Transcript A szakképzés adókötelezettsége - Jász-Nagykun

A szakképzés adókötelezettsége
Jogszabályi háttér:
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének
támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény
A NAV által kezelt adó- és adójellegű
bevételek alakulása
2012–2013. évben
Megnevezés
2012. év (millió Ft)
NAV által kezelt összes befizetés
2013. év (millió Ft)
10 216 708
10 722 639
76 113
59 716
Aránya, %:
0,74
0,56
Ebből:
Észak-alföldi Reg. Főig.:
4038
3348
Ebből:
Szakképzési hozzájárulás
A kötelezettek köre 1.
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett:
- a belföldi székhelyű gazdasági társaság,
- a szövetkezet,
- az állami vállalat,
- tröszt, tröszti vállalat,
- közös vállalat,
- az erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat,
- az egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
- az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő
iroda, a közjegyzői iroda,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
egyéni vállalkozó, és az egyéni cég.
A kötelezettek köre 2.
Nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a szakképzésről
szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit
gazdasági társaságnak, a lakás szövetkezetnek, a szociális
szövetkezetnek, valamint az iskolaszövetkezetnek, és a
víziközmű-társulatnak.
Nem tartoznak a kötelezetti körbe:
- a társasházak, az egyesületek, a köztestületek, az alapítványok,
a pártok, egyházak, költségvetési szervek, stb.,
de a kötelezettségét meg kell állapítania a belföldön
vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi
személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégnek,
személyi egyesülésnek, és az egyéb szervezetnek is, ha belföldön
telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A kötelezettek köre 3.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek esetében az adózási mód választása
jelentőséggel bír a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is, mert például:
→ az átalányadózóknak nincs a szakképzési hozzájárulás tekintetében
bevallási és fizetési kötelezettsége, mert az átalányadó magában foglalja a
szakképzési hozzájárulást is.
A kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózóval összefüggésben a
kisadózóknak teljesített kifizetések tekintetében – egyebek mellett – a
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól is
mentesülnek.
A kisvállalati adóalanyiságot választó adózók mentesülnek a szakképzési
hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ez azt is jelenti, hogy nincs
szakképzési hozzájárulási kötelezettségük, azaz gyakorlati képzéssel nem
csökkenthetik a nem létező kötelezettségüket, így visszaigénylésre sincs mód.
Az Eva adózók az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII.
törvényben meghatározott szabályok szerint teljesítik a kötelezettségüket.
Az adó alapjának megállapítása 1.
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet
terhelő szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) alapja,
azzal, hogy az Szht. speciális adóalapot rendel alkalmazni a
szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása során.
- Meghatározza, hogy mely jogviszonyokra tekintettel
megállapított szocho alapot lehet figyelembe venni.
- Az adott jogviszonyok esetén mi képez szocho alapot.
A tanulószerződéssel foglalkoztatott után fizetett szocho nem
képez szakképzési hozzájárulás alapot.
A bruttó kötelezettség megállapítása
A kötelezettség alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, de az Szht.
a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítására vonatkozóan
úgy rendelkezik, hogy a szociális hozzájárulási adó terhére
érvényesített adókedvezmény is figyelembe veendő a szakképzési
hozzájárulás alapjának meghatározásakor.
Bruttó kötelezettség: - együttműködési megállapodás
- tanulószerződés
- hallgatói szerződés
- gyakorlatigényes alapképzés
- saját munkavállaló képzése
- Befizetés
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek 1.
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a munkavállalóknak a szociális
hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót
terhelő köz terhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)
munkabérének
összege,
de
legfeljebb
a
kedvezménnyel
érintett
munkavállalónként havonta 100 ezer (kutatók, fejlesztők esetében 500 ezer)
forint, amely a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a
szociális hozzájárulási adó alanya
• a pályakezdő munkavállalók után
• a tartósan álláskereső személyek után,
• a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési
támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után
• a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új
munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében, illetve a foglalkoztatás első
három évében igénybe vehető – 27 százalékos mértékű – szociális hozzájárulási
adókedvezményt érvényesít.
Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer (kutatók, fejlesztők
esetében 500 ezer) forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek 2.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezett csak abban az esetben
korrigálhatja az előzőek szerint a kötelezettség alapját, ha
érvényesítette a szociális hozzájárulási adó terhére a
kedvezményt.
Nem jöhet szóba korrekció abban az esetben, ha az érvényesített
kedvezmény nem 27 százalék mértékű, tehát a 14,5 százalékos
kedvezmény érvényesítése nem alapozza meg a szakképzési
hozzájárulás kötelezettség alapjának módosítását.
Abban az esetben, ha a munkáltatónak lehetősége lett volna a 27
százalék mértékű adókedvezmény érvényesítésére, de ezt
bármilyen ok miatt elmulasztotta, akkor nem módosíthatja a
szakképzési hozzájárulás alapját sem.
A szakképzési hozzájárulás mértéke
A szakképzési hozzájárulás mértéke:
a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka
(a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
Megnevezés
2012.
Jász-Nagykun-Szolnok
megye
2013.
Jász-Nagykun-Szolnok
megye
Szakképzési hozzájárulás mértéke (bruttó kötelezettség)
100%
100%
Kötelezettség csökkentő tétel
42,8%
47,63%
- Együttműködési megállapodás alapján (szakképző iskolai tanuló után)
igénybe vehető csökkentő tétel
0,77%
0,67%
- Tanulószerződéssel rendelkező tanuló után igénybe vehető csökkentő tétel
41,9%
47,13%
- Együttműködési megállapodás alapján felsőfokú szakképzésben részt vevő
hallgató után igénybe vehető csökkentő tétel
-
0,15%
- Hallgatói szerződés alapján felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató
után igénybe vehető csökkentő tétel
-
0,084%
- Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében hallgatói munkaszerződés
alapján szervezett szakmai gyakorlat után igénybe vehető csökkentő tétel
- Saját munkavállaló részére szervezett képzés alapján igénybe vehető
csökkentő tétel
Nettó kötelezettség
0,095%
-
0,11%
0
57,2%
52,3%
Teljesítés gyakorlati képzéssel
A gyakorlati képzésnek
• a szakképzésről szóló törvény szerint iskolarendszerben,
• állami fenntartású intézményben, illetve
• ha az intézmény nem állami fenntartású, akkor szakképzési megállapodás
alapján kell megtörténnie.
Iskolarendszerben a gyakorlati képzést vagy együttműködési megállapodás,
vagy tanulószerződés alapozhatja meg. A gyakorlati képzés magában foglalja a
szorgalmi időszakon kívül szervezett szakmai gyakorlatot is.
A felsőoktatási intézmény hallgatói tekintetében is szóba jöhet a gyakorlati
képzéssel történő kötelezettség teljesítés. A szakmai gyakorlattal történő
teljesítés feltétele, hogy a képzés államilag támogatott létszámmal
összefüggésben, gyakorlatigényes alapképzési szak keretében, külső
képzőhelyen és hallgatói munkaszerződés alapján valósuljon meg.
Abban az esetben, ha a gyakorlati képzésre előírt törvényi feltételek
valamelyike nem teljesül, akkor a szakképzési hozzájárulás teljesítése nem
valósul meg.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 1.
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi
CCXXX. törvény 57. § (8) bekezdése szerint a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011.
évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
alapnormatíva összege a 2014. évben 453 000 forint/fő/év.
A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével
teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét
2014. évre vonatkozóan 453 000 Ft/fő/év összegben meghatározott
alapnormatíva alapján, a gyakorlati képzés költségeinek a
szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe
vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő
tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (R.)
szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel)
csökkentheti.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 2.
Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a
gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az
alapnormatíva összegének 130-al történő elosztásával kell kiszámítani,
amelynek eredményeként gyakorlati képzési naponként 3 485 forint
számolható el kötelezettség csökkentő tételként.
Azokra a napokra, amely napokon a gyakorlati képzés nem valósult
meg, a normatíva nem számolható el, és annak nincs jelentősége, hogy
igazolt, vagy igazolatlan hiányzás miatt hiúsult meg a gyakorlati
képzés.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 3.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési
szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz
eleget hozzájárulási kötelezettségének, a hallgatóra vonatkozóan
a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva
összegének 100-zal történő elosztásával számítja ki. Ebben az
esetben is csak a ténylegesen teljesített gyakorlati képzésre
számolható el a napi 4 530 forint normatíva.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 4.
A tanulószerződéses tanulók esetében a csökkentő tétel éves összege
- ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben
megnevezett szakképesítéshez tartozó,
a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján
indított szakképzés esetében a R. 1. sz. mellékletében,
b) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
alapján indított szakképzés esetében a R. 2. mellékletében
meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata.
A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi
összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a számított
csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 5.
Példa egy Kft. Esetében:
Szociális hozzájárulási adó alapja tárgyévben: 55 000 000 forint,
a bruttó kötelezettsége éves szinten: 825 000 forint.
A tárgyévben 2 fő nyomdaipari tanulóval kötött tanulószerződést,
amely szerződések az év teljes egészében fennálltak.
A gyakorlati képzésével összefüggésben 453 000 forint x1.1385
= 515 741 Ft/fő/év kötelezettség csökkentő tételt számolhat el,
azaz a 2 fő tekintetében összesen 1 031 482 forinttal csökkentheti
a bruttó kötelezettségét, ami havonta 85 956 forintot jelent.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 6.
Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a
csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható
el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett
legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített, ebben az esetben
arányosításról nem rendelkezik a jogszabály.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra
vonatkozóan a csökkentő tétel összegét az adott hónapból a
tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott
hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.
Gyakorlati képzési normatíva
meghatározása 7.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005.
évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében
együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati
képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének,
éves és havi bruttó kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok
szerint megállapított csökkentő tétel összegével csökkentheti.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005.
évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében
hallgatói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés
szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és
havi bruttó kötelezettségét a tanulószerződésre vonatkozó
szabályok szerint meghatározott csökkentő tétel összegével
csökkentheti.
Elszámolás 1.
Ha a szakképzésről szóló törvény szerinti gyakorlati képzés esetén az
együttműködési megállapodás és tanuló szerződés alapján számított csökkentő
tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és
1. az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege
nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag a
tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a
visszaigénylésnél.
A bruttó kötelezettség 12 000 e forint.
Együttműködés alapján elszámolt kötelezettség csökkentő tétel 12 500 e forint.
Tanulószerződés alapján elszámolt kötelezettség csökkentő tétel 6 000 e forint.
A kötelezettség csökkentő tételek összege 18 500 e forint, de nem a bruttó
kötelezettséget meghaladó 6 500 e forint igényelhető vissza, hanem csak a
tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél,
azaz 6 000 e forint.
Elszámolás 2.
2. Az együttműködési megállapodás alapján megállapított kötelezettség
csökkentő tétel kisebb, mint a bruttó kötelezettség, de nagyobb, mint a
tanulószerződésre megállapított csökkentő tétel, ez esetben a csökkentő tételek
a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe.
Bruttó kötelezettség 15 000 e forint.
Együttműködésre elszámolt csökkentés 14 000 e forint.
Tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel 2 000 e forint.
Ebben az esetben a kötelezettség csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó
kötelezettséget, de a hozzájárulásra kötelezett nem kerül visszaigénylő
pozícióba, a kötelezettségét nulláig csökkentheti.
Elszámolás 3.
3. Az együttműködési megállapodás alapján elszámolható kötelezettség
csökkentő tétel kisebb, mint a bruttó kötelezettség, és kisebb, mint a
tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel, akkor a bruttó kötelezettséget
meghaladó kötelezettség csökkentő összeg igényelhető vissza.
Bruttó kötelezettség 15 000 e forint.
Együttműködés alapján elszámolt kötelezettség csökkentés 13 200 e forint.
Tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel 13 700 e forint.
Ez azt jelenti, hogy az adózó 11 900 e forintot visszaigényelhet.
Elszámolás 4.
4. Amennyiben a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a
tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a
visszaigénylésnél.
Az előzőekben ismertetett szabályrendszerből fakad, hogy amennyiben
a gazdálkodó saját munkavállalók képzési költségei, vagy hallgatói
munkaszerződés tekintetében számol el kötelezettség csökkentő tételt,
akkor nem kerülhet visszaigénylő pozícióba, a kötelezettség csökkentő
tételeket csak a bruttó kötelezettség mértékéig számolhatja el.
Elszámolás 5.
Mikor számolható el, vagy mikor nem számolható el a normatíva összege
a gyakorlati képzéssel összefüggésben.
A legfontosabb és első szempontnak kell tekinteni azt a követelményt,
hogy csak érvényes együttműködési megállapodás és tanulószerződés
alapozhatja meg a kötelezettség csökkentő tétel elszámolhatóságát.
Az érvényességet mindkét esetben a kamarai ellenjegyzés teremti meg.
Tehát addig az időpontig, míg a gyakorlati képzés szervezőjének
birtokában nincs érvényes szerződés, addig nem számolhat el kötelezettség
csökkentést. A szakképzésről szóló rendelkezések szerint a
tanulószerződés az abban meghatározott időponttól lesz hatályos, vagyis
érvényes. Azaz a nem érvényesített kötelezettség csökkentő tételt
utólag önellenőrzés keretében lehet érvényesíteni.
Elszámolás 6.
A szakképzési hozzájárulás kötelezettség terhére elszámolható-e a
normatíva, ha a tanulószerződésben meghatározott díj kifizetése
elmarad, vagy csökkentésre kerül, illetve ha a tanulószerződés
szünetel?
Ha a gazdálkodó esetében a tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés
megszervezésének kötelezettsége fennáll – függetlenül attól, hogy a
gyakorlati képzés a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztása miatt
teljesíthető-e, illetve van-e kifizetés a tanuló részére -, elszámolhatja a
kötelezettség csökkentő tétel teljes összegét.
Ha azonban a tanulószerződés szünetel, a gyakorlati képzést szervező
hozzájárulásra kötelezettnek az adott tanuló esetében nincs gyakorlati képzés
szervezési kötelezettsége, ezért ezen tanulók tekintetében a tanulószerződés
szüneteltetésének időtartama alatt a kötelezett nem érvényesíthet
kötelezettség csökkentést.
Elszámolás 7.
A tanuló igazolatlan hiányzása hogyan befolyásolja a biztosítotti
jogállását, azaz, az igazolatlan hiányzás a biztosítotti pozíció
megszüntetését eredményezheti-e vagy sem?
A gazdálkodók azon eljárása, mely szerint az érvényes
tanulószerződéssel rendelkező tanuló igazolatlan hiányzásának
időtartamát úgy tekintik, mintha szünetelne a tanulószerződés, azaz
a tanuló biztosítotti jogviszonyát megszűntetik (kijelenti a
biztosítotti nyilvántartásból), majd, ha a tanuló megjelenik a
gyakorlati képzésen, akkor ismételten bejelentik, helytelen és nem
felel meg a jogszabálynak.
Az igazolatlan hiányzás nem alapozza meg a biztosítási
kötelezettség megszüntetését. A tanulószerződés megszüntetése,
szüneteltetése eredményezi a biztosítási kötelezettség megszűnését,
szüneteltetését.
Elszámolás 8.
A gyakorlatigényes alapképzési szakok jellemzője, hogy legalább
6 hét időtartamú gyakorlati képzés teljesítését írják elő
feltételként. Szóba jöhet-e a „részmunkaidős” gyakorlati képzés,
illetve ebben az esetben a normatíva teljes összegben
elszámolható-e, vagy sem?
A hallgatói munkaszerződés alapján folytatott gyakorlati képzés napi
időtartamának meghatározásával és a napi normatíva összegének
meghatározásával összefüggésben kialakított szakmai álláspont szerint
a napi munkaidő nyolc óra terjedelmű és a napi nyolc órás gyakorlati
képzés esetén csökkenthető a 4 530 forint összegű normatívával a
szakképzési hozzájárulás a 2014. évben.
Abban az esetben, ha a napi képzési idő „részmunkaidőben” kerül
meghatározásra, a gyakorlati képzés szervezője a szakképzési
hozzájárulás terhére a gyakorlati képzési napokra nem számolhatja el
a napi normatíva teljes összegét, csak annak időarányosan csökkentett
összegét.
A kötelezettség csökkentő
tételek elszámolásának korlátjai 1.
A tanulószerződés csak a képzés teljes időtartamára köthető.
Amennyiben a kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban
foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés
alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a
tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét
az önellenőrzésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a szerződés
felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál
vezetett számlára visszatéríteni.
Amennyiben a kötelezett túlzott mértékben vesz igénybe teljesítési
megbízottat, vagy jogellenesen szüntet meg tanulószerződést, akkor a
jogellenes eljárással érintett évek tekintetében nem élhet a saját
munkavállaló képzésével kapcsolatos csökkentő tétel érvényesítésével.
A levonás teljes összegét önellenőrzés benyújtását követően vissza
kell fizetnie.
Saját munkavállaló képzése 1.
Saját munkavállaló képzésére csak abban az esetben lehet csökkentő tételt
a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni, ha:
→a kötelezett havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati
képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és
→az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a
fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási
szervéhez az éves elszámolásra nyitva álló határidőig – az adóévet követő
január 12-éig - teljesítette.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye
nincs.
Saját munkavállaló képzése 2.
A saját munkavállaló képzésével kapcsolatos feltétel a szerződéses
kapcsolatokra vonatkozó rendelkezés teljesülése.
A képzést a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési
szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi
szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés
alapozza meg.
A képzésnek szakmai vagy nyelvi képzésnek kell lennie, a hatósági jellegű
képzések költségei nem számolhatóak el.
Az elszámolható költségeket és a képzésre vonatkozó egyéb feltételeket a
gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére
szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő
elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet tartalmazza.
Saját munkavállaló képzése 3.
A bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján
meghatározott csökkentő tétel összegével, de legfeljebb a bruttó
kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.
Az
a
hozzájárulásra
kötelezett,
aki
hozzájárulási
kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget a
gyakorlati képzés szervezésével, valamint a saját munkavállalói
részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a nettó
kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő
befizetéssel teljesíti.
Bevallás és befizetés 1.
A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) a csökkentő tétel és a saját munkavállaló képzésével kapcsolatos
levonás éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg
különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet
követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak.
A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta
szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a
tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a
többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
Bevallás és befizetés 2.
Bevallás és befizetés 3.
A ’08-as járulék bevallást csak az okmányirodai regisztrációval
rendelkező, és az állami adóhatósághoz a ’T180-as lapon
bejelentett adózó, vagy annak kép viselője nyújthatja be.
A bevallás részletes kitöltési útmutatója jogszabályra történő
hivatkozással teljes körű tájékoztatást és megfelelő segítséget
nyújt a szakképzési hozzájárulás (előleg) bevallás elkészítéséhez.
A 1408A-02-01 szakképzési hozzájárulás részletező lap
kitöltésével, illetőleg az adózási szabályokkal kapcsolatosan
további segítség kérhető a 06-40/42-42-42 kék számon is.
Nyilvántartás
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 11. § (2) bekezdése,
valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
2012. szeptember 1-jével hatályba lépő 44. § (2) bekezdése
értelmében a tanulószerződést és az együttműködési
megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz mindkét gazdasági
kamarának (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Agrár,
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara) közvetlen
hozzáférést kell biztosítania a Nemzeti Adó-és Vámhivatal
részére.
- Együttműködési megállapodás
Köszönöm a figyelmet!