Transcript sze
1
SZERVEZETELMÉLET
Cseh Györgyi
Qualitas T&G Kft. ügyvezető
SZTE KÖVI oktató
Feladat 1
Fogalmazzátok meg néhány mondatban, hogy
mi a szervezet?
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
2/29
A szervezet fogalma
A szervezet „két vagy több ember szándékosan
összehangolt tevékenységének rendszere”. (Barnard
l. Klein, 2001, 370. o.)
A szervezet több személy tevékenységének ésszerű
koordinációja valamely közös, kinyilvánított
szándék vagy cél megvalósítására a
munkamegosztás és a tevékenységi körök
megosztása, a tekintély és a felelősség hierarchia
alapján. (Schein, 1978)
A szervezetet a cél tartja össze!
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
3/29
Szervezet
Jellemzői:
Nyitott rendszer, állandó kölcsönhatásban van a
környezetével.
Többcélú, sok funkciós rendszer.
Számos alrendszerből áll, amelyek dinamikus interakcióban
állnak egymással, egymástól is kölcsönösen függnek.
Dinamikus környezetben működik, amely környezet további
alrendszereket foglal magába követelmények,
kényszerhatások).
A szervezet és környezete között kiépült többszörös
kapcsolat megnehezíti egy adott szervezet határainak pontos
körülírását. Fogalmát talán a bemenet, átalakítás, kibocsátás
folyamataival közelíthetjük meg leginkább, mint a méret,
forma, funkció vagy struktúra. (Schein, 1976)
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
4/29
A szervezet nem más, mint az egymással
kölcsönös függőségi viszonyban álló
csoportok hálózata, amelyben a különböző
csoportok közötti kapcsolatokat az egymás
közötti verseny (és az ebből adódó
versengő, kompetitív stratégiák), illetve az
együttműködés (a kooperatív stratégiák)
jellemzik. (Mastenbroek, 1991)
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
5/29
Szervezetelmélet fejlődése
A szervezet mint gép (mechanisztikus
modell)
A szervezet mint élő organizmus
A szervezet mint agy
A szervezet mint kultúra
A szervezet mint politikai rendszer
Lásd Csapó Judit: Szervezetelmélet
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
6/29
Szervezetelméleti modellek
Racionális cél modell (Taylor)
Belső folyamatok modell (Max Weber és Henri
Fayol)
Emberi kapcsolatok modell (Elton Mayo) – 1930as évek, gazdasági világválság
Nyitott rendszer modell (Katz, Kahn, Lawrence,
Lorsch) – század második fele
Baráth Tibor: Hatékony iskola modul
Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
7/29
A szervezetek kialakítását,
működését és megváltoztatását
befolyásoló tényezők
Környezet
Az intézmény adottságainak befolyásoló szerepe
A szervezet alapfeladatinak jellege (tevékenységi
köre)
Stratégia
A szervezet tagjai (vezetők és beosztottak)
jellemzői
1. fólia
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
8/29
Feladat
Mindannyian életünk nagy részét iskolákban
töltöttük. Több évet mint diák, jó néhányat mint
tanár vagy vezető. Lassan már létezni sem tudunk
a csengetés és a kölyökzsivaj nélkül.
Egyéni munka
Válassz ki egy számodra emlékezetes iskolát!
Próbáld meg kiszűrni azokat a jellemzőket,
amelyek miatt ez az iskola emlékezetes maradt.
Csoportmunka
Beszéljétek meg a tapasztalatokat, s próbáljátok a
jellemzőket csoportosítani.
Prezentáció, összehasonlítás
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
9/29
Munkaszervezetek jellemzésére
használható dimenziók
Struktúra
Vezetés
Célok-feladatok-technológia
Feladat-, hatáskör és felelősségmegosztás
Döntéshozatal
Információáramlás
Motiváció
Kapcsolatok, kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés
Ellenőrzés, értékelés
Pénzügyi források
Szabályozottság, munkaszervezés
Kultúra
Klíma
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
10/29
Feladat
Szervezet-e az iskola, az óvoda? Milyen
sajátosságok jellemzik az egyes dimenziók
mentén?
Csoportmunka, majd megbeszélés
Rajzoljátok le saját szervezetek struktúráját!
Néhány rajz megtekintése
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
11/29
Strukturális jellemzők
Munkamegosztás
Hatáskörmegosztás
Koordinációs eszközök
Konfiguráció
Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
12/29
Munkamegosztás
Egy nagyobb feladatkomplexum részfeladatokra
bontása és a részfeladatok egyes szervezeti
egységekhez való telepítése.
Lehet:
Funkcionális elvű: pl. alsós nevelők, felsős
nevelők, napközis nevelők
Tárgyi elvű: pl. a szaktárgyi munkaközösségek
Regionális elv: pl. új épület, régi épület
(Két- és többdimenziós szervezetek)
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
13/29
Hatáskörmegosztás
Lehet:
Egyvonalas szervezet: alárendelt egység,
személy, csak egy felsőbb szervezeti
egységtől kap feladatot.
Többvonalas szervezet: két vagy több
felsőbb szervezeti egységtől kap feladatot.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
14/29
Koordinációs eszközök
Részeknek a szervezeti célok érdekében történő
összefogása
Lehet:
Technokratikus: szabályok, szabályzatok, tervek,
menetrendek, költségkeretek
Strukturális: hierarchia, alá és fölérendeltségi
viszonyok
Személyorientált: szervezeti kultúra, belső
értékrend, konfliktusfeloldás
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
15/29
Konfiguráció
Származtatott strukturális jellemző, az első
három alakítja ki.
Lehet:
Hierarchikus szintek száma
Egy vezető alá tartozó beosztottak száma
Szervezeti egység mérete
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
16/29
Szervezeti alapformák
Lineáris
Funkcionális
Törzskari
Lineáris-funkcionális
Divizionális
Projekt, team, mátrix szervezet
F1-F7
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
17/29
Szervezetek dekomponálása
Dekomponálás: szervezeti alrendszerek
elkülönítése
Funkcionális,
Tárgyi és regionális,
Folyamatelvű,
Stratégiai,
Információs elvű felbontás.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
18/29
Szervezetek differenciálódása
Dimenziói:
Eltérő célok, érdekek,
Eltérő időorientáció,
Eltérő szervezeti megoldások,
Eltérő vezetési stílus és kultúra.
Cél, folyamat, struktúra és szabályozás
kapcsolata. F8
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
19/29
Informális jellemzők
CÉLOK, TECHNOLÓGIA, STRUKTÚRA, POLITIKÁK,
ELJÁRÁSOK, TERMÉKEK, PÉNZÜGYI ERŐFORRÁS
VÉLEKEDÉSEK, TUDÁSOK, ÉRTÉKEK, FELTEVÉSEK, HIEDELMEK,
ÉRZÉSEK, ATTITŰDÖK, INFORMÁLIS INTERAKCIÓK,
CSOPORTNORMÁK
Forrás: DAFT, R.L.: Organizational Theory and Design (4th ed.)
West Publishing Co., New York, 1992. P.318
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
20/29
Szervezet-e az iskola, az óvoda?
létezik egy vagy több átfogó, közös cél, aminek az
érdekében működnek
a tagjaik között munka- és felelősség-megosztás van, ez
teszi lehetővé a célok elérését
alkalmazottaik együttműködve, összehangoltan
tevékenykednek
a feladatok és felelősség megosztása révén különböző
szerepek alakulnak ki bennük (pl. matematikát tanító
tanárok, a természettudományi munkaközösség vezetője,
a diákönkormányzat segítője, a felsős igazgatóhelyettes,
gazdasági vezető, iskolatitkár)
felépítésükben, struktúrájukban megragadhatók bizonyos
hierarchikus viszonyok: vannak beosztottak, vezetők.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
21/29
Szervezeti egészség és betegség
Vezetői attitűdök
Beteg: a menedzser „tekintélyszemély”
a legtöbb döntést saját maga számára tartja
fenn
az alacsonyabb szinteken lévők ítéleteit nem
tiszteli
elbátortalanít az újítástól
az intézmény hagyományaira támaszkodik
kizárólagosan.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
22/29
Szervezeti egészség és betegség
Egészséges: a menedzser az Y elmélet értelmében
tevékenykedik
vezetési stílusa rugalmas
bízik beosztottjaiban
támogatja a team munkát és a felelősség
megosztását a szervezeten belül
tiszteletben tartja az alacsonyabb szinteken lévők
ítéletét
örömmel fogadja mások újító kezdeményezéseit.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
23/29
Szervezeti egészség és betegség
Dolgozók attitűdjei
Beteg:
a dolgozónak nincs személyes befektetett érdeke a
szervezet céljait illetően
előfordul, hogy a dolgozók nem értik a szervezet céljait,
vagy ha igen, nem azonosulnak azokkal
úgy érzik a szervezetet nem érdekli a személyes „jól” léte
felismerik, hogy véleményük iránt nem érdeklődnek, s ha
mégis, kifejezik ezt nem fogadják örömmel
a dolgozók kritizálják azt, ahogyan történnek a dolgok, de
úgy érzik ők nem tudnak változtatni a dolgokon
gyakran megunták a munkájukat és úgy érzik nincs
nyertes, csapdahelyzetbe kerültek (sokan ezt a kiégés első
jelének tekintik).
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
24/29
Szervezeti egészség és betegség
Egészséges:
megértik és azonosulnak az intézmény céljaival
úgy érzik, hogy személyes értékeiket és céljaikat
elismerik
tudják, hogy visszajelzéseiket építő kritikaként
fogadja a vezetőség
megelégedettség jellemzi őket munkájukban
ha néha beleragadnak egy-egy problémahelyzetbe,
tudják a szervezetben milyen mechanizmusok
állnak rendelkezésre ennek megváltoztatására és
használják is ezeket.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
25/29
Szervezeti egészség és betegség
Interperszonális kapcsolatok
Beteg:
a személyes kapcsolatokból hiányzik a hitelesség
a dolgozók játszmákat játszanak
konfliktusok rejtetten maradnak és belügyként
kezelik
az emberek elszigeteltnek és sérülékenynek érzik
magukat
a dolgozók versengenek egymással, védik saját
területüket és általában inkább önmagukra
vigyáznak, mintsem egymásra.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
26/29
Szervezeti egészség és betegség
Egészséges:
az emberek úgy érzik szabadok lehetnek és adhatják
önmagukat
a munkatársakkal álca és képmutatás nélkül építhetnek
kapcsolatot
konfliktusok esetén ezek kezelése nyíltan történik
mivel az őszinte megtárgyalás elfogadott, ezért az emberek
nézeteltéréseiket úgy tudják kezelni, hogy nem tartanak
haragot egymással
a dolgozók azonosulnak saját csoportjukkal
élvezik a team munkát
nem érzik magukat egyedül vagy fenyegetve
gondoskodó attitűddel viszonyulnak egymáshoz.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
27/29
Szervezeti egészség és betegség
Problémamegoldás és krízismenedzsment
Beteg:
gyakran megragad a vezetés rugalmatlan attitűdje
miatt, amelyben az eljárásokat fontosabbaknak
tartják, mint a probléma lényegét
a probléma lényeges pontjait elkerülhetik, ha úgy
érzik, hogy feltárásuk a vezetőt sértheti
ha a probléma krízissé alakul, akkor a legtöbb
dolgozó visszavonul és nem vállal felelősséget
egymást okolják és hagyják, hogy más rendezze el
a problémát.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
28/29
Szervezeti egészség és betegség
Egészséges:
a vezetés és a dolgozók is a probléma tartalmára
figyelnek
nem siklanak el a kényelmetlen elemek felett
a hangsúly a mindenki számára elfogadható
megoldáson van
a krízis és probléma még inkább összehozza a
csoportot, teamet
a potenciális veszélyekkel inkább szembenéznek,
mint csoport.
Szegedi Tudományegyetem
Szervezetelmélet
29/29