Transcript Bevezetés, fogalmak - Tihanyi Péter honlapja

Analitika I.
a 13. H osztály részére
2011/2012
13. H
Bevezetés, fogalmak
http://tp1957.atw.hu/an_00.ppt
rész neve
cím
tartalom
bevezetés
tananyag
osztály-lap
ismétlés
függelék
szakirodalom
össz.
oldalszám
1
1
5
12
1
5
16
1
40
Tartalom
Bemutatkozás
Követelmények, értékelés
Feladattípusok
A tantárgy tartalma
Mérés, mértékegységek
SI mértékrendszer
Analitika
A mennyiségi analitika lépései
Ismétlő kérdések
Függelék
Szakirodalom
Bemutatkozás
Tihanyi Péter
Végzettségeim (a „Petrik” után): BME vegyészmérnök,
mérnök-tanár, környezetvédelmi szakmérnök, analitikai
szakmérnök.
B épület, 220. szoba (a 2. emeleten rögtön balra)
telefon: 114-es mellék
e-mail: [email protected] (?)
Tantárgyaim: minden, ami kémia, labor, környezet.
Jelenleg: analitika, alapozó kémiai labor, környezetvédelmi
alap labor, méréstechnika labor, műszeres labor.
Diákok: név, iskola, miért (indíttatás), mit tesz, mit szeretne dolgozni?
Követelmények
Az órákon való pontos megjelenés, figyelés, jegyzetelés.
13. H
K
5. ó. A 220.
Füzet: bármilyen, de célszerű a francia kockás (pl. 88-32)
A dolgozatokat írólapra vagy a kiadott feladatlapra írják.
A lehetséges kérdéseket (ellenőrző kérdések és feladatok)
előre megadom (internet).
Házi feladat (szintén internetre feltéve) többször lesz, nem
füzetben, papíron kell beadni.
Szóbeli felelés lehetséges.
Értékelés
Az év során legalább 6 (félévenként 3) témazáró dolgozat.
A házi feladatokra (összesen 10, félévenként 5) 2 osztályzat, félévenként 1 db.
Felelés, ha szükséges (pl. hiányzott a dolgozatról).
A pontszámok, illetve %-os teljesítés átváltása osztályzatra:
Érettségiig (9-12, ill. 13. évf.)
technikusi évf. (13., 14.)
0..33 %
elégtelen (1)
0..50 %
34..49 %
elégséges (2)
51..60 %
50..69 %
közepes (3)
61..70 %
70..84 %
jó (4)
71..80 %
85..100 % jeles (5)
81..100 %
A félévi és év végi osztályzat átlagszámítás eredménye.
Feladattípusok a dolgozatokban
Amilyenek a technikus minősítő írásbelin lesznek:
Teszt (kevés)
Esszé: definíció vagy felsorolás
Gondolkoztató (Miért? Hogyan?)
Párba állítás
Sorrend (időbeli, nagyság szerinti, stb.)
Táblázat kitöltés, besorolás
Ábra értelmezés, kiegészítés
Számítási feladat
A tantárgy tartalma
Témák:
0.
1.
2.
3.
4.
5.
Bevezetés, fogalmak (mérés, analitika)
Mérési adatok értékelése
Mintavétel
Tömeg szerinti elemzés: gravimetria
Szín szerinti elemzés: kolorimetria
Térfogatos elemzés: titrimetria
– Sav – bázis titrálások
– Komplexometriás titrálások
– Oxidációs – redukciós titrálások
– Csapadékos titrálások
0.1 A mérés fogalma
A méréskor valamilyen jellemző mennyiségét határozzuk
meg, úgy, hogy azt valamihez (mértékegység) hasonlítjuk.
Így az eredmény két részből áll:
számérték és
mértékegység.
Egyik a másik nélkül semmit sem ér!
(Egy szakállas vicc: a kapitány látja, hogy a hajósinas mért
valamit és megkérdezi tőle:
– Mennyi? – A hajósinas válaszol:
– Harminc.
– Mi harminc? – kérdi a kapitány.
– Mi mennyi? – felel a hajósinas.)
0.2 A mértékegységek
Mértékegységek régen, már az ókorban is voltak.
A hosszúság régi egységei testméretekhez kapcsolódtak: a
hüvelyk, az arasz, a könyök, a láb.
Nagyobb hosszúságegységek inkább a távolságokhoz:
lépés, napi járás (járóföld), később a mérföld volt.
Az űrmértékek egy része is ilyen volt: csipet, marék (drakhma
a görög drax = marék szóból), más részük tárgyakhoz kapcsolódott: zsák, kosár, puttony, mérő, véka, tömlő, kulacs, hordó.
Tevékenységhez kötött mértékek: idő – miatyánk, távolság –
napi járás, köböl űrmérték és területegység, mivel ennyi
mag kellett az adott terület bevetéséhez.
Ezek a mértékek nagyon különbözőek lehettek, ezért vezették be a mértékrendszereket (MKS, CGS, technikai, SI).
Régi mértékegységeket ld. a függelékben.
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.3 Az SI mértékrendszer (olvasmány)
A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités)
modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott
mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul. A jelenleg használt SI mértékegységrendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (General Conference on
Weights and Measures) fogadta el 1960-ban.
A korábbi, nemzetközileg is elfogadott mértékegységrendszert MKSA-nek nevezték, amely
a méter, a kilogramm, a másodperc (secundum) és az amper mértékegységeken alapult,
nevét ezek kezdőbetűiből alkották. Ezt egészítették ki később (1948-ban) 3 alapmértékegységgel: a erő (newton), az energia (joule) és a teljesítmény (watt) egységekkel.
A mértékegységek rendszerét az alapegységek, a kiegészítő egységek és a velük leírható
származtatott egységek alkotják.
A mértékegységek nagyságrendjét a prefixumok (előtagok) adják meg.
A Magyar Népköztársaságban már 1960-tól az SI figyelembevételével készült kormányrendelet (50/1960. Korm. sz.) szabályozta a mértékegységek használatát. 1972-ben
megjelent az MSZ 4900 „Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége” című magyar
szabvány, amely teljes egészében a nemzetközi mértékegységrendszert használta, de
kötelező használatát nem írta elő. 1976-ban kiadták a 8/1976.(IV. 27) MT. sz. minisztertanácsi rendeletet, amely már előírta az SI rendszerre való kötelező áttérést. Ez a rendelet
az SI kizárólagos, kötelező használatát (azaz más mértékegységek használatának
tilalmát) 1980. január 1-jétől írta elő. A Magyar Köztársaság országgyűlése az 1991. évi
XLV. törvény 1. mellékletében ismét meghatározta a szabványos magyar mértékegységrendszer alapjait, az 1976 óta ismertté vált tudományos eredmények figyelembevételével.
Jelenleg (2008-ban) ez az idevágó joghatályos előírás.
Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)
0.4/A Az SI alapegységek
A mennyiség
neve
jele
mértékegység
neve
jele
hossz
ℓ
méter
m
tömeg
m
kilogramm*
kg
idő
t
másodperc
s
I (nagy i)
amper
A
abszolút hőmérséklet
T
kelvin
K
anyagmennyiség
n
mól
fényerősség
Iv
kandela
elektromos áramerősség
mol
cd
Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)
0.4/B Származtatott SI egységek
neve
jele származtatása mértékegység neve jele
terület
A
= ℓ2
négyzetméter
m2
térfogat
V
= ℓ3
m3
tömegkoncentráció
ρB
= m/V
köbméter
kilogramm per köbméter
kg/m3
sebesség
v
= ℓ/t
méter per másodperc
m/s
gyorsulás
a
= v/t = ℓ/t2
méter / másodperc2
m/s2
erő
F
= m·a
newton (kg·m/s2)
N
mech. fesz., nyomás
p
= F/A
pascal (N/m2)
Pa
munka, energia
W, E = F·ℓ
joule (N·m)
J
teljesítmény
P
= W/t = U·I
watt (J/s = V·A)
W
elektromos töltés
Q
= I·t
coulomb (A·s)
C
feszültség
U
= W/Q
volt
V
anyagm. koncentráció
c
= n/V
mol per köbméter
mol/m3
0.4/C Az SI egységek
SI mértékegységek I-II.
2 DVD lemez 5.999 Ft
ismertető megnézés letöltés
Eddig ismeretlen oldaláról ismerhetjük meg a fizika és a mérés történetét. Hogyan jött létre az időmérés,
vagy mi a méter etalon, de betekinthetünk az ifjú James Watt kalandjába is a bányalóval.
Szabó Sipos Tamás sajátos humorú, szórakoztató rajzfilmje Avar
István felejthetetlen hangján vezeti
be a nézőket a mérés történetébe,
és az egységes mértékegységrendszer sajátos világába. A hat
részes sorozat igazi ritkaság.
Sokak örömére végre megjelent
DVD-n. Az SI sorozat garantált
szórakozás – és tanulás – gyermeknek, felnőttnek egyaránt.
0.4/D Az SI prefixumok
Előtag
Jele
Szorzó
Előtag
hatvánnyal
számnévvel
Jele
Szorzó
hatvánnyal
számnévvel
yotta-
Y
1024
kvadrillió
–
–
100
egy
zetta-
Z
1021
trilliárd
deci-
d
10−1
tized
exa-
E
1018
trillió
centi-
c
10−2
század
peta-
P
1015
billiárd
milli-
m
10−3
ezred
tera-
T
1012
billió
mikro-
µ
10−6
milliomod
giga-
G
109
milliárd
nano-
n
10−9
milliárdod
mega-
M
106
millió
piko-
p
10−12
billiomod
kilo-
k
103
ezer
femto-
f
10−15
billiárdod
hekto-
h
102
száz
atto-
a
10−18
trilliomod
deka-
da (dk)
101
tíz
zepto-
z
10−21
trilliárdod
–
100
egy
yokto-
y
10−24
kvadrilliomod
–
Forrás: SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum
13. H órái szeptember – októberben
2011. 09. 06.
2011. 09. 13.
2011. 09. 20.
2011. 09. 27.
K
K
K
K
2011. 10. 04. K
2011. 10. 11. K
2011. 10. 18. K
Bevezetés, követelmények, mérés
Az analitika
Mérési adatok értékelése
Mintavétel
Ellenőrző kérdések kiadása (internet)
Ismétlés
1. témazáró dolgozat
A dolgozat eredménye, 1. havijegy
Új tananyag: Gravimetria
0.5/a Az analitika fogalma, felosztása
Az analitika, analízis elemzést jelent. Az elemzés többféle
lehet.
Célját tekintve
– minőségi és
– mennyiségi,
módszerét tekintve
az anyagra való hatása szerint
– klasszikus és
– roncsolásos és
– műszeres,
– roncsolás nélküli,
a felhasznált anyag mennyisége szerint
– hagyományos és
– mikroelemzés lehet.
0.5/b A klasszikus mennyiségi analitika felosztása
A vizsgált jellemző alapján 3 csoportot különböztetünk meg:
1. Tömeg szerinti elemzés (gravimetria): a mérés alapja a
tömegmérés. Általában lassú, idő- és munkaigényes, de
pontos.
2. Térfogat szerinti elemzés (titrimetria): a mérés alapja a
térfogatmérés. Gyorsabb, kevésbé idő- és munkaigényes, de nem is annyira pontos, mint a gravimetria.
3. Szín szerinti elemzés (kolorimetria): a mérés alapja a
színek összehasonlítása szemmel. Igen gyors, idő- és
munkaigénye kicsi, de a legkevésbé pontos.
0.6 A mennyiségi analitikai módszerek lépései
1. Mintavétel (a tervezéstől a tartósításon át a beszállításig)
2. Laboratóriumi minta előkészítése
3. Kalibrálás és mérés
4. Eredmények számítása
5. Eredmények értékelése és megbízhatóságának
becslése
A tanév során röviden szó lesz az 5. és az 1-2. lépésről, de
a 3-4. lépést tárgyaljuk részletesen.
0.7/a Ismétlő kérdések
1. Mi a mérés? Milyen részekből áll a mérési eredmény?
2. Mi volt a mértékegységek alapja régen? Soroljon fel
néhányat ezek közül!
3. Miért vezették be az SI mértékrendszert?
4. Sorolja fel a 7 SI alapmennyiséget, jellel és egységgel!
5. Melyek a gyakrabban használatos prefixumok (4-4)?
6. Csoportosítsa az analitikát különböző szempontok
szerint!
7. Melyek a klasszikus mennyiségi analitikai módszerek
nagyobb csoportjai?
8. Mi az analitikai módszerek lépéseinek sorrendje?
0.7/b Ismétlő kérdések
Egészítse ki a következő táblázatot!
A mennyiség
neve
mértékegység
jele
neve
jele
hossz
m
másodperc
A
kelvin
anyagmennyiség
0.7/c Ismétlő kérdések
Egészítse ki a következő táblázatot!
A mennyiség
neve
mértékegység
jele származtatása neve
A
térfogat
=
=
= ℓ/t
=
=
mech. fesz., nyomás
jele
m/s2
newton (kg·m/s2)
=
W, E =
= W/t = U·I
=
mol/m3
0.7/d Ismétlő kérdések
Váltsa át a következő mennyiségeket!
A mennyiség
átváltva
számértéke mértékegysége számértéke mértékegysége
1,74 m
cm
45 dag (dkg)
kg
1,5 h
s
253 mmol
1012 hPa
1500 kW
mol
Pa
MW
0,123 MJ
2,3 mol/m3
J
mmol/dm3
0.7/e Ismétlő kérdések
Fáni néni 101 kilogramm volt tavalyelőtt, 156
cm, 87 éves, cukorbeteg
25 F fok a múlt télen, nappal, kint, talaj, 20
cm mélyen, lombhullató erdőben, volt hó.
1020 hektó…
Kérdezzünk minél többet!
0.8 Függelék – A) Kínai mértékegységek a Han-korban
1. Hosszmértékek
1 yin = 23,1 m
1 cun = 0,0231 m = 23,1 mm
1 hao = 0,0231 mm
1 yin = 10 zhang = 100 chi = 1000 cun
1 cun = 10 fen = 100 li = 1000 hao
2. Térfogatmértékek
1 yue = 9,98 cm3
1 hu = 19 968 cm3
1 hu = 10 dou = 100 sheng = 1000 ge = 2000 yue
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – A) Kínai mértékegységek a Han-korban
3. Súlymértékek (ma: tömeg)
zhu
liang
jin
jan
si (dan)
zhu
1
24
384
liang
jin
jan
1
16
480
1
30
120
1
4
si (dan) SI-ben
0,64 g
15,25 g
1
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
244,0 g
7,32 kg
29,28 kg
0.8 Függelék – B) Bibliai mértékegységek
Mérték fajta
Ószövetség
Újszövetség
Hosszmértékek
ujj = kb. 18.75 mm
tenyér = 4 ujj = kb. 75 mm
arasz = 3 tenyér = kb. 22.5 cm
régi könyök = kb. 52.5 cm
könyök = kb. 45 cm
mérőnád = 6 könyök = kb. 270 cm
láb = kb. 30 cm
könyök = kb. 55 cm
öl = kb. 1.85 m
stádium = kb. 185 m
mérföld (ezer kettős lépés) = kb. 1478 m
Területmérték
1 iga (egy iga ökörrel naponta felszántható terület) = kb. 0.25 ha
Térfogatmértékek
(nem folyadék)
log = kb. 0.3 l
kab = kb. 1.2 l
omer = kb. 2.2 l
sea (véka) = kb. 7.3 l
efa = kb. 22 l
letek (fél homer) = kb. 110 l
homer = kb. 220 l
choinix = kb. 1.2 l
módiosz (véka) = kb. 8.7 l
szatón = kb. 13 l
korosz = 40,5 szatón = kb. 525 l
Űrmértékek
(folyadék)
log = kb. 0.3 l
kab = kb. 1.2 l
hin = kb. 3.66 l
bat = kb. 22 l
homer vagy kor = kb. 220 l
xesztész = kb. 0.3 l
bát vagy metrétész = kb. 39.5 l
Súlymértékek
gera = kb. 9.5 g
beka (fél sékel) = 10 gera = kb. 6 g
királyi nehéz sékel = kb. 13 g
sékel = 2 beka = kb. 11 g
mina = 50 sékel = kb. 500 g
talentum vagy kikkar = 60 mina = kb. 30 kg
1 talentum = 20-40 kg között
1 libra = kb. 327 g
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – C) Ókori görög mértékegységek
attikai
Hosszmértékek
daktülosz (ujj)
aiginai
1/16 láb
1.8 cm
1.93 cm
paleiszté (tenyér)
4 ujj
7.2 cm
7.72 cm
púsz (láb)
16 ujj
29,6 cm
32,8 cm
1.5 láb
0,444 m
0,492 m
6 láb
1,776 m
1,968 m
plethron
100 láb
29.6 m
32,8 m
sztadion
600 láb
077,6 m
196,8
pékhüsz (könyök)
orgüa (öl)
Területmértékek
euboiai
olümpiai sztadion
-
192,27 m
attikai sztadion
-
164 m
sszkhoinosz
60 sztadion
kb. 11 km
szkhoinosz
-
kb. 27,5
arura
-
kb. 2760 m2
100 x 100 láb
kb. 950 m2
plethron
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
alexandriai
-
0.8 Függelék – C) Ókori görög mértékegységek
attikai
Térfogatmértékek
(nem folyadék)
Űrmértékek
(folyadék)
Súly (tömeg)
mértékek
euboiai
aiginai
alexandriai
küathosz
1/6 kotülé
0,045 ℓ
0,063 ℓ
kotülé
6 kuathosz
0,274 ℓ
0,379 ℓ
khoinix
4 kotülé
1,094 ℓ
1,515 ℓ
hekteusz
8 khoinix
8,75 ℓ
12,12 ℓ
13,13 ℓ
hekteusz
medimnosz
("mérő")
52,53 ℓ
72,74 ℓ
78,79 ℓ
daktülosz (ujj)
1/12 khusz
0,274 ℓ
0,38 ℓ
khusz
12 kotülé
3,275 ℓ
4,55 ℓ
amphora
6 khusz
19,647 ℓ
27,28 ℓ
metrétesz
2 amphora
39,294 ℓ
54,56 ℓ
medimnosz
-
gramma (ritka)
-
drakma
mina
talentum
-
-
78,79 ℓ
1,44 g
1/100 mina
6,00 g
4,32 g
6,18 g
6,55 g
100 drakhma
0,6 kg
0,43 kg
0,62 kl
0,65 kg
60 mina
35,96 kg
25,92 kg
37,8 kg
39,29 kg
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – D) Ókori római mértékegységek
1. Hosszmértékek
digitus (ujj) = 1/16 láb = 0.0185 m = 18.5 mm
palmus (tenyér) = 1/4 láb = 4 ujj = 0.074 m = 74 mm
pes (láb) = 0.2963 m = 29.63 cm
palmipes (1 tenyér + 1 láb) = 0.3703 m = 37.03 cm
gradus (lépés, egyik lábbal) = 2.5 láb = 0.74 m = 74 cm
(ritkán használt) passus (lépés, mindkét lábbal) = 5 láb =
1.4815 m
millum (mérföld) = 8 stadium = 1000 passus = 5000 láb =
1481.5 m (mille passuum: ezer lépés, millarium)
iter pedestre (napi járóföld) = 18,75 millum = 27 750 m
stadium = 125 passus = 625 láb = 10 000 ujj = 184.98 m
Eredetileg (a görögöknél) 600 láb, aztán tényleges
építményben mérték, később "szabványosított".
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – D) Ókori római mértékegységek
2. Területmértékek
pes quadratus (négyzetláb) = 0.0875 m2
actus quadratus (120 láb oldalú négyzet) = 1259.1 m2
(14400 négyzetláb) jugerum = 2 actus quadratus (120x240
láb, "hold") = 2518.2 m2
(28800 négyzetláb) centuria = 200 jugerum = 503 640 m2 =
50.364 hektár
3. Térfogatmértékek (nem folyadék)
hemina = 1/32 modius = 0.274 ℓ
sextarius = 1/16 modius = 2 hemina = 0.547 ℓ
semodius ("semi"modius) = 1/2 modius = 4.377 ℓ
modius = 8.754 ℓ (katonai modius = 2 modius = 17.5 ℓ)
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – D) Ókori római mértékegységek
4. Űrmértékek (folyadék)
cyathus = 0.456 dℓ
acetabulum = 1.5 cyathus = 0.684 dℓ
quartarius = 3 cyathus = 1.368 dℓ
hemina vagy cotyla = 6 cyathus = 2.736 dℓ
sextarius = 12 cyathus = 0.5472 ℓ
congius = 6 sextarius = 72 cyathus = 3.2832 ℓ
urna = 4 congius = 13.1328 ℓ
amphora (quadrantalius) = 8 congius = 26.2656 ℓ
culleus = 20 amphora = 575.27 ℓ
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – D) Ókori római mértékegységek
5. Súly (tömeg) mértékek
(*: görög rendszerbõl közvetlenül átvett mértékek)
granum = 0,057 g
siliqua = 1/144 uncia = 0.189 g
* obulus = 1/48 uncia = 1/6 drachma = 0.568 g
scripulum = 1/24 uncia = 1.137 g
* drachma = 1/8 uncia = 1/2 sicilicus = 3.411 g
sextula = 1/6 uncia = 4.548 g
* sicilicus = 1/4 uncia = 2 drachma = 6.822 g
semuncia = 1/2 uncia = 13.644 g
uncia = 1/12 libra = 27.288 g
sextans = 2 uncia = 1/6 libra = 54.58 g
quadrans = 3 uncia = 1/4 libra = 81.86 g
triens = 4 uncia = 1/3 libra = 109.15 g
semis = 6 uncia = 1/2 libra = 163.73 g
libra = 12 uncia = 327.45 g = 0.327 kg
libra = 12 uncia = 24 semuncia = 48 sicilicus = 72 sextula = 96 drachma = 288
scripulum = 576 obulus = 1728 siliqua = 327.45 g
A libra éppen fele az alexandriai (ill. késői attikai) kereskedelmi mina súlyának
(lásd a görög mértékeknél): 1 mina (654.9g) = 2 libra
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – E) Régi orosz mértékegységek
1. Hosszúság
1 vonal = 2,54 mm
1 hüvelyk = 10 vonal = 25,4 mm
1 versok = 1,75 hüvelyk = 44,5 mm
1 láb = 6,87 versok = 12 hüvelyk = 0,3048 m
1 arsin = 2,334 láb = 28 hüvelyk = 0,7112 m
1 szazsen = 3 arsin = 2,134 m
1 verszt = 500 szazsen = 1,0668 km
2. Terület
1 négyzetláb = 0,0929 m2
1 négyzetarsin = 5,44 négyzetláb = 0,506 m2
1 négyzetszazsen = 9 négyzetarsin = 4,55 m2
1 deszjatina = 2400 négyzetszazsen = 109,2 m2
1 négyzetverszt = 104,2 deszjatina = 1,138 km2
Forrás: Régi orosz mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
0.8 Függelék – E) Régi orosz mértékegységek
3- Űrmérték
1 kruzska = 10 csatki = 1,23 ℓ
1 vedró = 10 kruzska = 12,3 ℓ
1 bocska = 40 vedró = 492 ℓ
1 granec = 3,28 ℓ
1 csetverik = 8 granec = 26,24 ℓ
1 csetvert = 8 csetverik = 209,9 ℓ
4. Tömeg
1 zolotnik = 4,3 g
1 lot = 3 zolotnik = 12,8 g
1 font = 32 lot = 0,4095 kg
1 pud = 40 font = 16,38 kg
1 berkovec = 10 pud = 163,8 kg
Forrás: Régi orosz mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
0.8 Függelék – F) Középkori magyar királysági egységek
1. Hosszmértékek
(*: "királyi", pontosan meghatározott mértékegységek)
ujj (digitus) = 1/4 tenyér = 1/10 arasz = 1/16 láb = kb. 1.9 - 2 cm
(királyi ujj = 1.95 cm lenne, de nem volt leírva)
hüvelyk v. nagyujj = 1/12 láb = 2.63 cm körül
(nyugati hatásra jelenik meg, nálunk viszonylag ritka)
tenyér (palmus minor) = 4 ujj = 1/4 láb = kb. 7.5 - 8 cm
(négy ujj, a hüvelyk nélkül)
kisarasz = 8 ujj = 2 tenyér = 1/2 láb = kb. 15 - 16 cm
(palmus major: nagy tenyér, a hüvelyk- ill. mutatóujj közötti távolság)
arasz = 10 ujj = 2.5 tenyér = kb. 18 - 20 cm
(a hüvelyk- ill. kisujj közötti távolság)
*királyi arasz = 19.53 cm
láb (pes) = 16 ujj = 12 hüvelyk = 4 tenyér = kb. 30 - 32 cm
*királyi láb = 31.26 cm
sing = 1.5 láb = kb. 45 cm
(könyök, alkar: a könyöktől az ujjvégekig, de lehet a rőf neve is)
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – F) Középkori magyar királysági egységek
1. Hosszmértékek
rőf = 2 láb = 24 hüvelyk = 32 ujj = kb. 60 - 65 cm
(kar hossza, a sing sokszor ugyanezt jelentette)
(rőf, mint későbbi textilmérték: kb. 70 - 78 cm)
(brachium, cubitus: rőf vagy sing értelemben használták, de
ritkábban jelenthet (nyugat-európai) öl mértékegységet is.)
fél lépés (gradus) = 2.5 láb = kb. 75 cm (ritka)
lépés (passus) = 5 láb = kb. 1.5 m
* királyi lépés (passus) = 5 láb = 1.56 m
öl = 3 rőf = 6 láb = kb. 1.8 - 2 m
(nyugat-európai minta, kitárt karok hossza az ujjvégekig, a Magyar Kir. területén usualis = "szokásos" v.
communis = "közönséges" ölként ismert)
magyar erdőöl = kb. 2.2 - 2.5 m
("eredő" azaz felemelt karú ember magassága, kizárólagos magyar mérték, semmi köze az erdőhöz,
bár úgy nevezték.)
bányaöl = 1.75 (Nagybánya, Erdély) - 2.02 (Selmec) m között
* királyi öl = 5 rőf = 10 királyi láb = 16 arasz = 3.126 m
(A királyi öl etalonját Székesfehérváron őrizték a középkorban, a többi "hivatalos" magyar hosszmérték
ebből számolható.)
stadion = 125 passus = kb. 185 - 200 m
mérföld = 1000 passus = kb. 1500 m (ókori maradvány)
magyar mérföld = 1.1 - 1.2 ónémet Meile = kb. 8000 m
Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
0.8 Függelék – G) Mai angolszász egységek
1. Hosszúság
1 inch = 25,4 mm
inch = hüvelyk
1 foot = 12 inches = 0,305 m
foot (feet) = láb
1 yard = 3 feet = 0,914 m
1 furlongs = 220 yards = 660 feet = 201,17 m
1 mile = 5000 feet = 1,524 km
mile = mérföld
1 statute mile = 8 furlongs = 1760 yards = 5280 feet = 1,609 km
1 nautical mile = 6080 feet = 1,853 km
2. Terület
sq (square) = négyzet
2
1 sq. inch = 6,451588 cm
1 sq. foot = 144 sq. inches = 0,0929 m2
1 sq. yard = 9 sq. feet = 1296 sq. inches = 0,836125 m2
1 acre = 160 sq. nods = 4840 sq. yards = 4046,85 m2
1 sq. statute mile = 640 acres = 2,59018 km2
Forrás: Angol mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
0.8 Függelék – G) Mai angolszász egységek
3. Térfogat, űrmérték
1 cu. inch = 16,3870199 cm3
1 cu. foot = 1728 cu. inches = 0,028316772 m3 = 28,3 ℓ
1 cu. yard = 27 cu. feet = 46656 cu. inches = 0,764641 m3
1 imp. gallon = 277,26 cu. inches = 4,54596 ℓ
1 firkin = 9 gallons = 40,91 ℓ
1 kilderkin = 2 firkins = 18 gallons = 81,83 ℓ
1 barrel = 2 kilderkins = 4 firkins = 36 gallons = 163,65 ℓ
1 reg. ton = 100 cu. feet = 2,832 m3
1 peck = 2 gallons = 9,09192 ℓ
1 bushel = 4 pecks = 8 gallons = 36,36768 ℓ
1 quarter = 8 bushels = 32 pecks = 64 gallons = 290,78144 ℓ
1 last = 10 quarters = 80 bushels = 320 pecks = 640 gallons = 2907,8144 ℓ
Forrás: Angol mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
0.8 Függelék – G) Mai angolszász egységek
4. Tömeg
1 long ton = 20 hundredweights = 80 quarters = 2240 lbs = 1016,0476 kg
1 short ton = 2000 lbs. = 907,1853 kg
1 stone = 14 lbs. = 6,3503 kg
1 quarter = 2 stones = 12,7006 kg
1 cwt. = 4 quarters = 50,80235 kg
1 lb. (pound = font) = 16 ounces = 7000 troy-grains = 0,452592 kg
1 ounce = 28,3495 g
1 troy-pound = 12 troy-ounces = 5760 troy-grains = 0,373242 kg
1 troy-ounce = 480 troy-grains = 31,1035 g
1 troy-grain = 0,064799 g
5. Sebesség
1 knot (csomó) = 2025,32 yard/h = 1852 m/h = 0,51444 m/s
1 statute mile/h = 1609,34 m/h = 0,4470396 m/s
Forrás: Angol mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
0.9 Szakirodalom
SI mértékegységrendszer
(http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A
9grendszer)
SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum)
Ókori és középkori mértékek
(http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)
Régi orosz mértékegységek
(http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
Angol mértékegységek
(http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)
Forrás: Angol mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)