Transcript Merre tart a magyar KFI rendszer? Lehetőségek és

Merre tart a magyar KFI rendszer?
Lehetőségek és kihívások a hazai és nemzetközi
trendek tükrében
Előadó:
Horváth Csaba főosztályvezető &
Dr. Peredy Zoltán
főosztályvezető-helyettes
CONNECT IT 2012 konferencia
Villány
2012. november 8.
Tartalom
1. Nemzetközi kontextus
2. Helyzetünk Európában
3. Kormányzati célok és eszközök
4. Támogatási programok
5. A NIH tevékenysége
1. Nemzetközi kontextus
EU trendek
•
•
•
•
•
A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és
innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik
érvényesíteni globális érdekeit
A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció
(relatív) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”)
Folyamatban van az EU 2014-2020 közötti költségvetési keretének (MFF)
meghatározása
Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás-fejlesztési
ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig
Horizon 2020: Az EU 2014-2020 közötti K+F támogatási programja, az FP,
a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai:
•
•
Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k
Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós
politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése;
okos specializáció)
Európa 2020 stratégia
•
Prioritások:
• innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés,
• fenntartható növekedés,
• befogadó növekedés
• EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a
GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%)
• Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program):
• a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának
1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%)
• a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes
K+F ráfordításon belül
• Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell
tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020as uniós tervezési szakaszban
A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra
szánt források (Mrd EUR)
Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante
kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra
Tematikus célok
1. A kutatás, a technológiai
fejlesztés és az innováció
erősítése (K&F cél)
Előzetes feltétel
rendszer
Teljesítési kritériumok
ERFA:
– Az 1. tematikus
célkitűzés alá tartozó
minden beruházási
prioritás
1.1. Kutatás és innováció:
Adott
esetben a nemzeti
reformprogrammal
összhangban
álló, az intelligens
specializációra
vonatkozó nemzeti vagy
regionális kutatási és
innovációs
szakpolitikai stratégiai
keret
megléte a
magánfinanszírozású
kutatások és az innovációra
fordított kiadások
intenzívebb
hasznosítására.
Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti
vagy regionális
kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van
érvényben,
amely:
– SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak
érdekében,
hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és
innovációs
prioritásra lehessen koncentrálni;
– a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket
körvonalaz;
– ellenőrzési mechanizmust foglal magában.
– Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló
költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására.
ERFA:
– A K+F infrastruktúra és
kapacitás fejlesztése a
kutatási és innovációs
kiválóság kialakítása
érdekében, valamint
kompetenciaközpontok
előmozdítása, különös
tekintettel azokra,
amelyek európai érdeket
képviselnek.
1.2. A beruházások
költségvetési
tervezésére és
rangsorolására
vonatkozó többéves terv
megléte.
– Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a
Kutatási
Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI)
kapcsolódó
beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására
vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására
Beruházási
prioritások
Horizon 2020 költségvetése
• Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-2020
• Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)
www.nih.gov.hu
8
H2020 – Industrial Leadership
(összesen 20 280 m€)
TERÜLETEI
 Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén
(technológiák kölcsönhatásának kiaknázása)
 Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett
anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás
 Kockázat-finanszírozás
elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és
innováció területén
 Innováció KKV-knál
az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára
www.nih.gov.hu
9
H2020 Társadalmi kihívások
(összesen 35 888 m€)
www.nih.gov.hu
10
A Horizon 2020 új elemei





Egységes részvételi szabályok
Egyablakos IT rendszer
Kevesebb adminisztráció
Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje
Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett
típusára való tekintet nélkül
 Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig
 Piac közeli innováció számára több támogatás
 A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat
2. Helyzetünk Európában
Összesített innovációs index
Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest
Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011
Az EU 7. Keretprogram sikerarányai és az egy lakosra jutó
támogatás
A vállalati jövedelmek forrása
Az innováció a bevétel elsődleges forrása
Az innováció nem jelentős bevételi forrás
100% 3 8 5 4 6 3 6 3
6 10
16 8 18
80%
45 42 46 47
48 54 52 56
45 56 49 62 58
60%
Az innováció jelentős bevételi forrás
Nincs bevétel innovációból
7 3 2 10 2 6 11 6 15 7 8 8
62 67 68 60 70 67 62 70
30
64 72 71 75
40%
Magyarország
Anglia
Norvégia
Litvánia
Litvánia
Görögország
Írország
Bulgária
Belgium
Németország
Lengyelország
Forrás: Innobarometer 2009
Szlovákia
Ciprus
Portugália
65
38 39 30
42 35 32 32 23 26
27 25 21 25
20%
25 23 17 23 19 17 16
23 16 12 13 11
20
18
14 11
12 9 8 11 7 6 7 13 7 9 10 11
11 11 10
7
2 6 9 8 6 32
0%
Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország
A K+F ráfordítás forrásainak
alakulása a GDP %-ában
Forrás: KSH (2012)
2015. április 13.
www.nih.gov.hu
17
Kockázati Tőke Program
Kockázati Tőke Program 2010-2011
Megvalósult befektetések (kumulált)
M Ft
14000
db
50
Szerződött érték
45
Céltársaság db
12000
40
10000
35
30
8000
25
6000
20
15
4000
10
2000
5
0
0
2010 Q2
2010 Q3
2010 Q4
2011 Q1
2011 Q2
2011 Q3
2011 Q4
2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben
2011 végéig
Fő problémák
•
A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei
A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan
bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai
oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok.
•
A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési
mechanizmusok hiányosságai
A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű
és alkalmazható tudással ellátni.
•
A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív
működését akadályozó tényezők
A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást
meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni
innovációs lemaradását.
A KFI terület kormányzati irányítási
struktúrája és a NIH helye a rendszerben
3. Célok és eszközök
Hazai stratégiai portfolió
Új policy megközelítés
Hazai stratégiák:
• Új Széchenyi Terv (2011. január 15.)
– V. prioritás: Tudomány – Innováció
• Nemzeti Reform Program (2011)
• Széll Kálmán Tervek
• Wekerle Terv
• Darányi Terv
• Magyar Növekedési Terv
• Energiastratégia 2030
• Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia
• Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv
• Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia
Készülő stratégiák:
• Nemzeti KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen)
• KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK)
• NGM által készülő Iparstratégiák
Jövőkép
Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával - 2020-ra
jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok
egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer
kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások
révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti
innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben
hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének
növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá
alakulásához.
Nemzeti KFI Stratégia 2020
Új irányok:
a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel,
b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation
Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország,
stb.) sikeres gyakorlatára épít,
c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben
értelmezett,
d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások
innovációs-teljesítménye áll,
e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati
struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.),
f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása,
g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT
obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).
Fő célcsoportok
• kutatóműhelyek
• a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F
központjai
• a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok
• Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes
kisvállalkozások („gazellák”)
• az innovatív beszállító kkv-k
• az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások
• a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők
Nemzeti KFI Stratégia – Kiemelt célok
Prioritási tengelyek
Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és
vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI
stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni:
•Tudásbázisok
nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a
gazdasági és társadalmi fejlődést
•Tudásáramlás
Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer
együttműködések előmozdítása
•Tudásfelhasználás
A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven
hasznosító vállalatok
Célrendszer
Átfogó
célok
Nemzetközileg
versenyképes
tudásbázisok
Intenzív
tudásáramlás
Hatékony
tudásfelhasználás
Sarkalatos
célok
A gazdasági KFI-alapú dinamizálása
Kutatók és
Nemzetközileg
Kreatív
versenyképes
szakemberek
kutatóbázisok
képzése
Integrált
Együttinnovációs működések,
Szolgálhálózatok
tatások
dinamizálása
Innovatív
KözépMNC K+F
kkv-k
vállalatok központok
helyzetbe dinami- integrálása
hozása
zálása
a NIR-be
A tudásbázisosokat erősítő eszközök
Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök
4. Támogatási programok
K+F+I vállalati pályázati források, 2012
Pályázati keret
(milliárd Ft)
Támogatási területek
1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen
felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra)
5,5
2. K+F projektek és vállalatok támogatása
36,92
3. Vállalati technológiai fejlesztés
16,5
4. K+F+I együttműködés (vállalatok,
egyetemek, kutatóintézetek)
16,8
ÖSSZESEN
75,72
Strukturális Alapok
34,2
Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap
41,52
K+F+I vállalati pályázati források, 2012
Pályázati program rövid címe
Forráskeret (mrd. Ft)
I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC,
GOP-1.5.1/B, TÉT, NEMZ_12)
II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E, ERNYO_12)
8,55
II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
9,4
5,5
II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1, KMR_12)
26,27
II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A)
11,5
II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C)
3
II.6. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I)
0,2
II. 7. Technológiai start-up ökoszisztéma építés
2,1
II.8. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D)
5,0
II.8. IPARJOG
0,2
III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási
valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek
támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12)
ÖSSZESEN
4
75,72
K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012
2012. évben meghirdetett/futó pályázatok
II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1)
II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2)
II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A)
II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C)
I.1.a. EUREKA
I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS
II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E)
II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12)
I.1.b. EIT KIC
II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D)
I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT)
III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási
valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek
támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12)
I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s
kezdeményezésekbe való bekapcsolódás
támogatása(NEMZ_12)
Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok
II.8. IPARJOG
I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B)
II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I)
II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
II. 8. Technológiai start-up ökoszisztéma építés
ÖSSZESEN
63,32
9,0
17,27
11,5
3,0
1,0
0,4
5,0
3,55
1,3
5,0
1,0
4,0
1,3
12,4
0,2
0,5
0,2
9,4
2,1
75,72
Horizontális módosítás
A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I
pályázat esetében:
• A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a kutatófejlesztő és kutatás-fejlesztési segédszemélyzeti munkahelyeknek a teljes
K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó
lezárt üzleti év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT
• A pályázat keretében támogatott K+F+I projekt eredményéből származó
árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő
üzleti évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előtti évéig) eléri
a támogatási összeg legalább 30%-át, VAGY
• A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a K+F
ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző
utolsó lezárt üzleti év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások
összege alá.
K+F Versenyképességi és Kiválósági
Szerződések
•
•
•
•
•
•
Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down),
kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai
jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak
Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA).
Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k,
nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok
Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti
fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása,
iparjogvédelem.
Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján.
Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások,
eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan
beruházás.
Technológiai start-up ökoszisztéma építés
• Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások
elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú
finanszírozásra való felkészítésének támogatása.
• Négy alprogram:
1. alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása.
2. alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása.
3. alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása.
4. alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei.
• Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA).
• Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek
(2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban).
5. A NIH tevékenysége
Nemzeti Innovációs Hivatal
(NIH)
 A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és
meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait.
– „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és
technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt
működő központi hivatal.”
– „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért
felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”
 A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett
(www.nih.gov.hu)
A NIH funkciói és tevékenységének
négy pillére
Közvetítő,
kooperációs funkciók
Államigazgatási funkciók
KFI
stratégia
és
stratégiai
monitoring,
értékelés
NIH
Innovációs
elemző
tudásbázis,
és
információs
adatbázis
Szolgáltatási,
ügynökségi funkciók
Innovációs
szolgáltató
és menedzsment
rendszerek,
hálózatok
fejlesztése
Hatékony szervezet
2015. április 13.
EU-s
és
nemzetközi
KFI
együttműködések
KFI stratégia és stratégiai monitoring,
értékelés
• Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és
megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok
készítése
• Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD)
összehangolásában közreműködés
• Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének
koordinálása – Ágazati fehérkönyvek
• A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési
stratégiákban
• KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és
szakmai értékelése
• Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv
(NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési
stratégia és program kialakítása
EU-s és nemzetközi KFI együttműködések
• Közreműködik az EU tagállami feladatokban
• Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos
hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén:
program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók
hálózata, NCP)
• Multilaterális KFI együttműködések gondozása
• Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36
országra kiterjedően
• Kétoldalú KFI programok gondozása
• TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása
Tudományos és Technológiai Obszervatórium
• elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis,
• egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén
keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI
pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a
hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást
• Szolgáltatásai:
•
•
•
•
•
átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák;
az elemzések alapját képező adatstruktúrák;
információk az államilag támogatott KFI projektekről;
a kutatási infrastruktúrák;
kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú
regiszterei;
• konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;
Innovációs szolgáltatások
• Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani
megalapozása
• Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű
tervezése, szervezése
• Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori
rendszer kiépítése
• Fókuszált ágazati KFI programok szakmai
koordinálása
• Regionális innováció segítése
45
Go!nno
szolgáltató rendszer felépítése
Díjtalan
mentorálás
Információs
alapcsomag
Fórum
Regisztráció
KFI szolgáltató
kereső
Best
practice
www.kaleidoszkop.nih.gov.hu
Go!nno
hírek
Fiatal
vállalkozók
Cégbemutató
lapok
A NIH innovációs szolgáltatási rendszere
Ügyfél
A
Internet alapú
tanácsadás
NIH
hivatali struktúra
keretében biztosított
szolgáltatás
Kaleidoszkóp
GO!nno
NIH honlap
Komplex innovációs
Ügyfélszolgálat
•Statisztikai információk
• Vállalati térképes regiszter,
partnerkeresés
• KFI projektek regisztere
• KFI infrastruktúra regiszter)
•Alapinformációs csomag,
legjobb gyakorlatok
• KFI szolgáltató keresés
• Fórumok fiatal vállalkozóknak
• Mentor szolgáltatás
•Pont Inno KTIA pályázati információadás,
szakmai tanácsadás
• EU FP 7 és Horizon 2020 – szakmai stratégiai
és pályázati tanácsadás az NCP és PC
ismeretekkel
•Regionális innovációs szolgáltatások –
RIÜNET a Pont Inno részeként, illetve a mellett
B
NIH
outsourcing
keretében biztosított
szolgáltatás
•KFI hazai és nemzetközi szakpolitikai információk
• NIH információk, közlemények
• KFI szabályozási, jogszabályi kérdések
• Aktuális KFI információk
•Konferenciák, előadások
•Kereskedelmi hasznosítást
megelőző beszerzés (PcP)
• Workshopok, munkamegbeszélések, • Inkubáció programok
infó-napok, képzések, partner• Versenyképességi/kiválósági
találkozók
szerződések programok
•Projektmenedzsment tanácsadás
• Regionális innovációs rendezvények • Szellemi termékek
menedzsmentje
• Sajtótájékoztatók, versenyek, díjak • Külpiaci lehetőségek (HITA)
KFI projektek
Pénzügyi tanácsadó- és közreműködő szervezet
szakmai
előszűrése
NIH tulajdonban, vagy a
NIH irányítása alatt
Pályázati források
Hitel- és tőkepiaci források
Hitel- és tőkepiaci források
hazai piac orientált
külpiac orientált
KTIA
ÚMFT (ÚSZT)
Bilaterális Alapok
A A rendszer felépítésének és üzemeltetésének
költségeit a NIH saját erőforrásból biztosítja.
B Egyszeri 50 millió Ft az országos rendszer létrehozására.
Ezt követően a rendszer önfinanszírozó módon üzemel,
további költségvetési forrást nem igényel.
Mintegy 230 milliárd Ft
pénzügyi alap
EU FP7
Állami kamattámogatásos
hitelek
Állami garanciavállalás
Állami hitelekkel
kiegészített vissza nem
Térítendő támogatások
Kockázati tőke alapok
a) A NIH által szakmailag
támogatott KFI projektek
pénzügyi előszűrése
b) A pénzügyi szolgáltatók
versenyeztetése (a kiválasztott KFI
projektek a legkedvezőbb
finanszírozáshoz jutnak)
c) Szerződéskötés előkészítése
d) A projekt megvalósulásának
szakmai monitorozása (a pénzügyi
monitoringot a hitelező
pénzintézet végzi)
e) A sikeres KFI projektek NIH
adatbázisban történő rögzítése
Export előfinanszírozás
Export utófinanszírozás
MFB
BVK
EximBank
MV Zrt.
NFÜ
Mikro Hitel
Program
Új Széchenyi
Hitelgarancia
Program
Budapest
Kis Vállalkozói
Hitel Program
Kkv finanszírozása
Kis Vállalkozói
Hitel Program
fejlesztési tőkebefektetéssel
Új Széchenyi
Új Magyarország
Hitel Program
Kockázati
Új Széchenyi
Tőkeprogram
kombinált mikro
Refinanszírozási
Hitel Program
Közös Magvető
konstrukció
Alap Alprogram
Új Széchenyi
Visszontgarancia
Program
Export
előfinanszírozás
KTIA alap + 278,1 mrd Ft Kockázati tőke, Hitel és Hitelgarancia forrás allokáció
áll rendelkezésre a KFI folyamatok becsatornázására
8,9 mrd Ft
1,1 mrd Ft
38,1 mrd Ft
230 mrd Ft
KTIA Alap
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
Horváth Csaba
főosztályvezető
& Dr. Peredy Zoltán
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Innovációs Hivatal
1061 Budapest, Andrássy út 12.
Web: http://www.nih.gov.hu
www.nih.gov.hu
49