Transcript A természeti eredetű katasztrófák

„Biztonságunk érdekében”
Oktatási- és Tanácsadó
Tudományos Egyesület
A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK,
VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE
HALLGATÓI
TUDÁSTÁR
1. kötet
T2.
Dr. Hornyacsek
Dr. Hornyacsek
Júlia
Júlia
Budapest,
2012.
Szerkesztő:
Késmárkiné
Mach Mária
A biztonság
és a biztonságra ható
tényezők, valamint
hazánk
katasztrófaveszélyeztetettsége
„Biztonságunk
Érdekében”
Oktatási és Tanácsadó
Tudományos
Egyesület
HALLGATÓ
I
TUDÁSTÁ
R 1.
T. 2.b
ISSN:
ISBN:
2
Törzsanyag
2. ELŐADÁS
Dr. Hornyacsek Júlia
3
BEVEZETŐ
A védelmi tanulmányokat folytatók,
– legyen az a védelmi szféra bármely területe –
gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása,
az új szakmai kihívások megjelenése miatt
nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni
a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez.
Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz.
A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítő anyagra, valamint
háttéranyagokra csoportosítottuk.
A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak,
de nem elegendőek a felkészüléshez.
További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség.
T2.
Törzsanyag
Olvass utána!
H2.
K2.
Háttéranyag
Foglald össze!
Háttéranyag
4
Használati útmutató
Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi
nyomtatott és elektronikus irodalom,
valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból.
A források és a kiegészítő információk
a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak,
amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el.
(A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el.)
Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni,
hogy mennyire értette meg az anyagot,
továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell.
Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb
egymást követően feldolgozni őket.
Minden jog fenntartva.
5
2.
II. Téma
Magyarország
Katasztrófa-veszélyeztetettsége
B, Természeti eredetű veszélyek
Motivációs kérdés: Soroljon fel hazai és nemzetközi nagy katasztrófákat!
6
2.1 A katasztrófa fogalma, alapvető
csoportosítása
2.2. Magyarországot fenyegető
katasztrófaveszélyek
2.2.1 Civilizációs katasztrófák
fajtái
2.2.2. Természeti katasztrófák
fajtái
7
Ismétlés
Magyarország biztonságát
veszélyeztető tényezők
FENYEGETÉSEK
KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK
VÁLSÁGOK
Nem katonai
jellegű
Katonai
jellegű
Globális
Kontinentális
KATASZTRÓFÁK
Regionális
Belső
Természeti eredetű
Civilizációs eredetű
Egyéb veszélyek
8
A katasztrófa görög eredetű szó,
fordulat, megsemmisülés, csapás,
megrázó hirtelen esemény,
az emberi élet, az anyagi javak,
természeti értékek pusztulása.
Katasztrófa fogalma
Ismétlés
a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve
e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű
olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét,
egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a
természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon
vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár
megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása
meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési
rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges
intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az
állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt
együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét
igényli.[1]
9
A katasztrófák
1
csoportosítása
Ismétlés
I. Eredetük vagy jellegük szerint
II. Helyük és kiterjedésük szerint
III. Hatáserősség, intenzitás szerint
IV. Tér- és időkoordináták szerint
V. Időparaméter szerint
VI. Lakosságfelkészítési szempontból
A csoportosítás forrása: Szász József:
in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF 2000. [2]
10
2.2. altéma
Magyarországot fenyegető
katasztrófa-veszélyek
Milyen civilizációs eredetű
katasztrófák vannak?
Milyen természeti eredetű
katasztrófák vannak?
11
Vizsgáljuk meg, hogy
milyen természeti eredetű
katasztrófák fordulhatnak elő!
Elemezzük, hogy ezeknek
- milyen következménye lehet,
- milyen károk keletkezhetnek,
-milyen kárterület alakulhat ki!
A civilizációs veszélyeket
A katasztrófa-veszélyeztetettség B,
prezentációban találod.
12
Melyek Magyarország alapvető
jellemzői, amelyek befolyásolják
a veszélyeztető tényezőket?
Ismétlés
13
Magyarország nem tartozik a kiemelten
katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi
elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések
sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint
a környező országokban bekövetkező események hatásai
miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét
fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó
veszélyhelyzetekkel.
Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence
közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a
Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország
felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot
foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek. [19]
14
A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km2 területre
vonatkoztatva 107 fő/km2 népsűrűségi mutatót jelent. A
települések átlagsűrűsége 3,4/100 km2. A lakosság 2/3-a a
fővárosban és a városokban él, a munkavállalók 20-25 %-a a
lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni
(ingázó).
Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület
túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország
társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett
kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr
lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól.
A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak,
Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések
formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos
él. [19]
15
2.2.1 Civilizációs katasztrófa-veszélyek
A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a
katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának
előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az
ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a
szállítás meghatározott szintje.
Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok
és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o.[3]
A civilizációs veszélyeket részletesen a T2 ea.
katasztrófa-veszélyeztetettség
B,
prezentációban
találod.
16
2.2.2 Természeti eredetű
katasztrófa-veszélyek
• A természeti eredetű katasztrófák
csoportjába azokat a katasztrófatípusokat
soroljuk,
amelyek
általában emberi beavatkozás
nélkül, a természeti erők hatására
alakulnak ki.
• Előfordulhatnak olyan esetek is,
amikor a természet erői a
környezetbe történő helytelen
emberi
beavatkozások
miatt
idéznek elő katasztrófákat. [4]
[4.a]
17
Melyek a főbb
természeti
katasztrófaveszélyek?
18
a, Földrengésveszélyetetettség
• A földrengés a Föld
felszínének hirtelen
rázkódása, amely a Föld
szilárd burkát alkotó
kőzetekben
felhalmozódott
feszültség által okozott
hirtelen elmozdulás
következménye. [4]
[5]
19
A Kárpát-medence földrengései 456-2004. [5.a]
20
Földrengésveszély
Eger térsége
Móri árok
Jászberény felé húzódó vonal
Balaton-vonal
Zágráb-Zemplén-vonal
2015.04.09.
21
21
A földrengéseket lehet előre jelezni.
• Egzakt, mérhető, műszeres
előrejelzés;
• Megfigyelésen alapuló előrejelzések:
–Állatok viselkedése (patkányok, kutyák, békák
stb.)
–Természet változásai (visszahúzódó tenger
stb.)
22
[5.b]
23
23
Mérhető szeizmológia előrejelzések
• Szeizmográf a földrengések erősségének
mérésére használt készülék.
• A szeizmográfok olyan elven működnek, hogy
egy a kerethez lazán rögzített tehetetlen test
és a földdel együtt mozgó keret relatív
elmozdulását mérik.
• A jeleket felerősítik és papírra vagy
számítógépre rögzítik.
24
A szeizmográf fejlődése
Képforrások jegyzetben [6]
25
A földrengés ÉRTÉKELÉSE
A Richter-skála a földrengés
erősségének műszeres
megfigyelésen alapuló mérőszámát
(magnitudót, méretet) adja meg.
Az MSK-64 skála egy 12 fokozatú
intenzitás-skála.
A földrengések erősségét
tapasztalati úton, a földrengés által
végzett pusztításból vezeti le.
Jellemzése kiterjed a természeti
jelenségekre, az építmények
pusztulásának mértékére,
az emberek érzeteire és
környezetére. [4]
26
A földrengés
következményei
- általános (elsődleges)
- másodlagos
pusztító hatások
27
A földrengések kárterületeinek jellemzői:
Összetett, kiterjedt kárterület, nagy veszteségek, bonyolult
mentési folyamat. [6.a]
28
 Épületek rombolódása:  lakóépületek
 közművek: (energia és víz hiány)
 veszélyes üzemek: (tűz és robbanás veszély
vegyi/nukleáris szennyezés)
 Közlekedési utak és hidak sérülése:
 mentési
 szállítási
problémák
 ellátási
 Természetes vizek szintemelkedése:  árvíz
 belvíz
 karsztvizek elzáródása,
felszínre törése
 Bányák, barlangok, tárók beomlása:
 emberi, anyagi veszteség
 Földcsuszamlás, hegyomlás, talajszerkezet változás:
törmelék, és iszapár kialakulása
29
A katasztrófavédelmi feladatok szempontjából
fontos elsődleges pusztító hatások:
 Utak, közlekedési csomópontok
árvízvédelmi műtárgyak és közművek
sérülése, károsodása
 Ipari üzemek robbanása és tüzek kialakulása
 Veszélyes anyagok szabadba jutása
 Talaj felszíne, a folyók medrének károsodása
 Építmények és épületek romosodása,
 károsodás a légkör nagyfokú
szennyeződése. Sok sérült és áldozat.
30
A katasztrófavédelem szempontjából
fontos másodlagos pusztító hatások
 Víz, fűtés, áram és gáz-szolszolgáltatás hiánya
miatt, az életfeltételek megszűnése
Tömeges
sérülések
 A mélyen fekvő területeken áradások és
vízelöntések kialakulása. (szökőár)
Nagyfokú
fertőzésveszély
 Kitelepítés végrehajtása, a közbiztonság gyengülése,
pánik kialakulása
[6.b]
Egészségügyi ellátási problémák
Ipari üzemek,
nukleáris létesítmények sérülése
Környezetkárosodás
31
b, Egyéb földmozgások
Földcsuszamlás
 Átázott földrétegek elmozdulása
(agyag)
 Hegyköz, Börzsöny, Hollókő
Partfalomlás
 Löszös talaj omlása, Magyarország
1/3-a
 Duna mente, Tolnai, Somogyi,
Baranyai dombság, Balaton
Talajroskadás
[6.c]
 Geológiai és hidrotermális üregek
 Budapest, Eger, Pécs
32
32
C,
ÁRVÍZ
BELVÍZ
HELYI VÍZKÁR
[6.d]
Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó szintje
megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a
környező településeket.
Ennek során, hidrodinamikai erejével rombolja az
épített környezetet, áztató hatásával pusztítja a talaj
termőrétegét, és csökkenti az épületek állékonyságát.
[4]
33
[7]
34
[8]
35
Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi
feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]
36
BELVÍZ,
HELYI VÍZKÁR
[10]
Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk,
ha a talaj vízszintje megemelkedik,a mélyen fekvő
területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha
a hirtelen lezúduló csapadék,vagy a tavaszi olvadás
okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan
elönti az adott területeket. [4]
37
Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi
feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]
38
Következmények
árvíz, belvíz esetén
- általános (elsődleges)
- és másodlagos
pusztító hatások jelentkeznek
39
Hidromechanikai hatás:
Ütőhullám:
A rövid idő alatt, nagy sebességgel
lezúduló, nagy tömegű víz által keltett
jelenség.
- völgyzáró gátak,rombolódása,
- duzzasztóművek sérülése,
- árvízvédelmi műtárgyak,
berendezések meghibásodása.
[11]
[12]
A víz áramlásából adódó
mechanikai hatás:
- tárgyak elsodrása,épületek,
- műtárgyak rombolása,
- fák kidöntése.
40
Az elöntés és a belvizek hatása:
•áztató hatás: épületek, építmények,
műtárgyak rongálódásához vezet
•Talajmozgás:
épületek
elcsúszása,
megsüllyedése, közmű-, út-, vasúti károk
•vegyszerek kimosódása: környezetkárok,
ivóvízszennyezés
•természet károsodása: élőhelyek, állatok
pusztulása
•emberi áldozatok: meghűlés, fulladás
[10]
•összetett veszélyforrások:
fertőzés, járvány
41
d, Egyéb természeti
eredetű veszélyek
42
e, Szélsőséges időjárási
körülmények 1.
[14]
SZÉLVIHAR
TARTÓS HIDEG, JÉG, HÓ
[13]
[15]
43
A szélsőséges időjárás kárterülete 1.
A szélvihar fákat csavarhat ki, leszakíthatja az épületek
és egyéb műtárgyak részeit, az elektromos vezetékeket,
betörheti az ablakokat, oldalsó támfalakat, homlokzati
falakat dönthet le. A nagy erejű szelek főleg a
tetőszerkezeteket és azok héjazatait károsíthatják. A
tetőszerkezetben a kötőelemek és tartószerkezetek
nem bírják a megnövekedett szélterhelést, ezért
deformálódnak, tönkremennek. Gyakori hatás, hogy a
rögzítetlen szerkezetek ledőlnek, és maguk alá
temetnek tárgyakat, sokszor embereket is. A kialakuló
vihar függ az uralkodó széliránytól, a szélcsatornák
esetleges kereszteződésétől is. Viharos széllel, esetleg
tornádóval az egész ország területén számolni kell. [4]
44
[8.]
45
Aszály,
Erdő- és bozóttüzek
Veszélyei
súlyosan
hatnak
a környezetre,
az emberre
az állatvilágra
[16]
46
e, Szélsőséges időjárási
körülmények 2.
[17]
Özönvíz-szerű
esőzés
[18]
Komoly anyagi károkat és fertőzésveszélyt jelent.
47
A szélsőséges időjárás kárterülete 2.
Az eső árkokat, üregeket alakíthat ki, betörhet a pincékbe,
eláztathatja
az
épületek
tartószerkezeteit,
melynek
következtében az épületek megsüllyedhetnek, leomolhatnak.
Esetenként az esőzés háborús lövedékeket, robbanó
szerkezeteket moshat ki a talajból.
A jégverés, a lehulló jegek méretétől függően, szintén nagy
pusztítást tud végezni az épületek tető- és üvegszerkezeteiben, a
gépkocsikban, tönkreteheti a fákat, a növényeket és a
mezőgazdasági termést. Ez utóbbi további gazdasági
problémákat okozhat. Az extrém viharok és esőzések, közvetett
hatásként megbéníthatják a közlekedést, károsíthatják a
közműveket, így zavarokat okozhatnak az energia-ellátásban is. A
nagymennyiségű eső fellazíthatja a talaj szerkezetét, melynek
következtében földcsuszamlások, partfalomlások keletkezhetnek.
[4]
48
Állatok kártevése
Biológiai jelenségek
Túlszaporodás
(Sáskajárás, rágcsálók,
madarak, stb.)
Undorkeltő gazdasági
kártevők
Járványok
Növényvilág káros
jelenségei
Károsítók pusztítása
Túlburjánzás
Betegségek (pl. tűzelhalás)
Humán veszélyek
Járványok
Túlnépesedés
49
Összefoglalva:
• Magyarország nem tartozik a nagy katasztrófaveszélyeztetettségű országok közé, néhány civilizációs és
természeti katasztrófával azonban számolni kell.
• A természeti eredetű veszélyek közül a földrengés, árvíz,
belvíz, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biológiai
jelenségek okozhatnak katasztrófákat.
• A katasztrófák következményei a településeken jelennek
meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket
elemezniük és értékelniük kell.
• A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell
készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események
kezelésére.
Jogszabályi források: 234/2011. Korm. rendelet, 2011.CXXVIII. tv.
50
Veszélyeztetett
települések
Magyarországon
51
51
51
Mi a katasztrófák következménye?
Milyen védelmi rendszert működtet
Magyarország ezek ellen?
Hol a helye a a katasztrófák elleni
védekezésnek a rendszerben?
Fel vagyunk-e készülve?
Ezekre a kérdésekre a 3-4.törzsanyagban talál választ.
52
ÖSSZEGZÉS 1.
• Összességében megállapítható, hogy a mai felfogás
szerint a korszerű biztonság átfogó jellegű,
oszthatatlan és messze túlmutat a katonai erőn.
• A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy
Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van
a kelet-közép-európai térség, valamint a kontinens
biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással
vannak rá a globalizációból adódó transznacionális
jellegű kockázatok, valamint a különböző típusú
katasztrófák is, amelyek a települések életében is
megjelenhetnek.
53
ÖSSZEGZÉS 2.
• A
stratégiai
kutatásokkal
foglalkozó
szakemberek elemzése alapján, az ezredforduló
után a globalizáció térhódításával, és a
rendszerváltással összefüggően az új kihívások
és
veszélyforrások
alapvetően
három
csoportba sorolhatók: globális, regionális és
helyi kockázatok, veszélyek és kihívások.
• Ezek között szerepelnek a katasztrófák is.
54
ÖSSZEGZÉS 3.
• Magyarország komplex biztonságának vizsgálata
során, a kihívásokon belül számolni kell az
ország katasztrófa-veszélyeztetettségével.
• Földrajzi
helyzeténél
fogva
Európában
egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a
katasztrófa-veszélyeztetettségét is. Alapvetően
civilizációs és természeti eredetű katasztrófákkal
kell
számolnunk,
amelyek
hatása
a
településeken jelenik meg.
• A védelmi rendszereknek és a településeknek fel
kell készülniük a katasztrófa-veszélyekre is. xxx
55
Kérdések 1.
• Ismertesse a katasztrófa fogalmát, fajtáit,
következményeit!
• Milyen Magyarországra ható katasztrófacsoportokat,katasztrófa-típusokat ismer?
• Foglalja össze a természeti katasztrófák
típusait, azok következményeit, a különböző
típusok kárterületének jellemzőit, valamint a
várható teendőket!
56
Köszönöm a figyelmet!
Jó tanulást!
57
Irodalomjegyzék 1
[1] 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
törvények módosításáról (2011.IX.09) 3. §
[2] Szász József: A katasztrófák típusai, Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve,
BM OKF, Budapest, 2000.
[3] Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek,
önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, JászNagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o.
[4] Dr. Hornyacsek Júlia: A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások
tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges
helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata.
"Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület
Budapest, 2011. pp.25-32. ISBN: 978-963-08-2606-8
[4.a] 43. Szélvihar tombolt Los Angelesben MTI/AP
http://hvg.hu/vilag/20111202_szelvihar_los_angeles (letölt: 2012.03.12.)
[5] Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:
Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. december 21.
[5. a]A Kárpát-medence földrengései, Forrás: Mekkora eséllyel dől romba a háza?
http://index.hu/tudomany/foldreng8114/ (letölt: 2012.03.12.)
[5.b] A földrengések előrejelzése . (letölt: 2012.03.12.)
http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19:afoeldrengesek-elrejelzese&catid=1:altalanos-fogalmak&Itemid=23
58
Irodalomjegyzék 2
[[6] Ladó Attila: Szeizmográfok, a földrengések mérésére alkalmas berendezések
http://users.atw.hu/kornyezetunk/foldrengesek/szeizmograf.htm (letölt:
2012.03.12.)
[6a] Földrengés ijesztgeti a G8 résztvevőit, MTI 2009.07.03
http://www.origo.hu/nagyvilag/20090703-foldrenges-laquila-nehany-nappal-ag8csucs-elott.html 2012. (letölt: 2012.03.12.)
[6b] Tízezren tűntek el Minamisanriku kikötőváros lakosai közül, robbanás történt a
fukusimai atomerőműben, Készítette: MTI, nincs megnevezve (letölt: 2012.03.12.)
Forrás: http://www.bevezetem.hu/cikk/roviden-japan-foldrenges-szombatiesemenyeirol
[6c] földcsuszamlás: (letölt: 2012.03.12.)
http://www.fenntarthatofejloves.net/wpcontent/uploads/2007/08/foldcsuszamlas_la2.jpeg
[6d] árvíz Budapest, http://www.mommo.hu/media/arviz_-_Budapest2006 (letölt:
2012.03.12.)
[7]
[8] ] BM OKF VK archívum 2009. www.katasztrofavedelem.hu
[9] Szarka Zsolt: Katasztrófavédelmi
feladatok polgári védelmi szervezése, - felkészítő előadás BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia
[10] Hogyan tüntessük el az árvíz és belvíz utáni romokat? Mire figyeljünk?
http://ingatlan.net/magazin/2010/06/hogyan-tuntessuk-el-az-arviz-es-belviz-utani59
romokat-mire-figyeljunk/(letölt: 2012.03.12.)
Irodalomjegyzék 3
[11] Sorra dőlnek össze a vízben álló házak Edelényben és Felsőzsolcán MTI 2010. 06.04.,
http://www.origo.hu/itthon/20100604-katasztrofalis-a-helyzet-a-bodva-gatszakadasa-miattarvizhelyzet-eszakmagyarorszagon.html (letölt: 2012.03.12.)
[12] . Országos gyűjtés az árvízkárosultakért(letölt: 2012.03.12.)
MTI 2005. 05. 02. 14:34 http://kurir.florka.hu/taxonomy/term/27/0?page=23 [13] Földön
kívüli viharok http://viharsarok.repeta.hu/foldon_kivuli_viharok letöltés: 2012. jan.31.
[14] MTI /EPA Ralf Hirschberger: Hófúvásban halad egy személygépkocsi a bajosországi
Wenglingenben In: Szerző: Ambrózai Zsuzsanna-Pum András: Visszatért a tél Európa-szerte
2010.03.09 (letölt: 2012.03.12.)
http://www.vasnepe.hu/fooldal-legfrissebb_hirek/20100309_tomegbaleset_es_ho
[15] Tömegkarambol színhelye a 93-as autópályán a dél-németországi Schwandorf közelében
március 6-án, miután több mint 40 gépjármű futott egymásba a jegesedés következtében.
Fotó: MTI/EPA u.ott. (letölt: 2012.03.12.)
[16] Tizenhét helyen ég az erdő Olaszországban, MTI, 2009.07.25.
http://www.metropol.hu/cikk/437802
[17] malackák,
http://landdie.freeblog.hu/archives/2008/09/01/Noe_kuzdelme_a_se_nem_sos_se_nem_ed
es_Ozonviz_tetejen/ (letölt: 2012.03.12.)
[18] Itt az első trópusi vihar
http://naturesfury.freeblog.hu/archives/2008/05/ (letölt: 2012.03.12.)
[19] Dr. Tóth Rudolf: Oktatási anyagok ppt. 02.02. tárgykör 2-3. dia
Ábrák: clipArt 2011-2012., valamint a szerző korábbi művei xxx
60