Transcript 7. Kerings II.

III. A szív működése
• Autonóm ingerképzés: beidegzés teljes
hiányában is ellátja feladatát: több ezer
ember él átültetett (transzplantált) szívvel
• szívciklus: systole (összehúzódás) –
diastole (elernyedés)
• mivel a mioglobinhoz kötött O2- és a
glikogénraktár minimális => a szív obligát
aerob szerv: folyamatos oxigén- és
tápanyagellátás szükséges
• étkezést követően: glükóz fedezi az Eigényt, egyébként mást is képes felhasználni: szabad zsírsavak, aminosavak,
tejsav, ketontestek
Sejttípusok
• myocyták: szívizomsejtek – harántcsíkolat
- egymagvú sejtek → láncszerűen egymás
után: szívizomrostok: a szív „munkaizomzata”: fő funkciójuk az összehúzódás
- a sejtek között alacsony elektromos
ellenállású kapcsolatok (gap junction) =>
egységes egészként reagálnak az ingerre
(syncytium) – gyors ingerületvezetés
- myocyták kontrakciójához Ca2+-szint
növekedése szükséges (vö. izomtan): sarcoplasma-reticulum Ca2+-raktára (90%), extracelluláris
beáramlás (10%)
• Kisebb számban egyéb, speciális sejtek:
ingerképzés és ingerületvezetés sejtjei
a) nodalis szövet:
- szinuszcsomó (nodus sinuatrialis; SAcsomó; Keith-Flack-csomó)
- pitvar-kamrai csomó (nodus atrioventricularis; AV-csomó; Aschoff-Tawara-csomó)
- spontán membrándepolarizáció
- lassú ingerületvezetés
b) His-köteg, Tawara-szárak (jobb-bal),
Purkinje-rostok
- gyors ingerületvezetés
Szívciklus – ingerületvezetés
• Az összehúzódás ingere a szinuszcsomóban képződik: (8 mm hosszú, 2 mm vastag) jobb
pitvar felső részében (vena cava superior
nyílásánál)
• → pitvari myocyták vezetik (normálisan a
2 csomó között nincsenek speciális
vezetőrostok) → pitvarok kontrakciója
• → AV-csomóhoz ér: j.p. alsó részében, a
pitvarközti sövény jobb oldalán (22 x 10 x 3
mm): késlelteti az ingerület vezetését
=> kamrai systole csak a pitvari összehúzódás után induljon el!
• → His-köteg /emlősszívben pitvarokkamrák között: anulus fibrosus => 2 syncytium, melyeket csak a His-köteg köt
össze elektromosan/
→ Tawara-szárak
→ Purkinje-rostok
→ kamrai myocyták:
kamrakontrakció
• A szív folyamatos autonóm (vegetatív) idegrendszeri szabályozás alatt áll: a szimpatikusparaszimpatikus idegek a SA- és az AVcsomóra hatnak
• Szinuszcsomóra: ingerképzés frekvenciájára
hatnak: szimpatikus ingerületek → növelik (=
pozitív chronotrop hatás); paraszimp. (nervus
vagus): csökkentik (negatív chronotrop hatás)
- endogén frekvenciája: ~100/min (átültetett
szívek így vernek)
• AV-csomóra: ingerületvezetési sebességre:
szimpatikus → nő (poz. dromotrop hatás);
paraszimpatikus (n. vagus) → neg. dromotrop
hatás
• A szívizomsejtek akciós potenciálja nem
kelthető újra, amíg a membrán nem
repolarizálódik: ingerelhetetlen (refrakter)
állapot – de a depolarizáció-repolarizáció
alatt lezajlik az összehúzódás! (=> mire
újra ingerelhető a sejt, a kontrakció már
lezajlott) => sorozatingerléskor a
kontrakciók NEM folyhatnak össze! (nincs
tetanusz; ld: izomtan)
• Kamraösszehúzódáskor az anulus fibrosus síkja lefelé (szívcsúcs felé) mozdul =>
pitvarok V ↑ => vénás beáramlás gyorsul
=> a szív szívó-nyomó pumpa
IV. A cardiovascularis
szabályozás
A véráramlás helyi szabályozó
tényezői
1) arteriolák + prekapilláris sphincterek
simaizmainak (egyegységes típusúak; vö. izomtan;
érfalban körkörösen/spirálisan hely. el)
miogén tónusa:
éren belüli p-emelkedés => megnyújtja
őket => összehúzódnak (prekapilláris
ellenállás nő): áramlási önszabályozás/
autoreguláció (egy nyomástartományban működik)
– szerepe: a vérnyomás (artériás p) növekedését nem követi automatikusan a kapilláris p-növ. => filtráció folyamatos, ± azonos
mértékű
2) funkcionális (munka-) hyperaemia: az
aktív szövetekben nő az átáramlás
– mechanizmus: értágító anyagok felszabadulása helyileg: anyagcseretermékek
(CO2, H+, adenozin /pl.: ATP-ből!/) => prekapilláris
érellenállás csökken
3) érendothelsejtekből (ereket bélelő sejtek) is felszabadulhatnak értágító-szűkítő molekulák – pl.: NO értágító
(gyorsan bomlik => helyi hatás)
Központi szabályozás
A) Idegrendszeri:
• Nyúltvelő + gerincvelő szab. struktúrák –
felsőbb idegrendszeri központokból
(agykéreg, limbikus rendszer, hypothalamus) is kaphatnak információkat
• Szoros kapcsoltság a légzésszabályozással: anatómiai-mechanikai kapcsoltság +
közös szenzoros receptorok; az agytörzsben szinaptikus kapcsolat a 2 rendszer
között.
• Vasoconstrictio: folyamatos szimpatikus
érszűkítő aktivitás tartja fenn az értónust,
perifériás ellenállást
- arteriolák szakaszán nagy sűrűségű
beidegzés ↔ nagyartériákon kisebb
- agy: kicsi ↔ izmok, bőr, zsigerek: nagy
sűrűség
• Vasodilatatio:
- egyes szervekben: paraszimpatikus
vasodilatator idegek (nyálmirigyek; nemi
szervek vérbősége erectio idején – transzmitter: NO)
B) Hormonok szerepe:
• Keringő katecholaminok (adrenalin, noradrenalin):
- kis cc. => értágulat (egy biz. receptorhoz kötődik)
- nagy cc. => érszűkület (más receptorok által)
=> vérnyomás ↑
• Renin-angiotenzin-rendszer
- angiotenzin II (bővebben ld. veseműködés) → érszűkítés: vérzés, folyadékvesztés esetén
• Vazopresszin (= ADH)
- nagy vérveszteségkor érszűkítő
Idegi szabályozóközpontok:
• Nyúltvelői rostro-ventrolateralis neuroncsoportok (RVLM): szimpatikus efferensek irányítása:
- érösszehúzó (vasoconstrictor) idegek
- szívszabályozás
=> „presszorválasz”: vérnyomás, szívfrekvencia, szívösszehúzódások ereje ↑
- összegzik a perifériás receptoroktól + a felsőbb
központokból jövő információkat
- ezen neuroncsoportok + a légzésszabályozók épsége létfontosságú: vérzés,
érelzáródás, gyulladás, mechanikai
nyomás, sérülés => általában halálos
• Nyúltvelő caudalis sejtcsoportjai:
- nincs spontán aktivitás: perifériás receptorok / felsőbb
szintek aktiválhatják
- RVLM-sejtek gátlása
- vasoconstrictor idegek akciós potenciálját ↓
- szív: negatív chrono-, dromotrop hatás
(n. vaguson keresztül)
• A szívet szabályozó rendszer a két sejtcsoportnak köszönhetően reciprok beidegzésű: szívfrekvencát növelő válasz esetén:
szimpatikus idegek akciós potenciáljának
v ↑, paraszimpatikus (n. vagus) ↓
• De: a nagy vérköri értónus szabályozása
csak a szimpatikus ingerületek frekvenciájának változtatása által valósul meg!
• Légzési kapcsoltság: nyúltvelői cardiovascularis szabályozó struktúrák: belégzéskor
szimpatikus aktivitás ↑ => vérnyomás ↑
Szenzoros működések:
• Magas nyomású receptorok: carotis sinus
(a. carotis interna eredésénél) + aortaív,
kiinduló nagyerek eredésénél:
baroreceptorok – ingerük az éren belüli
nyomásemelkedés
- ingerületeik a nyv. caudalis sejtcsoportjához futnak → innen: n. vagus => nyugalmi
vagustónus (egyébként a SA-csomó
100/perccel képezne ingerületet!)
- gátolják a RVLM szimpatikus aktivitását
- a vérnyomás rövid távú szabályozása
• Alacsony nyomású receptorok:
- 2 vena cava, 4 v. pulmonalis: pitvarokba
érkezés előtt elhelyezkedő mechanoreceptorok + tüdőartériákban, bal kamra
belső falában (= cardiopulmonalis receptorok)
- a vérnyomás hosszú távú szabályozása
- érfal feszülését érzékelik → n. vagushoz
+ hormonális hatások: ADH-, renin
elválasztását (+ aldoszteronét) szabályozzák
(pl.: pitvari p ↑ => ADH ↓ => vízürítés ↑)
• Artériás kemoreceptorok:
- fiziológiásan nincs szerepük a szimpatikus / vagustónus beállításában: jelentős O2-hiány esetén aktiválódnak => vérnyomásnövelés
Magatartási reakciókkal való összehangolás: agykéreg, limbikus rendszer,
hypothalamus közreműködésével
• cardiovascularis védekező reakció: „fight
or flight” – Cannon:
- szívfrekvencia, összehúzódások ereje,
átáramlott vérmennyiség ↑
- vasodilatatio vázizmokban
- vasoconstrictio vesében, zsigerekben,
bőrben
- vérnyomás ↑
- a baroreceptorok jelzéseit felülírják a
magasabb idegrendszeri szintek: nyúltvelői gátlás gátlása
• „tükörképe”: tetszhalál-reakció: amikor
már nem képes az állat elmenekülni
- extrém alacsony szívfrekvencia
(bradycardia)
- vér nagy része a kitágult izomerekbe
áramlik
- nagyon ritka légzés
- teljes vázizom-elernyedés
- emberben megfelelője lehet a pszichés
sokk miatti ájulás
Fájdalmat kísérő keringési válaszok:
• fájdalomérző receptorok =>
presszorválasz (vérnyomás, szívritmus ↑)
• mély fájdalomreceptorok (csonthártya,
here) ingerlése => vérnyomáscsökkenést
idézhet elő => ájulás
Vérzést követő keringési válaszok:
• 500 ml vérvesztést nagyobb probléma
nélkül (perctérfogat csökkenése nélkül) elviselünk
=> véradás: 400 ml („egység”)
• kis vérvesztés => kapacitáserekben lévő
mennyiség ↓: szimpatikus aktiválódás a
vénás erekben → vénás nyomás ↓
• nagy veszteség => alacsony és magas p
receptorok jelzései ↓ => nyúltvelő:
caudalis csoport nem gátolja a RVLMsejteket =>
=> - agy-, szíverek kivételével általános
vasoconstrictio (kapacitáserekben is)
- szívfrekvencia ↑ (tachycardia)
=> egyes szövetek (pl. vázizom): filtráció
csökken, sőt: folyadékfelszívás: az
interstitalis folyadék egy része áthelyeződik az erekbe!
=> alacsony p receptorok => hormonális
válaszok:
- ADH ↑ => vesében vízvisszaszívás ↑;
- reninszint ↑ => Angiotenzin II ↑ => vasoconstrictio,
hypothalamus szomjúságközpontjának ingerlése
V. Egyes érterületek
vérkeringési viszonyai
A szív vérellátása
• arteria coronariák táplálják
• artériaágak között nincs (vagy alig) anasztomózis => atherosclerosis => szívizomelhalás: egyik fő halálok!
• kapillárishálózat bőséges: átlagosan
minden izomrostra jut egy!
• vénák vére: nagy része: sinus coronariuson át: j. pitvarba; kis rész: j. és b. pitvar,
b. kamra (=> minimális keveredés!)
• O2-kihasználás a coronariakeringésben a
legnagyobb (kb. 3x-sa a többi szövetének)
• coronariaág(ak) szűkülete => szívizom
csökkent vérellátása (ischaemia) =>
angina pectoris: jellegzetes mellkasi
fájdalom
+ áramlási viszonyok és az érfal belső
felszínének megváltozása =>
thrombusképződés gyakoribb → elzáródás
→ szívizomelhalás (myocardialis infarctus)
A zsigeri (splanchnicus) terület
vérkeringése
• Gyomor-bél–rendszer, hasnyálmirigy, lép,
máj keringése
• nyugalomban: perctérfogat 25%-a, de
erősen változékony: cardiovascularis
alkalmazkodás <= a hasi szervek alapszintű működésre csökkent perfúzió
mellett is képesek → így az agy és a szív
megfelelő vérellátása biztosítódik
• a vérmennyiség 20%-a itt helyezkedik el:
tartalékoló (rezervoár-) funkció
• Alkalmazkodás két módja:
- prekapilláris rezisztenciaerek általános szűkítése
- kapacitáserek kiürítése: vénákból a jobb szívfél felé
helyeződik át a vér
A máj vérellátása:
• májartéria (vérellátás 25%-a) + vena
portae (75%) → keveredés a májsejtek
közötti sinusoidokban → májvénák →
vena cava inferior
A vázizom vérkeringése
• Fiatal felnőtt férfiban a testtömeg 40-50%a
• nyugalmi perctérfogat 20%-a → maximális
teljesítménynél a 80%-a
• vörös izmok (lassú, tónusos működés,
aerob metabolizmus túlsúlya):
hajszálerekkel gazdagabban ellátottak,
mint a fehér izmok (gyors, erős kontrakció,
anaerob anyagcsere túlsúlya)
• Keringésszabályozás:
- helyi, izomrostokból kilépő anyagcseretermékek → értágulás
- katecholaminok (intenzív tevékenység
alatt adrenalin szabadul fel a mellékvesékből)
- izompumpa: fázisosan összehúzódó
izom összenyomja a benne futó ereket (→
artériákban is => tónusos kontrakció alatt
az artériás beáramlás gátlódik!)
Cardiovascularis alkalmazkodás:
• edzett egyénekben: szimpatikus aktivitás
→ poz. inotrop (kontrakciós erő) hatás, a
szívfrekvencia nem vagy alig nő (nagy
teljesítmény => poz. chronotrop hatás is)
• edzetlen egyénekben eltérően: kis teljesítménynövekedéskor is pozitív ino- és
chronotrop hatás
• oxigénadósság: nagyon nagy teljesítménykor az izom kis ideig több E-t használ fel,
mint amennyit oxidációval fedezni képes:
anaerob lebontás (foszfokreatin bontása +
tejsavképződés)
→ aktivitás végeztével a P-kreatin újraszintetizálódik, tejsav → glükózzá (máj; ld.
Cori-kör – izomtan): ezek O2-többletfelhasználással járnak => az adósság
visszafizetődik
A bőr vérkeringése
• Semleges környezeti t-n (felöltözve
~22ºC): nyugalmi perctérfogat 5%-a
• vérátáramlása elsősorban a hőszabályozás függvénye: perctérfogat 60%-áig!
• emocionális reakciók (izgalom, öröm,
bánat, félelem) => nyaki és felső mellkasi
részeken vasoconstrictiót (elsápadás) és
vasodilatatiót (elpirulás) is okozhatnak
• 1–1,5 mm vastag bőr, alatta: bőr hajszálereiből összeszedődő vénák: nagy kapacitás: ~ 1l vért tárolhatnak
• Keringés szempontjából: 1) acralis/apicalis
terület (ujjak, tenyér, lábujjak, talp, orr,
fülek, ajkak): arteriovenosus anasztomózisok (kapilláriszóna kizárásával vezetik a
vért a vénákba)
- az érátmérőt csak a szimpatikus idegek
szabályozzák
• 2) nem acralis területek: nagy felület
- nincsenek art.-ven. anasztomózisok
- szimpatikus szab. (dilatatio 1/4 része) +
másik mechanizmus: verejtékmirigyek
verejtékszekréció + kallikrein enzim →
bradikinint állít elő (interstitialis prekurzorból) →
értágítás
Alkalmazkodás a meleghez:
• nagyon meleg környezet / extrém hőtermelés: bőrerek maximális tágulata + agy,
szív, izomzat átáramlása is elégséges
legyen => zsigerek, sőt: vese vérellátása ↓
• meleg környezet + fizikai terhelés:
izommunka => fokozott hőtermelés => bőr
vasodilatatio → konfliktus: bőr – izmok –
vérnyomás megtartása között
- elsőbbség a hőszabályozásé: izom-bőr
értágulat miatti keringési elégtelenség
alakulhat ki
• verejtékelválasztás
Az agy vérkeringése; az agygerincvelői folyadék
• Az agyi vérellátás folyamatossága
fontosabb, mint más szerveké: vérellátás
megszűnése → 5 sec belül: súlyos működési zavar áll be
- 3 percig: reverzibilis
- 3–6 perc: zavarok maradhatnak vissza
- 6 percen túl: halálos
• tömege a testtömeg 2%-a, perfúzió: 15%a; nyugalmi oxigénfogyasztás 25%-a (!)
• magas O2- és glükózfelhasználás
• Agy vérellátása: 2 a. carotis interna + (2 a.
vertebralis →) a. basilaris →
agyalapon: circulus
arteriosus willisi
- a. car. interna:
féltekék elülső 2/3-a
- a másik (vertebrobasilaris)
rész: hátsó 1/3 ellátása
Agyi keringési sajátosságok:
• nem vesz részt az autonóm (vegetatív)
idegrendszer általános keringési
válaszaiban (érszűkítés – tágítás)
• kapillárisainak endothelsejtjei szorosan
zárnak: vér-agy gát
• extracellularis folyadék nem szűrlet
(ultrafiltrátum), hanem az endothel szekréciós
terméke
• koponyaűri nyomás akkor állandó, ha: az agyszövet +
CSF + az erekben lévő vér térfogata állandó
• Keringési autoreguláció:
ischaemia (vérellátási hiányosság) –
oedema (vizenyő) közötti tartományban:
vérnyomás ↑ => agyi érellenállás ↑ = agyi
vérellátás független a perfúziós nyomástól!
- kiváltó: miogén tónus + anyagcseretényezők, pl.: CO2-szint → csökkenésekor agyi
vérátfolyás is csökken => akaratlagos
hyperventilatio => vérellátás akár 35%-kal is
↓ => szédülés, zavart tudat
• funkcionális hyperaemia: aktív agyterületek
fokozott véráramlása (<= helyi anyagcseretényezők)
Vér-agy gát:
• agyi sejtközötti folyadék nincs diffúziós
kapcsolatban a vérplazmával (<= az idegsejteknek stabil extracellularis környezetre
van szükségük)
• szorosan záró endothelsejtek: csak gázok
és néhány lipofil anyag juthat át szabadon
• fiziológiásan az idegsejtek egyedüli tápanyaga, a glükóz → szállítómolekulával jut
át (ugyanígy a fehérje-, neurotranszmitterszintézishez szükséges aminosavak is)
Az agy-gerincvelői folyadék – liquor cerebrospinalis:
• agykamrákban keletkezik → 4. kamrából
→ 2 belső agyhártya közé (subarachnoidealis
tér; ld. köv. félév) → agyat + gerincvelőt
körülveszi
• mechanikai védelem az idegsejteknek
• a kapillárisendothel sejtjei nem zárnak szorosan → kis
molekulákat, ionokat átengedik, viszont a kapillárisokat
borító ún. ependymasejtek: ők választják ki a CSF-t;
szorosan zárnak => vér-liquor gát
• összetétele ≈ agyi interstitialis folyadék
• ~ 500 ml/nap → visszaszívódás: külső
agyhártya – koponyacsont közötti vénás
sinusokba
• ha a termelődés > felszívódás (vírus-,
bacifertőzések okozta gyulladás miatt); daganat;
vérzés => nyomásfokozódás
- nyomásfokozódás oka lehet még az akadályozott elfolyás: hosszú időn keresztül
hatva => idegszövetroncsolódás,
vízfejűség (hydrocephalus) jöhet létre
A keringés témakör ábráinak
forrásai:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
http://training.seer.cancer.gov/images/anatomy/cardiovascular/heart.jpg
http://www.pages.drexel.edu/~rjb56/images/tissue2.gif
http://www.daviddarling.info/images/circulatory_system.jpg
http://www.coolschool.ca/lor/BI12/unit9/U09L03/PulSysCirc.gif
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.geocities.com/athens/forum/6100/1arteries.gif&imgrefurl=http://www.geocities.com/athens/forum/6100/1bldvessel.html&usg=__2gaFmJsqEExFOURhaj7UGhSEL4=&h=514&w=500&sz=35&hl=hu&start=3&tbnid=WS_1KtOBWhckkM:&tbnh=131&tbnw=127&prev=/images%3Fq%3Darteries%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.merriam-webster.com/art/med/artery.gif&imgrefurl=http://www.merriam-webster.com/art/med/artery.htm&usg=__CnJX5SpE6T6NFvadZ2y39EmM68=&h=997&w=640&sz=84&hl=hu&start=2&tbnid=Y1q0kd_DW6VSrM:&tbnh=149&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dartery%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://www.bg.ic.ac.uk/Staff/khparker/homepage/BSc_lectures/2002/Aterial_anatomy.jpg
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://img.sparknotes.com/figures/E/eb57ee3c0bbce61d887722fc5931002b/portal_vein_systemvisceral_arteries.jpg&imgrefurl=http://sparkcharts.sparknotes.com/health/generalanatomy/section18.php&usg=__S30c2_LUTTB1iNaxLSdb2zF5vHo=&h=499&w=368&sz=150&hl=hu&start=8&tbni
d=QnPrfDURv8ci2M:&tbnh=130&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dvein%2Bsystem%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://www.bg.ic.ac.uk/Staff/khparker/homepage/BSc_lectures/2002/Venous_anatomy.jpg
http://www.accessexcellence.org/AE/AEC/CC/images/art_vein.gif
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.coolschool.ca/lor/BI12/unit9/U09L07/lymphaticsys.png&imgrefurl=http://www.coolschool.ca/lor/BI12/unit9/U09L07.htm&usg=__dNavRhcAn_Hw6
dDKwIMo5ynYku0=&h=502&w=295&sz=132&hl=hu&start=8&tbnid=P7r5nZSleyworM:&tbnh=130&tbnw=76&prev=/images%3Fq%3Dlymphatic%2Bsystem%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3D
G
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.geocities.com/Athens/Forum/6100/1lymphaticspic.gif&imgrefurl=http://www.geocities.com/Athens/Forum/6100/1lymph.html&usg=__QBQK0Xef8
nkZicEQupI5z6Ruhws=&h=600&w=341&sz=28&hl=hu&start=3&tbnid=HXhSRBp6i3DfNM:&tbnh=135&tbnw=77&prev=/images%3Fq%3Dlymphatic%2Bsystem%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%
3DG
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b8/Illu_lymph_node_structure.png&imgrefurl=http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyirokcsom%25C3%25B3&usg=
__cr-CvXOXQcPhPOkWpiHMbUw3v4=&h=300&w=520&sz=106&hl=hu&start=1&tbnid=tMX9NNCAHiOGUM:&tbnh=76&tbnw=131&prev=/images%3Fq%3Dlymphatic%2Bnodus%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://a248.e.akamai.net/7/248/430/20080327144034/www.mercksource.com/ppdocs/us/common/dorlands/dorland/images/nodus_n.%20lymphoideus(1).jpg
http://www.daviddarling.info/images/spleen_cross-section.jpg
http://www.daviddarling.info/images/spleen_side.jpg
http://www.freshgasflow.com/images/physics_images/flow_images/basics/laminar_turbulent_flow.gif
http://www.vhlab.umn.edu/atlas/phystutorial/graphics/fig2.gif
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.abacon.com/plowman/images/fig410.gif&imgrefurl=http://www.abacon.com/dia/exphys/ten.html&usg=__m40Ee97RNOv_fLkMgitAo3HitXo=&h=3
41&w=527&sz=40&hl=hu&start=4&tbnid=4R6hVe4bLfSCpM:&tbnh=85&tbnw=132&prev=/images%3Fq%3Dmicrocirculation%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://www.web-books.com/eLibrary/Medicine/Physiology/Lymphatic/lymph_capillary.jpg
http://www.nature.com/nature/journal/v438/n7070/images/nature04480-f1.2.jpg
http://www.theholisticcare.com/cure%20diseases/Images/varicose%20veins.jpg
http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/09/kepek_374-anat.jpg
http://www.nottingham.ac.uk/nursing/practice/resources/cardiology/images/cardiac_conduction.gif
http://www.healthyheart.nhs.uk/images/heart03.jpg
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://education.vetmed.vt.edu/curriculum/vm8054/labs/Lab12b/IMAGES/18%2520WEEK%2520SINUSOIDS%2520SMALL.jpg&imgrefurl=http://education.v
etmed.vt.edu/curriculum/vm8054/labs/Lab12b/Lab12b.htm&usg=__wfqlWlYKQRDDW4YNKb26KvuDTqE=&h=324&w=432&sz=120&hl=hu&start=14&tbnid=tfqgJqd3MHCD2M:&tbnh=95&tbnw=12
6&prev=/images%3Fq%3Dcapillar%2Bsinusoid%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://education.vetmed.vt.edu/curriculum/vm8054/labs/Lab20/IMAGES/SINUSOIDS%20WITH%20ARROWS.jpg
http://www.adinstruments.com/solutions/experiments/labtutor_experiments/full.php?exp_id=242&section_id=15&name_id=321&template=teaching
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d8/Circulus_arteriosus_schaf.jpg/180pxCirculus_arteriosus_schaf.jpg&imgrefurl=http://de.wikipedia.org/wiki/Circulus_arteriosus_cerebri&usg=__eax4FzxQb2RenaM8rgyrAZ78AlE=&h=207&w=180&sz=14&hl=hu&start=10&tbnid=OXp6jp
dZdf2gUM:&tbnh=105&tbnw=91&prev=/images%3Fq%3Dcirculus%2Barteriosus%2Bwillisi%26gbv%3D2%26hl%3Dhu%26sa%3DG
http://content.answers.com/main/content/img/oxford/Oxford_Body/019852403x.blood-brain-barrier.1.jpg
http://www.irishscientist.ie/2002/02images/87s01-00.jpg