Transcript ATP Büntető jogi következményei - Borsod-Abaúj

Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök
Közhasznú Egyesülete
Borsod-Abaúj-Zemplény Megyei szervezet
MISKOLC 2013. október 24.
„Közteherviselés
Állami elvárások- Alternatív megoldások”
Az agresszív adótervezés, felelősség a
közteherviselésben,
jogkövetkezmények
Kolta Ádám Sándor
Okleveles közgazdász
Kamarai tag könyvvizsgáló
Igazságügyi könyv, adó - járulék szakértő
© Kolta Ádám 2013
1
„- Pedig addig az országból nem lesz európai ország,
míg az emberek nem szeretik meg az adófizetést...
Ha az emberek nem akarnak adót fizetni, vége a
municipiumnak….
Szeretni kell a városunkat, ez a miénk... Tenni kell az
érdekében, s mit tehet a polgár?... Fizesse az adót...
Megállott, s várta a nevetést, de a polgármester nem
nevetett, csak várt. „
Móricz Zsigmond: Rokonok
(Elektronikus kiadás 20. - 21. oldal)
© Kolta Ádám 2013
2
Tartalomjegyzék
1.
2.
3.
4.
5.
Aktualitás
Közpénzek
Csalárd cselekmények
Csalási háromszög
Európai Uniós közös csalás megelőzési
stratégiája
6. Agresszív adótervezés
7. Hazai csalás megelőzési eszközök
8. Felelősség, jogkövetkezmények
© Kolta Ádám 2013
3
1. Aktualitás
Adó, járulék, jövedék, vám a költségvetés legnagyobb bevételi
forrása
EU adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált
stratégia
- EU új Irányelv az adózás területén történő közigazgatási
együttműködésről
- Kormány költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb
jelentőséget tulajdonít, új Büntető Törvénykönyv!
Minden magyar életében a központi helyen:
- közpénzek befizetése
- részesedés az újra elosztásból
© Kolta Ádám 2013
4
2. Közpénzek
Gazdasági és az ellenőrzési környezet
termelés,
szolgáltatás
„termelő” irreguláris
szektor
- előállítás illegális
- kibocsátás legális
kriminális szektor,
- előállítás illegális
- kibocsátás
illegális
Háztartások, önkéntes szervezetek
és az informális szektor
termelése Hivatalos termelés,
vállalkozások
formális és magán
közösségi szektor
Hivatalos(statisztikai)
termelés
nem termelő
fekete
gazdaság csalás
- befizetés
- juttatás
- felhasználás
Kriminális
szektor,
bűnözés
gazdasági
kibocsátása,
Szürke - fekete
(illegális) gazdaság
© Kolta Ádám 2012© Kolta Ádám 2013
5
NAV költségvetési bevételek és
kiadások ellenőrzések elhelyezése a
közigazgatásban
KÖZIGAZGATÁSI ÜGY - ELJÁRÁS (Ket.)
ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS(Art.)
I. Adóellenőrzés
II. Hatósági eljárás
III. Végrehajtási eljárás
Adónem: Áfa (Áfa törvény
© Kolta Ádám 2013
2003. évi XCII. Tv. az
adózás rendjéről Art.
2007. évi CXXVII. Tv. az
általános forgalmi adóról
Áfa.
2004. évi CXL. Tv. a
közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól Ket.
6
Csalások célpontja az államháztartás
Csalás a közjavak, a bevételek megcsorbítására irányul
Állami beavatkozástól mentes piaci mechanizmus gyakran mutat működési
zavarokat, a "láthatatlan kéz„, "éjjeliőr állam" koncepciója meghaladott.
Közjavakból egyes egyének fogyasztását nem lehet kizárni!
Közteherviselés
Alaptörvény ALAPVETÉS O) cikk, SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG
Közpénzek 36.- 40. cikk Ezt támadják a csalók, és a potyautasok!
(Alkotmány. 70/I.§. )
Állami beavatkozáshoz kell a közpénzügyi rendszer(költségvetések):
-
központi költségvetés,
társadalombiztosítás.
helyi önkormányzatok,
elkülönített állami pénzalapok,
© Kolta Ádám 2013
7
Csalás, adócsalás, költségvetési csalás
Fogalmak évszázadok óta folyamatosan változtak, a tényleges tartalom
mindig ugyanaz marad!
Ókor az adó meg nem fizetése a hűtlenséghez állt közel, a köztehernek
tekintett hadiszolgáltatások miatt. Rómában az adóbeszedést az
adóbérlők végezték, így az adócsalás nem állt külön a csalástól.
Magyarországon a 1920. évi XXXII. Tc. vezette be az államkincstárt
megkárosító „adócsalás”fogalmát.
A II. világháború után 1959-ig a „pénzügyi bűncselekmény” mint
fogalom volt ismert.
Az „adócsalás” a 1961. évi V. törvény 248.§-a szerinti bűncselekménye
mellett, a törvény büntetni rendelte még az adócsalás szabálysértést is.
Régi 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 310.§-a
tartalmazza az adócsalás tényállását,
2013. július 1. napjától hatályos új Btk. a 2012. évi C. törvény a
Büntető Törvénykönyvről, 396.§ -a, tartalmazza a költségvetési csalás
tényállását.
© Kolta Ádám 2013
8
3. Csalárd cselekmények, ügyletek a
gazdálkodás és közteherviselés terén
Téma aktuális
–
–
–
–
Enron jelentés
XEROX
Lehman Brathers
Milliárd EUR-s Áfa csalások az
EU-ban
Nemzetközi nagyvállalati
tapasztalatok, kutatások
Tulajdonos és ügyvezetés
különböző
–
–
–
–
–
–
OECD
Európai Bizottság EU
OLAF
AFCE,
ISA
INTOSAI
Hazai sajátságok
Tulajdonos és az ügyvezetés
azonos
2012. évi C. törvény új Btk.
Egyre szigorúbb
• költségvetési ellenőrzés
• digitális átláthatóság
© Kolta Ádám 2013
9
Csalárd ügyletek, bizalom, csalás,
bizonytalanság
Szociális, gazdasági rendszer határtalanul összetett, bonyolult(
komplex).
Bizalom: feloldja a komplexitást, ennek következtében úgy
cselekszünk, mintha a partnereink viselkedése bizonyos mértékig
előre kiszámítható volna =kockázatos beruházás
Csalárd ügyletek(fiktív, színlelt) veszélyeztetik a bizalmat
Csalás „Valamennyien csalás áldozatai vagyunk.”
Ha a bizonytalanság nő, akkor a költségek is nőnek(Grasham – törvény)
© Kolta Ádám 2013
10
Szabálytalanság
a pénzügyi kimutatásokban,
a költségvetési kapcsolatokban
Szabálytalanság
Csalás
Csalás
Korrupció,
vesztegetés
Lényeges
hibás
állítás
© Kolta Ádám 2013
Hibák
11
Fogalmak a közpénzek területén
"Minden csalásnak minősül, ami értéket vesz el a vállalattól"
Az érték szót tágan kell értelmezni.
Hazai gyakorlat(jogi), OECD, INTOSAI, Európai Bizottság,
OLAF, ISA , AFCE
- szabálytalanság meghatározása
- csalás fogalmának meghatározása a szerződésben
- csalás gyanúja
- csalás feltárása
EU- és Magyar költségvetési fogalmak azonosak 2012.01.01-től
(költségvetési csalás)
© Kolta Ádám 2013
12
Csalások mint gazdasági és mint vagyon
elleni bűncselekmény
Csalás három alapvető eleme
1. haszonszerzési célzat
2. megtévesztés (megvalósulás I. fázisa)
3. károkozás
(megvalósulás II. fázisa)
Törvényi tényállás elemzése
1. az elkövető célja jogtalan haszonszerzésre irányuljon
2. mást tévedésbe ejtsen vagy tévedésben tartson
3. ezáltal sértettnek vagy másnak kárt okozzon
4. végül, hogy a tévedésbe ejtés vagy tartás és a kár keletkezése
között okozati összefüggés álljon fenn
© Kolta Ádám 2013
13
Szándékosság, a bűnös szándék a
vétkességi skálán
Figyelmes
Hanyag
Nem
vádolható
Jog által megkívánt
bűnös szándék a
vétkességi skálán.
Súlyosan Szándékosan
gondatlan károkozó
Különösen
kegyetlen
Bűnös
Vétkes
Polgári jogi szabálysértést a bűntől
elválasztó vonal
© Kolta Ádám 2013
14
Gazdasági bűncselekmények
„Nagymértékben befolyásolja a konkrét bűncselekmény
kidolgozottságának mélységét is,
hogy az adott
tényállás mennyiben igényli a kerettényállást kitöltő
igazgatási norma(normák) részletezését.
A legtöbb gazdasági bűncselekmény ugyan is az egyes
tényállási elemeit meghatározó igazgatási norma
ismerete nélkül – értelemszerűen – nem is tárgyalható.”
/Dr. Molnár Gábor:Gazdasági bűncselekmények hvgorac, 2009, 29.oldal/
© Kolta Ádám 2013
15
4. Csalási háromszög,
a csaláshoz vezető
tényezők Dr. Donald R. Cressey, csalási kutatótól származik.
„A csalástól történő elrettentés kézikönyve”
Miért
csalnak?
Hajlam
Elkövetésre
To Commit
kísérletek
Csalás
Nem megosztható pénzügyi nyomás
© Kolta Ádám 2013
16
Érzékelt, alkalmas lehetőség (biztonsági
rések)
Ha van is indítéka az elkövetőnek, lehetősége is kell hogy legyen!
Csaló számára szempont annak valószínűsítése, hogy nem fognak
rájönni a csalásra és a szankció elmarad!
Elkövetésre alkalmas szituáció alakuljon ki.
Az alkalmas lehetőség összefogja a külső feltételeket, hogy a
legnagyobb haszon és legkisebb kockázattal következzen be a csalás.
Szabályozás és belső külső ellenőrzés szükséges:
-feladatok elkülönítése
-felügyelet, átvizsgálás
-vezetői jóváhagyás(dokumentált)
-különböző rendszer ellenőrzések
-hatalmi pozícióban lévők ellenőrzése!
© Kolta Ádám 2013
17
Racionalizáció (ön - én védő mechanizmus)
Lényege, hogy elfogadható indokot teremtsünk egy a priori, nem
menthető / értelmetlen cselekedetünknek
- azért sikkasztom el a pénzt mert, …..,
- annyit vett el a munkaadójától, amennyi szerinte bonuszként járt
volna neki.
- azért nem fizetek (csalok) adót mert magas az ÁFA adómértéke,
A fogolydilemmája adózásnál
csak én fizetek adót(1), senki nem fizet adót(2),
mindenki fizet adót(3), csak én nem fizetek adót(4) közjavak
potyautasa,
Okok:
- ez nem bűncselekmény,
- konstruktív bevétel (ide tartozik a “már megdolgoztam ezért a
pénzért” vagy “csak kölcsönveszem” indokok),
- bosszú.
- etikai kérdések személyes és üzleti ügyek összemosása
© Kolta Ádám 2013
18
Miért mennek bele a csalárd ügyletbe?
Motiváció
személyes
haszonszerzés
Vágy a
fenntartott
pozitív önképre
(én kép)
Hajlam
az elkövetésre
Csalás
Magán személyekben egyensúlyozik a két versengő vágy annak
eldöntésére, hogy kezdje–e el a csalást!?
© Kolta Ádám 2013
19
Meg nem osztható pénzügyi nyomás
ösztönzés, motiváció (pszichológia)
Alapvetően késztető erő ( tevésre, nem tevésre vagy tűrésre sarkal)
A “szükség vagy mohóság” gyakori indíték, a tulajdonos, vezetés
részéről a csalás elkövetésére, mely akár elvárás is lehet.
Gazdasági bűncselekmények elkövetőinek motivációja sokféle
lehet.
- életszínvonallal összefüggő szükségletek - drága gépkocsik,
éttermek, ékszervásárlások, utazások stb.
- tiltott tevékenységek - szerencsejáték, drogfogyasztás, áldozattal
kötött visszafizetési megállapodás.
- egyéb kilátástalan helyzetek - drága gyógykezelések,
hiteltartozások, gyermek taníttatása,
nemes célok támogatása, pl Robin Hood
© Kolta Ádám 2013
20
Csalások elemzése, típusok
ISA 240. A csalás jellemzői
A hibás állítások a pénzügyi
kimutatásokban származhatnak
csalásból vagy hibából.
A csalás és a hiba közötti
megkülönböztető tényező az,
szándékos vagy nem szándékos.
Csalás egy tág jogi fogalom,
könyvvizsgálati standardok lényeges
hibás állításhoz vezetnek a pénzügyi
kimutatásokban.
Szándékos hibás állítások(csalás)
1. beszámoló készítés során
elkövetett csalásból eredő hibás
állítások
2.eszközök elsikkasztásából
származó hibás állítások.
Európai Bizottság
Hitelesített Csalást Vizsgálók
Szövetsége ( ACFE)
1. Pénzügyi nyilatkozatok
szándékos manipulációja (pl.
helytelenül jelentett bevételek)
2. Behajtható követelések és
eszmei vagyonrészek hűtlen
kezelése (pl. csalárd költségvisszatérítés)
3. Korrupció (pl.
megvesztegetés, árajánlat
hamisítása, titkolt
érdekellentét, sikkasztás)
© Kolta Ádám 2013
21
5. Európai Uniós közös csalás
megelőzési stratégiája
Szerződés 280. cikke előírja, hogy a Közösségnek és a tagállamoknak
küzdenie kell a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden
egyéb jogellenes tevékenység ellen.
2988/95/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében leírtak szerint
“szabálytalanság”:
“a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő
általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése,
amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése
vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek
vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében
beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy
kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt"
© Kolta Ádám 2013
22
A csalás fogalmának meghatározása az
Európai Unióról Szóló Szerződésben
K.3. cikke alapján
“csalás”-ként definiálja az alábbiakra vonatkozó bármely szándékos
cselekményt vagy mulasztást:
- olyan hamis, helytelen vagy hiányos nyilatkozatok vagy
dokumentumok felhasználása vagy előterjesztése, amelyek
következménye az Európai Közösségek általános költségvetéséből
vagy az Európai Közösségek kezelésében levő, illetve az Európai
Közösségek nevében kezelt költségvetésekből biztosított
pénzeszközök jogtalan megszerzése vagy visszatartása,
- információ elhallgatása és ezzel egy konkrét kötelezettség
megszegése, az előbbiekkel megegyező következményekkel,
- az ilyen pénzeszközök nem az eredetileg megjelölt és a döntés
alapjául szolgáló célokra történő jogellenes felhasználása.”
-Következésképpen a szándékosság eleme különbözteti meg a
csalást a “szabálytalanság” általánosabb fogalmától.
© Kolta Ádám 2013
23
A Bizottság 1681/94/EK rendeletének 3.
cikk (e) pontja alapján a tagállamok a
szabálytalanságok Bizottság számára történő
jelentése során kötelesek meghatározni, hogy a
szabálytalanságokat érinti-e „csalás gyanúja”.
. A Bizottság 1681/94/EK rendelete 1a. cikk 4. pontja szerint a
feltételezett csalás („a csalás gyanúja”)
„olyan szabálytalanság, amely alapján nemzeti szinten közigazgatási
és/vagy bírósági eljárás kezdeményezhető annak érdekében, hogy
megállapítsák a szándékosság, például a csalás fennállását.”.
Ezt a definíciót veszi át a 1828/2006/EK bizottsági rendelet 27.
cikkének (c) pontja is.
© Kolta Ádám 2013
24
Közteherviseléssel kapcsolatos
kötelezettség nem teljesítése
Adóellenállásnak
Adómegtagadás(tax refusual) a polgári engedetlenség egyik formája,
mely mögött különböző motivációk, indokok húzódhatnak meg.
Adókikerülés (tax avoidance) az adózók, adóalanyok a jogszabályok
(adópolitikai döntések) és azok számukra hátrányos
következményeinek megismerésekor egyéni fogyasztói és
vállalkozói, gazdasági stratégiájukat a törvényes
lehetőségekhez igazítják.
Adótervezés
Adókijátszás (tax evasion) a törvény megsértése, törvényen kívüli
eszközök igénybevétele, a büntetőjogi tényállások kimerítéséig.
Agresszív adótervezés (agressiv tax planing – ATP)az adófizetési
kötelezettség csökkentése céljából az adórendszer jogi
alakiságaiból fakadó előnyöket, illetve a két vagy több
adórendszer közötti eltéréseket használja ki
© Kolta Ádám 2013
25
© Kolta Ádám 2013
26
Azonnali prioritások
Nemzeti szinten: az országspecifikus ajánlások, valamint az
adóparadicsomokkal és az agresszív adótervezéssel kapcsolatos
ajánlások végrehajtása
Uniós szinten: a függőben lévő javaslatok haladéktalan elfogadása
(különös tekintettel a megtakarítási adóról szóló irányelv
felülvizsgálatára), valamint az automatikus információcsere
hatályának kiterjesztése, a közeljövőben benyújtandó bizottsági
javaslat mielőbbi megfontolása révén is
Globális szinten: annak szorgalmazása a G8 / G20
csúcstalálkozókon, hogy a többoldalú automatikus információcsere
– a meglévő uniós megközelítésre építve – új nemzetközi normává
váljék
© Kolta Ádám 2013
27
Az adótervezés
Jogszabály -> Adótervezés -> Jogszabályvált. -> Adótervezés -> ∞
„Az adótervezés a jövedelem alakításának tudománya, amely során –
meghatározott térbeli és időbeli koordináták között – az adóalanyok
vagy potenciális adóalanyok komplex költségvetési kapcsolatait
optimalizáljuk az adóalanyok aspektusából.” (Herich Gy.)
Makró, mikró (vállalkozások + magánszemélyek)
Adócsalás vagy adótervezés? Van egyéb cél?!
Adótervezési motivációk
Aki ”olcsóbb” személygépjárművet vásárol az kevesebb az adót fizet,
ha tőzsdei cégbe fektet kisebb az osztalékadó!
Ha biciklivel járok az személygépjármű helyett?
- regisztrációs adó Ø,
- gépjárműadó Ø,
- Áfa Ø,
- üzemanyag Ø, jövedéki adó Ø, Áfa Ø,
- + egészségesebb életvitel!
© Kolta Ádám 2013
28
6. Agresszív adótervezés (Agressiv Tax Planing – ATP)
A fogalmat néhány éve az OECD fogalmazta meg,
mint olyan adótervezési tevékenységet, melynek kifejezett célja az
adóelkerülési, adómenedék keresési, illetve adócsalási szándékú
sémák, konstrukciók használata, főképpen a jövedelem és
vagyonadóztatás elkerülése/csökkentése és melynek eredményét
az adójog nem szankcionálja nyilvánosan.
OECD vizsgálta először:gazdagokat és a középosztály is érinti
Az ATP kiemelkedő adótervezési eszközei:
- Off -shore helyszínek és cégek bevonása a konstrukcióba
- magánszemélyek bankszámlanyitása off-shore helyszíneken
- nem valós gazdasági esemény megvalósítása, számlázása offshore cégeken keresztül
- Off - shore alkalmazotti vagy családi alapok használata elsősorban
a munkaviszonyból származó jövedelmek adójának csökkentéséért
- hibrid pénzeszközök alkalmazása /pl: kölcsöntőke /
- hibrid cégformák alkalmazása /személyegyesítő ill. tőkeegyesítő/
- mesterséges veszteséget kimutató sémák
- transzferár tervezés.
© Kolta Ádám 2013
29
Az ATP felderítésére módszeri
Bejelentési kötelezettséget előírása, amennyiben az adózók
adómenedékkel kerülnek kapcsolatba, vagy adóelkerülési sémákat
alkalmaznak (Nagy-Britannia, Kanada, USA), harmadik fél önkéntes
bejelentésének, a megkönnyítésére „forró vonalak” biztosítása
Általános bejelentési kötelezettségek előírása az adóalanyok külföldön
nyitott bankszámláira ill. külföldi ingatlanjaira vonatkozóan.
ATP észlelésére ill. ellenőrzésére egyes országok speciálisan
készítik fel revizoraikat, egyedi listákat készítenek nagy eszközt
használó adózókról
A bővülő nemzetközi együttműködés segítheti az információk
megosztását, a közös fellépést és ellenőrzést
Ausztrália, USA adóhatósága a pénzmosás elleni harc adatait is
felhasználja
Spontán információcsere alkalmazása, az adatgyűjtés területén a
médiák és az internet elemzése segíthet a leghatékonyabban!
© Kolta Ádám 2013
30
Az agresszív adótervezés
(BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA 2012. december 6. 2012/772/EU)
Az országok az adótervezést a világon mindenütt hagyományosan
jogszerű gyakorlatnak tekintették
Idővel azonban az adótervezési struktúrák egyre kifinomultabbá váltak
Adóköteles nyerség eredményesen helyezhető át a kedvező
adórendszerrel rendelkező államokba
Adófizetési kötelezettség csökkentése jogszerű eszközökkel(több
adórendszer közötti eltéréseket valamint az adórendszer jogi
alakiságából származó előnyöket használja ki.)
Következménye lehet
-a kettős levonás (a jövedelem forrása szerinti és az illetőség szerinti
államban is ugyanazzal a veszteséggel csökkentik az adózás előtti
eredményt) és
-a kettős adóztatás elmaradása (a jövedelem forrása szerinti államban
nem adóköteles és az illetőség szerinti államban mentes az adó alól)
© Kolta Ádám 2013
31
Az agresszív adótervezéssel való
visszaélés általános szabálya 2012/772/EU
4.1. A tagállamoknak az adóelkerülés elleni speciális szabályok hatálya
alá nem tartozó agresszív adótervezési struktúrák
megakadályozása érdekében a harmadik országokat érintő
belföldi és az Unión belüli határokon átnyúló helyzetekhez
igazított visszaélés elleni általános szabályt kell elfogadniuk.
4.2. A 4.1. pont érvényesülése érdekében a tagállamok számára
javasolt az alábbi rendelkezés beillesztése nemzeti jogrendjükbe:
„Az olyan mesterséges ügyletet vagy ügyleteket, amelyek alapvető
célja az adóelkerülés, és amelyekkel adóelőny érhető el,
figyelmen kívül kell hagyni. Adózási szempontból a nemzeti
hatóságoknak gazdasági tartalmuk szerint kell elbírálni ezeket az
ügyleteket.”
4.3. A 4.2. pont alkalmazásában ügylet bármely tranzakció, rendszer,
intézkedés, művelet, egyezmény, engedély, megállapodás, ígéret,
kötelezettségvállalás vagy esemény. Az ügylet több lépésből vagy
részből is állhat.
© Kolta Ádám 2013
32
Az ügylet, ügyletek adójogi célja és
rendeltetése 2012/772/EU
A mesterséges jelleg meghatározásához nemzeti hatóságoknak az alábbi
tényezőket kell mérlegelniük:
a) az ügylet egyes lépéseinek jogi minősítése nincs összhangban az
ügylet egészének jogi tartalmával;
b) az ügyletre vagy ügyletekre oly módon kerül sor, amelyet általában
nem alkalmaznak ésszerű üzleti magatartás esetén;
c) az ügylet vagy ügyletek egymással szembeni beszámításra vagy
semlegesítésre alkalmas elemeket tartalmaznak;
d) a létrejött tranzakciók körkörösek;
e) az ügylet, ügyletek jelentős adóelőnyt eredményeznek, amit
azonban nem indokol az adóalany által vállalt üzleti kockázat
vagy az adóalany pénzforgalma;
f) a várható adózás előtti eredmény jelentéktelen a várható adóelőny
összegéhez képest.
Az ügylet, ügyletek célja az adóelkerülés, amennyiben az az
adóalany szubjektív szándékára tekintet nélkül az egyébként
alkalmazandó adójogi szabályok tárgyát, rendeltetését és célját
meghiúsítja.
© Kolta Ádám 2013
33
Agresszív adóellenőrzés U.S.A. IRS - CIA
IRS (USA adóhatóság) megosztja tapasztalatait az adófizetőkkel
honlapjára felteszik a tiltott ügyleteket, leírják, melyeket nem szabad
alkalmazni, mert adócsalásnak minősül
Magyarországon az Art. 2. § (1) bek. szerint biztosítani kell a
gazdasági előnyt is a rendeltetésszerű joggyakorláshoz
Art 1.§ (7) tartalom elsődlegessége a formával szemben
– cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni
– szerződések jelentősége, gazdasági eredményük szerint
2.§(1) rendeltetésszerű joggyakorlás elve
Tao (1996. évi LXXXI. törvény) 1.§ (2) célhoz kötöttség
adószabály, adóelőny annyiban alkalmazható, amennyiben a
jogügylet, cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny
célját. az bizonyít akinek az érdekében áll.
Szja (1995. évi CXVII. törvény) 1.§ (3) minden jövedelme adóköteles,
adó alapja a jövedelem + adóalap-növelő tételek, (4) Célhoz
kötöttség, az bizonyít akinek az érdekében áll,(5) magánszemély,
közreműködő egyaránt köteles a érvényesíteni alapelveket,
© Kolta Ádám 2013
34
„Igen az adónak közös viselése azon nagy
"Egyesitő” melly minden erőket, a nélkül, hogy
ezek mivoltát, fényét s tán elkülönzött
hatáskörét megtörné, egybevon, s mellynek
minden nép, egyet sem véve ki, köszöni nemzetté
átalakultát;
midőn de egyetlen egy sincs, melly ezen Egyesitő
nélkül fel birta volna küzdeni magát a civilisalt
szabad nemzetek diszsorába”
ADÓ ÉS KÉT GARAS.
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN.
BUDÁN A MAGYAR KIR. EGYETEM BETŰIVEL. 1844.
© Kolta Ádám 2012© Kolta Ádám 2013
35
7. Hazai csalás megelőzési eszközök
1. Közigazgatási, a gazdasághoz igazodó adóigazgatás
2. Új 2013. július 1. napjáról hatályos 2012. évi C. törvény a
Büntető Törvénykönyvről
2011.12.31-ig hatályos TÉNYÁLLÁSOK ÖSSZEVONÁSÁVAL
Bevételi oldalon:
adócsalás (310.§)
munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (310/A.§)
visszaélés jövedékkel (311.§)
csempészet (312.§)
Áfa-ra elkövetett csalás, illetve a csalás minden olyan esete, amely a
költségvetés sérelmével jár (318.§)
Kiadási oldalon:
jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (288.§)
az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (314.§)
illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével
jár (318.§)
3. Adómorál javítása
© Kolta Ádám 2013
36
Költségvetést károsító bűncselekmények
a 2012. évi C. törvényben
XXXIX: fejezethez tartozó bűncselekmények
Társadalombiztosítási, szociális
vagy más jóléti juttatással visszaélés
395. §
Költségvetési csalás
396. §
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
397. §
Jövedékkel visszaélés elősegítése
© Kolta Ádám 2013
398. §
37
396.§ a költségvetési csalás 1.
(1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből
származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt,
tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós
tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos
kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően
használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt
okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b)
az
(1)
bekezdésben
meghatározott
költségvetési
csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b)
a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben
vagy üzletszerűen követik el.
© Kolta Ádám 2013
38
396.§ költségvetési csalás
2.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a
jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban
megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki
terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal
kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt
elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének
nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6)
bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni
hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
© Kolta Ádám 2013
39
396.§ költségvetési csalás 2.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését
- ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi
szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az
Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat
kell érteni.
Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett
bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a
külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést,
pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő
befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett
bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe
vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
© Kolta Ádám 2013
40
A költségvetési csalás folyamata
Adóbevallás, Adóvizsgálat Nyomozás
Önellenőrzés
Beszámoló
Könyvelés
NAV
Nyomozás,
Vádemelés
NAV
Ügyészség
Bűnügyi
igazgatóság
© Kolta Ádám 2013
Ítélet
Bíróság
41
A bűnözés fogalma
A bűnözés, a deviáns viselkedések egyik formája.
-A bűnözés nem más, társadalomban a jogi követelmény be nem
tartása
-A bűnözés mindig és minden társadalomban előfordul
A bűnözés, a bűncselekményként meghatározott viselkedések körét
öleli át.
A költségvetési csalás elkövethető az egyes személyek általi és
csoportos elkövetéssel is.
EGYEDŰL NEM MEGY!? Hol a haszon(a pénz)?
© Kolta Ádám 2013
42
Vétkesség a büntető jogban
Szándékos elkövetés vagy gondatlanság
7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének
következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja
cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik
azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit
azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést
elmulasztja.
Fajtái: egyenes szándék- eshetőleges szándék
Tudat tartalom: jogellenesség és társadalomra veszélyesség
Tudatos gondatlanság- hanyagság
© Kolta Ádám 2013
43
Értelmező rendelkezések Btk. 459. § (1)
1. pont
bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre
szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy
ezt
meghaladó
szabadságvesztéssel
büntetendő
szándékos
bűncselekmények elkövetése;
(Btk.396.§ (3) jelentős vagyoni hátrány okozás 5 – 50 MFt között)
2. pont
bűnszövetség
akkor
létesül,
ha
két
vagy
több
személy
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és
legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre
bűnszervezet,
16. pont
kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a
vagyonban okozott értékcsökkenés;
Kár alatt a vagyonban a bűncselekménnyel okozott értékcsökkenést kell
érteni, csalás vonatkozásában ezen túlmenően kárnak kell tekinteni az
igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
© Kolta Ádám 2013
44
Értelmező rendelkezések 459. § (1)
17. pont vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a
vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;
Vagyoni hátrány főszabály szerint a káron túlmenően az elmaradt
vagyoni előny is, a költségvetési csalás tényállása
alkalmazásában azonban a vagyoni hátrány eltérően
értelmezendő
28. pont üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan
vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén
rendszeres haszonszerzésre törekszik;
A törvény nem változtat az üzletszerű elkövetés fogalmán.
Az üzletszerűség megállapításának változatlanul két együttes
feltétele van:
a tárgyi oldalon- ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények
elkövetése, az alanyi oldalon-rendszeres haszonszerzésre
törekvés.
© Kolta Ádám 2013
45
Értelmező rendelkezések 459. § (6)
E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány
a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között
kisebb,
b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között
nagyobb,
c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között
jelentős,
d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között
különösen nagy,
e) ötszázmillió forint felett
különösen
jelentős.
© Kolta Ádám 2013
46
A bűncselekmény elemei
4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a
gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett
cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény
büntetés kiszabását rendeli
A bűncselekmény három eleme tehát:
-bűnösség (szándékosság/ gondatlanság)
-társadalomra veszélyesség (materiális jogellenesség)
-tényállásszerűség (büntetendőség)
Bármely elem hiányzik, nem beszélhetünk bűncselekményről
5. § A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan
elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden
más bűncselekmény vétség
© Kolta Ádám 2013
47
Az elkövetők
A bűnelkövetés lehet egyes személyek által és csoportosan
12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes
(a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a
felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek).
13.§ (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását
megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot,
kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben
levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi
tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére
szándékosan rábír
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak
szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell
© Kolta Ádám 2013
alkalmazni.
48
Régi magyar adószabályok,
nyilvántartások
Szt. István Dekrétumai II könyv 1.§.
„És ha valaki elrejti a tizedet, kilencz
részt adjon érte.”
(Állam közigazgatás 44 vármegyéből)
Szt. László Dekrétumainak Első
Könyvében, a 40. fejezetben:
„A püspök mindenből tizedet vegyen,
de ily módon: a püspök poroszlója
kérdezze meg a termés vagy a
barmok gazdájától, mennyije vagyon?
és ha hiszen az szavának, szedje a
tizedet a szerint; ha pedig nem hiszen,
esküdtesse meg és azután tizedeljen.
Gabonában pedig el ne fogadjon
elegyest, hanem külön-külön szedje.
© Kolta Ádám 2013
49
8. Felelősség, jogkövetkezmények
Egy cselekménynek több jogi
következménye lehet
Munkajogi
Polgári jogi
Szabálysértési jogi:
Közigazgatási jogi:
beosztott vagy vezető
vállalkozó, megbízott
bírság
engedély megtagadása,
visszavonása – bírság
Egyéb következmény: etikai ügy, kamarai tagság
felfüggesztése – kizárás
Büntető jogi:
büntető eljárás
© Kolta Ádám 2013
50
A gazdasági és jogi probléma felvetése
Értékközpontú Tulajdonosok: Csak vállalkozás értékének a növelése
számít.
Más érdekek
- tulajdonosi
- menedzseri
- munkavállaló
- vevő
- szállító( alvállalkozó)
- Hitelező, bank
Döntés
-
Menedzsment (jutalék)
Tulajdonos(profit)
A tulajdonosok nem tudnak valójában ellenőrizni (információs,
szakmai aszimmetria)
Ellenőrzési lehetőség adott
© Kolta Ádám 2013
51
Jogi felelősség elméleti modellje
Büntet
ő
jog
Szabálysérté
s
(bírság,
elzárás)
Munkajogi
(fegyelmi, illetve
maximalizált
kártérítés
Polgári jog
(teljes kártérítés)
© Kolta Ádám 2013
52
A vállalkozások felelősei
Jogforrások jellemzően
-2006. évi IV. törvény(tv.) - a gazdasági társaságokról(Gt.)
-1991. évi XLIX. tv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról(Cstv)
-1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről (Ptk)
-2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk.)
-2000. évi C. tv. a számvitelről (Szvt)
-anyagi és eljárási adótörvények
Ezzel egy hálót alkotnak(fékek és egyensúlyok rendszere)
Felelősségi háló kifeszítése
-vezetői felelősség
-tagi felelősség, többségi tulajdonos felelőssége
-volt tag felelőssége
-munkavállaló felelőssége
© Kolta Ádám 2013
53
A vezetői felelősség
Ügyvezetés egy döntéshozatali tevékenység, a társaság számára
cselekvési lehetőségek közötti választások sorozata, amely a
magánautonómia körébe tartozik, így a jogi szabályozás elsősorban
a társaság belső viszonyaira vonatkozik.
A belső jogviszonyokban kialakuló döntések, a külső jogviszonyokban
is következményekkel járnak.
A vezető tisztségviselő károkozása
-közvetett módon magatartásával a vállalkozás vagyonában
értékcsökkenést okoz
-közvetett módon, ha a harmadik személynek okozott kárért a
vállalkozás vagyonában kárként jelentkezik
A felelősség és az üzleti kockázat
© Kolta Ádám 2013
54
A vezetői felelősség
Gt. 22.§(2)Ptk. megbízásra vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok
Gt. 22.§(4) feladatát önállóan látja el, nem utasítható( kivételek)
Gt. 30.§ (1)főszabály a gazdasági társaság irányában fennálló
felelősség és az üzleti kockázat, wrongful trading, azaz a „jogszerűtlen
gazdálkodás” )
Cstv. 33/A § és a Ctv. 118/A.§ (3) bek fizetésképtelenségi helyzet
bekövetkeztét követően tanúsított magatartás miatt,
Büntetőjogi felelőssége
A vezető tisztségviselők felelősségének kérdéskörében el kell határolni
azt az esetet, amikor a társaság felhasználásával követ el
bűncselekményt és ezáltal okoz kárt harmadik személynek.
Ez nem minősülhet az ügyvezető tevékenység körébe eső
tevékenységnek, mert egyetlen gazdasági társaság tevékenységi
körébe sem tartozhat bűncselekmény elkövetésének az elősegítése!
© Kolta Ádám 2013
55
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó
felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség
elmulasztása 397. §
A gazdálkodó szervezet vezetője,
ellenőrzésre vagy
felügyeletre feljogosított tagja vagy
dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési
kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy
a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy
dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében
elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Ez a úgynevezett vezetői felelősség
Európai Közösségek pénzügyi érdekei miatt (nemzetközi
egyezményben vállalt kötelezettség)
Kiterjesztett felelősség: ok-okozati kapcsolat
© Kolta Ádám 2013
56
„Objektív vezetői felelősség" 397.
§
Speciális felelősségek: /314.§ (3) (4)/
-számviteli politika és a szabályozatok készítéséért és azok
betartatásáért,
-belső ellenőrzés ( folyamatba épített, vezetői és független belső
ellenőr) kialakításáért és annak működtetéséért, minőség ellenőrzés
-pályázati dokumentációk kezelése, tájékoztatás
Felelősök lehetnek, saját személyükben
(képzettség, folyamatos kötelező továbbképzés):
-könyvelő( regisztrált mérlegképes NGM lista)
-adószakértő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (regisztrált NGM
lista)
-belső ellenőr (regisztrált NGM lista)
-könyvvizsgáló(MKVK kamarai nyilvántartás)
© Kolta Ádám 2013
57
Büntető jogi felelősség az adójogban
Az adójogi felelősség megállapításának feltétele, hogy az adózó olyan
jogellenes magatartást valósítson meg, amely a közpénzügyi érdekek
sérelmét okozza.
A felelősség tényálláselemei:
-a jogellenes magatartás
-a közpénzügyi érdekek sérelme
-az előbbiek közötti okozati összefüggés
Az adójogi felelősség
-adóhiány, jogosulatlan felhasználás egyéb adójogi kötelezettség
megsértése, elmulasztása esetén is fennáll.
Az adójogi felelősség egyes esetekben objektív, más esetben
szubjektív( lehetőség van a kimentésre), ha az adózó az bizonyítja,
hogy úgy járt el, ahogy az
-az adott helyzetben általában elvárható,
- az tőle elvárható,
- késedelmét elháríthatatlan külső ok okozta
© Kolta Ádám 2013
58
Felelősségi kérdések 1.
A jogi személy esetén
A Btk. 396. §(régi 310.§) módosításának koncepciója, a vezetői
felelősség kiterjesztése
Jogi személy esetén
Alapvető szabályok
A vállalkozás is lehet vádlott!
Lehetséges szankciók:
-megszüntetés / Feloszlatás
-tevékenység korlátozása
- pénzbüntetés
+ ami még belefér (adó, GVH, PSZÁF)
+ nyilvánosság mindenki látja… (cégjegyzék)
© Kolta Ádám 2013
59
Felelősségi kérdések 2.
A régi Btk. 310. § adócsalás módosításának koncepciója közös
nevezőre hozni a költségvetést bevételi és kiadási oldalon sértő
magatartásokat.
A régi Btk. 310/A. § a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre
vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozójának felelőssége ha a
gazdálkodó szervezet érdekében követi el a költségvetési csalást!
A vezetői felelősség kiterjesztése
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben
meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat
benyújtásáig megtéríti.
A korlátlan korlátlan enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)-(6)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy
üzletszerűen követik el.
A korlátlan enyhítés nem vonatkozik a felügyeleti, ellenőrzési
kötelezettségét elmulasztó személy büntetőjogi felelősségét!
© Kolta Ádám 2013
60
Összegzés
Okozott vagyoni
hátrányt mértéke
Bűncselekmény
Szabadságvesztés
mértéke
(1)a)b)c)
500.000,-Ft -ig
Vétség
2 évig terjedő
(2) a)
5.000.000,-Ft –ig
nagyobb
Bűntett
3 évig terjedő
500.000,-Ft -ig
Bűntett
3 évig terjedő
50.000.000,-Ft –ig
jelentős
Bűntett
1-5 évig terjedő
5.000.000,-Ft –ig
nagyobb
Bűntett
1-5 évig terjedő
500.000.000,-Ft –ig
különösen nagy
Bűntett
2-8 évig terjedő
50.000.000,-Ft –ig
jelentős
Bűntett
2-8 évig terjedő
500.000.000,-Ft
felett
különösen jelentős
Bűntett
5-10 évig terjedő
50.000.000,-Ft –ig
különösen nagy
Bűntett
5-10 évig terjedő
396.§
(2) b)
Elkövetés módja
bűnszövetségben vagy
üzletszerűen
(3) a)
(3) b)
bűnszövetségben vagy
üzletszerűen
(4) a)
(4) b)
bűnszövetségben vagy
üzletszerűen
(5) a)
(5) b)
bűnszövetségben vagy
üzletszerűen
© Kolta Ádám 2013
61
1995
Mottó:
"Kétfajta paranoiás
van.
Az egyik, aki azt
hiszi, hogy üldözik,
a másik; aki azt
hiszi, hogy nem."
Köszönöm a figyelmet!
Kolta Ádám Sándor
kamarai tag könyvvizsgáló
okleveles adószakértő
igazságügyi könyv, adó - járulék szakértő
Panhans, Kolta és Társa
Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft.
(001461)
[email protected]
Vagyon és Közteher
Tervezés, Tanácsadás, Ellenőrzés, Könyvvizsgálat és Szakértés
vám-, jövedéki-, járulék-, környezetvédelmi termékdíj- és adóügyek
© Kolta Ádám 2013
63