuman terv
 1951. Európai Szén és Acél Közösség
 Hatálya
 Intézményei
 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása
 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai
Atomenergia Közösség
 Célok
 Intézmények
Alapítók mindhárom szervezetnél: Hatok
(Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)
Az integráció Maastrichtig
 Belső integráció
 1965. Egyesülési Szerződés
 Első bővítések:
 1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság
 1981. Görögország
 1986. Spanyolország, Portugália
 1986. Egységes Európai Okmány
 Elfogadásának okai
 Politikai területek
 Intézményi változtatások
Maastrichttól Nizzáig
1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg):
 Alapítószerződések módosítása:
 Intézményi-döntéshozatali változtatások
 Új szerződés: EU létrejötte:
 új területetek → pillérszerkezet, politikák
 1995. Bővítés
 Ausztria, Finnország, Svédország
 1997. Amszterdami Szerződés
 Politikai hatás
 Intézményi, döntéshozatali változások
Nizzától Lisszabonig I.
 2001. Nizzai Szerződés
 Szerepe, elfogadásának okai
 Hatása a döntéshozatalra
 Megerősített együttműködés
 2002-2003. Európai Konvent
 Összehívásának okai
 Eredményei
 2004. Az Alkotmányszerződés,
„szerződéses válság” feloldása
bukása
és
a
Nizzától Lisszabonig II.
 2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk
Slo)
 2007. Bővítés: Bulgária, Románia
 2013. Bővítés: Horvátország
 Az integráció elmélyítése:
 1999. (2002.) €
 2000. Lisszaboni stratégia; 2010. EU2020 stratégia
 2000. Alapjogi Charta
 Európai Védelempolitika
 2007. Lisszaboni Szerződés
A fejezet kapcsán megismert
főbb fogalmak és tények
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Szupranacionalitás
ESZAK, EGK, EURATOM
Egyesülési Szerződés
Egységes Európai Okmány
Maastricht – pillér szerkezet
Amszterdami Szerződés
Konvent - Alkotmányszerződés
Nizzai Szerződés
Lisszaboni Szerződés
Eurozóna
Bővítések
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
Mi szolgált az európai integráció kezdetének modelljéül?
Mik voltak a Schuman terv előzményei?
Hogyan fogalmazták meg az EGK céljait?
Milyen intézmények működtették az első három
alapítószerződést?
• Mik voltak az Egységes Európai Okmány
megszületésének okai?
• Mi a jellemző a Maastrichti Szerződés pilléres
szerkezetére?
• Mik a Lisszaboni Szerződés legfőbb változtatásai?
2. fejezet
Az Európai Unió jogi keretei
2. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet áttekintést ad az uniós jog
jellemzőiről, megismertet az uniós jog
forrásaival és rávilágít az uniós jog főbb
sajátosságaira.
Az uniós jog jellemzői
 Létrehozásának okai
 Az uniós jog forrásai:
 Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik,
csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések)
 tartalmuk, elfogadásuk)
 Az EU jogi aktusai:
• Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok)
• Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok)
• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai
 Az acquis fogalma
Az uniós jog jellege
 Az uniós jog viszonya
 A nemzetközi joghoz
 A tagállamok belső jogához:
• Elsőbbség elve
• Előfoglalás elve
• Közvetlen alkalmazandóság
• Közvetlen hatály
 A Bíróság szerepe
 Jogharmonizáció
A fejezet főbb fogalmai
•
•
•
•
•
•
•
•
Elsődleges jogforrások
Másodlagos jogforrások, az EU saját jogi aktusai
Az acquis fogalma
Elsőbbség elve
Előfoglalás elve
Közvetlen alkalmazandóság
Közvetlen hatály – közvetett hatály
Jogharmonizáció
Ellenőrző kérdések
• Mik az elsődleges, illetve másodlagos jogforrások
jellemzői?
• Mit takar az acquis fogalma?
• Hogyan viszonyul az uniós jog a tagállamok belső
jogához?
• Mi volt Bíróság szerepe az uniós jog fejlődése során?
• Mi a jogharmonizáció lényege?
3. fejezet
Uniós polgárság és alapvető jogok
3. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet megismerteti a vizsgázót az
uniós polgárság lényegével, az ahhoz
kapcsolódó jogokkal, illetve áttekintést
ad az EU működésének alapjogi
aspektusairól.
Uniós polgárság
 Az uniós polgárság jellege
 Pótlólagos jogok
 Szabad mozgás és tartózkodás
szabadsága)
 Passzív és aktív választójog
 Diplomáciai és konzuli szolgálat
 Petíció
 Polgári kezdeményezés
 Egyéb
(letelepedés
Az EU demokratikus működésének
alapelvei
 Demokratikus egyenlőség elve
 Képviseleti demokrácia elve
 Részvételi demokrácia elve
 Polgári kezdeményezés
Alapvető jogok
 Az Alapjogi Charta:
 Elfogadása
 Jogi jellege
 Viszonya a Szerződésekhez
 Területei
Megismert főbb fogalmak
• Uniós polgárság
• Működési alapelvek
• Alapjogi Charta
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
Mik az uniós polgárság létrehozásának előzményei?
Mik az uniós polgárság jellemzői?
Mik az EU demokratikus működésének alapelvei?
Milyen területekre terjed ki az Alapjogi Charta?
4. fejezet
Az Európai Unió felépítése és működése
4. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet részletesen ismerteti az Unió
alapvető intézményeit, illetve áttekintést
ad az uniós döntéshozatali és egyéb
eljárásokról.
Az EU intézményei I.
 Európai Parlament (polgárok képviselete)
 Szerepe
 Választása és összetétele
 Munkarendje
 Európai Tanács (állam- és kormányfők)




Szerepe
Összetétele
Elnöke
Eljárása
Az EU intézményei II.
 Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek
Tanácsa (kormányok képviselete)
 Szervezete
 Soros elnökség
 Szavazási rend
 Európai Bizottság (Unió képviselete)
 Összetétele, felépítése
 Szerepe
 Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
• Európai Külügyi Szolgálat
Az EU intézményei III.
 Európai Unió Bírósága
 Szintjei:
 EU Bírósága
 Törvényszék (korábban Elsőfokú Bíróság)
 Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör,
eurokraták ügyeire)
 Feladatai
 Összetétele
 Eljárásai
 Döntéseinek kötelező jellege
 Számvevőszék
 Európai Központi Bank és a Központi Bankok
Európai Rendszere
Tanácsadó és egyéb uniós szervek






Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Európai Beruházási Bank
Ombudsman
Adatvédelmi biztos
Ügynökségek
 decentralizált ügynökségek
 Euratom ügynökségei,
 végrehajtó ügynökségek
 Intézményközi testületek
Döntéshozatal
 Bizottság szerepe
 Tanács szerepe
 Parlament szerepe
 Jogalkotási eljárások
 Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt,
Tanács és Parlament együtt döntenek)
 Különleges jogalkotási eljárások:
• Konzultáció
• Hozzájárulás 1-2
Felülvizsgálati eljárások
Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása
 Rendes felülvizsgálati eljárás
 Konvent
 Kormányközi konferencia
 Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített
felülvizsgálat
 Általános átvezető záradék
 Különleges átvezető záradékok
 Vészfékzáradékok
Megismert főbb fogalmak
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az Európai Parlament, mint társjogalkotó szerv
Soros elnökség
Minősített többség
Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő
Előzetes döntéshozatali eljárás
Tanácsadó bizottságok
Általános átvezető záradék
Különleges átvezető záradékok
Vészfékzáradékok
Ellenőrző kérdések
• Mit értünk az Európai Parlament társjogalkotói
szerepén?
• Mi szerint alakulnak frakciók az Európai Parlamentben?
• Mi az Európai Tanács szerepe?
• Mi a soros elnökség lényege?
• Mi a minősített többséggel hozott döntés lényege és
milyen rendszer váltja fel a szavazatsúlyokon alapuló
minősített többségi döntést 2014. novemberétől?
• Mik az Európai Bizottság hatáskörei?
• Mi a Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő szerepe?
• Mik az Európai Unió Bíróságának feladatai?
• Sorolja fel a jogalkotási, illetve felülvizsgálati eljárásokat.
5. fejezet
Az Unió költségvetése
5. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet általános tájékoztatást ad az EU
költségvetéséről, annak alapelveiről,
illetve ismerteti a 2014-2020. közötti
ciklus főbb költségvetési mutatószámait.
Költségvetési alapelvek
 A teljesség és pénzügyi pontosság elve
 Az éves jelleg elve
 Az egyensúly elve
 Az elszámolási egység elve
 A globális fedezet elve
 A specifikáció elve
 A megbízható pénzügyi menedzsment elve
 Az átláthatóság elve
Többéves pénzügyi keret és
éves költségvetési eljárás
 Többéves pénzügyi keret
 Korábban: pénzügyi perspektívák
 Eljárás
 Éves költségvetés
 Bizottság  Tanács  EP
 Egyeztető bizottság
Az EU költségvetésének
bevételi oldala (2014-2020)
Hagyományos
saját forrás
2
% 14 %
14 %
70 %
HÉA-alapú
befizetés
GNI-alapú
hozzájárulás
Egyéb bevételek
AZ EU költségvetésének kiadási
oldala (2014-2020)
38,9%
Természeti kincsek megőrzése
és kezelése
1,6%
Szabadság, biztonság, igazságügy
6,1%
Az EU, mint globális szereplő
6,4%
Adminisztráció
Versenyképesség a növekedés és
%
13,1
foglalkoztatás ösztönzésére
33,9%
100%
Összkiadás
Kohéziós politika a növekedés és
foglalkoztatás ösztönzésére
Megismert főbb fogalmak
•
•
•
•
•
Költségvetési alapelvek
HÉA-alapú befizetés
GNI-alapú hozzájárulás
Nettó befizetők
Kiigazító mechanizmusok
Ellenőrző kérdések
•
•
•
•
•
•
Mik az EU költségvetésének alapelvei?
Mik az EU költségvetésének bevételi forrásai?
Mi a GNI-alapú hozzájárulás jelentősége?
Mik az EU költségvetésének kiadási tételei?
Mit takar a capping fogalma?
Hogyan történik az EU költségvetésének elfogadása?
6. fejezet
Az EU hatáskörei és politikái
6. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet megismerteti a vizsgázót az EU
hatásköreivel és politikáival, a
hatáskörök megosztásának kérdéseivel.
Az EU kizárólagos politikái
Vámunió
 1968. vámunió
 Vámok
 Vámjellegű díjak
 Diszkriminatív adók eltörlése
 Közös vámtarifa külsők országokkal szemben
 Mennyiségi korlátozások felszámolása
 Kivételek
Versenyszabályok


Bizottság kiemelt szerepe

Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi
szabályok
 Versenykorlátozó magatartás tilalma
 Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma
 Piaci koncentrációk ellenőrzése

Államokra vonatkozó versenyszabályok
 Állami támogatás
 Állami vállalatoknak nyújtott támogatás
Verseny korlátozása: kivételképpen
Monetáris politika (€)

Euró bevezetésének szakaszai
 1994.
liberalizáció
(tőkeáramlás,
központi
bankok
függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések)
 1994-1999. kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer,
központi bankok közötti együttműködés kialakítása)
 1999. bevezetés (bankszámla-, 2002. készpénzforgalomban)

Maastrichti kritériumok





Árstabilitás
Kamatok konvergenciája
Árfolyamok stabilitása
Stabil költségvetés
Eurócsoport
Kereskedelempolitika
 Tagállami kétoldalú megállapodások vége
 Vámunió és versenyszabályok
 Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon
 Bizottság kiemelt szerepe
 Társulási megállapodások
Nemzetközi megállapodások
 Kizárólagos EU hatáskör, ha
 Uniós jogszabály írja elő
 EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges
 Hatással van uniós szabályokra
(nem konjunktív szabályok)
 Funkcionális szerződéskötési képesség
 Területek
Tengeri biológiai erőforrások megőrzése
a közös halászati politika keretében
Az EU tagállamokkal megosztottan
gyakorolt hatáskörei
Belső piac
 4 alapszabadság:
 áruk,
 szolgáltatások,
 tőke,
 személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban
letelepedés szabadsága)
szabad áramlása.
Szociálpolitika
 Az Egységes Európai Okmány szerepe
 Szociális Charta
 Amszterdami Szerződés szerepe
 Területek
Gazdasági, társadalmi
és területi kohézió
 Strukturális alapok
 Európai Regionális Fejlesztési Alap
 Európai Szociális Alap
 Kohéziós Alap
 A 2014-2020. közötti ciklus fontosabb új intézményei
 Új infrastuktúrális alap (CEF)
 A capping változásai
 Szigorodó feltételek – folyósítás felfüggesztése
 Youth Employment Initiative (alap a fiatalok
munkanélküliségének kezelésére)
Mezőgazdaság és halászat

KAP céljai:
 Termelékenység növelése
 Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére
 Piacok stabilizálása
 Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása
 KAP alapelvei
 Közösségi preferencia
 Egységes piac
 Pénzügyi szolidaritás
 1992-es reform elemei
 2003-as reform elemei
 Összevont gazdaságtámogatási rendszer
 Közvetlen kifizetések csökkentése
 Horizontális célkitűzéseknek megfelelés
 Vidékfejlesztés erősítése
Halászati politika fokozatos elkülönülése
Környezetvédelem
Célkitűzések:
 Környezet minősége
 Emberi egészség
 Természeti erőforrások védelme
 Problémák kezelése nemzetközi összefogással
 Éghajlatváltozás elleni küzdelem
 Alapelvek:
 Szennyező fizet
 Megelőzés
 Elővigyázatosság
 Helyreállítás a forrásnál
 Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás,
zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág
védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

Fogyasztóvédelem






‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó
bizottság →
Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.)
Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez,
biztonsághoz,
kártérítéshez,
tájékoztatáshoz,
képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok
HORIZONTÁLIS POLITIKA
Fogyasztóvédelmi biztos
Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport
Közlekedés, transzeurópai hálózatok
(TEN)
Egységes belső piac
Liberalizáció 1998-ra
Környezetvédelem
 Vasút
 Városi tömegközlekedés
 TEN (Trans European Networks)
 Közlekedés
 Telekommunikáció
 Energia



Energia
 Új terület (Lisszabon)
 Célkitűzések:
 energiapiac működésének biztosítása
 energiaellátás biztonságának garantálása
 energiahatékonyság és –takarékosság
 új és megújuló energiaforrások alkalmazása
 energiahálózatok összekapcsolása
 Szolidaritás
Szabadság, biztonság és jog
 Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és
igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Igazságügyi
együttműködés büntető- és rendőrségi ügyekben (BRIE)
 Területek
 Amszterdami Szerződés
 Közösségiesítés
(bevándorlás-,
menekült-,
vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe)
 Schengen
 Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés
 9/11 hatásai
 Eurojust, Europol, Frontex, Prümi Szerződés
Kutatás, technológiafejlesztés
 Versenyképesség a világpiacon
 Területei
 Európai kutatási térség
Fejlesztési támogatás

Célok:
 Fejlődők integrálása a világgazdaságba
 Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés
 Szegénység elleni küzdelem
 Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása
 Biztonsági vonatkozások
 Katasztrófák által sújtott területek segítése
 Területek
 Segélyek
 Szerződéses
 Egyedi
 Humanitárius segélyek
Gazdaság és foglalkoztatás

Célok:
 Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés
 Szociális védelem
 Foglalkoztatás növelése
 Energia-szolidaritás

Integrált iránymutatások
 Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások
 Foglalkoztatási iránymutatások
Kül- és biztonságpolitika
 Maastricht: Közös kül- és biztonságpolitika
- 2. kormányközi pillér
 Lisszabon: pillérrendszer megszűnése
 Intézmények
 Főképviselő
 Külügyi Szolgálat
 Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság,
Katonai Törzs
 Jogalkotási aktusok
 Általános iránymutatások
 Határozatok
 Döntéshozatal
 EU és NATO kapcsolata
Támogató, összehangoló, kiegészítő
hatáskör
 Emberi egészség védelme
 Iparpolitika
 Kultúra
 Idegenforgalom
 Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport
 Polgári védelem
 Igazgatási együttműködés
A fejezett főbb fogalmai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Vámunió
Piaci erőfölény
Maastrichti kritériumok
Négy alapszabadság
Szociális Charta
Strukturális alapok
Kohéziós Alap
Transzeurópai hálózatok
Schengen térség
Külügyi-és Biztonságpolitikai Főképviselő
Ellenőrző kérdések
• Határolja el az EU kizárólagosan gyakorolt politikáit a
tagállamokkal megosztottan gyakorolt politikáktól.
• Mi a vámunió lényege?
• Mi a szerepe a versenyjognak az EU-n belül?
• Mik a Maastrichti kritériumok?
• Sorolja fel a négy alapszabadságot.
• Mik az EU támogatási politikájának főbb intézményei?
• Mik a KAP alapelvei és céljai?
• Sorolja fel a környezetvédelem alapelveit.
• Mi az oka a szabadság, biztonság és jog területén az
integráció egyre erősebb elmélyülésének?
• Mik a jellemzői a Schengen térségnek?
7. fejezet
Magyarország az Európai Unióban
7. fejezet
A fejezet célkitűzései:
A fejezet áttekintést ad Magyarország és
az EU kapcsolatának fejlődéséről a
magyar közigazgatás és az EU
kapcsolatáról, a magyar tagsággal
kapcsolatos hazai intézményrendszerről.
Kapcsolatok alakulása
 Európa Megállapodás
 Csatlakozási kritériumok
 Koppenhágai kritériumok
 Csatlakozási tárgyalások
 Screening
 Érdemi tárgyalások
 Csatlakozási szerződés elemei
Az EU és a magyar közigazgatás
 Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata
 Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EUban
 Európai Közigazgatási Térség
 Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és
döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi
Bizottság)
Magyar modell

Alapelvek:
 Miniszteriális felelősség
 Egyközpontú kormányzati koordináció
 Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet
 Az Országgyűlés és a Kormány kapcsolata uniós
ügyekben (2012. évi XXXVI. törvény)
Megismert főbb fogalmak
• Európa Megállapodás
• Koppenhágai kritériumok
• Screening
Ellenőrző kérdések
• Mi a célja és lényege a magyar Európa
Megállapodásnak?
• Mik a Koppenhágai kritériumok?
• Mit értünk Európai Közigazgatási Térség alatt?
• Melyek a Magyarország európai uniós tagságával
összefüggő főbb hazai intézmények és szervezetek?
Köszönöm a figyelmet!