Eredményesség (outcome)

Download Report

Transcript Eredményesség (outcome)

Az egészségbe történő befektetések
kontrollingjának alapjai,
az outcome és KPI mérések
jelentősége
Dózsa Csaba
elnök
Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság
Az eredmény alapú egészségügyi befektetés és
forráselosztás terminológiai kérdései
Eredményesség, outcome definiálása és mérése
Az inputoktól az outcome-ig – az eredményesség és hatékonyság mérése
Forrás: Häkkinen és Joumard, 2007
3
Eredményesség (outcome) a sürgősségi
ellátásban (példa)
INPUT:
- SBO építése
- műszerek beszerzése
- finanszírozás kedvező
irányú módosítása
- stb…
Erre van
szükség
Visszacsatolás !!!
?
(OUTCOME)
EREDMÉNYESSÉG:
-Az ellátás biztonságosabb
legyen
- Egyenlő hozzáférés
- Halálozás csökkenjen
- Életfunkciók javuljanak
- Stroke betegek életkilátásai
javuljanak
Folyamatos minőségmonitorozás
4
Eredményesség (outcome) mérése
MIT MÉRÜNK?
Klinikai eredmény - módosító tényezők: eü-i rendszer sajátosságai (pl.
hozzáférés állapot súlyossága, stb.) Önmagában nem ad megbízható
információt.
Elégedettség – beteg / dolgozói – VISSZACSATOLÁS nélkül értelmetlen
Gazdaságosság – intézményi monitoring. Minőségköltség mérése: csak
akkor felismerhető, ha folyamatosan mérjük és értékeljük a folyamatokat és a
hozzájuk tartozó eredményeket indikátorok segítségével. A kapott információ 3
típusba sorolható:
A beavatkozás hatására
1) a szolgáltatás értéke nő
2) a szolgáltatás megbízhatósága egyenletes
3) A beavatkozás hatása nem mutatható ki, de a működési költségek
csökkennek.
HOGYAN MÉRÜNK?
Kritériumokkal – bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján
Standardokkal – előre megfogalmazott elvárások
Indikátorokkal – feltétel: valid adatok gyűjtése. Strukturális, folyamat,
eredmény indikátorok
5
QALY
– Quality-Adjusted Life Years Életminőséggel korrigált életév
Az egészségbe történő befektetés mérőszáma NEM a
tőkemegtérülés mutatója (NPV), hanem a
QUALY
Az egészség-nyereség univerzális mérőeszköze.
Lehetővé teszi különböző betegségek, egészségügyi
technológiák összevetését.
Egyetlen mutatóban összegzi az élethosszban (mortalitás)
és életminőségben (morbiditás) bekövetkező változásokat.
Számításánál az életév-nyereséget minőségi súlyokkal
korrigálják, ahol az 1 a teljes egészséget, 0 a halált jelzi
(Forrás: ESKI fogalomtár online)
Mérés indikátorokkal:
a PATH projekt
• A kórházi minőségfejlesztést támogató
teljesítményértékelési eszközrendszer (Performance
Assessment Tool for quality improvement in
Hospitals)
• A PATH olyan
▫ átfogó eszközrendszer, amely segítséget nyújt
▫ a kórházak számára a teljesítményük
értékeléséhez, az eredményeik felülvizsgálatához,
▫ és hogy az eredményekből kiindulva
minőségfejlesztési tevékenységet végezzenek,
▫ más kórházak hasonló gyakorlati tapasztalatait
is felhasználva.
6/15
I. Országos PATH Konferencia
Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben
Budapest, 2010. október 21.
Minőség/teljesítmény-értékelési rendszerek (példák)
Belső
Fejlesztő, támogató
Büntető, összegző
folyamatos minőségfejlesztés
belső értékelés
WHO PATH
2003
QIP
USA, n.közi
1984
Pl. BSC
pl. akkreditáció
Külső
Szabályozás forrása
Várható intézkedések természete
ACHS
Ausztrália
1989
7/15
BQS
Németország
2000
külső elszámoltatás
NHS
Anglia
2006
NHSNHS
AngliaQOF
1999Anglia
P4P
USA
Forrás: Boland – Fowler (2000), Veillard et al. [2005], Guisset [2008],
Klazinga [2000] és a MARQuIS kutatás alapján
Munkaerőorientáltság
Reagáló irányítás
Aszpirin
felírása
Egynapos
AMI
AMI,
stroke
Műtét
Profilaktikus
Vérkomponen
DohányfüstTűszúrás
Műtőutáni
Dolgozói
Császársebészeti
betegek
Kizárólagos
miatti
30
tromboembó
antibiotikum
kihasználtsá
okozta
mentes
sek
dohányzási
Ápolási
idő
metszések
elbocsátásak
arány
szoptatás
napon
belüli
felhasználása
alkalmazás
kórház
sérülések
lia g audit
prevalencia
aránya
or
kórházi
halálozás
Hatékonyság
Klinikai
eredményesség
PATH modell és indikátorok
Biztonság
Betegközpontúság
8/15
I. Országos PATH Konferencia
Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben
Budapest, 2010. október 21.
Rehabilitációs indikátorok
• A PATH rehabilitációs alprojekt
▫ 2009-ben indult,
▫ nemzetközi koordináció – dr. Boros Erzsébet és Takács Erika
• Rehabilitációs szakkórházak és osztályok számára
• Javasolt indikátorok:
▫
▫
▫
▫
Funkcionális értékelés felvételkor és távozás előtt
Multidiszciplináris rehabilitációs terv
A rehabilitációs program nem tervezett megszakítása
Halálesetek auditja
• Indikátor-leírások fejlesztés alatt
9/15
I. Országos PATH Konferencia
Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben
Budapest, 2010. október 21.
PATH’09/10 magyar résztvevői
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Jósa András Oktató Kórház, Nyíregyháza
Semmelweis Egyetem
Szent Imre Kórház
Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros
Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház
Zala Megyei Kórház
10/15
I. Országos PATH Konferencia
Kórházi indikátorok szerepe a minőségfejlesztésben
Budapest, 2010. október 21.
Finanszírozói szempontok
A kockázatmegosztás modellezése
feltételes támogatás, visszatérítés esetén
Finanszírozási típusok és az eredmény(esség)
alapú forráselosztás kapcsolata
Finanszírozási típus
Az eredményesség mint szempont
érvényesítésének lehetősége
Fejkvóta kockázattal kiigazított
fejkvóta
A krónikus betegség-gondozási programok
ösztönzése minőségi indikátorokon alapuló
súlyozott fejkvóta rendszerrel
Napidíj
– súlyozott szorzókkal
Rehabilitáció területén súlyozott napidíj
rendszer - minőségi indikátorok,
visszacsatolás, újra szerződés
Teljesítményfinanszírozás
DRG (HBCS), Német pont
– tevékenység alapú
finanszírozás
Finanszírozási protokollok érvényesítése,
eredményesség alapú visszacsatolás,
elszámolási feltételek kikötése
Tételes, külön keret alapú
finanszírozás
Meghatározott időszakhoz kötött feltételes
támogatás - minőség és hatékonyság
monitorozás és utánkövetés alapján
Szabályozási és egészségpolitikai keretrendszer
• Az eredményesség alapú forrásallokáció sikeres gyakorlati
megvalósításának szabályozási és egészségpolitikai feltételei
1) Purchaser / provider split
2) Egészségügyi technológiák transzparens befogadási és
támogatási rendszere (coverage policy)
3) Bizonyítékokon alapuló egészségpolitika (evidencebased health policy) és tudatos stratégiai
szolgáltatásvásárlás (strategic purchaser role)
 evidence based purchasing (EBP) – klinikai, költség-, ill. összehasonlító
hatékonyság (comparartive effectiveness)
 és a megvalósítás főbb fázisai
4) Tudatos, stratégiai szolgáltatásvásárlói szerep
 Passzívból aktív (proaktív) közvásárlói szerepvállalás
 Eszközök: népegészségügyi prioritások beemelése, indikátorrendszer,
számon kérhetőség (elszámoltathatóság)
 Mechanizmusok: tervezés, értékelés, monitorozás
Összefoglalás
Mind a köz- mind a magánfinanszírozott
ellátásra igaz, hogy
- Nem beszélhetünk eredményességről, ha azt
nem mérjük megfelelően
- a méréshez szükséges nemzetközi adatgyűjtési
és értékelési módszerek rendelkezésre állnak
- visszacsatolás nélkül a mérés értelmetlen
14
15
[email protected]