Transcript Magyar természettudósok, feltalálók FIZIKA-TUDOMÁNY

Magyar természettudósok,
feltalálók
FIZIKA-TUDOMÁNY-TECHNIKA
Összeállította: Ködöböcz Ferenc
Jedlik Ányos István
(1800-1895)
Jedlik Ányos fizikus,
bencés szerzetes, a kísérleti
fizika kiváló művelője és
oktatója, egyetemi tanár, az
MTA tagja. Elektrokémiával és
elektromossággal,
majd
optikával foglalkozott.
•
1826-ban szódavíz gyártó gépet szerkesztett és elkészült első hazai
szikvízüzem.
•
1827-1828-ban készítette el az áram mágneses hatásának
szemléltetésére a világon is az első elektromotort, amely első tisztán
elektromágneses hatás alapján működő elektromotor volt.
(Készülékével hat évvel előzte meg a Jakobi által készített
elektromotort).
•
Készülékét járművek hajtására is alkalmazhatóvá tette.
•
Az 1850-es évek második felében készítette el az első unipoláris gépet,
és ez vezette el a dinamó-elektromos elv felfedezéséhez.
•
Ugyancsak hat évvel hamarabb, mint
megfogalmazta a dinamó-elektromos elvét.
•
1955-ben megszerkesztette a villamos motorkocsi modelljét.
Siemens,
1861-ben
Jedlik Ányos forgonya
A szódavízgyártó gép
Jedlik-féle dinamó
1895. december 12-én halt meg Győrött. A rend
győri temetőjében temették el. Búcsúbeszédét
Eötvös Loránd, az MTA elnöke, Jedlik Ányos
tisztelője tartotta.
Eötvös Loránd
(1848-1919)
Eötvös Loránd Budán született 1848. július
27-én. Eötvös Loránd személyében a magyar
tudomány legnagyobb egyéniségét, de nemzetközileg
is olyan elismert tudósszaktekintélyt tisztel, akinek a
sokoldalú alkotó tevékenysége egyaránt kiterjed a
fizika és a geofizika területére.
Ő a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első hazai nagy
művelője. A közéletben is fontos szerepet töltött be.
1894-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyetemi tanszékvezető tanár,
189I-1892-ben a Tudományegyetem rektora, a Magyar Tudományos
Akadémiának előbb tagja, majd 18891905 között elnöke volt, a berlini
Akadémia kültagja.
Különös joggal mondhatjuk mi magyarok, hogy Eötvös Loránd a
fizika nagy tudósa, aki a gravitációnak, mint a testek egyik általános
tulajdonságának természetét és törvényeit kutatta, és aki a súlyos és a
tehetetlen tömeg egyenlőségét milliárdnyi pontossággal bizonyította.
Mivel a nehézségi erőtér ismeretében meg lehet határozni a földfelszín
alatti kőzetek sűrűségét, így az Eötvös-inga méréseivel ki lehet mutatni a
földfelszín alatti kőolaj-, érc-, kősó- és egyéb készleteket.
Eötvös Loránd felismerte, hogy eszköze a torziós inga alkalmas a Föld
mélyének valóságos "kitapogatására". Ingák, amelyek világhírűvé váltak,
személyes szerkesztése és irányítása alatt készültek.
Értékes megállapítása az is, hogy a Földön a keleti irányba mozgó
testek súlya valamelyest csökken, a nyugati irányba haladóképedig növekszik a
nyugvó test súlyához képest. Ez a felismerés Eötvös-hatás, Eötvös-effektus
néven került be a fizika tankönyvekbe.
A kettős kis eszköz
A kettős nagy eszköz
Ő alapította a Magyar Állami Geofizikai Intézetet
(ma Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, ELGI)
Kiállítás az ELGI-ben
A Ság-hegyi múzeum és Eötvös emlékoszlop
(Celldömölk)
Trianon emlékoszlop
a Ság hegyen
Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar
természettudós 1919. április 8-án halt meg
Budapesten.
Amikor híre szállt Eötvös Loránd halálának, A.
Einstein így szólt: „A fizika egyik fejedelme halt
meg.”
Csonka János
(1852-1939)
A magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. A
jelenleg üzemeltetett sok száz millió benzinmotoron ma is
olyan karburátor van, melynek alapgondolatával Bánki
Donáttal együtt ők ajándékozták meg a világot és elsőként
szabadalmaztatták.
A legenda szerint Csonka János és Bánki Donát,
hazafelé tartva közös kísérletezésükből, egyszer a Nemzeti
Múzeum sarkán egy virágáruslányt vettek észre, aki a
szájában tartott vékony csőbe levegőt fújva oldotta
permetté a virágjainak szánt vizet. Állítólag ez adta az
ötletet, hogy megalkossák a porlasztót, mely a motorokban
azóta is az üzemanyag-levegő keveréket állítja elő.
Az 1891-ben még csak rajzasztalon létező szerkezet a
motor változó üteméhez alkalmazkodva adagolta a
megfelelő keveréket, kiküszöbölte a robbanásveszélyt,
ráadásul - mivel a szívócsőben áramló levegő energiáját
használja fel, nem igényelt külön energiaforrást.
Karburátor
Első magyar gázmotor
Még egy motor
Bánki Donát
(1859-1922)
Csonka Jánossal együtt a magyarországi
motorgyártás
megteremtője.
Együttműködésük
különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres. Ezt
közös szabadalmaik bizonyítják.
1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a
karburátort szabadalmaztatták.
1894-ben
szabadalmaztatta
nagynyomású
robbanómotorját, amely a Bánki-motor nevet kapja.
Ugyancsak 1894-ben elkészít egy kéthengeres,
vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt.
A nagy kompressziójú robbanómotort az idő
előtti
öngyulladás
megakadályozására
vízbefecskendezéses
hűtéssel
tökéletesítette,
melyet
szabadalmaztatott is 1898-ban.
Semmelweis Ignác
(1818-1865)
Semmelweis Ignác Fülöp valószínűleg az
egyik legismertebb magyar, de mindenképpen a
legismertebb magyar orvos. 1972-ben felvette
nevét a Budapesti Orvosi egyetem.
Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz
kórtanának felderítése adta, amelynek során egy
konkrét
betegség
okainak
felderítésén
túlmenően,
a
fertőzéssel
és
annak
megakadályozásával kapcsolatban olyan elveket
fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy
jó évtized múltán a francia Pasteur és a német
Koch
bakteriológiai
kutatásait
követően
ismerték fel.
Bolyai Farkas
(1775-1856 )
A magyar matematika reformkorának
megalapozója.
1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia
levelező tagjává választotta.
Sokat
foglalkozott
Euklidész
ötödik
posztulátumával; többek között bebizonyította, hogy a
"három, nem egy egyenesen levő pontok egy körön
találhatók" állítás egyenértékű a párhuzamossági
axiómával.
Pedagógiai „fő műve” fia és tanítványa, Bólyai
János
Bolyai János
(1802-1860)
1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg
korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriáját.
Ő maga így fogalmazta meg felfedezését,
melyet apjának írt egy levelében: „semmiből egy új, más
világot teremtettem” (1823).
Tudományos felfedezése 1832-ben Appendix
címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként
jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak
le.
A marosvásárhelyi gyűjtemény között őriznek
egy „megfakult” feljegyzést, mely szerint 1911-ben egy
„Einstein Albert” nevű érdeklődő kölcsönkért a
gyűjteményből bizonyos relativitáselméletet tárgyaló
kéziratot, de elfelejtette visszavinni.
Irinyi János
(1817-1895)
Irinyi Jánost általában a zajtalanul gyúló foszforos
gyufa feltalálójaként tartják számon, bár pillanatnyi ötletén
messze túlmutató eredményei vannak a kémia újszerű
szemléletének terjesztésében.
1836-ban Magyarországon szabadalmi törvény nem
volt, osztrák szabadalmat pedig nem akart magának Irinyi
János. Így hát találmányát eladta Rómer István Bécsben élő
kereskedőnek 60 pengő forintért, aki elkezdte annak
tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert a
szabadalomból, amelyet Irinyi találmányára kért, és még
1836-ban meg is kapott.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai
szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és
puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak
felügyeletével.
A gyufa nem játék
Puskás Tivadar
(1844-1893)
Felismerve a telefon jelentőségét,
kiutazott Amerikába, ahol találkozott Bell-el
és Edisonnal. Két évig Edison munkatársa
volt.
1879-ben Párizsban megszervezte az
első európai telefonközpontot.
1893-ban
Budapesten
megkezdte
rendszeres közvetítéseit az általa létrehozott
telefonhírmondó, a rádió előfutára.
Zipernowsky Károly
(1853-1942)
Zipernowsky
Károly
gépészmérnök,
műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1893), a
magyar erősáramú elektrotechnikai ipar egyik
megalapítója.
1882-ben Zipernowsky és Déri Miksa
öngerjesztésű
váltakozó
áramú
generátort
szabadalmaztatnak
a
Nemzeti
Színház
1000
izzólámpából álló világításának táplálására.
1885-ben Zipernowsky Károly Déry Miksa és
Bláthy Ottó Titusszal szabadalmaztatta a zárt vasmagos
transzformátort.
Kandó Kálmán
(1869-1931)
A Budapesti Ganz-gyárban kezdett
foglalkozni a váltakozó áramú villamos
vontatással.
1902-ben az olasz kormány nagyszabású
villamosítási terveihez Kandó Kálmán tervezte a
villanymozdonyokat.
1920-as években feltalálta és kidolgozta a
fázisváltós villanyos mozdonyokat.
Kandó Val Tellina mozdony
Kandó mozdony
Kandó első villanymozdonya
Galamb József
(1881-1955)
Konstruktőr, a Ford Motor
Company tervezője, a Ford T-modell
megalkotója.
Ez
egy
egyszerűen
kezelhető, olcsón előállítható autó volt, a
világ első népautója.
Ford-T-modell a millennárison
BRÓDY IMRE
(1891-1944)
A fizika több területén és az ipari
alkalmazás körében számos kutatási eredményt ért
el, neve mégis elsősorban a kriptonlámpa
feltalálásáról ismert.
A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari
Vásáron mutatták be.
Bíró László József
(1899-1985)
Eredetileg újságíró
volt .
1943-ban
Bíró
szabadalmaztatta
a
golyóstollat Argentínában,
majd ottani letelepedése
után megfelelő módosítással
az öntvényrepedést jelző
festéket
alkalmazta
a
golyóstoll töltésére.
Goldmark Péter Károly
(1906-1977)
Feltalálta a mikrobarázdás
hanglemezt és a színes
televíziót (1940). Az USA
Nemzeti Tudományos Díja
(1977) Carter elnöktől.
Bay Zoltán
(1990-1992)
Magyar fizikus, az MTA tagja.
Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet,
az elektronsokszorozó és a fényre alapozott
méterdefiníció.
Ő
javasolta
1965-ben,
hogy
a
távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban
mérhető időegységre és a fénysebességre.
1983-ban A Súlyok és Mértékegységek
Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik
ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és
megállapították:
A méter a fény által a vákuumban a
másodperc 1/299792456-od része alatt megtett út
hossza.
Kármán Tódor
(1881-1963)
Kevesen vannak azok, akik
tudják, hogy például az első
helikopter modell megalkotása egy
magyar tervező nevéhez fűződik.
Kármán Tódor a világ egyik
legelismertebb égi tervező volt.
Fontos szerepet játszott az
első rakéták kifejlesztésében.
Őt tekintik a szuperszonikus
repülés atyjának.
Űrkutatással is foglalkozott.
A National Medal of Science kitüntetést 81 évesen John F.
Kennedy elnöktől vette át.
Kemény János
(1926-1992)
Los Alamosban a Manhattanterv keretében a későbbi Nobel-díjas
Richard Feynman munkatársa volt.
Albert Einstein tanársegédje.
Jellemző rá, hogy amikor
autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA)
rendszámot íratta rá.
Tom Kurtz-cal együtt 1964ben megalkotta a BASIC programozási
nyelvet és az első időmegosztású
számítógépes rendszert.
Szilárd Leó
(1898-1964)
Magyar származású fizikus. Az első,
aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az
atombomba) létrehozható.
Bebizonyította
az
esetében a neutronsokszorozást.
uránhasadás
Mivel
félelmetes
lehetőségnek
tartották, hogy először a náci Németország
fejlessze ki az atombombát, meggyőzték
Franklin Rooseveltet, hogy nekik kell elsőnek
lenniük. Részt vett az erre irányuló Manhattantervben
Szilárd Leó és Enrico
szabadalmaztatták az atomreaktort.
Fermi
Teller Ede
(1908-2003)
Magyar származású amerikai
atomfizikus.
Legismertebb a hidrogénbomba
kutatásokban való aktív részvétele, ezért
az USA-ban mint „a hidrogénbomba
atyja” vált közismertté.
Felismerte az urán-grafit-víz típusú
reaktorok veszélyforrását (Teller-Effektus) és
sikerült leállíttatnia az olyan grafitos reaktorok
működtetését, mint amilyen például a
Csernobili erőmű. Csernobilban többek között
Teller-effektus vezetett a katasztrófához.
Neumann János
(1903-1957)
A számítógépek atyja.
Neumann-elvek:
1. Soros utasítás-végrehajtás
2. Kettes (bináris) számrendszer használata
3. Belső memória (operatív tár) használata a program
és az adatok tárolására
4. Teljesen elektronikus működés
5. Széles körű felhasználhatóság
6. Központi vezérlőegység alkalmazása
„A számítógép és az emberi agy
viszonyáról”
Neumann utolsó könyvének borítója
Átveszi Eisenhower elnöktől a
National Medal of Science kitüntetést .
Neumann-elvek szerinti PC-felepitése
@
Teller Ede
Szilárd Leó
Wigner Jenő
Hevesy György Neumann János
Az atomkorszak tudósai
Bátaapáti
Eszter lejtősakna
Bátatapáti
Mária lejtősakna
Öveges József
(1895-1979)
Professzor, tanár, fizikus.
Rubik Ernő
Építészmérnök, iparművész.
1990-től a Magyar Mérnök Akadémia
elnöke, később tiszteletbeli elnöke.
Találmányai:
Bűvös kocka
Kígyó
Bűvös négyzetek
Bűvös dominó
Rubik óra
Köszönöm a figyelmet,
türelmet!