Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése

Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia

Találós kérdések

 Schirkhuber Móricz:  Természettan alaprajza, 1844  Természettan, tekintettel a vegytanra, 1853

Találós kérdések

„A víz áll élenybűl és könenybűl.”

Találós kérdések

„A víz áll éleny bűl és köneny bűl.”

Találós kérdések

„A víz áll éleny bűl és köneny bűl.” O 2 + H 2

Találós kérdések

„A víz áll éleny bűl és köneny bűl.” O 2 + H 2 „

A köneny minden eddig ismeretes testek közt a legkönnyebb, innét nyerte köneny nevét…

” Schirckhubert Móricz: A természettan alaprajza, 1844

Találós kérdések

„A víz áll élenybűl és könenybűl.” O 2 + H 2 „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. kifejlik.” – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny

Találós kérdések

„A víz áll élenybűl és könenybűl.” O 2 + H 2 „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany vassal vegyül, s mint kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” olvasztatik. – A víz élenye a vas éleg a

Találós kérdések

„A víz áll élenybűl és könenybűl.” O 2 + H 2 „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany vassal vegyül, s mint kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” olvasztatik. – A víz élenye a vas éleg a H 2 SO 4 + Fe / Zn → FeO X + H 2

Találós kérdések

„ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

Találós kérdések

„ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsav ban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvag ot képez, mellette a köneny kifejlik.”

Találós kérdések

„ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsav ban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvag ot képez, mellette a köneny kifejlik.” Zn + 2 HCl → ZnCl 2 + H 2

Találós kérdések

„A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

Találós kérdések

„A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleg et, vagy növényéleget képzi."

Találós kérdések

„A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi." 4 K + O 2 → 2 K 2 O

Kémia a 18-19. században

 Iparosodás    Technikai fejlesztések Kénsav-, szóda-, kokszgyártás, kémiai fehérítés klórmésszel Orvosi kémia, gyógyvíz elemzés

A magyar nyelvű kémia csírái

„Még senki magyarul vizet nem bontott, a kémia is újság nyelvünkben, innen szükségesképpen sok új szókat kell csinálnom... „

Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800   Orvoslás, 1690 Földrajz, 1749    Fizika, 1762 Ásványtan, 1791 Kémia, 1800

A kémiai szaknyelv forrásai

 népnyelv  arany, ezüst, vas, réz, kéneső (~könösü), kén, szén  ón/ólom – plumbum/stannum  eltorzított (német) bányászkifejezések  arzén – rozsnika  borax – póris  antimon – piskolc (Spiessglanz)

Az első kísérletek

 Nyulas Ferenc, 1800:  Szóalkotásai: sav, tégely  O 2 – savalj  H 2 – vízalj

„…a sütős lúgsók erőszakos állapotban vannak, mert csak erővel jól bedugott edényben lehet őket ilyen állapotukban megtartani, különben a külső levegőből ismét magukra húzzák a szénsavat és megszelídülnek.”

Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800

Az első kísérletek

„ A magyarnak mind a’ nyelve, mind az esze alkalmatos a’ra, hogy a’ tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe…”

Kováts Mihály: Chemia avagy természettitka, 1807  Kováts Mihály szóalkotásai:  Természettitka (kémia)  Dárdafény (piskolc)  Egérkő, maszlagértz, felségmaszlag, tserépkobalt (arzén)

Kováts Mihály

   Kémiai eszközök      Szélke – fiola Botska – kád Görbetök – retorta Léhely – téka Légely – butélia Affinitás – chémiai atyafiság Molekula paránygó  Eljárások:      Elegyítés – szintézis Elválasztás – analízis Remek – kísérlet Kihúzadék – extraktum Pedzőszer - reagens

Dayka Gábor(?), 1820 „…miért kell a meg-vizsgálás vagy próba helyett kisirtet, a Virtus helyett Himség, a matéria helyett anyag… „

Schuster János

  Nyelvújító próbálkozásai  fémek – nemfémek különválasztása   Fémek: -any végződést kapnak • kövany (Li), édany (Be), hamany (K), mészany (Ca) Nemfémek: -ó, -ő • gyúló, víző (H), fojtó (N), savító (O), zöldlő (Cl), iboló (I) Vegyületek:   tökéletes oxidok: -ag, tökéletlen oxidok: -acs • Fojtósavas ezüstag (AgNO 3 )

Bugát – Irinyi

az új szaknyelv elnyeri végleges formáját    nem tesznek különbséget fém és nemfém között -any/ eny végződés (illeszkedés)  szikany → szikeny Új szóalkotások:    könnyű (hidrogén): köneny éltető (oxigén): éleny halványzöld (klór): halvany

Néhány elem magyar nevének változásai

Szerző

Õri Fülöp Gábor Kováts Mihály Nyulas Ferenc Wolny András Kováts Mihály Varga Márton Nagy Leopold Pethe Ferenc Lánghy István Schuster János Bugát Pál

Év

1796 1799 1800 1805 1807 1808 1815 1815 1829 1829 1842

Hidrogén

Vízi matéria Víz-része Víz-alj Vízanya Víztárgy Vízszer Víz-szesz Vízitô Vízszer Gyúló Köneny

Nitrogén Oxigén

Fojtós matéria Megfojtó levegõ Azotum Fullasztó Fojtótárgy Fojtó Fójtószer Salétromító Fojtószer Fojtó Légeny Savanyúsági matéria Savanyító Sav-alj Savanyító Savanyító Savanyítószer Savanyússzes Savanyító Savanyszer Savító Éleny

Vegyelemek magyar neveiről

Irinyi János

„Oxygen ajánlott volna,

savítóra savany

fordíttatott. Az osztálytalanság

savanyt

azonban nem lehet már säurevali zavarért sem. De ezen kívül nem csak az oxygen a

savító

, mert valamint az

éleny

kénnel (S (S 3 Cl),

vilannyal

3 O),

vilannyal

(P 5 O), ugy a

halvany

(P 5 Cl) és még az

érennyel

vegyeket alkot, és pedig szárazon is lakmusz veresítőket… miből az sül ki, hogy nem csak az

éleny

pedig savítóbb az

élenynél

… , hanem a (Pt 2 Cl) savanyú

halvany

is kénnel is savító, és Savanyúság tehát nem olly tulajdon, mellyről az oxygent elnevezni lehetne. Így van a fény s hév alkotó tulajdonával is: onnét sem nevezhetni el, mert nem övé kizárólag, ugy hogy egyedül övé az, hogy általa élünk, és ezen ultima differentia által lőn neve

éleny

.” Irinyi János: Vegyelemek magyar neveiről, 1842

Az utolsó próbálkozások

 Szabadságharc bukása, magyar nemzeti törekvések háttérbe szorulása  Kiegyezés  Nendtvich Károly

„azon műszavak használtattak…amelyek a magyar vegyészek egyetértése következtében elfogadtattak és használatban mentek”

A végső bukás

 Kritikák  Kossuth: „nyelvújítási túlzás”  Szily Kálmán: új alapelvek • • • • Nemzetközi elnevezés hiányában: magyar kifejezés Jó magyar szavak megtartása Általánossá vált rossz magyar szavak megtartása Magyarossá tett idegen szavak

Felhasznált irodalom

       Bugát Pál-Irinyi János:

Természettudományi Szóhalmaz

, Pest, 1844 Irinyi János:

A vegyelemek magyar neveiről

, Orvosi Tár, 1842.

Mannó Alajos:

Orvosgyógyszerészi vegytan

, Pest, 1842.

Nendtvich Károly:

Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei

, Pest, 1844.

Schirkhuber Móric:

Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza

, Pest, 1837-1849.

Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán:

A kémia története Magyarországon,

Budapest, 1972.

Szabadváry Ferenc:

A magyar kémia művelődéstörténete

Köszönjük a figyelmet!