Transcript sze
1 SZERVEZETELMÉLET Cseh Györgyi Qualitas T&G Kft. ügyvezető SZTE KÖVI oktató Feladat 1 Fogalmazzátok meg néhány mondatban, hogy mi a szervezet? Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 2/29 A szervezet fogalma A szervezet „két vagy több ember szándékosan összehangolt tevékenységének rendszere”. (Barnard l. Klein, 2001, 370. o.) A szervezet több személy tevékenységének ésszerű koordinációja valamely közös, kinyilvánított szándék vagy cél megvalósítására a munkamegosztás és a tevékenységi körök megosztása, a tekintély és a felelősség hierarchia alapján. (Schein, 1978) A szervezetet a cél tartja össze! Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 3/29 Szervezet Jellemzői: Nyitott rendszer, állandó kölcsönhatásban van a környezetével. Többcélú, sok funkciós rendszer. Számos alrendszerből áll, amelyek dinamikus interakcióban állnak egymással, egymástól is kölcsönösen függnek. Dinamikus környezetben működik, amely környezet további alrendszereket foglal magába követelmények, kényszerhatások). A szervezet és környezete között kiépült többszörös kapcsolat megnehezíti egy adott szervezet határainak pontos körülírását. Fogalmát talán a bemenet, átalakítás, kibocsátás folyamataival közelíthetjük meg leginkább, mint a méret, forma, funkció vagy struktúra. (Schein, 1976) Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 4/29 A szervezet nem más, mint az egymással kölcsönös függőségi viszonyban álló csoportok hálózata, amelyben a különböző csoportok közötti kapcsolatokat az egymás közötti verseny (és az ebből adódó versengő, kompetitív stratégiák), illetve az együttműködés (a kooperatív stratégiák) jellemzik. (Mastenbroek, 1991) Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 5/29 Szervezetelmélet fejlődése A szervezet mint gép (mechanisztikus modell) A szervezet mint élő organizmus A szervezet mint agy A szervezet mint kultúra A szervezet mint politikai rendszer Lásd Csapó Judit: Szervezetelmélet Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 6/29 Szervezetelméleti modellek Racionális cél modell (Taylor) Belső folyamatok modell (Max Weber és Henri Fayol) Emberi kapcsolatok modell (Elton Mayo) – 1930as évek, gazdasági világválság Nyitott rendszer modell (Katz, Kahn, Lawrence, Lorsch) – század második fele Baráth Tibor: Hatékony iskola modul Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 7/29 A szervezetek kialakítását, működését és megváltoztatását befolyásoló tényezők Környezet Az intézmény adottságainak befolyásoló szerepe A szervezet alapfeladatinak jellege (tevékenységi köre) Stratégia A szervezet tagjai (vezetők és beosztottak) jellemzői 1. fólia Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 8/29 Feladat Mindannyian életünk nagy részét iskolákban töltöttük. Több évet mint diák, jó néhányat mint tanár vagy vezető. Lassan már létezni sem tudunk a csengetés és a kölyökzsivaj nélkül. Egyéni munka Válassz ki egy számodra emlékezetes iskolát! Próbáld meg kiszűrni azokat a jellemzőket, amelyek miatt ez az iskola emlékezetes maradt. Csoportmunka Beszéljétek meg a tapasztalatokat, s próbáljátok a jellemzőket csoportosítani. Prezentáció, összehasonlítás Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 9/29 Munkaszervezetek jellemzésére használható dimenziók Struktúra Vezetés Célok-feladatok-technológia Feladat-, hatáskör és felelősségmegosztás Döntéshozatal Információáramlás Motiváció Kapcsolatok, kommunikáció, problémamegoldás, konfliktuskezelés Ellenőrzés, értékelés Pénzügyi források Szabályozottság, munkaszervezés Kultúra Klíma Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 10/29 Feladat Szervezet-e az iskola, az óvoda? Milyen sajátosságok jellemzik az egyes dimenziók mentén? Csoportmunka, majd megbeszélés Rajzoljátok le saját szervezetek struktúráját! Néhány rajz megtekintése Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 11/29 Strukturális jellemzők Munkamegosztás Hatáskörmegosztás Koordinációs eszközök Konfiguráció Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 12/29 Munkamegosztás Egy nagyobb feladatkomplexum részfeladatokra bontása és a részfeladatok egyes szervezeti egységekhez való telepítése. Lehet: Funkcionális elvű: pl. alsós nevelők, felsős nevelők, napközis nevelők Tárgyi elvű: pl. a szaktárgyi munkaközösségek Regionális elv: pl. új épület, régi épület (Két- és többdimenziós szervezetek) Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 13/29 Hatáskörmegosztás Lehet: Egyvonalas szervezet: alárendelt egység, személy, csak egy felsőbb szervezeti egységtől kap feladatot. Többvonalas szervezet: két vagy több felsőbb szervezeti egységtől kap feladatot. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 14/29 Koordinációs eszközök Részeknek a szervezeti célok érdekében történő összefogása Lehet: Technokratikus: szabályok, szabályzatok, tervek, menetrendek, költségkeretek Strukturális: hierarchia, alá és fölérendeltségi viszonyok Személyorientált: szervezeti kultúra, belső értékrend, konfliktusfeloldás Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 15/29 Konfiguráció Származtatott strukturális jellemző, az első három alakítja ki. Lehet: Hierarchikus szintek száma Egy vezető alá tartozó beosztottak száma Szervezeti egység mérete Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 16/29 Szervezeti alapformák Lineáris Funkcionális Törzskari Lineáris-funkcionális Divizionális Projekt, team, mátrix szervezet F1-F7 Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 17/29 Szervezetek dekomponálása Dekomponálás: szervezeti alrendszerek elkülönítése Funkcionális, Tárgyi és regionális, Folyamatelvű, Stratégiai, Információs elvű felbontás. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 18/29 Szervezetek differenciálódása Dimenziói: Eltérő célok, érdekek, Eltérő időorientáció, Eltérő szervezeti megoldások, Eltérő vezetési stílus és kultúra. Cél, folyamat, struktúra és szabályozás kapcsolata. F8 Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 19/29 Informális jellemzők CÉLOK, TECHNOLÓGIA, STRUKTÚRA, POLITIKÁK, ELJÁRÁSOK, TERMÉKEK, PÉNZÜGYI ERŐFORRÁS VÉLEKEDÉSEK, TUDÁSOK, ÉRTÉKEK, FELTEVÉSEK, HIEDELMEK, ÉRZÉSEK, ATTITŰDÖK, INFORMÁLIS INTERAKCIÓK, CSOPORTNORMÁK Forrás: DAFT, R.L.: Organizational Theory and Design (4th ed.) West Publishing Co., New York, 1992. P.318 Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 20/29 Szervezet-e az iskola, az óvoda? létezik egy vagy több átfogó, közös cél, aminek az érdekében működnek a tagjaik között munka- és felelősség-megosztás van, ez teszi lehetővé a célok elérését alkalmazottaik együttműködve, összehangoltan tevékenykednek a feladatok és felelősség megosztása révén különböző szerepek alakulnak ki bennük (pl. matematikát tanító tanárok, a természettudományi munkaközösség vezetője, a diákönkormányzat segítője, a felsős igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, iskolatitkár) felépítésükben, struktúrájukban megragadhatók bizonyos hierarchikus viszonyok: vannak beosztottak, vezetők. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 21/29 Szervezeti egészség és betegség Vezetői attitűdök Beteg: a menedzser „tekintélyszemély” a legtöbb döntést saját maga számára tartja fenn az alacsonyabb szinteken lévők ítéleteit nem tiszteli elbátortalanít az újítástól az intézmény hagyományaira támaszkodik kizárólagosan. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 22/29 Szervezeti egészség és betegség Egészséges: a menedzser az Y elmélet értelmében tevékenykedik vezetési stílusa rugalmas bízik beosztottjaiban támogatja a team munkát és a felelősség megosztását a szervezeten belül tiszteletben tartja az alacsonyabb szinteken lévők ítéletét örömmel fogadja mások újító kezdeményezéseit. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 23/29 Szervezeti egészség és betegség Dolgozók attitűdjei Beteg: a dolgozónak nincs személyes befektetett érdeke a szervezet céljait illetően előfordul, hogy a dolgozók nem értik a szervezet céljait, vagy ha igen, nem azonosulnak azokkal úgy érzik a szervezetet nem érdekli a személyes „jól” léte felismerik, hogy véleményük iránt nem érdeklődnek, s ha mégis, kifejezik ezt nem fogadják örömmel a dolgozók kritizálják azt, ahogyan történnek a dolgok, de úgy érzik ők nem tudnak változtatni a dolgokon gyakran megunták a munkájukat és úgy érzik nincs nyertes, csapdahelyzetbe kerültek (sokan ezt a kiégés első jelének tekintik). Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 24/29 Szervezeti egészség és betegség Egészséges: megértik és azonosulnak az intézmény céljaival úgy érzik, hogy személyes értékeiket és céljaikat elismerik tudják, hogy visszajelzéseiket építő kritikaként fogadja a vezetőség megelégedettség jellemzi őket munkájukban ha néha beleragadnak egy-egy problémahelyzetbe, tudják a szervezetben milyen mechanizmusok állnak rendelkezésre ennek megváltoztatására és használják is ezeket. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 25/29 Szervezeti egészség és betegség Interperszonális kapcsolatok Beteg: a személyes kapcsolatokból hiányzik a hitelesség a dolgozók játszmákat játszanak konfliktusok rejtetten maradnak és belügyként kezelik az emberek elszigeteltnek és sérülékenynek érzik magukat a dolgozók versengenek egymással, védik saját területüket és általában inkább önmagukra vigyáznak, mintsem egymásra. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 26/29 Szervezeti egészség és betegség Egészséges: az emberek úgy érzik szabadok lehetnek és adhatják önmagukat a munkatársakkal álca és képmutatás nélkül építhetnek kapcsolatot konfliktusok esetén ezek kezelése nyíltan történik mivel az őszinte megtárgyalás elfogadott, ezért az emberek nézeteltéréseiket úgy tudják kezelni, hogy nem tartanak haragot egymással a dolgozók azonosulnak saját csoportjukkal élvezik a team munkát nem érzik magukat egyedül vagy fenyegetve gondoskodó attitűddel viszonyulnak egymáshoz. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 27/29 Szervezeti egészség és betegség Problémamegoldás és krízismenedzsment Beteg: gyakran megragad a vezetés rugalmatlan attitűdje miatt, amelyben az eljárásokat fontosabbaknak tartják, mint a probléma lényegét a probléma lényeges pontjait elkerülhetik, ha úgy érzik, hogy feltárásuk a vezetőt sértheti ha a probléma krízissé alakul, akkor a legtöbb dolgozó visszavonul és nem vállal felelősséget egymást okolják és hagyják, hogy más rendezze el a problémát. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 28/29 Szervezeti egészség és betegség Egészséges: a vezetés és a dolgozók is a probléma tartalmára figyelnek nem siklanak el a kényelmetlen elemek felett a hangsúly a mindenki számára elfogadható megoldáson van a krízis és probléma még inkább összehozza a csoportot, teamet a potenciális veszélyekkel inkább szembenéznek, mint csoport. Szegedi Tudományegyetem Szervezetelmélet 29/29