Transcript Document

Gyártástechnológia alapjai
BAGGA11MNC
FORGÁCSOLÁS
1. Előadás
Alapjelenségek-I.
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
Dr. Palásti Kovács Béla
c. egyetemi tanár, rész-téma felelős
142. szoba
Konzultációs idő:
H-K: 12.20 - 13.30
Horváth Richárd
t. mérnök, gyakorlatvezető
127. szoba
Konzultációs idő:
K: 15.30 - 16.30
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
Tudnivalók:
1.) Irodalom:
Saját előadási és gyakorlaton készített jegyzet
A gyártástechnológia alapjai I.
jegyzet
BDMF, Budapest, 1995. p. 4-38.
Segédlet: Ellenőrző kérdések, példák
2.) Elektronikus anyagok: (letölthető a tanszéki honlapról)
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
Tudnivalók:
3.) Miért nehéz tárgy a FORGÁCSOLÁS ?

képi ábrázolás: géprajz

képletek, összefüggések: mint a „matek”

ok – okozati összefüggések: jelenségek magyarázata

mechanika, fizika, anyagtudomány: előtanulmányok!

forgácsolási eljárások: lexikális tudás
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
ELŐNYEI:
HÁTRÁNYAI:
1. Egyedi gyártásban gyors és olcsó
1. Nagy fajlagos energiaigény
2. Pontos, kiváló felületi érdesség
2. Nagy az anyagveszteség (forgács)
3. Nem igényel különleges ismereteket
3. Sokféle szerszámgépet igényel
4. Minden ismert anyag megmunkálható
4. A gépek és tartozékaik nagy
5. Nagyon bonyolult alakú darabokhoz
5. CNC vezérlés és bonyolult program kell
is
helyigényűek
6. Nincsenek méretproblémák
6. Nagy a balesetveszély
7. Homogén anyagszerkezetet ad
7. Szennyező (forgács, hűtő-kenő folyadék)
8. Kis változás a darab felületi rétegében
8. Nagy
9. Könnyen automatizálható
9. Költséges eljárás (még sorozatgyártásban is)
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
a veszteségidő
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS alapfogalmai
• alapfolyamat
• fő tevékenység
• alkatrészgyártás (alkatrész orientált)
• leválasztó eljárás
• A munkadarabról (M) a felesleges anyagot
• megfelelő mozgások révén
• az alkalmas szerszám (S) által
• kis darabok (forgács, CH) formájában
választja le.
Mozgások
Munkadarab
főmozgás - forgácsolósebesség, vc, m/min
• anyagminőség (összetétel, előgyártás,
állapot)
• forgács hosszmérete
• szilárdsági jellemzők (Rm , HB , stb.)
• egyenes / forgó / folyamatos / szakaszos
• geometriai méretek
• a megmunkált felület:
~ pontossága (IT egységekben) és
~ érdessége (Ra , Rz , stb.)
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
• S / M végzi
mellékmozgások: S / M végzi
• a forgács keresztmetszete
• előtolás - f, mm (többélű S: fz , mm)
• fogásvétel - a, mm (jele ap , ae is lehet!)
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS alapfogalmai
• A munkadarabról (M) a felesleges
anyagot
befogórész
szárrész
• megfelelő mozgások révén
• az alkalmas szerszám (S) által
• kis darabok (forgács, CH) formájában
választja le.
dolgozórész
előtolás iránya
homloklap
Szerszám
főél
• rendeltetés (esztergakés, fúró, maró stb.)
(fő)hátlap
• élgeometria (szabályos, statisztikai)
• élek száma (1, 2, sok, „végtelen” sok)
mellékél
szerszámcsúcs
• élalak (egyszerű, speciális)
• kivitel (tömör / forrasztott / szerelt)
• élanyag (acélalapú/ kemény/ szuperkemény)
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS alapfogalmai
Forgácsolási adatok:
a
vc
vc 
főél
Főél
elhelyezési
szög
Csúcsszög
f
mm 
d max    n
m min 
1000
vf  n  f mm min
mellékél
a
d max  d min
2
Mellékél
elhelyezési
szög
Szerszám élszögek:
kr - főél elhelyezési szög, 
er - csúcsszög, 
,
kŕ - mellékél elhelyezési szög, 
re - csúcssugár
,
kr + er + kr = 180
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS alapfogalmai
hátlap
homloklap
vc
homlokszög
hátszög
Munkadarab
ékszög
Szerszámszögek:
(metszetben)
go - homlokszög,  (- is)
bo - ékszög, 
Szerszám
f
ao - hátszög,  ( >0 !!)
ao + bo + go  90 
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
• A munkadarabról (M) a felesleges anyagot
• megfelelő mozgások révén
• az alkalmas szerszám (S)
• kis darabok (forgács, CH) formájában
választja le.
FORGÁCS (chip)
• típusa: elemi, lemezes, folyó (acélok)
elemi, töredezett (öntöttvas, rideg anyag)
• alakja: a mozgások és a szerszám kialakítása
(élszögek, csúcssugár) határozzák meg
• feladatok: forgács manipuláció:
~ osztás, ~ terelés, ~ törés
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
A forgácsképződés feltételei:
Előtolás irányú erő
1. alkalmas szerszámék
Előtolás
2. mozgások: vc és f
• vc - forgácshossz
• f - előtolás, mm
3. erőhatások:
• vc irányában: Fc - forgácsolóerő
• f irányú: Ff - előtolás irányú erő
Forgács
Szerszám
Elméleti
forgácsvastagság,
h, mm
Munkadarab
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Forgácsolósebesség
Forgácsolóerő
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
A forgácsképződés fázisai:
1.) a h vastagságú réteg vc sebességgel mozog
Forgácsvastagság,
hch, mm
2.) rugalmas alakváltozás
3.) képlékeny alakváltozás
4.) nyírási folyamat: 1 forgácselem
vch
5.) a forgácselemek összehegedése
6.) a forgács vch sebességgel távozik
Forgács
Szerszám
Nyírási sík
Elméleti
forgácsvastagság,
h, mm
vc
Munkadarab
Kontinuitási egyenlet:
vc  h = vch  hch
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
Alakváltozási zónák
Forgács
Elsődleges (nyírási)
g
S
h
Fc
Munkadarab
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
Elsődleges (nyírási) és másodlagos
alakváltozási zóna
FORGÁCSOLÁS
Forgács
Másodlagos
alakváltozási zóna
Szerszám
Elsődleges alakváltozási zóna
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
MUNKADARAB
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS
Kötött forgácsolás
Szabadforgácsolás
• a szerszámcsúcs nem forgácsol,
• a szerszámcsúcs forgácsol,
• síkbeli erőrendszer működik.
• térbeli erőrendszer alakul ki,
• fogásvétel irányú erő: passzív erő - Fp.
Főbb változatai:
Beszúrás
Főbb változatai:
Cső
esztergálás
Megjegyzés: az eddigiekben erről volt szó!
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Hosszesztergálás
Keresztesztergálás
Megjegyzés: a továbbiakban kizárólag
már csak erről lesz szó.
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS erőigény
Forgácsoló erő:
• a legnagyobb összetevő  teljesítmény (Pc , kW),
• szerszámterhelés,  lehajlás.
Előtolás irányú erő:
• a legkisebb összetevő, mivel az Fc 10 … 30 %-a.
Fc - forgácsoló erő
Ff - előtolás irányú erő
Fa - aktív erő
Aktív erő:
• a fentiek miatt: Fa  Fc !
Passzív erő:
• általában kisebb az Fc - nél (annak 40 … 80 %-a),
• a szerszám kopásától jelentősen függ,
• a munkadarab pontosságát döntően befolyásolja.
Fa - aktív erő
Fp - passzív erő
F - eredő erő
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Összefoglalva:
Fc : Fp : Ff = 1 : (0,4 … 0,8) : (0,1 … 0,3)
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS erőigény
Befolyásoló tényezők
Erőmodellek
1. ) Közelítő képlet
(a fajlagos forgácsolóerő alapján)
Munkadarab
(HB, Rm, stb.)
Forgácsolási adatok
(a , f , vc)
k
Fc  N 
 Fc  k  A N
A  m m2 
?
ahol: k - 1 mm2 forgács leválasztásának erőigénye
A - forgácskeresztmetszet (A = af = bh) , mm2
Forgácsoló
erő, Fc , N
2.) Kelet-európai képlet
Fc  CF  f xF  a yF  vc F   K Fci N
z
Szerszám
(k, g , re , stb.)
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Egyéb
(kopás, HKF)
?
ahol: CF - anyagállandó, N
xF , yF , zF - kísérleti úton kapott kitevők
a, f, vc - forgácsolási adatok
Kfci - helyesbítő tényezők
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS erőmodellek
3.) Kienzle és Victor képlete
Fc  kc  b  h   K Fcj 
Teljesítményigény
kc1.1
 b  h   K Fcj N
qc
h
Főmozgáshoz:
ahol:
Pc 
kc - fajlagos forgácsolóerő, N/mm2
b - forgácsszélesség, (a / sin kr), mm
h - forgácsvastagság, (f  sin kr), mm
Előtolás irányú mozgáshoz:
KFcj - helyesbítő tényezők
kc1.1 - a fajlagos forgácsoló erő ún. főértéke, N/mm2
qc - kísérleti úton kapott kitevő
Pf 
Példa:
Munkadarab
anyagjel
Anyagcsoport
Szerszám
anyaga
kc1.1
N/mm2
qc
C60
Öv250
öAlSi10Mg
TiAl6V4
szerk. acél
öntöttvas
alu. ötvözet
titánötvözet
keményfém
keményfém
keményfém
keményfém
2130
1160
400
1356
0,18
0,26
0,27
0,22
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Fc N vc m/s Fc N vc m/min 
kW 

1000
60000
F f N  v f mm/s
106

F f N  v f mm/min
6  107
kW
Fontos szabályok:
1.) Pc  Pf
2.) A fogásvétel irányú elmozdulás sebessége zérus,
teljesítményigénye: Pp 0
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS energiamérlege
Elszíneződés,
balesetveszély
Hőenergia
Keménységcsökkenés,
gyorsabb kopás,
hődilatáció, pontatlanság
Szerszám
Súrlódás a homloklapon
Hődilatáció, pontatlanság,
rétegtulajdonságok!
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Munkadarab
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
FORGÁCSOLÁS hőmérséklete
Forgácsolási kísérlet
Empirikus számítóképlet:
  C  f x  a y  vc
z
C
Munkadarab: CMo1 (HB 220-230)
Szerszám: bevonatos keményfém, kr=90
ahol:
Fontos szabályok:
y  x  z < 1
C = C (M-S párosítás, hűtés, kopás)
Hűtés - kenés - öblítés
Hűtés: hőmérséklet csökkentés
Kenés: súrlódás csökkentés, javuló felület
1200
Hőmérséklet, O, C
C - a hőmérséklet képlet állandója, C,
y , x , z - a képlet kitevői,
a, f, vc - forgácsolási adatok.
1000
800
Bev. kem. fém
600
Kem. fém
400
HSS
200
0
0
100
200
300
Forgácsolósebesség, vc, m/min
Öblítés: forgács eltávolításának segítése
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB
400
FORGÁCSOLÁS
Óbudai Egyetem, BGK – AGI-GGY
Dr. Sipos Sándor anyagai alapján - PKB