Transcript Konzultáció a hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2014. évi

Konzultáció a hitelintézetek és befektetési
vállalkozások 2014.évi
felügyeleti adatszolgáltatásairól
Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
2013. december 6.
1
Tartalom
I. 2014.évi változások a hitelintézetek felügyeleti adatszolgáltatásaiban
II. Változások a COREP adatszolgáltatásban
III. Változások a Nagykockázati adatszolgáltatásban
IV. Megterhelt eszközökről szóló jelentés
V. További új adatszolgáltatási tartalmak az EBA adatszolgáltatási ITS-ben
VI. Konszolidált szintű pénzügyi információk az adatszolgáltatási ITS-ben (FINREP)
2
I. 2014.évi változások a hitelintézetek
felügyeleti adatszolgáltatásaiban
Kissné Ladányi Éva - Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
2013. december 6.
3
Középtávon előttünk álló adatszolgáltatási
kihívások
•
•
EU felügyeleti jogharmonizációból fakadó feladatok
EBA adatszolgáltatási ITS
A jegybanki és a felügyeleti adatgyűjtések harmonizálása
- Párhuzamosságok feltárása, megszüntetése (szükséges IT fejlesztésekkel)
A rendszeres adatszolgáltatások tartalmának átfogó felülvizsgálata
Szabályozási
környezet
változása
Új felügyelési
koncepciók,
módszertanok, és
elemzési igények
MNB
adatgyűjtések
harmonizálása
Átalakuló
felügyeleti
jelentési rendszer
4
Átalakítások ütemezése, 2014. évi változások
CRD IV./CRR 2014. évi hatálybalépése
Jelentős változások, adatszolgáltatás bővülése
A 2. szintű szabályozás (Európai Bizottsági rendeletek
formájában kiadandó EBA ITS-ek és RTS-ek ) késése miatt a
felkészülési idő rövidül
Az MNB az EBA adatszolgáltatási ITS első alkalmazásának
időszakában minimalizálja az egyéb változásokat
Konzultáció fő tárgya: EBA adatszolgáltatási ITS
Fő célja: Tervezetek alapján felmerült kérdések megválaszolása
A prezentációk nem helyettesítik a rendeletek (EU bizottsági és
MNB) alapos tanulmányozását !
5
EBA adatszolgáltatási ITS célja, tárgykörei
Célok:
1. CRR prudenciális
szabályainak ellenőrzése
2. Általános kockázati profil
felügyelői megítélése,
egységes felügyelési
gyakorlat kialakítása
(CRD IV. és SSM)
3. Később hatályba lépő
követelmények
kalibrálásához monitoring
Adatszolgáltatási tartalom :
• Szavatoló tőke jelentés
(COREP)
• Pénzügyi információk (FINREP)
• Nagykockázati adatszolgáltatás
(LE)
• Ingatlanfedezetű kitettségekből
származó veszteségek (IP
Losses)
• Tőkeáttétel (leverage ráta)
• Likviditás (LCR, NSFR )
6
Az ITS és a nemzeti szintű adatszolgáltatások viszonya
Adott tárgykörben és azon adatszolgáltatókra nézve, akikre az
ITS vonatkozik a jelenlegi adatszolgáltatás helyébe lép
(maximális harmonizáció, a párhuzamos jelentési
kötelezettségek megszüntetése a cél)
MNB rendelet kiegészítése az EBA ITS-nek- EU Bizottsági
rendelet várható megjelenése: 2014. decembere
De !
• Nem érinti a nemzeti hatóságok azon jogát, hogy határozattal
esetileg kiegészítő adatszolgáltatásokat rendeljenek el (CRD
104.cikk)
• Likviditási tárgykörben a nemzeti előírások (DMM,
mérleg/betétfedezeti mutató) fenntarthatók addig, amíg a
CRR követelményt nem állapít meg (monitoringozási
időtartamra)
• Egyedi szintű FINREP-re egyelőre nem terjed ki az ITS, a
konszolidált non-IFRS csomag alkalmazása sem kötelező
7
Az ITS bevezetésének következményei a teljes
hitelintézeti adatszolgáltatási rendszerre
Legnagyobb változás:
• Azon bankcsoportok, akik már alkalmazzák az IFRS-eket
konszolidált beszámolóiknál, azok 2014-től a felügyeleti
konszolidált jelentéseiket is IFRS alapon kötelesek készíteni
8 nagy bankcsoportok érint
• Egyedi szintű jelentések továbbra is HAS alapon készítendők
A felügyeleti jelentéseken belüli összhang felborul
(DE: közzétételi és szabályozási követelmények konszolidált
szinten azonos számviteli keretrendszerbe kerülnek)
Középtávú cél: a teljes hitelintézeti szektor álljon át az IFRSek alkalmazására egyedi szinten is – szektor szintjén egységes
számviteli keretrendszer – adatszolgáltatások
összehasonlíthatósága teljeskörűen csak így biztosítható
8
EBA ITS adatszolgáltatások bevezetési ütemezése
2014
JAN
FEBR
MÁRC
ÁPR
COREP
MÁJ
30.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
Nagykockázat (LE)
JÚN
2015
JÚLI
AUG
11.
30.
30.
SZEPT
OKT
11.
NOV
11.
DEC
JAN
11.
FEBR
11.
MÁRC
11.
30.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
Ingatlanpiaci veszteségek
11.
11.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
Tőkeáttétel
30.
11.
11.
FINREP
11.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon, IFRS ba nkok
Nem tel jes ítő ki tetts égek,
á ts trukturá l á s módos ítás
Likviditás LCR mutató
11.
30.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
30.
30.
30.
30.
30.
30.
30.
11.
31.
30.
30.
15.
15.
15.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
Likviditás NSFR mutató
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
Megterhelt eszközök
30.
11.
11.
11.
11.
11.
11.
30.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
Likviditás Kieg.monitoring
30.
30.
Egyedi a l a pon
Ös s zevont a l a pon
9
II. Változások a COREP adatszolgáltatásban
Nyeste Mária - Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
2013. december 6.
10
COREP ITS táblák
1-5 CA Szavatoló tőke, tőkemegfelelés
6 GS Összevont alapú tőkekövetelmény - féléves gyakoriság
7-14 CR Hitelezési kockázat (14 SEC Details – féléves gyakoriság)
(15 IP Losses Ingatlanfedezetű kitettségekből származó veszteségek tábla ITS de nem COREP)
16-17 OPR Működési kockázat (17 OPR Details – féléves gyakoriság)
18-24 MKR Piaci kockázat
25 CVA Hitelértékelési korrekciós kockázat
Új táblák:
3 CA3 Tőkemegfelelési mutatók
4 CA4 Tájékoztató adatok
5 CA5.1 Átmeneti rendelkezések
5 CA5.2 Szerzett jogok: Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok
9.1 CR GB 1 Kitettségek földrajzi megoszlása (Sztenderd kitettségek)
9.2 CR GB 2 Kitettségek földrajzi megoszlása (IRB kitettségek)
9.3 CR GB 3 Hitelkockázati tőkekövetelmény országonként
19 MKR SA SEC Piaci kockázat: Értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázata – Sztenderd módszer
20 MKR SA CTP Piaci kockázat: Korrelációkereskedési portfolió egyedi kockázata– Sztenderd módszer
25 CVA Hitelértékelési korrekciós kockázat
11
COREP – Szavatoló tőke (CAA) és a
Tőkekövetelmény (CAB) tábla változásai
Szavatoló tőke, tőkekövetelmény
Változás: az eddigi két tábla helyett az alábbi öt, illetve hat tábla lesz:
CA1 Szavatoló tőke
CA2 Tőkekövetelmény
CA3 Tőkemegfelelési mutatók
CA4 Tájékoztató adatok
CA5 Átmeneti rendelkezések
CA5.1 Átmeneti rendelkezések
CA5.2 Szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartozó
instrumentumok: állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok
(A CA 5.2 tábla a CA 5.1 tábla 060 sorának részletező táblája)
A CA1 tábla a főtábla a szavatoló tőke bemutatására, a részletező sorok átkerültek a
CA4 és CA5 táblákba.
A CA1 tábla fő tagolása tőketípusonként
Alapvető tőke (T1) (Elsődleges alapvető tőke (CET1), Kiegészítő alapvető tőke (AT1))
Járulékos tőke (T2)
Megszűnt a Kiegészítő tőke a piaci kockázat fedezetére.
12
COREP - Szavatoló tőke (CAA) tábla változása
- CA1 Szavatoló tőke
Egyedi és konszolidált CA1 tábla megegyezik. Vannak egyedi szinten nem töltendő sorok:
(pl. a CET1-ben Kisebbségi részesedések és megfelelőik, konszolidációs különbözetek)
IFRS sorok is vannak, amelyek egyedi szinten nem töltendők:
pl. a CET1-ben a halmozott egyéb átfogó jövedelem és a halasztott adó.
Új tételek
• Szerzett jogok miatti átmeneti kiigazítások (CET1, AT1, T2) (részletek: CA 5.1, CA 5.2)
• Egyéb átmeneti kiigazítások (CET1, AT1, T2) (részletek:CA 5.1)
• Prudenciális szűrők miatti kiigazítások (CET1)
• Részletesebb pl. a cégérték és az egyéb immateriális javak bemutatása (CET1)
• Alternatív kezelési lehetőség néhány levonandó kitettségre (CET1)
• (-) A figy-be vehető tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete (CET1, AT1)
(+) A figy-be vehető tőkeelemek összegét meghaladó levonások többlete (AT1, T2)
13
COREP - Tőkekövetelmény (CAB) tábla változásai és
új tábla a tőkemegfelelési mutatókról
2 CA2 Tőkekövetelmény (helyesen kockázati kitettségérték lenne, a TMM nevezője)
Tartalmi változások
• A sorok között új kockázatok tőkekövetelményei jelennek meg, például:
Központi szerződő fél garancia alapjába befizetett hozzájárulások (CRR 307-309)
Hitelértékelési korrekciós kockázat (CVA)
• Több részletező sor pl. KKV-k
Technikai változás
Tőkekövetelmény értékek helyett kockázattal súlyozott kitettségértékeket,illetve
kockázati kitettségértékeket kell jelenteni, azok csatornázódnak be a részletező
táblákból.
3 CA3 Tőkemegfelelési mutatók új tábla
• I. Pillér szerinti tőkemegfelelési mutató értékek
Elsődleges alapvető (CET1) tőkemegfelelési mutató
Alapvető tőke (T1) megfelelési mutató
Teljes tőkemegfelelési mutató
• Az I. Pillér szerinti mutatók a II. Pillér szerinti módosítások figyelembevételével
•
• Elvárt II. Pillér szerinti mutató értékek
14
COREP- Új kiegészítő tábla a Szavatoló tőke (CAA)
táblához – CA4 Tájékoztató adatok
4 CA4 Tájékoztató adatok
Célja: A CA4 tábla a CA1 egyes elemeinek kiszámítását bemutató tájékoztató adatokat,
valamint a CRD szerinti tőkepufferekkel kapcsolatos információkat tartalmazza.
Például:
• Halasztott adók
• Küszöbértékek, amelyek a SZT-ből való levonások meghatározásához szükségesek
(pl: szavatoló tőke)
• Küszöbértékek, amelyek a CET1-ből való levonások alóli mentesítések meghatározásához
szükségesek (pl: CET1 10%-a, CET1 15%-a)
• SZT-ből levonandó pénzügyi szektorbeli befektetések, tulajdoni részesedések,
kölcsöntőkék.
• Tőkepufferek
15
COREP- Új kiegészítő táblák a Szavatoló tőke (CAA)
táblához – CA5 Átmeneti rendelkezések (CA5.1, CA5.2)
5 CA5.1 Átmeneti rendelkezések
A CA 5.1 Átmeneti rendelkezések tábla részletező adatokat tartalmaz a CA1 Szavatoló tőke tábla
azon elemeiről, amelyekhez a CRR bevezetésekor szerzett jog, illetve átmeneti mentesítési vagy
átmeneti beszámíthatósági kritérium kapcsolódik.
Oszlopok: az SZT főtételeinek (CET1, AT1,T2) kiigazításait, a kockázattal súlyozott értékeket, a
kiigazítás során alkalmazandó szorzótényezőket és a tőkeelemek eredeti értékeit.
Sorok:
Tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogok miatti kiigazítások
Állami támogatásnak minősülő instrumentumok (2017. végéig csökken a beszámíthatóság)
•
pl.: Gazdasági Kiigazítási Programban résztvevő intézmény által kibocsátott
instrumentumok
Állami támogatásnak nem minősülő instrumentumok (felsorolása a CA5.2 táblában,pl.:
• hibrid instrumentumok (visszavásárlásra ösztönzőt tartalmazó, nem tartalmazó)
mivel az AT1-ben és a T2-ben még csökkenő mértékben figyelembe vehető 2021
végéig.
Kisebbségi részesedések és a leányvállalatok által kibocsátott, a konszolidált szavatoló tőkében
korlátozottan beszámítható instrumentumok
Egyéb átmeneti kiigazítások
Valós értéken értékelt nem realizált nyereségek és veszteségek; a szavatoló tőkét csökkentő
elemekhez – például visszavásárolt saját részvény, PIBB befektetés - kapcsolódó átmeneti
mentességek
16
COREP – Összevont alapú tőkekövetelmény számítása –
részletező (KCAC) tábla változásai- 6GS információk a
konszolidált csoporttagokról
6GS A csoport tőkemegfelelése: információk a csoporttagokról
A tábla sokkal részletesebb mint a jelenlegi, hasonló, de más adatokkal. Csak az
első két oszlop maradt meg a mai táblából.
A leányintézmények egyedi adatait kell továbbra is soronként jelenteni.
Egy sorban egy leányintézmény adatai szerepelnek továbbra is.
Az oszlopok négy fő részre tagolódnak:
• A csoporttag azonosító adatai
• A csoporttag egyedi szintű kockázattal súlyozott kitettségértékei és szavatoló
tőkéje
• A csoporttag hozzájárulása a csoport kockázattal súlyozott kitettségértékéhez és
szavatoló tőkéjéhez
• A csoporttag tőkepuffer adatai
17
COREP- Hitelezési kockázat táblák változásai
KKV finanszírozás bátorítása a KKV támogatási faktorral (0,7619 szorzó) alacsonyabb tőkekövetelmény (CRR 501cikk) (külön oszlop, külön sor mind a sztenderd, mind az IRB módszernél)
7 CR SA Sztenderd módszer
• Nagyobb figyelmet kapnak, ezért külön kitettségi osztályok, külön táblákon jelentendő három
kitettség (kiemelkedően magas kockázatú kitettségek (CRR128 cikk), intézményekkel és vállalkozásokkal
szembeni rövidtávú külső hitelminősítéssel rendelkező kitettségek (CRR131cikk), részvényjellegű
kitettségek (CRR133 cikk))
• Nagyobb figyelmet kapnak, ezért külön sorban (pl. KKV hitelek, lakóingatlannal fedezett
kitettségek, IRB-t alkalmazó bankok sztenderd módszerrel kezelt kitettségei, nem tejesítő kitettségek),
illetve külön oszlopban „ebből” tételek (pl. külső hitelminősített (CRR 120 cikk), nem külső
hitelminősített központi kormányzattal megegyező minősítésű (CRR 121cikk)) jelentendő kitettségek
• Új kockázati súlyok (pl. 2 %, központi szerződő fél; 250% a CET1 10%-át el nem érő eredetileg SZT-ből
levonandó tételek; 370% tulajdoni rész biztosítókban; ((Alternatív lehetőség: 1250% kockázati súly (pl.
pénzügyi ágazaton kívüli, küszöbértéket meghaladó befolyásoló részesedések)).
8 CR IRB 1-2 IRB módszer
• Nagyobb figyelmet kap, ezért külön „ebből” oszlopban jelentendők a nagy méretű pénzügyi
ágazatbeli szervezetek és nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal szembeni kitettségek (a
kockázati súly (RW) függvényben a korrelációs együtthatóra 1,25 szorzó)
• 2014-től 2 tábla, amelyek tartalma jelenleg egy táblában van (CIF/CIA), így tartalmi változás
emiatt nincs. Az összes kitettség ügyfélkategóriánkénti, pool-onkénti megbontását egy külön
táblában, a CR IRB 2 táblában kell jelenteni.
18
COREP- Új táblák a hitelezési kockázat földrajzi
megoszlásáról (CR GB 9.1, 9.2, 9.3)
A 9.1 és 9.2 tábla töltésére arányossági küszöbérték:
a külföldi kitettség /összes kitettség aránya >= 10%
9.1 Kitettségek földrajzi megoszlása (Sztenderd módszer)
Oszlopok: pl. Eredeti kitettség érték, ebből: nem teljesítő kitettség ért., hitelkockázati
korrekciók/CRM/CCF utáni kitettség érték, az elmúlt 3 hónapban bekövetkezett nem
teljesítések, hitelkockázati korrekciók/leírások, kockázattal súlyozott kitettség érték a
KKV támogatási faktor előtt+után.
Sorok: 16 sztenderd kitettségi osztály + összegző sor
9.2 Kitettségek földrajzi megoszlása (IRB módszer)
Oszlopok: a súlyozott átlagos PD-t és LGD-t tartalmazó oszlopok kivételével
gyakorlatilag megegyeznek a 9.1 tábláéval. Több oszlopban „ebből” tételként a nem
teljesítő kitettség értékeket kell jelenteni.
Sorok: IRB kitettségi osztályok + összegző sor
9.3 Hitelkockázati tőkekövetelmény országonként
Országonként külön-külön táblában a tábla egyetlen cellájában kell bemutatni a
tőkekövetelményt (Erre nincs arányosság!).
19
COREP - Működési kockázat táblák
(OP, 1OP, 2OPLD) változásai
16 OPR Működési kockázat
Csak kisebb változások (pl. Az első három oszlop megnevezése Bruttó jövedelemről
Irányadó mutatóra változik, a tartalma azonos. Új oszlopban kell jelenteni a fejlett
módszer sorában a diverzifikáció tőkekövetelmény csökkentő hatását.)
17 OPR Details Működési kockázat: Bruttó veszteség üzletáganként és
eseménytípusonként az elmúlt évben
Valamennyi üzletágra a veszteség események száma, az összes veszteség és a
maximális egyedi veszteség mellett a jövőben meg kell adni az öt legnagyobb
veszteség összesen adatot is.
Arányosság: A veszteség adatokat üzletáganként és esemény típusonként az
alapmutató módszert alkalmazóknak nem kell jelenteni.
Ha az intézmény mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése 1% alatti, akkor csak az
utolsó négy sorban az összes veszteség esemény számot, értéket, a legnagyobb egyedi
veszteség értéket, és az öt legnagyobb veszteség összesített értékét kell megadni.
Megszűnik a 2OPD Hitelintézetek - Főbb működési kockázati veszteségek,
amelyek a korábbi éveket érintik, de még nem kerültek lezárásra; és amelyek a
múlt évben kerültek rögzítésre tábla.
20
COREP - Piaci kockázat táblák (M1T-J, M2R, M3D,
M4A, M5M, M6AM, M6B01B) változásai
Sztenderd módszer
Földrajzi megoszlás nagyobb figyelmet kap
18 MKR SA TDI Kötvénynél devizabontás 6 helyett 24 külön táblában; két altáblája:
19 MKR SA SEC értékpapírosított eszközök tőkekövetelményének részletei
20 MKR SA CTP korreláció kereskedési portfolió tőkekövetelményének részletei
Ez a két tábla jövőre külön táblában jelentendő most már hazánkban is,
de jelenleg nincs ilyen kockázat.
21 MKR SA EQU Részvénynél eddig nem volt országbontás, jövőre 40 kiemelt ország külön
táblákban
22 MKR SA FX Devizaárfolyam kockázatnál - Arányosság: a devizakockázatra vonatkozó
adatokat a küszöbérték alattiaknak nem kell küldeni, mivel a CRR 351. cikk szerint, ha
a (teljes nettó devizapozíció+ nettó arany pozíció) a küszöb alatt van, akkor nincs
tőkekövetelmény, küszöbérték: Szavatoló tőke 2%-a
IRB módszer
24 MKR IM - Új kockázati elemek új oszlopokban
Stresszhelyzeti kockáztatott érték tőkekövetelménye (CRR 364 cikk (1) bekezdés)
Járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázat tőkekövetelménye (CRR 364 cikk (2) b pont)
21
COREP - Új tábla a hitelértékelési korrekciós
kockázatra (25 CVA)
A CVA korrekció a partnerrel fennálló ügyletek portfoliójának a piaci középértékhez történő
igazítását jelenti. Ez a korrekció tükrözi a az intézmény partnerrel szemben fennálló
hitelkockázatának aktuális piaci értékét (CRR 381 cikk), amelyet az OTC származtatott
pénzügyi eszközökre kell kiszámítani. Az értékpapír finanszírozási ügyletekre akkor kell
kiszámítani, ha a nemzeti hatóságok jelentősnek ítélik az ezekből eredő CVA kockázati
kitettséget. (CRR 382 cikk)
Oszlopok: kitettség érték,
kockáztatott érték (csak a fejlett módszer sorában),
stresszhelyzeti kockáztatott érték (csak a fejlett módszer sorában),
tőkekövetelmény,
teljes kockázati kitettség érték (ez kerül be a CA2 táblába)
tájékoztató adatok (pl. partnerek száma),
Sorok: egy összesítő sor + három sor a különböző számítási módszer adataival:
• Fejlett módszer (CRR 383 cikk szerinti belső modellen alapuló VAR típusú számítás.)
• Sztenderd módszer (A CRR 384. cikk szerinti képlettel kell minden partnerre
kiszámítani a kockázat nagyságát.)
• Eredeti kitettség módszer (CRR 385. cikk szerint azok az intézmények alkalmazhatják,
amelyek partner kockázatukat az eredeti kitettség módszerrel számolják.
22
III. Változások a Nagykockázati adatszolgáltatásban
Kissné Ladányi Éva - Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
23
Nagykockázati kitettség
(large exposures - LE) adatszolgáltatás változása
Nagykockázat-vállalás fogalma: változatlan (SZT 10 %-át elérő és meghaladó kitettségek)
DE: az adatszolgáltatási tárgykör bővül, nemcsak a nagykockázatokat kell jelenteni
+ az IRB bankok: 20 legnagyobb kitettség (kivéve a limit alól mentesített kitettségeket)
konszolidált alapon,
+ a 10-10 legnagyobb intézményi ügyfél- és nem szabályozott pénzügyi vállalati kitettség is
külön jelentendő konszolidált alapon (mentesítéstől függetlenül)
2013. év 3 tábla (C1LE, C2LE, C3LE)
2014. évtől 6 tábla
• LE LIMITS Adatok a nagykockázati limit meghatározásához
Limitösszeg SZT-hez mért 25 %, intézményi ügyfelekre (CRR 395. (1) kombinált -150 millió
EUR vagy 25 % közül a magasabb vonatkozik
- a kereskedési és nem kereskedési könyvi limittúllépés esetén szavatoló tőkéből való levonás
helyett kockázati kitettségérték kimutatása a CA2 tábla 680. sorában,
- a CRR. 384. cikkénél szigorúbb hazai prudenciális követelmények (CRR 458. cikk) alapján
képzendő pótlólagos tőkekövetelmény/kockázati kitettségérték a CA2 tábla 720. sorában
• LE 1 Ügyfelek azonosítása
Változás: Kód (hazai), név, ügyfél típusa mellé 2014-től további, makro-, mikroprudenciális célú
kódok: LEI kód, székhely, ágazat, NACE kód
24
Nagykockázati kitettség
(large exposures - LE) adatszolgáltatás változásai
• LE 2 - LE 3 Kereskedési és nem kereskedési könyvi kitettségek, illetve
az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel szembeni
kitettségekre vonatkozó részletes adatok
( LE 3 főtábla és az LE 4 részletező tábla szerkezete lényegében megegyezik)
• Új oszlop: „Teljes eredeti kitettség”-ből a „Ebből: nemteljesítő kitettségek” (CRD default
definíció szerint)
• kitettségek alábontása a FINREP ügyletkategóriákhoz igazodik,
• új oszlop: pótlólagos kitettség, amennyiben mögöttes kitettség beazonosítandó
• a SZT-ből már levont tételek (PIBB) nem az eredeti kitettségértéket csökkentik,hanem
összegük a „ (-) A szavatolótőkéből levont kitettségek” oszlopban jelentendő
LE 4 Kereskedési és nem kereskedési könyvi kitettségek lejárati csoportjai, illetve
LE 5 az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjain belüli egyedi ügyfelekkel
szembeni kitettségek lejárati csoportjai
(LE 4 tábla és az LE 5 részletező tábla szerkezete megegyezik!)
A10-10 legnagyobb intézményi ügyféllel és a nem szabályozott pénzügyi vállalatokkal
szembeni kitettségek (beleértve a mentesítéseket) lejárati összetétele (egy évig havi,
három évig negyedéves, ennél hosszabb időtartam esetén éves lejárati bontás) – Csak
konszolidált adatszolgáltatás!
25
IV. Megterhelt eszközökről szóló jelentés
Kissné Ladányi Éva - Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
26
Megterhelt eszközökről szóló jelentés
• Célja: forrásbevonások fedezettségére vonatkozó
adatok gyűjtése egy 2016-ig kialakítandó EBA irányelv
megalapozására
• Jelentendő főbb eszköztípusok:
– Repo megállapodással eladott eszköz, ha mérlegben megjelenített
– Eszközfedezettel kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevelek)
– Értékpapírosítás
(NHP keretében nyújtott hitelek ?)
• Jelentéstartalom: 5 táblacsoport (A-E), különböző gyakoriság
(NÉ-É)
• Arányossági feltétel: 30 Mrd EUR mérlegfőösszeg, 15 %-os
mérlegen belüli arány
– Bevezetés először csak a 30 Mrd EUR feletti intézményekre (jun.30.)
– Kiterjesztés 2014. dec.31-től – de részletező csomagok csak azokra,
akik a 15 % relatív küszöbérték felett vannak
27
V. További új adatszolgáltatási tartalmak az
EBA adatszolgáltatási ITS-ben
Szabóné Kovács Krisztina - Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
2013. december 6.
28
Vázlat
I.
Ingatlanfedezetű kitettségekből származó veszteségek
(IP Losses)
II.
Likviditási adatszolgáltatás (alapja: Bázel III ajánlás:
http://www.bis.org/publ/bcbs238.pdf)
a.
Likviditásfedezeti követelmény (LCR)
b.
Nettó Stabil Forrásellátottsági mutató (NSFR)
Új elem 2015-től: További likviditási adatszolgáltatás
(lejárati összhang, finanszírozás koncentráció partnerenként,
terméktípusonként, finanszírozási költség, finanszírozás
megújítása)
III. Tőkeáttétel
29
I. Ingatlanfedezetű kitettségekből származó
veszteségek (IP Losses)
• Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR 101. cikk, ITS 1.cikk b.pont, 12. cikk, VI-VII.
mellékletek
• Adatszolgáltatás célja: adatgyűjtés, közzététel, értékelés a kockázati súlyok
megfelelőségéről
• Adatszolgáltatás jellemzői: kötelezettek:intézmények, fióktelepek; szint: egyedi,
összevont alapú; gyakoriság: féléves
• Adatszolgáltatás tartalma: veszteségek adott LTV %-ú kitettségekből (010), teljes
veszteség (030) – ezekből kiemelve azokat, mely esetén az ingatlan
hitelbiztosítéki értéken szerepel (020, 040) kitettségek összege 050)
• Adatszolgáltatás bontása: táblán belül ingatlantípusonként (010-020 sorok);
egyébként országonként külön tábla, nem EU-országokra egy összesítő tábla
• Veszteség (CRR fogalom: gazdasági veszteség beleértve a jelentős
diszkonthatásokat, valamint a behajtás jelentős közvetlen és közvetett
költségeit) Veszteség meghatározása becsléssel is történhet (le nem zárult
behajtás esetén). Lezárult behajtás esetén: Fedezet érvényesítéséből származó
megtérülések korrigálva a közvetlen (pl. kamatfizetés) és közvetett (pl.
követeléskezelés egység működési költsége) költségekkel.
• Egyéb forrásból származó megtérülések (garancia, biztosítás) figyelembe vétele
nélkül, a vonatkozási időszak során nemfizetésbe fordult ügyletekre,
egyedenként. Korábbi veszteségadat utólagos korrekciójára nem kerül sor.
30
II.a Likviditásfedezeti követelmény (LCR) 1.
Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hatodik rész, ITS 1. fejezet 1.cikk (e) pont, 15.
cikk, XII-XIII. mellékletek
Adatszolgáltatás célja: a mutató számításához szükséges alapadatok bekérése
Megfigyelési időszak: 2015. január 1-ig, minimumkövetelmény fokozatos emelése
2018. január 1. 100%
Adatszolgáltatás jellemzői: intézmények; egyedi és összevont alapú; havi
Adatszolgáltatás tartalma : az elkövetkező 30 napon belüli pénzáramlások
számbavétele, a stresszhelyzeti nettó likviditás kiáramlás és a likvid eszköz
állomány összevetése
• Likviditáskiáramlás = Stresszhelyzet esetén feltételezett likviditás szükséglet, a
meglévő állományokra számított, állománytípusonként eltérő kiáramlási szorzóval
figyelembe vett összeg
• Likviditásbeáramlás
=
A
likviditáskiáramlások 75 %-ában.
likviditásbeáramlások
korlátozottak,
a
Nettó likviditás kiáramlás = Likviditásbeáramlás - Likviditáskiáramlás
Beáramlások: olyan szerződésből eredő tételek, melyek még nem késedelmesek, és
amelyek esetében az intézménynek nincs oka nemteljesítést feltételezni egy 30
napos időszakon belül, az újonnan vállalt kötelezettségekből származó
beáramlások nélkül .
31
II.a Likviditásfedezeti követelmény (LCR) 2.
C 51.00 Likvid eszközök
A „likvid” besorolás szempontjai a CRR 416-417. cikkek alapján, likvid eszközök
értékelése a CRR 418. cikk szerint történik.
C 52.00 Kiáramlások
Eltérő kiáramlási tényezők tartoznak:
a betétbiztosítás hatálya alá tartozó betétekre,
a stabil működési kapcsolattal rendelkező ügyfelekre,
az ügyfelek különböző típusára (lakossági, pénzügyi ügyfél, nem pénzügyi ügyfél),
a repó-, és értékpapír kölcsönzési ügyletre (a likvid eszköznek minősülő fedezet
értékéig, és a fedezetlen részre )
• hitel- és likviditási keretekre.
•
•
•
•
C 53.00 Beáramlások
Külön kell feltüntetni:
•
•
•
•
nem pénzügyi ügyfelektől származó beáramlásokat,
pénzügyi ügyfelektől származó beáramlásokat,
a repó-, és értékpapír kölcsönzési ügyleteket,
le nem hívott hitel- és likviditási kereteket.
C 54.00 Biztosítéki csereügyletek
32
II.b Nettó Stabil Forrásellátottsági Mutató (NSFR) 1.
Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hatodik rész, ITS 1.cikk (e) pont, 7. fejezet 16.
cikk, XII-XIII. mellékletek
Adatszolgáltatás célja: a mutató elemeit alkotó eszközök és források jelentése
Megfigyelési időszak: 2018. január 1-ig;
Adatszolgáltatás jellemzői: intézmények, egyedi és összevont alapú, negyedéves
Adatszolgáltatás tartalma:
C 60.00 Stabil forrásellátást igénylő tételek
C 61.00 Stabil forrásellátottságot biztosító tételek
A tételeket öt kategóriába besorolva kell feltüntetni az adatszolgáltatás
oszlopaiban, lejáratuknak, illetve – ha ez korábbi dátum azon legkorábbi
időpontnak megfelelően, amikor a szerződés szerint lehívhatóak. (meg nem terhelt,
megterhelt összeg bemutatása )
Lejárati kategóriák: 3 hónapon belül, 3-6 hónap között, 6-9 hónap között, 9-12
hónap között, 12 hónapon túl
Az értékpapírokat hitelminőségi besorolásuk szerint kell csoportosítani.
A tételek eltérő stabilitása szorzószámokon keresztül fog érvényesülni.
33
II.b Nettó Stabil Forrásellátottsági Mutató (NSFR) 2.
Eszközök a stabil forrásigény felméréséhez, az alábbi bontásban (CRR 428. cikk):
Likvid eszközök;
Értékpapírok és pénzpiaci instrumentumok;
Nem pénzügyi vállalatok tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjai;
Egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok;
Arany; egyéb nemesfémek;
Nem megújítható hitelek és követelések (külön kiemelve: ingatlannal fedezett);
Származtatott ügyletekből eredő követelések;
Egyéb eszközök;
Stabil forrásellátást nem igénylő, szavatoló tőkéből levont eszközök;
Folyósítási kötelezettséggel járó, le nem hívott hitelkeretek.
Stabil források, az alábbi bontásban (CRR 427. cikk):
Szavatoló tőke;
Betétek (lakossági, nem pénzügyi ügyfelek, pénzügyi ügyfelek betétei);
Eszközzel fedezett források (fedezett kölcsönügyletek);
Kibocsátott értékpapírokból eredő kötelezettségek;
Származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek;
Egyéb kötelezettségek.
34
II. Új elem: További likviditási adatszolgáltatás
Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hatodik rész 415. cikk 3 b.), ITS kiegészítése
folyamatban
Adatszolgáltatás célja: az illetékes hatóság számára az intézmények likviditási
kockázati megítélését elősegítendő további információk nyújtása
Adatszolgáltatás jellemzői: egyedi és összevont alapú; havi gyakoriságú,
arányossági küszöbérték a gyakoriság tekintetében (1 %-os piaci részesedés alatt,
vagy 30 milliárd eurónál alacsonyabb mérlegfőösszeggel rendelkező intézmények
havi helyett negyedéves gyakorisággal jelentenek várhatóan.)
Adatszolgáltatás tartalma: lejárati összhang, finanszírozás koncentráció
partnerenként, terméktípusonként, finanszírozási költség, finanszírozás megújítása
Várható alkalmazás: 2015. január 1-től, vagy 2015. március 31-től
35
III. Tőkeáttétel
Adatszolgáltatás jogi alapja: CRR Hetedik rész, ITS 1. cikk (d) pont, 6. fejezet
14.cikk, X-XI. mellékletek
Mutató definíciója: Tőkeáttételi mutató= intézmény alapvető tőke
értéke/intézmény teljes kitettsége (mérlegen belül és mérlegen kívüli tételek)
Adatszolgáltatás célja: adatgyűjtés a tőkeáttételi mutató kalibrációjához
Megfigyelési időszak: 2017. január 1-ig, kötelező követelmény: 2018-tól (várhatóan
üzleti modellekre/kockázati profilokra)
Adatszolgáltatás jellemzői: intézmények, egyedi és összevont alapú, negyedéves,
arányossági küszöbérték a tábla részletezettségére
Adatszolgáltatás tartalma:
C 45.00 Tőkeáttételi mutató számítása (három havi bontásban; vagy negyedév
végi, ha az illetékes hatóságok alkalmazták a CRR 499. (3) eltérést)
C 40.00 A kitettség értékek alternatív kezelése
C 41.00 Mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételek – a kitettségek további bontása
C 42.00 A tőke fogalmának alternatív definíciója
C 43.00 A tőkeáttételi mutató kitettség értékekre bontása
C 44.00 Általános információk
C 46.00 Számvitelileg konsz., de a prud.konsz. körbe nem tartozó szervezetek
36
VI. Konszolidált szintű pénzügyi információk
az adatszolgáltatási ITS-ben
(FINREP)
Pintér Csilla - Statisztikai Igazgatóság
Felügyeleti Statisztikai Önálló Osztály
2013. december 6.
37
Előzmények, a bevezetés célja, adatszolgáltatói kör
és hatálybalépés
Előzmények
• CEBS guideline (2005): pénzügyi információkat tartalmazó, konszolidált szintű, IFRS
alapú jelentéscsomag a hitelintézetek számára
• Bevezetése nem kötelező
• „Core” táblák – „non-core” táblák
A FINREP bevezetésének célja
•
•
•
•
Az EU szinten egységes alapokon nyugvó adatszolgáltatás kialakítása
Összehasonlíthatóság
Azonos mutatórendszer kialakítása (Key Risk Indicators)
Elemzések egységessé tétele
Adatszolgáltatói kör
• az összevont felügyelet alá tartozó bankcsoportok (és befektetési vállalkozások
csoportjai) a CRR által meghatározott körre, amely eltér a számviteli konszolidációs
körtől (biztosítók és nem pénzügyi vállalatok!)
Hatálybalépés
• 2014. július 1.
Első adatszolgáltatás: 2014. szep. 30.-ra vonatkozóan nov. 11-ig
• forgalmi adatok: január 1-től kumulált!
• 2014. I. és II. negyedévre: a jelenlegi magyar konszolidált jelentéscsomag küldendő
38
Beküldési gyakoriság és beküldési határidő
1. Negyedéves: 35 tábla és további két tábla (nem teljesítő kitettségek,
átstrukturált kitettségek)
2. Negyedéves, de küszöbérték megállapításával: 10 tábla
Aszimmetrikus be- és kilépési feltételek
a) Belépési feltétel: ha 2 egymást követő negyedévben elérte vagy meghaladta
a küszöbértéket
b) Kilépési feltétel: ha 3 egymást követő negyedévben a küszöbérték alá esett
Első alkalmazás: az első két negyedévben az adatszolgáltatást már attól a
negyedévtől el kell kezdeni, ahol a mutató eléri vagy meghaladja a
küszöbértéket.
3. Féléves: 4 tábla
4. Éves: 14 tábla
Vonatkozási idő: március 31., június 30., szeptember 30., december 31.
Beküldési határidő: május 12., augusztus 11., november 11., február 11.  kb. 30
munkanap
Kivétel! A nemteljesítő és az átstrukturált kitettségekre vonatkozó
adatszolgáltatás: a 2014. szeptember 30-i adatok beküldési határideje 2014.
december 31.
39
A FINREP adatszolgáltatás struktúrája
1. IFRS alapú táblacsomag (ITS III. melléklet) 65 tábla
•
a tőzsdei, vagy tőzsdei kibocsátó társaságok, amelyek az 1606/2002/EK
rendelet 4. cikke alapján a konszolidált beszámolójukat jelenleg is IFRS alapon
kötelesek készíteni (CIB, ERSTE, FHB, KH, MKB, OTP, Raiff)
•
azon társaságok, amelyek (az 1606/2002/EK rendelet 5. cikke és az Szmt. 10.
§ (3) alapján) az IFRS alapú konszolidált beszámoló készítését választották
(UniCredit)
2. Non-IFRS alapú táblacsomag (ITS IV. melléklet)
•
A nemzeti GAAP-et alkalmazó bankcsoportok (6 bankcsoport)
•
A CRR 99. cikk (6) bekezdés alapján a nemzeti hatóságok dönthetnek úgy, hogy
az előző csoportba nem tartozó társaságok számára előírják a non-IFRS
táblacsomagot
•
nem kerül bevezetésre
tartjuk meg
a jelenlegi magyar konszolidált táblacsomagot
3. Kitöltést segítő előírások, szabályok
•
Integrált kitöltési útmutató (az IFRS és non-IFRS táblákra együtt) (ITS V.
melléklet)
•
A táblákban szereplő hivatkozások az IAS/IFRS-ekre
•
Q&A (https://www.eba.europa.eu/single-rule-book-qa#search)
•
Ellenőrző szabályok (ITS XV. melléklet)
40
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Főbb témakörök
A) Mérleg
• Mérleg (1.1 Eszközök, 1.2 Kötelezettségek,1.3 Saját tőke) (negyedéves)
B) Eredménykimutatás
• Eredménykimutatás (2.), Átfogó jövedelem kimutatás (3.) (negyedéves)
• Az eredménykimutatás kiválasztott tételeinek részletezése (16.1-16.7: negyedéves és
45.1- 45.3: éves) pl.
 kamatbevételek és ráfordítások instrumentumonként és ügyfélszektoronként (16.1)
 FVTPL és HFT püi eszközök és kötelezettségek nyeresége/vesztesége instrumentumonként
(16.3, 16.5)
 fedezeti ügyletekből származó nyereség/veszteség (16.6)
C) Mérlegen kívüli tételek
(negyedéves)
• Adott ill. kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb
kötelezettségvállalások ügyfélszektoronkénti bontásban (9.1 ill. 9.2)
• Kapott biztosítékok és garanciák értéke (maximum a követelés erejéig) a fedezet típusa
szerinti bontásban (13.1), az adatszolgáltató által megszerzett és a mérlegben kimutatott
fedezetek (13.2,13.3)
D) A számviteli és a CRR kör egyeztetése (negyedéves)
• Az eszközök, kötelezettségek és mérlegen kívüli tételek állománya a konszolidáció
számviteli körére vonatkozóan (17.1-17.3)
41
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Főbb témakörök
E) Értékvesztés és céltartalék
• A késedelmes, de nem értékvesztett pü-i eszközök lejártsági bontásban (0-30, 30-60, 60-90,
90-180, 180-365, 365 nap felett) valamint az értékvesztett pénzügyi eszközök és az
értékvesztés (egyedi, csoportos, IBNR) állománya (7.) (negyedéves)
• Az értékvesztés változásának bemutatása instrumentumonként és ügyfélszektoronként (12.)
(negyedéves)
• A céltartalék változás bemutatása jogcímek szerint részletezve (43.) (éves)
F) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek részletezése
(negyedéves)
• A különböző számviteli portfóliókba tartozó pénzügyi eszközök állományának
instrumentumok és ügyfélszektor szerinti részletezése (4.1-4.4), és az alárendelt pü-i
eszközök állománya (4.5)
• A hitelállomány termékek és ügyfélszektorok szerinti részletezése (5.)
• A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállomány NACE kódok szerinti részletezése (6.)
• Pü-i kötelezettségek ügyfélszektorok, termékek és számviteli portfóliók szerinti
részletezése (8.1) és az alárendelt pü-i kötelezettségek állománya (8.2)
G) Származtatott ügyletek (negyedéves)
• Kereskedési célú és fedezeti célú származtatott ügyeletek részletezése kockázattípus,
termék, a fedezeti ügylet típusa szerint (10.1 és 10.2)
42
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Főbb témakörök
H) Földrajzi megoszlás (negyedéves + küszöbérték)
küszöbérték: a külföldi kitettség aránya legalább 10%-a a teljes kitettségnek
•
Eszközök, kötelezettségek és eredménykimutatás tételek földrajzi megoszlása a tevékenység
helye szerint (20.1, 20.2 és 20.3)
Belföldi vs. Külföldi tevékenység
Tevékenység helye: annak a csoporttagnak a cégjegyzés szerinti joghatósága, amely az eszközt,
kötelezettséget a mérlegében megjelenítette, fióktelep esetén a letelepedés helye szerinti
ország.
• Főbb eszközök, kötelezettségek, mérlegen kívüli tételek (20.4, 20.5, 20.6), valamint a
vállalatoknak nyújtott és nemzetgazdasági ágak (NACE kódok) szerint részletezett hitelek
megoszlása az ügyfél székhelye szerint (20.7)
Országonként!
J) Vagyonkezelés, letétkezelés és egyéb szolgáltatások (negyedéves+ küszöbérték)
küszöbérték: a jutalék- és díjeredmény aránya a kamateredmény és jutalék- és díjeredmény
összegéhez viszonyítva 10 % vagy annál magasabb
•
Díj- és jutalékbevétel illetve ráfordítás tevékenységenként (22.1) pl. ép. kibocsátásban való
közreműködés, értékpapír-piaci elszámolás és teljesítés,vagyonkezelés, letétkezelés, kollektív
befektetésekkel kapcs. adminisztrációs szolgáltatások, tanácsadás stb.
•
Az intézmény által nyújtott szolgáltatásokban érintett eszközök állománya (22.2) pl.
vagyonkezelt, letétkezelt eszközök, kollektív befektetésekkel kapcsolatos adminisztrációs
feladatokhoz kapcsolódó eszközök stb.
43
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Főbb témakörök
I) Tárgyi eszközök és immateriális javak
•
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékelési modellenként (42.) (éves)
•
Operatív lízingbe adott tárgyi eszközök és immateriális javak az előző táblával megegyező
szerkezetben (21.) (negyedéves + küszöbérték)
küszöbérték (a 21. táblához): az operatív lízingbe adott tárgyi eszközök aránya legalább 10%-a a
teljes tárgyi eszköz állománynak
K) Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek (féléves)
•
A nem konszolidált strukturált vállalatokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódó, a pénzügyi
kimutatásokban megjelenített pü-i eszközök és kötelezettségek, mérlegen kívüli tételek, az
ilyen vállalatokban lévő érdekeltségekkel kapcsolatban elszenvedett veszteségek (30.1)
•
A nem konszolidált strukturált vállalatokban lévő érdekeltségek (pü-i eszköz, kötelezettség,
mérlegen kívüli tétel) megbontása a tevékenységek jellege (SPE, vagyonkezelés, egyéb)
szerint (30.2)
L) Kapcsolt felek
(féléves)
Kapcsolt felek: ha az egyik fél képes arra, hogy a másik felet ellenőrizze, vagy jelentős befolyást
gyakoroljon a másik fél pénzügyi és működési döntéseire. pl. anyavállalat, leányvállalatok,
társ-leányvállalatok, társult és közös vállalkozások
•
Kapcsolt felekkel szemben fennálló, kiválasztott pénzügyi eszközök és kötelezettségek,
mérlegen kívüli tételek állománya a kapcsolt viszony jellege szerinti bontásban (31.1)
•
Kapcsolt felekkel kapcsolatos tranzakciókból származó bevételek és ráfordítások a kapcsolt
viszony jellege szerint részletezve (31.2)
44
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Főbb témakörök
M) Csoportszerkezet
(éves)
A számviteli körbe tartozó leányvállalatokról, közös és társult vállalkozásokról!
•
gazdálkodó egységenként (40.1) pl. JT, MFÖ, P&L, székhelye, főtevékenység ágazati (NACE)
kódja, az adatszolgáltató részesedése (%), szavazati joga (%), alkalmazott konszolidációs
módszer, kapcsolódó goodwill értéke stb.
•
instrumentumonként (40.2) pl. ép. kód, a befektető azonosítói, részesedése (%), ép.
mérlegben szereplő értéke, vételára
N) Saját tőke változása
•
(éves)
A saját tőke időszak eleji nyitó és időszak végi záró állománya közötti változás bemutatása
saját tőke elemenként és a változás jellege szerint (46.) (pl. részvénykibocsátás,
kötelezettség tőkére átváltása, tőkecsökkentés, saját részvény visszavásárlása stb.)
O) Valós érték
•
•
•
•
A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke a VÉ hierarchia és a
számviteli portfóliók (HFT, FVTPL, AFS) szerinti részletezésben (14.) (negyedéves)
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értéke a VÉ
hierarchia és a számviteli portfóliók szerinti részletezésben (41.1) (éves)
A valós érték opció alkalmazása(42.2) (éves)
Nem FVTPL hibrid pénzügyi instrumentumok (41.3) (éves)
P) Egyéb
•
•
Pénzügyi eszközök átadásával összefüggő kivezetés és pénzügyi kötelezettségek (15.)
(negyedéves) (értékpapírosítással és repo ügyletekkel kapcsolatos adatok)
Meghatározott juttatási (DB) nyugdíjprogramok és munkavállalói juttatások (44.1-44.3) (éves)
45
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek
A bevezetés célja: az EU szintű eszközminőség elemzések összehasonlíthatósága
Az adatszolgáltatási ITS módosítása
1. a nemteljesítő és az átstrukturált kitettségekre vonatkozó EU szinten egységes definíció és kapcsolódó
adatszolgáltatás bevezetése  2 új negyedéves tábla (18. és 19.) a FINREP-ben
2. 6 FINREP tábla módosítása (a korábbi „of which: default” helyett „of which: non-performing”)
A 2014. szept. 30-i adatokat tartalmazó FINREP csomag kétszeri küldése
1. Első küldés: 2014. nov. 11.-ig a két új tábla és a kapcsolódó cellák üresen hagyhatók
2. Második küldés: 2014. dec. 31.-ig a teljes FINREP csomag újraküldése a nemteljesítő és átstrukturált
kitettségekre vonatkozó adatokkal kiegészítve
1)Nemteljesítő kitettségek (non-performing exposures) (18.)
Fogalma: azon kitettségek, amelyek
a) több mint 90 napja késedelmesek, vagy
b) az adós valószínűsíthetően nem lesz képes visszafizetni teljes hitelkötelezettségét a
fedezet realizálása nélkül, vagy
c) a CRR 178. cikke szerint default-os kitettségek, vagy
d) az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján értékvesztett kitettségek (kivéve,
amelyek után IBNR típusú értékvesztést számoltak el)
Kitettség: hitelek, hitelviszonyt mt. értékpapírok, hitelnyújtási elkötelezettségek, pü-i
garanciák és egyéb kötelezettségvállalások, kivéve a kereskedési célú kitettségeket
„Pulling effect”: Ha egy adóssal szemben fennálló bruttó mérlegkövetelések legalább 20%-a 90
napon túl késedelmes, akkor az adóssal szembeni összes követelés (mérleg és mérlegen kívüli) a
nemteljesítő kategóriába sorolandó.
46
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek
Kilépési feltételek
1. Főszabály: A kitettség kikerülhet a nemteljesítő kategóriából, ha az összes alábbi
feltétel teljesül:
a) a kitettség a továbbiakban nem minősül értékvesztettnek vagy default-osnak, és
b) az adós pénzügyi helyzete olyan mértékben javult, hogy valószínűsíthetően képes lesz
visszafizetni teljes hitelkötelezettségét a fedezet realizálása nélkül, és
c) az adósnak nincs 90 napot meghaladó fizetési késedelme
2. Speciális szabály: az átstrukturálás alá kerülő nemteljesítő kitettség kiléphet a
kategóriából, ha:
a) az átstrukturálás nem vezet értékvesztés elszámoláshoz vagy default-hoz, és
b) 1 év eltelt az átstrukturálás óta, és
c) az átstrukturálást követően nincs késedelmes tétel és valószínű, hogy az adós
hitelkötelezettségeit teljes mértékben teljesíteni tudja
Mit kell bemutatni az adatszolgáltatásban?
• a teljesítő és nem–teljesítő kitettségek bruttó állománya lejártsági bontásban, külön
kiemelve az értékvesztett és a CRR szerinti default-os állományt
• a kapcsolódó értékvesztés és céltartalék állomány
• a kapcsolódó fedezetek, garanciák értéke a követelés erejéig
• instrumentum típusok és ügyfélszektorok szerinti bontásban
47
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek
2) Átstrukturált kitettségek (forborne exposures) (19.)
Fogalma:
olyan kitettség, amellyel kapcsolatban a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósnak az
intézmény kedvezményt nyújtott, ahol kedvezmény:
a) a korábbi szerződéses feltételek módosítása, mert az ügyfél azoknak pénzügyi
nehézségei következtében nem tud megfelelni (problémás kitettség), vagy
b) a problémás kitettség teljes vagy részleges refinanszírozása (az új hitel és a kiváltott
hitel még fennálló része)
•
független a késedelmességtől, értékvesztés és a default fogalomtól
•
ha az ügyfél nem küzd pénzügyi nehézségekkel  nem átstrukturálás
Annak jele, hogy a hitelező kedvezményt nyújtott:


a módosított szerződéses feltételek kedvezőbbek az ügyfél számára, mint az
eredeti szerződéses feltételek
az azonos kockázati profillal rendelkező ügyfelekkel összehasonlítva a
szerződésmódosítás kedvezőbb feltételeket nyújt az ügyfél számára
Kitettség: hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok (hitelek, hitelviszonyt mt. ép.) és
adott hitelkötelezettségek, kivéve a kereskedési célú kitettségeket
48
Az adatszolgáltatás tárgya (IFRS táblacsomag)
Nemteljesítő és átstrukturált kitettségek
Kilépési feltételek:
(legalább negyedévente vizsgálni kell)
A kitettségről lekerülhet az átstrukturált megjelölés az összes alábbi feltétel teljesülése esetén:
a)
a kitettség teljesítő (performing), és
b)
legalább 2 éves próbaidőszak eltelt az átstrukturált kitettség teljesítővé válása óta, és
c)
legalább a próbaidőszak felében rendszeresen, jelentéktelennél nagyobb mértékben
törlesztette a kamatot vagy tőkét , és
d)
az adós egyetlen kötelezettsége sincs több mint 30 napos késedelemben a próbaidőszak
végén
•
Ha a negyedév végén a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor a kitettséget
„próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettség”-nek kell tekinteni az összes
feltétel együttes teljesüléséig.
Mit kell bemutatni az adatszolgáltatásban?
•
•
•
•
•
•
az átstrukturált kitettségek bruttó állománya teljesítő és nemteljesítő kategóriák szerint
megbontva, külön bemutatva a szerződéses feltételek módosításával illetve a
refinanszírozással átstrukturált kitettségeket
kiemelve az alkalmazott számviteli keretrendszer szerint értékvesztett és a CRR szerinti
default állományt
kiemelve a próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket
a kapcsolódó értékvesztés és céltartalék
a kapcsolódó fedezetek, garanciák értéke a követelés erejéig
instrumentum típusok és ügyfélszektorok szerinti bontásban
49
Kérdések
50
Köszönjük a figyelmet!
51