Transcript Diplomáciai protokoll és etikett

Diplomáciai protokoll
és etikett
Diplomáciai protokoll alapfogalmai
Rangsorolás
1. A diplomáciai protokoll
jelentősége
-
Külföldi küldöttség érkezik, lezárják a fél fővárost (fő a
biztonság, kellemetlen, ha a vendéggel baj történik)
-
Pierre Trudeau, az akkor hivatalban lévő kanadai
miniszterelnök esete (hivatalos úton, végig hivatalos
személy)
-
Harry herceg esete
-
Magas rangú személyek látogatása protokollosok lázas
munkáját igényli
-
angol vezetők „gesztusai” (Az ördög Pradat visel)
-
Kalap viselése már nem kötelező hölgyeknek,
de…
-
szakértők pontosan értelmezik minden
mozzanatát és következtetéseket vonnak le egyegy hivatalos látogatás történéseiről a két
ország kapcsolatainak milyenségére
vonatkozólag (nem a külügyminiszter fogad
valakit, vajon mi lehet az oka???)
-
A diplomáciai protokoll, különösen a protokoll
írott és íratlan szabályainak, zömmel
konvenciókon alapuló elvárásainak megsértése
politikai fegyver is lehet (PONTOSSÁG kérdése)
2. a diplomatákkal szembeni követelmények
-
feladata a külföldi államokkal fenntartott jó viszony ápolása, ennek
megfelelően képzettek
-
kül- és biztonságpolitikában, gazdaságban és kultúrában egyaránt
jártas, jó tárgyalóképességű és fellépésű szakértőknek,
-
a diplomatának - bármikor bármit mond - minden egyes szavára
ügyelnie kell. (ha a nő igent mond és, ha a diplomata nemet mond)
-
a nagykövetnek ismernie kell a hazai belpolitikai eseményeket, a
fogadó országnak tájékoztatást kell tudnia adnia, hazafelé meg
jelentéseket kell írnia a fogadó állam eseményeiről; jártasnak kell
lennie a kultúrában, gazdaságban, irodalomban, egy általánosan
művel személynek kell lennie
3. Diplomácia története
-
Ma a nemzetközi kapcsolatok ápolását, az érintkezések
mikéntjét jelenti
-
A diplomata kifejezést állítólag Robespierre használta
elsőként egy 1792-ben megjelent cikkében
-
diplomácia szó a görög összehajtani, összehajtogatni
jelentésű ,,diploun" igenévből származik
-Res diplomatica
-
Diplomácia nyelvei: latin, francia, orosz, angol
-
A diplomáciai képviselői tisztség az ókorban jelenik meg; ekkor még csak speciális
alkalmakra
-
Középkori itáliai városállamoknak állandó megbízottjai
-
Követek, nagykövet csak a bécsi konferencia után
-
A diplomáciai kapcsolatok kodifikációjának három alapvető, nemzetközi
érvényű okmánya:
-
az 1815-os bécsi kongresszuson elfogadott szabályzat
az 1818. november 21-en Aachenben készült jegyzőkönyv,
1961-es ,,Bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról"
-
Nagykövetek először nagyhatalmaknak, majd a II. vh. után egyéb országoknak is.
-
Nem csak a baráti államokkal
-
A nagykövet próbálja fenntartani a jó kapcsolatokat, esetleg fejleszti őket, ezért
nagyon fontos a protokolláris előírások betartása
4. Diplomáciai kapcsolatok
felvétele és megszakadása
-
A diplomáciai kapcsolat két állam előzetes tárgyalásai után a két
kormány vagy a két külügyminiszter egyidejű nyilatkozatával jön
létre; gyakran egyidejűleg erről hivatalos közleményt is kiadnak
-
A diplomáciai kapcsolatok megszakadása: hadiállapot
-
A nagyköveteket, követeket védelem illeti, nem úgy, mint régen,
amikor megkínozták őket (300 című film)
-
A diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem jelenti feltétlenül
egyszersmind a konzulátus bezárását is
-
Ha sem nagykövetség, sem konzulátus nem működik, harmadik
államok végzik a képviseletet
5. diplomáciai képviselet
-
diplomaták olyan megbízottak, akik a küldő állam érdekeit, kormányát képviselik a
fogadó állam hatóságai előtt
-
felhatalmazásuk van arra, hogy a küldő állam kormánya nevében szóljanak,
eljárjanak, illetve hogy közvetítsenek a két állam között
-
a hazájukkal kapcsolatban tőlük származó információk számítanak hivatalosnak
- A diplomáciai képviseletek fajtái:
• Nagykövetség: valamely államnak külföldön lévő, ott bizonyos előjogokat élvező és
a nagykövet vezetése alatt álló hivatala, illetve annak személyzete.
• Konzulátus: a küldő állam természetes és jogi személyeinek érdekvédelmén túl
útlevél- és vízumrendészeti feladatokat lát el, közjegyzői teendőket végez, képvisel
hatóság előtt stb.
- Nagykövetség és konzulátus egyéb különbsége
-
Diplomáciai képviseletek feladatköre:
- képviselik a küldő államot
- küldő állam áp-nak a védelme
- tárgyal a fogadó kormánnyal
- tájékoztatást ad mindkét államnak
- a kapcsolatokat fejleszti
-
Képviselet vezetője a nagykövet
-
A képviselet személyzete a beosztottak és egyéb személyzet
(titkárnő, takarító személyzet, ezek lehetnek helyiek)
-
Állandó- és különleges megbízatású diplomaták
-
Nagykövet megszólítása
-
Nagykövet helyettesítése
A diplomáciai beosztottak szokásos rangjai:
- I. osztályú nagykövetségi és követségi tanácsosok;
- II. osztályú nagykövetségi és követségi tanácsosok;
- I. osztályú nagykövetségi és követségi titkárok; •
- II. osztályú nagykövetségi és követségi titkárok; •
- III. osztályú nagykövetségi és követségi titkárok;
- nagykövetségi és követségi attasék;
- nagykövetségi és követségi segédattasék
-
Szakattasék (tárcaközi egyeztetések, egyéb
minisztériumok alatt)
-
(fő)konzul nem rang, hanem beosztás
6. Diplomáciai Testület
-
Képviseletek vezetőiből áll, tágabb értelemben a
képviseltek személyzete
-
Vezetője a doyen, rangidős nagykövet vagy pápai
nuncius
-
Doyenne és vice-doyen
Funkcionális doyen
-
Többletfeladatai: sort vezeti államfői találkozáskor,
koszorúzás, képviseli a DT-t, érdekében eljár, de a többi
nagykövet egyetértésével
7. A diplomáciai protokoll és
helyzetei
-
A diplomáciai protokoll feladata és célja, hogy simává, zökkenőmentessé
tegye az államokat képviselő személyiségek közvetlen és írásbeli
érintkezését
-
Ha a diplomáciai protokollt megsértjük, az érintettek mindig valamilyen
szándékot keresnek mögötte (mivel mögötte háttérmunka)
-
A diplomáciai szertartások a korhoz igazodva vagy a sajátos nemzeti
szokásokat figyelembe véve korszerűsödnek, ill. változnak
-
A protokoll tiszteletben tartja az egyes országok hagyományait, a formai
előírásokat (öltözködés, étkezés)
-
KÜM Protokoll Főosztályának feladata; ő fogadja a hivatalba lépő
diplomatákat először
8. Hogy lesz valakiből nagykövet
1. Jelöli a miniszter – általában kapcsolati alapon, nem annyira karrierdiplomata
2. Kormány elé terjesztik
3. A külügyminiszter egyeztet titkosan a potenciális fogadó országgal (előzetesen, hogy
fogadná-e)- fogadás-agrément
4. Utána a jelöltet a külügyi szakbiztosság elé viszik, meghallgatásra
5. az államfő elé viszik, hogy jelölje ki nagykövetnek
6. Kap egy megbízólevelet az államfőtől, amit kiutazása után ceremoniálisan át kell adni
a fogadó állam adekvát képviselőjének
7. Átadja a megbízólevelet a fogadó állam képviselőjének, ezt nagyon pontosan
jegyzőkönyvbe veszik (ez azért fontos, hogy tudjuk, hogy az ott levő
nagykövetek milyen rangban vannak, ez a „doyenség” elve alapján
meghatározandó, vagyis, hogy ki van ott régebben, kivéve a pápai nunciust)
9. rangsorolás jelentősége, néhány
példa
-
„rangsorolás egy ország méltóságainak, vezető tisztségviselőinek
meghatározott sorrendje, amely megszabja egymás közti
rangelsőbbségüket, és ezzel kijelöli helyüket a szertartásrendeken belül is”
-
Egy rendezvényen fontos, hogy ki áll, ül elől vagy hátul.
-
A rangsor a tisztségnek és nem a személynek szól, nem lehet róla
lemondani
-
Általános rendezőalapelvek:
- a rangsorolandó személyek szempontjából a külföldi személyek
rangsorolásának és a belföldi személyek rangsorolásának különbsége
- a rendezvény helyszíne szempontjából saját (magyar) ház és az idegen
ház; a vendég a rangosabb
1. Nők rangsorolása:
- saját hivatali beosztása
- férje rangja
- özvegyek, házasok, elváltak, fiatalabbak rangsora
2. Közjogi főméltóságok
1.
2.
3.
4.
5.
Köztársasági elnök
Miniszterelnök
Az Országgyűlés elnöke
Az Alkotmánybíróság elnöke
A Legfelsőbb bíróság elnöke
3. Katolikus egyházi rangsor












Pápa (Őszentsége – Szentatyám!)
Bíboros (Eminenciás úr), pápaválasztó
Érsek (Excellenciás úr)
Esztergomi (prímás)
Kalocsai
Veszprémi
Budapesti
Egri
Püspök (Excellenciás úr)
Esperes
Plébános
Pap (Tisztelendő úr)
4. Református/evangélikus egyház


1. Püspök (főtisztelendő)
2. Lelkész (nagytiszteletű)
5. Zsidó egyház


1. Főrabbi
2. Rabbi
6. Katonai rangsor (rangban alulról fölfelé)
1. Honvéd
2. Tisztesek (őrvezető, tizedes, szakaszvezető)
3. Tiszthelyettesek (őrmester, törzsőrmester,
főtörzsőrmester)
4. Zászlós (zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós)
5. Tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados)
6. Főtisztek (őrnagy, alezredes, ezredes)
7. Tábornokok (dandártábornok, vezérőrnagy,
altábornagy, vezérezredes)
(Alezredesig bele lehet öregedni, ezredest már kinevezik)