Transcript Nemzetközi jog 2. dia

A nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga
Széchenyi Egyetem
Állam-és Jogtudományi Kar
2009
A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI
KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA
Sokrétű és összetett
1. Polgári anyagi jog alkalmazása –
mellérendeltség, horizontális jogviszony (pl.
export szerződés)
2. Külkereskedelmi igazgatás (engedélyezés):
gazdasági vállalkozások és a honosságuk szerinti
állam közötti – alárendeltséget kiváltó vertikális
jogviszony.
3. Államközi megállapodások az államok
szuverenitásán alapuló horizontális viszonyok.
Általános rész - alapvetés
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tárgya
és szabályozási módszere
Tárgya: a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban
létrejövő, lényeges nemzetközi elemmel bíró
jogviszonyok
► egyrészt több jogág,
► másrészt
► - a nemzeti polgári jogok és
- közigazgatási jogok,
- valamint a nemzetközi jog közreműködésével
történő, együttható jogi szabályozás.
Lényeges nemzetközi elem: jogalkotó határozza meg.
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
A külkereskedelmen túlmenő, túlmutató, nemzetközi
elemmel bíró, nyereségre törekvő, üzletszerű
gazdasági tevékenységet a maga egészében
értjük nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapján előálló
jogviszonyok kiválnak a nemzeti polgári jog,
közigazgatási jog és nemzetközi jog
kereteiből. Új, a hagyományos három jogágétól
eltérő szabályozás tárgyaként jelenik meg e
jogviszony.
Miért kell elhagyni a
hagyományos jogterületeket?
A nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó
jogviszonyoknak olyan vonzatuk van, amely a három
említett jogágat „együtthatóan” érinti, szerves egységben.
► A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszony két jellegadó
vonása közül az egyik feltétlenül veszendőbe menne.
a.) A polgári jog ugyan kifejezi a vagyoni viszonyokat, de a
nemzetközi jelleget nem. (A kollíziós jog segíthet ezen, de
ekkor szintén kilép a nemzeti polgári jogból.)
b.) Jogegységesítés, egységes anyagi jog esetén az
egységes, nemzetközi anyagi jog nem helyezhető el
valamely nemzeti polgári jogon belül.
►
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga
szabályozásának módszere
Módszere vegyes : alapvetően közvetlen
jogrendezést nyújtó anyagi jogi, emellett a
polgári jogi vonzatok tekintetében
kivételesen közvetett jogrendezést
nyújtó (utaló) kollíziós normákból áll.
Különös rész
(közjogi és magánjogi keretek)
A.) Közjogi természetű keretek
Három viszonyrendszer:
1.) belső jogi feltételrendszer a vállalat és az állam
kapcsolatában : közigazgatási jogi jogviszonyok (pénzügyi
jog, vámjog, stb.) Fontos az állam szuverenitása, belső
jogalkotó tevékenysége.
2.) államok közötti viszonyok: külső jogi feltételrendszer
megteremtése (GATT). Alapvetően a nemzetközi jogi
jogviszonyok.
(kapcsolat a közigazgatási és nemzetközi jogi szabályok
között)
3.) vállalat és egy külföldi állam közötti viszony: pl. külföldön
lévő vállalati tulajdon, ill. tulajdonjog, beruházás védelme.
Ez is külső jogi feltételrendszerhez tartozik. Államok közötti
szerződés a beruházások védelméről.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok belső: közigazgatási jogi
feltételrendszere a magyar jogban: jogforrások és fogalmak
►A
külkereskedelem igazgatási rendje –
jogforrások
Az EU csatlakozás óta: (i) közösségi rendelkezések, (ii) tagállami hatáskör
kivételes.
Európai Közösségekről szóló Szerződés 133. cikke: közösségi hatáskör
- vámmegállapítás;
- piacvédelmi intézkedések dömping vagy szubvenciós termék
importjánál.
A belső piacon nincs „külkereskedelem” – itt az uniós szabályok
rendezik az árumozgást.
A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre az európai
jogi rendelkezések hatályosak.
Az EKSZ 30. cikke ad lehetőséget az uniós szabályoktól való
eltérésre szűk körben.
A magyar jogban az alábbi jogforrások irányulnak a külkereskedelem
igazgatására:
2004.évi XXIX. törvény
110/2004 (IV.28.) Korm. rendelet – áruk, szolgáltatások, anyagi ért.
Külkereskedelmi tevékenység és
külkereskedelmi szerződés
Külkereskedelmi tevékenység fogalma:
- áruk (ingó, energia, értékpapír), szolgáltatások
és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi
forgalma, ideértve a tranzit forgalmat is ;
- nemzetközi termelési és kereskedelmi
együttműködés (kooperáció) és szakosodás
(specializáció) pl. Opel Agila + Suzuki WagonR.
Külkereskedelmi tevékenység
1.) Vagyoni viszonyokból kihasítjuk a
külkereskedelmi tevékenységet – ez a
nemzetközi gazd. kapcsolatok körébe
tartozik. (a nemzetközi elem miatt sajátos
szabályozás)
2.) Az állam szűk körben rendelkezik
államigazgatási hatáskörrel, engedélyezhet,
pl. hadi termékek kereskedelmi forgalmát.
A külkereskedelmi tevékenység
tartalma
A külkereskedelmi szerződés:
► Előkészítése,
► Megkötése,
► Teljesítése. (igényérvényesítés, ill. ilyennel szembeni védekezés is)
Fogalma:
tárgya: külkereskedelmi tevékenység
áru: adásvételi, csere-, bérleti, haszonbérleti és letéti, vállalkozási (bérmunka
is), nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződés.
szolgáltatás: megbízási, képviseleti-ügynöki, árufuvarozási és
szállítmányozási szerződés.
anyagi értéket képviselő jog: átruházásról, hasznosításról, bizományba
adásról szóló szerződés, vételi jog adása vagy megszerzése.
a fenti szerződések bármelyikével kapcsolatos piacszervezés vagy piacfelosztási
szerződés, valamint biztosítási szerződés.
Kivételek: vb tisztségre megbízási szerződés, ajándékozás nem tartozik ide!
Tartalmi következmények: a.) külker. tevékenységhez engedély kell, b.) engedély
hiányában a külker. szerződés semmis (Ptk 200.§ (2) bek.) c.) engedély
nélküli külker. tev. Btk 298.§ -a szerint büntetendő)
A külkereskedelmi tevékenység állami
ellenőrzése, a belföldi piac szabályozása: a
külkereskedelem közigazgatási rendje
1.) A külkereskedelmi tevékenység teljesen szabad. DE
lehetőség van kivételesen az állami beavatkozásra (2004.
évi XXIX.tv. 140.§):
2.) Engedélyezés:
alanyi oldal:
a.) alanyi jogon külkereskedhet, export-import forgalom.
b.) természetes személynek egyéni vállalkozónak kell lennie,
jogi személy csak gazdasági társaság lehet (bizonyos
esetekben költségvetési szervezet).
c.) Engedélyezés kivételes: általános tevékenységi
engedély, tevékenységi kör-külker tevékenység. Adott
termékkörben joga van exportálni és importálni.
Engedélyköteles termékek: radioaktív anyagok,
robbanószerek, pirotechnika, fegyverek, lőszer, pénzpapír
.
tárgyi oldal:
a.) belső gazdasági körülmények
- Általános körülmény (biztonság, lakosság ellátása,
nemzetközi egyezmény-pl. embargó.
- Konkrét körülmények: engedélyköteles termékek
kivitele, behozatala.
b.) külső gazdasági körülmények: fizetési mérleg
problémák, állami kereskedelmű országok,
reciprocitás, konkrét körülmények.
ENGEDÉLY: a külkereskedelmi szerződés
megkötésére, teljesítésére terjed ki, ill. az igények
érvényesítésére.
.
Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának
különös, sajátos esete: az európai belső piac
védelme import esetén
► Piacvédelem:
közösségi hatáskör (Tanács,
Bizottság)
a.) Dömping
b.) Állami támogatás
Az állami beavatkozás, a piac
szabályozásának különös, sajátos esete:
a belföldi piac védelme
Jogforrások:
a.) Dömpingellenes és értékkiegyenlítő vámokról
szóló szabályok
b.) Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő
jogok behozatalánál alkalmazandó piacvédelmi
intézkedések
Piacvédelem:
Különös tényállás: 1.) dömping 2.) állami támogatás
Általános tényállás: a magyar piacnak kárt
okoz vagy azzal fenyeget!
Piacvédelem különös tényállásai esetén
alkalmazott védelmi eszközök
►
►
Vám kiszabása
Az exportáló ország, ill. vállalata
kötelezettségvállalása
DÖMPING
Fogalma: az importált termék belföldi ára alacsonyabb, mint
az un. „rendes érték” és a dömping ár kárt okoz a piacon
vagy azzal fenyeget. (konjunktív feltételek)
Kár: tényleges anyagi hátrány. Kárveszély: előre láthatónak
és közelinek kell lenni.
Eszközök: a.) dömpingellenes vám: arányos és ideiglenes
(5 év) b.) kötelezettségvállalás: exportáló kötelezettséget
vállal.
Piacvédelem különös tényállásai esetén
alkalmazott védelmi eszközök
ÁLLAMI TÁMOGATÁS
2 konjunktív feltétel: 1.) a származási
országban az importált terméket támogatják
és 2.) ezzel a magyar gazdaságnak kárt
okoznak, vagy kárral való fenyegetettség áll
elő.
Védelmi eszközök: a.) értékkiegyenlítő vám
b.) állami vagy vállalati kötelezettségvállalás
EU piacvédelem
Tanácsi rendelet a versenytorzítása estén alkalmazott
kivételes intézkedésekről
► Piacvédelmi intézkedések alkalmazhatók:
- import megnövekedett mennyiségben vagy olyan sajátos
körülmények között,
- amely a hasonló termékek belső piacon honos, közösségi
termelőinek kárt okoz, vagy azzal fenyeget, és
- a tervezett intézkedés a Közösség érdekével összhangban
áll.
►
Időben korlátozott az alkalmazása: max. 4 év.
Külső nemzetközi jog
feltételrendszer („közjogi”)
A
-
A nemzetközi kereskedelem liberalizálásának
multilaterális (univerzális) feltételrendszere: a
GATT/GATS/TRIPs és a WTO
világkereskedelem liberalizálása: GATT – Általános
Vám és Kereskedelmi Egyezmény (1947)
Protekcionizmus (vámok),
Nem vám jellegű akadályok (NTB),
Fogyasztóvédelmi és reklámszabályok,
Állami szubvenciók,
Mennyiségi korlátozások.
Külső nemzetközi jog
feltételrendszer („közjogi”)
A szabadkereskedelem történetének áttekintése
Atlanti Karta 1941
Bretton Woods 1944 – Nemzetközi Valutaalap
Havannai Karta ENSZ konf. 1947:
- Áruk kereskedelmének liberalizálása, vámok lebontása,
piacgazdaság.
- Intézményes keret: ITO, majd GATT (hatály-1948)
GATT címzettjei és kötelezettjei: tagállamok. Meg kell
teremteniük az összhangot az egyezménnyel.
Magyarország 1974 óta tagja a GATT-nak.
Kennedy forduló 1963-1967, Tokió forduló 1973-1979.
Uruguay forduló (1986-1993) és
a WTO létrejötte
Marakes-i Egyezmény (WTO Egyezmény) 1998.
évi IX. törvény
- anyagi jogilag továbbfejlesztette a GATT(1947): (i)
Understanding - GATT 1994 (ii) GATS, TRIPs
- Intézményi – szervezeti rendszer megteremtése:
vitarendezési eljárás rögzítése.
A WTO Egyezmény mellékletét képező anyagi és
eljárásjogi egyezmények kötelezők. Egyes más
szerződések (pl. közbeszerzésről szóló)
opcionálisak.
WTO
A WTO szervezete és működése
Funkciók: (i) szervezeti keret az egyezmények végrehajtásához, (ii)
tanácskozási fórum, (iii) jogviták eldöntése.
Szervezete:
a.) Miniszteri Konferencia (2x évente és döntéseket hoz)
b.) Állandó Tanács (MK ülései közötti időben, és szükség esetén bármikor
ülésezik)
Speciális tanácsok: Árukereskedelmi Tanács, TRIPs Tanács, GATS Tanács.
A WTO konszenzus, egyhangúság alapján működik. Kivételes a
tagállamonkénti szavazás. Minősített többség (3/4): felmentés.
Felmentés indokai: (i) különleges körülmények, (ii) felmentés feltételei,
(iii) megszűnés időpontja.
Az áruk nemzetközi
kereskedelmének főbb szabályai a
GATT 1994 szerint
► Diszkrimináció
általános tilalma (legnagyobb
kedvezmény elve, nemzeti elbánás).
► Szabályozása tárgya: vámok és nem vám
jellegű kereskedelmi korlátozások.
► Integrált vitamegoldó rendszer (Integrated
Dispute Settlement System - IDSS)
► Pascal Lamy WTO director –
general
A GATT 1994 alapelvei
(diszkrimináció tilalma)
Legnagyobb kedvezmény elve (most favoured
nation clause - MFN)
- Előjog, mentesség, liberalizációs intézkedés az
importálandó vagy exportálandó áru számára.
- Ezt a kedvezményt valamennyi tagállamból
származó áru számára biztosítani kell azonnal és
feltétlenül.
- Az elbánás automatikusan jár.
Tárgyi hatály: nem csak vámra, illetékre, de a
termék belföldi adóztatására, belföldi
forgalmazásra is.
A GATT 1994 alapelvei
(diszkrimináció tilalma)
Alanyi hatály: a.) erga omnes b.) kivételek
alkalmazhatók
Kivételek:
- vámuniók, szabadkereskedelmi öveztek
- Waiver clause: feltétele (i) rendkivüli körülmények
(ii) 2/3-os többség/a jelenlévők a tagok felét
képviselik.
Nemzeti elbánás (régim nationale, national
treatment)
Tiltja a különbségtételt a külföldi származású
termék és a belföldi között.
Vámok és nem vámjellegű
kereskedelmi korlátozások
GATT 1994 nem tiltja új vámok bevezetését
A külkereskedelem szabályozására a vámokat alkalmazzák,
mellőzzék a nem vámjellegű korlátozásokat!
Vámok mérséklése a körtárgyalásokon, 2 alapelv: (i)
legnagyobb kedvezmény, (ii) viszonosság (reciprocity)
Tárgyalások technikája: 1.) elvi vámcsökkentés, 2.)
negatív lista a kivételekről, 3.) konszolidált lista =
nemzetközi megállapodás.
Vámkivetés: darab, súly szerinti mennyiség vagy érték.
Kódex a vámérték megállapítására: Bizottság
Fontos az ügylet értéke megállapításánál a számla.
►
www.wto.org
Nem vámjellegű korlátozások
(non tariff barriers)
Mennyiségi korlátozások és engedélyezési rendszer: tilos:
kvóta, export vagy import engedélyek fenntartása!
► Kivételek: pl. élelmiszerek, áruhiány. Alkalmazása nem
lehet diszkriminatív.
► Egyéb hasonló hatású intézkedések: nincs általános
tilalom, de
a.) Technikai jellegű követelmények: minőség, csomagolás,
összetétel, eredet megjelölés, minőség - ellenőrzés, stb.
Szabvány Kódex
b.) Import termékek diszkriminatív adóztatása: „kiegyenlítő
vám”, diszkriminatív adóztatás, közbeszerzések.
►
Felmentések és kivételek a GATT 1994 szabályai alól
1.) Felmentés (waiver): általános: előzetes konzultáció, 2/3
tagállamok fele. Különleges körülmények alapján, amelyeket a
tagállamnak kell bizonyítania.
a.) piacvédelmi intézkedések:
- Megnövekedett import, károkozás vagy azzal való
fenyegetettség. Az intézkedés csak szükséges mértékű,
-
határozott idejű és diszkriminációtól mentes lehet.
Gazdasági tényezők + kár– kauzalitás
b.) közerkölcs, emberi – állati – növényi egészség megóvása,
arany és ezüst forgalma, művészeti-történeti kincsek, stb. Nem
lehet diszkriminatív! Nem valósíthat meg joggal való
visszaélést!
2.) Különös felmentések: (i) nemzetbiztonsági érdek, (ii) fizetési
mérleg egyensúlyának megőrzése.
A szellemi tulajdonjogok nemzetközi
kereskedelmi vonatkozásairól szóló
egyezmény
► TRIPs
(Trade Related Aspects of Intellectual
Property Rights) Két alapelve:
1.) Az idevonatkozó nemzeti szabályozás a GATT fő
elveit követi: MFN és nemzeti elbánás.
2.) Meg kell felelnie a BUE és PUE szabályainak.
A hamis termék importja gyanúja esetén a
vámhatósághoz lehet fordulni az ilyen termék
bevitelének megakadályozására.
Jogviták rendezése a WTO
keretében
A GATT anyagi jogának közvetlen hatálya:
USA – igen, EU – nem. Nemzetközi jogi
kötelezettség – a tagállamokat kötelezi.
Integrált vitarendező rendszer (Integrated
Dispute Settlement System)
Vitarendező Testület (Dispute Settlement Body –
DSB) döntése kötelező a tagállamokra nézve.
Döntéshozatal: egyhangú. Nem „alkothatnak”
jogot! Panelok általában 3 tagból állnak.
Jogviták rendezése a WTO
keretében
Az eljárás öt szakaszra bomlik:
1.) Konzultáció (60 nap). Sikertelenség esetén a Vitarendező
Testülettől panel kérhető.
2.) A panel állítását csak egyhangúan utasíthatja el a Testület.
3.) A panel 6 hónapon belül a Testületnek jelentést készít. A
Testület szótöbbséggel fogadhatja el. Elutasítás – egyhangúan
vagy fellebbezés bejelentése esetén.
4.) Fellebbezés a Fellebbezési Testülethez (Appellate Body) Csak
jogértelmezéssel foglalkozik. A Vitarendező Tetület fogadja el
vagy utasítja el jelentését. Ez a döntés kötelező a felekre.
5.) Végrehajtás: felek jelentési kötelezettsége a Vitarendező
Testületnek. Végrehajtás elmaradása esetén, megtorló
intézkedések.
A nemzetközi jogegységesítés
útjai
A lex causae és a lex pro voluntate alkalmazása
nem megnyugtató.
1. Nemzetközi kollíziós szabályok
egységesítése: az egyezményben részes
tagállamok mindig ugyanazt a jogrendszert
alkalmazzák (uaz a kapcsolóelv).
2. Anyagi kötelmi szabályok egységesítése
nemzetközi szerződésben. A tartalom minden
szerződő állam viszonylatában ugyanaz. Itt nincs
kollízió. Viszont nehéz egységesített,
kompromisszumos szöveget létrehozni az eltérő
jog kultúrák miatt.
►
A kollizíós jogi jogegységesítés
eredményei
► ingó
dolgok adásvételi szerződéseire
alkalmazandó jog: Hágai Egyezmény
1955. Nem lépett hatályba.
► EU
(EK)Római Egyezmény
adásvételre, de mindenfajta nemzetközi
elemmel bíró szerződéses kötelmi
jogviszonyra alkalmazandó jog
meghatározására vonatkozóan egységesíti a
tagállamok kollíziós magánjogi szabályait.
Az anyagi jogi egységesítés eredményei
► Ernst Rabel – UNIDROIT 1930: (i) a
nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének
alaki követelményei, (ii) az anyagi jog tartalom
kidolgozása (jogok és kötelezettségek).
► 1964 –ben Hágában két egyezményt dolgoztak ki,
de ezeket csak kevés ország ratifikálta (pl. USA és
Franciaország nem).
► 1968 UNCITRAL magyar javaslatra kezdi el az
egyezmények felülvizsgálatát.
► 1980 Bécs diplomáciai konferencia, magyar
elnökkel. Nemzetközi szerződés fogadtak el: „Az
ingó dolgok nemzetközi adásvételi szerződéseire
vonatkozó bécsi ENSZ-egyezmény (United Nation’s
Convention on Contracts for the International Sale
of Goods (CISG). 1988-ban lépett hatályba. 56
ország tagja. Magyarországon kihirdette: 1987.évi
20.tvr.
Az anyagi jogi egységesítés eredményei
► Az
egyezmény jelentősége: először sikerült
egységes kötelmi jogi, nemzetközi anyagi jogi
szabályokat alkotni.
► Figyelembe vették az egyes jogrendszerek
sajátosságait, pl. „alapvető szerződésszegés”
kategóriája. A nemzetközileg elterjedt
kereskedelmi szokásokat a szerződésekben
hallgatólagosan alkalmazzák a felek. (törvényi
vélelem – megdönthető.)
► Az államok konszenzusával megalkotott
nemzetközi jogi szerződésre, nemzetközi
egyezményre tartozik.
Az anyagi jogi egységesítés eredményei
► Jogi akadályok felszámolása: (i) nemzetközi
kollízió problémájának „kikapcsolása” az egyezmény
által szabályozott terjedelemben, (ii) a kollíziós úton
ne kelljen a nemzeti szabályokat alkalmazni olyan
szerződésekre, amelyek ezektől „távol” esnek. A
Kódex szabályait itt nem lehet alkalmazni
(szubszidiaritás), ha nemzetközi egyezmény, így a
Bécsi Szerződés másként rendelkezik.
► Egységesített jog feleslegessé teszi az ún. forum
shoppingot. Jogbiztonságot erősíti az Egyezményhez
csatlakozott államokban.
► Hátránya: az egységes jogot 56 tagállam alkalmazza,
nincs „közös bíróság”, tehát nincs egységes
jogértelmezés. Jelentős kérdéseket nem szabályoztak:
a szerződés érvényessége, tulajdon átszállása, itt
változatlan a lex fori kollíziós joga jelöli ki az
alkalmazott jogrendszert.
BÉCS-WIEN-VIENNAVINDOBORA
A Bécsi Egyezmény
Az Egyezmény két kérdéskört fog át, tehát
nem szabályoz teljes körűen:
►
A szerződés megkötésének alaki feltételeit.
►
A felek jogainak és kötelezettségeinek anyagi
jogi tartalmát
I.
rész: Alkalmazási kör és általános
rendelkezések.
II.
A szerződés megkötése; ajánlat.
III. Adásvételi szerződés.
IV.
Nemzetközi közjogi kérdések.
A Bécsi Egyezmény hatálya
Tárgyi hatály: az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire
terjed ki.
ÁRU
Ingó dolog
a.) nem minősül árunak: ingatlan és vagyoni értékű jog (kftüzletrész)
b.) kizárt: fogyasztói vétel (személyes, családi vagy háztartási
célra vásárolt áru, feltéve, ha erről az eladó tudott vagy
tudnia kellett; villamos energia, (de földgáz, kőolaj igen)
pénz, értékpapír (részvény, kötvény, stb.), de az áru
tulajdonjogát megtestesítő árupapírok igen: hajóraklevél,
közraktári jegy. Továbbá kizárt: árverésen, végrehajtáson
vagy hatósági intézkedésen alapuló adásvétel.
Az áru sajátos természete indokolja a kizárást
hajók, repülők esetén.
c.)
A Bécsi Egyezmény hatálya
Adásvételi szerződés
Nincs definíció, de a felek kötelezettségeit meghatározza:
eladó – az áru, szolgáltatás tulajdonjogának átruházása ;
vevő: az áru átvétele, a vételár megfizetése.
Atipikus adásvételi szerződések:
a.) Kereskedelmi képviselet – a képviselő vásárol is. A vételi
tevékenység elkülöníthető.
b.) Szerelvények szerelése: adásvétel + munkavégzés, de az
adásvételi elem értéke nagy.
c.) Vállalkozási elemek az adásvételi szerződésben. (Ki
bocsátja rendelkezésre a szükséges anyagokat a
vállalkozáshoz?)
A Bécsi Egyezmény hatálya
Az Egyezmény nem ad átfogó szabályozást!
Pl. Szerződés érvénytelensége és a
tulajdonjog átszállása, minőségi hibát,
elévülést, valutanem, cselekvőképesség.
(Lex causae dominál)
Általában megállapítható a Bécsi Egyezmény
hatálya, ám az Egyezmény nem tér ki pl. az
érvénytelenségre, tehát az adott ország Ptkja alkalmazandó.
Személyi hatály
Ez ad arra a kérdésre választ, hogy mi minősül
nemzetközi adásvételi szerződésnek?
Lényeges nemzetközi elem: a felek telephelye
különböző államokban van.
A feleknek tudniuk kell a szerződés megkötésekor,
hogy nemzetközi adásvételi szerződést kötnek.
Több telephely esetén a „legszorosabb kapcsolat,”
vagy ha nincs telephely: tartózkodás hely a
döntő.
Telephely: tartósan létező, meghatározott
jogosultságokkal rendelkező hely. (jogilag nem kell
önállónak lenni).
Az Egyezmény területi hatálya
Az államok, ahol a felek telephelye van, szerződő államok,
vagy
► a telephelyek (vagy egyik telephely) nincsenek a szerződő
államokban, de a fórum nemzetközi kollíziós magánjoga
szerint olyan állam jogának alkalmazását írja elő, amely
szerződő állam. Két lehetőség: lex pro voluntate, ill. lex
causae (rendszerint az eladó joga).
Magánautonómia és diszpozitivítás
A felek az Egyezmény alkalmazását részben vagy egészben
kizárhatják. (opting out)
- Nemzetközi magánjogi akarati autonómia (jogválasztás),
- Polgári jogi magánautonómia (diszpozivítás).
►
A Bécsi Egyezmény általános
rendelkezései
1.) Jogértelmezés és
joghézag
Joghézag: az Egyezmény
tartalmaz szabályozást,
de az nem kimerítő
jellegű.
Jogértelmezés: az
Egyezmény egészének
jogalkalmazói
kezelésére vonatkozik.
A Bécsi Egyezmény általános
rendelkezései
A jogértelmezést az Egyezmény maga szabályozza elveken
keresztül:
Nemzetközi jelleg (nem belső jogrend).
Egységes jogalkalmazás.
Jóhiszeműség érvényesítése.
Joghézag kitöltése: a.) Egyezmény általános elvei (ezek az
Egyezményből adódnak vagy a nemzetközi
kereskedelemben kialakult általánosan elfogadott elvek),
b.) ezek hiányában lex causae - hoz folyamodás.
1. lépés: Egyezmény kiterjesztő értelmezése vagy analógia.
2. lépés: Egyezmény alapjául szolgáló általános elvek.
3. lépés: A fórum koll. Joga által kijelölt lex causae.
A felek jognyilatkozatainak
értelmezése
►
►
►
A jognyilatkozatot a fél szándéka szerint kell értelmezni.
Erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Nyilatkozatot
tevő fél bizonyít! (akarati elv)
Ha a bizonyítás eredménytelen: a másik fél bizonyítja, hogy
ő miképpen értelmezi a szerződést. „egy hasonló
helyzetben lévő, ésszerűen gondolkodó személy
(reasonable person) azonos körülmények között”
(nyilatkozati elv)
A fenti kettő alkalmazásához segítséget nyújthat: „a
konkrét egyedi eset valamennyi jelentős körülményét veszi
figyelembe” a felek akaratának megállapításához. (üzleti
gyakorlat, kereskedelmi szokások)
Kereskedelmi szokások szerepe
Mikor válnak a kereskedelmi szokások a
szerződés tartalmává?
- A felek kiköthetik a szerződésben a kereskedelmi
szokásokat. Ezek derogálhatják az Egyezmény
szabályait.
- A ki nem kötött és nemzetközi szokások
alkalmazása. (fikció a hallgatólagos alkalmazásról)
Az Egyezmény szűkítő feltételei: (i) a felek ismerték
a szokást, (ii) széles körben ismert szokásról van
szó, (iii) az adott kereskedelmi ágazatban a szokás
rendszeresen alkalmazzák.
A szerződés megkötése a Bécsi
Egyezmény szerint
Ajánlat: a szerződés lényeges elemeit
tartalmazza
a.) személyhez címzett,
b.) ajánlattevő szándékát jelzi, hogy elfogadás
esetén kötelezettnek tekinti magát,
c.) kellő meghatározottság: áru, mennyiség,
ár (legalább utalás a mennyiség és az ár
megállapítás módjára).
Ajánlat
Hatályos, ha megérkezik a címzetthez. A szerződés
megkötéséig visszavonható.
Az ajánlat elfogadása: (i) kifejezett nyilatkozattal, (ii)
ráutaló magatartással
a.) eltérő nyilatkozat: ajánlat visszautasításának, ill. új
ajánlatnak minősül.
b.) Hallgatás önmagában nem elfogadás. De kivételesen
van ilyen értelmezésre lehetőség.
Az ajánlat hatályos, amikor az ajánlattevőhöz megérkezik az
elfogadás közlése.
Szerződés alaki érvényessége – nincs alaki-formai
követelmény, de egyes országok kiköthetik az
írásbeliséget. (Pl. Magyarország is)
A szerződés tartalma: a felek jogai
és kötelezettségei
Az eladó fő kötelezettsége: (i) köteles az áru
szolgáltatására, (ii) szerződésszerű áru
szolgáltatására köteles.
Az áru szolgáltatása: 2 fő kötelezettséget jelent:
(i) áru fizikai átadása (okmányok átadása), (ii) az
áru tulajdonjogának átruházása (részletes
szabályai: lex causae).
Teljesítés helye: az áru szolgáltatásának,
rendelkezésre bocsátásának helye.
Brüsszeli Egyezmény a joghatóságot a teljesítés
helyéhez köti.
Teljesítés helye
► Eladó
szerződéskötéskori telephelye
► Fuvarozás esetén: az első fuvarozónak
való átadás helye
► Egyedi áru – ahol az áru
szerződéskötéskori helye, jövőben
előállítandó áru esetén az előállítás
helye.
A szolgáltatás helye nem azonos a kárveszély
átszállásának helyével !
A teljesítés ideje
1.) A szerződésben meghatározott pontos
határnapon.
2.) Időtartam („tól-ig”) A vevő
meghatározhatja az időtartamon belül a
teljesítés időpontját. (pl. karácsonyi vásár)
3.) Ésszerű időtartamon belül (akkor
alkalmazandó, ha felek nem határozták meg
a teljesítés időpontját egyértelműen).
Szerződésszerű áru
szolgáltatása
Felek szerződéses megállapodása szerinti árut köteles
eladó szolgáltatni. (Mennyiség, minőség, csomagolás,
tárolás, stb.)
►
A felek megállapodása hiányában a szerződésszerűség
fennáll, ha:
(i)
az áru alkalmas azokra a célokra, amelyre más azonos
fajtájú árukat rendszerint használnak,
(ii) speciális felhasználási célt határoznak meg,
(iii) minta vagy modell esetén, - ezeknek megfelel,
(iv) vevő tud az áru fogyatékosságáról (pl. viszonylagosan
alacsony ár). A szerződésszerűség itt esetről esetre
vizsgálandó meg.
►
Szerződésszerű áru
szolgáltatása
►A
nem szerződésszerű szolgáltatás is
szolgáltatás. Első főkötelezettség: az áru
szolgáltatása.
A második fő kötelezettség megsértése:
szerződésszegés és ennek jogi konzekvenciái.
► A szerződésszerűségnek a kárveszély
átszállásának időpontjában kell
fennállnia. Kivételesen később is, pl. jótállási
kötelezettség.
Szerződésszerű áru szolgáltatása
Vevő állapítja meg a szerződésszerűséget az Egyezmény
szerint, ha erről nincs a felek között megállapodás:
1.) A vevő köteles az árut a lehető legrövidebb időn belül
megvizsgálni.
2.) A hiba felfedezésétől ésszerű határidőn belül értesíti
eladót. (Szubjektív jogvesztő határidő – nem elévülés!)
Objektív jogvesztő határidő: két év. (Ezen túl csak jótállás) De: a
jogvesztés elkerülésére lehet ésszerű mentséget felhozni.
(Szerződésszegési jogkövetkezmény csak
vételárcsökkentés és a tényleges kár megtérítése lehet.
(Kicserélés, kijavítás már nem!)
3.) Jogszavatosság. Nem szerződésszerű áru, ha harmadik
fél jogaitól nem mentes.
Szellemi alkotással (iparjogvédelem vagy szerzői jogok)
kapcsolatos igényeknél „enyhébb” az eladó felelőssége:
amiről tudott vagy tudnia kellett, illetve területileg: ahol az
árut felhasználják (ideértve vevő telephelye szerinti
országot).
►
A vevő fő kötelezettségei
►A
szolgáltatás átvétele: köteles
minden tőle ésszerűen elvárható
intézkedést megtenni (pl. vevő tájékoztatása
teljesítés helyéről)
►A
vételár megfizetése:
1.) Ár meghatározása. Ha ezt a felek
elmulasztják, akkor a feleket úgy kell
tekinteni, mint akik (i) a szerződéskötés
időpontjában, (ii) az adott kereskedelmi
ágban, (iii) hasonló körülmények között
ilyen árura, (iv) általában felszámított árban
kívántak megegyezni. (vélelem)
De megdönthető! (pl. abban egyeztek meg, hogy
később állapodnak meg az árban)
A vevő fő kötelezettségei
►A
vételár megfizetésének helye: az eladó
telephelye. Ha a fizetés okmányok átadásához
van kötve – ezek átadásának helyén fizet
a vevő.
► A vételár fizetésének időpontja: (i) áru
rendelkezésre bocsátásakor, vagy (ii) az
okmányok átadása időpontjában.
Fuvarozáskor : az áru feletti rendelkezési jogot
megtestesítő papírokat (pl. hajóraklevél) csak fizetés
ellenében adhatják ki a vevőnek.
Az Egyezmény „jog-kötelezettség”
kiegyensúlyozottsága
A Bécsi Egyezmény jog – kötelezettség
struktúrája kiegyensúlyozott. Pl.
Egyezmény 39.Cikk – 44. Cikk. Ennek oka a
fejlett és fejlődő országok közötti
különbségek figyelembe vétele.
A szerződésszegés szabályozása
Alapvető szerződésszegés (nagyobb súlyú,
jelentős) – közönséges szerződésszegés
(kevésbé jelentős, kisebb súlyú)
Egységes szerződésszegési kategória. Tehát
a szerződésszegés bármely fajtája lehet
alapvető és közönséges is.
Jogkövetkezmények – az elállási joggal
kapcsolatos.
A szerződésszegés szabályozása
A.) Alapvető szerződésszegés következménye:
jogosult azonnal, egyoldalú jognyilatkozattal
elállhat.
B.) Közönséges szerződésszegés következménye: (i)
árcsökkentés vagy kijavítás (főszabály)
(ii) Az elállás csak kivételes: szolgáltatás
elmaradása esetén, póthatáridő szabásával, és
ennek eredménytelen eltelte esetén. (Az Egyezmény külön
választja szolgáltatás nem teljesítését a nem szerződésszerű teljesítéstől!
Nem szerződésszerű szolgáltatásnál nincs
lehetőség elállásra, csak: árengedményre,
kijavításra +kártérítésre, ha hibás az áru
vagy késedelmesen szállították! (Reális teljesítés
elve – a nemzetközi kereskedelem sajátosságai!)
A szerződésszegés szabályozása
Kártérítés
Általában igényelhető függetlenül attól,
hogy
a.) a szerződésszegés alapvető vagy
közönséges,
b.) elállásra, kijavításra, árcsökkentésre vagy
kicserélésre kerül sor (ezek mellett
követelhető).
A szerződésszegés szabályozása
Elállás
Alapvető
-mindig
-azonnal
Közönséges
- csak szolgáltatás elmaradásakor
- póthatáridő eredménytelen eltelte után
A szerződésszegés szabályozása
Szerződésszegés és jogkövetkezményei
Alapvető (25.cikk)
-Minden esetben
*elállás (azonnali – 25.cikk)
*kicserélés (46.cikk 2. bek):
- csak nem szerződésszerű szolgáltatásra,
- jogvesztő határidővel (39.cikk)
Közönséges
- Nem szerződésszerű szolgáltatás
(i) Kijavítás (46. cikk 3. bek)
(ii) Árcsökkentés (50. cikk)
- Szolgáltatás elmaradása
Póthatáridő szabásával (49. és 64.cikk)
Alapvető szerződésszegés
Súlyos szerződésszegés:
- A másik félnek olyan hátrányt okoz, amely
jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a
szerződés alapján jogosult volt elvárni.
- Kivétel: nem állapítható meg az alapvető
szerződésszegés, ha a szerződésszegő fél nem
látta előre az ilyen következményt, és egy
ésszerűen gondolkodó hasonló személy azonos
körülmények között sem láthatta volna előre.
Alapvető szerződésszegés
Az Egyezmény diszpozitív, ezért a felek
bármely kötelezettség megszegését
alapvetőnek minősíthetik.
Hátrány – objektív feltétel
Szubjektív feltétel az előreláthatóság
Vállalkozási jellegű szerződés:
nagyberendezés szállítása és
szerelése
ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kidolgozta:
a nagyberendezések exportjára és importjára, valamint
szerelésére vonatkozó általános feltételeket.
E szerződések két szerződés típust foglalnak magukba: a.)
szállítási szerződés a berendezés előállítására és
adásvételére; b.) vállalkozási szerződés: műszaki
paramétereket garantáló kötelezettségvállalás.
Mindezek alapján a nagyberendezés szállítására és
szerelésére vonatkozó szerződést atipikus vállalkozási
szerződésnek minősíthetjük.
Nagyberendezés szállításáról és
szereléséről szóló szerződés
A szerződés szerkezete:
1.) meghatározott eredmény elérését célozza
meg (műszaki paraméterek),
2.) részteljesítések hosszabb időn keresztül,
3.) feladatok megosztása: megrendelő-vevő
együttműködik a szállítóval,
4.) szállító komplex szolgáltatást nyújt
(szerelés, üzembe helyezés, licencia, tervek,
szerszámok, stb.)
Nagyberendezés szállításáról és
szereléséről szóló szerződés
A szerződés tartalma: aláírás – a szerződés
érvényességét, a záros határidőn belüli hatósági
engedélyezéséhez kötik.
A szerződés tárgya: a berendezés
megvalósulásának feltételeire irányul. (A teljesítés
feltételeit mellékletekben fogalmazzák meg.)
A felek jogai és kötelezettségei: időbeli
sorrendben szabályozza a szállító-vállalkozó és a
vevő megrendelő kötelezettségeit. (ritka a
kulcsrakész vállalkozás.)
Nagyberendezés szállításáról és
szereléséről szóló szerződés
4 kötelezettség terheli a feleket a kötelezettség tárgya és
a munkafolyamat szerint:
(i)
a tervezési munkák elvégzése és a tervek, műszaki
dokumentáció és az üzemeltetési adatok szolgáltatása;
(ii) berendezés, tartozékai és a – meghatározott időre a biztonságos működéshez szükséges –
tartalék-alkatrészek szállítása;
(iii) a berendezés szerelése és üzembe helyezése;
(iv) folyamatos alkatrészellátás, műszaki fejlesztés, a vevő –
megrendelő szakembereinek betanítása, szükség estén
szabadalom (know how felhasználásának átengedése).
Nagyberendezés szállításáról és
szereléséről szóló szerződés
► Kárveszély
átszállása: a teljesítés helyén és
idején száll át a vevő-megrendelőre. (i)
Kárveszély átszállása után történt dokumentum
vagy berendezés eltűnése, illetve megsemmisülése
esetén eladó-vállalkozó, térítés ellenében újra
teljesít. (ii) A szállító személyében beálló változás
esetén gyakran kikötik, hogy a jogutód az eredeti
vállalkozóval felel egyetemlegesen a szerződés
teljesítéséért.
► Szerződésszegés: több szerződéses szakasz,
részteljesítések.
Nagyberendezés szállításáról és
szereléséről szóló szerződés
Szerződésszegés:
a.) Önálló üzemeltetés esetén, késedelmes teljesítésnél
vevőt megilleti az elállás az adott rész tekintetében. Nem
önálló üzemeltetés esetén az egészre érvényes lehet az
elállás.
b.) Hibás teljesítés
Jótállás estén vállalkozó köteles bármilyen hiányosságot
saját költségére kiküszöbölni és a szerződésszerű állapotot
helyreállítani. Ha erre nem kerül sor meghatározott időn
belül: (i) eladó költségére vevő maga küszöböli ki, (ii)
harmadik személyt vesz erre igénybe, (iii) árengedményt
követel. Elállási jog gyakorlását a szerződések rendszerint
korlátozzák. (csak átvételkor!) Ezután: árengedmény,
kijavítás, kicserélés. (Az árengedményről előzetes megáll.)
►
Nagyberendezés szállításáról és
szereléséről szóló szerződés
c.) felelősség alól mentesítő körülmények: a
nem szerződésszerű teljesítés a vevő
magatartására vezethető vissza, ill. vis maior.
SEGÉDLETEK
EGB 188.sz. általános feltételei nagyberendezések
szállítására és szerelésére.
UNCITRAL útmutató ezen szerződésekre: megoldási
javaslatokat tartalmaz a szerződések
megkötéséhez.
A nemzetközi kooperációs
szerződés
Munkamegosztási célzattal, laza, tartós
együttműködés, de nincs közös vállalatalapítás:
Nemzetközi termelési és kereskedelmi szakosodás
(specializáció) és együttműködés (kooperáció).
Együtt állítanak elő termékeket és értékesítését is
közösen végzik. (Opel Agila, Suzuki Wagon R)
A szerződés elemei:
1.) ismeretátadási együttműködés,
2.) termelési együttműködés,
3.) értékesítési együttműködés.
A nemzetközi kooperációs
szerződés
► Ismeretátadás:
kutatás – fejlesztési
együttműködés. (Hasonló a licencia szerződéshez)
Ismeret közös megszerzése – a közös termelés
üzletpolitika céljai.
► Termelési együttműködés: szakosodási
megállapodás – több adásvételi szerződésben
realizálódik – szállítási keretszerződés. Kölcsönös
szállítások – tartós minőségi hibák az egész
kooperációs szerződést érinthetik. Fontos az ár
kérdése: gyakran csak a megállapítási módot
határozzák meg. (Bérleti szerződés is
előfordulhat.)
A nemzetközi kooperációs szerződés
Értékesítési együttműködés: nem feltétlenül része a
kooperációnak. Közös értékesítésnél gyakori a
piacfelosztási megállapodás. (csak egymással kötnek
kooperációs szerződés, ill. csak egymástól vásárolnak.)
► A kooperációs szerződés hosszú távú kapcsolat –
jogviszony változása: hardship klauzula. A klauzula a
szerződés egészét átfogja, a tényállás megváltozása esetén
a felek tárgyalásokat folytatnak a módosításról.
► Szerződésszegés (i) egyedi szerződésszegés, (ii) a
kooperációs szerződés megszegése („fontos ok”, ha az
egyes szállítási szerződések megszegése merül fel
ismétlődően.) Rendkívüli felmondás, ha a felek a
hardship klauzula alapján nem tudnak megegyezni a
módosításról. Titoktartási kötelezettség megszegése.
► A kooperációs szerződést „túlélik”: titoktartás,
piacfelosztás, versenytilalom.
►
A nemzetközi kooperációs
szerződés
►A
kooperációs szerződés innominát
szerződés, ezen belül vegyes szerződés.
► ENSZ Gazdasági Bizottsága: Útmutató
(Guide) a kooperációs szerződések egyes
klauzuláira.
Ügynöki (kereskedelmi
képviseleti) szerződések
► Az
ügynök a megbízó felhatalmazása alapján
jogosult annak nevében eljárni, és harmadik fél
felé a megbízót kötelező jognyilatkozatot tenni.
► Terjedelme alapján a ügynök tevékenysége
kétféle:
a.) a szerződés előkészítése: akvizíció és a szerződés
előkészítése,
b.) a megbízó nevében és javára szerződést is köt.
Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések
Szerződés tárgya:
(i) megbízás és a megbízás elfogadása,
(ii) áru meghatározása,
(iii) a tevékenység földrajzi területe.
► Az ügynök kötelezettségei:
- tárgyalások lefolytatása a szerződéskötés érdekében,
- ajánlatok küldése, de az ügy ura a megbízó,
- az ügynök az ellenértéket általában nem szedheti be,
- az ügynök a vevőtől ellenszolgáltatást nem fogadhat el,
- megbízó informálása,
- megbízó utasításait ésszerű határidőn belül teljesíti,
- titoktartási kötelezettség,
- versenytilalmi kikötés,
- a megbízó tudtával és engedélyével ruházhatja át jogait és
kötelezettségeit másra.
►
Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések
► Nemzeti
jogrendszerek ügynökökre vonatkozó
szabályai vagy megbízási szerződésre alkotott
rendelkezések.
► EU irányelv a ügynökök jogállásáról
► Alkalmazandó jog a fórum kollizíós magánjoga –
ez rendszerint az ügynök székhelye szerint
jog.
► A szerződés struktúrája: ügynök – gondos és
jóhiszemű ügyvitel; megbízó – információs
kötelezettség.
Szerkezete: a.) szerződés tárgya, b.) felek jogai és
kötelezettségei (jutalék alapja és mértéke), c.)
szerződés létrejötte és megszűnése, jogutódlás,
d.) jogviták, alkalmazandó jog.
Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések
► Megbízó kötelezettségei:
- információk szolgáltatása,
- ésszerű határidőn belül dönt a szerződés megkötéséről,
- jutalékot, költséget köteles fizetni az ügynöknek,
Ellenszolgáltatás:
Jutalék (%) (i) közvetlen, (ii) közvetett.
(Az ügynöki szerződés megszűnése után is jár, ha az ügynök
tevékenységével függ össze.
A jutalékot kizárni csak kivételes esetben lehet: megbízó 3.
féllel megállapodott a szerződés nem teljesítéséről, amely
egyik félnek sem felróható okból következett be. (pl. külső
körülmények)
A határozott időre kötött szerződés – megszűnik a határidő
lejártával.
A határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással és
felmondási idővel szüntethető meg.
Rendkívüli felmondás – kivételes és komoly okból.
Ügynöki (kereskedelmi képviseleti) szerződések
► Végkielégítés
és/vagy kártalanítás
Végkielégítés: ha az ügynök tevékenysége
jelentős volt. Mértéke: a forgalom.
Kártalanítás: alapja az ügynök jövedelme,
amely a szerződés fennmaradása alapján
megillette volna, ill. kiadásai az ügylet
létrejötte érdekében
Nem jár sem végkielégítés sem kártalanítás,
ha az ügynök mond fel, kivéve, ha
felmondás oka a megbízónak felróható vagy
az ügynök betegsége, életkora miatt került
sor a felmondásra.
Nemzetközi fizetések joga
A jogviszonyok sajátosságai:
- az árut nagy távolságra kell eljuttatni;
- az eladó kikerül az áru birtokából, mielőtt a
vételárhoz jut;
- a felek többnyire nem ismerik egymás
fizetőképességét.
A nemzetközi fizetések szabályozásának
hármas funkciója:
1.) A fizetések biztosítékai,
2.) A fizetési módok meghatározása,
3.) Hitelezési funkció.
Nemzetközi fizetések joga
A fizetésre vonatkozó kikötés 4 eleme:
a.) a teljesítés helye,
b.) a teljesítés időpontja,
c.) a teljesítés valutaneme,
d.) a fizetés módja: átutalás, fizetés
váltóval, inkasszó (beszedési megbízás),
okmányos meghitelezés (akkreditív),
bankgarancia, faktoring, fortfaiting.
Nemzetközi fizetések joga
Okmányos meghitelezés (akkreditív)
L/C = letter of credit, documentary credit
Az okmányok szerepe fontos!
A felek érdekkonfliktusa:
- exportőr az ellenértékhez gyorsan és
feltételek nélkül hozzájutni,
- importőr fizetni vonakodik, addig amíg
meg nem bizonyosodik a szerződésszerű
teljesítésről.
Bizalmi személy – a bank.
Az okmányos meghitelezés = önálló jogügylet,
az alapügylettől függetlenné válnak.
Nemzetközi fizetések joga
(akkreditív)
Több jogviszonyt foglal magában.
1.) Fogalma: (i) a nyitó bank (issuing bank)
kötelezi magát a megbízótól (importőr)
kapott megbízás alapján, (ii) okmányok
exportőr általi bemutatásakor, (iii)
kedvezményezettnek (exportőr) fizetést
teljesít.
2.) Jogviszony: (i) alap – jogügylet, (ii)
megbízó és a nyitó bank között, (iii) nyitó
bank és kedvezményezett között.
Nemzetközi fizetések joga
(akkreditív)
Három sajátosság :
1.)Alap-jogügylet – bármilyen külkereskedelmi
szerződés
2.)A fizetés nem csak készpénz átutalása,
beszedése, de pl. váltó leszámítolása is lehet.
3.)A nyitó bank más bankokat is bevonhat a
lebonyolításba: értesítő bank (advising bank) a
kedvezményezettet értesíti; fizető bank a nyitó
bank megbízottjaként teljesít fizetést.
4.)A nyitó bank díjat kér az okmányos
meghitelezésért.
Okmányos meghitelezés
A 3 jogviszony jogilag önálló:
- az alap-jogügylet csak a fizetés módját (L/C) és a
megnyitás határidejét szabja meg,
- importőr és a nyitó bank megbízási szerződést köt,
- a bank egyoldalú kötelezettségvállalási
nyilatkozata, hogy dokumentumok átvizsgálása
után fizet az exportőrnek,
- az értesítő bank és a nyitó bank között ügynöki
szerződés jön létre.
Okmányos meghitelezés
A kötelezettség teljesítésének lépései:
1.
Nyitó bank a meghitelezési nyilatkozatot
megküldi az értesítő banknak. Tartalma: (i)
megbízó, kedvezményezett és értesítő bank
adatai. (ii) Az áru rövid leírása. (iii)Okmányok
pontos meghatározása. (iv)A nyilatkozat
érvényességi ideje.
2.
Értesítő bank ellenőrzi a meghitelezés
valódiságát, majd elküldi az exportőrnek.
3.
Kedvezményezett-exportőr megvizsgálja, hogy az
megfelel-e az alap-jogügyletnek. A
kedvezményezett-exportőr átadja a szükséges
okmányokat az értesítő banknak, amely ezután
teljesíti a fizetést.
4.
Értesítő bank megküldi a nyitó banknak az
okmányokat. A nyitó bank megtéríti az értesítő
banknak a kifizetett összeget és megterheli
importőr nála vezetett számláját és átadja
számára a dokumentumokat.
Okmányos meghitelezés
Alkalmazandó jog meghatározása
a.) Importőr – nyitó bank: jellemző székhelye
vagy telephelye, vagy amellyel a jogviszony a
szolgáltatást nyújtó személy legszorosabb
kapcsolatban van. Ez az akkreditívet kibocsátó
bank székhelye. (A szerződés általában megbízási
szerződés)
b.) Exportőr – nyitó bank: (ha van értesítő bank)
legszorosabb kapcsolat a kibocsátó vagy értesítő
bank székhelye szerinti jog. E szerint kell elbírálni,
hogy egyoldalú jogviszonyról van szó vagy
szerződésről.
c.) Nyitó – értesítő bank: ügynöki jogviszony –
jellemző szolgáltatás az értesítő bank részéről.
Okmányos meghitelezés
„Jogegységesítési” törekvések
1933 ICC: „Egységes Szokványok” (UCP)
Akkor kötelező, ha a meghitelezési nyilatkozat ezt
tartalmazza.
2 alapelv:
- a meghitelezés autonóm jogi természete,
- az előírt okmányok szigorú megfelelőségének,
megegyezésének követelménye.
Okmányos meghitelezés
Autonóm jogügylet
Három fél közötti szerződéses viszonyokat hoz létre.
A meghitelezés és az alapul fekvő szerződéstől teljesen
különálló jogügylet.
Az okmányok szigorú megfelelése
Okmányok:
- különféle fuvarokmányok (hajóraklevél, fuvarlevelek,
multimodális fuvarlevél)
- biztosítási kötvény,
- közraktári jegy,
- váltó és csekk,
- kereskedelmi számla.
Az okmányokat ésszerű határidőn belül kell megvizsgálni!
Ésszerű gondossággal köteles a bank az okmányokat
megvizsgálni!
BANKGARANCIA
Önálló jogintézmény, amely az alapul fekvő
jogügylettől teljesen elszakad. Biztosíték a
teljesítésre az exportőr és az importőr (pl. hibás
teljesítés) számára.
Fogalma: a banknak a megbízó megbízása
alapján a kedvezményezetthez – a megbízó
szerződéses partneréhez – intézett egyoldalú
jognyilatkozata, amelyben a bank
meghatározott ideig vállalja, hogy bizonyos
feltételek bekövetkezése esetén meghatározott
összeg erejéig fizetést teljesít.
BANKGARANCIA
Importőr nemfizetése
- a bank feltétlenül és visszavonhatatlanul
kötelezettséget vállal a kedvezményezett javára,
- az alap-jogviszonyt nem vizsgálja,
- kedvezményezett írásbeli nyilatkozata szükséges a
nem határidőben való teljesítésről.
Jóteljesítési garancia (exportőr megbízása alapján)
Exportőrnek csatolnia kell szerződés szerint a
bankgaranciát. A bank az importőr nem
teljesítésre vagy nem szerződésszerű teljesítésre
vonatkozó bejelentése esetén fizet.
BANKGARANCIA
Két lényeges vonás:
1.) A bank a kedvezményezett puszta
közlése alapján köteles fizetni.
2.) Autonóm fizetési kötelezettség, az alapjogviszony vizsgálata nélkül, díj ellenében.
Fizetés: azonnali és feltétlen.
(Később vizsgálható a kifizetés
jogszerűsége!)
BANKGARANCIA
Alkalmazandó jog: jellemző szolgáltatás,
tehát általában a bank székhelye
országának joga. De lehet a
„szorosabb kapcsolat” alapján a
kedvezményezett székhelye is.
Jogegységesítés: ICC – „Felszólításra
teljesítendő Garanciák Egységes
Szabályai”
Nemzetközi
választottbíráskodás
►A
választottbíróság a felek által kötött
választottbírósági szerződés alapján jön
létre. (1994. évi LXXI. törvény)
► Létrejötte: statikus – anyagi jogi
► Eljárásjogi természete - dinamikus: a
székhelye szerinti ország eljárási szabályai
alapján működik.
► Választottbíráskodásra vonatkozó
mintatörvény (UNCITRAL Model Law on
International Commercial Arbitration –
1985)
Nemzetközi választottbíróságok és
választottbíráskodás fajai
Intézményi szempontból:
► Eseti (ad hoc)
► Intézményes (állandó választottbíróság)
Nemzetközi választottbíróság: a felek
székhelye (telephelye) különböző
államokban van a szerződés megkötése
időpontjában.
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett
szervezett Választottbíróság és Pénz –és
Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.
A választottbírósági szerződés
► Járulékos
szerződés (alapszerződéstől
elkülönülve - önálló).
► Meghatározandó: 1.) mely szerződésből
fakad, 2.) milyen jog természetű jogvitákra
vonatkozik (tárgy).
► Fontos a választottbíróság hatáskörének
meghatározása, mert ezt vizsgálja először a
bíróság. Ez (i) kizárja az állami bíróság
hatáskörét, (ii) a felekre nézve is
kötelezettségeket fogalmaz meg.
► Általában írásbeli alak!
A választottbírósági szerződés anyagi-tartalmi
érvényessége
Alapszerződés része a választottbírósági kikötés – a
felek által választott jog, ill. a megtalált „lex cause”.
Érvényes lehet a kikötés, ha maga az alapszerződés
érvénytelen, ha a nemzeti jog így rendelkezik.
► A választottbírósági eljárásra a felek külön jogot is
választhatnak és ez eltérhet az alapszerződésre
alkalmazott jogtól.
► A szerződés és kikötés érvényességét behatárolja a
székhely állam idevonatkozó, kötelező szabályai.
Ennek következménye lehet érvénytelenség.
► A méltányossági alapon való döntést (ex aequo et
bono) egyes jogok, így a magyar Kódex is
érvénytelennek tartja.
►
A választottbíróság létrejötte és eljárása
► Az
választottbíróság létrejöttét a nemzeti
jogszabályok, ill. a bíróság saját eljárási
szabálya határozza meg.
► A felek a szerződésben rögzítik, hogy jogvita
esetén kijelölik saját bíráikat a
választottbíróságok, illetve a nemzeti jog
szabályai szerint. Ha ez nem sikerül a
választottbíróság elnöke jelöli ki a bírót.
► Challenge: kizárási indítvány terjeszthető
elő. Az eljáró tanács vagy a
választottbíróság elnöke dönt.
► A két kijelölt bíró közösen állapodik meg a
tanács elnökéről.
A választottbíróság létrejötte és eljárása
► Az
eljárás nyelvét a felek szabadon
választják.
► Döntések: ítélet vagy végzés. A határozat
végleges és jogerős.
► Rendes
bíróságok szerepe a végrehajtásnál:
a.) Csak súlyos eljárási jogsértés miatt van
lehetőség az ítélet érvénytelenítésére.
b.) A rendes bíróság dönt a választottbírósági
ítélet elismeréséről és végrehajtásáról.
ÉRVÉNYTELENÍTÉSRE
FELÜLVIZSGÁLAT
►
-
-
A felülvizsgálat kivételes. Ilyen okoknak minősül:
Ha a választottbírósági szerződés érvénytelen;
Ha a felet nem értesítették a választottbírósági
eljárásról;
Ha a vb. Összetétele vagy eljárása nem volt
összhangban a felek választottbírósági
szerződésével;
Ha a vb. székhelyének állama szerinti jogszabályok
az adott jogvitát kizárják a választottbíráskodás
köréből.
Ítélet érvénytelenítése
► Azon
állam rendes bírósága előtt kell
kérelmezni, ahol az ítélet hozták.
► A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
mellett szervezett Választottbíróság eljárási
szabályai szerint a választottbíróság
KERESKEDELMI SZOKÁSOKAT IS
FIGYELEMBE VEHETI ÍTÉLKEZÉSEKOR! Ez
ellentétes a Kódex szabályaival.
A választottbírósági ítélet
elismerése és végrehajtása
► Önkéntes
végrehajtás hiányában az állami
bírósághoz lehet fordulni az ítélet
elismerését kérve. A végrehajtás kérhető
más államban is, mint ahol a vb. SzékhelyeA
van. Így a jogegységesítés jelentősége
kiemelkedő.
► A külföldi választottbírósági ítéletek
elismerésere és végrehajtására vonatkozóan
megkötött New York-i Konvenció 1958.
A választottbírósági ítéletek előnyei
és hátrányai
► Előnyök:
-
Szakértelemmel rendelkező bírák jelölhetők;
Egyszerű, formátlan, gyors;
Nagyobb esély van a felek közötti egyezség
meghozatalára;
Alacsonyobb költségek a rövidebb eljárás miatt;
Nem nyilvános eljárás;
Az ítélet jogerős, azonnal, egyszerűbben
végrehajtható.
A választottbírósági ítéletek előnyei
és hátrányai
► Hátrányok:
- Az ítélet csak azt a személyi kört köti ,
amelyik a választottbírósági szerződést
kötötte. (jogutódra nem vonatkozik).
- Állami bíróság elismerése kell a
végrehajtáshoz.
- A költségek esetleg magasabbak lehetnek,
hiszen a feleknek kell a választottbírósági
eljárást finanszírozni.