Transcript Magyarország külpolitikai helyzete 1945-47

A fegyverszüneti
megállapodástól a Párizsi
békeszerződés aláírásáig.
Magyarország külpolitikai
helyzete.
PTE, Modernkori Történeti Tanszék, Rab Virág
Témák ismertetése
•A fegyverszüneti szerződés aláírása
•A nemzetközi elszigeteltség lazulása és az INK diplomáciai elismerése
a SZU által
•Kereskedelmi kapcsolatok alakulása
•Németek kitelepítése
•Magyar-csehszlovák lakosságcsere
•Békecélok, a béke előkészítése
•1946. áprilisi Moszkvai hivatalos látogatás
•A Külügyminiszterek Tanácsának hozzáállása a magyar békeszerződés
tervezetéhez 1946.05.07.
•A kormányküldöttség Washingtonban, Londonban, Párizsban
•A párizsi békekonferencia
Magyarország külpolitikai helyzete és a
fegyverszünet
Nemzetközi szerződések
Politikai és diplomáciai keretek
Megállapodások
Közös nyilatkozatok
Atlanti Charta 1941. 08. 14.
Teheráni értekezlet 1943. 11. 28- 12. 02.
1944. októberi moszkvai Churchill-Sztálin csúcstalálkozó
Nagyhatalmak képviselete a térségben
SZOVJETUNIÓ
Nincs átfogó, írásban rögzített külpolitikai elképzelése a térséggel
kapcsolatban
CÉLja: saját biztonság, befolyása kiterjesztése
népfrontpolitika
szellemében
koalíciós
kormányok
Baráti
külpolitika
Államberendezkedés
demokratikus átalakítása,
fasizmus intézményeinek
felszámolása
1944. 09. 28. magyar delegáció
a háborúból való kilépés előkészítése
Horthy elfogadta a feltételeket, de
mégsem lépett életbe október
15-i kiugrási kísérlet kudarca
1944. októberi százalékos
megállapodás. (tisztázatlan) A
szovjetek éretlmezése: a
százalékarányok a
fegyverszüneti egyezmények
végrehajtására vonatkozó
SZEB döntési rendjére
vonatkoznak. Tehát a szovjet
elnöknek döntő szava lesz!
Moszkva
Molotov (külmin.) átadta a Faragho
G. vezette magyar küldöttségnek az
előzetes fegyverszüneti tervezetet.
Ezt csak megerősítette a Vörös Hadsereg
előrenyomulása
Nyilvánvalóvá vált, hogy
a SZU-nak szinte
kizárólagos befolyása lesz
a közép-európai ügyek
intézésében!
NB tudomásul vette a
helyzetet
Az USA hallgatólagosan,
de elfogadta
A szovjet kormány széles körű
felhatalmazást kapott szövetségeseitől a
demokratikus magyar nemzetgyűlés és
kormány létrehozásához
Az INGY és INK csak akkor
tudja gyakorolni törvényhozó és
végrehajtó hatalmát,
ha teljesül egy NEMZETKÖZI
FELTÉTEL, a fegyverszünet
aláírása.
Fegyverszüneti Egyezmény
Moszkva, 1945. január 20.
Szövetséges szocialista Szovjetköztársaságok-Egyesült Brit Királyság és Észak
Írország-Amerikai Egyesült Államok-Magyarország
Vorosilov-Gyöngyösi János, Vörös János, Balogh István
1.
•
•
•
•
Magyarország de facto kiszállt háborúból
Magyarország hadat üzen
Németországnak
lefegyverzi a német fegyveres
erőket és hadifogolyként átadja,
internálja a német állampolgárokat
8 nehézfegyverzetű
gyaloghadosztályt bocsát a
Szövetséges (szovjet)
Hadseregfőparancsokság
rendelkezésére
A magyar fegyveres erőket a SZEB
felügyelete alatt békeállományba
helyezik
ÁM
Az INK tisztázatlan alkotmányjogi
körülmények között született és
bejelentett hadüzenete nyomán
Magyarország de jure hadviselő fél
maradt.
2. A 1937-es határok mögé vonul
vissza
3. A szövetséges csapatok számára
szabad mozgási lehetőséget
biztosít az ország területén, a
csapatszállításokat saját
felszerelésein, költségén
elősegíti
4. Szabadon bocsátja, ellátja a
szövetséges hadifoglyokat és
internáltakat
5.Állampolgárság, nemzetiség,
vallási meggyőződés, vagy az
Egyesült Nemzetek iránti
rokonszenv miatt őrizetben
levőket szabadon bocsátja, a
sérelmes tv-ket hatályon kívül
helyezi
6. Minden vagyont, amelyet Mo.
az Egyesült Nemzetek
területéről Mo-ra szállított,
visszaszolgáltatja.
7. Minden Magyarország területén lévő
német katonai tulajdont – német
flotta hajóit is !– kiszolgáltat a
Szövetséges (szovjet)
Főhatóságnak
8. A SZEB engedélye nélkül vagyon,
értékek, valuta (amely német
tulajdonú) az ország területét el
nem hagyhatja.
9. A Duna kikötőiben található hajókat
a Szövetséges (szovjet)
Főhatóságnak ki kell szolgáltatni,
hogy azt a németek ellen
bevethesse
10. Minden magyar hajó (külföldön is)
a SZszF ellenőrzése alá került
11. Eszközöket, szolgáltatásokat,
árukat és kifizetéseket köteles Mo.
a SZszF részére biztosítani
12.Az okozott károkat részben meg
kell téríteni. 300 millió dollárt 6 év
alatt kell kifizetni áruban. Ebből
200 millió a SZU-é, 100 millió
Csehszlovákiáé és Jugoszláviáé.
13. Magyar területen a háború előtti
helyzetet állítja vissza,
visszaszolgáltatja az Egyesült
nemzetek és országaik tulajdonát
14. Közreműködik a háborús bűnösök
letartóztatásában, az érdekelteknek
való kiszolgáltatásukban és az
ítélkezésben
15. Feloszlatja az összes
Magyarországon levő hitlerbarát vagy
más fasiszta politikai és katonai jellegű
szervezetet és azokat is, amelyek az
Egyesült Nemzetekkel szemben
ellenséges propagandát folytatnak.
16. Irodalmi termékek behozatala,
terjesztése, színielőadások rendezése,
mozgóképek bemutatása, a
rádióállomások, a posta, a távíró, a
távbeszélő működése a SZszF-gal való
megállapodás alapján történik.
17. A magyar polgári közigazgatást
vissza állítják mindenütt, az arcvonaltól
legalább 50-100 km-re, emellett a
magyar közigazgatási szervek
végrehajtják a SZszF utasításait.
18. Szövetséges Ellenőrző Bizottságotot állítanak fel, amely szabályozza és
ellenőrzi a fegyverszüneti feltételek
végrehajtását. A SZEB a SZszF elnöksége
alatt és az Egyesült Királyság és az
Egyesült Államok képviselőinek
részvételével működik.
19. A két bécsi döntést (1938. 11. 2. és
1940. 08. 30. ) érvénytelenítették.
20.A feltételek aláírásukkor életbe lépnek.
A teljes szöveget lásd. in: Magyar
Törvénytár 1943-45. tc-kek Szerk.
Vincenti Gusztáv és Gál László Bp.,
1946. Franklin 73-77.
Magyarország nemzetközi elszigeteltsége lazul
A Szovjetunó magatartása a szerződés után
Vorosilov a SZEB szovjet elnöke MÁR a szövetséges hatalmak nevében
kér(het)te számon azoknak az intézkedéseknek az életbeléptetését,
amelyekre az INK Moszkvában kötelezettséget vállalt.
A 3 nagyhatalom magatartása a szerződés után
Jalta 1945. 02. 04-11.
Churchill, Roosevelt, Sztálin: a háború utáni rendezés kérdései
Egybehangolt közös eljárás kidolgozását ígérték. A csatlósokat segítik
fontos politikai és gazdasági kérdések demokratikus eszközökkel való
megoldásában, belső békéjük megteremtésében.(konkrétumok nélkül)
és „Eu. 2 érdekszférára osztását fogadják el.”
Együttműködés mutatkozik a 3 hatalom között a végső győzelem
elérése érdekében
Az USA magatartásának
alakulása
•1944 nyarán elfogadta a brit kormányfelfogást (1943), hogy a háború után a magyar állam
függetlenségét helyre kell állítani.
•1944. szeptemberében fogalmazták meg először részletesen a Mo. jövőjét illető
elképzeléseket. Ezek szerint Mo-on is ideiglenes kormányt kell alakítani, de lehetőleg a
kommunisták nélkül.
•A jaltai értekezlet idején felmerült, hogy Olo-ból bombázó- és vadászgép kötelékeket
telepítenének Mo-ra.
•Shoenfeld, a bp-i amerikai misszió vezetője 1945. 05. 26-án közli, hogy nem hivatalos
képviselőt fogadnának Washingtonban. A magyar kormány „elbaltázta.”
•1945. szeptember 25-én hivatalosan bejelenti a diplomáciai kapcsolatok felvételét
•A Tildy kormányt elismeri 1945. november 15.
•Az amerikai külpolitikát 1945-ben 2 óhaj határozta meg: 1.Oro-gal a szövetség fenntartása és
2. oroszbarát, de nem kommunista kormányok. 1947 elejére viszont kikristályosodik az USA
szovjetellenes világpolitikája.
NB külpolitikája
Mo. felé
Alapvetően meghatározta politikáját az
1.
USA-tól való függőség és hogy nem kerülhet vele komolyabban szembe, és
2.
hogy, a Balkánon és a Duna medencében – Dél-Ausztria és Görögország
kivételével - a háború végén angolszász haderő nem lesz.
1944. okt. százalékegyezmény
1944. nov. Churcill De Gaulle-hoz: Oroszország most „éhes farkas a nyáj közt, de
a falás után jön majd az emésztés problémája.”
1945. első felében passzív, még a SZEB angol missziója is
1945. második felében azonban szimpatizált az demokratikus átalakulással
Magyarország viszonya szomszédaihoz
A MNFF programja
Demokratikus külpolitika
Együttműködés az „összes környező
országgal”
A múlt sérelmei nehezítik, kezdetben lehetetlenné teszik, majd
megmutatkozik az együttműködés lehetősége
Az új Jugoszlávia
részéről (Tito)
1947. 10.
Bp-i beszéd
Románia
1945. 03. 06.
Petru Groza
Csehszlovákia
K. Gottwald 1945. 04. 05-i programbeszéde
„Mo-hoz való viszonyunkban a kormány teljesen kihasználja a
fegyverszüneti helyzetet, amely, hála a SZU segítségének, oly
jelentős előnyöket biztosított Csehszlovákiának. Később, a
magyar megszállók jogtalanságainak és gonosztetteinek
jóvátétele után, a kormány támogatni fogja azokat a
törekvéseket, amelyek célja, hogy az új és valóban
demokratikus Mo-ot éppúgy mint a független és demokratikus
Ausztriát közelebb hozzák a szomszédos szláv nemzetekhez és
államokhoz”
Hasonlítsuk össze a következőkkel
„Ami Lo-ot illeti, a kormány arra fog törekedni, hogy az
áldatlan múlt feledésbe merüljön és hogy Csehsz-nak az új Lohoz való viszonya kezdettől fogva új alapra, a szláv testvériség
alapjára épüljön.”
Ütközőpontok
földrendelet
Potsdam 1945. 07. 17-08.02: SZEB
módszereinek felülvizsgálata
(atombomba! Figyelmeztetés a SZU felé)
Probléma: az angolszászok nem
versenyezhettek egyenlő esélyekkel a SZUval a politikai befolyásért. Nem tudták
akaratukat a SZU-ra kényszeríteni
.
Külügyminiszterek tanácsának Londoni
értekezlete1945. 09.11-10.02.: minden
kérdésben eltérés. Legnagyobb vita a
legyőzött államok megítélésében
mutatkozott. Az értekezlet eredménytelen.
választások (amerikai beavatkozási igény)
A koalíciós pártok viszonya a nagyhatalmakhoz
MKP: 1945 második felében nem tett
különbséget az USA és NB politikája
és magatartása között. Mindkettőt
olyan imperialista hatalomnak tartotta,
amelyek akadályozzák a baloldali
politika érvényre jutását Mo-on.
SZDP: NB-át munkáspárti
kormánya révén a a
szociáldemokrata politika
legfőbb eu-i megteremtőjének
tekintette, komoly reményeket
fűzött hozzá.
NPP: NB-át az MKP-hoz
hasonlóan látja, de az MKP
szovjetbarát magatartásától
elzárkózik. Ebben az FKGPhoz közelít, akit nyugatbarát
magatartás jellemez.
Az INK diplomáciai elismerése a SZU által
ugyan azon a
napon, 1945.
szeptember 25.
A különbség
Ezek a feltételek azonban nem
igényeltek új intézkedést,
lényegében megegyeztek a szöv.
hatalmak ide vonatkozó jaltai,
illetőleg potsdami
állásfoglalásaival.
A diplomáciai
kapcsolatok felvételére
történt hivatalos
bejelentés az USA és a
SZU részéről
Feltételekkel (USA)
Feltétel nélkül (SZU)
A tényleges diplomáciai
kapcsolatok felvétele
már nem párhuzamosan
történt.
1945.
12. 02
1945.
11.15.
Kereskedelmi kapcsolatok alakulása
„magánkompenzációk” alapján bonyolított megállapodások, ahol
nem garantálják a megállapodás végrehajtását
Magyar-román szerződés (1945.
07)
Magyar-csehszlovák (1945. 08.)
Első a sorban
Koksz, mg-i felszerelések,
szerszámgépek importja
Só, fa importja
Olajtermékek exportja
Vastermékek, cukorrépa, vetőmag
exportja
Magyar- szovjet 1945.08.27. (1946.12.31-ig) 30 millió dolláros értéket képvisel
Gyapot, koksz, vasérc, réz, ón, szóda, fa, gépkocsialkatrész importja
Kőolajtermékek, gyümölcs, konzerv, paprika, optikai műszerek, rádiófelszerelések, gyógyszer, távbeszélők és távírók exportja
Gerő és Mikojan írták alá
Probléma
1945.12.25.ratifikálták
A szovjetek hosszú lejáratú, szorosabb
együttműködést szorgalmaztak
Gerő és Miklós ezt
előzetesen szentesítette
Polgári körök és kisgazdák
tiltakoztak
Semlegesíteni
akarják
Tiltakozik az USA
és NB is
1.
NB-val és az USA-val köthető kereskedelmi
kapcsolatok lehetőségét szondázzák
2.
Az INK amikor 10.15-én elfogadta a
magyar-szovjet gazdasági szerződést, 2
lényeges módosítást iktatott be: 1. Nem bír
kizáró jelleggel 2. Elsősorban azokra a német
javakra vonatkozik, amelyek a potsdami
tárgyalások alapján a SZU által Mo-on
igénybe vehetők.
USA: Ellentétesnek ismeri el a Mo-gal
1924.11.24-én kötött szerződésével. (e szerint a
legnagyobb kedvezmény elvét igényelte az
USA, főleg a kőolajlelőhelyekre vonatkozólag)
NB: …1926-os angol-magyar ker. szerz-re
hivatkozva, amely a legnagyobb nemzetközi
kedvezmény alapján áll.
Csakhogy konkrét
javaslatokat nem
tettek, vártak a
A nyugati szövetségesek passzivitása végül szabad utat nyitott a
békeszerz-re!
SZU előtt a magyar gazdaságba
A mo-i német lakosság kitelepítése
Potsdamban kimondták, hogy „A három kormány minden vonatkozásban
megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy a Lo-ban, Csehsz-ban és Mo-on
maradt német lakosságnak vagy egy részének Németországba történő
áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani.” Potsdam
előzménye : ellentétes célzattal és oldalról már felvetődött a németek kitelepítésének kérdése
korábban is. Hitler akarta (1942/43) az általa megszállt lengyel és szovjet területekre telepíteni a
Mo-on, Jugo-ban és Ro-ban élő németeket. A londoni csehsz. emigráns kormány a
szudétanémetek háború utáni kitelepítését szorgalmazta, amit a nyugati szövetségesek
respektáltak is.
A kitelepítés indítékai Mo-on nem azonosak a csehszlovák és lengyel
esettel. A Mo-i kitelepítést nem annyira a magyar, hanem inkább a
csehszlovák kormányszervek szorgalmazták, azzal a céllal, hogy a
németek helyére telepítsék a szlovákiai magyarokat.
Végrehajtását Mo-on a SZEB-re bízták.
1945. februárjában kezdődött
A koalíciós pártok és a „svábkérdés”
MKP: a kérdést a fasizmus maradványai felszámolása részének
tekintette
NPP (Kovács Imre): erős nacionalizmus jellemzi. Jelszava: „Ki az
országból a sváb hazaárulókkal”
FKGP: kitelepítés mellett foglalt állást
SZDP: a leghalványabban, de a többiekhez hasonlóan foglalt állást
1945. május 14. Pártközi értekezletelfogadták a következő elvet:
„Magyarországon nincs svábkérdés, csak a német fasiszták
kérdése van.”
1945. augra változás köv. be egy-egy párt magatartásában: az
FKGP aktivitása lefékeződött.
1945. nov. közepéig csak 70.000 német
lakost bíráltak el
30% nem volt kapcsolata a
Volksbunddal
lassú
38% tagja vagy vezetője volt
hitlerista szervezetnek
32% Volksbund-támogató
A németek ingatlanának kb. 40%-a
ítélhető elkobzásra
Nagy Imre kimutatása 303.419 nevet tartalmazott, a SZEB 500 e fő
kitelepítéséről beszélt No. amerikai megszállási övezetébe
A SZEB 1945. november 28-án ütemtervet készített a kitelepítéshez
1945. dec. 29. kormányrendelet: „No-ba áttelepülni köteles, aki a legutóbbi
népszámlálási összeíráskor német nemzetiségűnek, vagy nyelvűnek vallotta magát, vagy
aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, aki Volksbundnak, vagy más
fegyveres német alakulatnak tagja volt. ”
Diplomáciai bonyodalmak kísérték a kérdést. (főleg az USA-val)
A magyar-csehszlovák lakosságcsere
kiindulópont
A Csehszlovák nemzeti állam megteremtésének
programját 1942/43 fordulóján Bene a
köztársasági elnök és a londoni emigráns kormány
kiegészítette a magyar nemzetiségű lakosság
kitelepítésének konkrét követelésével.
A nyugati nagyhatalmak válasza elutasító
Bene kész
helyzet elé állít
Bene 1945.02.06. rádióbeszédében bejelentette „elő
kell készítenünk németjeink és magyarjaink ügyének
végérvényes megoldását, mert az új köztársaság
csehszlovák nemzeti állam lesz. ”
A SZNT 4/1945. sz. rendelete: a német, a magyar, a
szlovák árulók 50 ha-nál nagyobb földbirtokait
elkobozzák.
1945.04.04. Benes kinevezi Fierlingert kormányfővé. KASSAI
PROGRAM
8. fejezet
1. „a csehszlovák állampolgárságot csak azoknak a magyar
nemzetiségű lakosoknak hagyják meg, akik antifasiszták volta,
részt vettek a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott ellenállási
mozgalomban, vagy pedig üldözték őket a köztársasághoz való
hűségükért”
2. „a többi magyar nemzetiségű lakos csehszlovák állampolgársága
megszűnik, de lehetővé teszik nekik az optálást, minden ilyen
irányú kérelmet külön vizsgálnak meg”
3. „azok a magyar nemzetiségű személyek, akik bűntényt követtek
el a köztársasággal vagy más nemzetekkel szemben, főképp a
SZU ellen, bíróság elé kerülnek, megfosztják őket csehszlovák
állampolgárságuktól és örökre kitiltják őket a köztársaság
területéről.”
A magyarok diszkriminálása
Politikai pártokban
Tömegszervezetekben
Magyar
nemzetiségű
közalkalmazottak
elbocsátása (SZNT)
Iskoláikat
elvette
Magánalkalmazottak
menesztése
(SZNT)
Az általuk lakott
településeken nem
lehetett nemzeti
bizottságot
alakítani
Kis-és
középüzemeiket,
műhelyeiket,
lakásaikat elvette
A potsdami értekezletet is elutasítja Csehszlovákia
kérését
1945.10.01. 88/1945. Közmunkára
kötelez, lakóhelytől távol
Magyar
reakció
Gyöngyösi külmin. félhivatalosan válaszolt: A magyar
kormány népcserét vagy kitelepítést a maga részéről soha nem
kezdeményezne, és ahhoz csakis nemzetközi megállapodás
alapján járulna hozzá. A Mo-on élő nemzetiségek számára
teljes egyenjogúságot biztosít az INK politikai, gazdasági és
kulturális téren egyaránt. Ha azonban a magyarországi
szlovákság szívesebben választanák hazájukat,
Csehszlovákiát, ennek útjába a magyar kormány semmiféle
akadályt nem gördít….
NB. és az USA is ellene foglalt állást.
Tárgyalások
Az USA és a SZU szerint is a két államnak kell
megoldania a csehszlovákiai magyar lakosság problémáját
1945.12.03-06. Prága I. (eredménytelen)
1946.02.06-10. Prága II. megállapodás jött létre a két kormány
között, amely az együttesen kidolgozott magyar-csehszlovák
lakosságcsere-egyezmény-tervezetben öltött testet. E szerint a
magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy a mo-i szlovákok
önkéntesen áttelepülhessenek Csehszlovákiába. Az áttelepülés
ösztönzése érdekében propagandát fejthetnek ki a szlovákok
körében, szlovák nyelven. Minden érinett községben 2 nyilvános
ülést tarthatnak. 1946.02.27-én Bp-en írták alá
A megállapodás értékelése: nem két egyenjogú állam, hanem egy győztes és egy
legyőzött megállapodása volt.
Lakosságcsere a gyakorlatban
•1946.03.04. Csehszlovák Áttelepítési Bizottság megkezdte munkáját.
•Kiadta heti 3szor a Sloboda című lapot.
•Másfél hónapon át napi 30 percbe a CSÁB rendelkezésére állt a bp-i rádió
•Földöz jutás lehetőségével csábítottak
•Azt terjesztették, hogy aki most nem megy, azt később kényszeríteni fogják
•A Nagy Ferenc kormány hivatalos nyilatkozatot adott ki , hogy
elmondja:szabadon távozhat aki akar, jogvédelemben részesül, aki marad, a kitelepülés
soha sem kényszer, a kitelepülők vagyonukban sérelmet nem szenvednek, magyar
állampolgárt az ország elhagyására nem kényszerítenek, minden magyar állampolgár a
magyar törvények védelme alatt áll, és állni fog a jövőben is.
•Benes a kitelepítésekkel elégedetlen volt, égy további 200 e magyar egyoldalú
kitelepítését kérte a nagyhatalmaktól. A határ menti magyarok ezreit Morva- és
Csehországba deportálta.Mo. a területtel együtt fogadta volna a magyarokat. Ez a
megoldás nem érdekelte Benest.
Számok
Áttelepülésre jelentkező
szlovákok
92.390
Elhagyta Mo-ot
73.273
A kitelepítésre kijelölt
magyarok
105.047
A Mo-ra települők
68.407
6000
önkéntes
Békecélok és békeelőkésítő tevékenység
állomások
1945.12.16-18. A szövetséges nagyhatalmak
külügyminisztereinek moszkvai értekezlete
Mo. szempontjából ez azt jelentette, hogy megnyílt
az út a békekötéshez, s ezzel az ország teljes
szuverenitásának visszaszerzéséhez
Dessewffy Gyula autonómiát és
népcserét kívánt, Révai József
erre nacionalista „Don
Quijote”-nek nevezte. Darvas
József elítélte a sovinizmus
„újjáéledő jelenségeit”. Kovács
Imre az etnikai határok igényét
állította előtérbe. A szocdemek
a demokrácia mellett, D. Gy. és
K.I. ellen írtak.
Megkezdődhetett a koalíciós pártok békeelőkészítő
bizottságainak megalakítása és a békecélok közös
kimunkálása
sajtóvita, amit az FKGP
robbantott ki. Mo. békekilátásainak latolgatása,
elsősorban területi kérdésekkel kapcsolatban. (a
leggyakrabban előforduló fogalmak: nacionalizmus,
sovinizmus) Lényegében a sajtóvita nem tudott
hozzájárulni ahhoz, hogy egységes vélemény
alakuljon ki a békeelőkészítést illetően.
problémák
FKGP nem jelenik meg 1946.01.23.a pártközi értekezleten,
hogy a békeelőkészítéssel kapcsolatos kérdéseket megvitassa
Az SZDP akciót indít Gyöngyösi megbuktatására
Az NPP kritizálja a külügyminisztert, majd újabb
időpontot javasol pártközi értekezletre
Békeelőkészítő programok a koalíciós pártok részéről
FKGP proklamációval nyit: a Párizs környéki békék nem biztosítottak tartós békét.
Ezért a következőket tartja szükségesnek figyelembe venni:
1.
A, nemzetiségi és területi elv összehangolása
B, az államok és népek közötti ellentétek levezetése
C, az érdekelt országok gazdasági együttműködésének biztosítása
2. Határkérdések
Erdély tekintetében két változatot is javasol, mindkettőt Mo. javára
Csehszlovákiával kapcsolatban a lakosságcsere után a területi és nemzetiségi
kérdés összhangba hozását javasolja
Jugoszláviával és Ausztriával kapcsolatban területi igénye nem volt
3. Gyakorlati intézkedések
Még csak az FKGP-nak van programja, amikor 1946.03.06-án pártközi értekezletet tartanak.
Az derült ki, hogy területi kérdésekben nincs egységes nézet, kiv. Jugo. tekintetében.
SZDP (Szalai Sándor) szerint a magyar-román határ kérdésében az
amerikaiak „némileg rugalmasabbak” az angolok „nem teljesen
merevek.”
Lényegében politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogegyenlőséget, a
népek önrendelkezési jogának érvényesítését követelte, nemzetiségre,
fajra, vallásra és nemre való tekintet nélkül minden állampolgár számára.
a.
A magyar nép politikai, gazdasági, kulturális és szociális
életlehetőségeinek megteremtése
b.
A feudalizmust megsemmisítő magyar demokrácia fennmaradásának és
további kifejlesztésének biztosítása
c.
A dunai államok kötelezése a legmesszebbmenő gazdasági együttűködés
felvételére
d.
Önkéntes kivándorlásoktól eltekintve meg kell tiltani a demokratikus és
államhű néprétegeknek, nemzetiségi, faji és vallási közösségeknek az
ország területéről való kitelepítését, ill. az o. területén való mesterséges
széttelepítését.
MKP szerint Moszkvába kormányküldöttséget kell meneszteni a magyarszovjet kapcsolatokkal, jóvátétellel és béketárgyalásokkal kapcsolatos
problémák megvitatására.
Kapcsolatfelvételt ajánl jugoszláv és román kommunista vezetőkkel.
Elítélte a nacionalizmus és irredentizmus minden formáját.
NPP Kovács Imre, Darvas József, Farkas Ferenc
A legkevésbé informált, nemzetközi kapcsolatai nem igen voltak, a
szövetséges nagyhatalmak képviselőivel nem igen érintkezett
Külügyminisztérium tevékenysége önálló úton haladt. A kormányzó pártok
békeálláspontját alig ismerte. Memorandumot intézett a szöv. nh-hoz
1946.02.01-én. Ebben konkrétan a területi kérdésekre nem utalt, csak a
rendezésnél figyelembe veendő alapelvekre:a, területi és nemzetiség kérdés
összhangba hozatala b, gazdasági, kulturális együttműk. biztosítása, c, az
államközi, poli és társadalmi ellentéteket okozó tényezők kiiktatása.
Miután a területi kérdésekben a pártok nem voltak közös nevezőn, így a
Külügyminisztérium dipli előkészítő tevékenysége is állt.
A nagyhatalmak Magyarország jövőjéről
A Külügyminiszterek Tanácsának 1945. évi londoni értekezlete: itt érintették először
részletesebben Magyarország jövendő határainak ügyét A magyar-jugoszláv, csehszlovák, -osztrák határok tekintetében vita nélkül az 1938 előtti határokat állították
helyre. (Az amerikai külügyminiszter a magyar-román határ Mo. javára történő
módosítását vetette fel, kétoldalú előzetes tárgyalásokat ajánlva az érdekelteknek. A
francia és brit külügyminiszter támogatta a javaslatot. Molotov elvetette.) Döntés nincs.
1945/46 fordulóján felmerült, hogy a kérdést ne a békekonferencián, hanem az ENSZ
keretein belül oldják meg.
1946.04.05-i amerikai feljegyzés a magyar-román határ kérdésében (maradna a 38-as
határ, de Erdélyből egy kisebb részt Mo-nak juttatnának.A britek már a szovjet javaslat
mellett vannak!)
A magyar-csehszlovák határ ügyében leszögezték, hogy azt bilaterális alapon a két
érdekeltnek kell elintéznie.
1946.05.07. KülMinTan. A trianoni határok maradnak, minden esetben.
Sajnos a mo-i koalíciós pártok nem igen voltak otthon a szövetséges hatalmak
békeelképzeléseiben, így nem is tudták azokat kellően mérlegelni. Ám a szomszédos
államok békeelőkészítését sem követték kellő figyelemmel.
A békeelőkészítéséssel kapcsolatos
gazdasági jellegű kérdések
Megakadályozható-e a szovjet gazdasági monopólium kialakulása
Mo-on? Igen, kölcsön révén.
A USA ha nem is a legkedvezőbb feltételekkel, de segítséget ajánl
NB. megkötések mellett mutat csak hajlandóságot
•
Az USA ausztriai és ny-no-i megszállási övezetében lévő magyar
javak és értékének sorsa
•
Pan American Airways (MASZOVLET)
•
Gordon Ferenc pénzügyminiszter memoranduma (az ország
gazdasági és pénzügyi helyzetének megvizsgálására és a nyújtandó
segítség megvitatására ang-am-szov. bizottság kiküldését kéri)
A magyar kormányküldöttség 1946. áprilisi moszkvai hivatalos
látogatása
Kormányküldöttség
Nagy Ferenc vezette
Sztálinnal és
Gyöngyösi János min.
Gerő Ernő min.
Molotovval tárgyaltak
Szakasits Árpád
min.elnök helyettes
Célja a kétoldalú kapcsolatok további javítása és kedvezőbb feltételek teremtése a
magyar békecélok számára.
Eredménye a,területi kérdésekben szinte semmi, b,gazdasági téren minden, amit
akartak (15+6 millió) elengedése. c,A koalíció pártjai kezdetek egyre jobban egy
nevezőre jutni, nagyobb hangsúlyt fektettek az ország nemzetközi helyzetére, bár túl
nagy reményeket fűztek a SZU-hoz.
A külügyminiszterek Tanácsának 1946. május
7-i ülése
Helye, ideje
Célja
Hatása
Párizs, 1946.04.25-07.12
a béketervezetek megszövegezése
A magyar koalíció pártjai körültekintőbben kezdtek foglalkozni
a békecélokkal. Javaslataik kissé letisztultak, világosabbá,
homogénebbé váltak, de az ellentmondásokat teljes mértékben
nem tudták kiküszöbölni.
Sokkoló
Lényege, hogy valamennyi határ tekintetében, beleértve a
magyar-románt is a trianoni határokat fogadták el.
Washington-London-Párizs
w
Truman elnökkel
Byrnes külügyminiszterrel
Acheson államtitkár-helyettessel
Magyar békecélok megismertetése
Óhajok 1, 1946.05.07-i határozat felülvizsgálata (sikertelen) Az amerikaiak
közölték, hogy a SZU döntése volt, ha ők újra felvetik a kérdést akkor
Amerika támogatni fogja azt
2, gazdaságiak MNB (40 millió dollárra becsült) aranykészletét
visszakapják (sikeres), a fasiszták által 1945 jan. 20. után elhurcolt
magyar javakat visszajuttatják (sikeres), 10 millió helyett 15 millió
dolláros hitel (sikeres)
L
Attlee
Hűvös hangulat
Noel-Baker
A Tanács az orsoszok véleménye alapján döntött- mondták a britek (a május
7-i döntés felülbírálatával kapcsolatban.)
Egyetlen kérdésben sem ígért támogatást
„Nem tartják egy kissé szokatlannak, hogy egy vesztes ország számára
kérnek támogatást egy győztessel szemben”
P
Bidault
Teljesen reménytelen
Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy a „fő
kérdésekben hallassa a hangját.”- válaszolták a kérésekre.
A párizsi békekonferencia
1946. július 29Nézeteltérésekkel indult, hátterében az USA és SZU közötti hatalmi-politikai
ellentétekkel (2 héten át csak ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak). Időt nyert a
magyar delegáció.
Gyöngyösi (a magyar delegáció vezetője) augusztus 14-én 22 e km2 átengedését
kérte Romániától közel 2 millió lakossal, és területi autonómiát a
Székelyföldnek. Az amerikaiak azt tanácsolták fogják vissza a számokat. Így a
22 e km2-ből 4 e km2 lett, a 2 m-ból 0,5 m. Ám így sem támogatta azt egyik
nagyhatalom sem. Szeptember 5-én véglegesítették a Tanács május 7-i döntését.
A csehszlovák békedelegáció felújítva 1919/20-as követeléseit, igényt nyújtott
be a Pozsonnyal szemben, a Duna jobb partján lévő 5 helységre. Ezt a
konferencia részben fogadta el. Dunacsúnt, Horvátjárfalut, Oroszvárt, összesen
43 km2-t, ítélt Csehszlovákiának.
Párizsi Békeszerződés szerkezete
Párizs, 1947. február 10. és 1947. szept.
17-én lépett életbe  1947:XVIII.
törvénycikk
Mindazon államok képviselői aláírták, akik
egymással hadiállapotban álltak.
A békeszerződés bevezetője (Magyarország
mely állammal és mikor került
hadiállapotba), 8 rész, 42 cikk, 6
melléklet, 2 függelék.
I.
rész: Magyarország határai;
II.: politikai rendelkezések;
III.: katonai rendelkezések;
IV.: a szövetséges haderők visszavonása;
V.: jóvátétel és visszaszolgáltatás;
VI.: gazdasági rendelkezések;
VII.: a Dunára vonatkozó
rendelkezések;
VIII.: záró rendelkezések
I.számú melléklet: Magyarország
határai térképeken;
II.: katonai és légi kiképzés
meghatározása;
III.: hadianyagok meghatározása;
IV.: különleges rendelkezések
bizonyos javak
tekintetében;
V.: szerzõdések, elévülések,
forgatható értékpapírok;
VI.: bírói határozatok. Függelék:
Atlanti Charta (I.),magyar
fegyverszünet 1945 (II.).
A békeszerződés legfontosabb gondolatai
A békeszerződés semmisnek nyilvánította a területváltozásokat.
Magyarország határait az 1938. jan. 1-ei állapotnak megfelelően állította
vissza, azzal az eltéréssel, hogy a pozsonyi hídfő kiszélesítése céljából
Magyarországot 3 község (Oroszvár, Dunacsún, Horvátjárfalu)
átengedésére kötelezte Csehszlovákiának. Magyarország kötelezettséget
vállalt, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat minden,
magyar fennhatóság alá tartozó személynek biztosítja, megszünteti a faji
alapon és az antifasiszta tevékenység megtorlására foganatosított
intézkedéseket, hogy ilyeneket a jövőben sem hoz, s hogy a jövőben
nem engedélyezi a fasiszta és revizionista szervezetek működését. A
katonai rendelkezések szerint Magyarország 65 ezer fõs szárazföldi
haderővel rendelkezhet, valamint 5 ezer fős, 90 repülőgéppel felszerelt
légierőt tarthat fenn. A békeszerződés megtiltotta atomfegyverek, saját
meghajtású vagy irányított lövedékek birtoklását, illetve rendelkezett a
magyar hadifoglyok hazaszállításáról.
A jóvátételt illetően a békeszerzõdés 300 millió, 1938-as
vásárlóértékű dollár megfizetésére kötelezte Magyarországot,
amelyből 6 év alatt 200 milliót a Szovjetuniónak, 100 milliót 70:30
arányban megosztva Jugoszláviának és Csehszlovákiának kellett
átengednie. Ez az összeg részlegesnek minősült. A jóvátételként a
Szovjetuniónak szállítandó áruk jegyzékérõl az 1945. jún. 16-ai
jóvátételi szerződés intézkedett. A 27. cikk elrendelte a zsidókkal
szemben hozott hátrányos rendelkezésekkel érintett javak, jogok és
érdekek teljes visszaállítását vagy méltányos kártalanítás nyújtását.
A 29. cikk lehetőséget biztosított a Szövetséges és Társult
Hatalmaknak, hogy területükön a kölcsönösség nélkül
lefoglaljanak, visszatartsanak, felszámoljanak minden magyar
vagyont. Magyarországnak le kellett mondania maga és
állampolgárai minden követeléséről. A 38. cikk kimondta a Duna
szabad hajózását minden állam számára
A Párizsi Békeszerződés
I.
rész Magyarország határai
1.
cikk Mo. határai Ausztriával és
Jugoszláviával azonos az 1938.
január 1-vel azonos
2.
3.
cikk 1940. augusztus 30.
rendelkezései semmisek,
érvénytelenek. Magyarország és
Románia között az 1938. évi
január 1-jén felállított határt
visszaállítják.
Magyarország és a Szocialista
Szovjet Köztársaságok uniója
közötti határ az 1938. évi január
hó 1-jeivel azonos.
4. a, Az 1938. évi november 2-i bécsi
döntés szintén érvénytelen
b, A Mo. és Csehsz. közötti határ
azonos az 1938. évi január 1-jeivel,
kivéve
c, hogy Mo. átengedi Csehsz.
Horvátújfalu, Oroszvár és Dunacsun
községeket.
d, Ezt a vonalat egy a két érdekelt
kormány képviselőiből álló
határrendező bizottság állapítja meg, a
béke aláírását követő 2 hónapon belül.
e, ha az átengedett lakosság Mo-ba
telepítésére vonatkozólag a két ország
nem kötne kétoldalú szerződés, úgy
Csehsz. biztosítja a lakosságnak az
emberi és polgári jogok teljességét. A
lcsere tárgyában 1946. 02. 27-i E.
II. rész politikai rendelkezések
2. cikk 1. Mo. minden lakosának faji,
nemi, nyelvi vagy vallási különbség
nélkül biztosítja az alapvető jogokat
és szabadságot (sajtó, közzététel,
vallásgyakorlat, politi
véleménynyilvántartás, és nyilvános
gyülekezésszabadsága)
2/2. A már életben lévő jogszabályok
nem megkülönböztetőek
3. cikk A fegyverszüneti szerződés 5.
Pontját kiegészíti a következőkkel.
Mo. jövőben nem foganatosít olyan
intézkedéseket, amelyek megfosztják
a népet demokratikus jogaiktól.
4. A fsz.15. pontját kiegészíti a
következőkkel: a jövőben fasiszta
jellegű, politikai vagy katonai
szervezetet vagy revizionista
propagandát nem folytat. Nem enged
olyat, ami megfoszthatná a népet
demokratikus jogaitól.
5. cikk/1. Mo. kétoldalú tárgyalásokat
folytat Csehszl-val, hogy rendezze
azon Csehszl-ban lakó magyar
etnikai eredetű lakosok ügyét, akiket
a lakosságcsere tárgyában 1946.
02.27-én kelt Egyezmény
rendelkezései értelmében nem fognak
Mo-ra telepíteni.
5/2. Ha a szerződés életbelépését
követő 6 hónapon belül az ügy nem
rendeződik, úgy a kérdés a
Külügyminiszterek Tanácsa elé kerül.
6. cikk le kell tartóztatni és bíróság
elé kell állítani a következőket: a,
háborús bűnösök, árulók,
kollaboránsok.
6/2 Az ehhez szükséges tanuk
megjelenését a magyar állam biztosítani
köteles.
II. Cím
7. cikk Mo. elismeri az Olo-ra, Rom-ra,
Bulg-ra és Finno-ra vonatkozó bsz-ek
érvényét s azokat az egyezményeket és
megállapodásokat is, amelyeket a Társult
Hatalmak Au-ra, No-ra és Japánra
vonatkozólag kötöttek, vagy kötni
fognak.
8. cikk Mo és Románia között a
hadiállapot megszűnik.
9.cikk Mo. elfogad minden olyan
megállapodást, amely a Nemzetek
Szövetsége és az Állandó Nemzetközi
Bíróság felszámolására köttetett, vagy
köttetni fog.
10.cikk Minden szövetséges vagy
Társult FH jelen szerződéstől számított
hat hónapon belül közölni fogja Mogal, hogy a háború előtt vele kötött
kétoldalú szerződései közül, melyek
maradnak érvényben. (Csak olyanok,
amelyek jelen szerződéssel
összeegyeztethetők.)
11.cikk/1. Mo. legkésőbb a szerződés
követő 18 hónap alatt, átadja
Jugoszláviának és Csehszlovákiának
azok szellemi örökségét alkotó
tárgyakat. Levéltárak, intézmények,
könyvtárak,okmányok, régiségek,
kultúrtárgyak. Segítséget ad ezek
felkutatására.
III. Katonai és légügyi rendelkezések
I. cím
12. Cikk Szárazföldi hadsereg 65 e fő.
12/b Haderő: 90 repülő, ebből 70 lehet
harci, max. 5 e főnyi személyzettel.
Nem tarthat bombázógépet.
13.Az 5 e fő feletti személyzetet 6
hónapon belül kell feloszlatni.
14. Olyan személyzet, amely
hadseregbe, légi erőkhöz nincs
besorolva, kiképzést nem kaphat.
15. Atomfegyvert tartani, szerkeszteni
nem szabad.
16.Nem tarthat meg, nem állíthat elő
hadianyagot, csak a megengedett haderő
igényeire.
17. A fölös hadianyagról le kell
mondania a 3 nagyhatalom javára.
18. Mo. és a 3nagyhatalom teljes
mértékben együttműködik annak
biztosítására, hogy No. területén
kívül újra ne fegyverkezzen.
19. Mo. nem szerezhet, nem
gyárthat olyan polgári repülőt,
amely német vagy japán
szerkesztésű, vagy amely ilyen
gyártású nagy szerkezeteket
tartalmaz.
20. Ez mindaddig érvényben marad,
amíg nem módosítják.
IV. rész A Szövetséges haderők
visszavonása
22/1. Minden Szövetséges fegyveres
erőt 90 napon belül ki kell vonni Moról, de a SZU-nak joga van magyar
területen fegyveres erő fenntartására,
amelyre azért lehet szükség, hogy a
szovjet hadseregnek az ausztriai
szovjet megszállási övezettel való
közlekedési vonalait fenntartsa.
22/2. Szövetségesek 90 napon belül
visszaadják a magyar kormánynak a
fel nem használt magyar
fiztetőeszközöket és javakat.
A magyar kormány minden
rendelkezésére álló eszközzel segíti a
szovjet megszállási övezettel való
közlekedési útvonalak fenntartását, s
ezért ellenszolgáltatás kap.
V. Jóvátétel és visszaszolgáltatás
23/1. Mo. megtéríti az általa megszállt
SZU, Csehszlovákia, és Jugoszlávia
számára a megszállás okozta károkat.
Mivel kilépett a háborúból, sőt hadat
is üzent No-nak ezért csak részben
kell a károkat megtérítenie: 300 millió
USA dollárt fizet 1945. 01. 20-tól
számított 8 év alatt árucikkekben. A
SZUnak 200 milliót, Csehszl-nak és
Jugo-nak 100 milliót.
23/2. 35 dollár=1 uncia arany (paritás)
24.Elfogadja az EN 1943. 01.05.
Elveit és visszaadja az EN területéről
elhurcolt javakat.
24/3. Ha képtelen visszaszolgáltatmi
őket, akkor hasonló értékben
kárpótolja a károsult államokat.
VI. rész Gazdasági rendelkezések
26. Mo. az EN-nek és
állampolgáraiknak törvényes jogait,
javait az 1939. 09. 01-i állapotába
visszaállítja.
27/1. Ha jogok, javak, érdekek faji
származás vagy vallás miatt 1939.
09.01. óta zár alá lett véve,
elkoboztatott, akkor a jogokat vissza
kell állítani, a javakat vissza kell
adni. Ha ez lehetetlen, kárpótolni
kell.
27/2. Ha a jogosult már nem él
átruházzák a javakat szervezetek,
közösségek életben maradt tagjaira.
28. Mo. elismeri, hogy a SZU-nak
joga van minden ráruházott német
vagyonra.
VII. A Dunára vonatkozó
rendelkezések
38. cikk A Duna szabadon
hajózható
VIII. Záró rendelkezések
39. Együttműködnek a szerződő
felek a végrehajtásban.
40. Ha a szerződés értelmezése
tekintetében vita merül fel, a
felek együtt oldják meg a
problémát, ha ez 2 hónapon
belül nem sikerül, úgy
bármelyik fél az Egyesült
Nemzetek Főtitkárához
fordulhat.
MTT 1947. évi törvénycikkek
FORRÁSOK
•A SZÖVETSÉGES HATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTTI
FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY
•A 12. 330/1945. M. E. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET A
MAGYARORSZÁGI NÉMET LAKOSSÁG ÁTTELEPÍTÉSÉRŐL
NÉMETORSZÁGBA
•A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE EGYEZMÉNY
•A MAGYAR KORMÁNY JEGYZÉKE A GYŐZTES FŐHATALMAK
KÜLÜGYMINISZTEREINEK A MAGYAR-ROMÁN HATÁRRÓL
•A GYŐZTES FHATALMAK KÜLÜGYMINISZTER TANÁCSÁNAK
JEGYZŐKÖNYVE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRRÓL