Transcript Reformkor

Kölcsey és Vörösmarty
(Összefoglalás)
Alföldy Jenő-Simon Anna Irodalom 7.
tankönyvéhez
©Tomasovszky Edit
A reformkor
• 1825-1848-as
forradalomig
terjedő időszak
• Reform: békés,
erőszakmentes
társadalmi
megújulás
• Fő fóruma: a
pozsonyi országgyűlés
2
Főbb képviselői:
• Széchényi Ferenc
(Nemzeti Múzeum és
Könyvtár, 1802)
• Széchenyi István
• „A legnagyobb magyar”Kossuth.
(Magyar
Tudományos
Akadémia,
Lánchίd,
gőzhajózás,
vasút, lóverseny, Hitel,
Világ, Stádium)
3
A reformkor főbb képviselői:
• Wesselényi Miklós –
az árvίzi hajós
• Kossuth Lajos –
politikus, a vezércikk
megteremtője, az
ország kormányzója
• Deák Ferenc –
„a haza bölcse”
4
A reformkor irodalmi előkészίtői
• Kazinczy Ferenc
(1768-1838) nyelvújίtó,
irodalomszervező
• Berzsenyi Dániel
(1776-1836) költő
• Kisfaludy Károly
(1788-1830) drámaίró
• Katona József
(1791-1830)– Bánk bán
dráma
5
Főbb reformkori alkotók:
• Kölcsey Ferenc költő
• Vörösmarty Mihály –
költő, drámaíró,
(Csongor és Tünde
színjáték)
• Jókai Mór –
romantikus regényíró
• Madách Imre - Az
ember tragédiája
6
Reformkori intézmények
• Nemzeti Múzeum
és Könyvtár (1802)
• Magyar
Tudományos
Akadémia (1830)
• Kisfaludy
Társaság (1836)
• Pesti Magyar
Szίnház (1837)
7
A romantika
(stílusok a neten)
• A reformkor uralkodó művészeti áramlata
• Jellemzői:
– Dicső nemzeti múlt (középkor) felidézése
– Nagy ellentétek
– Képzelet, álmok, egzotikus tájak
– Egyéniség hangsúlyozása
– Zaklatott, nyugtalan formák
– Népművészet felfedezése
– romantika az SDT-ben
8
Nép-nemzeti költők
„Népköltői triumvirátus”
• Petőfi Sándor (1823-1849)
• Arany János (1817-1882)
• Tompa Mihály
9
Kölcsey Ferenc (1790-1838)
• Sződemeteren született
középnemesi családból
• szüleit korán elveszti, fél szemére
megvakult
• Debrecenben, majd Pesten jogot
tanul
• Kazinczy bátorítja, ő pedig a
Feleletet írja védelmére
• Szatmár megye országgyűlési
képviselője
• 1838-ban megfázott, meghalt
10
Kölcsey Ferenc: Himnusz
• Téma: Isten áldását kéri a magyar népre
• Műfaj: Himnusz – ünnepélyes hangvételű,
imádságos mű
• Szerkezete: keretes (az 1. és az utolsó vsz.
majdnem ua.)
• Alcím: a cenzúra miatt íródott
• Verselése: időmértékes, trocheikus lejtésű
• Rím: keresztrím (abab)
• Erkel Ferenc zenésítette meg
• 1823. január 22-én írta – a nemzeti Himnuszunk
születésnapja - a Magyar Kultúra Napja
11
Himnusz
• 1.vsz: Keretvsz. Isten segítségét,
áldását kéri a magyarokra
• 2-3.vsz. Dicső történelmi múlt idézés
(Honfoglalás, kiváló természeti
adottságok – búza, Tokaji bor, Mátyás
hadi sikerei)
• 4-7. vsz. történelmi csapások
(tatárjárás, török, szabadságharcok,
nemzeti széthúzás)
• 8. vsz. Keretvsz. Áldd  szánd (ennyi
baj után csak szánalmat kér)
12
Parainézis Kölcsey Kálmánhoz
• Parainézis: intelem (nevelt fiához)
– 1. Szeresd az emberiséget! (minden ember
testvér)
– 2. Szeresd a hazát!
– 3. Törekedj ismeretekre! (alaposakra,
melyeket megszerezni fáradságos munka)
– 4. Tanulj szónokolni!( szólásszabadság a
szabad népek sajátja)
– 5. Szeresd és műveld az anyanyelvedet,
tanulj idegen nyelveket!
13
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
• Kápolnásnyéken született
szegény nemesi családból, apja
gazdatiszt
• Tanított, hogy fedezhesse
tanulmányai költségeit – a
Perczel családnál házitanító
• Felesége: Csajághy Laura
• Megél az írásából: költő,
színműíró, fordító, újságíró,
tudományos munkatárs
• Kisfaludy Társaság alapítója
• A szabadságharc elvesztése
megviseli
• 1855-ben meghal
14
Szózat – 1836
Szózat
• Téma: a magyar népet buzdítja
a haza iránti hűségre
• Műfaja: óda ünnepélyes
hangvételű magasztaló
költemény
• Szerkezete: keretes (az 1-2 és
az utolsó két vsz. majdnem ua.)
• Rímelés: félrím
• Egressy Béni zenésítette meg
15
Szózat
• 1-2. vsz. Keretvsz.- buzdítás a haza iránti
feltétlen hűségre egy életen keresztül
(ellentétpárok: bölcsőd-sírod, ápol-eltakar, stb.)
• 3-6. dicső történelmi múlt idézése
(honfoglalás, hunyadiak,
szabadságharcokmegfogyva, de törve nem!)
• 7.vsz. Népek megszólítása, válaszút előtt a
magyarság:
• élet (jobb kor)8-10.vsz. – halál (nemzethalál)1112.vsz
• 13-14.vsz. Keretvsz. szórendcsere (erőteljesebb
felszólítás)
16