Transcript Kisgergely Kornél

A bankunió és a hazai pénzügyi szabályozás
aktuális kérdései
Kisgergely Kornél
Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium
Tartalom
I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer
II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei
III. A bankunió aktuális kérdései:
a.) A bankszanálási irányelv
b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei
c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus
2
Tartalom
I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer
II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei
III. A bankunió aktuális kérdései:
a.) A bankszanálási irányelv
b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei
c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus
3
A Visegrádi országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a
legnagyobb
Visegrádi országok (2013 III., negyedéves bázis)
1
0.8
0.8
0.6
0.6
0.4
0.2
0.2
0.2
0
-0.2
-0.4
EU28
Szlovákia
Magyarország
Lengyelország
Forrás: Eurostat
Csehország
-0.5
-0.6
4
Éves alapon a magyar gazdaság növekedését csak a lengyel múlta felül a régióban
2
Visegrádi országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis)
1.7
1.6
1.5
1
0.7
0.5
0.1
0
-0.5
-1
-1.5
-1.6
Csehország
EU28
Szlovákia
Magyarország
Lengyelország
-2
Forrás: Eurostat
5
Az EU28 országok között negyedéves alapon a magyar gazdaság növekedése a 3.
legnagyobb
EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., negyedéves bázis )
2
1.6
1.5
1.2
1
0.8
0.8
0.6
0.6
0.4
0.5
0.4
0.3
0.3
0.2
0.2
0.2
0.2
0.1
0.1
0.1
0
-0.1
-0.5
-0.5
-0.8
-1
-1
Franciaország
Ciprus
Csehország
Olaszország
Hollandia
Litvánia
Spanyolország
Szlovákia
Portugália
Ausztria
EU28
Németország
Belgium
Finnország
Észtország
Lengyelország
Bulgária
Egyesült Királyság
Magyarország
Lettország
Románia
-1.5
Forrás: Eurostat
6
Éves alapon az EU-28 országok között 5. a magyar gazdaság növekedése
6
EU-28 országok GDP növekedése (2013 III., éves bázis)
4.1
4
3.9
2.2
1.7
2
1.6
1.5
0.8
0.7
0.6
0.6
0.4
0.2
0.2
0.1
0
-0.2
-0.8
-2
-1
-1.2
-1.6
-1.9
-4
-6
-5.7
Ciprus
Olaszország
Csehország
Spanyolország
Portugália
Hollandia
Finnország
EU28
Ausztria
Franciaország
Belgium
Németország
Észtország
Szlovákia
Bulgária
Egyesült Királyság
Magyarország
Lengyelország
Litvánia
Lettország
Románia
-8
Forrás: Eurostat
7
A magyar gazdaság fokozatosan dolgozza le növekedési hátrányát
KKE országok, GDP növekedés (év/év, %)
10
8
6
4
2
0
-2
-4
-6
-8
-10
I.
II.
III.
IV.
I.
2008
II.
III.
IV.
2009
EU27
Csehország
I.
II.
III.
IV.
2010
Magyarország
I.
II.
III.
IV.
I.
2011
Lengyelország
II.
III.
IV.
2012
I.
II.
III.
2013
Szlovákia
Forrás: Eurostat
8
A részstatisztikák a konjunktúra további javulását vetítik elrőre
Ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok trendje, (éves bázis, %)
15
10
5
0
I.
II.
III.
IV.
I.
II.
2010
III.
IV.
2011
I.
II.
III.
2012
IV.
I.
II.
III.
IV.
2013
-5
-10
-15
Ipar
Építőipar
Kiskereskedelem
Forrás: KSH
9
A 2012-es recesszió után az idei növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar
húzza
Növekedési hozzájárulások, termelési oldal (éves, %)
4
3
2
1
0
-1
-2
-3
I.
II.
III.
IV.
I.
2010
II.
III.
IV.
I.
2011
II.
III.
IV.
I.
2012
Mezőgazdaság
Ipar
Építőipar
Piaci szolgáltatások
Nem-piaci szolgáltatások
Termékadók és támogatások
II. III.(e)
2013
Forrás: KSH
10
A növekedési szerkezete egészségesebb, 2013-ban a beruházás és a fogyasztás is
támogatja a növekedést
2010
2011
2012
Háztartások fogyasztása
Közösségi fogy. kiad.
Állóeszköz-felhalmozás
Készletváltozás
Nettó export
GDP
III.(e)
II.
I.
IV.
III.
II.
I.
IV.
III.
II.
I.
IV.
II.
I.
III.
Növekedési hozzájárulások, felhasználási oldal (éves, %)
8
6
4
2
0
-2
-4
-6
-8
2013
Forrás: KSH
11
Kedvező munkaerő-piaci folyamatok:
Növekvő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség
Munkaerő-piac 2008-2013 (Ezer fő)
12
4050
4000
11
3950
3900
10
9
3800
Ezer fő
%
3850
3750
8
7
6
Szezonálisan igazított munkanélküliségi ráta
3700
Munkanélküliségi ráta
3650
Foglalkoztatás (jobb tengely)
3600
Szezonálisan igazított foglalkoztatás (jobb tengely)
2008
2009
2010
2011
2012
2013
3550
Forrás KSH, NGM
12
Az új EU tagországokhoz mérten kiemelkedő foglalkoztatás bővülés: A
foglalkoztatás szintje meghaladja a válság előtti szintet
Foglalkoztatás (Négyhavi mozgóátlag, 2008=100)
110
105
100
95
90
Legjobban és legrosszabbul teljesítő országok közötti különbség
85
EU 28
Magyarország
80
Csehország
Szlovénia
75
Szlovákia
2013Q2
2013Q1
2012Q4
2012Q3
2012Q2
2012Q1
2011Q4
2011Q3
2011Q2
2011Q1
2010Q4
2010Q3
2010Q2
2010Q1
2009Q4
2009Q3
2009Q2
2008
2009Q1
Bulgária
70
Forrás: Eurostat
13
Csökkenő infláció: teljesülő inflációs cél
Változatlan adótartalmú inflációs ráta, (éves, %)
5
4
3
2
1
0
2011
2012
2013
Forrás: KSH
14
Sikeres költségvetési konszolidáció – 2012-ben a 8. legalacsonyabb hiány, várhatóan
középtávon is 3% alatt marad
Államháztartási egyenleg az EU-ban, GDP %-ban
-0.5
-2.5
-2.0
-4.5
-6.5
-8.5
-10.5
Görögo.
Íro.
Ciprus
Portugália
UK
Horváto.
Franciao.
Szlovákia
Cseho.
Hollandia
Dánia
Belgium
Lengyelo.
Szlovénia
Málta
Litvánia
Olaszo.
Románia
Ausztria
Magyaro.
Finno.
Letto.
Bulgária
Lux.
Észto.
Svédo.
Németo.
Forrás: Eurostat,, NGM
15
-5
-3.8
-1.2
Svédország
8.6
7.4 7.7 7.8 7.8 7.9
0
11.4
Portugália
24.3
Írország
30
Ciprus
25
Spanyolország
Szlovénia
Egyesült Királyság
10.3 10.6
Szlovákia
15
Horvátország
Görögország
Hollandia
Csehország
Franciaország
5.3
4.1 4.5 4.9
Olaszország
10
Románia
EU28
Finnország
Málta
2.7 2.7 3.1
1.7 2.2 2.3
Belgium
Észtország
Litvánia
Dánia
Bulgária
0.7
Luxemburg
5
Ausztria
Lengyelország
Magyarország
-2.4 -1.5
Németország
Lettország
Magyarország adósságszint csökkenése a 2. legnagyobb
EU-28 országok GDP arányos adósságszint csökkenése (2010-2012 év vége, %pont)
35
30.1
25.3 26.2
20
15.7
Forrás: Eurostat
16
Tartalom
I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer
II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei
III. A bankunió aktuális kérdései:
a.) A bankszanálási irányelv
b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei
c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus
17
Bázel III uniós implementálásának folyamata
1.
1.
Az Európai Bizottság 2011. július 20-án publikálta a Bázel III előírások európai
szintű implementációjára hivatott szabályozási javaslatát
2.
A jogalkotás a nemzetközi prudenciális elvek átültetésére, valamint a Bankunió
részeként egységes szabálykönyv (ún. maximum harmonizáció) megvalósítására
irányul.
3.
A CRR/CRD IV alapvetően a stratégiai szabályozási kereteket határozza meg,
számos részletszabály kidolgozását az Európai Felügyeleti Hatóságok –
különösen az Európai Bankhatóság (EBA) – hatáskörébe utal.
4.
Az EBA a jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken technikai
standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket nyilvános konzultációt és szükség
esetén hatásvizsgálatot követően határidőre benyújt az Európai Bizottsághoz
jóváhagyásra. A Bizottság ún. delegált aktus (Lisszaboni Szerződés 290. és 291.
cikk) formájában adja ki az általa és az Európai Parlament és Tanács által
elfogadott technikai jellegű standardokat (1093/2010/EU rendelet).
18
CRD IV/CRR tagállami alkalmazása
A CRR/CRD IV-es szabályozási csomag 2013. június 27-én jelent meg az
EU hivatalos lapjában. A rendelkezések többségét alapvetően 2014. január 1jétől kezdve kell a tagállamoknak, a felügyeleti hatóságoknak és a szabályozott
intézményeknek alkalmazniuk.
Bázel III
1996. CXII. Tv.
CRD IV
CRR
Új hitelintézeti törvény
Hatályos hazai hitelintézeti szabályozás
19
Az új hitelintézeti törvény fókusza
Fiskális politika
Egyéb gazdaságpolitikai célok
Monetáris politika
Makroprudenciális
politika
Mikroprudenciális
politika
Pénzügyi stabilitás
Fenntartható
gazdasági
növekedés
Fogyasztóvédelem
20
Az új hitelintézeti törvény elfogadásának menete
Az új hitelintézeti törvénnyel párhuzamosan egyéb jelentős változások is
történnek a hazai szabályozási környezetben:
 Új Ptk.
 MNB-PSZÁF összevonás
 Szövetkezeti integráció
szeptember
Előzetes
egyeztetés
október
Közig.
egyeztetés
Államtitkári
értekezlet
november
Kormány
Parlament
december
Kihirdetés
január
Hatály
-ba
lépés
21
Az új hitelintézeti törvény - főbb változások
Vállalatirányítás jelentőségének növelése
Javadalmazási politika szigorítása
Helyreállítási és szanálási terv készítésének előírása
Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása
Tőkepufferek bevezetése
Fogyasztóvédelmi rendelkezések
22
Vállalatirányítás
A hitelintézeteknek
megbízható
rendelkezniük, ideértve:
vállalatirányítási
rendszerrel
kell
•
Áttekinthető szervezeti felépítést,
•
Átlátható, egyértelmű és következetes felelősségi köröket,
•
Fennálló vagy felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére
és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat,
•
Megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat (a megbízható adminisztratív
és számviteli eljárásokat),
•
Összeférhetetlenség ellenőrzésére,
vonatkozó eljárásokat,
•
Írásban rögzített eljárásrendeket, szabályzatokat, amelyek kiterjednek a
hitelintézet valamennyi jelentős kockázatának kezelésére,
•
Kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikát
megelőzésére
és
kiküszöbölésére
23
Javadalmazási politika
Alapelv: A hitelintézetnek az alkalmazott üzleti modell jellegével,
nagyságrendjével, összetettségével és kockázataival arányos módon és
mértékben javadalmazási politikával kell rendelkeznie!
Javadalmazási bizottság felállítása: a legalább 5%-os piaci részesedéssel
rendelkező hitelintézetek számára
Javadalmazási politika hatálya kiterjed:
•
A hitelintézet vezető állású személyeire,
•
A belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési
funkciót betöltő munkavállalókra és
•
A
fentiekkel
azonos
javadalmazási
kategóriába
tartozó
azon
munkavállalókra, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet
kockázatvállalására
24
Helyreállítási és szanálási tervek
A jelenlegi szabályozási keretrendszerben az új Hpt. a helyreállítási tervre
vonatkozóan tartalmaz előírásokat
Helyreállítási terv: olyan terv, amely a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát)
súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a
jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül –
biztosítja a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását
A helyreállítási terv részletezettsége:
A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek és az alkalmazott üzleti modell…

jellegével,

nagyságrendjével,

összetettségével és

kockázataival arányos
25
Felügyeleti jogkörök, szankciók szabályozása
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megfontolandó egy eddiginél
rugalmasabb felügyeleti eszközrendszer kialakítása
A rugalmasabb felügyeleti eszközök kialakításánál kiemelt szempontok:

A felügyeleti hatékonyság növelése

Proaktív beavatkozások lehetőségének biztosítása

Alkotmányossági szempontok teljes körű figyelembe vétele
A két fő cél:
1. A tulajdonjogok korlátozásával járó és nem járó intézkedések egyértelmű
elhatárolása
2. Az adott kategórián belül a felügyeleti eszközök rugalmasabb
alkalmazhatóságának biztosítása, automatizmusok csökkentése
26
Tőkepufferek bevezetése
Tőkepufferek ütemezése
Tőkepufferek felépítése
2. pillér
G/O SIFI tőkepuffer
Rendszerkock. tőkepuffer
2015
2016
2017
2018
TFP
0%
0%
0,625%
1,25%
1,875%
Anticiklikus
TP
0,625%
1,25%
1,875%
…
…
G/O SIFI TP
0%
0%
SIFI
TP*25%
SIFI
TP*50%
SIFI
TP*75%
0% - …
0% - 3,5% / 2%
0% - 3% … 5% …
Anticiklikus tőkepuffer
0% - 2,5%
Tőkefenntartási puffer
2,5%
Tier 2
CET 1
2014
8%
Rendszerkockázati
TP
0% - 3% … 5% …
27
Új fogyasztóvédelmi rendelkezések
1. Deviza alapú jelzáloghiteleknél a MNB/saját középárfolyam alkalmazásának kiterjesztése
2. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőző tájékoztatás
•
A hiteladósok megfelelő tájékoztatása érdekében a törvénytervezet előírja, hogy a jelzáloghitel-szerződés
felmondását megelőzően a pénzügyi intézménynek évekre lebontott részletes kimutatást kell küldenie a
törlesztés, az elszámolt kamat, késedelmi kamat, egyéb költségek és a fennálló tartozás alakulásáról.
3. Lakáscélú kölcsönszerződés fogalmának pontosítása
•
A törvénytervezet kiterjeszti a definíciót a lakáscélokra felvett kölcsön kiváltására nyújtott
kölcsönszerződéssel
4. Futamidő hosszabbítás lehetőségének biztosítása
•
A futamidő 5 évvel történő díjmentes meghosszabbítását biztosítja a tervezet. A hitelező az ilyen kérelem
teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg
5. Az átlátható árazás szabályaira való átszerződés biztosítása
•
Fogyasztóvédelmi szempontból célszerű azon lehetőség határidő nélküli biztosítása a korábban kötött
szerződéseknél, hogy a fogyasztó a hitel futamidejének végéig ingyenesen átszerződhessen az átlátható
árazás szabályai szerinti jelzáloghitel-termékre
28
Tartalom
I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer
II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei
III. A bankunió aktuális kérdései:
a.) A bankszanálási irányelv
b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei
c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus
29
A nemzetközi törekvések
Probléma : A válságkezelési mechanizmusok sok esetben teljesen hiányoznak,
nem megfelelően kidolgozottak, vagy nem hatékonyak.
Javaslatok:
Bank for International Settlements (BIS): jelentés és ajánlások a határon átnyúló
banki válságkezelési rendszerek kialakításának alapelveiről (2010. március)
Financial Stability Board (FSB): a pénzügyi intézmények hatékony válságkezelési
rendszereinek főbb jellemzői (2011. október)
Európai Unió: A Bizottság javaslatot terjesztett elő, mely irányelvi szinten
meghatározza az alapelveket, a célokat, és egységes eszközöket a nehéz
helyzetbe került intézmények rendezése érdekében.
30
A bankszanálási irányelv ütemezése
1
2012. június: A Bizottság nyilvánosságra hozta irányelv-javaslatát.
2
2013. június: A Tanácson belüli általános megközelítés elérése.
3
2013. július: Tárgyalások kezdete az Európai Parlamenttel.
4
2013. december: A Tanács és a Parlament közti megállapodás.
5
2015. január: Implementálás - tagállami rendszerek felállása.
6
2017. október 1 (?): A belső feltőkésítési eszköz alkalmazásának kezdete.
31
A helyreállítási és szanálási fázisok és szereplői
Megelőző szakasz: célja a tervezés révén
biztosítani, hogy az intézmények és a
hatóságok
megfelelő
stratégiákat
dolgoznak ki, ha az intézmények pénzügyi
helyzete romlani kezd.
Intézmény (helyreállítási terv)
Felügyeleti hatóság (helyreállítási
terv jóváhagyása)
Szanálási hatóság (szanálási terv)
Korai beavatkozás: A korai felügyeleti
hatáskörök gyakorlására akkor kerül sor,
ha egy intézmény nem teljesíti vagy
valószínűsíthetően meg fogja sérteni a
tőkekövetelményre vonatkozó előírásokat.
Intézmény (Felügyeleti döntés
végrehajtása)
Felügyeleti hatóság (Döntés korai
beavatkozás szükségességéről)
Bankszanálás:
Ha
nem
sikerül
megakadályozni a helyzet olyan mértékű
súlyosbodását, amelynek következtében a
bank csődbe jut vagy valószínűsíthetően
csődbe jut
Szanálási hatóság (Döntés szanálás
megkezdéséről, a szanálási
cselekményről és a finanszírozásról)
32
A helyreállítás és szanálás menete, lehetséges eszközei
Szanálási alap
Korai
beavatkozás
• Helyreállítási
tervezés
• Szanálási tervezés
Megelőzés
• Helyreállítási terv
végrehajtása
• Intézkedési
program és
ütemterv
• Tevékenység
értékesítése
• Hídbank
• Eszköz elkülönítés
• Hitelezői belső
feltőkésítés (bail-in)
Szanálás
33
A szanálási eszköztár
A tevékenység értékesítése: a hatóságok a csődbe jutott bankot vagy annak egy
részét eladják egy másik banknak;
Hídbank: a bank jó eszközeit és létfontosságú funkciót leválasztják és egy új,
állami tulajdonban lévő bankhoz telepítik, amelyet idővel eladnak. A „régi
bankot” a rossz eszközeivel és nem alapvető funkcióival rendes
fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják;
Eszközelkülönítés A bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházza
át. Ezzel az eszközzel megtisztítható a bank mérlege. Az eszköz csak egy másik
eszközzel együtt alkalmazható.
A belső feltőkésítés (bail-in): A bank feltőkésítésére a részvényesek
kiszorításával vagy részesedésük felhígításával („haircut”) kerül sor, a hitelezői
követeléseket pedig leírják, csökkentik vagy részvényekké alakítják át.
34
A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (1)
Hatály: Teljes kötelezettség állomány, a normál csődeljárási hierarchia alapján.
Kivételek, melyek semmiképp nem írhatók le:
•Fedezett betétek és biztosított kötelezettségek (pl. fedezett kötvények)
•Bármilyen kötelezettség, amely abból keletkezik, hogy az intézmény kezeli az ügyfelek
vagyonát, vagy vagyonkezelői ügyletből keletkezik;
•7 napnál rövidebb eredeti futamidejű, más intézmények felé fennálló kötelezettségek (kivéve
csoporton belüli)
•7 napnál rövidebb futamidejű, az intézmény elszámolási rendszerben való részvételéből
eredő kötelezettség;
•kötelezettségek, melyek az alábbiak bármelyike felé fennállnak:
 munkavállalók;
 nélkülözhetetlenek kritikus funkciók további biztosításához
szolgáltatók felé fennálló (pl. informatikai szolgáltatások)
 adó és társadalom biztosítási hatóságok
nyújtott
35
A belső feltőkésítési eszköz (bail-in) (2)
Diszkrécionális kivételek: akkor lehet alkalmazni, ha a teljes kötelezettség állomány
8%-ra lírásra került.
Bármely kötelezettség, ha a nemzeti hatóság úgy ítéli meg és a Bizottság jóváhagyja,
hogy a leírás:
– nem lehetséges,
– veszélyezteti a kritikus funkciókat
– fertőzési hullámot indít el, vagy
– olyan értékveszteséget eredményez, mellyel más hitelezők rosszabb helyzetbe
kerülnének
A diszkrecionális kivétel mértéke
(i) a teljes kötelezettség állomány 5%-a, vagy
(ii)az alap helytállási képességének mértéke plusz az az összeg, melyet a bankok 3
év alatt ex post módon fel tudnak halmozni.
36
Tartalom
I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer
II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei
III. A bankunió aktuális kérdései:
a.) A bankszanálási irányelv
b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei
c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus
37
Hazai szabályozási tervek
Alapelv:
• A szanálás a legutolsó lehetséges eszköz a csődeljárás negatív hatásainak
elkerülése érdekében.
• Az eljárás során minimalizálni kell a felhasznált közpénzt.
• A rendszerszinten fontos funkciókat fenn kell tartani, a pénzügyi stabilitást
pedig meg kell őrizni.
Legfontosabb tisztázandó kérdések:
•
A szanálási hatóság hatásköre, feladatköre
•
A szabályozás hatálya
•
A megelőzési és helyreállítási tervek
elfogadása/felülvizsgálata/alkalmazása
•
Küszöbértékek („triggerek”)
38
Tervezett bankszanálási mechanizmus
Felügyeleti
megállapítás:
Egy intézmény
fizetésképtelen vagy
valószínűsíthetően az
lesz
Szanálási hatóság: Van-e piaci
megoldás a probléma
kezelésére?
IGEN
Piaci megoldás
NEM
Szanálás vagy normál csődeljárás kell a piacra gyakorolt hatás miatt?
•
Hídbank
•
Eszköz elkülönítés
•
Bail-in
•
Államosítás, állami tőke
emelés
Bankszanálás
„Normál” csődeljárás
39
Tartalom
I. Növekedés, egyensúly, pénzügyi rendszer
II. Az új hazai bankszabályozás főbb elemei
III. A bankunió aktuális kérdései:
a.) A bankszanálási irányelv
b.) A magyar bankszanálási keretrendszer tervei
c.) Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus
40
Az Európai Egységes Szanálási Mechanizmus (SRM)
Célja: a szanálási hatáskörök közösségi szintre emelése.
Hatály: A Bankunióba belépő tagállamok (€-zóna és opt-in nem €-zón tagok) minden
intézménye, akiket közvetlenül vagy közvetetten az EKB felügyel.
Szereplői:
- EKB (mint felügyeleti hatóság)
- a résztvevő tagállamok szanálási hatóságainak álló képviselőiből Egységes
Szanálási Testület (mint döntés-előkészítő)
- az Európai Bizottság vagy Tanács (mint végső döntéshozó)
- Egységes Szanálási Alap (mint a szanálási költségek finanszírozója)
41
Az Egységes Szanálási Mechanizmus működése
EKB
Jelzés,
hogy
egy
intézmény
szanálási
küszöböt ért el.
Egységes Szanálási
Alap:
A fedezett betétek
1%-ának megfelelő
forrás, minden
hitelintézetet
befizetési
kötelezettség terhel
Bizottság
/ Tanács
Szanálási
Testület
Döntés
előkészítése
a
szanálás szükségességéről,
megvalósításáról
és
finanszírozásáról.
Döntés
a
Szanálási
Testület előterjesztéséről.
Nemzeti
hatóságok
Szanálási
Testület
Szanálás végrehajtása
A nemzeti szanálási hatóságok
utasítása
a
döntések
végrehajtására és ellenőrzés
42
Köszönöm a figyelmet!