GYÁRTÁSI FOLYAMATOK ÉS RENDSZEREK

Transcript GYÁRTÁSI FOLYAMATOK ÉS RENDSZEREK

GYÁRTÁSI FOLYAMATOK ÉS RENDSZEREK az előadások prezentációs anyaga-

Tárgyjegyzők: Dr. Cser István - Dr. Kundrák János Miskolc, 2008

Annotáció:

− Gyártási folyamatok és rendszerek fogalomköre, fő jellemzői.

− A gyártástervezés és technológiai tervezés viszonya, fő feladatai.

− A technológiai tervezés elméleti alapjai, törvényszerűségei, módszertana.

− A technológiai előtervezés, műveleti sorrend-, művelet-és műveletelem-tervezés menete, információs háttere, adat-és tudásbázisa.

− A gyártási környezet hatása a technológiai tervezésre.

− A gépgyártás korszerű technológiai eljárásai, eszközei és technikája.

− Gyártórendszerek fajtái, struktúrája, tervezésének technológiai, szervezési és módszertani alapjai.

− A „Lean Factory” konceptuális alapjai.

− A rugalmasan automatizált gyártás rendszerei és eszközei.

− Optimálás és szimuláció a gyártási folyamatok és rendszerek tervezésében .

Kötelező irodalom:

1.

2.

3. Dudás I. – Cser I.:

Gyártás és Gépgyártástechnológia IV.

gyártórendszerek

Miskolci Egyetemi

tervezése

, Kiadó, Miskolc, 2004. p.1 335.

Dudás I.:

A Gépgyártástechnológia II.

technológiai

12. fejezet,

tervezésének alapjai folyamatok

, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2001. p.254-313.

Sági György – Mátyási Gyula:

Számítógéppel támogatott technológiák. CNC, CAD/CAM

, Műszaki Kiadó, Budapest, 2007.

Ajánlott irodalom:

1. Horváth M. – Markos S.:

Gépgyártástechnológi

a, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1995. p.1-436.

2. Szegh I.:

Gyártástervezés

Budapest, 1996.

, Műegyetemi Kiadó,

CIM CAM CLDATA CAST CAQ MRP

Angolszász terminológia

Computer Integrated Manufacturing Számítógéppel Integrált Gyártás Computer Aided Manufacturing Számítógéppel Támogatott Gyártás Cutter Location Date Processor posztprocesszor közbenső adatok (szerszámhelyzet-adatok) Computer Aided Storage and Transportation Számítógéppel Segített Tárolás és Szállítás Computer Aided Quality Assurance Számítógépes Minőségbiztosítás Manufacturing Resources Planning Gyártási Erőforrások tervezése. (TIR funkció)

TIR PPS CAE IAAR LAN TOP

Termelésirányítási Rendszer Production Planning System Termelésirányítási Rendszer Computer Aided Engineering Számítógéppel Támogatott Műszaki Tervezés Integrált Anyag- és Adatfeldolgozó Rendszerek (CIM, FMS) Local Area Network Helyi Hálózat (számítógépi) Technical Office Protocol (GM fejlesztés, MAP része) Iroda Automatizálási (ügyviteli) Protokoll

CAE

= Computer Aided Engineering támogatott  = számítógéppel műszaki tervezés segített 

CAD

(Computer Aided Desing) = Gyártmánytervezés = Konstrukciós AMT (Aut. Műszaki Tervezés)

CAPP

(Computer Aided Process Planning) = Technológiai folyamattervezés = = Technológiai AMT

ATTR

=Automatizált Technológiai Tervező Rendszerek

MAP

FMU FMC FMS GT AI

Manufacturing Automation Protocol (GM fejlesztés, kvázi nemzetközi szabvány) Gyártásautomatizálási Protokoll Flexible Manufacturing Unit Rugalmas Gyártóegység Flexible Manufacturing Cell Rugalmas Gyártócella Flexible Manufacturing System Rugalmas Gyártórendszer Group Technology Csoportmegmunkálás Artificial Intelligence Mesterséges Intelligencia

•

Gyártmánytervezés (CAD):

(konstrukció) tervezése.

gyártandó termék, gyártmány •

Gyártástervezés:

adott gyártmány vagy gyártmányok teljes gyártási folyamatának megtervezése, beleértve a gyártási fő és segédfolyamatok (anyagmozgatás, raktározás, minőség biztosítás, csomagolás, stb.) megtervezését.

•

Gyártóeszköz tervezés:

készülékek tervezése.

a gyártáshoz szükséges szerszámok,

•

Gyártórendszer tervezés:

a gyártáshoz szükséges gyártó berendezések összetételének, elrendezésének meghatározása, az anyagmozgatás és raktározás megtervezése a gyártástervezési eredmények alapján. Gyártórendszer: üzem(ek), műhely(ek), gyártósor(ok), gyártórészleg(ek) rendszerbe foglalva.

•

Technológiai tervezés (CAPP):

a gyártástervezés része. A gyártási folyamaton belül a gyártás tárgyának minőségét befolyásoló állapotváltozások, folyamatok tervezése.

Egyszerűbben: pl. alkatrészgyártásnál magának a megmunkálási folyamatnak a tervezése.

A technológiai tervezés fő területei és kapcsolatai a gyártáselőkészítés és – irányítás más rendszereivel

Technológiai rendszerek Folyamatos működésűek (általában vegyi folyamatok) Diszkrét működésűek (általában a gépipariak, különösen az alkatrészgyártásban)

Állapotváltozás:

változása.

a rendszer (alkatrész) jellemezőinek

Állapotváltozási folyamat:

pl. az alkatrész (munkadarab) minőségi jellemezőinek változása a kiindulási (nyers) állapotból a kívánt (kész) állapotba.

Algoritmus:

valamely feladat megoldására szolgáló olyan eljárás, melynek lényege, hogy a feladatot jól (egyértelműen) definiált elemi lépések sorozatára bontja. Megjelenési formája: pl.

folyamatábra.

nem Tömör anyag?

igen Felület sima, előmunkált?

nem Központfúrás Fúrni, felfúrni süllyesztési átmérőig Süllyesztés nincs Élletörés van?

igen Élletörés kúpsüllyesztéssel igen Fokozott helyzet pontosság?

igen Dörzsölés Egzakt Heurisztikus algoritmusok gyakorlati tapasztalatokra, ökölszabályokra épül nem

Optimálás Optimálás:

valamely kritérium legkedvezőbb működés, állapot elérése.

(jellemző) szerinti

Optimálási kritérium:

az a jellemző, melynek legkedvezőbb értékét el akarjuk érni, pl. a gépgyártásban:

max.

termelékenység

, (min.

gyártási idő)

min.

gyártási önköltség

, max. profit, max.

a profitráta, egyenletes terhelése gyártóberendezéseknek, stb.

Célfüggvény:

melynek az optimálandó változó azon függvénye, szélső értéke megvalósítja az optimálási kritériumot.

Korlátrendszer:

mely meghatározza azt a keresési tartományt, ahol az optimálás elvégezhető.

Többszintű optimálás:

a magasabb tervezési szint célokat és korlátfeltételeket szab az alatta lévőnek, amelyik tovább pontosítja a célokat és szigorítja a korlátfeltételeket (szűkíti a keresési tartományt). Alkalmazása a műszaki tervezés (ezen belül a technológiai tervezés) többszintű, többlépcsős volta miatt elkerülhetetlen.

Másodlagos optimálás:

visszacsatolás

A szintenkénti optimálás elve bonyolult rendszerekben (többszintű optimálás)

Az optimálási feladatok matematikai módszerekkel való megoldásának feltételei

• a feladat numerikus formában felírható legyen • az elérendő cél, célfüggvény formájában felírható legyen • álljon rendelkezésre megfelelő számítási eljárás.

Ilyenkor egzakt optimálásról beszélünk.

A fenti feltételek hiánya esetén heurisztikus módszerek alkalmazhatók.

Lényegük:

gyakorlati tapasztalatok alapján az optimumesélyes (kvázioptimális) megoldások feltárása.

Gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1. SZ.E.

Szerkezeti egység motor GYÁRTMÁNY gépkocsi 2. SZ.E.

sebváltó 1. F.CS.

Fõcsoport Generátor 2. F.CS.

Porlasztó 1. A.CS.

Alcsoport Forgórész 2. A.CS.

Állórész Fõegység Részegység Alegység Szerelvény (Alkatrészcsoport) 1. A.R.

Alkatrész Tengely 2. A.R.

Alkatrész Gyártmá nyonként változik

Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának struktúrája

•

elemi mozgások

munkadarabhoz (mozdulatok): a szerszámok a viszonyított egyszeri elmozdulása.

• elemi mozgások rendezett sorozat a mdb.-hoz 

fogás

: a szerszámnak viszonyított egyszeri befejezett mozgásciklusa

A fogás értelmezése forgácsolásnál

• fogáscsoport 

műveletelem

: egy összefüggő felületcsoport egy szerszámmal végzett megmunkálása (egy gépen) (pl.: a fenti lépcső nagyoló hosszesztergálása) A technológiai folyamat alapvető építőeleme.

• műveletelem-csoport  m.e. ciklus:

elemi megmunkálási sorrend

: adott felületelem-csoport előállításához szükséges műveletelemek sorozata (pl. egy furat előállításához: központfúrás, fúrás, felfúrás, süllyesztés, dörzsölés);

•

művelet:

a technológiai folyamat azon befejezett része, amelyet

egy szerszámgépen

egy befogásban hajtunk végre. A művelet technológiai és gyártásszervezési fogalom. Lényege: a mdb.

befogásától kifogásáig tart.

•

megmunkálási szakasz

: a megmunkálási folyamat azon része melynek révén a mdb felületek azonos (előnagyolt, nagyolt, félsimított stb.) állapotba kerülnek.

•

gyártási folyamat:

a (rendezett sorozata) megmunkálási szakaszok összessége

Az alkatrészgyártás technológiai folyamatainak szakaszai

10.

Előgyártás Nagyolás Hőkezelés I.

Félsimító megm. I.

Hőkezelés II.

Félsimító megmunkálás II.

Hőkezelés III.

Simító megm. I.

Hőkezelés IV.

Simító megm. II.

11.

12.

13.

14.

Simító megm. III.

Felületkezelés Befejező megm.

Végellenőrzés Előgyártmány előállítása és hőkezelése Felesleges ráhagyás eltávolítása Nemesítés vagy feszültségmentesítés Megm.

pontosság IT11-IT12, Ra > 2.5

Cementálás.

A cementálni nem kívánt felületekről a cementált réteg eltávolítása.

Edzés vagy nemesítés.

Megm. pont. IT7-IT10, Ra > 0.63

Nitridálás vagy feszültségmentesítés.

A nitridálni nem kívánt köszörülése.

felületek IT6-IT7, Ra > 0.32

Krómozás, nikkelezés, stb.

Ra = 0.08-0.04

A megmunkálási folyamat fő- és segédelemekből áll.

Főelemek: A mdb. állapotát változtatják. Ezek a forgácsolási, hőkezelési stb. elemek.

Segédelemek: A főelemek végrehajtásához szükségesek. Ilyenek: szerszámcsere, szerszámváltás, a mdb.

(fogásvétel helyének) szerszámmal stb.

megközelítése a Az alkatrészgyártási (megmunkálási) folyamat jellege: • diszkrét (szakaszos) fogások, műveletelemek sorozata • folytonos elemekkel: egy fogás során a forgácsolás.

Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének szintjei, feladatai

Technológiai előtervezés:

• technológia-helyességi vizsgálat • a fő gyártási eljárás (forgácsolás, képlékenyalakítás, öntés stb.) meghatározása • gyártórészlegek (rendszerek) kijelölése • előgyártmány (rúd, öntvény, sajtolt, stb.) megválasztása

Műveleti sorrendtervezés:

• megmunkálási igények feltárása; • befogási sémák meghatározása; • gyártóberendezések kiválasztása, az egyes berendezéseken végrehajtandó megmunkálási feladatok kijelölése, technológiai változatok képzése, optimális változat kijelölése (esetleg TIR-rel együttműködve).

• műveletközi méretek, ráhagyások meghatározása; • befogókészülékek választása, készüléktervezési igény megfogalmazása; • MŰVELETI SORRENDTERV szerkesztése.

Művelettervezés:

• műveletelemek kijelölése (generálása); • műveletelemekhez szerszámok választása (esetleg szerszámtervezési igény megfogalmazása); • műveletelemek végrehajtási sorrendjének meghatározása; • szerszámelrendezés tervezése; • MŰVELETTERV I. szerkesztése.

Műveletelem-tervezés:

• forgácsolási paraméterek meghatározása; • szerszám mozgásciklusok tervezése; • normaidők számítása.

• MŰVELETTERV II. szerkesztése.

Adaptálás, posztprocesszálás:

• az adott gyártási környezetben használt technológiai dokumentáció szerkesztése: MŰVELETI SORRENDTERV, MŰVELETTERV I. - II.

• NC-CNC vezérlőprogramok kódolása, dokumentálása A fenti tervezési szintek az automatizált (számítógépes) technológiai tervezőrendszerek (ATTR-ek) fejlesztése során fogalmazódtak meg, de többnyire érvényesek a manuális tervezésre is.

ATTR



CAPP

Computer Aided Process Planning Számítógéppel segített folyamattervezés Automatizált Technológiai Tervező Rendszer A technológiai tervezés eredményeként jelentkező gyártási dokumentációk fő fajtái: •Műveleti sorrendterv •Művelettervek.

Részletességük különböző lehet: művelet vázlatos leírása (műveletelemek, megmunkált felületek, szerszámok = MŰVELETTERV I.) részletes ábrás műveletterv (MŰVELETTERV II.)

• NC-CNC vezérlőprogramok (alkatrészprogramok) • Gépbeállítási utasítások, felfogási tervek • Műveletenként szerszámjegyzék, készülékigény, stb.

A technológiai tervezés – és ezzel összefüggésben a gyártási, technológiai dokumentáció – részletessége függ: • a gyártás tömegszerűségétől;  • a gépkezelő képzettségétől;  • a gyártóberendezés automatizáltsági szintjétől;  • a munkadarab méretétől, a nyersdarab értékétől; • a gyártás szervezettségi szintjétől,   és más körülményektől.

Az alkalmazott formai gyártási dokumentáció összetétele, tartalma, kivitelezése, megnevezése változó, helyi igényektől és szokásoktól függő.

A technológiai tervezés helye, ideje

Megelőzi a gyártást, új gyártórendszer létesítését: • tervezés adott gyártórendszeren történő gyártáshoz • tervezés új gyártórendszer létrehozásához Azonos módszerekkel, csupán más korlátfeltételekkel megoldható.

Időben a konstrukciós tervezést követi, de célszerűen azzal együttműködik. (cél: technológia helyes konstrukció) A tervezés egyes feladatai valós időben, a gyártás során is megoldhatók CNC-ben: • szerszámpálya generálása • forgácsolási paraméterek meghatározása GOND: Túl későn keletkeznek adatok a gyártáselőkészítéshez és irányításhoz.

CÉL:

olyan

biztosítják a fontos:

optimális technológiai tervek

kidolgozása, amelyek

gyártórendszer működésének optimumát

együttműködés a TIR-rel, CAD-del, CAM-mal.

Ezért

S = T I R Í T Á S = P P T E R M E L É S I R Á N Y T E R M E L É S Ü T E M E Z É S H A V I H E T I O P E R A T Í V I R Á N Y Í T Á S F I N O M P R O G R A M O Z Á S E Z É S T E R M E L É S T E R V É V E S N E G Y E D É V E S alkatrész, elõgyártmány, fõ gyártási eljárások gyártmánytervezési igény gyártmány, részegységek, alkatrészek leírása TECHNOLÓGIAI ELÕTERVEZÉS technológiahelyes konstrukció kialakítása alkatrészgyártási gyártási korlátok leírása mûveleti sorrend változatok optimális sorrend FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZÉS = CAPP = ATTR készülék tervezési igény MÛVELETI SORRENDTERVEZÉS készülék leírása MÛVELET ÉS MÛVELET ELEM TERVEZÉS ADAPTÁLÁS POSZTPROCESSZÁLÁS technológiai dokumentáció gyártási program és -dokumentáció GYÁRTÓRENDSZER (üzem, mûhely, gyártósor) = CAM = IGYR jelentés a gyártási program végrehajtásáról szerszám tervezési igény szerszám leírása K É S Z Ü L É K G Y Á R T M Á N Y S Z E R S Z Á M K O N S T R U K C I Ó S T E R V E Z É S = C A D

Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének fő elvei, módszerei, sajátosságai a) Több megoldás lehetséges

 több technológiai változat készíthető közülük kivá lasztható a legkedvezőbb (optimális)

b) A technológiai tudás

és megjelenési formája: receptek (pl.: típustechnológiai megoldások) modellek, általános érvényű tervezési eljárások (pl.: mozgásciklusok tervezése, rugalmas alakváltozások számítása stb.) intuitív (zavaros, hiányos ellentmondásos) főként a műveleti sorrendtervezés szintjén

A technológiai tervezés

többlépcsős iterációs folyamat

, mely fokozatosan lépésenként pontosbítja, részletezi a gyártás technológiai folyamatát.

(lásd: technológiai tervezési szinteket)

A technológiai döntések (adaptálásának)

elve: fokozatos illesztésének

Minden tervezési szinten a technológiai döntéseket az adott gyártórendszer technológiai lehetőségeinek figyelembevételével azokhoz illesztve kell meghatározni.

e) „Ökölszabályok”

a megmunkálási sorrend kialakításához: • a bázisfelület megmunkálása megelőzi a többi felületet, • a hordozófelület megmunkálása megelőzi a hordozottét, • a nagy kiterjedésű felület megmunkálása megelőzi a kicsikét, • a durva (nagyoló) megmunkálás megelőzi a finom megmunkálást (simítást) Egyéb esetekben: invariáns a megmunkálási sorrend!

Illetve más szempontok befolyásolhatják.

f) Bázisváltások minimalizálásának elve

Bázisfelületek: 6 szabadságfoktól fosztják meg a mdb.-ot.

konstrukciós, méretezési, technológiai, mérési

bázisok lehetőleg ne változzanak!  A technológiai bázisok vonatkozásában

megmunkálás egy befogásban,

pl.: megmunkáló központon.

szorítási felület vezetõfelület (2 pont) ütközõfelület (1 pont) alapfelület (3 pont)

Munkadarab felületek típusai • szabad felületek (nem munkálandók meg), • megmunkálandó felületek, • bázis- és szorítási felületek, • technológiai felületek: csak az alkatrész előállításához szükségesek (pl.: csúcshely-furat, furat csapon tájoláshoz stb.)

Felületcsoport: technológiai és/vagy konstrukciós egységet képező alakzat (pl.: rögzítőfurat, horony, lépcső, beszúrás stb.) Minden egyes (megmunkálási típusához hozzárendelhetők a műveletelemek módok) adott sorozatai 

elemi megmunkálási

szakaszokba

sorrendek

(nagyolás, melyekből simítás a stb.) megmunkálási besorolással szintetizálható az alkatrészek megmunkálási folyamata.

Alkatrész:

a felületcsoportok rendezett halmaza, melyet megmunkálás előtt körbefognak a nyersdarab felületei

Munkadarab:

az alkatrész megmunkálás közben

Generatív, félgeneratív, típustechnológiai tervezési elv

Generatív elv

, vagy

tervezési elv

A többlépcsős (többfázisú)

iteratív

tervezés a mérnöki heurisztika (a feltalálás módszertana) klasszikus szabályai szerint megy végbe. A technológus a feladat melynél lépésről lépésre dönt a következő tervezési elemről.

megoldását egy olyan terv létrehozásával keresi, Gondos a előrehaladási stratégia mellett is előfordulhat, hogy tervezés elakad, ellentmondáshoz vezet. Ilyenkor vissza kell térni egy korábbi tervezési állapothoz (fázishoz) és az ellentmondást kiküszöbölve újra felépíteni a technológiai folyamatot (iteráció).

A fenti módszer számítógépes megvalósítását nevezik

generatív

elvnek, melynek alkalmazásakor a technológiai terv a gyártandó alkatrész megmunkálási igényéből kiindulva a gyártórendszer technológiai lehetőségeinek figyelembevételével szintetizálódik.

Variáns

Az egy-egy (vagy típustechnológiai)

elv

alkatrészosztályt reprezentáló komplex, vagy vezér , vagy reprezentáns alkatrészre kidolgozott technológiai folyamattervből alakul ki (egyszerűsítéssel, adaptálással) a konkrét alkatrész gyártásához alkalmazható technológiai terv.

Variogeneratív

(félgeneratív)

elv

tipizált felületcsoportokhoz rendelt elemi megmunkálási folyamatokból szintetizálódik az alkatrész megmunkálási folyamata.

Jövő:

variogeneratív + AI (Artificial Intelligence = Mesterséges Intelligencia

Genetikus Algoritmusok Genotípus:

reprezentációja mely a  feladat FCS-ok megoldásának kielégíti a sorrendi korlátozásokat genetikai állapotainak olyan permutációja,

Fenotípus:

tényleges megoldások, melyeket az egyedek genotípusai a keresési teret behatároló környezet (többi korlátozás) együttesen határoznak meg.

Típus- és csoporttechnológiai folyamatok, alkatrészek technológiai osztályozása

Az alkatrészosztályozás célja lehetővé tenni:

• a technológiai tervezést típustechnológiai folyamatok alapján; • a gyártás szervezését a csoportmegmunkálás elvére alapozva.

csoportmegmunkálás (GT=Group Technology)

Mitrofanov Sz.P.

(Szentpétervár, Műszaki elvét Egyetem professzora) dolgozta ki.

Lényege,

hogy a gyártástechnológiájuk alapján egy csoportba sorolható munkadarabokat egy gyártósoron lehet megmunkálni, azaz a megmunkálást olyan (valós vagy képzett) alkatrészre tervezzük, amely a csoportban lévők minden felületelemét tartalmazza, azaz reprezentálja az adott alkatrészcsoportot.

Előny a gyártás relatív tömegszerűségének növekedése, következésképpen:

• a gyártóberendezések a technológiai sorrend szerint telepíthetők (csökken a műveletközi szállítás) • az egységes szerszámozás, készülékezés; • a speciális szerszámok, készülékek alkalmazhatósága.

Az alkatrész technológiai kódja megmondja, hogy

• az alkatrész mely megmunkálási csoportba tartozik; • az alkatrész milyen típustechnológiai folyamat révén állítható elő.

A csoportmegmunkálás és a típustechnológia kapcsolatának lényege, hogy míg a

• csoportmegmunkálás mindig típustechnológia alkalmazására épít, addig a • típustechnológia nem feltétlenül igényli a csoportmegmunkálás alkalmazását (mert csupán a gyártás technológiai tervezésénél használjuk).

Reprezentáns, vezér vagy komplex alkatrész:

amely képviseli alkatrészek csoportját és amelyre a típustechnológiai folyamat készíthető.

az azonos technológiai sajátosságokkal aktuális alkatrész előállításának a folyamata.

bíró Ebből egyszerűsítéssel, némi átszámítással előállítható az

Az alkatrészek osztályozási, csoportosítási gyártóberendezések és gyártóeszközök, stb.) elveinek kialakítása függ a helyi gyártási körülményektől (gyártandó alkatrészféleségek és azok darabszáma, rendelkezésre álló

Célszerű melyben olyan az osztályozási adott rendszert alkatrész technológiai kódja a műhelyrajz alapján meghatározható.

kialakítani,

Azaz, ha a

•

kódrendszer a munkadarab

alakjára;

• •

méreteire; pontossági követelményeire épül.

Példa a technológiai kód felépítésére: [1] A mdb. jellege

2 : 1 – forgástest – prizmatikus 3 4 – lemez – stb.

Továbbiak a forgástestekre (1) vonatkoznak

[2] Az l/d viszony

1  l/d  0,5 2 3 4 5     0,5 1 3 6     l/d l/d l/d l/d     tárcsák  3 1   tárcsák, hüvelyek hüvelyek, tengelyek 6 …   tengelyek karcsú tengelyek

[3] Külső felületek jellege, alakja

1. hengeres felület 2. hengeres, kúpos 3.

lépcsős egyik irányban lépcsős egyik irányban, kúpos lépcsős mindkét irányban 6. stb.

[4] Belső felületek jellege, alakja

1. hengeres 2. hengeres, 3.

kúpos lépcsős egyik irányban 4.

lépcsős egyik irányban, kúppal lépcsős mindkét irányban 6. stb.

[5] Mellékelemek

1. menet 2.

bordás felület fogazás 4. stb.

[6] Mellékelemek

1. horony 2.

rögzítőfurat 3.

síkok, sokszögalakzatok 4. stb.

[7] Alkatrész maximális átmérője (Dmax)

1. 10 mm-ig 2. 10  Dmax 3. 25 4. 50   Dmax Dmax 5. stb.

   25 50 100

[ 8] Mdb anyaga

acél ötvözött acél öntöttvas 4. stb.

[10] IT osztály

1. IT5-ig 2. IT6 – IT7 3. IT8 – IT9 4. stb.

[11] Hőkezelés [9] Előgyártmány fajtája

rúd 2.

cső 3.

süllyesztékes kovácsdarab öntvény 5. lemez 6. stb.

[12] Ra

Példa Technológiai kód: 14501131120 220

1 4 5 0 1 1 3 1 1 2 0

Kézi kódolás nehézkes, fárasztó Korszerű  számítógépes: párbeszédes kódolás - mdb modell (leírás) alapján aut. felismerés és kódolás

A Manufacturing Data Systems Inc. Osztályozó rendszerét szemléltető részlet

Tervezés típustechnológiák alapján

Reprezentáns (vezér-, komplex) alkatrész:

valós vagy kitalált, lényeges, hogy rendelkezik az egy technológiai csoportba tartozó alkatrészek összes tulajdonságával.

Egy alkatrészcsoporthoz generált komplex alkatrész

A komplex amelyb ől alkatrészre készül a típustechnológiai folyamat, származtathatók technológiai folyamatai.

az egyes konkrét alkatrészek Reprezentáns alkatrész: Erre készül típustechnológiai a folyamat, amelyikből származtathatók az egyes konkrét alkatrészek technológiai folyamatai

A típustechnológiai folyamatból a származtatása automatizált üzemmódban: • •

műveleti sorrendtervezés művelettervezés

konkrét folyamat szintjén problémamentes szintjén már gondot jelenthet méretes • szerszámok kiválasztása (nincs alkatrészleírás)

műveletelemtervezés

szintjén a forgácsolási paraméterek többnyire átszámítás nélkül alkalmazhatók  eltérés az optimumtól. Mozgásciklusok tervezéséhez paraméteres algoritmusok használhatók.