Transcript Ellentmondások I. A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI II

A TISZK-rendszer ellentmondásai,
javaslatok a rendszer átalakítására
Mártonfi György
2012. Március 27.
Röviden a kutatásról
 Fontos előzmények (OKA, Tárki-Tudok, GKI)
 Párhuzamos kutatások (Miskolci Egyetem,
Expanzió Kft., Mondolat Kft., NSZFI-folyóiratok)
 Cél: kiegészítő információgyűjtés és elemzés
–
–
–
–
Adatgyűjtés (főleg a KIRSTAT-ból)
A hollandiai ROC-ok megismerése
A térségi jelleg érvényesülése és következményei
A nem önkormányzati intézmények a TISZK-ekben
 Nehézségek:
– Kényszerhelyzetekkel teli lebonyolítás, időben
„szétesett” (terv: 2008; empíria: 2009 nov-2010 május;
elemzés 2011 ősz, 12-16 hónapos csúszás)
Helyzetkép – 2011
 Részben sikertörténet: az első kör (16 TISZK) és
némi huzakodás után 2008 végére felállt a TISZKrendszer (2006 végén ezt hányan prognosztizálták
volna?)
 Viszonylag stabil a rendszer, 2009 óta minimális
változás
 A koncentráció többé-kevésbé megfelel a korábbi
terveknek (általában 50-60 volt a cél)
 Jelenleg 86 TISZK-ben tömörül a középfokú és
posztszekunder szakképzés több mint 90%-a
 A kulcsszereplők tudomásul vették („téeszesítés”)
 Több tízmilliárdos forrásbevonás
A TISZK-ek megoszlása modellek szerint, a
(tag)iskolák és a tanulók átlagos száma,
2010 (db, illetve fő)
Szakiskolás és
szakközépiskolás
diákok átlagos
létszáma
TISZK-ek
száma
(Tag)iskolák
átlagos
száma
I. Önkormányzati szakképzésfejlesztési társulás
17
10,4
4815
II Nonprofit gazdasági társulás
6
6,5
3668
19
5,7
3849
IV. Integrált intézmény („holland
modell”)
8
5,6
2816
V. Kiemelten közhasznú nonprofit
gazdasági társulás
32
11,0
5087
VI. Megállapodással bővült TISZK
3
9,3
5077
VII. Önk. társulás és nem önk.
nonprofit társaság együttműk.
0
0
0
85
8,8
4442
Modell
III. Alapozó és szakképző évfolyam
szétválasztása („küldő-fogadó”)
Összesen/átlag
A TISZK-ek megoszlása összevont modellek
szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos
száma, 2010 (db, illetve fő)
Összevont modell
TISZK-ek
száma
(Tag)iskolák
átlagos
száma
Szakiskolás és
szakközépiskolás diákok
átlagos
létszáma
Egy önkormányzati
fenntartó
27
5,7
3543
Önkormányzati társulás
17
10,4
4815
Gazdasági társaság
41
10,2
4878
Összesen/átlag
85
8,8
4442
A TISZK-ek megoszlása fenntartók
szerint (db) és az ott tanuló diákok
aránya (%)
Fenntartó
A TISZK- A TISZK-ek
ek száma
aránya
Diákok
aránya
Csak államiönkormányzati
(egy vagy több)
50
58,1
58,3
Állami-önkormányzati
és egyéb is
25
29,1
34,7
Csak egyéb
11
12,8
6,9
Összesen/átlag
86
100,0
100,0
Az iskolák és a tanulók aránya a TISZKekben az iskola fenntartója szerint (%)
Diákok aránya
80,8
Iskolák aránya
19,2
72,4
0%
20%
40%
Állami-önkormányzati
27,6
60%
80%
Egyéb
100%
Ellentmondások I.
A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI I.
Minden intézmény egy városban
van (nem Budapesten)
15
15
Minden intézmény Budapesten
van
Minden intézmény egy
megyében van
8
15
11
Minden intézmény egy régióban
van
Az intézmények két
szomszédos régióban vannak
22
Az intézmények legalább három
vagy két nem szomszédos
régióban vannak
A TISZK-ek megoszlása a térségi elv érvényesülése szerint (db)
Ellentmondások I.
A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI II.
A térségi elv érvényesülése fenntartók szerint (%)
Minden intézm ény egy városban van (nem
Budapesten)
Minden intézm ény Budapesten van
Minden intézm ény egy m egyében van
Minden intézm ény egy régióban van
Az intézm ények két szom szédos régióban vannak
Az intézm ények legalább három vagy két nem
szom szédos régióban vannak
Összes TISZK
0%
Csak állami-önkormányzati
20%
40%
60%
Állami-önkormányzati és egyéb is
80%
100%
Csak egyéb
Ellentmondások II.
A TISZK-ek egy része NEM INTEGRÁLT
 Modellfüggő az integráltság foka
– A „holland” TISZK a legintegráltabb (legcentralizáltabb)
– Az önkormányzati társulások kevéssé integráltak („műTISZK”, „minimál-TISZK”)
 Függ a földrajzi távolságtól is
– Távoli iskolák integrálása problémás, kevés haszna van
– Az egy városban lévő iskolák integrálása se zökkenőmentes
 Függ a fenntartói viszonyoktól is
– a nem önkormányzati intézmények legtöbbje olyan, hogy
nem is logikus az integráció
 Függ a finanszírozástól, az elvárástól (amíg a projekt
tart, integrálunk…)
Ellentmondások III.
Sok TISZK-ben NINCS SZAKKÉPZŐ KÖZPONT
 A 2003-as első elképzelések még „Technológiai
Központokról” szóltak
 Az első körös 16 TISZK-nél még kötelező volt a
nagyberuházás
 2007 óta már nem kötelező, és TIOP-os
központfejlesztés pályázatfüggő
 Van, ahol a helyiek meg tudják mondani, hogy
„Hol a TISZK?”, van, ahol nem is értelmes a
kérdés
 Ahol van, ott sem az egész TISZK-et szolgálja
 A Képző Központ szükségessége profilfüggő, de a
TISZK-ek nem profil szerint jöttek létre
Ellentmondások IV.
Legitimációs deficit I.
Az intézményvezetők válaszainak megoszlása programtípus
szerint arról, hogy a szakképző intézmények TISZK-ekbe
tömörülése a magyar szakképzés számára várhatóan inkább
előnyös vagy hátrányos lesz, %
Szakközépiskola
Szakiskola
Speciális
szakiskola
0%
10%
20%
30%
Inkább előnyös lesz
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Inkább hátrányos lesz
Ellentmondások IV.
Legitimációs deficit II.
Az igazgatói vélemények megoszlása arról, hogy a TISZK-ek
helyett át kellene térni a megyei szintű szakképzésszervezésre és
-irányításra (%)
17,9
19,0
25,6
37,4
Egyáltalán nem igaz
Inkább nem igaz
Inkább igaz
Teljesen igaz
Ellentmondások IV.
Legitimációs deficit III.
Az intézményvezetői vélemények megoszlása arról az
állításról, hogy az RFKB-k döntései nyomán a szakképzés
jobban meg fog felelni a munkaerőpiac igényeinek (%)
2,9
20,0
40,4
36,8
Egyáltalán nem igaz
Inkább igaz
Inkább nem igaz
Teljesen igaz
Az ellentmondások
okai, gyökerei
 ELŐKÉSZÍTETLENSÉG - Csak az irányt találták ki,
nem volt alapos, sokak által támogatott
koncepció.
 TRÓJAI FALÓ EFFEKTUS - A központi akarat a sok
(intézményi, fenntartói) részérdekkel nem
számolt, a pénz motiváló erejében bízott. Nem
alaptalanul, de nem számolt a mellékhatásokkal.
 POLITIKAI VS SZAKMAI DÖNTÉSEK – az előbbiek
primátusa (mivel nagy volt a tét)
 BONYOLULTSÁG (7 MODELL) – az önkéntesség és
a nem állami-önkormányzati szféra tiszkesedési
„szabadságának” biztosítása miatt
Következmények
 Korábban szétszabdalt volt, most széttartó lett az
intézményrendszer (főleg az eltérő modellek miatt)
→ irányíthatatlan (nincs olyan, hogy TISZK)
 Hatékonyabb lett? Nem valószínű. Az uniós források
hatékonysága is kérdéses.
 Olcsóbb lett? Nincs jele, sőt, ha az uniós forrást
beszámítjuk, akkor drágább.
 Jobban reflektál a munkaerőpiacra? Erősen
szkeptikusak a vélemények még a jövőre nézve is.
 TEHÁT HOZZÁ KELL NYÚLNI A RENDSZERHEZ – Ezt a
szakpolitika felismerte. Kérdés, hogy a szakmai érvek
és politikai akaratok eredője merre viszi a rendszert.
MERRE VIGYE?
Felmerülő témák, kérdések









A törvénymódosítás következményei
TISZK-rendszer vagy területi irányítás?
Holland modell vagy több (legalább 2-3) modell?
Alulról szerveződés vagy az intézmények központi
besorolása?
A TÁMOP és TIOP fenntartási kötelezettség milyen
korlátokat jelent?
Mi legyen a nem állami-önkormányzati iskolákkal?
Profilok szerinti összevonás (agrár, műszaki, kereskedelemszolgáltatás, humán), vagy minden profil egy TISZK-ben?
Döntésmegosztás az állam, a kamarák, és az MFKB között
A kívánatos TISZK-menedzsment (döntési jogosítványai,
mérete és szerepe)
Néhány javaslat I.
 Az integrációt folytatni kell!
 Elő kell készíteni a döntést!
– Elemezni kell a hollandiai tapasztalatokat (ROC) /aminek
kevés köze van a hazai „holland” modellhez/
– Meg kell ismerni a hazai „jó példákat” – ilyenek nyilván
vannak, ha a „holland modell” a főirány
– Meg kell ismerni esetleges további külföldi példákat
/német, ír, flamand stb./)
– Ex ante értékelést kell csinálni!
 TISZK-rendszer vagy területi irányítás?
– Inkább az utóbbi, az előbbi „taktikai” megtartásával. A
szakigazgatás hasonló irányt jelölt ki, csak nem így
nevezi.
– Hogyan válaszolnánk, ha most nem lennének TISZK-ek?
Néhány javaslat II.
 Biztosítani kell a döntés magas szintű
támogatottságát, legitimitását. Alacsony
legitimitású döntés nem vezethet hatékony
rendszerhez. (Ex ante értékelés fontossága!)
 Profilok szerinti külön TISZK-eket! Műszaki,
gazdasági-szolgáltató, humán. Ez megyénként
ugyanúgy 2-3 TISZK-et jelentene, ahogy tervezik,
de a szakmai együttműködésnek tágabb teret
hagyna. Ez megfelelő – néhány ezres – méretet
eredményezne.
 Az agrár szakképzést az agrártárca szervezné, az
kikerülne a TISZK-rendszerből. (Hollandiában sincs
benne)
Néhány javaslat III.
 Az egyházi, alapítványi szférát nem kell a TISZKekbe bevonni. Működésüket – ellenőrzés mellett –
támogatni érdemes. Ők a szakképzési rendszer
sokszínűségéhez és minőségéhez hozzájárulnak,
nem kiválthatóak, elsorvasztásuk súlyos
veszteség.
 Biztosítani kell, hogy a TISZK legyen az erős
szereplő. („Három dudás egy csárdában?”)
 Nagyüzemhez erős, autonóm menedzsment kell,
megfelelő kapacitásokkal. (Amúgy ez a fő
hollandiai tanulság.) Ez nem lesz olcsó, de megéri
Néhány javaslat IV.
 A munkaerőpiac szolgálata kiemelkedően fontos. De: ezen
belül az iskolarendszerű szakképzésnek főleg a hosszú
távú (szakmai alapok, piackonform viselkedés,
képezhetőség), a felnőttképzésnek főleg a rövid távú
(elhelyezkedést segítő, konkrét szakmára irányuló)
illeszkedést kell szolgálnia. A képzés és munkaerőpiac
harmóniájának kulcsszava a minőség.
 Megalapozott tervezést és pályaorientációt kell folytatni a
TISZK-ekben. Ezeknek jelenlegi legkorszerűbb tudásbázisa
az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Nemzeti
Pályaorientációs portál.
 A munkaerő-tervezési illúziókkal le kell számolni. Az
MFKB-k (RFKB-k) irány-arány döntései károsak. Szerepük
a pályázati pénzek elosztására és a stratégiai irányításra
terjedjen ki, az operatív döntés jogát a jelentős
kapacitással rendelkező TISZK-vezetés kell kapja.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]