Transcript A KHV szükségességének eldöntése

A KHV szükségességének
eldöntése
Magyar Emőke és Dr. Tombácz Endre
(ÖKO ZRt.) nyomán
Néhány megjegyzés bevezetőül
1. A döntéshez alapos szakmai tudás és helyismeret szükséges.
2. Megpróbáljuk az alábbi megadott szempontok alapján eldönteni, hogy
mikor van szükség hatásvizsgálatra (az EV után)
• a tevékenység jellemzői,
• a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége,
• a várható környezeti hatások jellemzői
3. Az erősen valószínű, hogy egy-egy szempont külön-külön történő
mérlegelése természetesen nem jár megfelelő eredménnyel. A felsorolt
szempontokat mindig együtt, egymással összefüggésben kell vizsgálni, és a
mérlegelésnél az összefüggéseket is figyelembe kell venni
A tevékenység jellemzői
a) terület igénybevételének nagysága, beleértve a kapcsolódó
műveletek, létesítmények területigényét is
Jellemző
A nagy terület felhasználása önmagában is jelentős hatótényező
lehet. Pl. elpusztul az azon található élővilág, nem folytatható rajta a
korábban ott folyó tevékenység.
Kritikus kérdések
Természetszerű - Kultúr
Természetszerű – Beépített
Kultúr – Beépített
Példa:
Árvízi tározók
Magas beépítettségi szint
Jelentős használat változás vagy
korlátozás
Jelentős tereprendezés
A tevékenység jellemzői
b) más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata
korlátozásának nagysága
Jellemző
Az erőforrás igénybevétel a legtöbb esetben befolyásolja a
forrás környezeti elem állapotát és a hatás jellemzően
tovagyűrűzik a rendszerek irányába
Kritikus kérdések
Az építés vagy a működtetés során használnak-e természeti
erőforrásokat - földet, vizet, egyéb anyagokat, energiát különösen nem megújuló forrásból származókat vagy csak
korlátozottan rendelkezésre állókat?
Példa:
bányászat
A tevékenység jellemzői
c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága
Jellemző
Vannak olyan tevékenységek, melynek hatótényezői csak egy adott
méret fölött járnak jelentősnek mondható hatással
Kritikus kérdések
Kritikus kérdések:
Tapasztalatok alapján eldönthető -e a méret - jelentős hatás dilemma?
Szokásosnál nagyobb méret
Példa:
Faültetvény telepítése 30 ha-tól
A tevékenység jellemzői
d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék
mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége
Jellemző
A nagy mennyiségű és a főleg a nehezen kezelhető hulladékok még
megfelelő ártalmatlanítás mellett is jelentős hatásokkal járhatnak pl.
helyfoglalás, szállítás
Kritikus kérdések
Kritikus kérdések:
Megoldott-e az ártalmatlanítás valamilyen meglévő, engedélyezett
rendszeren?
A folyamatok végén csak lerakással vagy égetéssel ártalmatlanítható hulladék
nagyságrendje.
Példa:
Ráckevei Dunaág kotrás
A tevékenység jellemzői
e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége
Jellemző
A kibocsátások nagysága , veszélyessége, időtartama a legtöbb esetben
egyértelműen meghatározza a feltételezhető hatások jelentőségét
Kritikus kérdések
Kritikus kérdések:
Az intenzitás-időtartam viszony alapján meghatározható-e a változás jelentősége?
Van-e hatásviselő?
A szabályok betartása feltételezhető-e?
Példa:
csőfektető gép zaja
A tevékenység jellemzői
f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált
anyagokra és az alkalmazott technológiára
Jellemző
Meghatározható a tevékenységeknek illetve létesítményeknek egy olyan köre,
amelynél a baleseti kockázatok jelentik, a környezetre való veszélyesség legfontosabb meghatározóját.
Kritikus kérdések
Kritikus kérdések:
Fennáll olyan balesetek kockázata (kivéve a természeti csapásokat) az építés
vagy a működés során, amelyek az emberi egészségre vagy a környezetre káros
hatással lehetnek?
Példa:
atomerőmű
A 82/501/EEC-Seveso Direktíva kategóriái szerint három ok-okozati összefüggésben lévő fázis lehet egy baleset előidézője (mely
természetesen nem biztos, hogy realizálódik):
•tervszerű működés zavara
•jelentős emisszió, tűz vagy robbanás bekövetkezése
•mérgező, gyúlékony, vagy robbanásveszélyes anyagok következtében súlyos veszély kialakulása.
Súlyos balesetnél mindhárom fázis érvényesülhet
A tevékenység jellemzői
g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények
létesítésére a telepítési hely szomszédságában
Jellemző
Vannak olyan beruházások, melyek jelentős térség fejlődést (fejlesztést)
indíthatnak el. (Elsősorban közlekedési infra) Ennek hatásai messze meghaladhatják a vizsgált létesítményét.
Kritikus kérdések
Számítani lehet-e kapcsolódó területfejlesztési folyamatok elindulására?
Vannak-e a tevékenységnek illetve annak céljának kötelező kényszer
kapcsolatai más fejlesztések tekintetében?
Példa:
autópálya-bevásárlóközpont
A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek
érzékenysége, különösen
a)a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra,
tájhasználatra és a tájképre;
Jellemző
Egy-egy beruházás vagy tevékenység típus nem mindig egyeztethető
össze más, főleg környezetigényes terület-használatokkal. Az eredmény
ezek elsorvadása.
Kritikus kérdések
A jelenlegi és potenciális táj- és területhasználatok kiemelkedő
érzékenységűek-e a vizsgált tevékenységre?
Valamilyen védettségű területek érintettsége.
Az érékek megvédhetősége
Példa:
Dunakeszi bevásárlóközpont, M0 elkerülő
A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek
érzékenysége, különösen
b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége,
megújulási képessége;
Jellemző
A természeti erőforrások szűkössége vonatkozhat mind a környezeti elemekre,
mind a rendszerekre, ezek egyes alkotóelemeire, vagy bizonyos tulajdonságaira.
Ezek érintett-sége esetében a meglévő vagy potenciális használatok sérülhetnek. A megújuló képesség romlása egyrészt erőforrás csökkentő hatású,
másrészt környezetminőség rontó.
Kritikus kérdések
Érintettség esetében a szűkösség hiánnyá válhat-e?
Az erőforrás fontossága.
Az erőforrást hordozó környezeti elem vagy rendszer értékessége.
Az érintett környezeti érték meglévő terhelése.
Példa:
Balatoni vízpótlás
A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek
érzékenysége, különösen
c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek
terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és
pufferkapacitását)
Jellemző
A kérdéskör a hatásokkal szembeni tűrőképességet jelent, ami elősegítheti egyes
tevékenységek befogadását egy adott környezeti közegbe. Azok a változások, amelyek
ezt meghaladják már környezet terhelőnek számítanak.
A jogszabály kiemel olyan területeket, amelyek ebből a szempontból érzékenynek
tekinthetők egy vagy több hatótényező tekintetében.
Kritikus kérdések
A változások által érintett környezeti elemek, rendszerek megkívánt állapota
fenntartható-e.
Irreverzibilitás léte
A hatás értékelhetősége valamilyen fontos hatásviselő szempontjából.
Példa:
árvízi tározók leürítése
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
a)területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának
nagysága;
Jellemző
Valamilyen nem kívánatos hatás nagy hatásterülete, a sok hatás-viselő adott
esetben önmagában is jelentőssé, és gyakran nehezen kezelhetővé teszi a
hatásokat. A viszonylag kis területű Magyarországon, nem lehetne nagy területet
érintő projektet úgy elhelyezni, hogy az ne találkozzon valamilyen a hatásokra
érzékeny területtel.
Kritikus kérdések
Mi tekinthető kiterjedt hatásterületnek az érintett terület jellemzői
alapján?
A feltételezett hatások fontossága és kezelhetősége.
Példa:
árvízi tározók
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége
Jellemző
Az országhatáron átterjedő jelentős hatás az Espoo-i egyezmény miatt eleve
hatásvizsgálatra kötelezett. Tehát itt a gyanú is elegendő a hatásvizsgálat
előírására.
Kritikus kérdések
A tevékenység feltételezett hatásterülete érinti-e az országhatárt?
Lehet-e egyértelműen tisztázni a hatás jelentőségét és az átterjedés tényét?
Példa:
Paksi atomerőmű melegvíz, osztrák hulladékégető, határszéli cementgyár
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti
elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a
hatások szinergiájára);
Jellemző
A bonyolultság részben a nagyobb bizonytalanságok léte, részben a
jellemzően nehezebb kezelhetőség miatt növelheti egy hatás jelentőségét. A
több hatásviselő érintettsége gyakran az intenzitásra is utal.
A szinergia is bizonytalanság növelő.
Kritikus kérdések
Ha vannak ilyen hatások milyen bizonytalansággal kell számolnunk, illetve adott
informáltság mellett lehet-e megnyugtató döntést hozni?
Példa:
Balatoni vízpótlás vízminőség
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett
tevékenység hatásaihoz;
Jellemző
A háttérhatások léte alapvetően meghatározhatja egy hatás jelentőségét egy
adott területen, annál is inkább mert ezektől mentes területek már nemigen
vannak. Ez akár egy önmagában kevésbé jelentős kibocsátást is jelentős
hatásúvá tehet.
Kritikus kérdések
Mennyire vannak tűréshatáron az érintett állapotjellemzők?
Várható-e további romlás a térségben más okokra visszavezethetően?
Példa:
Expo szennyvíz, Köki fejlesztés
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
e) nagyságuk, erősségük;
Jellemző
Ez egyértelmű, de egy hatás erőssége gyakran gyakran a hatásviselő
gyengeségétől vagy érzékenységétől függ.
Kritikus kérdések
A hatás-hatásviselő viszony értékelése
Példa:
bevásárlóközpont, Nagymennyiségű vízkivétel
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
f) bekövetkezésük valószínűsége;
Jellemző
Egy adott hatás hatás bekövetkezésének nagyon alacsony valószínűsége
lehetetlenné teszi annak értékelését. Fordítva viszont a nagy valószínűségű
bekövetkezéstől még nem lesz egy hatás jelentős. Lehet a bizonytalanság is
döntésképző.
Kritikus kérdések
Milyen hatások értelmezhetők elfogadható valószínűséggel?
Ami a fontos, mennyire bizonytalan bekövetkezésű nemcsak a hatások,
a hatótényezők szintjén is?
Példa:
Árvízi tájgazdálkodás
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordítható-ságuk (figyelembe véve az
elkerülésükre, csökkentésükre tehető intézkedéseket);
Jellemző
A tartós, gyakori vagy irreverzibilis, nem kívánatos hatások eme
tulajdonságok miatt is könnyebben minősíthetők jelentősnek, ugyanakkor ez
nem elégséges kritérium a jelentőség tekintetében.
Kritikus kérdések
Tartósság esetén az állapotváltozások nagyságrendje indokolja-e a
vizsgálatot?
Példa:
Árvízi tározó elöntései
A várható környezeti hatások jellemzői, különösen
h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy
zavaró hatások mértéke.
Jellemző
Azok a hatások, amelyek az ember vagy a környezeti rendszerek szempontjából
már minősíthetők nagyobb valószínűséggel lehetnek jelentősek.
Kritikus kérdések
Az embernél az elviselhetőnél rosszabb besorolású hatások léte. A
rendszereknél (a települési környezetet is ideértve) a nem kívánatos hatás
létének a rendszer szintjén való megjelenése elég indok-e?
Példa:
Nyárigátak bontása
Néhány megjegyzés
1. Az eddig használt minősítési kategóriák alapján semleges és elviselhető hatás nem
lehet jelentős, a zavaró-terhelő típusú minősítések döntési helyzetet jelenthetnek, ettől
rosszabb minősítések jelentős hatást takarhatnak. Feltétel, hogy a hatásviselőnek
értéke legyen.
2. A bizonytalanságok léte növelheti a KHV végzés iránti igényt.
3. A kétséges jelentőségű hatások tekintetében a hatótényező
szabályozottsága, illetve a további engedélyezések során történő
befolyásolhatósága csökkentheti a KHV végzés iránti igényt.